Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-30 / 125. szám

PEST

MEGYEI

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA

XXXIII. ÉVFOLYAM, 125. SZÄM

Ára: 4.IM) farint

1989. MAJ.US-2ILJÍEDD-Ti. a‘» fei

ULEST TARTOTT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA

Még az idén összehívják a párt kongresszusát

Hétfőn Grósz Károly főtitkár elnökletével összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság — nem testületi tag — titkára, továbbá a pártsajtó vezetői. Az első napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal meghívták az agrárágazat több vezető személyiséget.

Grósz Károly a Politikai Bizottság nevében üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanácskozás napirendjéről.

1. Az MSZMP agráprolitikai koncepciójának megújításáról szóló állásfoglalás kialakítása — előadó Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára;

2. Javaslat az országos pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos főbb szervezeti feladatokról — előadó Grósz Károly főtitkár;

3. Különfélék.

mondásaival. Sürgették ezek integrációjának erősítését. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk az egymásra utaltság felismeréséből fakadó és az anyagi érdekeken alapuló együttműködés erősítését. A társasági törvény egyik rendeltetése éppen ennek elősegítése — jelentette ki a továbbiakban. Struktúrát váltani — az alapanyag-termelésben az élelmiszeriparban —, minőséget javítani, külső piacot szerezni és ott megmaradni elsősorban az értéknövelő feldolgozás fejlesztésével lehet — mutatott rá az előadó. Rendeletekkel, szabályozókkal ezt lehet ösztönözni, gyorsítani, de felülről beavatkozni és pásztor módjára összeterelni az érdekeket nem lehet. A vertikumok terjedését és erősödését tehát támogatjuk, ösztönözzük, de állami beavatkozás nélkül.

— Szinte minden tanácskozáson napirenden volt az érdekképviselet megújítása, a falusi értékek felkarolása. Ez napjainkban egyre inkább politikai jellegű kérdéssé válik. Közismert, hogy a parasztság politikai érdekképviseletére most számos szervezet pályázik. Álláspontunk az lehet, hogy ezt rá kell bízni a parasztságra, a vidék társadalmára — hangsúlyozta. — Ok jól tudják, hogy kik és hol képviselik érdekeiket. Az MSZMP eddig is kiemelten foglalkozott az agrárágazat helyzetével és az ott dolgozók sorsával. Ezt az elmúlt 30 év bizonyítja. Sok évszázados történelmében a magyar mezőgazdaságnak nem volt még egy ilyen alkotó korszaka, mint az elmúlt három évtized. Tudjuk, hogy ez a lendület most megtört, de ezt átmenetinek tekintjük. Célunk továbbra is a parasztság, a mezőgazdaság és az egész élelmiszer-gazdaság stabilitásának helyreállítása, további korszerűsítésének megalapozása. Az MSZMP tehát nemcsak eddig- tartotta fontosnak a parasztság, a vidéki lakosság érdekeinek képviseletét, hanem ezt kívánja tenni a jövőben is. Éppen ezért támogatjuk a szövetkezeti érdek- képviselet megújítását, új, erősebb alapokra helyezését. Gondoskodni kell az ágazatot körülvevő .érdekvédelmi, érdekegyeztető hálózatról, amelyik gazdasági és politikai jogosítványokkal is rendelkezhetne. Támogatjuk egy olyan agrárszövetség létrehozását, amelyik a termelőszövetkezetek mellett felkarolná az állami gazdaságok, a kis- és magántermelők, valamint a

családi vállalkozók érdekvédelmét is. Emellett indokoltnak tartjuk az agrárkamara megszervezését is.

— Támogatjuk az agrárre- formkörök tevékenységét. Már csak azért is, mert az MSZMP agrárreform-politiká- jának egy-egy elemét érlelik tovább — szögezte le á KB titkára. — Különösen hasznos, hogy azt helyileg is segítik megvalósítani, s emellett a szélesebb társadalom is megismerkedik az agrártermelést foglalkoztató gondokkal. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az agrárreformviták számos tehetséges fiatal szakembernek biztosítanak lehetőséget szakmai elgondolásai bemutatására. aktív politizálásra.

