Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
2 ^£Man 1989. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK Az MSZMP KB ülésének külföldi sajtóvisszhangja Szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások Kádár János nyugati értékelése Négy vezető brit lap tért vissza szerdán az MSZMP Központi Bizotságának hétfői ülésén hozott döntésekre. A The Independent tény tudósításán kívül külön írást. szentel Kádár János felmentésének és terjedelmes kommentárban foglalkozik a magyar- országi politikai folyamatokkal, különös tekintettel az MgZMP-n belüli irányzatok küzdelmére, illetve az alternatív. pártok és mozgalmak belső . és egymás közti megosztottságára. Az eredetileg 1990 júniusára tervezett, de valószínűleg még az idén sorra kerülő parlamenti választások esélyeit latolgatva a The Independent elemzője megállapítja: az ellenzék a „zűrzavar állapotában leledzik, a szociáldemokratáknak még vezetésük is alig van, a szabad demokraták pedig megmaradtak az intel- lektüelek pártjaként anélkül, hogy képesek lettek volna számottevő politikai erőként megalapozni magukat. „Ami pedig a messze legnagyobb ellenzéki csoportot, a Magyar Demokrata Fórumot illeti, ez harmadik utat óhajt és — mind a kapitalizmust, mind a kommunizmust elutasítva — egyszerre akar mindenféle lenni minden választó számára” — írja Crawshaw. Edward Steen, a The Independent Magyarországon gyakorta megforduló bécsi tudósítója „a kelet-európai politika megtört óriásának” nevezi -Kádár Jánost, aki — mint írja — „á gulyás-kommunizmus feltalálójaként egykor igazán kedvelt, sőt, szeretett vezető volt, jóllehet most már úgy beszélnek róla, mint egy magyar Brezsnyevnél alig jobb letűnt emberről”. Szerdán minden számottevő francia lap beszámolt az MSZMP KB üléséről, kiemelve Kádár János pártelnök felmentését. A jobboldali Le Figaro megemlékezésében azt írta, hogy Kádár János „szerénységéről volt közismert. Ellensége volt a személyi kultusznak, de szerette a hatalmat. Mélyen barázdált arcán szomorú tekintet ült, mögötte rejtély lapult. A történelemmel való tragikus találkozásai nyomán az élet shakespeare-i hőssé faragta egy parasztasszony gyermekét”. A cikk felelevenítette Kádár János politikai pályafutásának döntő mozzanatait, amelynek befejező szakaszát így összegezte: „a 80-as évek közepére a kádárizmus a kifulladás jeleit mutatta. A szociális közmegegyezés felmorzsolódott a gazdasági válság rohamai alatt”. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung, a legnagyobb példányszámú nyugatnémet napilap szerdai vezércikkének szerzője Kádár Jánosnak párttisztségeiből való felmentése alkalmából megállapítja, hogy a volt magyar vezető óvatos reformpolitikájával valamikor tényleges érdemeket szerzett Magyarország felemelkedésében. és tekintélyt élvezett külföldön is. Végül is azonban utolérte — a lap megfogalmazásában — „homályos múltja”. A Stuttgarter Zeitung, Baden-Württemberg tartomány vezető napilapja szintén hosz- szú, fényképpel illusztrált cikkben foglalkozik Kádár Jánosnak a politikai élet színpadáról bekövetkezett távozásával, amely egyben az NSZK sajtójának szerdán az egyik kiemelt témája. A stuttgarti újság szerint a „prágai tavaszt” felszámoló Gustáv Hu- sák csehszlovák vezetőtől eltéÁltalános sztrájk bénította Olaszországot Csak a betegek terheit növeli Olaszországban szerdán nem jelentek meg az újságok, akadozott a közlekedés, zárva maradt a boltok, hivatalok többsége a három nagy szak- szervezeti szövetség kezdeményezte általános sztrájk következtében. A mintegy 16 millió szervezett dolgozót érintő akció résztvevői a kormány által bevezetett egészségügyi hozzájárulások ellen tiltakoztak. A CGIL, CISL és UIL szak- szervezeti szövetségek felhívásukban