Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
4 %?€Man 1989. MÁJUS 31., SZERDA Gorbacsov beszámolója a népi küldöttek kongresszusán A megújításnak nincs alternatívája A szovjetunióbeli fejlődés új szakaszba lépett, az új parlament első ülésével az államélet mechanizmusának új formája van kialakulóban — kezdte beszámolóját Mihail Gorbacsov. A népi küldöttek kongresszusának első négy napjára visszatekintve megállapította, hogy a munka a demokratikus megújulás medrében halad, s ez az átalakítás politikájának győzelme. Űj utat kellett kijelölni a gazdaság, a politika, a kultúra fejlődésének. — A peresztrojka a sorsunk, ezt a történelmi esélyt nem szabad elszalasztani — hangoztatta Mihail Gorbacsov. —/ A szocializmus gyökeres megújításának mines semmilyen alternatívája. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kongresz- szus körültekintően és bölcsen elemzi a kialakult helyzetet, s kijelöli a feladatokat. Ezek közül is a lesürgetőbb az élelmiszer-probléma, a lakáshelyzet, a könyezetvédelmi kérdések megoldása, az egészségügy, a szolgáltatások fejlesztése. Az eredményekről szólva megemlítette, hogy kedvezően alakul a lakásépítés helyzete, az egészségügybe 6 milliárd rubelt, az oktatásügybe ennél is többet ruháztak be. Az elmúlt két évben folyamatosan nőtt a fogyasztási cikkek gyártása. Megkétszerezték a beruházásokat egyes kiemelt ágazatokban: az, elektronikában és a gépgyártásban. Mindezek ellenére az eredmények még kevésbé érezhetőek — mondotta Gorbacsov. Gorbacsov a szociális politikára áttérve először az alacsony jövedelmű rétegek, így mindenekelőtt a kisnyugdíjasok, a háborús veteránok problémájával foglalkozott. Leszögezte: a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is meg kell oldani a gondokat e téren. Ezután az ifjúság helyzetének szentelt jelentős teret az előadó megállapítva, hogy a Szovjetunió szociálpolitikájának egyik legfőbb feladata a felnövekvő nemzedékek megfelelő útnak indítása. A tervek megvalósításához forrásokra van szükség. Ilyen forrás lehet az ipari beruházások ésszerű visszafogása. Ugyancsak forrás lehet o katonai kiadások csökkentése. Emlékeztetett rá, hogy a megbízható védelem — éppen a háborús tanulságok alapján — alapkérdés. De a mai világban — tette hozzá — megvan a lehetőség a biztonság politikai, diplomáciai eszközökkel való szavatolására. Gorbacsov bejelentette, hogy a Szovjetunió védelmi kiadásai 1989-ben 77,3 milliárd rubelt tesznek ki. Egyidejűleg javasolta a kongresszusnak, hogy a következő két évben — a megfelelő szintű védelmi képesség fenntartásával,— csökkentsék további tízmilliárd rubellal, azaz mintegy 14 százalékkal a katonai kiadásokat. Minden források közül azonban a legfontosabb — folytatta a szovjet államfő — a termelés növelése, a minőség szintjének emelése. Az egyetlen járható út a tudományosműszaki haladás útja, az élenjáró technológia alkalmazásának elterjesztése, összekapcsolva a radikális gazdasági reform kibontakoztatásával. A Pozsgay Imre Helmut Kohlnál Segítik az átalakulást Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja kedd délután — közvetlenül George Bush amerikai elnök érkezése előtt — fogadta Pozsgay Imre államminisztert, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját. A találkozón a magyar vendég tájékoztatta a bonni kormányfőt a magyar politikai és gazdasági átalakítás programjáról. Áttekintették a két ország politikai kapcsolatainak alakulását, a gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeit, valamint azt, hogy mit tehet az NSZK a politika és a gazdaság területén a magyarországi átalakítási folyamat megsegítésére. A kancellár a megbeszélésen tájékoztatta magyar vendégét a NATO brüsszeli csúcsértekezletéről, az ott elhangzott legfontosabb megállapításokról. Hangsúlyozta: egyértelműen az a vélemény alakult ki, hogy a nemzetközi enyhülés körülményei közepette a világpolitikai jelentőségű kelet-európai reformfolyamatot, / ezen belül Magyarország átalakulását az eddiginél erőteljesebben kell támogatni. Magyarországra kiváltképp nagy figyelmet fordítottak, s ebben egyértelműen kifejeződött az NSZK kezdeményező szerepe. A magyar államminiszter a nap folyamán több nyugatnémet politikussal folytatott