Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-26 / 122. szám
1989. MÁJUS 26., PÉNTEK Mteem A Duna-meder - meder-helyreállítására Modellkísérletek Az Oviber szakemberei az elmúlt napokban felmérték Nagymaroson, ? hogy melyek azok a munkálatok, amelyeket a vízerőmű építésének felfüggesztése ellenére is célszerű befejezni. A végleges döntést, az erről készült tájékoztató jelentés alapján, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban hozzák meg. A javaslat szerint mindenképpen indokolt többek között a már 90 százalékos arányban kész parti sétány kialakításának befejezése, s a nemrégiben elkészült vízműtelep parkosítása, fásítása. A felvonulási lakótelep házai közül a javaslat szerint csak azokat érdemes és gazdaságos tovább építeni, amelyeknek az alapja legalább 50 százalékos arányban kész. A vállalat egyúttal megbízta a Vitukit és a Vízitervet, hogy indítson olyan modellkísérleteket, amelyekkel megbízhatóan tisztázható, hogy az erőműépítés esetleges végleges leállításakor miként kellene a nagymarosi Dunában a munkagödröt védő gátat elbontani, milyen vízáramlási viszonyokra kell majd tekintettel lenni. A modellkísérlet sürgős elvégeztetése azért indokolt, mert használható adatokat legalább fél év munkája után lehet csak nyerni. Az idő pedig drága, hiszen most az elterelt Dunában Visegrádnál a szűk mederben olyan gyors a vízfolyás, hogy a kisebb teljesítményű motorral működő hajók csak erősebb vízi jármű segítségével tudnak e szakaszon átjutni. A TOT szervezésében Menedzserképzés Szövetkezeti menedzserek képzését kezdik meg a TOT oktatási és üdülési központjában. A féléves, havonta egyhetes elfoglaltságot igénylő, bentlakásos tahfolyamo- kat a termelőszövetkezetekben megnyilvánuló érdeklődés alapján szervezik. A mintegy 1200 mezőgazdasági szövetkezetben kevés a menedzser. Különösen a piackutatásban, a vállalkozásban volna szükség egyre több specialistára, újabban pedig azokra, akik .segítik az üzemi válságok megelőzését, felszámolását. Jelenleg a közös gazdaságok csaknem 40 százalékára ráfére, hogy a mélypontról elmozduljon, ám — az ipari, kereskedelmi cégektől eltérően — náluk nincs olyan szakgárda, amely az üzemi termékszerkezet módosítására — alapos piackutató munka eredményeként — tenne javaslatot. A vállalkozási menedzserektől azt remélik, hogy az átalakulási törvény adta lehetőségekkel élve a kialakuló gazdasági szervezetek, társulások munkáját is segítik. Csörög a telelő®, de még mindig nincs Hova lett az állampolgár pénze? Hetekkel ezelőtt bevezették a telefont az első ürömi és pi- lisborosjenői igénylők otthonába, s pár napon belül mindenkinél csönghet a készülék, aki befizette a harmincháromezer forintot. S bár ez a gyarapodás mindenképpen örömteli tény, meglehetősen keserűen gondolnak vissza jó né- hányan az elmúlt hónapokra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a szerkesztőségünkbe érkezett levelek, amelyek arról panaszkodnak, hogy a határidő-módosítás ellenére sincs mindenkinek telefonja. Pedig igazán nem lehet azt állítani, hogy a két falu lakói ölbe tett kézzel nézték volna az eseményekét, s csupán árra vártak volna, hpgy egyszer csak megjelenjen a postái szerelő hóna alatt egy készülékkel. Nem. Az ürömi igénylők nem sokkal a harmincháromezer forint befizetése után létrehoztak egy bizottságot, ennek