Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-04 / 103. szám

2 1989. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK Nyugati határzónáik lebontásának visszhangja Történelmi fontosságú esemény j' Á bécsi napilapok szerdán a magyar—osztrák határon le­vő műszaki zár, a „magyar vasfüggöny” lebontásának megkezdését történelmi fon­tosságú eseményként értékel­ték, és vezető helyen, nagy terjedelmű, többnyire fényké­pekkel is kisért helyszíni ri­portokban számoltak be róla. Az NSZK-beLi hírközlés ér­deklődésének egyik első szá­mú tárgya a nyugati határon levő magyar műszaki határzár lebontásának megkezdése. A televízió kedd esti részletes helyszíni riportja után a saj­tó szerdán címoldalon, több esetben hírmagyarázatokban és vezércikkekben méltatja ezt a nemzetközi jelentőségű ese­ményt, amelyet nyilatkozatban üdvözölt a nyugatnémet kor­mánykoalíció vezető pártja, a CDU és a CSU. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung, az ország legnagyobb példányszámú politikai napi­lapja megállapítja, hogy a ma­gyarok útlevél-kiváltságaira váló tekintettel a határzár fel­számolása inkább jelképes ér­telmű. Azt mutatja, hogy — legalábbis Magyarországnak és az óvilág nyugati felének a kapcsolataiban — lassan testet öltenek Mihail Gorbacsov szov­jet főtitikár és államfő szavai a „közös európai házról”. A Die Welt első oldalas tu­dósítását belső vezércikkel és helyszíni riporttal egészíti ki. A határzár lebontásának megkezdéséről ugyancsak be­számol a Stuttgarter Zeitung, Kőszeg térségében is folyik a műszaki határzár lebontása a Süddeutsche Zeitung, a Stuttgarter Nachrichten, a Bonnban megjelenő General- Anzeiger, a Fankfurter Allge­meine Zeitung, a Frankfurter Osztrák miniszter a magyar kapcsolatokról Híd a két világrendszer között Ausztria síkraszáll az euró­pai rövid távú atomrakgték teljes leszereléséről folytatan­dó szovjet—amerikai tárgyalá­sokért, és üdvözöl minden Olyan ellenőrizhető leszerelé­si megállapodást, amely a földrész fegyverzetét o lehető legalacsonyabb és legkiegyen­súlyozottabb szinten tartja. Ezt Alois Mock osztrák kül­ügyminiszter jelentette ki szerdán Bécsben tartott sajtó- értekezletén, amelyen a mi- nisztéi'iutn hagyományos évi jelentését ismertette. Első fejezete a szomszédos áliimokkal való viszony ala­kulását összegzi, és Magyar- országról szólva megállapítja, hogy Ausztriának vele fenn­tartott kapcsolatai az eltelt évben tovább mélyültek. Alois Mock a sajtótértekez­leten a jelentés szövegét ki­egészítve a Kelet-Európábán — elsősorban a Szovjetunió­ban, Magyarországon és Len­gyelországban — zajló válto­zásokat történelmi fontossá­gúnknak minősítette. Az osztrák külügyi jelentés külön fejezetben foglalkozik a tervezett bécs—budapesti vi­lágkiállítással. Ez elmondja, hogy a közös történelmi múlt szálaival egymáshoz közeledő Magyarország és Ausztria a második világháború után a két világrendszer elválasztó vonalának más-más oldalára került, de hosszú ideje igye­keznek példás jó viszonyukkal hidakat építeni e vonalak fö­lött, s tervezett közös világ­kiállításuk o további ilyen hídépítés eszköze lehet. Az ok­mány ismerteti a két ország eddigi előkészületeit, és jók­nak minősíti az 1995-ös Expo együttes rendezési jogának el- nyerési esélyeit. ta át Gustáv Husiknak a kap­csolatok fejlesztéséért tett ed­digi erőfeszítéseiért, és „sze­mélyes hozzájárulásáért a két nép testvéri barátságának az