Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-06 / 105. szám

1989. MÁJUS 6., SZOMBAT 5 ^ÍMan A DHV bővítésének környezetvédelmi hatásai Kevesebb mérgező anyag jut a ievegőbe Félelmetes látványban lehet része annak, aki hosz- szabb időn át szemléli a Dunai Hőerőmű Vállalat há­rom, a táj fölé magasodó kéményét. Szabályos időkö­zönként hullámszerűen öklendezi magából a toroktriász a sűrű, fekete füstöt, majd azt követően, a világosszürke felhőt. Látják ezt Tökölön, Szigetszentmiklóson, Ercsi­ben, Érden, s ki tudja még a környék hány településén. S nemcsak észlelik ezt az emberek, felfogják jelenté­sét is, s mindenkiben ott motoszkál a kérdés: ki tudja, mennyi mérgező anyagot küld a légtérbe a DHV? S ki tudja, milyen hatással van az egészségre, a légutakra, az idegrendszerre a gomolygó füst? Környezetvédők régóta na­gyító alatt figyelik az ország, így a DHV szennyező tényke­dését. S bár tisztában vannak azzal, hogy az erőműre, mint annyi más energiaforrásra, a vegyi gyárakra óriási szükség van, azt is tudják, hogy a kör­nyezetszennyezés ellen vala­mit tenni kell. Hiszen az em­beriség élettere, s ezzel jövője forog kockán. 140 megawatt A tíz, húsz, netán harminc esztendővel ezelőtt üzembe helyezett gyáróriások a legna­gyobb jóindulattal sem felel­nek meg napjaink előírásai­nak. Felújításuk, korszerűsí­tésük oly sokba kerülne, hogy aligha érné meg a vállalatok­nak. Egyetlen megoldás, ha kivonják a forgalomból a régi masinákat. Ám ezek helyére valamit be kell állítani! Még szerencse, hogy az új konst­rukciók már a mai szabvány előírásait tartják szem előtt. Így, amikor arról hallunk, hogy valamelyik vállalatnál új üzemegységet indítanak, re­ménykedhetünk abban, hogy kevésbé szennyezi levegőnket, vizünket, talajunkat, mint a régóta működő berendezések, o A Dunai Hőerőmű Vállalat '■»—bővítése és rekonstrükciója tehát nemcsak azt jelenti, hogy nagyobb teljesítményre lesz képes a DHV, hanem azt is, hogy közben a korábbinál kevesebb mérgező anyagot juttat a környezetbe. Várhatóan két lépcsőben készül el az új erőműrész. Az első 1987-es áron (!) 2,8 mil­liárd forintba kerül, s a ter­vek szerint 1991 közepén in­dul. Mivel a DHV egyik fon­tos feladata a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat működéséhez szükséges gőz biztosítása, a rekonstrukció, pontosabban a bővítés egyik oka a kőolajipa­ri szolgáltató rész teljesítmé­nyének növelése. Természete­sen nem elhanyagolható elekt- romosenergia-előállító szerepe sem, hiszen a gázturbina hő­hasznosítása során 140 mega­wattot juttat majd az erőmű az országos energiahálózatba. S mindezt úgy, hogy nem az erősen szennyező tüzelőolajat égeti el, mint a régi egysé­gek, hanem földgázt. A levegő szennyezésének nagy része abból adódik, hogy a tüzelőolaj elégetése során különböző kénoxidok, nehéz- fémvegyületek, nitrózus gázok keletkeznek, amelyek a kémé­nyen keresztül távoznak a sza­badba. A gázturbinák műkö­dése során pedig nagyságren­dileg kevesebb káros anyag szabadul fel. Hogy pontosan mennyivel kevesebb, azt Ko- lozár György, a DHV vezér­igazgató-helyettese mondta ed: Égő — márkáért — A tüzelőanyagban levő kén mennyisége körülbelül három, a földgázban csupán 0,05 százalék. Azaz óránként nem 1300 kilogramm jut a le­vegőbe, hanem csak tíz. Ugyanez vonatkozik a vaná- diumvegyületekre és a nikkel­re is. Veszélyes anyag a va­Vlzzsákok a Kvassay-hídnál