Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-31 / 126. szám

1989. MÁJUS 31., SZERDA ZnvET&áDjr ja 3 KÖZLEMÉNY AZ MSZMP KB ÜLÉSÉRŐL NAGY IMRÉRŐL Nemzetközi sajtótájékoztató A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1989. május 29-én ülést tar­tott, amelyen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbi­zottságok első titkárai, a KB osztályvezetői, a pártsajtó, va­lamint — az első napirendi pont vitájában — a központi sajtó vezetői. A testület Iványi Pálnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében megtárgyal­ta a széles körű társadalmi vita alapján kialakított új ag- rárpoLitikai koncepciót, ame­lyet teljes egészében nyilvá­nosságra hoz. Grósz Károly főtitkár elő­terjesztésében a Központi Bi­zottság foglalkozott az MSZMP előtt álló feladatokkal, és úgy döntött, hogy 1989. május 8-ai álláspontját módosítva még ebben az évben összehívja a párt kongresszusát. Arról is határozott, hogy vitára bocsát­ja javaslatait a helyi és orszá­gos pártszavazás intézményé­nek bevezetéséről, valamint arról, hogy a tagság demokra­tikusan és közvetlenül vá­laszthassa meg az MSZMP el­nökét és főtitkárát. A kong­resszus előkészítési teendőit a következő ülésein folyamato­san tárgyalja. A Központi Bizottság meg­választotta a kongresszus mandátumvizsgáló bizottsá­Az MSZMP Központi Bizott­sága itteícinteéfe a politikai érdekegyeztető fórummal kap­csolatos előkészítő tárgyalások állását. Megállapította, hogy a a testület 1989. május 8-ai ja­vaslata számos pozitív, tá­mogató vélemény mellett tar­tózkodó és elutasító reagálá­sokat is kiváltott. Az előké­szítő tárgyalások megkezdését élénk • sajtópolémia kísérte, ami a közvélemény számára az álláspontok megmerevedését sugallta. A Központi Bizottság a tár­sadalmi közmegegyezésért ér­zett felelősségétől áthatva in­dokoltnak tartja elvi tárgya­lási javaslatát az alábbiak sze­rint konkrét formába önteni, s az előkészítést ezáltal a holtpontról kimozdítani: — a Központi Bizottság ja­vasolja, hogy a politikai egyez­tető fórum négyoldalú tárgya­lási formában jöjjön létre. A tárgyalóasztalnál foglaljanak helvet az MSZMP, az Ellenzé­ki Kerekasztal, továbbá mind­azon szervezetek képviselői, akik az előzőekhez nem kíván­nak csatlakozni. Negyedikként a tanácskozási joggal rendel­kező megfigyelők lehetnek je­len, egy részük állandó jel­leggel; — az MSZMP konstruktív megegyezési szándékának ki- nyilvánításaként javasolja az előkészítő szakasz felgyorsítá­sát annak érdekében, hogy az érdemi tárgyalások 1989. jú­nius 10-én megkezdődhesse­nek; — a Központi Bizottság ki­jelölte az érdemi tárgyaláson részt vevő delegációját, amely­ben a kormány képviselői is helyet kaptak. A tárgyalókül­döttség mandátuma akkor lép életbe, ha a politikai egyezte­tő fórum tagiai egyetértésre jutnak az előkészítés vala­mennyi kérdésében; — a Központi Bizottság fel­kéri az Országgyűlés elnökét, hogy — a tárgyalófelek egyet­értése esetén — elnököljön az érdemi tárgyalások plenáris ülésein; — a Központi Bizottság ja­vasolja, hogy az érdemi tár­gyalások kereteit rögzítő do­kumentumot minden érintett szervezet vezető képviselője írja alá. A Központi Bizottság gát, amelynek vezetője Vas- tagh Pál, a Politikai Bizott­ság tagja lett. A kongresszus szervezőbizottságának vezető­jévé Iványi Pált választotta meg. A Központi Bizottság meg­köszönte a szervezeti szabály­zat kidolgozására kiküldött munkabizottság tevékenysé­gét. A további munkával a testület mellett működő kibő­vített pártpolitikai bizottságot bízta meg. