Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám

MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁJUSI ÜLÉSSZAKA

(Folytatás az 1. oldalról.)

emlékművet az elpusztult 600 ezernyi magyarországi zsidónak, mert tudomása szerint hazánkban, közterületen nincs ilyen emlékmű. Javasolta továbbá, hogy Magyarország állítsa helyre a teljes körű diplomáciai kapcsolatot Izrael állammal.

A magyar Országgyűlés arra kér minden jó érzésű, az emberi haladást hittel vállaló embertársunkat, a nemzetek közösségét, valamennyi államot, és azok felelős vezetőit, a parlamenteket pedig sürgősen arra hívja fel: külön és együttesen tegyenek meg mindent, hogy Európa és a világ soha ne ismerjen újabb világháborút, hogy fennmaradjon az emberi civilizáció, s a sokrétű, termékeny együttműködés korszaka köszöntsön ránk, az utánunk következő nemzedékek egy fegyveres konfliktusoktól mentes, békés, emberhez méltó világ lakói legyenek — olvasható a többi között a dokumentumban, amelynek szövegével a képviselők egyetértettek.

Az ünnepélyes megemlékezést követően immár a napirenden szereplő kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az országos választási elnökség javaslatot nyújtott be a Vida Miklós képviselő lemondásával megüresedett képviselői hely betöltésére, a fővárosi 23. számú választókerület addigi pótképviselője, Batha Miklós személyében. A parlament Batha Miklós képviselői megbízását tudomásul vette és igazolta.

Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Elnöki Tanács benyújtotta jelentését az Országgyűlésnek a február 23-a óta alkotott törvényerejű rendeletekről. A jelentést — amelyet a képviselők írásban is megkaptak — a törvényhozó testület tudomásul vette.

Az ülésszak tárgysorozatának megállapítása következett. Elsőként Bödöné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) önálló indítványáról határoztak. A képviselőnő a hatályban levő választási törvény négy szakaszát érintő törvénymódosító javaslatot tett. A jogi bizottság támogatta az indítvány napirendre tűzését. A parlament a szavazás során egyhangúlag egyetértett a módosító javaslat megvitatásával. Támogatták azt is, hogy — jelentőségére való tekintettel — a mostani ülésszakon tárgyalják Bö- dőné Rózsa Edit indítványát.

A képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát:

1. Személyi javaslatok tárgyalása;

2. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;

3. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

4. Az Országgyűlés házszabályáról szóló 1 '1989. számú határozat módosítására vonatkozó ország- gyűlési határozattervezet;

5. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

6. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

7. A Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívüli helyezéséről szóló törvényjavaslat;

8. Az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július 1-je óta végzett munkájáról;

9. Az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal elnökének beszámolója az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, s javaslat a további feladatokra ;

10. Interpellációk és kérdések tárgyalása.

Az elnök ezután bejelentette: a Minisztertanács tagjainak felmentéséről, illetve új miniszterek megválasztásáról kell a képviselőknek dönte- niök. Az Elnöki Tanács ezzel kapcsolatban átiratot intézett az Országgyűléshez.

Eszerint az Országgyűlés ügyrendjéről szóló 1/1989 számú határozat 9. paragrafusa értelmében az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közösen kezdeményezi: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a miniszter felmentésére vagy választására. Miután a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az MSZMP Központi Bizottsága nem kíván élni kezdeményezési jogával, a Minisztertanács elnökének kezdeményezésére — az országgyűlési bizottságok véleményének ismeretében — az Elnöki Tanács javasolja, hogy az Országgyűlés 1989. május 10-i hatállyal mentse fel Berecz Frigyes ipari minisztert. dr. Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Hoós Jánost. az Országos Tervhivatal elnökét. Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztert. dr. Várkonyi Péter külügyminisztert, dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert. Javasolja továbbá az Országgyűlésnek, hogy válassza meg dr. Békési Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré. Horn Gyulát külügyminiszterré, Horváth Ferencet ipari miniszterré, dr. Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré és dr. Kemenes Ernőt miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé.