elmélyítéséért”. Honecker NDK-beli látoga­tásra hívta meg Milos Jakest, Rundschau, valamint az Augs­burger Allgemeine, a Wiesba­dener Kurier és a Braun­schweiger Zeitung. Eduard Lintner, az uniópár­tok (CDU—CSU) parlamenti csoportjának Németország-po- litikai szóvivője szerdai nyilat­kozatában nagyra értékelte, hogy Magyarország a Varsói Szerződés 'tagállamainak sorá­ban elsőként bontja le a „vas­függönyt”. Hegyeshalomból keltezett ké­pes riporttal számol be szerdán a londoni The Daily Telegraph, a The Times és a The Guar­dian. a „vasfüggöny” lebontá­sának megkezdéséről a magyar —osztrák határon. Medgyessy Pozsonyban A parlament dönt Medgyessy Péter mint csehszlovák—magyar gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társ­elnöke szerdán Pozsonyban tárgyalt partnerével, Pavel Hrlvnák csehszlovák minisz­terelnök-helyettessel. Az eredeti tervek szerint Csehszlovákia és Magyaror­szág kormányközi egyezményt kötött volna a bős—nagyma­rosi vízlépcsővel kapcsolatos környezetvédelemről és víz­tisztító berendezések létesíté­séről. Medgyessy Péter szerdán pozsonyi tárgyalásain tájékoz­tatta Pavel Hrivnák miniszter­elnök-helyettest, hogy magyar részről egyelőre nem köti meg a megállapodást, mert meg­várják a parlament döntését, lesz-e népszavazás vagy sem a vízlépcső ügyében. Unó Szószuké Moszkvában Moszkvában szerdán dél­előtt megkezdődtek a hivata­los szovjet—japán külügymi­niszteri tárgyalások. A két or­szág tárgyalóküldöttségeit Eduard Sevardnadze szovjet és Unó Szószuké japán kül­ügyminiszter vezeti. Unó vasárnap érkezett hi­vatalos látogatásra a Szovjet­unióba. Látogatásának első két napját Grúziában töltötte, ahonnan kedd este érkezett Moszkvába. A megbeszélések szerda dél­előtti fordulóján az ázsiai— csendes-óceáni térség bizton ságával, a leszereléssel és más nemzetközi problémákkal ösz- szefüggő kérdések voltak na­pirenden. A kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdések áttekintésével folytatódott délután a szovjet —japán külügyminiszteri tár gyalás. A küldöttségek elége­detten szóltak a két ország közötti politikai párbeszéd megélénküléséről, a kapcsola­tok egyéb, mindenekelőtt ke­reskedelmi-gazdasági és kul turáiis téren tapasztalható fej­lődéséről. Egyidejűleg hangoz­tatták, hogy a két állam jó­szomszédi kapcsolatainak el­mélyítéséhez nagyok még tartalékok. A ív-nyilatkozat nagy zavart okozott Arafat tárgyalásai Pa/izsban Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke párizsi látogatá­sának első napja mindkét fél általános megelégedésére és kellemetlen mellékzöngék nél­kül zajlott le. A hivatalos lá­togatás első napjának legna­gyobb eseménye Mitterrand elnök és Arafat találkozója volt, amelynek fő eredményét este a 20 órás televíziós hír­adóban a nyilvánosság előtt is megerősítette a palesztin ve­zető. „A PFSZ chartája túlha­ladott" — s jelzőként azt a francia szót használta, aminek szótári értelme az érvényét vesztett, idejétmúlt jelentése­ket is hordozza. A heti minisztertanácson Mitterrand röviden értékelte a PFSZ vezetőjével való előző napi találkozóját. Ügy véleke­dett, hogy mivel a PFSZ­A teljes nézetazonosság, az együttműködés elmélyítésére való kölcsönös törekvés, a hangsúlyozott barátság jegyé­ben zajlott le szerdán Erich tlonecker egynapos prágai munkalátogatása. Jakes a Honeckerrel foly­tatott megbeszélésen nyomaté­kosan kifejtette, Csehszlová­kiában az átalakítást a szo­cializmus