és a munkabeszüntetést kísérő gyűléseken kifejtették: a tiltakozás egyben a kormányzat gazdaságpolitikája egésze ellen irányul. A szak- szervezetek az állami kiadások csökkentésének más módjaira tettek javaslatot, az egészségügyi szolgáltatásokat pedig véleményük szerint ói kell szervezni, hatékonyabbá tenni és így csökkenteni a költségeit. „Az egészségügy Olaszországban a legrosszabb minőségű szolgáltatás. A hozzájárulások bevezetése ezen semmit sem változtat, csupán a rászoruló betegek terheit növeli” — mutattak rá. RÓJ MEDVEGYEV: ítéljen a történelem Hétfőn kezdjük közölni Rój Medvegyev Ítéljen a történelem című, a Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megjelenő Sztálin-életrajz érdekesebb részleteit. A hazájában hosszú ideig agyonhallgatott, most viszont egyre gyakrabban szereplő és nyilatkozó — a legutóbb képviselővé is megválasztott — szerzőnek ez a hatalmas, eddig többek között angolul, németül, olaszul megjelent, több mint 800 oldalas munkája lényegében Sztálin-életrajz. De több is annál: Sztálin személyes életén keresztül bemutatja a sztálininak nevezett korszak visszásságait és — ma már nyugodtan mondhatjuk — bűntetteit is. A kötet középponti alakja azonban Sztálin, s a szerző hatalmas magánarchívumára támaszkodva igen részletes, érzékletes, színes képet rajzol Sztálin politikai tevékenységéről, személyiségéről és magánéletéről. Csak rövimilmm EDUARD SEVARDNADZE május 12—13-án tesz eleget NSZK-beli meghívásának. Bonni tárgyalásainak egyik fő feladata a június 12—15. között lezajló szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó előkészítése lesz. BARÁTI MUNKALÁTOGATÁSRA a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba utazik — május második felében — Nicolae Ceauseecu, azRKP főtitkára, az RSZK elnöke — jelentették be szerdán a román fővárosban. LECH WALESA, a Lengyel Szolidaritás Szakszervezet elnöke kedden este Strasbourg- ba érkezett, ahol egynapos látogatást tett az Európa Tanácsnál. A lengyel ellenzéki politikus átvette azt az emberi jogi díjat, amelyet a szervezet még februárban ítélt neki oda. Walesa szerdán hazautazott Varsóba. rően Kádár János a hatvanas években — igaz, az üldöztetések korszaka után — reform- politikát szavatolt népe javára. Ez a politika éppúgy járt bizonyos jóléttel, mint ameny- nyire olyan mérvű szabad mozgásteret is biztosított, amely annak idején ismeretlen volt a keleti tömbben. A nemzeti megbékélés irányában tett fordulatot, a „szerény magyar szabadság” fenntartását az újság szintén elsősorban Kádár János javára írja. Több bécsi lap jelentés úgy vélekedik, hogy bár a testület a hetvenhét éves volt főtitkárt egészségi okokra hivatkozva vátotta le megmaradt párttisztségeiről, döntésében politikai megfontolások játszották a fő szerepet. Utalnak arra, hogy újabban a párt mai vezetői — köztük Grósz Károly — rámutattak: Kádár képtelen lépést tartani a jelenlegi politikai változásokkal, a korábbi években pedig nem ismerte fel idejében az újabb reformok szükségességét. A Der Standard című független bécsi lap a felmentésnek külön kommentárt is szentelt. A szerző, Arthur Mayer többek között elmondja, hogy Kádár Jánost Magyarországon a bírálatok úgyszólván a vádlottak padjára ültették, s most hirtelen feledésbe merülni látszik, hogy a pártot három évtizedig vezető politikus még nem is olyan régen népszerű volt országában, sőt, néha népszerűbb országszerte, mint saját pártjában. Nyugaton is úgy kezelték, mint akinek politikája a Brezsnyev- korszak nehéz éveiben Magyarország úgynevezett „kis szabadságainak’’ záloga volt. Mindez azonban többé már nem számít Magyarországon, amióta az új mozgalmak és pártok a „nagy szabadságot” írták zászlajukra, és a kommunistáknak nincs