Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-04 / 103. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 01 "“SN v£^’rl:WDRE ^ AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM 103. SZÁM Ára : 4.SO forint 1989. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK A gazdasági kamra az évkezdet tapasztalatairól Csökkent az iparváSSaSatok nyeresége Ülést tartott a Minisztertanács Tanácsadó Testületé Május 8-án tartja közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek ezt a tanácskozását az egész magyar tudomány szempontjából történelmi jelentőségűnek minősítik. # A szak- szervezeti munkavédelmi ellenőrök a közelmúltban felhívásban emeltek szót amiatt, hogy romlanak a munkakörülmények, ezért mielőbb szükség lenne egy új munkavédelmi törvényre. ® A bizalmatlansági és a bizalmi indítvány törvény- tervezetének megvitatásán túl a gépjárműjavítás és -karbantartás tapasztalatairól, valamint a nitrogénoxidok kibocsátását korlátozó nemzetközi megállapodásról is tárgyalt tegnapi ülésén az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. # Mindenkihez címmel hét pontban foglalja össze legfontosabb követeléseit a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, az Országos Cigánytanács, valamint a Nógrád Megyei Cigánytanács közös felhívásában. # Egyetért az új földtörvény szükségességével a közelmúltban megalakult agrármenedzser- klub is. ® Megalakult a párizsi székhelyű Emberi Jogok Ligájának magyar tagozata. ® Az írók támogatási alapjának fennmaradása mellett foglalt állást az Írók Szakszervezetének közgyűlése. ® Az országgyűlési tudósítók munkakörülményeinek javítását sürgette a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. • A kormányzat gazdasági tevékenységét bírálta az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott állásfoglalásában a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezete. Kevés jót tudott mondani Zányi Jenő, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke azon a szerdai sajtótájékoztatón, amelyen a kamara egy nappal korábbi ügyvezetőségi ülésének tapasztalatairól számolt be. Az ülésen megállapították, hogy az iparvállalatok összességében 34 százalékkal kevesebb nyereséget értek el tavaly, mint 1987-ben, egy évvel korábban. Ez nemigen tér el a tervtől, ám jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes iparágak között. Vannak olyan vállalatok — elsősorban a feldolgozóiparban —, ahol a nyereségcsökkenés elérte a 60 százalékot. Az idei évindítási tapasztalatok sem ítélhetők meg kedvezően — mondotta Zányi Jenő —, sok a vállalati panasz amiatt, hogy a pénzügyi szabályozás egyes elemeiről csak késve értesültek. Előnyt jelent viszont, hogy bizonyos fokig növekedett a vállalatok mozgástere — elsősorban az importliberalizálás és a bérliberalizálás következtében —, s ugyancsak kedvező hatása volt a társasági törvény megalkotásának. Továbbá a külföldi befektetésekkel kapcsolatos lehetőségek javulásának, bár ennek gyakorlati haszna egyelőre még nem érezhető. Nagy várakozással néznek a vállalatok az átalakulási törvény elé, ám — amint arra a kamara alelnöke rámutatott — ezzel kapcsolatban még sok a tisztázatlan kérdés, így elsősorban az állami vagyonkezelés ügye. A szocialista külpiaci helyzet alakulását egyértelműen kedvezőtlenül ítélik meg a vállalatok, miután beszűkültek az értékesítési lehetőségek, ugyanakkor a rubelelszámolású külkereskedelem feltételeit a pénzügyi kormányzat megszigorította. A konvertibilis elszámolású kereskedelemben kedvezően hat ugyan az import liberalizációja, ám a pénzhiány korlátozza a lehetőségek kihasználását. Az évkezdet kedvezőtlen tapasztalatai közé tartozik, hogv egyre