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a Gazdaságstra­tégiai Munkabizottságot és a Közgazdasági Munkaközössé­get összevonja, és a jövőben Gazdaságstratégiai Munkabi­zottság elnevezéssel működte­ti. A testület Korom Mihályt és Rajnai Sándort saját kéré­sükre felmentette központi bi­zottsági tagságuk alól. A Központi Bizottság tudo­másul vette az MSZMP re­formkörök 1989. május 20-ai, szegedi munkatanácskozásáról készült tájékoztatót. Megvitatta a politikai egyez­tető fórummal kapcsolatos tárgyalásokról szóló jelentést; megfogalmazta javaslatait, és nyilvánosságra hozza állás­pontját az érdemi tárgyalások előkészítéséről. A Központi Bizottság ki­alakította Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos állás­pontját, amelyet nyilvánosság­ra hoz. ezzel az előkészítő tárgyaló­csoport vezetőjét bízza meg. Az MSZMP Központi Bi­zottsága felhívással fordul a párt tagjaihoz, alapszerveze­teihez, alakuló reformkörei­hez és a közvéleményhez. Fel­szólít minden haladó erőt az országos politikai egyeztető tárgyalások támogatására. Ügy ítéli meg, hogy a demokratikus szocialista jogállam megterem­tésének nehéz időszaka az ér­dekek kölcsönös tiszteletben tartását igényli. Ehhez nél­külözhetetlen, hogy az országos érdekegyeztető tárgyalások szervesen kapcsolódjanak a helyi kezdeményezésekhez. Az alulról is építkező társadalmi közmegegyezés biztosíthatja, hogy az átmentés békés úton, a politikai stabilitás fennma­radása mellett menjen végbe. Senki nem vitatta a Köz­ponti Bizottság tagjai közül azt, hogy más szemszögből kell látni Nagy Imre ügyét, mint ahogy az elmúlt évtizedekben a párt és a hivatalos politika tette. Többen kiemelték, hogy Nagy Imre elkötelezett kom­munistaként halt meg. Sze­mélyiségét sok politikai erő is ki szeretné sajátítani, eszmei örökségét azonban nem vállal­ják — hangzott el kedden, azon a nemzetközi sajtókonfe­rencián, amelyen az MSZMP Központi Bizottságának hétfői üléséről tájékoztatták az új­ságírókat. Major László szó­vivő hangsúlyozta: nem any- nyira Nagy Imre politikai élet­útja és a vele összefüggő ideo­lógiai kérdések szerepeltek a testületi ülés vitájában, inkább arról volt szó, ami a magyar társadalmat foglalkoztatja: jú­nius 16-a, Nagy Imre és tár­sai temetése valóban a nem­zeti megbékélés jelképe lesz-e, vagy pedig valami másfajta esemény, amilyet ebben az or­szágban egyetlen normálisan gondolkodó ember sem szeret­ne. Hozzátette: sem a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottsága, sem a család nem igényelte az MSZMP jelenlétét a temeté­sen. Felvetették, hogy vajon Raj­nai Sándor lemondása KB- tagságáról, összefüggésbe hoz­ható-e a Nagy Imre-perben játszott szerepével? A válasz szerint a Magyar Népköztár­saság moszkvai nagykövete indoklás nélkül nyújtotta be felmentési kérését. Major László félhivatalos értesü­lésre hivatkozva elmond­ta: Rajnai Sándor ko­rára és hosszú, immár 12 esz­tendős külföldi szolgálatára való tekintettel is hosszabb ideje szorgalmazta, hogy vált­sák fel nagyköveti posztján. Benyújtotta lemondását Egy Grósz Károly személyé­re vonatkozó kérdésre vála­szolva a szóvivő elmondta: nincs tudomása arról, hogy a párt első számú vezetője le kíván