más választásuk, mint mindenkit felülmúlni a reformbuzgalomban. Kádár megbuktatásával — véli a Der Standard — a mai hatalmi elit igyekszik elhatárolódni saját múltjától, mielőtt még felvetődik a kérdés. hogy ő maga hol is volt a Kádár-korszak éveiben. Gorbacsov ma fogadja Bakert A sajtószabadságért Tüntetés Pekingben Több egyetem és főiskola körülbelül 10 000 diákja szerdán újabb utcai tüntetést és felvonulást tartott Pekingben. A diákok egyebek között a Kínai Kommunista Párt központi lapja, a Zsenmin Zsi- pao, az Új Kína hírügy nőn- ség és a pekingi televízió székháza előtt tüntettek a sajtószabadság mellett. A diákok közölték, hogy megmozdulásuk elsőrendű célja aninaik a petíciónak a támogatása, amelyet kedden adtak át kínai újságírók az újságíró-szövetség vezetőinek azzal a kéréssel, hogy továbbítsák azt a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága propagandaosztálya illetékeseinek. A sajtószabadságot és a tájékoztatás nyitottságát követelő petíciót több mint ezer pekingi újságíró írta alá, köztük a Zsenmin Zsipao számos munkatársa. Sevardnadze és Baker négy- szemközti megbeszélését követően szerda délelőtt plenáris ülést tartott a két tárgyalóküldöttség, amelyen öt munkacsoport megalakítását jelentették be. A munkacsoportok a két külügyminiszter tárgyalásaival párhuzamosan végzik munkájukat, s előreláthatóan csütörtökön déltájban összegzik tárgyalásaikat, s tesznek jelentést a külügyminisztereknek a második plenáris ülésen. Mihail Gorbacsov várhatóan csütörtökön a délelőtti órákban fogadja Bakert. Alekszandr Besszmertnih, a szovjet külügyminiszter első helyettese a plenáris ülést követően úgy tájékoztatta a TASZSZ munkatársát, hogy a szovjet—amerikai tárgyalások munkacsoportjaiban mindenekelőtt biztonsági és fegyverkorlátozási kérdések — beleértve mind a hadászati, mind Ax olasz delegáció tagja a Fiat elnöke Jaruzelski— Cossiga találkozó a hagyományos fegyverzetet — kerülnek terítékre. A kétoldalú viszony tekintetében gazdasági, kulturális és humanitárius kérdésekre egyaránt sort kerítenek — mondta Besszmertnih, s a szovjet— amerikai tárgyalások új elemeként értékelte a globális témák — környezetvédelem, kábítószer, bűnözés — felvetését. A kiemelt fontosságú leszerelési kérdések kapcsán a két tárgyaló fél kitért _ arra, hogy mielőbb fel kell újítani a nukleáris és űrfegyverekröl, a föld alatti nukleáris robbantásokról kezdett tárgyalásokat. a vegyi fegyverek betiltásáról és más lényeges kérdésekről szóló konzultációkat. Sevardnadze és Baker megállapodtak, hogy a nukleáris és űrfegyverekről folyó tárgyalásokat a két ország küldöttségei június közepén Genfben felújítják. ★ Geraszimov külügyi szóvivő közlése szerint a külügyminiszteri tárgyalások szerda délutáni fordulóján először a regionális kérdések, ezen belül is a közel-keleti helyzet A lengyel államtanács varsói épületében, a Belweder- palotában szerdán lengyel— olasz államfői találkozóra került sor. Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök a délelőtti órákban érkezett Woj- ciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke meghívására a lengyel fővárosba. Cossiga, akit elkísért külügyminisztere, Giulio Andreotti is, Jaruzelski 1987. januári római látogatását viszonozza, és a magas szintű tárgyalásoktól mindkét fél a kapcsolatok, mindenekelőtt a gazdasági együttműködés fellendülését várja. Lengyelország előrelépést szeretne elérni az Olaszországgal szemben fennálló adósságainak kérdésében és a tervek között szerepel néhány konkrét megállapodás aláírása is. **, Nyilván kiemelkedő helyet }cap az eszmecserén a lengyel —olasz gépkocsigyártási együttműködés kérdése. Erre lehet következtetni abból, hogy az olasz delegáció tagja a Fiat konszern