NÉMETH MIKLÓS:

Generációváltás zajlik a kormányzatban

Ezután Németh Miklós kért szót, hogy megindokolja a kormányátalakítás szükségességét.

A miniszterelnök bevezetőben megjegyezte: Sok embernek az a véleménye, hogy a kormányt már korábban át kellett volna alakítani. Az előző hónapok tapasztalatai alapján igazuk van,' s talán meg kellett völna fogadni azo.lcat a javaslatokat, amelyek szerint már eleve új''kormánnyal vállalja el feladatát a miniszter- elnök. Lehet, hogy jobb lett volna — mondotta —, de nem biztos. Eddig ugyanis a miniszterelnök javaslatához nem kérhetett volna támogatást, ma viszont már igen, mert a párt és az állam funkcióinak szétválásával megkezdődött a kormány és a kormányfő önálló tevékenységének folyamata.

a kormány szeretné a társadalomban a viták során kialakult megosztottságot csökkenteni. talán elsősorban azért, mert a beruházás már régen politikai üggyé vált. A másik meglátásom, hogy még nincs határozott álláspont, ám a végső szó kimondása előtt alaposan tanulmányozni fogják a tényeket.

Megerősítette ezt a kormányfő is, aki lapunk kérdésére: mikorra várható a döntés, ezt válaszolta:

— A Minisztertanács az elkövetkező hetekben még legalább kétszer foglalkozik Bős—Nagymarossal. Megmondom őszintén, hogy az építés befejezésének most én ugyanakkora esélyt adok, mint a leállításnak. De hadd ismételjem meg még egyszer, amit felszólalásomban is mondtam: olyan megoldást kell találnunk, ami nem sodorja politikai válságba az országot, nem veszélyezteti katasztrófával környezetünket, s nem okoz helyrehozhatatlan károkat nemzetközi kapcsolatainkban.

A döntés a honatyák kezében van. Csak az a kérdés, hogy átérzik-e a felelősségüket, s mennyire hagyják magukat befolyásolni a vízlépcső körül kialakult hangulatkeltés által?

★

Békési László az új pénzügyminiszter. Akik régebbről ismerik, tudják, életének egy jelentős részében Pest megyében dolgozott. Vajon haszno- síthalók-e még a korábbi, szűkebb pátriánkban szerzett tapasztalatai, vagy egy teljesen új pénzügypolitika kidolgozását szorgalmazza? — kérdeztük a népszerű politikustól.

— Minden tapasztalat használható, de én úgy látom: az

általam irányított tárca tevékenységében gyökeres fordulatra van szükség. Hadd tegyem hozzá: alapjaiban kell megváltoztatni az eddigi gyakorlatot. Az új pénzügypolitika csak akkor lehet azonban eredményes, ha a gazdaságpolitika teljes egészében korszerűsödik.

— Südi Bertalan képviselő a választás előtt úgy látta, hogy nem helyes olyan minisztereket jelölni, akik korábban helyettesként részt vettek a rossz döntésekben, ezért felelősség terheli őket korábbi főnökük kudarcáért is. Mi erről a véleménye?

— Aki azt hiszi, hogy egy minisztériumban második vagy harmadik emberként alapvetően meg lehet változtatni a miniszter döntéseit, az nagyon téved.

★

Váncsa Jenő, volt mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter népszerű ember — írtuk róla a TOT konferenciáiéról szóló tudósításunkban. Ezt támasztotta alá, hogy tegnap, a lemondások elfogadásakor az ő távozását ellenezték a honatyák közül a legtöbben. Pedig ma már nem miniszter, de — mint korábban nyilatkozta — nem szakad el a mezőgazdaságtól. Sőt, a fejébe vette, hogy az egyik fő szervezője lesz egy mezőgazdasáoi érdekvédelmi szervezetnek. Amelynek máris sok ellenzője akad. Ügy hírlik, a megyénkben nemrég megalakult agrár reformkor tagjainak is más az elkcozelése. A volt miniszter tehát csöbörből vödörbe esett: két tűz között volt a tárca vezetőjeként is, s két — több? — malomkő között őrlődik most is, immár végleg becsukva maga mögött a Kossuth téri épület kapuját.

