Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-06 / 105. szám
2 n 1989. MÁJUS 6., SZOMBAT 'HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI Új évadkezdet a diplomádéban Mi lesz az amerikai külügyminiszter moszkvai útipoggyászában ? Biztatóbb kilátások a kambodzsai békés rendezésre Arafat párizsi látogatása ismét felszította az indulatokat Általános PILLANATKÉP Ismét magasabb sebességfokozatra kapcsolnak a diplomáciában. Pénteken hathetes szünet után Bécsben újrakezdődött két párhuzamosan zajló tárgyalássorozat: a Varsói Szerződés és a NATO 23 küldöttségének tanácskozása a hagyományos leszerelésről és a helsinki záróokmányt aláírt 35 ország értekezlete az európai bizalomerősítő intézkedésekről. Vasárnap utazik James Baker amerikai külügyminiszter Moszkvába, hogy szovjet kollégájával eszmecserét folytasson világpolitikai kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének problémáiról. A jövő hét péntekjén Sevardnadze kel bonni céllal útra: sor kerül az NSZK diplomáciájának vezetőjével eredetileg április közepére tervezett, de a grúziai feszültség miatt akkor szovjet kérésre elhalasztott tanácskozásaira. Ezek a megbeszélések Mihail Gorbacsov június közepén esedékes bonni látogatását is előkészítik. A szovjet államfő utazási naptárában szerepel egyébként a pekingi legmagasabb szintű találkozó is. Bár a legutóbbi kínai diákmegmozdulások nyomén egyes diplomáciai források tudni vélték, hogy Peking e látogatás elhalasztását kéri a feszült belső helyzetre hivatkozva, ez mind ez ideig nem következett be, sőt úgy tűnik, hogy a tüntetések sorozata nemcsak hevességéből vesztett, hanem egyelőre befejező szakaszába jutott. Ami Bush amerikai elnököt illeti, ő sem panaszkodhat: május végén és júliusban is át kell repülnie Európába. E hó végén a NATO négy évtizedes jubileumi csúcstalálkozóján vesz részt, majd július elején a vezető tőkés államok legmagasabb szintű megbeszélésén lesz jelen. KÉSZSÉG A STARTEGYEZMÉNYRE A legnagyobb érdeklődés ez idő szerint természetesen a legközelebbi eseménynek, Baker moszkvai látogatásának szól. Az amerikai külügyminiszter március elején, a bizalomerősítő és biztonsági intézkedésekről akkor megkezdődött bécsi tanácskozás alkalmával — amelyet külügyminiszteri szinten nyitottak meg — találkozott már Se- vardnadzéval. Baker azonban akkor csak néhány hete állt még a washingtoni külügyminisztérium élén, így megbeszélése inkább ismerkedési jellegű volt, s március elején a Bush-kormányzat alig kezdte el külpolitikai koncepciójának kimunkálását. A mostam moszkvai tárgyalás idején viszont már sok minden kialakulóban van a Po- tomac-parti fővárosban, így Baker érdemi kérdésekbe is bocsátkozhat. Arra azonban aligha kerül sor, hogy Baker mostani útja során kijelöljék a Gorbacsov—Bush találkozó pontos dátumát. Az amerikai elnök korábbi nyilatkozatában utalt arra, hogy ehhez még időre van szükség, s Baker is cáfolta, hogy bármiféle dátumjavaslatot vinne magával. Viszont a The New York Times értesülése szerint a külügyminiszter útipoggyászában ott lesznek Washington tervei a várhatólag júniusban folytatandó genfi START-tárgyalásokra. A hadászati támadó fegyverzet csökkentéséről szóló szovjet—amerikai megbeszélések (ezek angol rövidítése a START) Reagan elnökségének utolsó idejében előrehaladott szakaszukba jutottak. Októberben, amikor az elnökválasztási hadjárat finisében ezeket a megbeszéléseket felfüggesztették, már jelentős előrehaladást értek el annak az egyezménytervezetnek a megszövegezésében, amely a hadászati támadó fegyverzet ötvenszázalékos csökkentését irányozza elő. Nem mellékes tehát, hogy honnan kezdik újra