tárgyalásokat. reform elképzelhetetlen a szocialista tulajdonviszonyok reformja nélkül. Rugalmas tulajdonformákra van szükség Egyetlen korlátozás képzelhető csak el: nem lehet olyan tulajdonforma, amely kizsákmányoláshoz vezet, amely elidegeníti a munkást a tulajdontól. Az átalakítás politikájának legfőbb iránya a társadalom életének demokratizálása — váltott témát az előadó. A tö rekvések helyességét a választások és a népi küldöttek mostani kongresszusa igazolta, de az egész politika kudarcra van ítélve, ha a forradalmi folyamatokba nem sikerül bekapcsolni az egész népet — figyelmeztetett Gorbacsov. A szocialista jogállamiság legfontosabb feladata a személyiség jogi védettségének megteremtése. A szocialista jogállamiság fő ismérve, hogy mit ad a szovjet embernek, az ál lampolgárok emberi méltóságának. Áttérve a nemzetiségi problémákra, megállapította, hogy a sok nemzet együttélése az ország erejének forrása, ugyanakkor a felgyülemlett problémák destabilizálhatják az államot. Mint rámutatott, a harmincas években súlyosan eltorzították a lenini nemzetiségi politikát, tagadták a nemzeti fejlődés sajátosságait, törvénytelen eszközökkel elnyomták a nemzeti érzésejcet. Erről a súlyos örökségről pangás időszakában nem vettek tudomást. A demokratizálás és a nyilvánosság körülményei feltártak a problémákat. Most alakulóban van a nem zetiségek, népek közötti kapcsolatok új mechanizmusa. A kérdés hamarosan napirendre kerül az SZKP KB ülésén, s foglalkoznak majd vele a legfelsőbb tanács bizottságai is. E munkában az alapelv a nemzeti önrendelkezési jog érvényesítése. A főtitkár ezek után részletesen foglalkozott a szovjet állam külpolitikai tevékenységével, hangsúlyozva, hogy a Moszkvában meghirdetett új politikai gondolkodás a dogmákkal való szakításra, az új realitások figyelembevételére épül. Utalt a XXVII. párt- kongresszus korszakos jelentőségére, amely a nemzetközi kapcsolatok ideológiamentessé tételére helyezte a hangsúlyt. Csak ha Bécsben létrejön a megegyezés Kompromisszum a NA TO-tsúcson Kedden délben a harcászati atomfegyverek kérdésében kötött kompromisszummal ért véget a NATO brüsszeli csúcs- értekezlete. A tanácskozás résztvevői támogatásukról biztosították Bush amerikai elnök új leszerelési kezdeményezését és átfogó nyilatkozatot fogadtak el a kelet—nyugati kapcsolatok elveiről. A megegyezés értelmében az Egyesült Államok azután lesz hajlandó tárgyalásokat kezdeEmberi jogi értekezlet Párizsban Három országot ért bírálat Párizsban a Sorbonne nagy amfiteátrumában megnyílt az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó értekezlet. Az első ülésen nyolc ország képviselője fejtette ki kormánya álláspontját a bécsi európai biztonsági és együttműködési értekezlet határozatainak megvalósításáról. Albert Gud- mundsson izlandi nagykövet volt az első, aki név szerint is bírált három országot — Romániát, Csehszlovákiát és Bulgáriát — az emberi jogok megsértése miatt. Kijelentette, hogy a bécsi kötelezettségvállalások végrehajtásában a legnagyobb hiányok Romániában mutatkoznak, és hangsúlyozta. hogy a dokumentum 35 aláírója közül egyetlen sem vonhatja ki magát érvénye alóL Az NDK és Bulgária külügyminisztere beszédében az emberi jogok gyökeresen eltérő felfogását képviselte. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere hangoztatta, hogy az NDK nemcsak alkotmányába foglalta az ENSZ egyetemes emberi jogi nyilatkozatának fő elveit, hanem állami gyakorlatában érvényre is juttatja a kollektív és egyéni jogokat. Petar Mladenov bolgár külügyminiszter hasonló szellemben óvta a 35 ország képviselőit a leckéztető, bíráló fellépéstől, az erkölcsprédikátori fellépéstől és kioktatásoktól. Elmondta. hogy Bulgáriában is folyik a peresztrojka, kiterjesztik az állampolgári jogok körét. Már módosították az útlevéltörvényt, a Btk-t, új amnesztiatörvény készül. ni a Szovjetunióval az Európában lévő rövid hatótávolságú atomfegyverek részleges csökkentéséről, hogy Bécsben létrejön a megegyezés — s megkezdődik annak végrehajtása is — a hagyományos fegyverzet aszimmetrikus csökkentéséről az erre vonatkozó NATO-javaslatok szerint. Ezeket Bush amerikai elnök a szovjet álláspontot bizonyos mértékben figyelembe véve