mondani. Hozzátette: köztudott, hogy Grósz Károly nem ragaszkodik a hatalom­hoz. Ezt bizonyítja, hogy a KB előző ülésén politikai bi­zottsági tagságától függetlenül, mint főtitkár benyújtotta le­mondását. Ennek ellenére új­raválasztották. Véleménye sze­rint Grósz Károlynak nincse­nek hatalmi ambíciói, s bár­milyen szerény pártmunkási beosztásban is el tudja képzel­ni aktív életét. A további napirendi témák­hoz kapcsolódó kérdésekre adott válaszokból kitűnik: a KB nem döntött abban, hogy soros vagy rendkívüli kong­resszust tart-e ősszel. Mint a szóvivő elmondta, a vitában nagy hangsúlyt kapott, hogy szólni kell a kongresz- szuson az elmúlt évtizedek ér­tékeléséről, s a pártprogram által megjelölt célokról. Fel­vetődött az is, hogy hagyomá­nyos funkciójú Központi és Politikai Bizottságot kell-e ki­alakítani. vagy pedig egy tel­jesen új formát: országos vá­lasztmányt létrehozni, amely­nek végrehajtó szerve annak Központi Bizottsága lenne. A párttagok véleménye E kérdéseket megfelelő elő­készítés után pártvitára bo­csátják, s a párttagok vélemé­nye alapján döntenek. A tes­tületi tagok hangsúlyozták: le­hetőséget kell biztosítani arra, hogy az MSZMP megújuljon, Dr. Sághy Vilmos elnökleté­vel tegnap Szentendrén tartot­ta plenáris ülését a Közép- Duna Vidéki Intéző Bizottság. Aki rendszeresen figyelemmel kíséri a testület tevékenységét, az tudja: Esztergomtól Rácke­véig munkálkodnak a Duna- parti települések idegenforgal­mának fejlesztéséért, a táj vé­delméért, a kiemelt üdülőöve­zet kulturális életének gyarapí­tásáért, a sport és turizmus le­hetőségeinek bővítéséért. A bő­kezű mecénás nélkül — mert­hogy a KDIB anyagilag is ré­szese az egyes programok meg­valósításának —, bizony szá­mos téma csak az elképzelés szintjén maradt volna — vé­lekedett több hozzászóló is a vitában. Már kérdés, hogy a forintokat nem március-ápri­lisban kellene szétosztani, hi­szen akkor már karnyújtásnyi­ra a főidény. A testületi tagok közül jó néhány embernek hivatalból is kötelessége vigyázó szemét ezen az országrészen tartani, többen azonban lokálpatriotiz­musuk okán, társadalmi mun­kában ügyködnek. Az alulról jövő kezdeményezések igénye a KDIB-nél is megfogalmazódott, hiszen az intéző bizottságot a leghatékonyabban az adott te­rületen működő falu- és város­szépítő egyesületek, illetve más öntevékeny mozgalmak segít­hetik. És bizonyára nem lesz haszontalan együttműködni a megyei pártbizottság vezető testületével sem. A Bécs—Bu­dapest világkiállítás lehetne például az az ügy, amely ér­demes az együttgondolkodásra, egyben az élő, rugalmas part­nerkapcsolat kialakítására a párt és a KDIB között. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a mezőgaz­dasági művelésből kivont terü­leteket felparcellázzák. Tény viszont, hogy ezekből az ak­ciókból jobbára csak a tsz-ek szedték a forintokat, méghozzá esvszerre annvit, amennyit több év termelési hasznából sem könyvelhettek el. Csak az utóbbi időkben figyelnek arra a helyi tanácsok — mint pél­dául Ráckevén is —, hogy az eladásra szánt földeket a tény­leges áron értékesítsék, még­hozzá közmüvekkel előkészít­ve, vagyis a tanács maga is ré- szesüliön az eladásból, egyben megelőzze a tulnidonosok utó­lagos követeléseit. Más kérdés, hogy meddig terhelhető egy-egy terület, vagyis a parcellázásokat köve­ti-e maid például a bolthálózat teilesztése, avagy az üdülőtu- laidonosok