igénytelenebb a belföldi piac, a minőségi elemek háttérbe szorultak, a vevők nem a jobb. hanem az olcsóbb árukat keresik. A tőkés exportra Jókor jött a májusi eső Virulnak a gabonatáblák A rhájusi eső — tartja a szólás-mondás — aranyat ér! A napok óta tartó csapdékos idő — hallani szakemberek részéről — jót tett a mező- gazdaságnak. Sok helyütt pótolni tudta a szántóföldek hiányzó nedvességét. Felüdülhettek a növények, hiszen a találj felső része, mintegy 50-60 centiméteres rétege, annyi égi áldást kapott, hogy a kalászosok kifejlődése zavartalan lehet. Pest megyét már hatodik éve sújtja az aszály. Az elmúlt esztendőben különösen a kukorica és a cukorrépa sínylette meg a csapdékhiányt. Most, a napokon át tartó, s a tavaszi hónapokban is kielégítő mennyiségben hullott eső, remélhetően megtöri ezt a rossz és áldatlan sorozatot, s végre elegendő lesz a talaj vízháztartása. A megye gazdaságaiban befejezéséhez közeledik a szója vetése. Szépen mutatják fejlődésüket az őszi kalászosok. Mindenütt túl vannaik a kukorica és burgonya vetésén. Különösen kiadós volt a csapadék Cegléden és környékén, valamint a tőle tíz kilométeres körzetben lévő térségekben. Agrometeorológusok előrejelzése szerint, néhány kevésbé csapadékos nap következik, s az idő is melegebbre fordul. Tehát lényegében olyan lesz ismét időjárásunk, ahogyan az a „nagy könyvben” is írva van. A májusi eső egyben biztatást ad a gazdaságoknak éves elképzeléseik valóra váltásához. Gy. L. Lacházi pántgúlák A lakatpánttól a söröskupaknyitóig mintegy 30-féle terméket gyártanak Kiskunlacházán a Petőfi Termelőszövetkezet fémtömegcikküzemében. A húsz dolgozót foglalkoztató részleg sok hiánycikknek számító fémárut készít, ilyenek például a láda- és a kapupántok is, amelyekből évente mintegy 203 ezer darabot préselnek és állítanak össze. Képünkön Kopka Jánosné gúlába rakja az elkészült és összekötözött pántokat (Haucsovszki János felvétele) Hároméves gazdasági kormányprogram A tőkehiány fékezi a stabilizációt / A gazdasági kibontakozást fékező tőkehiány ellen- 2 súlyozására sürgősen hatékony lépésekre lenne szükség. $ Eme felismerés önmagában azonban kevés, ezért fontos % állomás a stabilizáció időszakában is az a cselekvést elő- $ készítő vita, amely a kormány reformbizottságában és % a Minisztertanács világgazdasági tanácsadó testületében $ folyt az elmúlt napokban. Mindkét, szakembereket tömö- % rítő csoport konkrét javaslatokat tartalmazó anyagot ál- ^ lított össze, amelyeket széles körű szakmai véleményei csere után a kormányzati program kialakításánál figye- 4 lembe vesznek. szánt termékekkel szemben viszont egyre nőnek a minőségi követelmények. Kissé eltúlozva azt lehet mondani: a vállalatoknak külföldön magas színvonalú, a hazai piacon pedig jóval igénytelenebb termékekkel kell megjelenniük. Likviditási gondok nyomasztják a vállalatokat. Továbbra is általános gyakorlat, hogy a vállalati gazdálkodás finanszírozása a maradékelv alapján, történik. A költségvetési hiány ellensúlyozására szolgál egyebek között a vállalati hitelek szűkítése, ám ez zavarja a termelést, az értékesítést. Különösen a jelenlegi helyzetben okoz gondokat ez a gyakorlat, amikor is nő a forgóeszközigény, és a vállalatok gyakran hitelre adnak el, miközben az importáruért előre fizetnek. A Magyar Gazdasági Kamara egyébként — mondotta az alelnök — folyamatosan felméri a gazdaság reális forgóeszközigényét, mivel ennek ismerete nélkül lehetetlen objektív alapokon nyugvó monetáris gazdálkodást folytatni." A különböző ágazatok között jelentős eltérések mutatkoznak. A mezőgazdaságot importérzékenysége miatt különösen hátrányosan érintette a forint