tagjai a képviseletükben eljártak, s felügyelték a beruházást. Pontosabban csak szerették volna, hiszen az elmúlt másfél esztendőben nem sok információt kaptak a munkálatokról. Elsősorban a tanácsot okolják azért, hogy még mindig nem fejeződött be a beruházás. S mivel a hivatal a telefonigénylők megbízottjaként járt el, így a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott paragrafusok vonatkoznak rá. Azaz: ciókat kap a beruházás során. Kiderült ugyanis, hogy a tanácsnak írt számtalan levél közül csak kettőre kaptak választ. Még eredménytelenebbnek tűnt a kapcsolatfelvétel a postával. Hiába írtak leveleket, kérvényeket a Budapest Vidéki Postaigazgatóságnak, a másfél év alatt egyetlenegyszer méltatták őket válaszra. S őszintén szólva abban a levélben olyan dolgokat fogalmaztak meg, ami nemigen vitte előbbre a dolgokat. Használhatatlan szerződés Vagyis: hiába jött létre a társadalmi bizottság — amiben á beruházásokkal együttjáró nehézségeket, jogi hercehurcát jól ismerő szakemberek vettek részt, hiszen — nem vonták be őket a lebonyolításba. Így jpggal kételkednek a szerződés tisztaságában, a kifizetett pénzek jogosságában. A beruházás során találkoztak Ugyanis olyan szerződéstervezettel, amit teljességgel használhatatlannak találtak. Mi a véleménye a telefonbizottság aggályairól Selmeczy László tanácselnöknek? — A befizetési lista nálunk van, bárki megtekintheti, ha ellenőrizni akar bennünket. — A kifizetésekről is rendelkeznek ugyanilyen elszámolással? — Nem, hiszen nem mi vagyunk a beruházók. A tanács csak arra vállalkozott, hogy beszedje a pénzt, a beruházó a posta, tehát a kivitelezőknek történt kifizetésekért is őt kell elszámoltatni. ( — Ezek szerint nem indítanak a késedelmes befejezésért kötbéreztetési eljárást a kivitelezővel szemben? — Nem, mert ez sem a mi dolgunk. Bár úgy értesültem, hogy a posta ezt már megtette. Pár héttel ezelőtt, mikor az ürömiek a tanácselnök visszahívását indítványozták, olyan érzésem volt, mintha a forradalom szele csaoott volna meg. A telefonberuházás ügyében ismét ilyen érzésem támadt. Hiszen — gondoljunk csak bele — hol volt alkalma hazánkban az állampolgárnak az elmúlt negvven esztendőben elszámoltatni a tanácsot,? Még akkor is, ha saját pénzének fPih tanításáról volt szó. Példát mutatnak az ürömiek Valami újat indítottak el az ürömiek, s amilyen elszántak, tervüket végig is viszik. Drukkolok nekik, s úgy hiszem, minden magyar állampolgár szurkol, hogy sikerüljön egy ilyen kezdeményezés. Ez ugyanis lépés a valódi demokrácia felé. S ha Ürömön sikerül, remélhetőleg sikerülni fog más településeken is. Akkor pedig nem bánhatnak úgy a különböző szervezetek a rendelkezésükre álló pénzekkel, ahogy eddig bántak például a közpénzekkel, hiszen tudják, hogy minden fillérrel el kell majd számolniuk. Hány településen készült már eddig is önerős fejlesztés keretében gáz, víz, csatorna, s hány városban, községben épül épp ezekben a hetekben, hónapokban. S jószerivel az emberek azt sem tudják, miért került a gáz épp harmincezer forintba, miért fizettek ki a vízért húszezret. Ma ezek a beruházások sokkal többe kerülnek, de vajon tudja-e a mai önerős fejlesztésbe vágó ember, hova kerül a pénze? Aligha... Fiedler Anna Mária Szigetvári Ferenc 1988. augusztus 1-jéig volt Tahitótfalu vb-ti'tkára. Aztán