Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-30 / 125. szám

1989. MÄJUS 30., KEDD Jelcin tagja lett a legfelsőbb tanácsnak Lukjanov az első elnökhelyettes Egynapos szünet után hét­fős folytatódott a népi kül­döttek kongresszusa a moszk­vai Kremlben. Először a szombatról elnapolt vitát foly­tatták a legfelsőbb tanács el­ső elnökhelyettesének java­solt Anatolij Lukjanovról. A vita szerteágazó volt, hi­szen o véres tbiliszi esemé­nyek tanulságaitól jogpolitikai kérdéseken át ügyrendi, szer­vezési problémákig sok min­den szóba jött. A felszólalók többsége elsősorban Gorba- csovnak azon joga mellett állt ki, hogy a legfelsőbb ta­nács elnökeként javaslatot te­hessen legközvetlenebb mun­katársára. Rój Medvegyev történész és mások olyan első helyettest támogattak — s erre Lukja- novot alkalmasnak minősítet­ték —, aki „a kapitány távol­létében sem vezeti más irány­ba a hajót”. Ez a megjegyzés azokra az esetekre vonatko­zott, amikor Gorbacsov kül­földi utazásai, szabadsága ide­jén az átalakítás politikájától eltérő vagy azzal szögesen el­lentétes megnyilvánulások vol­tak tapasztalhatók. A legkirí­vóbb példa az azóta politikai fogalommá vált Nyina Andre- jeva-levél. A többórás vita után végül a küldöttek óriási többséggel — nyílt szavazáson — megvá­lasztották Anatolij Lukjano- vot. Délután a küldöttek súlyos politikai tartalmú ügyrendi kérdéseket vitattak meg. Is­mét kemény bírálatok hang­zottak el az elnökség címé­re a tanácskozás sokszor érez­hető előkészítési fogyatékos­ságai miatt, s kijutott a bírá­latból Mihail Gorbacsovnak is. Levezető elnöki tevékeny ségéért érte őt kritika. E vitában jelezte az omszki Alekszej Kazannyik, hogy kész az oroszországi föderá­ció küldötteként lemondani legfelsőbb tanácsi mandátu­máról Borisz Jelcin javára. Hosszas vita után a küldöt­tek nyílt szavazással elfogad­ták a példa nélküli visszalé­pést, így csaknem hatmillió moszkvai szavazó akarata ér­vényesült hétfő estére. Kedd délelőtt folytatódik a kongresszus. Ekkor terjeszti elő beszámolóját Mihail Gor­bacsov a szovjet bel- és kül­politika legfontosabb kérdései­ről. Egyedülálló új történelmi esélyek Genscher kihívja Thatchert „A nyugati országoknak meg kell ragadniuk a történelmi alkalmat, nem szabad ijedősek­nek, gyáváknak és szűklátó- körűeknek lenniük” — jelen­tette ki Hans-Dietrich Gen­scher a The Independentnek adott nyilatkozatában, ame­lyet a londoni lap a NATO csúcsértekezletének megnyi­tása napján „Genscher kihív­ja Thatchert" címmel közölt. A The Independent mun­katársa szerint a nyugatnémet külügyminiszter név szerint nem nevezte meg ugyan a brit kormányfőt, de egyértel­műen Thatcher asszonynak cí­mezte szavait, amikor szük- látókőrűeknek minősítette azo­kat a nyugati vezetőket, akik nem ismerik fel a gorbacsovi reformok nyomán keletkezett új történelmi lehetőségeket. A Szovjetunióban és egyes kelet-európai országokban végbemenő dinamikus folya­matokról szólva Genscher rendkívüli nyomatékkai hang­súlyozta, hogy ezek „egyedül­álló új történelmi esélyeket" nyitottak meg a kelet—nyu­gati kapcsolatokban, amelye­ket a nyugati országoknak „önbizalommal, saját meg­győződésük bátorságával kell megragadniok". Mihail Gorbacsov jövő hó­napban esedékes nyugat-né­metországi látogatása kapcsán „nem gyakorlati kérdésnek" minősítette az arra vonatkozó spekulációt, hogy mit tenne a bonni kormány, ha a szovjet államfő „kijátszana a német kártyát", vagyis felajánlaná Németország újraegyesítését semlegességéért cserébe. „Szá­munkra nem lehetséges a semlegesség, mi a Nyugat el­választhatatlan része vagyunk és az is maradunk” — hang­súlyozta Genscher. A KAPU ZÁRVA MARADT A KÖRNYEZETVÉDŐK ELŐTT Csehszlovákia bécsi nagykövetsége hétfőn megtagadta annak a petíciónak átvételét, amelyet a bösi erőműépítést ellenőrző osztrák környezetvédők kívántak neki átnyújtani. 