négypontos indítvánnyal kiterjesztette a légierőre és a katonai létszám csökkentésére is. Még ha a rövid hatótávolságú atomfegyverek csökkentéséről megállapodás is születne, ilyen fegyverek (rakéták) tényleges felszámolására csak a bécsi leszerelési megállapodás amerikai részről 1992— 93-ra tervezett teljes végrehajtása után kerülhetne sor. Bush elnök Bonnban tárgyal Kétnapos NSZK-beli látogatásra kedd délután Brüsszelből a nyugatnémet fővárosba érkezett George Bush, az Egyesült Államok elnöke. Az elnököt és feleségét a repülőtéren Hans-Dietrich Genscher al- kancellár és külügyminiszter, valamint felesége köszöntötte. A két elnök rövid megbeszélése után Bush egyórás tárgyalást folytatott Helmut Kohl szövetségi kancellárral annak hivatalában. I KIÁLLÍTÓT ERMEKBOL1 Képek a Dunakanyarból í Dobrovits Ferenc emlék- f kiállítása májusban volt a % Derkovits Teremben. Csül- % lög Júlia portréi a balaton- £ edericsi művelődési házban ^ június 2-ig láthatók. Szilá- í gyi Imre grafikái június í 28-ig vendégeskednek a vá- ^ ci Tungsram Galériában. Dobrovits Ferenc pályája 1965-ben indult — 1988 végén halálával végleg befejeződött. Ami közben létrejött, az velünk marad; a művészete. Sokat dolgozott Nagymaroson. A Dunakanyarból gyakran válogatta motívumait. A valóságot és az absztrakciót egyaránt tisztelte — stílusa ezen két irányzat ötvözete, Sok fát festett, megfogalmazta velük az emberi sorsot és küzdelmet, az erőt és a helytállást. Hamarosan görög ciklusát is bemutatják, továbbá csendéleteit egy teljes életműtárlat keretében, talán Nagymaroson vagy Vácott, ahol 1978-ban mutatkozott be önálló anyaggal. Ady „embersűrűs, gigászi va- don”-ról beszélt. Csüllög Júlia alapforrása hasonló: maga a Dobrovits Ferenc: Táj lelkületet hordozó arc és test. Rembrandthoz hasonlóan ő is az öregségben fejezi ki a teljességet. Nem a ráncokat, nem a forma romjait, hanem a Hogyan oktatnak középiskoláinkban? Egy ranglista titkai A statisztika tiszteletreméltó tudományának művelői nemigen lelkesednek, ha azt a mondást hallják: háromféleképpen lehet hazudni: igennel, nemmel és statisztikává'. A kijelentésnek kétségtelenül van némi igazságtartalma, de az is tagadhatatlan, hogy a számok és adatok igen beszédesek lehetnek. All ez azokra a táblázatokra is, amelyeket a Köznevelés legutóbbi számaiban közölt Neuwirth Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem docense. Számítógépes összeállítása (amely, megállapítása szerint, minden bizonnyal érdekli, vitára serkenti a középiskolában dolgozókat, szülőket és tanulókat egyaránt) egyetlen szempontot vizsgált: milyen mértékben teljesítik a magyar középiskolák egyik — de talán legfontosabb — funkciójukat, a tanulók felkészítését a felsőoktatási intézményekbe való bejutásra. A listából nem csak az válik világossá, amit eddig is tudtunk, mármint hogy vannak jó iskolák és vannak rossz iskolák. Egyértelmű bizonyíték ez az összeállítás arra is, hogy az esélyegyenlőség, mint olyan, nem létezik. Nem valószínű, hogy összességében butább gyerekek születnének és járnának iskolába a főváros belső kerületeiben, mint teszem azt, Pécelen. Ám az előbbiek tizennégy, majd tizennyolc éves korukra olyan behozhatatlan előnyre tesznek szert társaikkal szemben, amit azok csak kitágult szemmel és tehetetlenül figyelhetnek. A táblázatok igen gondos munka eredményeként születtek meg. ötéves időszakot tekintenek át; az 1984 és 1988 közötti éveket, a sorrendet tehát egyetlen esztendő kiugró teljesítménye nem befolyásolja. Ezenkívül figyelembe veszik az eltérő képzési célokat, és szétválasztják az elsősorban egyetemre felkészítő gimnáziumokat a mindenekelőtt szakmunkásképzésre törekvő szakközépiskoláktól. A Pest megyei iskolák helyezése kategóriánként változó. A 159 rangsorolt gimnázium között a ceglédi az 50., az érdi az 56., a váci a 73., de csak a sor végén jutott hely például a budaörsi gimnáziumnak, amely a 150., a budakeszinek, amely a 153., és a pécelinek, amely az utolsó előtti, 153. helyen áll. Ezen a listán előkelő helyezés nemigen jutott Pest megyei gimnáziumnak. Külön kategóriát jelentenek a vegyes középiskolák, amelyekben gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok egyaránt megtalálhatók. Itt a táblázat 87 iskola nevét sorolja fel, közöttük a 11. a gödöllői, 15. a nagykőrösi, Arany János nevét viselő intézmény. Ezután hatalmas űr következik, a nagykátai középiskolának már csak az 54. hely jutott, míg a 79. a daba- si, és csak a 86. a pilisvörös- vári intézmény. A 108 ipari szakközépiskola sorában két megyeivel találkozhatunk, jó pozíciót foglal el a váci Lőwy Sándor Ipari Szakközépiskola a maga 17. helyével, jóval kedvezőtlenebb a fótiak helyzete, ők már csak az 54.