leértékelése. Terhei megnőttek, ám ezt nem tudja áraiban realizálni. Aggodalomra ad okot az idegenforgalom helyzete is, hiszen az év elején oly nagy mértékű lakossági deviza áramlott ki, hogy emiatt akár negatív is lehet az idegenforgalom egyenlege az év végén. A vendéglátásban az okozza a legfőbb gondot, hogy a hazai lakosság egyre kevésbé veszi igénybe szolgáltatásait, az idegenforgalom pedig önmagában nem képes eltartani ezt az üzletágat. A gazdasági kamara javaslatokat dolgoz ki a gondok megoldására, ezekről a legközelebbi elnökségi ülésen tanácskoznak. A Minisztertanács Tanácsadó Testületé 1989. május 3-án ülést tartott. Az ülésen, amelyen részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Nyers Rezső államminiszter, a tanácsadó testület megkezdte véleményének kialakítását a Bős—Nagymaros vízlépcsővel kapcsolatos kormányzati döntés megalapozásához. Az ülésen a tanácsadó testület meghallgatta a döntést előkészítő jogi és gazdasági ad hoc bizottságnak, valamint a Duna Kör szakértőinek véleményét. Nyári kompríimus A Százhalombattát Tököllel összekötő komp is felvette a nyári ritmust, és reggel 6-tól este 29 óráig közlekedik (Hancsovszki János felvétele) Ahhoz, hogy három éven belül megálljon az életszínvonal csökkenése, a gazdaság ■külső és belső egyensúlyának megteremtése reális közelségbe kerüljön, növekedjen a nemzeti jövedelem belső fel- használása és javuljon a szükséges és folyamatos műszaki fejlesztés esélye, pótlólagos erőforrásra van szüksége gazdaságunknak. Ez, az egyes becslések szerinti körülbelüli másfél milliárd dollár semmiképpen nem lehet olyan hagyományos formában kapott hitel, amely végső soron csak az ország adósságállományát növelné, hanem csakis olyan, ami működő tőkeként kerül a gazdaság vérkeringésébe, akár korszerű technika behozatalaként. Ilyen erőforrás bevonása nélkül elképzelhetetlen a gazdasági átalakítás és stabilizáció hároméves programjának megvalósítása nagyobb társadalmi, gazdasági megrázkódtatás nélkül. Erre a következtetésre jutott a kormány Nyers Rezső államminiszter vezette reformbizottsága, amikor néhány nappal ezelőtt megvitatta a Berend T. Iván MTA-el- nök által irányított munkacsoport több mint százoldalas vitaanyagát. A program hároméves időtartamra szól. A kormány ugyanilyen időszakra gazdasági tervet dolgoz ki, lényegében a korábbi ötéves terv helyett, s a miniszterelnök még ez évben új kormányprogramot ismertet a parlamentben. A hároméves időtartam formai egybeesésén túl a munkabizottság elképzelései a gazdaságpolitika gerincét jelentik, a gazdaságfejlődés fő irányait vázolják fel. míg a népgazdasági terv és a kormányprogram a konkrét feladatokat határozza meg. Jó néhány kérdésben sok még a bizonytalanság, de a stabilizációhoz, a kibontakozáshoz rövidebb időszak nem elegendő. ezért alakult ki — kormányzati viták után — ez az (Folytatás a 2. oldalon.) MEGJÖTTEK B arátság ide vagy oda, ezekben a napokban egyre gyakrabban kapnak a fejükhöz a tanácsi emberek, amikor hírét veszik a hívatlan vendégek megjövetelének. A vendégek: turisták. Olyan országokból érkeznek, amelyekben szűk marokkal mérik a nemzeti valuta fejében átváltható forintokat. Kevés van tehát pénzünkből ezekben a zsebekben. Nem csoda. hanem logikus következmény : az ide érkezők ott takarékoskodnak, ahol csak tudnak. Ennek az ahol csak tudnak az első, kézenfekvő lehetősége a szállásköltségnek a megtakarítása. Az országút melletti árokpart, a beljebb eső bokros rész, gyakran a szántóföldnek a széle egyaránt megteszi táborhelynek. Áll a sátor, a vadkempingezők a kényelemre nem sokat adnak, azaz ott szereznek vizet, ahol éppen tudnak, s bizonyos szükségleteik kielégítésére