elpályázott ugyanabba a munkakörbe fiádra. A szigeti faluban pedig hátrahagyott néhány elintézetlen ügyet. Juttatások Például kapott egy telket négyszögölenként 900 forintos áron. A falubeli forgalmi értéknek cirka feléért. Plusz 60 ezer forint vissza nem térítendő támogatást szakember-utánpótlás címén. Meg szolgálati lakást a Hősök tere 6-ban, az új gyógyszertár fölött. A szerződés úgy szólt, hogy ameddig Szigetvári Ferenc munkaviszonyban van a helyi tanácscsal, övé az otthon. Ahogyan az magáitól értetődő. Rövid idő alatt kiderült, hogy sem a vb-titkár a községet, sem a lakosság a tisztségviselőt nem zárta szívébe. Kialakult a vissza a babaruhát! esete. Közben Szigetvári Ferenc a Váci Tanács illetékes osztályától ingatlanszerzési korlátozás alól való felmentést kapott, hogy Pest megye neves városában OTP-öröklakást vásárolhasson. Illő volt tehát a Tótfaluban levő telket visszaadni. Kisebb huzavona után ez megtörtént. A szolgálati lakást azonban a mai napig nem tudta birtokba venni az új vb-titkár, mert Szigetvári Ferenc holmija áll benne. Rád újdonsült tisztségviselője levelet írt a Tahitótfalui Tanács Végrehajtó Bizottságának, hogy csak 260 ezer forint térítési díj ellenében üríti ki a Hősök tere 6. szám alatti lakást. Hogy miért pont 260 ezer forintért, azt senki sem tudja, mert az esetre vonatkozó, 1/1971. február 8-án kiadott rendelet szerint az ösz- .szeg akármennyi lehetne. Mert eszerint Szigetvári Ferencnek igenis járhat pénz, annyi, amennyit ki tud csikarni Ta- hitótfaluból. Ezt a jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználó megteheti. Sőt, ha nem lenne a feje felett fedél, akkor a szigeti község tanácsának a gondja volna a család elhelyezése. Sőt, a jogszabály azt is kimondja, hogy ha a lakás felett rendelkező szerv nem tud más lakást biztosítani, megállapodhat az ügyféllel, esetünkben Szigetvári Ferenccel, hogy az elhelyezés kiváltására pénzt fizet. Ezit használja ki a jogot ismerő rádi vb-titkár. Megtoldottak Szerencsére Szigetvári Ferencnek van hol lakni, másképp a Hősök tere 6-ban kelne-feküdne, ám ott csak néhány holmi van. Sőt, kijelentette, hogy ha megkapja a 260 ezer forintot, azonnal szabaddá teszi a négyzetmétereket. Tehát kizárólag a pénztől függ a lépése. Az más kérdés, hogy a dolog etikátlan. Konkrétan: különösen nem méltó olyan emberhez, aki eztán is a törvényesség őre lesz egy másik faluban. Mondhatja ugyan bárki, hogy az etika és a jog különálló dolgok. Ám ha meggondolom, hogy Szigetvári Ferenc nem fizetett használatbavételi díjat a Hősök tere 6. szám alá költözéskor, a civil jogérzékem felháborítónak minősíti a 260 ezres ajándékozást Nem szólva arról, hogy az őt követő tahitótfalui kollégája vissza akar menni gyedre, a lakáshiány miatt. Pedig a községnek égető szüksége lenne vb-titkárra. Mit tehet az ügyben illetékes testület? Előbb úgy döntöttek, hogy adnak 60 ezer forintot Szigetvári Ferencnek, ha május 31-ig 1 elhagyja a lakást. Szintén május 22-én úgy tűnt hogy a határidőből semmi nem lesz, megtoldották 40 ezerrel. Ha a jog zászlaját lobogtató Szigetvári Ferenc kitart, eljuthat a félmillióig is. Hallgatnak A Pest Megyei Tanács illetékesei hallgatnak. Érdekes, hogy a felügyeleti szervek milyen tapintatosak, visszafogottak tudnak lenni néha, máshoz meg gyorsak, kemények. Ez esetben úgy