Furucz Zoltán

— A javasait személyekkel az Országgyűlés illetékes bizottságai az elmúlt napokban megismerkedhettek, meghallgathatták elképzeléseiket, megtudhatták, hogy a jelöltek milyen felfogásban készülnek ellátni feladatúikat.

Németh Miklós ezután megköszönte a kormányból távozó kollégák munkáját. Mint mondotta. a felmentésre javasoltak közül voltak, akik maguk kérték felmentésüket, s ez több esetben találkozott az ő szándékaival is. Másoknál a munka javításának szükségessége indokolta a változtatást. Az újak jelölésénél az egyik szempont az volt, hogy erősödjön a kormányzat szemléleti és cselekvési egysége, hogy az energiát a kormányon belül folyó viták ne kössék le az indokoltnál nagyobb mértékben.

— Szembe kellett nézni azzal is — folytatta —, hogy a kormányzatban is generációváltás zajlik: az előttünk álló nehéz periódus nyilvánvalóan rögösebb útját nem minden kormányzati vezető kívánja végigjárni, és ezért teherbí'-ó, vállalkozó, ugyanakkor kiemelkedő felkészültségű, a vezetői munkára bizonyíthatóan érett és megnyerhető fiatalabb korosztályt indokolt a kormányzati irányításba bevonni.

Gondolni kellett arra is, hogy hamarosan egy több intézkedésből álló csomastervet kell az Országgyűlés e’é terjeszteni amely a gazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása miatt válik szükségessé Célszerű, hogy ennek véglegesítésében már az új összetételű kormány vegven részt, hoev a végrehajtásban is meglegyen a nélkülözhetetlen egység.

Az úgynevezett csomagtervet május végén, az átmenet kormányzati stratégiáját pedig várhatóan ősz elején terjeszti

a kormány az Országgyűlés elé — mondotta a kormányfő, majd arról szólt: egyszerű'minisztercserékről, vagy a kormány működését is érintő átalakításról van-e szó?

— Nyilvánvaló, hogy az utóbbiról. amelyet a kormányzati munka jellegében, illetve a kormányzat politikai szerepében végbemenő változások tettek szükségessé — szögezte le.

Ez a kormány már nem az MSZMP politikai határozatainak egyszerű végrehajtója, hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk.

Lezárult egy szakasz az MSZMP-vezetés, a kormány és parlament viszonyában. Korábban a kormány döntése szinte minden esetben párthatározaton alapult, és így tevékenysége a végrehajtó szerepre korlátozódott. A kormány ez időben az Országgyűlést nemhogy ellenőrző szervnek, de még egyenlő partnernek sem fogadta el.

Ezután arra emlékeztetett Németh Miklós, hogy 1988-ban e téren változások kezdődtek, és a helyzet ebben az évben radikálisan megváltozott. A kormányt az MSZMP operatívan már nem irányítja. így a kormánynak módja van stratégiájának önálló formálására, tényleges döntésekre, amiről felelősséggel és elszámolással az Országgyűlésnek tartozik.

— A modellváltás folyamatában sajátos politikai helyzet alakult ki. >A korábbi hatalmi struktúrák átalakításában ott tartunk, hogy a konzervatív erők már nem képesek a visz- szarendezést, a reformerők pedig még nem képesek a döntő fordulatot elérni. Fennáll viszont a veszély, hogy a politikai rendszer válsága egyben kormányzati, államszervezeti, közhatalmi válsággá válik. Ebben a helyzetben egy erős, a reformok iránt elkötelezett kor. mány léte nemzeti érdek. Az elmúlt hat hónap keserves tapasztalatai azt igazolták: kevés akár a legjobb szándékoktól vezérelt politikai cselekvés is, ha nincs mögötte kellő szakértelem, ha nem jön létre a megvalósításra hivatottak között az akarati és cselekvési egység; ha a politika nem ismeri fel, hogy a gazdaság és a legtágabb értelemben felfogott kultúra önálló kibontakozásában a kormány az első számú segítő keíl hogy legyen.