13 osztrák környezetvédő szervezet és mozgalom negyven képviselője előzetes telefonjelentkezés után ment az épülethez, de az zárva maradt számukra. Az osztrák petíció követeli a bösi építkezés azonnali leállí­tását, a beruházás környezeti következményeinek független nemzetközi bizottság által történő felülvizsgálatát, továbbá azt, hogy csehszlovák részről ne gyakoroljanak nyomást a ma­gyar kormányra a nagymarosi erőmű megvalósítása céljából, s a nagymarosi munkák végleges leállítása esetén mondjanak le a Magyarországgal szembeni bírságigényekről. Marines Flemming osztrák környezetvédelmi miniszter ígé­retet tett arra, hogy a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer ki­alakítását ellenző honfitársainak emlékiratát átadja az illeté­keseknek. Csehszlovák környezetvédők elmondták Marilies Flemmingnek, hogy mivel véleményük szerint a bősi erőmű befejezését már aligha lehet megakadályozni, most azt igyek­szenek elérni, hogy a régi Duna-ág megvédése jegyében mó­dosítsák a beruházás tervét. A miniszter közölte: az ilyen célú ökológiai tudományos vizsgálatokhoz Ausztria is kész se­gítséget nyújtani. Csak rövi a bolgár hatóságok járási tilalmat rendeltek el bb településen, ahol a hét igén kiújultak a török nem- tiségű lakosok megmozdulá- i — közölték a Reuter hír- [ynökséggel hétfőn szófiai plomáciai források. Az or- ág északkeleti vidékén és a rök határ közelében a tila- m csak éjszakára vonatko- k, de egy határ menti falu­in állítólag teljes, 24 órás álmát vezettek be. Egyide- leg számos nyugati diplomá­nak megtiltották Sumen és izgrad városok felkeresését tették hozzá a források. II. JÁNOS PÄL PÄPA el­őadta Fidel Castro kubai el­fe Havannába szóló meghí- sát — jelentette be hétfőn Vatikán szóvivője. Kuba és Szentszék között hivatalos plomáciai kapcsolat van, de mai katolikus egyház feje rom évtizede nem járt Ku­TIZENNÉGY LENGYEL egyetemen volt hétfőn okku- pációs sztrájk amiatt, hogy a bíróság nem legalizálta múlt kedden a Független Diákszö­vetség elnevezésű antikom- munista szervezetet. A varsói egyetemen részlegesen felfüg­gesztették a vizsgaidőszakot. PÁRIZSBAN MA NYÍLIK MEG az európai helyzet em­beri vonatkozásaival foglalko­zó értekezlet. A június 23-ig tartó tanácskozás feladata, hogy megvizsgálja, miként hajtotta végre az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezleten részt vevő 35 or­szág a legutóbbi, bécsi kon­ferencia emberi jogi határo­zatait és esetleg újabb intéz­kedéseket hozzon közmeg­AZ IDEGEN FLOTTAK ki­vonása a Földközi-tengerről — ez a témája egy hétfőn, Nico­siában kezdődött nemzetközi konferenciának. PUSZTÍTÓ TÁJFUN KÖZÉP-VIETNAMBAN A legfrissebb, hétfőn közzé­tett adatok szerint 78 halálos áldozatot követelt az elmúlt hét végén Közép-Vietnamban pusz­tító Cecil tájfun, és 364 ember eltűnt. Számottevőek az anya­gi károk: a vihar letarolt húsz­ezer hektárnyi aratás előtt álló rizst, romba döntött 150 iskolát és kilencezer lakóházat, 14 500 épületnek levitte a tetejét, s így 150 ezer ember maradt fedél nélkül Quang Nam-da Nang tartományban. A tájfun követ­keztében elsüllyedt vagy sú­lyosan megrongálódott csaknem háromezer hajó és csónak. A tartományban megbénult a kommunikációs hálózat és több helyütt szünetel az áramszol­gáltatás a vezetékek szakadása miatt. Visszaszerezni a kezdeményezést a NA TO-nak Bush leszerelési javaslatai Megszűntek a támogató megmozdulások Pekingbsn Lassan kiürül