is ott kerítenek sort, ahol éppen lehet... Nos, főként ez utóbbi miatt kapnak a fejükhöz a tanácsi emberek. A főváros környékének jó néhány településén szinte megoldhatatlan helyzetet teremt ezeknek a vadkempingezőknek a megjelenése. Tisztelet a kivételnek, mert bizonyosan akadnak ilyenek is. a többség olyan nyomokat hagy maga után ... Az ócsai erdőktől Monoron át a gödöllői dombvidékig, Sződliget és Göd környékéig, a Dunakanyarról nem beszélve, mindenhol nagy gond ez, s újabban — érdekes módon — olyan helyeken is sokasodnak a hívatlan vendégek, mint Nagykőrös, Nagykáta, Ráckeve és vidéke. Reménytelen küzdelembe kényszerülnek bele a tanácsok. A távozásra felszólítottak helyébe másnap újabbak jönnek ... Tavaly a megyében a hivatalosan kezelt idegenforgalmi szálláshelyeken ne- gyedmillióan fordultak meg! Sereg? Az bizony. S ehhez a sereghez számítsuk hozzá a másikat: azokét, akikről nem készül számadás. Akik megjönnek, majd elmennek, árokpart, ligetes rész, szántóföldi kukoricás fogadja-takarja őket. A becslések szerint ez a sereg nagyobb az előbbinél akkor, ha figyelembe vesszük, hogy annals a negyedmilliós tábornak a fele külföldi. Tapasztalatok mutatják, hogy a szocialista országokból érkezetteknek csupán a töredéke — tizenöt, húsz százalék közötti ez az arány — ún szervezett turista. A többiek, azaz a nyolcvan, nyolcvanöt százalék úgy boldogul, ahogyan tud. S mert rettentően kevés a pénze — aminek oka, ne legyen félreértés, korántsem a magyar hatóságok, pénzügyi szervek magatartása —, megint csak tisztelet a kivételnek, nem sokat törődik azzal, mi illik, mi nem illik. Neki egyvalami a fontos: minél tovább tartson az a kicsike pénze. Az a kicsike pénz valóban rettenetesen kicsi: a számítások azt mutatják, hogy a szocialista országokból érkezett turisták napi átlagos kiadása nem haladja meg személyenként a 200 —220 forintot... Amiből azonnal tudhatni: ennyiből még a szállásdíjra sem futja, s akkor még hol van az étkezésnek, az ilyen-olyan belépődíjaknak, s a reménybeli vásárlásoknak a fedezete? A napi 200—220 forint is úgy jön össze — ismét csak tisztelet a kivételnek —, hogy benne van az eladott áruknak az ellenértéke, s a feketén átváltott pénz is. A hivatalosan megszerezhető ellátmány ugyanis évek óta változatlan több országban, nem veszi figyelembe a magyar árszínvonal emelkedését, és már eleve olyan kis összegben határoztatott meg, hogy abból a minimális költségekre se futja ... Messze jutottunk a tanácsi emberek főfájásától? Látszatra. Valójában azonban nem tettünk mást, mint összekapcsoltuk azt, ami összetartozik, a kezdő- és végpontot. Nincsenek különösebb illúzióink a magyar turistáknak a külföldi viselkedésével kapcsolatban, itt is természetesen tisztelet a kivételnek. Mégis, a hazai pénzügyi feltételek a szocialista országokba indulókat nem kényszerítik a minimumnak a feladására, míg az ide érkezők egy részénél az ok nem az egyénben keresendő, hanem a szisztémában ... T avaly a szocialista államokból 11,5 millió látogatónk volt, egy napra érkező éppúgy, mint két-három hetet itt töltő. A megye néhány helyén, a vadkempingezések érintette részeken, már-már egészségügyi riadót kellett elrendelni a járványveszély lehetősége miatt. Igaz, s ez nem örvendetes, a látogatóknak az említett száma kisebb, mint volt 1987-ben. Aligha arra kellene tehát a súlyt helyezni, hogy ne jöjjenek a vendégek. Csak éppen ... S ez már túlterjed a határokon: a feltételeknek kell változniuk. A mai feltételek közepette ugyanis marad a tanácsi emberek rémülete, a növekvő lakossági ellenszenv „ezekkel” szemben, akik talán maguk restellik a legjobban, hogy így kell megjönniük. Mészáros Ottó