Jelenlegi bajaink egyik legfőbb oka, hogy a napi működőképesség megőrzésének oltárán oly sok álmot, célt, tehetséget áldoztunk fel, hogy most a víz felszínén maradásunk is kérdéses sok honfitársunk szemében.

Németh Miklós ezután arról szólt, hogy a kormány egyértelműen a parlamentre kíván támaszkodni. Legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy fenntartsa a gazdaság működőképességét, következetesen keresztülvigye a szerkezet- átalakítás programját, megteremtse a demokratikus választások, a politikai pártok működésének, a népakarat érvényesítésének előfeltételeit, s egyben biztosítsa a társadalom békéjét és nyugalmát.

— A kormány valóban szükségét érzi, hogy a formálódó plurális társadalomban minél hamarabb tisztuljanak a viszonyok. Legyen látható, hogy ki kit képvisel és mit akar, és miután megküzdött önmagáért, önmagával és másokkal, legyen azonos önmagával és kiszámítható partnere a többieknek. A kormány ehhez szeretne segítséget nyújtani. Dolgozik egy olyan javaslaton, amely a formálódó, alakuló és újjáéledő pártok működéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtését anyagi eszközökkel is segítené. Ezzel is a viszonyok stabilizálásához, a nyugodt együttműködés feltételeinek megteremtéséhez kíván hozzájárulni.

A miniszterelnök kijelentette.: csak az Országgyűlés által támogatott kormány lehet az a reformcentrum, amely a reformkor tartalmát, irányát és dinamikáját meghatározza A jelenlegi kormány természetes támasza az MSZMP, amelyben a reformerők pozíciói egyértelműen erősödnek; egyúttal szövetséget keres minFolyosói eszmecsere Pozsgay Imre és Grósz Károly között

den felelős, a reform iránt elkötelezett politikai erővel.

Németh Miklós ezután arra, a kormányfői tevékenységének eddigi időszakát szinte keretbe foglaló jelzőre reagált, miszerint a miniszterelnök ..ügyintéző”. — Vállalom az ügyintéző szerepet, s ezt a maga helyén most minden felelős embernek vállalni kell — hangsúlyozta. — Ami engem illet: olyan ügyek intézését

hagyták rám elődeim, amelyek az ország ügyei, s amelyeket eddig senki nem intézett el. Ha valaki vagy valakik nem vállalják, hogy végre tényleg továbblépnek, akkor ezzel végleg elsorvasztják az ország, a nép jövőjét!

Amit most tenni kell, annak nem tapsolnak az emberek. Most nem népszerű, hanem ésszerű intézkedéseket kell hozni. Meg kell oldani, hogy kikerüljünk az adósság- csapdából, hogy felszámoljuk a veszteséges tevékenységeket, hogy megfékezzük az inflációt, hogy megállítsuk az életszínvonal esését, hogy felemeljük az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, az erkölcsöt. Ki kell építeni a piacgazdaságot, átalakítani a tulajdonviszonyokat, megteremteni a jogállamiságot, átvezetni,az országot a valódi demokráciába. S addig is működtetni kell az országot. Ehhez vállalni kell a helyzet kíméletlen feltárását, a közvélemény beavatását és a nyílt elszámolást arról, hogyan jutott az ország jelenlegi helyzetébe.

— Az országnak eddig hittételek szerint kellett élnie, úgy, mintha azok objektív törvények lennének. A gazdaságban például a szocializmus alaptörvényeként hirdették meg az életszínvonal szakadatlan emelkedését, a termelékenység növekedése nyomán az árak csökkenését, a teljes foglalkoztatottságot. Gazdasági alap nélküli túlvállalás és túlígérés történt az elosztásban: ingyenes oktatás és

egészségügy, állampolgári jogon járó társadalombiztosítási ellátások és még sok egyéb.

— Ebben a helyzetben az ország teljesítménye a nemzetközi verseny mérlegén egyre kevesebbet nyomott, miközben a nép anyagilag felemelkedett!