a Tienanmen tér Hétfőn, a Li Peng minisz­terelnök és Jang Sang-kun ál­lamelnök által elrendelt rend­kívüli állapot tizedik napján már csak mintegy kétezer egyetemista és főiskolás foly­tatta az ülősztrájkot a pekingi Tienanmen téren. A diákok továbbra is követelik Li Peng kormányfő lemondását, a sta­tárium érvénytelenítését és a hadsereg egységeinek elvonu­lását Peking külső körzetei­ből. A nap folyamán semmi­féle támogató megmozdulásra nem került sor, s a diákok a május 13. óta megszállva tar­tott Tienanmen tér kiürítésére Készülnek. A diákok vezetői körében vita folyik arról, hogy mi tör­ténjen a hat héttel ezelőtt el­indított hazafias és demokra­tikus mozgalommal. Egyesek síkraszállnak az ülősztrájk folytatása mellett június 20-ig. Ekkorra jelezte ugyanis Van Li, a parlament továbbra is Sanghajban tartózkodó elnöke az országos népi gyűlés állan­dó bizottságának összehívását a diákok és a lakosság által felvetett problémák megvita­tására. Kelet-Közép-Európa — a reformok kihívása Nemzetközi értekezlet Bombán Az NSZK-beli Konrad Ade­nauer-alapítvány rendezésé­ben hétfőn háromnapos nem­zetközi értekezlet nyílt „Kelet- ÍCözép-Európa — a reformok kihívása” címmel. A tanács­kozáson az európai és a ten­gerentúli tudományos élet szá­mos rangos politológus, köz­gazdász, jogász és történész képviselője vesz részt. Ma­gyar részről többek között Bi­hari Mihály, Bauer Tamás, Hankiss Elemér, Ágh Attila, Kilényi Géza, Halmai Gábor, Hardi Péter, Józsa Gyula, Tar- dos Márton, Takács Imre. Az esemény megnyitóján jelen volt Pozsgay Imre állammi­niszter. Bernhard Vogel, az alapít­vány elnöke, nyugalmazott rajna-pfalzi miniszterei tök megnyitójában külön köszön­tötte Pozsgay Imrét, aki a már fél évvel ezelőtt küldött és elfogadott meghívásnak eleget téve díszvendégként ér­kezett a tanácskozásra, és NSZK-beli tartózkodása so­rán a bonni vezetőkkel is tárgyalásokat folytat a kétoi- szág kapcsolatainak építésé­ről. Délután Pozsgay Imre nagy sikerű beszámolót tartott a magyarországi törekvésekről, reformokról, a válságból ki­vezető útról. A magyar pártnak több és keservesebb tapasztalata van a kudarcokról, mint talán a szomszédoknak, és az összes kísérletet megtette arra, hogy a régi struktúra szerint refor­máljon. Mindegyikkel megbu­kott. Erőszakkal megtartott pozícióval az MSZMP végül is történelmileg végleg kikerülne az ország életéből — mondotta Pozsgay Imre. Ezzel össze­függésben megemlítette, hogy ennek ellenére a pártban van­nak, akik még ma is elkép­zelhetőnek tartják a represszió megoldást. A pártnak maradt egy nagyon lényeges és tisz­tességes része, amely őrzi a kiegyezési képességet, a kor­mányzásra való képességet, valamint azt a lehetőséget, hogy a megegyezés egyik kez­deményezője legyen. Annak kapcsán, hogy miért a politika jár elöl a reformban, és nem túl gyors-e az, ami Ma­gyarországon történik, Pozsgay Imre két babonát oszlatott el. Az egyik szerint a hatalom jelenleg gazdaságilag szoron­gatott helyzetében és a nép dühének kitéve az életkörül­mények romlása miatt a sza­badságot kínálva próbál egér- utat nyerni. A másik még en­nél is vulgárisabb nézet sze­rint néhány ambiciózus kö­zépkorú politikus a tavaly májusi fordulatnál szóhoz ju­tott, és gyorsan saját nézetei szerint akarja elrendezni a társadalmi berendezkedést. Egyikről sincs szó, és meg­győződésem. hogy még szán­dékukban sincs ilyen — mon­dotta. Másról, arról van szó, hogy a gazdaságon kívüli kénysze­rek uralkodtak a gazdaságon, és ezeket a kényszereket kell megszüntetni. Ami pedig a fejlődés gyorsaságát illeti, a magyar reform — jelentette ki — lemaradásban van: a problémák