megújítása és meg­erősítése forradalmi folyama­tának tekintik. Ezt — mint mondotta — összekapcsolják a hiányosságok határozott és energikus felszámolásával. Mind Jakes, mind Honecker annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a két ország élet- színvonalának összevethetősé- ge és gazdaságaik magas fej­lettsége hatalmas teret nyújt az együttműködés minőségé­nek javításához. Honecker prágai megbeszé­lésein a politikai kérdések mellett igen nagy hangsúlyt kapott a gazdasági együttmű­ködés szorosabbra fűzése. Megállapodtak abban, hogy konkrét javaslatokat dolgoz­nak ki e téren. Prágában figyelemre méltó­nak tartják, hogy Honecker a legmagasabb NDK-kitüntetést, a Kari Marx Érdemrendet ad­Első pillantásra jelentékte­lennek tűnő részletkérdéssel kapcsolatos vita következté­ben — valójában azonban a kereszténydemokrata és a li­berális pórt közötti ellentétek hosszabb ideje tartó elmélyü­lése nyomán — kedd este fel­bomlott a hét éve hatalmon levő holland kormánykoalíció. Ruud Lubbers miniszterelnök szerdán délelőtt benyújtotta lemondását a királynőnek. Első mandátuma idején szi­gorú takarékossági politikát érvényesített, miután a kő­olajárak csökkenése nyomán a holland földgázibevételek csökkentek. 30 év után először sikerült csökkentenie a közki­adásokat, 1986 után az adókat is lefaragta. Az 1990—94-es időszakra nagyszabású környezetvédelmi tervet dolgozott ki, ez a lakos­ságtól s a kormánytól egyaránt áldozatokat követelt, s többek között a védelmi kiadások 1 százalékos csökkentését felté­telezte. Ennek a tervnek a finanszí­rozása körül tört ki a régóta lappangó vita a liberálisok és a kereszténydemokraták kö­zött. A felmérések szerint ez elsősorban o szocialista ellen­zéknek kedvez, amely az eset­leges szeptemberi választások legnagyobb esélyesének tűnik, bár azit követően elképzel­hető egy szocialista—keresz­ténydemokrata koalíció is. charta és a Palesztin Nemzeti Tanács legutóbbi ülésszakán elfogadott határozatok közti ellentmondás tisztázására kér­te Arafatot, az esti tv-interjú val „tanúi lehettünk e tisztá­zás kezdetének”. A PFSZ vezetője a Crillon szállóban fogadta Georges Marchais-t, az FKP főtitkárát, Henri Krasuckit, a CGT fő­titkárát, Michel Jobert volt külügyminisztert és más fran­cia közéleti személyiségeket. Izrael vezetésében érzékel­hetően nagy zavart okozott a PFSZ V. B. elnökének párizsi nyilatkozata, amely szerint az úgynevezett palesztin nemzeti charta immár jogilag érvény­telen. Az állásfoglalás ugyan­akkor egyes palesztin szerve­zetek, valamint Szíria bírála­tát is kiváltotta, jelezve a palesztin ellenállás — sokféle érdekeltség miatti — sebezhe­tőségét. Az izraeli külügyminiszté­rium szóvivője szerdán . úgy vélekedett, hogy Jasszer Ara- fatnak a francia TF—1 televí­zióban elhangzott nyilatkoza­ta a palesztin charta érvény­telenné válásáról „semmi újat nem jelent; Az Arafat-ellenes palesztin erők egyik fő hangadója, Abu Musza szervezete szintén „ka- pituláns engedménynek” mi­nősítette Arafat álláspontját, amellyel szerinte az Izraellel szembeni harcot akarja alá­ásni és felszámolni az ellen­ség érdekében. A Geornes Habbas vezette népi front da­maszkuszi közleményében azt szögezte le, hogy „Egyének nem változtathatják vagy szüntethetik meg a chartát, arra csak a palesztin parla­ment kétharmados többségé­nek van joga”. Hároméves gazdasági kormányprogram (Folytatás az 1. oldalról.) időtartam a tervezőmunká­ban