tűnik, Szigetvári Ferenc a jog segítségével megfeji Tahitótfalui Vicsotka Mihály GÁZVEZETÉS, FORGALOMVÁLTOZÁS Hullaiak, ügyelem! Régóta várják a százhalom- battaiak a földgázt, legalábbis ott, ahová eddig még nem jutott el. Ezekben a napokban Dunafüreden folytatódik az építkezés, ami egyúttal azt is jelenti, hogy némi kellemetlenséggel kell számolni a közlekedőknek. Számoljon el a tanács! — A legfontosabb: a tanács számoljon el azzal a tizenöt- millió forinttal, amit a telefonigénylők befizettek — mondja dr. Bárdos Péter, a telefonigénylők által megválasztott társadalmi bizottság tagja. — S természetesen fejezzék be a beruházást. Hogv mit értünk az elszámolás alatt? A bizottságot nem tájékoztatták arról, hogy mire, mennyit fizettek ki a kivitelezőnek. Szeretnénk tudni, hogy mi lett a sorsa a befizetett -'énz után járó kamatnak, hiszen a tanács tíz- százalékos kamattal kötötte le a pénzünket. Először fél évre, de mivel egyértelművé vált, hogy az eredeti határidőre, 1988. december 31-re a kivitelező nem feiezi be a munkát, meghosszabbította a betétet. Kívánjuk továbbá, hogy a Polgári Törvénykönyv által előírt szankciókat alkalmazzák a kivitelezővel szemben a késedelmes munkavégzésért. Ha összeszámoljuk a kamatot vagy a késedelmes befejezés után kiszabható kötbért, akár ötezer forintot is visszakaphatnak a teiefonigénylők. S manapság ötezer forintért mindenki harcol, hiszen kévésért- vannak olyan helyzetben, hogy könnyű szívvel lemondjanak ekkora összegről. Persze aligha jutott volna el idáig az ügy, ha a társadalmi bizottság megfelelő informáA munkások tud fák, kik a feieiésök Nem elég n szakértelem Kerek perec Válaszok vannak. Igen, nem. A perec persze nem kereken kerek, hanem meglehetősen kacskaringós. Hasonlatosan számos politikai és gazdasági kérdéskörhöz. Az utóbbi időben felerősödött az a tábor, amely azt mondja: nem kell az üzembe demokrácia. Az üzemben dolgozni kell, a gyárkapun kívül pedig lehet politizálni és közéletet élni. Lászólag egyszerű és logikus ez a tétel. Ám ha az elmélet, a feltevés és a rögtönzött megállapítás a gyakorlatban nem állja meg a helyét, akkor abból gondjaink lehetnek, ez már sokszor bebizonyosodott. Egyik gyakorlati tapasztalatomat mondom el. Évekkel ezelőtt egy budapesti textilgyár szövő-előkészítő üzemében jártam. Ribillió volt. Alig másfél hónappal az év vége előtt már nyilvánvalóan látszott, hogy nem teljesül a termelési terv. A választ keresve egy kicsit „visszalapoztak” a dolgozók a saját emlékezetükben, s azt mondták: „De hiszen mi szóltunk az év elején, hogy teljesíthetetlen ez a terv”. A körülmények: 20—50 éves gépek, erősen leírt értékkel. A személyi adottságok: az évek során a termelésben részt vevők létszáma mintegy a felére csökkent. Akik dolgoztak, azok is visszeres lábakkal, szív- és idegrendszeri panaszokkal, szóval a megbetegedés és a munkából való kiesés veszélyét állandóan magukban hordozva. Az év elején tartott termelési értekezleten az asszonyok tényekkel bizonyították: ezzel a létszámmal, ezzel a technikai adottsággal, nem teljesíthető az a terv, amelyet optimális feltételekhez méretezték. Véleményüket nem vették figyelembe, s aztán — az év végén — keresték a felelősöket. A fizikai munkások persze tudták, hogy kik a felelősök... A vállalati tanácsok létrehozásának az volt az egyi-k