elnöke és Cossiga rövid látogatást tesz Bielsko-Bialában, a kis Polski Fiatokat gyártó üzemben. Az olasz—lengyel államfői tárgyalások első napján a két ország külügyminiszterei kormányközi megállapodást írtak alá az olasz televízió első műsorának lengyelországi sugárzásáról a beruházásvédelemről, az Olaszországgal szemben fennálló lengyel tartozások refinanszírozásáról, a két kormány közötti rendszeres politikai konzultációról. AZÓTA SEMMI HÍR A francia Doina Cornea-bt- zottság felhívást intézett a nemzetközi szervezetekhez, hogy lépjenek közbe a román hatóságoknál a kolozsvári franciatanárnő érdekében. A bizottság úgy értesült, hogy a titkosrendőrség április közepén elhurcolta Doina Corneát a rendszer egyik szókimondó bírálóját kolozsvári lakásáról és azóta semmi hir róla. A bizottság arra kérte a nemzetközi szervezeteket, hassanak oda, hogy „szűnjék meg az emberi jogok efféle megsértése Európában”. Felhívásukban rámutattak, hogy Doina Corneát akkor érte az újabb hatósági támadás, amikor két meghívást is kapott Franciaországba. került terítékre. Amerikai részről felhívták a figyelmet a megszállt területeken választásokat szorgalmazó Samir-javaslatfa, s ezzel összefüggésben nem tartották időszerűnek a közel- keleti nemzetközi békekonferencia összehívását. A szovjet fél nem értett egyet ezzel a megközelítéssel, s kifejtette, hogy a választások számos tisztázatlan kérdést vetnek fel. A külügyi szóvivő kifejtette: rendkívüli jelentőségű lépés lenne, ha Izrael és a PFSZ képviselői leülnének tárgyalni egymással. Geraszimov elmondta, hogy szovjet részről négyoldalú tárgyalások megtartását' szorgalmazták, amelyen szovjet és amerikai képviselők is részt vennének. Ez is jelzi, hogy a Szovjetunió nem zárja ki a különböző megoldási variációkat, de megítélése szerint a nemzetközi konferenciát semmi más nem helyettesítheti. Amerikai részről nem fogadták el a négyoldalú tárgyalásokra vonatkozó javaslatot, s a Samir-kezdeményezés mellett szálltak síkra. PARLAMENTI JEGYZET Keményebb, határozottabb csapat Mostanában nem nagyon panaszkodhatnak az újságírók arra, hogy nincs elég munkájuk a Parlamentben. Nemcsak az ülések izgalmasak, hanem újszerű az is, hogy a napirendek egy-egy főszereplője sajtótájékoztatón válaszol a kérdésekre. Az Országgyűlés vendége volt tegnap Björn Engholm, az NSZK alsóházának, a Bundesratnak a soros elnöke, aki küldöttséget vezetve tartózkodik hazánkban. A deportálások megkezdésének negyvenötödik évfordulójára rendezett megemlékezésen a Parlament díszpáholyában foglalt helyet, s külön köszöntötte őt Szűrös Mátyás is, a honatyák rokonszenvét pedig a taps jelezte. Nos, Björn Engholm úr a sajtótájékoztatón bebizonyította, hogy ízig-vérig reálpolitikus. Támogatásáról biztosította a magyar reformokat, ám emellett, udvariasan, de határozottan bírált is. A hazánkban zajló változásokat példa nélkülinek nevezte, amiben igaza van: még egyetlen országban sem próbálkoztak meg egy szigorú tervutasításra épülő gazdaságirányítás helyett piacgazdaságot kialakítani, s kevés tapasztalat említhető az egypártrendszerről a többpártrendszerre való átmenetre is. Aggodalmának adott viszont hangot a pipáját szinte szünet nélkül a szájában tartó politikus amiatt, hogy a ma tevékenykedő, politikusok egy része — s nem tett különbséget a pártok képviselői között — megítélése szerint nem képes egy hosszabb távot végigfutni. Fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy a magyar reformokat megfelelő gazdasági lépésekkel kell alátámasztani, mert az emberek bizalma csak a politikai és a gazdasági reformok együttes haladása révén szerezhető meg. Véleménye szerint nem jó, hogy egy országban csak egy párt van, de az sem, ha túl sok politikai csoportosulás