jelenléte miatt már-már elviselhetetlenné vá­s olyan platformmal, politikai programmal indul jon a válasz­tásokon. amely sikerének ga­ranciája lehet. Újszerű megfogalmazás Major László egy kérdésre válaszolva elmondta: a válasz­tások időpontja nem a Közpon­ti Bizottság döntésének függ­vénye: tárgyalások eredmé­nye lesz, kompromisszum alap­ján alakítják ki. Szóba került Pozsgay Imre nyilatkozata a Szabad Európa Rádiónak. Ezzel összefüggés­ben a szóvivő elmondta: élénk érdeklődést keltett a KB tag­jai között is, hiszen sok újsze­rű megfogalmazást tartalma­zott, amely testületi ülésen ko­rábban nem hangzott el. Fel­vetődött: érdemes lenne erről meghallgatni Pozsgay Imrét. Grósz Károly szerint az érin­tett távollétében semmiképpen nem tisztességes megvitatni olyan téziseket, amelyeket ő tudna megvilágítani. lik az őslakosság helyzete. Az infrastruktúra, az ellátás hiá­nya miatt ugyanis már elren­delték a Dunakanyarban az építési tilalmat — az érintet­tek nagy felháborodására. Egy szó mint száz, feltétlenül stíikc. séges olyan rendező elvet ta­lálni, mely a kiemelt üdülő­övezetekre az országban min­denütt egységesen érvényes, ráadásul oly módon kell az ál­láspontot kialakítani, hogy az Országos Építési Szabályzat, illetve az új földtörvény ne ke­rülhessen egymással homlok- egyenest szembe. Mert pilla­natnyilag az a helyzet, hogy az Megmérettetésre készül a KIOSZ, a kisiparosokat ösz- szefogó szervezet. Saját létjo­gosultságát kell bizonyítania. Nyílt titok, hogy hamarosan önkéntes lesz a tagság, vagyis az ipar gyakorlásának nem lesz feltétele a kék könyvecs­ke, s a bélyegekkel lerótt ha­vi tagdíj. A kisiparosok tehát fontolóra vehetik, hogy a befi­zetett pénzükért kapnak-e el­lenértéket, megfelelő-e az ér­dekvédelmük, támogatják-e munkájukat, segítenek-e adó­ügyeik intézésében? A KIOSZ új vezetőinek programja meg­próbálja meggyőzni a tagságot, hogy a válasz csak „igen" le­het. A KIOSZ tegnapi rendkívü­li országos küldöttgyűlését saj­tótájékoztató szakította meg. Az új vezetők közül néhányan: a főtitkár Fischer Pál, vala­mint Szűcs György és Szabó Tibor alelnök, illetve Kurucz Zsigmond országos társadalmi elnök válaszolt az újságírók kérdésére. Ez utóbbi funkciót korábban politikusok kapták, s 42 év után először választhat­tak e tisztre a soraik közül a kisiparosok. Kurucz Zsigmond budapesti műszerész társa­dalmi munkában kívánja el­látni a megbízatást. Mint a vezetők válaszaiból kitűnt, számítanak arra, hogy az önkéntesség bevezetése után a jelenlegi százötvenezres tag­ság csökken, de bíznak abban, hogy a nagy többség marad. Ehhez azonban szeretnék bebi­zonyítani, hogy a KIOSZ nem hatalmi szervezet, ellenkező­leg, minden a tagság érdeké­ben történik. S valóban válto­Budapesten, a Semmelweis utcában a régi városfal mel­lett k Középülctépítő Vállalat még az idén befejezi annak az épületnek a szerkezetsze­relését, ahová az OTP Pest Megyei Igazgatósága és a Pest Megyei Tanács V. B. Számí­tástechnikai és Információs Központja költözik. OÉSZ védi a tájat, szorgalmaz­za az esztétikus környezet ala­kítását, míg a földértékesítésre vonatkozó jogszabályok mit sem törődnek ezzel. A KDIB — tiszténél fogva azon mun­kálkodik, hogy míg egyik ol­dalról szorgalmazza az idegen- forgalom fejlesztését, az üdülő­övezetek kialakítását, más ol­dalról viszont törekszik az egészséges arányok