— A koncepciótervezet körüli viták igen lényeglátóak és feladatot adók voltak, ezek figyelembevételével teljesen átdolgoztuk a vitára bocsátott tervezetet. Az MSZMP a sokoldalúan megalapozott fejlesztés hive, mert ebben az ágazatban előnyeink vannak a versenytársakkal szemben: jók az ökológiai adottságaink, jelentős termelőeszköz-állomány halmozódott fel. Hozzáértő, dolgos parasztságunk van.

— Az élelmiszergazdaságot kiszolgáló hazai ipar és különösen néhány vállalata, jóllehet, sokat fejlődött — különösen a szocialista és tőkés vállalatokkal kötött kooperáció révén —, de a minőségi

igények kielégítésétől még elmarad. Az élelmiszergazdaság a hazai ipar egyik tartós, legbiztosabb piaca, ezért több figyelmet érdemel — hívta fel a figyelmet, majd arról szólt, hogy az ipar és a mezőgazdaság kapcsolata más összefüggésekben is fontos, hiszen már nagyon jelentős a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenysége is. Az összes ipari termék 8—10 százalékát a mezőgazda- sági üzemek állítják elő, de a gépiparban és a vegyiparban ennél jóval nagyobb a részarányuk.

— A nagyüzemi vagy kisüzemi „pártiság” kérdéskomplexumára térve elmondta; olyan korszerű nagyüzemek kialakulását támogatjuk, ahol a vagyon működtetése és a munkaszervezet vállalkozáson alapul, ahol a bérérdekeltség erős tulajdonosi kötődéssel és gazdatudattal ötvöződik, ahol a szövetkezet vagy a vállalati vezetés van a kollektíváért és nem fordítva — jelentette ki.

E kérdésekben a tagságnak kell dönteni. Meggyőződésünk azonban, hogy ilyen típusú átrendeződés nélkül az üzemek jelentős része nem lesz képes helytállni és alkalmazkodni a piaci körülményekhez. A párt tehát kiáll a korszerűsödő nagyüzemek mellett. Hozzátette: ugyanakkor arról is meg vagyunk győződve, hogy bizonyos térségekben és egyes ágazatokban a kisüzemi termelés a hatékonyabb. Ezután a földtörvény módosításával összefüggésben rámutatott: egyik legfontosabb célja, hogy kialakuljon a föld racionális hasznosítását elősegítő földpiac, oldódjanak a földforgalmazás adminisztratív korlátái.

Az agrárpolitikának kiemelt feladata marad a lakosság élelmiszer-ellátásáról való gondoskodás, illetve annak a le- lehetőségekkel összhangban levő javítása. Ide tartozik az exportban betöltött szerepe, a fizetési mérleg javítására gyakorolt hatása is.

Végezetül kérte a Központi Bizottságot, hogy a Politikái Bizottság megbízásából beterjesztett koncepciótervezetet vitassa meg és foglaljon abban állást. Javasolta: a testület kérje fel a Minisztertanácsot egy olyan munkaprogram elkészítésére, amely a KB-állás- foglalás alapján tartalmazza és megfelelően ütemezi a szükséges intézkedéseket. Ez a kormány gazdasági programjának része, önálló fejezete is lehetne és a magyar agrárágazat nemzeti programját képezhetné.

Élénk, konstruktív vita

A párttestület tagjai a kon- kérdéseivel. Különösen nagy cepciót elsősorban politikai hangsúlyt helyeztek a falvak nézőpontból tárgyalták, bár élet- és munkakörülményeinek jócskán foglalkoztak az ágazat változásaira. Tették ezt azért, szakmai, műszaki és pénzügyi (Folytatás a 3. oldalon.)

Ma kezdi meg munkáját az Országgyűlés

A földtörvénytől a költségvetés

Kedden délelőtt 10 órakor megnyílik az Országgyűlés ülésszaka. A parlamentet Szűrös Mátyás házelnök hívta össze. A május hónapban immár másodszor összeülő törvényhozó testület ezúttal olyan kérdésekre összpontosítja figyelmét, amelyek a magyar gazdaság — mind az ipar, mind a mezőgazdaság — alap- problémáit érintik. A jogszabálytervezetek, módosító indítványok jelentőségének

megfelelően az ülésszak munkarendjét négynapos intenzív vitára készítették elő.