s a kormányprogramban is. A programtervezet beveze­tője megállapítja: „Gazdasá­gunk a válság állapotában van. Az egyensúlyi válság mögött strukturális válság, amögött pedig a nemzetközi együttmű­ködésben és a gazdaságirá­nyításban is kifejezésre jutó modellválság áll; mindezt po­litikai, bizalmi válság kíséri ... a reform széles körű kibon­takozása még várat magá­ra .. Ezért a legfontosabb, hogy tartós és hatékonyan működő társadalmi kontroll alatt álló kormány jöjjön lét­re. A belpolitikában kialakult helyzet ugyanis ellentmondá­sosan hathat a programra; a hatalmi harc növelheti azt a veszélyt, hogy a különböző po­litikai erők megvalósíthatatlan követeléseket, irreális ígérete­ket fogalmaznak meg, és emiatt a kormányzás szem­pontjából kaotikus állapotok alakulhatnak ki. Ugyanakkor a programhoz felsorakoztatható a legitim többség politikai megállapodás, esetleg koalíciós kormányzás létrejöttével. A gazBasági átalakítás és stabilizálás legfontosabb ele­mei között elsőként a világ­piaci nyitást említhetjük. Ez egyébként hatékony exportof­fenzívát jelent, másrészt im­portliberalizálást, valódi ver­senyhelyzetet teremtve. Mind­ez a műszaki fejlesztésnek is feltétele. A gazdasági élet sze­replőit, főleg a kis- és közép- vállalatokat, vállalkozásokat élénkítő programokkal, ex­portösztönző pályázati rend­szerrel kívánják támogatni, s mindezt egy jól működő infor­mációs rendszer kiépítésével segítenék, amint azt például Portugáliában igen eredmé­nyesen tették. A világgazdaságra való nyi­tási törekvésünk egyik kulcs­kérdése, hogy a KGST műkö­dési rendszere végre kimoz­duljon a holtpontról, mivel je­lenleg az egymás közötti forga­lom is csökken, s a régi elszá­molási rendszer — amely gya­korlatilag kikapcsolja a pia­cot — veszteséget okoz. Egy másik fontos eleme ennek a programtervezetnek a piacte­remtés és a megfelelő kor­mányzati, pénzügyi irányítás. Jelenleg ugyanis az e téren ta­pasztalható mozdulatlanság alapvető gátja mindenfajta belső vállalkozásnak, s a mű­ködő tőke bevonásának. A kü­lönböző külföldi pénzügyi ta­nácsadó szervek szakemberei ittjártukkor értetlenségüknek adtak hangot, amikor megis­merték a magyar pénzügyi szabályozók sok száz oldalas kusza gyűjteményét, és kifej­tették: amíg ilyen szabályozás érvényesül nálunk, ne is szá­mítsunk a külföldi vállalkozá­sok nagyobb érdeklődésére ha­zánk iránt. Mindezt figyelem­be véve, a reformbizottság vé­leménye szerint kormányprog­ramot kell kidolgozni a kor­szerű piacteremtésre. Kulcskérdésként kezeli a tervezet a tulajdonreform meg­kezdését is. Három év alatt valószínűleg nem lehet nagy áttörést elérni e tekintetben, de a folyamatos változást ér­zékelhetővé kell tenni. Fontos lépés a folyamatban az átala­kulási törvény megalkotása, a vagyonkezelő központok mű­ködési feltételeinek kimunká­lása, és a privatizálás, amely­re nemcsak a kereskedelem­ben van szükség, hanem az iparban, az építőiparban, a szolgáltató- és humánszférá­ban is. A reformbizottság sze­rint a privatizációra is kor­mányprogramot kell kidolgoz­ni. Végül, de nem utolsósor­ban ez az egész programcso­mag nem fogadtatható el a társadalommal, ha nem kerül sor alapvető változtatásokra az elosztási politikában: min­denekelőtt a lakásgazdálkodás finanszírozásában, továbbá az egészségügyi és a nyugdíjrend­szerben. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy mindez a la­kosság széles rétegeit érintő jövedelmi átrendeződéssel is jár, vagyis lesznek, akik ked­vezőtlenebb helyzetbe kerül­nek. mások, így néldául a fia­talok viszont jobb feltételek­hez juthatnak. Többesztendős haladékot kérünk az ország hiteltörlesztésére? A Minisztertanács világgaz­dasági tanácsadó testületé — amelyet nemrég alakítottak meg neves tudósok részvéte­lével — hamarosan a kormány elé terjeszti a világgazdasági nyitás egyik koncepcióját. Bognár József akadémikus, a testület elnöke elmondta: mindenekelőtt azt vizsgálják, milyen hatással lehet a ma­gyar gazdaságra a szorosabb együttműködés a külföldi tő­kével, illetve annak importja milyen mértékben mozgósít­hatja a magyar gazdaság erő­tartalékait. A tanácsadók és a szakértők egyetértenek abban, hogy a restrikciós politika nem foly­tatható, gyökeres változás szükséges a magyar gazdaság­ban. A gazdasági rendszer főleg azért nem működik jól, mert az állam nagy „mobil va­gyont” halmozott fel és sajátí­tott ki, s ennek nincs megfe­lelő hozama, saját fejlődését, sőt, fenntartását is alig képes biztosítani. A tulajdonviszo­nyok változása szükséges, mert a kialakuló magánszek­tor, illetve a vegyes vállalatok mobillá tehetik a nemzeti tu­lajdont. A reprivatizáció nem­csak azért fontos, hogy bizo­nyos társadalmi szükségletek inkább kielégíthetők legye­nek, hanem azért is, hogy a tőke segítségével az egész gé- oezet mozgásba lendülhessen. A magánszektor — amelynek aránya külföldi tőke nélkül is elérheti a mintegy 25 száza­lékot — tőkeimnortőrként vagy tőkévé átalakítható esz­közök birtokoséként is jelen­tős s7°rer)et tölthet be. Szükséges a működőtőke folyamatos imoortia és a gaz­daság fogadókénes'éerének megteremtése is. A tőket m- oortnak — történjék ez akár vegyes vállalatok, akár teljes külföldi tulajdon mellett — nagy szerepe lehet a technika és a struktúra átalakításában, az exportképesség növelésé­ben. Számításaik szerint a konvertibilis magyar export­nak három éven belül eszten­dőnként 8—8,5 milliárd dol­lárt kellene elérnie ahhoz, hogy a 2—4 százalékos nem­zeti jövedelemnövekedés és az átalakításhoz szükséges erő­forrás biztosítható legyen. Ajánlatos figyelembe venni, hogy a kamatfizetési kötele­zettségek évi 1—1,2 milliárd dollárra rúgnak. Arra gondolunk — mondot­ta az akadémikus —, hogy megfelelő gazdasági csomag­terv kidolgozása esetén egyes országoktól kormánygaranciá­val 3—4 év halasztást kaphat­nánk a hiteltörlesztésekre, ter­mészetesen megfelelő kor­mányzati előkészítés, tárgya­lások és kötelezettségvállalás útján. A világgazdasági tanácsadó testület koncepciókat dolgoz ki, s nem a napi gazdasági problémák megoldásával fog­lalkozik. Nem várja a kor­mány megbízásait, hanem ál­lásfoglalásával elébe megy a kérdéseknek. Prognózisaival előkészíti a kormánv és az ál­lamapparátus megfelelő vi­lággazdasági döntéseit. Akkor felel meg hivatásának, ha kellő időben, megfelelő felis­merésekkel, alternatív íavas- latokkal segíti a kormányt. Számol azzal is, hogy néldául a vegyes vállalatok létesítése társadalmi feszültségeket okozhat, mivel ezekben sokkal nagyobbak a követelmén vek, más a bérezés, mint a töhhi vállalatnál. Tanácsaiért vál­lalja a felelősséget, mfg a kormánv azon döntéseitől, amelyeket a testület megkér­dezése nélkül hoz, elhatárolja magát > Honecker prágai megbeszélései Szorosabb együttműködés Lubbers benyújtotta lemondását a királynőnek Felbomlott a kormánykoalíció

Next

/
Thumbnails
Contents