legfontosabb indítéka, hogy az egyes termelési kérdésekben az adott lehetőségeket, sajátosságokat és a feladatokat legjobban ismerők döntsenek. Az üzemi demokrácia színvonalénak növelése is célja volt természetesen a vállalati tanácsok megalakításának, ám az e testületbe választott fizikai munkásak azt mondták: mérnöki kérdésekbe nem szólnak bele. A szakértelem való ban nem helyettesíthető demokráciával. A termelésben részt vevő gépeket azonban a velük dolgozók ismerik a legjobban, s vannak más kérdések is, amiben nem árt megismerni a véleményüket. A tervelőkészítés időszakában tehát a dolgozói észrevételek és javaslatok összegyűjtése nem „humánus gesztus”, nem formai eszköz, hanem termelési tényező. . Megfontolandó mindemellett az is, hogy elkülöníthető-e egymástól a politikai és a termelési tevékenység. Határvonalat persze lehet húzni, mozgáskört lehet ki- és megjelölni, azt azonban mindenki tudja, hogy egy bizonyos személyiség a munkában is, a szabadidőben is ugyanaz a személyiség. Gondolatait nem lehet megkötni. A politikának és a gazdaságnak pedig számos olyan kapcsolódási pontja és összefüggése van, amely nem csak a gondolatban kíván összhangot és egyesülést Az alternativ szervezetek központi törekvése a társadalmi demokrácia kiteljesedése. Az MSZMP azt mondja: fejleszteni kell a társadalmi ellenőrzést. E törekvésekkel egy időben tartja magát az a vélemény, hogy az üzembe csak szakértelem kell. Hogyan egyeztethető össze ez a két nézet? Pusztán a szakértelem nem garanciája az eredményeknek, s nem gátja a visz- szaéléseknek. Hiszen a hozzáértés — megfelelő légkör és ösztönzés, motiválás nélkül — önmagában nem segíti elő például az újítókedv növelését, s a közös alkotómunka örömének megélését. Hát, mindezek megfontolásával rágjuk azt a bizonyos perecet. Kovács Gyula A Damjanich úton félpályás útlezárás lesz május 29-e és július 15-e között előreláthatólag a Damjanich út és az Olimpia út csomópontjától a Damjanich út 49-es számig. Természetesen így megváltozik a Füredre közlekedő autóbusz útvonala is. Az itt rendszeresített Tél utcai megálló a jelzett Időpontban szünetel. S nem közlekednek azok a járatok, amelyek a vasútállomást a városi sportcsarnokkal kötik ösz- sze. Ez utóbbi elsősorban azokat érinti, kik az előbbi hély- re vagy a strandra szeretjének busszal eljutni. Az építkezés idején a füredi bussz.,1 a Damjanich útig mehetnek el a utasok, s onnan gyalog közelíthetik meg a strandot. Ám nemcsak a füredi városrész gazdagodik a közeli hetekben, hónapokban. Nemrégiben az óvárosban is megkezdték az Alkotmány út rekonstrukcióját. Köztudott, hogy nemrégiben ivóvízvezetéket fektettek le, s a munkálatok után meglehetősen hepehupás maradt az út. Ezen a szakaszon nem lesz lezárás, de számítani kell arra, hogy az autó- buszjáratok menetideje valamelyest növekedni fog a menetrendben feltüntetetthez viszonyítva. Lámpázzék Szorgos asszonykezek lámpázzák, válogatják a hernádi Március 15. Tsz keltetőüzemében. A meg nem termékenyített tojást a szövetkezet saját bolthálózatában értékesíti, ám a keltetőgépekből kikerülő naposcsibéket sem viszik messzire. Háztájiban, illetve a környékbeli baromfitelepeken nevelik és a helyi vágóhídon dolgozzák fel (Erdősi Ágnes felvétele) T A volt vb-titkar feji Tahi tótfalut Jogismeretből jeles, de etikából..«