Csigának csúfolták Csepelen A BKV csepeli gyorsvasútja bizony csak a nevében őrizte meg a gyorsvasát jellegét, mi­vel az igen leromlott vágány­hálózatán már hosszú idő óta, több helyen csak lépésben ha­ladhatnak a HÉV-vonatok. Az utasok új nevet is adtak ne­ki : csiga .., A május 1-jén befejeződött pályafelújítási munkálatokról kértünk felvilágosítást a BKV gyorsvasúti igazgatósága, pá­lyafenntartási szakszolgálata HÉV-üzemétől, a csepeli és ráckevei vonalak felelős gaz­dájától, Ráhel Attila, vonal- mérnöktől. — Március közepétől ápri­lis végéig, nyolc hétvégén vá­gányzár alatt folytak a mun­kálatok — mondja Rábel At­tila. — Négy, igen kritikus sza­kaszon történtek vágányfelújí­tások a csepeli gyorsvasút vo­nalán. A Szabadkikötő állomás és a csepeli elágazás között mindkét vágányon teljes fel­újítást végeztünk, összesen kétezer méteren. Ugyanekko­ra szakaszon kicseréltük a sí­neket, kétezer vasbetonaljat és ezer talpfát ugyancsak újakkal helyettesítettünk, a teljes zúzottkő ágyazat frissí­tésévé! egy időben. A munká­latokat a tervezettnél koráb­ban sikerült befejeznünk. A gyorsvasút úgynevezett városi szakaszán az öt legkri­tikusabb • helyen, összesen mintegy nyolcszáz méteren cseréltünk síneket, valamint háromszáz vasbetonaljat Ugyanitt az új zúzottkő ágya­zat alá műszaki szövetet terí­tettünk. Ez megakadályozza az ágyazat elsárosodását, amel­lett a keletkező csapadékvize­ket átereszti, vagyis biztosítja a vízelvezetést. A harmadik munkaterüle­ten, a Kvassay-híd környeze­tében, a hídfők csatlakozó vá­gányában, az úgynevezett víz­zsákos részeken is szabályoz­tuk a vágányokat. Ezeket a munkálatokat tovább folytat­juk. A Boráros tér váltókörzeté­ben, három csoport teljes ki­térőcseréjére került sor és további két váltórész szabályo­zására, a csatlakozó vágányok­kal együtt. A felsoroltakon kí­vül a gyorsvasút teljes hosszá­ban, gépi vágányszabályozást végeztünk. A felújított töltésszakaszon, a korábbi sebességgel halad­hatnak a vonatok. A város’ területen is feloldották a kor­látozást, itt 30 kilométer a megengedett sebesség. A me­netidő tehát csökkent, a vo­natsűrűség viszont növeke­dett — állítja Aradi István, csepeli pályamester. — A csepeli gyorsvasút fej­lesztési költségeiről Kovács Nándor. HÉV-üzemvezető tá­jékoztatott: — Á BKV-nak megközelí­tőleg harmincötmilliós a költ­sége. A közismert létszám­gondjaink miatt külső kivite­lezőt bíztunk meg, így egy- egy hétvégén 100-130-an is dolgoztak a vágányfelújításon. — jövőre, további feladatokat kell megoldanunk, elsősorban a csepeli gyorsvasút városi szakaszán. Május elsejétől tehát nevé­hez méltóan ismét gyors a gyorsvasút Csepelen! Bozó Emil nadium, hiszen egyik vegyü- lete, a vanádium-pentoxid például vérzékenységet okoz. A gyógyászatban, mint véral­vadásgátlót alkalmazzák. Most százhatvan milligramm van egy kilogramm tüzelőolajban, a földgázban azonban egyálta­lán nincs, s a gázolajban is csupán 1-2 milligramm talál­ható. De beszélhetünk a nitro- gén-oxidokról is, amelyekből ezer milligramm fordul elő egy köbméter füstgázban. Ám a megengedett mennyiség en­nek töredéke. Hogy az épülő üzemrész megfeleljen az elő­írásoknak, külön berendezést vásárolunk másfél millió nyu­gatnémet márkáért. Ez az egy égő a teljes költség öt száza­lékát emészti fel! Önkéntelen sóhaj — Ezek szerint gyökeres változás várható 1991 után Százhalombatta levegőjének minőségében? — Bár úgy lenne! Sajnos azonban a régi üzemrészeknek — ha csökkentett teljesít­ménnyel is, de — működni kell csúcsidőszakokban. Külö­nösen akkor, ha nem kezd el dolgozni a bős—nagymarosi erőmű belátható időn belül. Pénz kérdése az egész. 1991 és 1993 között tervezzük a már évek óta működő hat darab 215 megawattos blokk kazán­égőjének kicserélését ugyan­olyan berendezésre, mint ami­lyet az új erőműrészbe épí­tünk be. Ez már valóban gyö­keres változást jelentene, hi­szen ezzel a felére csökken a levegőbe jutó káros anyagok mennyisége. Több ajánlatot kaptunk az égőkre, de végle­ges döntésre, hogy kitől, mennyiért vásárolunk ilyen berendezést, csak később kerül sor. Kolozár György szavai hal­latán önkéntelenül szalad ki az ember szájából a sóhaj: csak legyen rá pénz. Hiszen a nitrogén-oxidök rendkívül ag­resszív anyagok, s közvetlen veszélyt jelentenek a Földet védő ózonpajzsra. S ami a leg- elgondolkodtatóbb; nemcsak a DHV s az erőművek ezrei ontják a pajzsot romboló nit- rogén-oxidokat, hanem sok más vegyi gyár a hasonlóan veszé­lyes freont, ami hajtóanyaga az aeroszolom palackoknak. S ez még csak két 'károsanyag! És hány van még?! Fiedler Anna Mária Sári válni akar ? Azért is teho Megérkeztek a felemelt ösz- szegű, a késedelmi büntetést is magába foglaló teho-csek- kek a dabasiakhoz. Aki a fia­tal város lakói közül megfe­ledkezett volna a kötelezett­ségéről, ezt egy újabb fel­emelt összegű csekk befizeté­sével rövid időn belül pótol­hatja. A megszavazott adófajtát a helyi tanács következetesen behajtja. A településen élők ezt azért is sérelmezik, mivel számos helyen már visszavon­ták a lakosság ilyen formájú megsarcolását. Az egyre ger­jedő infláció, a reálbérek csökkenése az egész országban visszavonulást fújt a tanácsok­nál a teho ügyében, mert ezek az összegek amúgy sem voltak elegendőek az eredeti célok megvalósításához. A falugyűlésen már többen kérték, hogy a további befi­zetésektől tekintsen el a ta­nács. A helyi vezetés anyagi nehézségekre hivatkozva ezt elvetette, mondván, szükség van minden jövedelemforrás­ra. Talán ezzel is magyarázha­tó, hogy a dabasiak szerint kissé korainak tűniik a váro­si rang az alapvető gondokkal küzdő településnek. Maga a döntés sem mentes a múlt­ban fogalmazott hibás telepü­léskoncepció erőltetésétől. A várossá válás meglehetősen rögös útja igen sok anyagi áldozatot követel minden te­lepüléstől. Dabason is óriási fejleszté­si különbségek tapasztalhatok. Ma már kevésnek bizonyul a lakók szorgalmára alapozni, ráadásul az áldozatvállailás ezen formájával is rosszul gazdálkodik a helyi vezetés. Nem hiába hallani mind han­gosabban a sáriak elszakadá­si törekvéséről. Az MDF helyi csoportja nemcsak május 1-jei demonst­rációt rendezett, hanem kísér­letet tett a teho elleni tiltako­zásra is, Az általuk szervezett majálison — amiről sajnos a hivatalos társadalmi, politikai szervek igen könnyedén le­mondtak — közel kétszáz alá­írást gyűjtöttek a tanács ma­kacs gazdaságpolitikája ellen. Javaslatunkban arra helyezik a hangsúlyt, hogy a tanács önkéntes adakozások alapján próbáljon jövedelemre szert tenni, megjelölve a lakosság érdekeit szolgáló közvetlen célt. Az MDF véleménye sze­rint felróható a város vezeté­sének hibájaként az autokrá­cia, amely alapján akaratukat a régi beidegződéseknek en­gedve erőltetik a város lakói­ra. Albert Béla Dabas Önállóság