Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-06 / 105. szám
4 áfádon 1989. MÁJUS 6., SZOMBAT Megyeiek előnyben A Szigetszentmiklósi Tanács művelődési osztálya az idén is meghirdeti az Ádám Jenő- alapítvány pályázatát. A Kos- suth-díjas zenepedagógus, karmester és zeneszerző emlékére létesítették jogutódai és örökösei az alapítványt, amely ösztöndíjat, illetve támogatást biztosít tehetséges fiataloknak. Ösztöndíjat kaphatnak azok a növendékek, akik zenei tanulmányaikban kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, és magyar állampolgárságúak, illetve magyarul anyanyelvi szinten beszélő, ének-zene oktatással foglalkozó — vagy erre a pályára készülő — külföldiek, akik természetesen a magyar ének- és zeneoktatási módszereket hazánkban sajátítják el. A havi 1500-tól 3000 forintig terjedő ösztöndíjat 35 évnél fiatalabbak pályázhatják meg, akik a munkaprogramjukat a városi tanács művelődési osztályához juttathatják el. Az elbírálásnál — azonos adottságok esetén — előnyben részesülnek a szigetszentmiklósi, illetve a Pest megyei pályázók A támogatást azok kaphatják, akik az Ádám Jenő-em- lékházban elhelyezett írásbeli és tárgyi emlékek feldolgozásának, ismertetésének fejlesztésére vállalkoznak. Tízezertől ötvenezer forintig terjedő egyszeri támogatásban részesülhetnek azok, akik a szigetszentmiklósi zeneiskola énekés zenei eszköztárának fejlesztésére, illetve az emlékház állagának megóvására tesznek javaslatot. A benyújtás határideje 1989. szeptember 30. ÜLÉST TARTOTTA PEST MEGYEI TANÁCS Kinevezték az új osztályvezetőket (Folytatás az 1. oldalról.) Visegrádról Csobánkára települt szociális intézet 15 férőhellyel bővült. Az elhelyzés- re várakozók száma azonban évek óta folyamatosan emelkedik, pillanatnyilag 580 igénylőt tartanak nyilván. Bartos Sándor hozzászólásában elmondta: mire az ócsai gimnázium négy tantermének építését befejezték a költségek 10 millió forinttal emelkedtek. Arra kérte a megyei tanácsot, hogy további 5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adjon Ócsának. Oktatási, közművelődési és sportcélok megvalósítására egyébként 1988-ban 4 milliárd 227 millió forintot használtak fel. Az óvodákban csökkent a zsúfoltság, az általános iskolákban is kevesebben kezdték meg tanulmányaikat, így kedvezőbb az egy tanulócsoportra jutó létszám az előző évinél. Ugyanakkor a felsőbb osztályokban még nagy a zsúfoltság. A gimnáziumok iránt kisebb az érdeklődés, a szülők szívesebben íratják gyermekeiket szakmunkásképzőbe, mert az érettségi bizonyítvány nem nyújt garanciát a munkába állásra. A megye lakossága komoly anyagi terheket vállal a közműfejlesztésben. Ennek is köszönhető, hogy a tervezett 101 kilométer gázhálózattal szemben 180 kilométernyi készült el, s így több mint 11 ezer laDíjat kapott a sziget festője Tegnap bensőséges ünnepségen adták át a Szakszervezetek Pest Megyei Tanács ez évi művészeti díját Somogyi György festőművésznek. A negyvenhárom esztendős, zömök, szakállas festő Szíget- szentmiklóson él, az Insula művészeti alkotóközösség vezetője. A pályakezdés éveinek finom, vonalas aktstúdiumai után a, népművészetet forrásként használó táblaképekkel indult. Igazán jelentős festői programmal a hetvenes évek derekán jelentkezett. Alapvetően lírai, meditativ alkat, képeit az esztétikus látványra való törekvés jellemzi. Az elmúlt másfél évtizedben itthon és külföldön számos kollektív kiállításon szerepelt, s három önálló tárlatot rendezett. Rendszeresen kiállít a Szentendrei Képtárban, s idén várhatóan Ausztriában is bemutatkozik képeivel. — Nagyon örülök ennek a díinak — mondta, miután leültünk beszélgetni az ünnepség után. — Mi tartja önt Szigetszent- miklóson? ki iskola nem lehet politikai csatározások színtere Kiviheti-e az iskola tüntetésre a gyerekeket? — erről érdeklődött a héten történt váci, Chinoiv elleni gyerektüntetés kapcsán a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársa. Spengler Györgyné. a Művelődési Minisztérium