-ek a listán. Az egészségügyi szakközép- iskolák táblázatában 23 között 15. a váci, a közgazda- ságiak rangsorában 66 intézmény közül a 29. a ceglédi; innen kimaradt a vádi iskola neve. Végül o mezőgazdasági szakközépiskolák listáján 53- ból 15. a Vácott, 23. a Pilis- csabán, 25. a Cegléden és 34. a Nagykőrösön található intézmény. Sok érdekesség bukkan még elő a kimutatások tüzetesebb tanulmányozása során. Feltűnő néhány kisvárosi gimnázium kiemelkedően jó helyezése, elgondolkoztató az építőipari szakközépiskolák igen magas felvételi átlaga mellett az egészségügyi, kereskedelmi és vendéglátóipari intézmények elszomorítóan alacsony teljesítménye. Meglepő az egyházi iskolák igencsak eltérő munkája, a jók és a kevésbé jók között egyaránt ott találjuk a nevüket. A szentendrei Ferences Gimnázium például 159 iskola rangsorában a 102. A középiskolák sorszáma alapján kialakítható egy megyei rangsor, amely nem tesz különbséget az egyes típusok között, csupán egyetlen szempontot vesz figyelembe, a felsőoktatásra történő felkészítés eredményességét. E lista elején a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola, a váci Löv.y Sándor Ipari Szakközépiskola valamint a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola foglal helyet. A táblázatok figyelmes tanulmányozója arra a kérdésre is választ kaphat, mely megyei középiskolák végzik meglehetősen alacsony szinten a rájuk bízott munkát, a jövő értelmiségének továbbtanulás ra való felkészítését. M. L. szépséget magát. Forrásvidéke Nemesvita, ahol él, alkot, felfedezi a maradék „Falu-Ma- gvarország” üzenetét. Az erdőkkel bélelt házak meghitt békéjét kiemelt rajzolattal, fokozott színvilággal egy szívében születő valóságlátás alapján. Erős egyéniség, ereje az emberábrázolás. A portréban a paraszti világot szinte Kohán György szellemi rokonaként mélyen megragadta. Szilágyi Imre Hajdúböszörményben alkot, másodszor szerepel Vácott, ezúttal a Tungsram Galériában. Kiváló grafikus, sajátos szemlélettel és eszközrendszerrel rendelkezik. Ennek révén találtak művei hazára nemcsak itthon, hanem Potsdamban és Tokióban is. Bár univerzális grafikus, aki linómetszeteket, toll- és színes ceruzarajzokat, plakátot és ex librist készít, igazi világa a belső montázs. Ezen nem is annyira tájak és tárgyak, inkább révedezésének néprajzi elemekkel kivitelezett rögzítése látható. Losonci Miklós Csehszlovákiai magyar könyvkiadás Németh Miklós sikeres prd- gai muntoalátogatásának, a nagymarosi építkezések felfüggesztése körüli nézeteltérések tisztázásának is tulajdonítják a csehszlovák fővárosban, hogy nagyobb nyilvánosságot kapnak a szlovákiai magyarság életéről szóló hírek. A csehszlovák hírszolgálati iroda abból az alkalomból, hogy a szlovákiai magyarság egyik legfontosabb kulturális intézménye, a pozsonyi Madách Könyv- és Lapkiadó az idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját, részletes összeállítást közölt a kiadó tevékenységéről. A csehszlovák hírszolgálati iroda felsorolta, hogy a Madách az elmúlt két évtizedben közel ezer különböző műfajú könyvet adott ki és ennek a fele kortárs szlovákiai magyar író alkotása volt. Csak 1980 és 1985 között több mint százhatvan művet publikált szlovákiai magyar íróktól, egymilliót meghaladó példányszámban. A Madách évente húsz cseh. illetve szlovák irodalmi alkotást — a klasszikusoktól a kortárs művekig — ad ki magyar nyelven. Ezek a csehszlovák—magyar közös könyvkiadás keretében nagy példányszámban jelennek meg, egy részüket Dél-Szlovákiában - árusítják, nagyobb hányaduk pedig magyarországi könyvesboltokba kerül. A cseh és a szlovák irodalom így jó fordításban jut a magyarországi olvasók kezébe. Eddig négymillió 511 ezer kötetet exportáltak Magyarországra.