a tárgyalásokat júniusban. Elfogadják-e alapnak azt, amit tavaly októberig elértek vagy új megközelítésben vetik fel a problémákat. Ez utóbbira történt kísérlet a Pentagonból. Megpróbálták Busht arra befolyásolni, hogy követelje a Szovjetuniótól, hogy teljes egészében számolja fel SS—18- as hadászati támadó óriásrakétáit. Ezt a New York Times értesülése szerint Bush elvetette, s az októberi meny- nyiségi megállapodásoktól kívánja újrakezdeni a genfi tárgyalásokat. Bakernek azonban eszerint nem le^z Moszkvában arra felhatalmazása, hogy a hadászati támadó fegyverzet korlátozása ügyében más részletekbe bocsátkozzon. Az irreális követelés elejtése üdvözlendő lépés, s biztató a START-tanácsikozás jövőbeni alakulására. ÉLES VITA A NATO-BAN Mindez olyan háttér előtt zajlik, amikor a NATO fennállása óta a legsúlyosabbnak tartott válságot éli át. Az atlanti szövetségesek között éles vita zajlik az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú atomrobbanófejjel ellátott harcászati rakéták korszerűsítéséről. Az NSZK kormánya nem enged abból a követeléséből, hogy modernizálás helyett inkább kezdjenek tárgyalásokat a Szovjetunióval ennek az arzenálnak csökkentéséről, sőt későbbi teljes megsemmisítéséről. Így az 500—5000 kilométer közötti közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták kiiktatása, azaz a „kettős nulla megoldásnak” is nevezett leszerelési lépés után, elkövetkezhetne a „harmadik nulla megoldás” is. Washington és London vezető körei hallani sem akarnak bármiféle tárgyalásról a harcászati rakéták csökkentéséről. Arra hivatkoznak, hogy ha ez megtörténne, alapjaiban rendítenék meg a NATO katonai doktrínáját, amely úgy szól, hogy egy hagyományos fegyverekkel kezdődő konfliktusban az atlanti védelem atomfegyverekkel vágna visz- sza. Vagyis: a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítése miatt támadt „űrt” az 500 kilométernél rövidebb és megengedetten hadrendben lévő rakétákkal kell pótolni, azok korszerűsítésével. Azt tervezik elsősorban, hogy az NSZK területén lévő Lance rakétákat modernizálják és a jelenleginek mintegy háromszorosára, azaz 400 kilométerre növeljék hatótávolságukat. Bonn viszont azzal érvel, hogy ilyen intézkedés ellenlépést váltana ki a Varsói Szerződés részéről, s a feszültség növekedne. A hét kétoldalú tárgyalások sorozatával telt el a NATO- fővárosokban. Miután Norvégia és Dánia támogatta a bonni tárgyalási álláspontot, nagy nyomás nehezedett rájuk Washingtonból. A fjordok országának kormányfőjét azonban Bush elnök hiába próbálta a Washingtonhoz való felzárkózásra bírni a Fehér Házban. A bonni diplomácia viszont elérte, hogy Róma hajlandóságot mutatott olyan kompromisszumos javaslatra, hogy mondják ki elvben a korszerűsítést, de iktassák be a rakétacsökkentés ügyét a bécsi tárgyalások napirendjébe, s akkor lássanak hozzá a modernizáláshoz, ha kitűnik, nincs előrehaladás a hagyományos fegyverzet és a harcászati rakéták csökkentése ügyében. Mivel közeledik a NATO- csúcsértekezlet május végi dátuma, Washingtonban és Londonban fokozódik az idegesség, hogy ez a legmagasabb szintű tanácskozás olyan helyzetben ül majd össze, amikor a szövetségeseket két táborra osztja a rakétakorszerűsítés ügye. Áttörés DZSÄKARTÄBAN Szinte egy időben érkezett a két hír. Ezek egyike: befejező szakaszába jutott a vietnami egységek kivonása Kambodzsából. A másik: áttöréssel felérő előrehaladás történt Hun Sen Phnom Penh-i kormányfő és Sziha- nuk herceg dzsakartai megbeszélésein a kambodzsai békés rendezés irányába. Igaz, az indonéz fővárosban sorra került eszmecserét a Hun Sen- kormány több alkotmánymódosítással