A beterjesztett 13 napirendi pont közül a gazdálkodás fejlődésének irányát kijelölő szerepével, átfogó, egyetemes jellegével kiemelkedik az a két törvénycsomag, amely a ház elé kerülő jogszabálytervezetek zömét magában foglalja.

A mezőgazdaság jövőbeni fejlődése szempontjából hasonlóan meghatározó jelentősége van a másodikként sorra kerülő törvénycsomagnak. Ennek három eleme közé tartozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, illetve a földről, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvény módosítása.

Várhatóan nem kis vitára kell felkészülnie Békési László pénzügyminiszternek, aki a kormány megbízásából az idei költségvetési terv módosítására tesz javaslatot. A kormány szigorú költségvetési diétát tartalmazó intézkedéscsomag végrehajtásához kéri a törvényhozás felhatalmazását.

A továbbiakban az Ország- gyűlés tájékoztatót hallgat meg a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről, megvitatja a büntető törvénykönyv módosításáról, valamint a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot, majd személyi kérdésekben dönt. Vido Miklós megüresedett helyére új alel- nököt választ az Országgyűlés. Az előzetes információk Szerint a jelölőbizottság kettős javaslatot terjeszt a parlament elé. A ház üresen maradt alelnöki tisztéért Fodor István és Zsigmond Attila lép sorompóba. Áz ülésszak előreláthatólag pénteken interpellációk és kérdések tárgyalásával zárja munkáját.

Straub F. Brúnó Törökországba látogat

Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke Kenan Evren- nek, a Török Köztársaság elnökének meghívására június 5. és 8. között hivatalos látogatást tesz Törökországban.

Hazánkba érkezett Sztanko Todorov

Sztanko Todorov, a- bolgár nemzetgyűlés elnöke Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének meghívására hétfőn Budapestre érkezett. A vendé-v get a Ferihegyi repülőtéren Jakab Róbertné, az Ország- gyűlés alelnöke fogadta. Jelen volt Venelin Kocev, Bulgária budapesti nagykövete.

BELPOLITIKAI KRÓNIKA

i-/.. ó-.-. s

A Magyar Néppárt és a Baloldali Alternatíva Egyesülés megbízott képviselői alapvetően egyetértettek a társadalompolitika olyan főbb elveiben, mint a harmadik út, a többpárt-' rendszer és a civil társadalom önszerveződése, önkormányzat és önigazgatás, nemzeti, nemzetiségi kérdés. O A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség május 27-én, a Jurta Színházban alakult, meg. A programtervezet többek között leszögezi, hogy a sokféle lehetőség közül számukra fontos a raun-' kástulajdon megjelenése. Elutasítják az átalakulási törvény- tervezet idő előtti megvitatását, s követelik, hogy a parlament mai ülésének napirendjéről vegyék le. O A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöksége nyílt levéllel fordult az országgyűlési képviselőkhöz. A költségvetési reformkoncepció tovább akarja csökkenteni a művelődés—oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika támogatását. miközben a veszteségfinanszírozás megszüntetését csak távlatilag, későbbi időpontban látja megvalósíthatónak. 9 A Marxizmus—Leninzmus Esti Egyetem helyett MSZMP Szabadegyetem elnevezéssel megváltozott tartalmú politikai képzésre térnek át Budapesten. % Az iparfejlesztés nem egyenlő a környezetkárosítással címmel felhívást intézett a város lakosságához az MSZMP százhalombattai reformköre. Felhívásukban aktuális, környezetvédelmi feladatokat fogalmaznak meg. @ A második világháború halottainak 1990-ben felállítandó emlékművéhez az MDF zalaegerszegi szervezete az elmúlt napokban alapítványt hozott létre. 0 Az alakuló kecskeméti Pedagógus Kamara szervezőbizottsága nyílt levélben kérte Glatz Ferenc minisztertől, hogy ha szükséges, vizsgáltassa felül a főiskolán az idén május 24-én lezajlott igazgatóválasztás tisztaságát. 0 A Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezete Janus Pannonius tudományegyetemi bizalmites- tülete a pedagógusnap alkalmából felhívást adott közre. 0 A közelmúltban Kecskeméten rendezett országos tudományos tanyakonferencia résztvevői ajánlásokat fogalmaztak meg, a kormány, az illetékes szakminisztériumok, valamint az alföldi megyék vezetői számára a tanyák, a külterületek fejlődéséért.