nagyságához mér­jük a feladatokat és a tempót. Bush amerikai elnök jelen­tős leszerelési kezdeményezést jelentett be a hagyományos fegyverzet terén a NATO brüsszeli csúcsértekezletének hétfő délelőtti ülésén. Ebben először fogadja el az Euró­pában állomásozó amerikai erők, továbbá a földi bázisú NATO-légierő támadó és szál­lító kapacitása csökkentésé­nek elvét 20, illetve 15 százalékkal, feltéve, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés jóval nagyobb arányú csökkentések révén azonos szintre redukálja megfelelő erőit. Ezzel az indítvánnyal Bush egyöntetű megítélés sze­rint vissza akarja szerezni a NATO számára a kezdeménye­zést a leszerelés terén. Bush délben sajtóértekezleten jelen­tette be, hogy kész a kereske­delmi korlátozások enyhítésére is (a Szovjetunió viszonylatá­ban). A harcászati atomfegyverek modernizálásával és az azzal kapcsolatos tárgyalások kérdé­sével összefüggő nézeteltérések megvitatására rögtön a délelőt­ti ülésen magas rangú funk­cionáriusokból álló munkacso­portot hoztak létre a NATO- vezetők azzal a feladattal, hogy délutánra vizsgálja meg, lehetséges-e a kompromisszum. Bár a NATO-küldöttségekhez közel álló források szerint a csúcstalálkozón „egy kivételé­vel” valamennyi ország igen nagy megértést tanúsított az NSZK e témával kapcsolatos érzékenysége iránt, ez az egy, vagyis Anglia, a Szovjetunió­val való tárgyalások merev el­utasítása révén meghiúsíthat­ja a kompromisszumot. A Bush-javaslatokat a dél­előtti ülésen felszólaló vala­mennyi állam- és kormányfő — eltérve előre elkészített szö­vegétől — melegen üdvözölte és támogatásáról biztosította. Az indítványokat az elmúlt na­pokban a szövetségesekkel való intenzív konzultáció során ké­szítették elő. ★ Az amerikai leszerelési kez­deményezést bejelentő sajtó- értekezleten George Bush ki­fejtette: tervének célja igazán próbára tenni Gorbacsovot. Azt, hogy kezdeményezése nem terjed ki a harcászati atom­rakétákra, azzal magyarázta, hogy túl nagy a két fél erői közötti különbség. A rövid ha­tótávolságú atomerőkről akkor lehet majd tárgyalni, fejtette ki az elnök, ha szovjet részről elfogadják a mostani javasla­tot. Az amerikai javaslat tel­jes elfogadása esetén is két- három év távolába eltoló po­zíciót Bush úgy kommentálta, hogy „Mi nem utasítjuk el a rövid hatótávolságú atomerők­ről való tárgyalást”. Az elnök ugyanakkor kategorikus nem­mel válaszolt arra a kérdésre, hogy eljöhet-e bármikor olyan idő, amikor nem lesznek atom­erők Európában. Bush kifejezte reményét, hogy Baker amerikai és Se- vardnadze szovjet külügymi­niszter a lehető leghamarabb tárgyalni fog az új amerikai javaslatról. Egy kérdésre vá­laszolva az elnök megerősítet­te, hogy a peresztrojka sikerét óhajtja, s úgy látja, hogy Gor­bacsov helyzete ma szilárdabb, mint korábban, noha óriási problémákkal néz szembe. Cenzúrázott cenzúra a lengyel parlamentben Csökkent a t száma Néhány nappal a korszak­nyitó parlamenti választások előtt — amelyeken első ízben az ellenzék is tömegesen be­juthat a törvényhozásba — a lengyel parlament hétfőn 16 olyan törvényt fogadott el, amelyek lezárják a szükségál­lapot kikiáltásával, 1980 de­cemberével megkezdődött sza­kaszt. A hatalom és az ellenzék április eleji megállapodásá­nak megfelelően a szejm tör­vényt fogadott el az 1980. augusztus 31., vagyis a Szoli­daritás szakszervezet első hi­vatalos elismerése óta politi­kai megfontolásból elkövetett kihágások, szabálysértések és gazdasági bűncselekmények el­évüléséről. Módosították a cenzúratörvényt, így most egy példányban bármilyen sajtó­termék (eddig tiltott kiad­vány is) bevihető Lengyelor­szágba. Kivétel