megtartá­sára, azaz nem ért egyet a be­építéssel ott, ahol az adott te­rület táji értékeit károsítja, és az őslakosság életét, nyugal­mát zavarja. F. E. zatos módon akarják segíte­ni a kisiparosokat. Így részt vállalnak szakmai képzésük­ből, továbbképzésükből is, s egyengetik az útjukat, hogy termékeikkel a külföldi pia­cokra is betörhessenek. Sokatmondó az általuk ki­adott írásos anyag címe: „Mi­nél szabadabb a gazdaság, an­nál szabadabb az ember, a vállalkozó." Céljukat nem po­litikai pártként akarják elér­ni, tagjaik bármely törvényes párthoz csatlakozhatnak, illet­ve külön kisvállalkozói pártot hozhatnak létre. M. T. Százhalombattán Páratlan években Minden páratlan évben megrendezik Százhalombat­tán a Matrica Kupa orszá­gos egyéni rejtvényfejtőver­senyt, az idén június 3-án dél­előtt fél tizenkettőkor a Ba­rátság Művelődési Központ­ban. A Füles Szerkesztőségé­nek és a Magyar Rejtvényfej- tők Egyesületének közremű­ködésével — most először — a versenyt három kategóriá­ban tartják. Ezek: mester, ha­ladó és kezdő fok. Nevezni a helyszínen lehet, június 3-án 11 óráig. Nevezési díj: 50 fo­rint. A verseny előtt kerül sor a Magyar Rejtvényfejtők Egyesülete rendes évi közgyű­lésére. Ezen lehetősége nyílik bárkinek részt venni és az egyesületbe belépni. ŐK MONDTÁK Szükség Szimpatikus törekvések vállalója az MSZMP száz­halombattai reformköre. Most tartott alakuló érte­kezletükön sok olyasmit el­határoztak, ami bizonyo­san jó visszhangot kelt az iparvárosban, hiszen van mit javítani seregnyi dol­gon, a mindennapi élet politikai alkotó elemein éppúgy, mint a település ügyeinek a kezelésében. Amit erről nyilatkoz­tak, az szívünk szerint va­ló. Mondtak azonban valami mást is a reformkor meg- alakítói. Nevezetesen, „szükségét látják annak, hogy a helyi politikai ügyek mellett esetenként a legfontosabb társadalmi kérdésekben is állást fog­laljanak.” Jogukat erre senki el nem vitathatja. Lehetőségük is adott rá, csak éppen ,.. Csak éppen töprengünk, nem kizárólag a százhalombattai reform­kor okán, hanem annak ürügyén: a rossz divatot már az MSZMP reformkö­rei is átveszik? Szakmai tapasztalatból mondjuk: amikor egyet­len napon tiltakozások, kö­vetelések, állásfoglalások tucatjai érkeznek a szer­kesztőségbe, akkor akarat­lanul is a vélemények inf­lációjára gondolunk. S az inflálódó vélemény, termé­szeténél fogva, egyre ke­vesebbet ér... Aminek most már gyakorlati jelei vannak. Gyakorlati jelei, hiszen beláthatjuk: amikor tíz, húsz, harminc fős cso­portok „üzennek" a társa­dalomnak, akkor az üzene­tek folyama felfoghatat- lanná válik. Nem párbe­szédek alakulnak ki, ha­nem monológok hangzanak el: mindenki mondja a magáét. A szükség most sokféle konkrét teendőt diktál va­lamennyi településen. Hi­szünk benne, a rossz divat követésével elsőként az MSZMP reformkörei hagy­nak majd fel, rálelve a logikus összefüggésre: amint a tettek nyomán helyben változnak a dolgok, úgy módosulnak majd a viszo­nyok — a helyi változások összegződéseként — az át­fogó társadalmi kérdések­ben is. Mert ma legkevés­bé általános állásfoglalá­sokban van hiány, a helyi tettek szükségét annál in­kább érezzük... KLIENS A Központi Bizottság javaslata Négyoldalú egyeztető fórum Karnyúitásnyíra a főszezontól Egységes rendező elvet az üdülőövezetekre Nem akarnak párttá alakulni Önkéntes lesz a tagság

Next

/
Thumbnails
Contents