alapfokú nevelési főosztálya vezetőhelyettese közölte: eddig még ilyen esel nem fordult elő, ám semmilyen rendelet vagy állásfoglalás nem szabályozza ezt. A józan ész azt, diktálja, hogy az iskolát, nem lehet kitenni direkt politikai csatározásoknak. Az ilyen jellegű megmozdulásokhoz a gyerekek politikailag éretlenek. Elképzelhető azonban az iskola bevonása olyan akciókba, amelyek a gyerekek érdekeit is kás válhatott komfortossá. Egyéb közművek tekintetében is számottevő a javulás, bár a vízvezetókhálózat bővítésével nem járt együtt a csatornahálózat fejlesztése. Felgyorsult viszont a közegészségügyileg veszélyeztetett települések vízmüveinek építése az Ipoly térségében, valamint a bicskei regionális vízmű gerincvezetékéhez csatlakozóan Biator- bágy, Páty, Budajenő és Telki belső ellátó hálózatának kivitelezése is. Tavaly vált lehetővé több új csatornamű építésének előkészítése, társulatok megszervezése például Nagymaroson, Zebegényben, Tökölön és Sződligeten. Közismert, hogy a megyei tanács ez év februárjában döntött a tanácsi munka korszerűsítésének szükségességéről. Ezért kerül sor belső átszervezésekre, illetőleg új osztályvezetők pályázat útján történő kinevezésére. Az előkészítő bizottsághoz 21 pályázat futott be, ebből 19 a tanács apparátusából. Dr. Kocsis Péter általános elnökhelyettes, az előkészítő'bi- zottság vezetője, ismertette azokat a szempontokat, melyek alapján döntöttek a pályázatok elbírálásában. Felolvasta az egyes pályázatok értékelését is. Komáromi Gyula javasolta, hogy titkos szavazással döntsenek a kinevezésekről. Weisz György is egyetértett ezzel és amellett tette le a voksát, hogy a testület ehhez előbb módosítsa a szervezeti és működési szabályzatát, hiszen a tanácstörvény szerint a kinevezéseknél nyílt a szavazás formája. Dr. Husii István zárt ülés, de nyílt szavazás mellett foglalt állást. Bakonyi György és Kovács Gyula viszont a teljes nyíltság mellett voksolt. Végül nyílt ülésen, nyílt szavazással születtek meg a döntések. Dr. Borisz Józsefnét az ellenőrzési osztály vezetőjévé, dr. Schmidt Gézát a köz- gazdasági osztály vezetőjévé, Wächter Rolandot a műszaki osztály vezetőjévé, dr. Novak Istvánt a művelődési és sportosztály vezetőjévé 70 szavazattal egyhangúlag, Kuncz Bélát a termelés- és ellátásfelügyeleti osztály vezetőjévé 63 szavazattal nevezte ki július 1-jétől a testület. Dr. Kocsis Péter ismertette a tanácsülés résztvevőivel azt, hogy dr. Kricsfalvi Péter, az egészségügyi osztályvezetői beosztásából június 30-ával felmentését kérte, mert szeretne eleget tenni egy ausztráliai egyetem éves meghívásának. A testület eddigi munkáját megköszönve hozzájárult dr. Kricsfalvi Péter felmentéséhez, egyben határozatot hozott arra, hogy a megüresedő osztályvezető állás betöltésére pályázatot írjon ki a megyei tanács. A testület 17 millió 490 ezer forinttal bővítette a pedagógusok túlórakeretét. Tavaly decemberben a megyénkben dolgozó pedagógusok , ezer forinttal kerestek kevesebbet, mint fővárosi társaik és 250 forint volt a lemaradásuk az országos átlaghoz képest — mondta dr. Novák István. Tény, hogy a fenti intézkedés után a megye pedagógusainak 5,6 százalékkal nő majd éves szinten az átlagkeresetük. F. E. — Bár Karcagon születtem, gyerekkorom óta itt élek, minden szál ideköt. Csak itt találom meg önmagamat, számomra a sgiget egyszerre jelent elzárkózást a külvilágtól és védelmet is. Minden erővel azon vagyok, hogy barátaimmal közösen fellendítsük a környék művészeti életét. — Szerencsére társakra talált ... — így van. 1982-ben itt élő festőkkel, grafikusokkal, szobrászokkal megalakítottuk az Insula képzőművészeti csoportot, s a helyi tanács támogatásával alkotóházat hoztunk létre Szigetszentmiklóson. — Mi a művészi hitvallása? — Mindig az engem közvetlenül körülvevő világ érdekelt, a látszólag kis dolgokon keresztül mutattam meg az általánost. Szellemi rokonomnak vallom egyébként a szentendrei progresszív festők közül Aknay Jánost és Bereznai Pétért., valamint Honra Ferenc művészettörténészt. Faggyas Katalin szolgálják — adott esetben ez lehet a környezetvédelemmel kapcsolatos —, de ezekben az esetekben is a gyermekek részvételéhez a szülők előzetes beleegyezése szükséges. A minisztérium képviselője elmondta: az oktatási törvény és végrehajtási rendeletéinek felülvizsgálata során foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az ifjúsági szervezetek és politikai mozgalmaik milyen módon kapcsolódhatnak és milyen módon nem kapcsolódhatnak az iskolához. Itt a rendező elv az hogy az iskola nem válhat politikai viták és nézetek ütközöterévé, de minden tanulónak és természetesen pedagógusnak is joga. hogy bármely engedélyezett mozgalomba bekapcsolódjon. nyílt lível Németh Miklós miniszterelnöknek A Pest Megyei Tanács alulírott tagjai a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer és a hozzá tartozó környezetvédelmi beruházások mielőbbi befejezését szolgáló kormányzati és országgyűlési döntés meghozatalát támogatjuk. Meggyőződésünk, hogy ezen műszaki, energetikai, hajózási, árvízvédelmi és környezetvédelmi célokat szolgáló nagyberuházás eldöntése nem tartozhat elsődlegesen a politikai döntések kategóriájába. Éppen ezért nem értünk egyet a népszavazás elrendelését sürgetőkkel. A nemzetközi szerződések felmondása a kiviteli szerződés meghiúsítása és az Ausztriában érvényes jogrend szerint az elmaradt haszon megtérítése politikailag, gazdaságilag és szavahihetőségünket illetően egyaránt beláthatatlan hátrányokat okozna. ' Nekünk, Pest megyeieknek mindezen általános, az ország politikai, gazdasági helyzetét befolyásoló tényezőkön túlmenően nem közömbös, hogy a térséget érintő környezetvédelmi beruházások a vízlépcsőépítés következtében megvalósulnak-e. Ismételten és nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy az üzemeltetésre vonatkozó további vizsgálat cs döntés politikai síkról kerüljön vissza a szakmai, gazdasági szintre. A beruházás folytatását megerősítő döntést azért is szükségesnek tartjuk, mert minden további késlekedés fokozza a társadalom megosztottságát és tovább mélyíti a bizalmi válságot. Budapest, 1989. május 5. Üdvözlettel a Pest Megyei Tanács tagjai: aSZÍNHÁZI LÉVÉ La Áttekintés hézagokkal Jelenet a kaposvári színház: Gombrowicz' Yvonne, burgund hercegnő című darabjának előadásából Olyan szituációban kezdődik ma este a kaposváriak Katona József színházbeli előadásával a VIII. országos színházi találkozó, amelyre — ha az utóbbi időben nem koptattuk volna el a szót — azt mondhatnám: válságos. Válságos a színházakat, s válságos a színházakat körülvevő közeget, a magyar társadalmat illetően is. Ez annál is nyilvánvalóbb, mert színház és társadalom nem választhatók el egymástól; a társadalom gondjai, adott esetben a működészavarai, kiútkeresései értelemszerűen nyomot hagynak a művészeteken, s így a színházon is. Rajta talán élesebb, markánsabb nyomokat is, mint más művészeteken, hiszen az élő, eleven, mindennapi (minden esti) színház alkalmasabb a problémák közvetlen lereagálására, mint mondjuk a képzőművészet. Ha azt mondom: közvetlen reagálás, természetesen nem úgy értem, hogy a színház direkt eszközként működjön a társadalmi mozgások érzékelésében, netán azzal az elvárással is szembenézve, s annak megfelelve, mely a napi politika színházi eszközökre „lefordított" kiszolgálását tekinti (tekintette) a színház feladatának. A színházművészet leg- újabbkori történetében persze voltak periódusok, irányzatok, stílusok, törekvések, melyek a közvetlenül politikai és politizáló színházat tekintették egyedül fontosnak. Bertolt Brecht drámaírói és színházvezetői tevékenysége például határozottan ilyen irányú volt — legalábbis darabjai jelentős része viseli magán a politizáló — ági tatív szándék meghatározó jegyeit. Majakovszkij színháza is politizáló, agitatív volt. A politika s a politikai elvárások ilyen vulgáris jelenléte mára eltűnt a színházművészetből a mi tájainkon is. És mégis, azt kell mondanunk: mindaz (ha nagyon áttételes formában is) jelen van a színházak munkájában, ami a mai magyar társadalmat izgatja, foglalkoztatja. Úgy például, hogy a társadalmi méretű túlhajszoltság, a második gazdaságban vállalt önkizsákmányoló munka, és az állampolgárokat irritáló, fölösleges feszültségeket okozó hibás intézkedések egyaránt oda hatnak, hogy az emberek (a nézők) valamiféle feloldódást, kikapcsolódást, problémákat feledtető szórakoztatást igényelnek a a színházban, a színháztól is. A színház pedig, miután a maga gondjai miatt nagyon is rá van szorulva a nézőre, a jegybevételekre, elébe megy (de a legjobb esetben is követi) az effajta igényeknek. Ez a készségesség pedig lassan, de biztosan elcsúsztatja a színházak legtöbbjének a műsorrendjét a szórakoztatás, a könnyebb műfaj, a zenés vígjáték, a bohózat felé. Másfelől meg a társadalom azt is igényli, hogy a színház (mint más művészetek is) szóljon hozzá, szóljon bele a mindennapi gondok közt vergődő kisember, az állampolgár életébe, életéhez. Mutasson mintát, viselkedési módozatoka*, problémamegoldási variációkat. A nézők nem jelentéktelen része szívesen hallja vissza a színpadról azt, ami általános probléma, a nemzetiségi kérdéstől a koncepciós perekig, a hatalom és az erkölcs konfliktusaitól a kisember igazságainak érvényesítéséig. De épp ily szívesen fogad nagy, általános emberi problémákat, úgynevezett örök morális kérdéseket —, feltéve, ha mindezekről úgy beszél a színház, hogy a nézőt közös gondolkodásra, töprengésre, állásfoglalásra készteti. A mostani színházi találkozó azért kerül különösen válságos színházi helyzetben megrendezésre, mert különösen válságos az ország jelenlegi helyzete. Az évad során többször vetődött fel úgy a' kérdés több színházunknál is, hogy legjobb volna, ha bezárnák a kaput, mert akkor mind az anyagi, mind a személyi gondok megoldódnának. Ismeretesek a különböző „éles" helyzetek néhány színházunkban, a Nemzetiben végbement átrendeződéstől a Katona József Színház ban lezajlott önkéntes igazgatótávozásig, a pécsi, majdnem pénz nélkül maradt színház segélykiáltásaitól a debreceni igazgatóválságig, a színházi dolgozók szakszervezetének és a színházművészek szövetségének azonnali megszüntetését, s egy vadonatúj, omnipotens színházi társaság létrehozását követelő, majdnem puccsszerű elképzelés felröppentésátől az „elegem uoíí”-tal távozó színiigazgatóig. Ezekből a csak szervezetinek, személyinek tűnő, de valójában alapvető kérdéseket érintő ügyekből egyetlen egy is elég lett volna, hogy feldúlja az amúgy sem kiegyensúlyozott és békés évad nyugalmát. A tucatnyi létprobléma súlyú konfliktus pedig akkor is labilissá tette volna az évad művészi produktumát, ha e téren (mármint a szorosabban vett művészeti téren) minden a legnagyobb rendben lett volna a színházak táján. Erről viszont szó sem volt. Az az áttekintés tehát, melyet a nyolcadik színházi találkozó a magyar színházművészet mostani állapotáról ad, mindezekkel a gondokkal, megoldatlan kérdésekkel és fenyegető előjelekkel terhes. Emiatt nem is lehet másmilyen, mint hézagos ez az áttekintés. A művészi munkára is kiható feszültségek, rendezetlenségek okozzák például azt, hogy a találkozón részt vevő színháza.« listája igen szűk: Kaposvár, Szolnok. Eger, Nyíregyháza, Győr vidékről, a Katona József Színház, a Radnóti Színház, a Pesti Színház és a Vígszínház (azaz ez a kettő egy színház) a fővárosból, s érdekességképpen a színművésze- szeti főiskola egy vizsgaelőadása kapott helvet a szakzsűri által kiválogatott produkciók sorában. Tehát a Nemzeti, a Madách, a Thália, a Népszínház, a Játékszín, a veszprémi, a kecskeméti, a debreceni. a miskolci, a szegedi, a békéscsabai, a József Attila —, nem tudott bekerülni a mezőnybe. Talán nem indokolt egyenes összefüggést keresni, de azért nem lehet véletlen, hogy a felsorolt kimaradtak közt vannak az évad során súlyos működészavarokkal küzdött színházak is. Takács István 4