Szabadegyetem. Megváltozott tartalmú politikai képzésre térnek át Budapesten — hangzott el az MSZMP Budapesti Bizottsága politikai, proGrósz Károly megnyitóbeszédét mondja

paganda- és művelődési központjában tartott sajtótájékoztatón tegnap, a Villányi úton. A politikai propaganda középpontjába a párt cselekvési és választási programjával | kapcsolatos kérdések kerülnek. Azt szeretnék, ha a tanulócsoportok alkotó reformműhelyekké válnának.

Hangulatkeltés. a magyar

dolgozókhoz, munkásokhoz szól a Janus Pannonius tudományegyetemi bizalmitestület felhívása. Egy éve már, hogy rendszeresen jelennek meg híradások a pedagógusok, a felsőoktatásban dolgozók jelentős fizetésemeléséről, olyan hangulatot keltve: többször emelték a béreket, de még mindig többet követelnek az egyetemek. Holott még semmi sem, történt, csak szeptembertől kap a felsőoktatás rendkívüli, de így is minimális béremelést. Ez hangulatkeltés, s csak arra jó, hogy az értelmiség ellen fordítsa a munkásokat.

fványi Pál:

Nyitott, az előrehaladást segítő agrárpolitikát

Ezt követően Iványi Pál tartotta meg előadói beszédét. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság 1989. február 20-i ülésén a koncepciótervezetet - azzal fogadta el, hogy azt az érintettek széles köre vitassa meg. Az elmúlt hónapokban csaknem ezer szervezetben és intézményben több mint 30 ezren vitatták meg a dokumentumot. Elismerést kapott a koncepciótervezetnek az a része, amely a múlt eredményei mellett a hibákat is őszintén feltárta.

Szinte valamennyi vélemény foglalkozott az ágazat gazdasági helyzetével és az üzemek egyre nagyobb hányadának ellehetetlenülésével. Szenvedélyesen kritizálták a fokozódó költségvetési elvonásokat, amelyek évről évre csökkentik a támogatások ösz- szegét és évről évre növelik az elvonásokét. Növeli a terhelést az ipari és mezőgazda- sági árak közötti olló nyílás sa, amely évek óta tart, és egyre súlyosabban érinti a mezőgazdaságot. Az adatok azt bizonyítják, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban a korábban is nyomott jövedelmi helyzet a nyolcvanas évtized második felében folyamatosan romlott — mutatott rá Iványi Pál.

Tetézi a bajt az ágazat sajátosságait figyelmen kívül hagyó hitel- és kamatpolitika is. Mindez elég, indok arra, hogy joggal féltsük az ágazat elért eredményeit, féljünk a termelési színvonal csökkenésétől és az azzal együtt járó élelmiszerhiánytól, annak ösz- szes társadalmi-gazdasági- politikaí következményétől. Egyetértünk a kormány február 9-i határozatával — mondotta —, amely egy kedvezménycsomagot fogadott el az élelmiszer-gazdaság javára. Növelték a zöldhitel összegét, egyes élelmiszeripari vállalatoknál kedvezményes hitel- konstrukciót hirdettek meg, kamatkedvezményt léptettek életbe, 5 százalékkal növelték a gabona felvásárlási árát, 150 üzem adósságrendezésének lehetőségével még ez évben foglalkoznak. Ez azonban kevés. Felkérjük ezért a kormányt, hogy a Központi Bizottság agrárpolitikai tézisei alapján dolgozzon ki kormányzati programot és abban vegye figyelembe a mezőgazdaságban kialakult helyzetet.

— Sokan foglalkoztak a termelés-feldolgozás-kereske- delem elkülönült szervezeti, érdekeltségi és szemléleti okokra visszavezethető ellent-