kedvezően készítette elő a kompromisszumra. A parlament az ország nevét Kambodzsa Államra változtatta, új zászlót, címert és himnuszt fogadott el, s létrehozta az államfői intézményt. Hun Sen ezt Dzsakartában Szihanuk hercegnek ajánlotta fel. A volt elnök — akit sajátos módon azoik a „Vörös- Khmereik” döntöttek meg 19 éve és küldtek száműzetésbe, akikkel együtt most ellenzéki koalícióban van — elfogadta az ajánlatot. Lehetséges, hogy novemberben visszatér hazájába. Megállapodás történt abban, hogy milyen összetételű nemzetközi testület ellenőrizze a vietnami csapatkivonás megtörténtét és az azt követő választásokat. Abban is egyetértés volt, hogy nemzetközi értekezletet hívnak össze Kambodzsáról. A két vezető júliusban további tanácskozásra találkozik. A PALESZTIN CHARTA ÉRVÉNYTELENÍTÉSE A palesztin ügy mélypontján, amikor a helyzet számukra szinte reménytelennek tűnt, fogadta el a felszabadítási szervezet parlamentje úgynevezett chartáját, amely kimondja, hogy meg kell semmisíteni Izrael államot. Arafat mostani párizsi látogatását — amely egyébként jól tükrözte, hogy a kilencven ország által elismert Palesztin Állam tekintélye mennyire megnövekedett — választotta ki arra, hogy ünnepélyesen kijelentse: ez a határozat érvényét vesztette. Valóban e megnyilatkozásban nincs semmi különös, hiszen a PFSZ vezetője a palesztin parlament felhatalmazása alapján már korábban elismerte az Izrael állami létét tartalmazó és a terrorizmust elítélő ENSZ-határozato- kat. Washington üdvözölte Arafat kijelentését, Párizs pedig támogatásáról biztosította a közel-keleti rendezést előmozdító nemzetközi értekezlet követelésében. Samir kormányzata azonban „hazugnak” nevezte a -PFSZ elnökét, akit „bajkeverőnek” és „lázítónak” is titulált. Egyes szélsőséges palesztin szervezetek szintén hisztérikus hangnemben reagáltak, s azzal vádolták Arafatot, hogy túllépte hatáskörét. Mintha bizony Izrael létének elismerésével nem vált volna érvénytelenné az ezzel ellentétes 1963-as charta... Arkus István A Magellan útja a Vénusz felé Az Atlantis amerikai űrrepülőgépről csütörtökön éjjel útnak indították a Magellán űrszondát, s ezzel — tizenegy évi szünet után — folytatódik az amerikai bolygókutatási program. A Magellán 456 nap múlva, 254 millió kilométer megtétele után érkezik majd a Vénuszhoz, hogy feltérképezze naprendszerünk e bolygójának a felszínét. Az űrszondáit közép-európai idő szerint csütörtök este tizenegy órakor bocsátották Föld körüli pályára az Atlantisról, majd egy órával később — amikor az Atlantis kellő távolságba került tőle —, két segédrakéta elindította a Vénusz felé. A houstoni űrközpont közölte, hogy a Föld körüli pályáról történt kiszakadás után o terveknek megfelelően kinyíltak a Magellán napelemei, s a berendezések tökéletesen működnek. A Magellán az első űrszonda, amelyet űrrepülőgépről indítottak útnak. Gorbacsov tokiói utazásának nőm lehet akadálya Zsákutcában a területi vita A moszkvai szovjet—japán külügyminiszteri tárgyalásokon nem sikerült előrelépni a két ország közötti kapcsolatokat immár évtizedek óta beárnyékoló területi vitában. Unó Szószuké az eszmecseréket követő pénteki sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy a kérdés zsákutcába jutott. Megítélése szerint azonban ez a nézeteltérés nem lehet akadálya Mihail Gorbacsov tokiói látogatásának, sőt, kitűnő alkalmat kínálna a téma alaposabb megvizsgálására. A japán diplomácia vezetője sajnálattal állapította meg tájékoztatóján, hogy a szovjet álláspont semmit sem változott a korábbihoz képest. A mostani tárgyalásokon egyik fél sem terjesztett elő kompromisszumos javaslatot az „északi