a pornográfia. A belföldi publikációkat il­letően csökkent a tilalmak száma. További, főleg tudo­mányos pubíikációfajtákat vontak ki a cenzúra hatálya alól, bővült a szólás- és saj­tószabadság. Módosították a büntető törvénykönyvet. A KSH Pest Megyei Igazgatóságának jelentése 1989.1. negyedévének eredményeiről IPAR Az év eddig eltelt időszakát az ipari szervezetek visszafo­gott tevékenysége jellemezte. A megyébe települt ipar ter­melése együttesen 0,8 százalék­kal csökkent. A jelentősebb ágazatok közül csak a vegy­iparban és a gépiparban kö­vetkezett be emelkedés (2—2 százalékos). A könnyűipar termelése 17, az építőanyag­iparé 5 és az élelmiszeriparé 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, amit főként a kereslet visszaesése okozott. A megfigyelt Pest megyei székhelyű ipari szervezetek ér­tékesítése 1989 első három hó­napjában 31,8 milliárd Ft-ot tett ki, amely összehasonlítha­tó áron számolva, mind a bel­földi, mind a külföldi eladá­sokat tekintve egyaránt alig haladta meg az egy évvel ko­rábbi mennyiséget. A külföldi értékesítésen belül a konver­tibilis exporté nőtt gyorsab­ban, 2 százalékkal volt több, mint 1988. I. negyedévében. Emögött azonban ágazaton­ként jelentős különbségek hú­zódnak meg: a gépipar nem rubelrelációjú exportja je­lentősen visszaesett és mérsék­lődött a könnyűiparé is, ugyanakkor az élelmiszeripar lényegesen több terméket szál­lított e piacokra. Az év első három hónapjá­ban az iparban 78 ezren dol­goztak, 2,1 százalékkal keve­sebben, mint egy évvel koráb­ban. A legnagyobb mértékű létszámfogyás a könnyűipar­ban (5,9 százalék) és a gép­iparban (2,8 százalék) követ­kezett be. Az élelmiszeripar­ban dolgozók száma nem vál­tozott, a vegyiparban és az építőanyag-iparban pedig 3,8, illetve 1,3 százalékos növeke­dés volt. A termelésnél gyorsabb üte­mű létszámcsökkenés hatásá­ra emelkedett az élőmunka termelékenysége, de a meg­előző évinél szerényebb, mind­össze 1,3 százalékkal. Csaknem minden ágazat termelékenysé­gi színvonala romlott, illetve kevésbé javult, mint tavaly. Szembetűnő a könnyűipar, ahol a csökkenés megközelítet­te a 12 százalékot. ÉPÍTŐIPAR A megfigyelt megyei szék­helyű kivitelező építőipari szervezetek 1989. I. negyedév­ben 745 millió Ft értékű saját építési-szerelési munkát vé­geztek, összehasonlítható áron számolva 13 százalékkal töb­bet, mint egy évvel korábban. Ezzel eddig éves előirányza­tuk 16 százalékát teljesítették, ami az elmúlt év hasonló idő­szakánál kedvezőbb. Lakásépítési tevékenységü­ket az 1988. évivel közel azo­nos szinten tervezik: az év fo­lyamán 277 lakás átadásával számolnak. A kivitelezés alatt álló 351 lakás azonban 144- gyel kevesebb, mint tavaly március 31-én. A megyei székhelyű kivitele­ző építőipari szervezetekben 1989 első három hónapjában átlagosan 12 ezren dolgoztak, 7,4 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. A munka termelékenysége az elmúlt évinél kedvezőbb volt, az egv építési-szerelési tevékenységen fogln'bozt^te^ fizikai munkavállalóra jutó termelés mennyisége az I. ne­gyedévben — 198R első három hónapjához képest — közel egynegyedével emelkedett. MEZŐGAZDASÁG Március 31-én a megye nagyüzemeiben 91 ezer szarvasmarhát, 156 ezer ser­tést, 75 ezer juhot és 1,5 millió tyúkfélét tartottak. A szarvas­marha-állomány a tavalyival azonos, sertésből 3.1, juhból 15 százalékkal kevesebb volt, a tyúkfélék száma pedig a felé­re eset'- vissza. A szövetkeze­tekben valamennyi fajból csökkent, az állami gazdasá­gokban viszont szarvasmarhá­ból és sertésből nőtt az állo­mány. A nagyüzemi gazdasá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents