Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-26 / 122. szám

1983. MÁJUS 26., PÉNTEK Szabad idő - Hobby Nyeregben maradni Védjük a szőlőt Kilométerek két keréken Kerékpározni jó; szórakoz­tató, izgalmas, egészséges. És tegyük hozzá azt is, hogy he­lyenként — így Pest megye sok településén — létszükség­let. A helyi járatok nem elég sűrűn közlekednek, az idő­pontokhoz nehéz igazodni. A kétkerekű járgánynak vannak olcsó változatai is, és aki nem versenyzésre használja, annak megteszi az egyszerűbb vasparipa is. Bicikliznek az óvodáskorúak és gyakran het- ven-nyolcvan évesek is, nem gyalogszerrel akarnak eljutni úti céljukhoz. A karosszéria nélküli jármű­vel haladók a közlekedés védtelen résztvevői, akik szá­mára mind ez ideig a KRESZ- vizsga sem kötelező, de mivel a kerékpárút ritka —■ építése költséges, és ezért lassan ha­lad —, ott pedáloznak a sze­mélyautók, teherautók, ka­mionok mellett, előtt és mö­gött. A szakemberek szerint nem kell fakírnak vagy Tour de France-mcnőnek lenni ahhoz, hogy valaki egy-cgy nagy túra alkalmával megtegyen napi százötven-kétszáz kilométert (Erdősi Agnes (elvétele) ügyi és közlekedési . szabá-, lyokat betartva lehet idős kor­ban is nyeregben maradni. Visszatérve a biztonsághoz, sajnos, számítani kell arra, hogy az autósok közül sokan nincsenek tekintettel a véd­telen partnerekre, és nem ér­demes azt fontolgatni, hogy kinek van igaza, hiszen a gépjárművek erősebbek. Más kérdés, hogy a közúti ellenőr­zések során fokozottan kell figyelni ezekre a jelenségek­re. Persze az autósok és a bi­ciklisták nem ellenfelék, sőt, gyakori dolog túrázóknál, hogy valaki csomagtartóba rakja a kerékpárt, és egy idő után — hiszen nem minden kerékpár­túra kezdődik a házkapunál — vált át a tekerésbe. Ga. J. Az elmúlt hét változékony és páráiéit időszakokban is gazdag időjárása továbbra is nagyon kedvező feltételeket teremtett a különböző kórokozók számára. Most már nemcsak a gyümölcsö­sökben károsító gombák ellen kell védekeznünk, hanem a szölöpcro- noszpóra fellépésével is számol­nunk kell. A változékony, gyak­ran esős időjárás miatt célsze­rűbb a megelőző védekezést va­lamilyen felszívódó készítmény­nyel elvégezni. Az egyik legal­kalmasabb szer a korai fertőzés leküzdésére a Ridomil Plus SO YVP, amelynek azonban elég hosszú (21 nap) a várakozási ideje. Felhasználhatok még a réztar­talmú (rézgálic, Rézoxiklorid 50 WP), a ditto karbonát hatóanya­gú (Cineb 80, Antracol YVP), és a kaptán hatóanyagú (Orthocid 50 YVP) készítmények Is. Ugyancsak szükséges lehet az idén igen nagy egj'edszámban fellépő és károsító szőlölevélatkák szőlőgubacsatkák elleni védeke­zés is. A legalkalmasabb készít­mény a Pfeoron 500 EC, mivel az összes, szőlőben károsító atkafajt nagyon jó hatásfokkal irtja. Hertelendy Péter Pest megyei növény- egészségügy! és talajvédelmi ellenőr A GAVALLÉR FÉRJ Praktikus ajándék Az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács május 14. és június 12. között kerékpáros­heteket hirdetett, amely alka­lomból több helyen lehetőség nyílik az önkéntes vizsgára, a tudás felmérésére, a hiá­nyosságok pótlására. Így pél­dául a -június 8—11. között leányfalun megrendezésre ke­rülő nagy nemzetközi kerék­páros-találkozón. Ebben az időszakban a nevelő célzatú rendőri ellenőrzés fokozottan kiterjed a két keréken hala­dókra. a járművek műszaki állapotára, szóval a pedálozók biztonságára. Életbevágóan fontos dolog ez. hiszen 1986-tól , kezdve évente 100-130-nel emelkedik hazánkban a kerékpárosok ál­tal okozott balesetek száma, mely tavaly 2244 volt, és köz­te 200 halálos kimenetelű. A szakemberek 'szerint ah­hoz, hogy valaki képes legyen egy-egy nagy túra alkalmá­ból napról napra 150-200 kilométert megtenni, még nem kell fakírnak vagy Tour de France-menőnek lennie. De ehhez mindenekelőtt álta­lános jó kondícióra van szük­ség, melyet rendszeres futás­sal, tornával kell megalapoz­ni. De azért annak sem kell elcsüggedni — csak kissé lej­jebb adni —, aki éppen a bi­ciklizés segítségével akarja izommá gyúrni a teste egyes részeire lerakodott hájat. Mindenesetre először csak kisebb utakra vállalkozzunk, és apránként növeljük a tá­volságot. Csak az egészség­Ha az ajándékozásnak olyas­féle könyve lenne, mint a re­kordoknak, joggal pályázna ki­tüntető helyre az a londoni hölgy, akit 54. születésnapján lepett meg a férje — egy mé­retre készített koporsóval. Az ünnepelt, Wenna Gilbraith asszony, igen meghatódott e kedvesség láttán. Mi több, ha igaz a Sun című újság beszá­molója, az első szava ez volt; „Sohasem kaptam kedvesebb ajándékot eddigi életemben”. Tekintsünk el a sors általában nem örömteli igazságától, hogy tudniillik koporsót általában egyet kap az ember, s attól is, hogy vajon miféle ajándéko­kat kaphatott eddig a fenti lady. Szavaiból ugyanis kitű­nik, hogy szó sincs ízlésficam­ról, vagy megbotránkoztatás- ról. „Miután egy bútorkiállítá­son megláttam, megtetszett, felpróbáltam s a férjem míg­rendelte. Szóval úgy vettük, mint ahogy kesztyűt vesz az ember.” Az olvasóban is bizonyára feszeng a kérdés: no de, mit csinál vele „addig”? Hol a he­lye és mit tartanak benne? íme a megnyugtató válasz: „Hosszú asztalként használjuk a1 szalonban. Rátettük a kará­csonyfát és mondhatom, igen jól mutatott.” I PEST MEGYEI SÉTÁKg Veresegyház Valahányszor egy új hely­ségbe megyek, mindig érdekel, hogy a település honnan szár­maztatja nevét. A legtöbb esetben nem is egy mese vagy történet szövődik a települé­sek nevének kialakulásához. A vélt vagy valós történetek — legalábbis szerintem — mindig sokat elárulnak az ott lakók életének kialakulá­sáról. Sőt életvitelükre vonat­kozóan is útbaigazítanak. Ezekkel szoktam összevetni azután a levéltári vagy hiva­talos történeti anyagot. így történt Veresegyház esetében is. A környékbeli elhallás vagy. szokás torzított szókiejtést eredményezett. Talán ezért alakult a Veresegyháza elne­vezés. ami hivatalosan Veres­egyház. Olyannyira, hogy 1399-ből származó oklevél Werues WERUESEGHÁZ meg­jelölést említ. Ezért nem va­lószínű. hogy a községhez fű­ződő legenda lenne az igaz, miszerint a tatárok oly mér­tékben pusztították el a fa­lut, hogy csupán egy omladé- kos „véres ház” maradt épen. A tatárdúlás azonban ezen a vidéken valóban „véresen” igaz volt, a korabeli feljegy­zések szerinti két település is végleg eltűnt. Csak a nevük maradt fenn: Szent Jakab fal­va. és Ivacs-f alva. A későbbi századokban is ismert maradt a két név „puszta” megjelö­léssel. A legkézenfekvőbb eredez- tetés a középkori egvház3k színelnevezéséhez köthető. Amit a hajdani templomok alakja, környezete, színe után elnevezett számos községnév bizonyít — Temérdekegyház, Csomaegyház, Sáregyház — ősi szokás alapján. A település lakosainak szá­ma 6 112, természetesen nem szavatolt pontossággal, bár a lakosság száma nem túlságo­san ingadozó. Van valami különös varázsa és hangulata ennek a nagy­községnek. Bárhonnan is kö­zelít hozzá az ember, feltűnik a rendezettség, a tisztaság, melyen még az átszelő or­szágút sem változtatott. A kiszélesedő tért ölelő központ tágassága, a felette kis dom­bon uralkodó új posta épüle­te igen isrnert, hiszen a tele­vízióban szinte naponta lát­ható a hirdetési rovatban. Feltehetően képünk is érzé­kélteti ezt. De nemcsak az újonnan épült, csinos. ízléses és kívülről is megítélhetően komfortos modern családi há­zak nyújtanak szép látványt, de még az emeletes OTP-laká- sok sorai sem törik meg ezt a képet, mint oly sok helyen másujt, ahol sok esetben érez­hetően a kivagyiság ültette a községre a vélt városias szim­bólumot, az emeletes kocka­házakból épített „lakótele­pet”. A külső megjelenés minden­képpen a kiegyensúlyozott jó­módot tükrözi, amely min­dig — legalábbis települések­nél — jelzi az ott lakók szor­galmát, a közért kész cselekvő akaratot. Veresegyház híres volt mindig a közösségi ösz- szefogásáról. Még emlékszem a hetvenes évek újsághíreire, amelyek arról számoltak be. hogy Verosegyházon külföldi utazásokkal jutalmazzák a „társadalmi munkát”. Senki ne biggyessze el a száját, itt megnézheti és utolérheti a hírek igazát. A hírek régen to- vaszálltak, de a főutca ma is virágzik, s ahol ezt látom, mindig kiderül, a lakosság nem közömbös a „közös dol­gok” irányában. Veresegyház nyitott nagy­község. Az érdeklődő látogató önmaga is rájön, hogy sokan dolgoznak itt helyben, s bár vasútja van 1911 óta, nem jellemző az ingázók hada. Modern boltjai vannak és in­kább számít a környék be­vásárlóhelyének, mint egy üres, embert alig láttató, mun­kaidőben kiürült községnek. Igaz, nagy az átmenő for­galma. Egymást keresztező két országútja közül az egyik Gö­döllőre, illetve Vácra vezet, míg a másik Foton keresztül igazán nem • nagy távolságra lévő Budapestre. Két nevezetessége is van Veresegyháznak. Az egyik a szomorú emlékű, a ma már külön közigazgatású Erdőker­tes. mely a második világhá­borúban vált hírhedtté. Itt a téglagyár melletti térségben dolgoztatták a büntető- és munkaszolgáiatos századokat, s a háború végén innen haj­tották őket a halálos útra, melynek vége a legtöbbjük számára a halálba vezetett. A másik — sokkal felhőtle­nebb — neveztessége a nagy­községnek, feljegyzéseim sze­rint az ország egyik vagy ta­lán egyedüli legősibb „strand- ja". Tudom, túlzás ez a kije­lentés, de a veresegyházi helytörténészek szerint 1430- ban kelt egy oklevél, mely akkor még „mesterséges ha­lastó" néven megemlíti a ve­resegyházi tavat. Milyen ré­gen volt ez? (1428 áprilisában Volt Galambóc várának ostro­ma. 1437-ben Budai Nagy An­tal parasztfelkelése.) Ki-ki elképzelése szerint döntse el, hogy valóban volt-e itt mesterséges halastó, egy biztos, hogy a mostani 6 hek­tárnyi tó a Sződ-Rákos-patak felduzzasztásával keletkezett. Az országútról pár lépést megtéve meghökkentő panorá­mát nyújt a táj. Egy-egy va­sárnap 3000-3500 látogató is akad. A tó körül víkendhá- zak kerítik a tavat, s mindez a főváros szomszédságában. Nem is tudom már, hogy pa­naszként vagy dicskvésként olvastam, hogy az évi vendég­járás eléri az 50 000 látogató­számot is. Ám döntse el a kedves olvasó, ha ellátogat Veresegyházra, hogy valóban van-e ok a dicsekvésre vagy sem Szerintem ez a nagyköz­ség megér egy körültekintő látogatást. Wolff Lajoi __ EGYÜTT Ä ZÜTÄKOI« AZ ÓTINFOEM JELENÍTI Az M7-es autópálya 56-os és 63-as kilométerszelvénye között to­vábbra is le van zárva a Budapest felé. vezető oldal. A forgalom a Balaton irányába tartó pályán két irányban halad. Itt 80 kilométer, óra sebességkorlátozás és előzési tilalom van érvényben. Az 59-cs kilométernél a Budapest, felé vezető oldalon a Shell-ben- zinküt is zárva van. Az 59-es kilométernél lévő csomópont is le van zárva. A terelést táblák jelzik. A 6. számú főút 2l-es kilométerszelvénynél útépítési munkák miatt lezárták a fél útpályát. Sebességkorlátozás és előzési tilalom van ér­vényben. Az 51-es főút 17—18. kilométerszelvénye között az MO-ás autópálya építése miatt szintén félpályás útlezárás van érvényben. Az erre köz­lekedők főleg a hétvégén számítsanak torlódásra. A KOPASZ GUMI VÍZGUTÁT KAP Ezekben a hetekben gyakrabban kell számolnunk a vízen siklás veszélyével. Ez már 80-100 km/h sebesség körül is ta­pasztalható és a sebesség növelése arányában fokozódik. A nagy sebességnél a gördülő gumiabroncsoknak ugyanis nincs elég idejük arra, hogy az úton alattuk lévő vízréteget kiszorít­sák. Különösen akkor, amikor azoknak nincsenek (vagy ha voltak is, már nagyon lekoptak) kersztirányú hornyaik a víz kivezetésére. Ilyenkor a gumiabroncs „rásiklik” a bezárt víz­rétegre, elveszti kapcsolatát a talajjal és ameddig vizes úton halad, tulajdonképpen vízrétegen siklik. Az első kerekek vizen siklása miatt a kocsi kormányozhatallanná válik, így meglévő lendülete irányában és az esetleges oldalerők hatására fut to­vább. Ha akár az első, akár a hátsó hajtott kerék vagy kere­kek futnak rá a vízrétegre, azon túlpörögnek — mintegy a le­vegőbe kerülve —, nem ugyanabban a pillanatban érnek le a földre. Ezért a talajra visszatérő felpörgött kerék a kocsit az ellenkező irányba téríti ki. Ez a nagy sebesség következtében olyan „elrántást" ad a kocsinak, amelyet többnyire a legkitű­nőbb reflexekkel rendelkező vezető sem képes kiparírozni, mivel a folyamat század- vagy ezredmásodpercek alatt követ­kezik be. Kísérletsorozatokkal megállapították, hogy egy középkate­góriájú személyautó abroncsának három milliméter magas vízzel elárasztott úttesten 100 km'h sebességnél percenként 480 liter vizet (!) kell kiszorítania. Természetesen minél,ma­gasabb a vízréteg, illetve a kocsi sebessége, annál nagyobb a kiszorítandó víz mennyisége. A vízzel borított úton — tartós, hosszan tartó vezetést feltételezve — az abroncsok előbb vagy utóbb vízgutát kapnak; vagyis képtelenné válnak már a viz kiszorítására és a vízrétegen fognak úszni. Minél „kopaszabb”, lefutottabb a gumi, tehát minél kisebb a profil mélysége, an­nál előbb kell ezzel a veszéllyel számolni. A vízen siklás roppant veszélyes élményétől megóvhatjuk magunkat, ha az előirt méretű és profilmélységű gumiabron­csokat használjuk és a kezelési előírásoknak megfelelő gumi­nyomásról gondoskodunk. És persze nem utolsósorban: a szabályok tiszteletben tar­tásával (vagy még azon is túl) előrelátóan és mindig az út­viszonyoknak megfelelő sebességgel vezetünk! MÁSFÉL MÁSODPERC A jó szemű autós az útjelző táblát már 159 méterről fel­ismeri. Ha 60 km,óra sebességgel halad, a tábla eléréséig még 8 másodperce van arra, hogy tájékozódjon. Akinek rossz a szeme, s ráadásul szemüvegét is otthon felejti, lehet, hogy ugyanezt a táblát csak 25 méterről észleli. Ez pedig azt jelen­ti, hogy mindössze mintegy másfél másodperc áll rendelkezé­sére a szükséges információ felvételére, feldolgozására és a szükséges döntésre, a rákövetkező cselekvésre. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ABC (5.) Ha már túl vagyunk a légutak megtisztításán, akikor azok átjárhatóságát mindaddig biztosítani kell, míg a sérült ma­gához nem tér. Ezért a beteget olyan helyzetbe kell hozni, amely minimálisra csökkenti a légutak ismételt elzáródásá­nak veszélyét. E követelménynek az oldalfekvő helyzet fe­lel meg leginkább. A hanyatt fekvő balesetes bal oldalára térdelünk, dere­ka magasságában. Bal alkarunkkal térdei alá nyúlunk és alsó végtagjait felhúzzuk térdben, amennyire csak lehet. A térdeket erősen magunk felé húzzuk, s ezáltal megdöntjük a sérült me­dencéjét és törzsének középső részét. Jobb kezünkkel a bal­esetes jobb karját nyújtott helyzetben — amennyire csak lehet­séges — becsúsztatjuk a kissé megemelkedett medence alá. A balesetes bal karját keresztbevetjük a mellkasán, felkarját a váll alatt megragadjuk. Ennél és térdeinél fogva erőteljes lendülettel átfordítjuk a törzsét a túloldalra. Ezt követően az oldalán fekvő beteg végtagjait úgy helyez­zük el, hogy az alul levő láb legyen behajlítva, s erre nyújtva kerüljön rá a felül lévő comb és lábszár. A fej alatt megla­zítjuk a kart, úgy hogy az arc a kézfejen feküdjék. Stabil oldalfekvő helyzetben a légzőnyílások szabadok, a nyelv nem tud hátraesni és így nem képezhet légúti akadályt. A szájban, a garatban keletkezett váladék, vér a szájon ke­resztül szabadon kifolyik. A stabil oldalfekvő helyzet kialakí­tása az eszméletlen betegnél életet menthet. SZÉNEPOXID KAROSSZÉRIA A közelmúltban mutatták be a Maira francia vállalat új, M—25-ös sportkocsijának prototípusát. A 190 lóerős, öt sebessé­gű turbómotor öt másodpercen belül gyorsítja föl az autót 109 kilomclcr/óra sebességre. A karosszériát széncpoxidból és rácsos szerkezetű alumíniumból állították össze. Balesetmentes közlekedést, jó utal kíván: M. Nagy Péter Növényvédelem A veresegyházi postahivatal

Next

/
Thumbnails
Contents