területek” problémájának áthidalására. A szovjet—japán kapcsolatok egészéről szólva elégedetten állapította meg, hogy t? valy december óta harmadszor tárgyalt Sevardnadzéval. A jelenlegi legfőbb feladatnak a békeszerződés megkötését nevezte, utalva egyúttal arra a természetellenes nemzetközi jogi helyzetre, ami a két ország között a második világháború befejeződése óta fennáll. (A két ország között mind a mai napig nem jött létre békeszerződés.) Az Európa Tanács vendége Szűrös Mátyás Különleges státus hazánknak Különleges megliívotti státust hoz létre a kelet-európai országokkal való együttműködés előmozdítása végett az Európa Tanács parlamenti gyűlése — jelentette be pénteken Louis Jung, a testület elnöke, a tanács alapításának 40. évfordulója alkalmából rendezett strasbourgi ünnepségen. A státus egyik első várományosa Magyarország. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Roman Malinowskival, a lengyel szejm marsalljával együtt a díszünnejjség egyik vendége volt, s a testület mindkettőjüket meleg tapssal üdvözölte. A különleges meghívotti státus lehetővé teszi majd, hogy Pretoria nem vonul vissza A Dél-afrikai Köztársaság kormánya bejelentette: addig nem vonja vissza Észak-Na- míbiában tevékenykedő csapatait támaszpontjára, amíg a háromoldalú angolai—kubai— dél-afrikai vegyes bizottság meg nem győződik róla, hogy a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) valamennyi harcosa visszavonult Angola területére, a 16. szélességi fok mögé. Ezt a pretoriai kormány pénteken közölte. A dél-afrikai kormány ezzel az ENSZ főtitkárának csütörtöki kérésére válaszolt. Javier Pérez de Cuéllar kérte, hogy Pretoria azonnal vonja visz- sza Namíbia északi részén tevékenykedő csapatait, ne várjon ezzel a hónap közepéig. A SWAPO harcosai április 1-jén hatoltak be Namíbia északi területeire. A dél-afrikai csapatokkal vívott harcaikban háromszázan vesztették életüket. hazánk képviselői jelen legyenek a péntek óta 23' nyugati parlamenti demokráciát tömörítő szervezet különböző megmozdulásain, tanácskozásain, megkönnyíti csatlakozását azokhoz az együttműködési megállapodásokhoz, amelyeket az Európa Tanács égisze alatt dolgoztak ki. Jogos követelések Hyugalom Pekingien A csütörtökön lezajlott tömegtüntetést követően a jelek szerint az élet visszatér a normális kerékvágásba a pekingi egyetemeken és főiskoláikon. Diákforrásoik szerint ez nem utolsósorban annak a nyilatkozatnak köszönhető, amelyet Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára tett, és amelyben jogosnak ismerte el a diákok legfontosabb követéléseit és ígéretet tett a problémák rendezésére és a párt és az állami vezetés munkájában elkövetett hibák kijavítására. Az Üj Kína hírügynökség péntek esti jelentése szerint a csaknem kéthetes oktatási bojkott után a pekingi egyetemisták és főiskolások nagy többsége visszatért az előadótermekbe és beszüntette a tanulási sztrájkot. AZ EGYKORI TENGERÉSZGYALOGOS EGY IDEIG ÜLNI FOG Oliver North alezredes feltehetően börtönbe kerül, de az Irangate-ügy még távolról sem ért véget — ősszel következnek a további perek, állapítják meg Washingtonban. Az esküdtszék csütörtökön a 12 vádpont közül háromban találta bűnösnek Northot; a reagani Fehér Ház nemzetbiztonsági apparátusának egykori munkatársát. Az alezredest nem’ az Irangate-ügyben játszott lényegi szerepéért ítélték el; ezeket a vádpontokat él kellett ejteni, mert a Bush-kormány titkosnak minősítette az idevonatkozó iratokat. Mindenesetre a tény, hogy elmarasztalták a törvényhozás megtévesztése, okiratok megsemmisítése és jogtalan anyagi előnyök elfogadása miatt, 10 évig terjedő börtönt és 750 000 dollár pénzbüntetést jelenthet. A bíró június 23-án hirdet ítéletet, de North máris közölte: amint egykori tengerészgyalogoshoz illik, a végsőkig folytatja a harcot, fellebbezni fog. North perének kimenetele nem sok jót ígér társai számára: John Poindexter, egykori nemzetbiztonsági tanácsadó, az alezredes hajdani főnöke és az Irangate-ügy más szereplői ősszel kerülnek bíróság elé. George Bush elnök egyidejűleg — újságírók sürgető kérdéseire — csütörtökön ismét határozottan cáfolta, hogy (akkori alelnökként) bármi része lett volna az Irangate-ügyben. Véget ért a LEMP országos értekezlete felelősségteljes cselekvést Pénteken további felszólalásokkal folytatódott a LEMP csütörtökön kezdődött, kétnapos országos pártértekezlete. A legnagyobb érdeklődést a pénteki felszólalók közül Mieczyslaw Rakowski kormányfőnek a beszéde keltette. Rakowski, aki a LEMP KB Politikai Bizottságának is tagja, szenvedélyes hangvételű beszédének nagy részében a korábbi felszólalásokból kiKísérlet az arab sorok megbontására Erélyes em Jordániái hivatalos források pénteken erélyesen cáfolták az izraeli sajtó aznapi hírét, amely szerint Jordánia királya védelmi egyezség aláírását kérte volna Izraeltől „a palesztin állam megalakulásából következő veszélyek elhárítására”. Az izraeli Ha’Arec napilap pénteken „legmagasabb szintű hivatalos személyiségre” hivatkozva írta azt, hogy Husz- szein király minapi amerikai látogatásakor indítványozta a két ország közötti titkos védelmi megállapodást. Ezeket a híreket ammani forrás „minden alapot nélkülözőnek”, „hazugságoknak” minősítette. Hozzáfűzte, hogy az ilyenfajta híresztelések a palesztin jogok elismerésétől való izraeli rettegésből fakadnak, céljuk pedig az, hogy a majdani palesztin állam körül a lehető legtöbb zavart és félelmet keltsék, s egyben kísérletet tegyenek az arab sorok megbontására. WlCsAK RÖVIDEN... B EGÉSZ GRÚZIÁBAN és Tbilisziben normalizálódott a helyzet. Az április 9-i tragikus események után most már termelnek újra a gyárak, működnek a szolgáltatások, tanulnak a diákok. A Grúz Köztársaság lakosainak túlnyomó többsége fellép a jogrend érdekében. VÁCLAV HÁVEL csehszlovák ellenzéki író feltételes szabadlábra helyezését kérte a reá kiszabott nyolchavi börtön- büntetés felének letöltése után — közölte pénteken Prágában a neves drámaíró bátyja. csengő válsághangulatot és tehetetlenségérzetet igyekezett megváltoztatni. Élesen visszautasította azokat a felszólalásokat, amelyek szerint a pártnak nincs világos képe az ország jövőjéről. — A víziók, a programok gyártása helyett — hangsúlyozta — konkrét, felelősségteljes cselekvésre van szükség. A pártnak olyan programja van — mondotta —, amire az ellenzék csak követelésekkel, általános szólamokkal tud válaszolni, a konkrétumokat pedig egyszerűen kimásolták a LEMP programjából. Határozottan cáfolta azt is, hogy a kormánynak nincs világos gazdaságpolitikája, hogy nincs tisztában a gondokkal és a feladatokkal. Keserű kijózanodást jósolt azoknak, akik Bush elnök legutóbbi ígéretei után konkrét nyugati segítségre, nagy kölcsönökre számítanak, miközben a nemzetközi pénzintézetek csak az életszínvonal jelentős csökkenése esetén készek a zsebükbe nyúlni. Mindezek miatt elengedhetetlenek mondotta azt, hogy a társadalmat ráébresszék: az ország gazdasági válságából csak áldozatok és önkorlátozás árán lehet kijutni. Az országos pártértekezlet vitája, amelyen két nap alatt összesen hatvanegyen szólaltak fel, ötvenen pedig írásban adták be véleményüket, a késő délutáni órákban ért véget. A küldöttek ezután határozatokat fogadtak el és jóváhagyták a LEMP választási felhívását. t