A kormányfő adatokkal is szolgált: az adósságnak jelenleg évi 3 milliárd dollárt meghaladó összeg a törlesztési és kamatterhe. Ezen túl fizetnünk kell a tőkés importért mintegy 5.5 milliárd dollárt, ami együtt már 8.5—9 milliárd dollár kiadás. Ezel szemben áll egy 6 miliárd dollár körüli exportbevételt. Az egyensúlyhoz hiányzó összeget csökkentheti, ha aktív az idegenforgalom egyenlege, de a többit csak újabb hitelek felvételével tudiuk kiegyenlíteni. Évente tehát fel kell vennünk 2,5—3 milliárd dollár hitelt csak azért, hogy adósságunk terheit fizetni tudjuk, és ebből fejlesztésre semmi nem jut! Ebben a helyzetben minden felelős erőnek összefogva kell a múlt örökségét vállalni úgy. hogy ugyanakkor egyértelműen elhatároljuk magunkat a múlt hibáitól.

Ez lesz a feladat a Bős— Nagymaros erőmű sorsa feletti döntés során is. Mindnyájan tudjuk: itt már rég nem csupán az erőműről van szó. Bős—Nagymaros egy meghaladásra ítélt modell szimbóluma lett. Teljesen érthetően.

A hetvenes évek közepétől ugyanis a politikai vezetés megismételte az ötvenes évek gazdaságpolitikai hibáit. Sok állami nagyberuházás — amelyet a szűk pártvezetés határozott el, illetve szentesített — csődöt mondott. A bős— nagymarosi vízi erőmű feletti döntés is ebbe a sorba illeszkedik. Ezt a döntést antidemokratikus módon hozták. Mindenkinek igaza van, aki ezt kifogásolja, és velük együtt mondom azt, hogy végérvényesen szakítani kell ezzel a rossz döntési mechanizmussal — hangoztatta a miniszter- elnök.

Meg kell akadályoznunk,

hogy az egymásért és a népért tenni tudó erők egymás ellen forduljanak. Ez a nép megérdemli, és joggal követeli a felelős politizálást. Természetesen nemcsak az Országgyűléstől és a neki felelős kormánytól, hanem minden más politikai erőtől is.

— Felelősségünk közös. Ezért felhívom önöket: ne hagyjuk kifolyni kezünk közül a múló időt! Ragadjuk meg együtt a történelmi esélyt, és demokratikus keretek között, egymás iránti bizalommal és felelősséggel, a nemzet legjobb erőit magunk köré gyűjtve tegyük meg, amit nemzetünk érdeke megkövetel! — fejezte be beszédét a kormányfő.

Szűrös Mátyás maga és képviselőtársai nevében köszönetét mondott a Minisztertanács most felmentett tagjainak tevékenységükért.

A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az újonnan megválasztandó miniszterekre vonatkozó titkos szavazás eredményét.

Szűrös Mátyás felkérte az újonnan megválasztott minisztereket, hogy — a magyar parlamenti gyakorlatban elsőként — az Országgyűlés plénuma »lőtt tegyék le ünnepélyes esküjüket. Az eskütétel után az új miniszterek elfoglalták helyüket a miniszteri székekben.

A miniszteri eskütételt követően Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a parlamenti bizottságokkal kapcsolatos személyi kérdéseket — mivel a konzultációk elhúzódtak — a következő, május 30-ai ülésszakon terjesztik az Országgyűlés elé. Határoztak viszont a képviselők annak az ideiglenes bizottságnak a felállításáról, amelyre a legutóbbi ülésszakon tett javaslatot Técsy László. Az ad hoc bizottság feladatköre a ciklus végéig hátralevő országgyűlési munkaprogram felülvizsgálata.

Az ideiglenes bizottság elnökévé — három tartózkodás mellett — Jakab Róbertnét, az Országgyűlés alelnökét választották meg. A testület elfogadta azt is. hogy az ideiglenes bizottságba valamennyi állandó parlamenti bizottság egy-egy képviselőt delegáljon.

Az Országgyűlés ezután — a soros elnök, Horváth Lajos indítványára — együtt tárgyalt az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító javaslatról