működik, az pedig minden népnek érdeke, hogy a szélsőséges tömörüléseket törvényben megfogalmazott korlátokkal kizárja a legalitásból. Némi meglepetést keltett, hogy a nyugatnémet politikus egy keletnémet vezetőt idézett, nevezetesen Erick Honeckert. Tette ezt. azért, hogy a Német Szocialista Egységpárt főtitkárának szavait némileg módosítva kijelentse: szükséges lenne egy állandó közép-európai kerékasztalra, mert minél rövidebb a rakéták hatótávolsága. ezek a fegyverek annál inkább az öreg kontinensnek ezt a részét fenyegetik közvetlenül. A párbeszédre szóló felhívás tehát elhangzott, most már csak konkrét formába kellene önteni. ★ Már egy órával a tegnapra jelzett másik sajtótájékoztató előtt alig lehetett állóhelyet találni a Parlament Gobelin- termében. A sajtó munkatársai ezúttal a miniszterelnöknek és az új minisztereknek tehettek fel kérdéseket. A rövid bemutatkozásokból, a néhány mondatban felvázolt programokból az tűnt ki, hogy a korábbinál keményebb, határozottabb csapat került az ország vezetésébe. Íme néhány példa a miniszterek legfontosabb céljai közül. Békési László több új, a kibontakozást segítő törvény elkészítését, egy új költségvetési koncepciót és az adóreform felülvizsgálatát ígérte. Horn Gyula szerint élnünk kell nemzeti adottságainkkal, mert ezek lehetőséget nyújtanak nekünk a felzárkózáshoz. Fontos, hogy bizalmat keltsünk partnereinkben törekvéseink iránt, a fennmaradáshoz viszont mindennap meg kell újulni. Glatz Ferenc úgy látja, eljött az ideje, hogy a művészetekben végleg felszámolják a közvetlen irányítást, helyette inkább a menedzselést kell felvállalnia a kormányzatnak. csakúgy, mint a pedagógusok esetében. Az iskolarendszer célirányos átalakítása is elodázhatatlan. Horváth Ferenc az ipar rugalmasságában lát pótolnivalókat, konkrétan megfogalmazva, hogy az egyik feladat a telefonja fejlesztése, ipari hátterének megteremtése, a másik pedig az energiagazdálkodás újragondolása. Hütter Csaba új agrárpolitikát ígért, s azt is, hogy ennek kialakításába bevonják az alternatív szervezeteket is. Véleménye szerint az élelmiszer-gazdaság dinamizáló tényező lehet, ám csak akkor, ha megteremtik a termelés hosszú távú érdekeltségi rendszerét. Kemenes Ernő a gazdaságirányítás új módszereinek kidolgozását emelte ki bemutatkozásakor. Németh Miklós kérdésekre válaszolva elmondta: támogatja a koalíciós törekvéseket, s elengedhetetlennek tartja, hogy az MSZMP és a többi párt tárgyalásai eredménnyel záruljanak, mert ez az egész nép érdeke. Az új miniszterek valamennyien a reformok elkötelezett hívei, s bár a kormány megbízatása csak a következő, esetleg néhány hónap múlva sorra kerülő választásokig tart, hamarosan a parlament elé terjesztik az új, három évre szóló gazdasági programot, nem titkoltan bízva abban, hogy a megméretésből az MSZMP győzetesen kerül ki s az erőviszonyoktól függően vagy egyedül, vagy más pártokkal közösen alakít majd új kormányt. ★ A miniszterelnök az új miniszterek megválasztása előtt elmondott beszédében a kormányzat politikai szándékairól igyekezett képet rajzolni. Szóba hozta a bős—nagymarosi vízlépcsőt is, mint annak a példáját, hogy korábban gyakran hoztak antidemokratikus, rossz döntéseket. Bár ez elítélhető, az örökség azonban adott, s meg kell birkóznunk azzal a feladattal, hogy tisztességesen elszámoljunk a nemzet előtt. A beruházással kapcsolatos nyilatkozatháborúban ez most egy új hangnak tűnt: a kormány mintha visz- szavonulót fújna az ügyben. — Ezt lehetett kihallani Németh Miklós beszédéből a képviselői padsorokban is? — kérdeztük Balogh Lászlót, a témában érintett képviselőt, a megyei tanács elnökét. — A miniszterelnököt hallgatva két benyomásom volt — válaszolta. — Az egyik, hogy