és kockázat Április elseje óta önálló vállalatként üzemel a Dunakeszi Hű­tőház. Az önállósodásra azért került sor, mert a Hűtőipari Vál­lalattal nehezen tudták egyeztetni érdekeltségi rendszerüket. Mindez akadályozta üzletkötéseiket és fejlesztési lehetőségei­ket. A dunakesziek így ezentúl bizonyíthatják, érthetően sa­ját kockázatra, hogy miként tudnak a korábbinál rugalmasab­ban alkalmazkodni a piaci igényekhez. A hűtőház termékei­nek zömét tőkés piacra szállítja. Idén mintegy 4 millió dollár értékű forgalomra számítanak ELÖL FUT A DOKTOR BÁCSI Kínzóeszközök a művelődési házban Egy ország ismerte meg na­pok alatt dr. Fodor Miklós zsámbéki körzeti orvost. Hir­detőoszlopokról, plakátfalak­ról mosolyog ránk, ajka szó­ra nyílik: „Méréssel fordulok önökhöz”. . Tévéreklámban hívta fel milliók figyelmét a magas vérnyomás veszélyeire, s e betegség megelőzésének fontosságára. Szinte természetes, hogy ami az országban éppen csak kezd divattá válni, az Zsám- békon lassan-lkssan beépül az emberek hétköznapjaiba. Egyre több áruházban, pati­kában, egyéb nagy forgalmú helyen jelennek meg vérnyo­másmérést hirdető szolgálta­tók. Igaz, egyelőre inkább üz­leti vállalkozásban óvják egészségünket, de sok helyen már ingyenesen is ellenőrzik a kis szerkezet segítségével a jelentkezők vérnyomását. Idén például megyeszerte a május elsejei rendezvényeken bezá­rások, hurkasütők és sörárusí­tók mellett ott voltak a Vö­röskereszt aktivistái is. Zsámbékon ennél már sok­kal kézzelfoghatóbb jelei is vannak annak, hogy a hely­beliek tenni akarnak egészsé­gük megőrzéséért. Aki hét­főn vagy csütörtökön délután végigmegy a falun, szabad­időruhás, edzőcipős kocogók- kal találkozhat. A futókat dr. Fodor Miklós vezeti. Kora es­te indulnak áz orvosi rendelő elől, s két kilométer megtéte­le után, ide térnek vissza. A helyi művelődési ház kü­lönleges szerepet vállalt a Zsámbékon meghirdetett egészségmegőrzési program­ban. Ennek részeként készült a házban egy kondicionálóte­rem, ahol a szobakerékpártól, a bordásfalon át az izomerő- sítő gépekig sokféle kínzóesz­köz lesz majd, amelyek segít­ségével izmokká lehet alakí­tani a súlyfelesleget, eltüntet­ni a sörpocakot és a mozgás- szegény életmód egyéb látha­tó következményeit. Amíg nem készül el a zu­hanyozó, addig térítésmente­sen használhatják a kondíció­termet a zsámbékiak, de utá­na is csupán önköltségi térí­tést szándékoznak kérni majd az intézmény vezetői a tömeg­sport keretében hozzájuk lá­togatóktól. M. K. KÓD A RABLÁSHOZ Elmés(z) Hermész A Hermész egyik fő profil­ja a mezőgazdasági kisgépek javítása. Mondhatni, e térer monopolhelyzetben van a cég A megrendelő a nélkülözhetet­len masinák meghibásodásé esetén néhány kisiparoson kí­vül csak a Hermész szervizhá­lózatához fordulhat. Ezek kö­zül is az egyik legnagyobb a Budapest és Szentendre közöt­ti Luppa-szigetnél a 11-es főút mentén fekvő műhely. A sorsom idevetett az SPS 10-es japán motoros permete­zőgépemmel, amely valamilyen ok miatt nem indult. Közöl­ték velem, hogy a vállalási határidő egy hónap. Lelke rajta, gondoltam, hiszen az it­teniek tudják, hogy mennyi a munkájuk! így aztán otthagy­va a permetezőt vártam, hogy elkövetkezzék április 30- a, mely után a szabályoknak megfelelően majd értesítést kapok. A hónap derekán azonban — arra járván — benéztem a műhelybe. Nagy örömömre az asztalon állt az SPS 10-es. Ügy gondolom, hogy kész van, mondta az egyik szerelő, ám a kollégám csinálta, ő pe­dig csak hétfőn és kedden tar­tózkodik itt, máskor a vidé­ket járja, a garanciális javítá­sokat végzi. Pechemre éppen szerda volt, újabb hetet kellett várnom. Hétfőn korán érkeztem, de az én mesterem éppen a Hermész központjában tartózkodott va­lamilyen munkán. így aztán csak kedd reggel tudtunk találkozni. Kiderült, hogy a gép valóban kész, már csak a kipufogó csövét kell kicserél­ni. Szerettem volna megvárni, mert a mester szerint csak öt perc az egész, mégsem lehe­tett, mert kiderült: o mun ka­lap elkészítése fél nap. Mit tehettem, mentem szer­dán reggel. A helyszín az iro­da. Kapott értesítést, hogy kész a gép? — kérdezte a hölgy. Mondtam, hogy azt nem. Ak­kor a gép nincs kész — vá­laszolta ő. Szépen kértem, fá­radjon át a műhelybe, s néz­ze meg, hogy elvitelre vár a permetezőm. Dicséretére le­gyen mondva, megtette, s vég­re megkaptam a számlát. Néztem, néztem a gépelt so­rokat. A felhasznált anyag rubrikában szerepelt, hogy a mester elhasznált egy kipufo- gótömítést, melynek az érté­ke 15, áfával 19 forint. Ott volt továbbá hat ikódszám, mel­lettük a munkadíj, összesen 1017 forint, s végül az, hogy összesen fizetek 1189 forintot. Állt ott még egy mondat: a fenti kódszámok tartalma a szervizben kifüggesztve. Kide­rült, hogy nincs kifüggesztve, a főnök vette elő a fiókjából. Okulásomra elmondta, hogy mindezekért a munkákért áp­rilis derekáig csak 546 forintot fizettem volna, ám akkor 50 százalékkal emelték a javítási költségeket, mert a tevékeny­ségük ráfizetéses volt. S azt meg csak belátom, hogy defi­citre ők sem dolgozhatnak. Nosza megnéztük sorban a kódokat! Az április 15. előtti áron számolva ezek a követ­kezők. Hibafelvételezés 42, a porlasztószerkezet javítása 84, a gyújtószerkezeté 189, az in­dítószerkezeté 146, a kipufogó­dob cseréje, illetve tisztítása 63, ugyanez a benzincsapnál 42 forint. Ez összesen 546-ra rúg. A fizetett összegig látha­tó különbség az áremelés, a rezsi, az áfa, a jövedelemadó, a munkadíj. Én ugyan soha nem tapasztaltam például, hogy a benzincsap folyt vol­na, de üsse kő, elhiszem, hogy a mester mindazt, amit a kó­dokban felsorolt, kijavította. Ám ha három napig vernék a buta fejemet, sem tudnának meggyőzni: egy normális or­szágban normális lehet, hogy a kívülről is jól látható, a sze­relő szerint is öt percig tartó 15 forintos kipufogótömítésért 1017 forintos munkadíjat kell­jen fizetni. Makacsul ezt állí­tom még akkor is, amikor Viczkó Bertalan, a Hermész műszaki ágazatának vezetője és Bihari Andor, a szerviz el­ső embere megesküszik: a sze­gényes magyar javítópiacon ők a legolcsóbbak, s a kalku­lációjuk szerint a számlámban semmilyen szabálytalanság nincs. De mi lesz akikor, ha az amúgy is méregdrága gépek értékesebb alkatrészeit kell cserélni? Bizony, otthagyjuk a fogyasztói ár felét. Hogy mit le­het tenni? Abbahagyni talán a földművelést, a gyümölcs- termesztést, mert ennek az or­szágnak ezekre a termékekre nincs szüksége? Az ötszörösé­re emelt energia- és permet- szerárak miatt a nyereséget zsebre tevő kereskedők mellett kifizetőbb feküdni a napon, s parlagon hagyni a földet. Akárhogy forgatom is a tényt, a 15 az 1200 forinthoz arány rablás. Még akkor is, ha a Hermésznél kialakították hoz­zá a kalkulációt. Vicsotka Mihály f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents