Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

2 bártan 1989. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK Gorbacsov pekingi sajtóértekezlete r Uj szakasz a kapcsolatokban (Folytatás az 1. oldalról.) lődés, s hogy mindketten hí­vei a világbéke fenntartásá­nak és tartózkodásnak a he­gemóniára való törekvéstől. Gorbacsov elismerte sajtóér­tekezletén, hogy bizonyos kér­désekben eltérnek a nézetek a Szovjetunió és Kína között, de ezt természetesnek nevezte és hangoztatta, hogy a nézetkü­lönbségek semmi esetre sem akadályozhatják a szovjet—kí­nai párbeszéd folytatását. A szovjet vezető rámuta­tott, hogy sikerült egyetértésre jutni néhány regionális kér­désben is. A szovjet és a kínai fél például azonos álláspontra helyezkedik abban, hogy csökkenteni kell a katonai szembenállás szintjén a Ko­reai-félszigeten és ki kell von­ni az amerikai fegyveres erő­ket Dél-Koreából. Teljes volt az egyetértés, hogy a kam­bodzsai kérdésre politikai Bár o világpolitikai érdek­lődés középpontjában a kínai— szovjet csúcstalálkozó áll, Pe- kingben mégis a múlt péntek óta felújult és szerdán ismét tetőző tömegtüntetés felé for­dul a figyelem. A Tienanmen téren, ahol a parlament van, és környékén teljesen megbé­nult a közlekedés, csak kerék­páron vagy gyalog lehetett a tér közelébe jutni. Egyedül a mentőautók mozogtak viszony­BOTRÁNY VÉGKIFEJLETBEN A Japán belpolitikai botrány a végkifejlethez közeledik. Takesita Noboru párt- és kormányfő kilátásba helyezte, hogy nemcsak leköszön poszt­jairól. hanem kész megválni frakcióelnöki tisztről is. Szer­dán ugyanakkor a sebtiben összehívott pártvezetői testü­let előtt bejelentette lemondá­si szándékát Janó Dzsunja, a Komelto központi végrehajtó bizottságának elnöke is, alti ugyan a Kecruit-botrányban nem érintett de állítólag egy másik cégtől fogadott el jegy­zés előtt 200 millió jen érté­kű rés-vényt. Mint emlékezetes, február­ban Cukamoto Szaburo, a De­mokratikus Szocialista Párt el­nöke kényszerült a Recruit- ügy miatt lemondásra. Taltesi- tával együtt tehát idáig három pártelnök áldozata van már a japán pénzuralmi politikának, amely alapjaiban rázza meg az ország belpolitikai életét. megoldást kell találni, mert ez felel meg mind a közvetle­nül érintett országok, mind az egész térség érdekeinek, de a megoldás módozatait és a cél elérését illetően további tisz­tázásra van szükség. Gorbacsov sajtóértekezletén különleges hangsúlyt helye­zett a szovjet—kínai határ de- militarizálásának témájára. Ezzel kapcsolatban a tárgyalá­sokon megegyeztek abban: lé­péseket tesznek a fegyveres erők minimális szintre való csökkentéséért a határkörze­tekben. A felek alaposan átte­kintették a határrendezéssel kapcsolatos munka menetét, és megállapodtak abban, hogy a legfontosabb kérdéseket a két ország külügyminiszteri szint­jén vitatják meg. Mihail Gorbacsov utalt ar­ra, hogy megbeszélésein sokat foglalkoztak a két ország gaz­dasági kapcsolatainak kihasz­lag szabadon, az öt napja kop­laló fiatalok közül mind több szorult a nyári hőségben or­vosi ellátásra. Magán a téren és közvetlen közelében legalább félmillió ember gyűlt össze. A diákok pénteken felújult tüntetése és az éhségsztrájk az ország több vidékéről érkezett munkások és értelmiségiek csatlakozásá­val tömegmegmozdulássá vált, amely a legvisszafogottabb becslések szerint is jó egymil- liónyi embert tart mozgásban. Hongkongban legalább két­ezer diák és ugyanennyi járó­kelő tiltakozó jelszavakat skandálva vonult az Űj-Kína hírügynökség helyi irodájá­hoz, amely nem hivatalosan á kínai képviselet szerepét is betölti. A hírügynökségi iro­da épülete előtt húsz diák már harmadik napja folytat éhség- sztrájkot, így vállalva szolida­ritást pekingi társaival. A közeli Macaun diákok egy ki­sebb csoportja szintén éhség- sztrájkot kezdett, és arra sür­geti a kínai hatóságokat, hogy vegyék fel a diákokkal a köz­vetlen párbeszédet. Többezres megmozdulásokról érkeztek hírek a Kína déli részén fek­vő városokból. Békés felvonu­lást rendezett szerdán mint­egy négyezer diák a kínai— hongkongi határ közelében fekvő Sencsen városban, Kan­tonban pedig kedden éjjel kétezren követeltek nagyobb demokráciát. nálatlan területeivel. Mindkét fél kifejezte óhaját, hogy el kell mélyíteni e kapcsolatok korszerű formái, így a közvet­len kapcsolatok, kooperáció, a vegyes vállalatok gyakorlatát. Külön szólt a szovjet vezető a két párt kapcsolatáról, amelynek szorosabbra fűzése a szovjet—kínai viszony egészé­nek javulásához is hozzájárul. Néhány kérdésre válaszolva Gorbacsov egyebek között el­mondta: a Teng Hsziao-ping- gel folytatott tárgyalásokon az atomleszerelés kérdései is sze­repeltek, s ezt a kérdést a két fél egységes alapállásból ítéli meg. Gerhard Stoltenberg nyu­gatnémet védelmi miniszter szerda késő este kezdődő első egyesült államokbeli hivatalos látogatása alkalmával bonni rádió- és lapjelentések szerint pontosítani kívánja az NSZK álláspontját a rövid hatótá­volságú európai atomeszközök kérdésében. A nyugatnémet vélemény szerint is fontos, hogy a raké­tatárgyalások is csak akkor indulhatnak meg, ha már egy bizonyos időpontig a bécsi tár­gyalásokon eredmények mu­tathatók fel. A bonni kor­mánynyilatkozatban a tárgya­lások vonatkozásában a „mi­előbb" szó szerepel. Ezért en­nek értelmezéséről keLl majd Suvar lemondott Változás a JKSI élért A JKSZ KB elnökségének szerdai ülésén Stipe Suvar lemondott a testület elnöki posztjáról, mivel május 15-e óta a horvát tagköztársaság képviselője lett a jugoszláv ál­lamelnökségben, s egyidejűleg nem tölthet be párt- és állami tisztséget. Suvar egyéves pártelnöki megbízatása egyéb­ként június 29-én járt volna le. Mostantól a KB elnökségé­nek sem tagja. A tisztségviselők rendszeres cseréjére vonatkozó előírás szerint a JKSZ KB új elnöké­vé, titkos szavazással, a de­cemberi rendkívüli pártkong­resszusig terjedő időre Milan Pancsevszkit, a Makedón Kommunista Szövetség képvi­selőjét választották meg. elsősorban szót ejteni. Stolten­berg munkairatot is visz ma­gával, de ez nem hivatalos ok­mány. Bonnban mind jobban re­ménykednek abban, hogy a Varsói Szerződéssel való ra- kétatárgyalások kérdésében a május végi NATO-csúcsig még kialakulhat valamiféle kompromisszum. Ezt a re­ményt erősítette az a körül­mény, hogy Cheney a nyugat­német televízió számára adott kedd esti nyilatkozatában ki­jelentette: mielőtt tovább tár­gyalnának az atomleszerelés­ről, jelentős csökkentéseket kellene elérni a hagyományos leszerelésről folyó tárgyaláso­kon. VÁCLA V HA VÉL SZABADLÁBON Feltételesen, másfél évi próbaidőre szabadlábra he­lyezték szerdán Václav Havel drámaírót, a Charta 77 csehszlovák-elleméki. csoport- vezető személyiségét.. Az erről szóló döntést jogerősen hozta meg a prágai ne­gyedik kerületi bíróság. Havel, akit felbujtás, vala­mint meg nem engedett tüntetésen való részvétel miatt ítéltek el nyolchónapi szabadságvesztésre, ápri­lis 27-én kérte feltételes szabadlábra helyezését. Havelt február 21-én kilenchónapi szabadságvesz­tésre ítélte a bíróság, ami ellen mind a drámaíró, mind családtagjai és a kerületi ügyész is fellebbezett. A kérelmet március 21-én a prágai városi fellebviteli bíróság vizsgálta meg és jogerősen kilenc hónap he­lyett nyolchónapi, legenyhébb kategóriájú szabadság­vesztésre csökkentette az ítéletet. Havel április 27-én börtönben példás viselkedésére, arra hivatkozva, hogy semmilyen kifogás nem merült fel vele szemben, kér­te feltételes szabadlábra helyezését. A CTK híre sze­rint a kérvényben azt írta: „Mivel várhatóan a jövő­ben rendes életet fogok élni és viselkedésemmel bi­zonyítottam. hogy teljesítem a feltételes szabadlábra helyezés kívánalmait, kérem a feltételes szabadlábra helyezésemet”. Hasonló kérvényt nyújtottak be Havel családtagjai. Rokonszenvtiintetések a déli határ mentén Tömegmegmozdulások Kínálom Stoltenberg Washingtonba utazott Kompromisszumos javaslat RÓJ MEDVEGYEV: Szergej Kirov meggyilkolása Az itt következő részlet Rój Medvegycv Ítéljen a történe­lem című, a Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megje­lenő Sztálin-életrajzából való. Ezerkilencszázharmincnégy december 1-jén, 4 óra 30 perc­kor a Szmolnijban meggyilkol­ták Szergej Kirovót, az SZK(b)P Politikai Bizottságá­nak tagját, a Központi Bizott­ság titkárát, a leningrádi te­rületi pártbizottság első titká­rát. A Kirov meggyilkolásáról szóló közleményben szó volt arról, hogy menekülési kísér­let közben letartóztatták a gyil­kost, Leonyid Nyikolajevet, a párt fiatal tagját. A Kirov- gyilkosság ügyében végzett el­ső, még 1934 decemberében le­folytatott nyomozás során nem derítették fel az igazságot. Ezért 1958-ban az SZKP Köz­ponti Bizottsága különbizott­ságot alakított, amely több évig vizsgálta a terrorcselek­ményt. A bizottság által össze­állított dokumentumot nem hozták nyilvánosságra. Nem magányos gyilkos Kirov meggyilkolása nyil­vánvalóan nem egyedül Nyi- kolajev tette volt. 1934-ben többször kíséreltek meg me. rényletet Kirov ellen. Ez ar­ra vallott, hogy az emberva­dászatot erős kéz irányította. Ami Nyikolajevet illeti, min­den forrás egybehangzóan úgy véli. hogy ez az idegileg labi­lis ember kezdetben saját sza­kállára cselekedett. Ez az el­keseredett és hiú alak úgy ké­szült Kirov meggyilkolására, mint valami fontos politikai akcióra. Kirov szeretett gyalog járni a városban, és Nyikolajev megfigyelte, merre szokott sé­tálni. Kirovót természetesen gondosan őrizték, a civil ru­hás testőrök az NKVD-s Bori- szov vezetésével lépcsőzetesen haladtak Kirov előtt és mö­gött. Az egyik séta során a testőrök feltartóztattak egy embert, aki megpróbált Kirov közelébe kerülni. Nyikolajev volt az. A táskáján olyan ki­vágás volt, amelyen keresztül a táska kinyitása nélkül kive- hette a revolverét. Megtalálták a táskában Kirov sétaútjainak vázlatát is. Nyikolajevet letar­tóztatták. Zaporozsec hallgat­ta ki, Jagoda bizalmi embere, aki nemrég érkezett Lenin- grádba. Zaporozsec nem tett jelentést közvetlen főnökének, Medvegynek, aki közel állt Kirovhoz, hanem Moszkvába telefonált Jagodának. Néhány óra múlva a belügyi népbiztos utasítást adott, hogy engedjék szabadon Nyikolajevet. A szabadon bocsátott Nyi­kolajev azonban ügyetlenül te­vékenykedett, és egy' idő múl­va Kirov testőrsége ismét le­tartóztatta. Másodszor is elvet­ték tőle ugyanazt a töltött re­volvert. Az NKDV leningrádi hivatalának furcsa liberaliz­musa gyanút ébresztett Kirov testőreiben, de közölték ve­lük, hogy a dolog nem tarto­zik rájuk, és hallgassanak, mert különben kizárják őket a pártból. Boriszov azonban mégis elmondta a Nyikolajev- vel kapcsolatos gyanús epizó­dokat Kirovnak. Kihallgatások és balesetek Nyikolájevet ismét szabadon engedték, és hamarosan sike­rült meggyilkolnia Kirovót. A Leningrádba érkezett Sztálin személyesen hallgatta ki Nyi­kolájevet. A szemtanúk elbe­széléseit összevetve így zajlott le Nyikolajev kihallgatása: egy nagy teremben az asztal­nál ült Sztálin, Molotov, Voro- silov, Zsdanov és mások, ol­dalt pedig a belügyesek egy csoportja. Bevezették Nyiko­lajevet. Sztálin megkérdezte tő­le. miért lőtt rá Kirovra. Nyi­kolajev térdre borult és a bel- ügyesekre mutatva ezt kiáltot­ta: „ők kényszerítettek rá!” Erre több belügyes odaszaladt Nyikolajevhez és pisztolyagy- gyal csépelni kezdték. A vér­ző, eszméletlen vádlottat ki­vonszolták a teremből. Leonyid Nyikolajev után kö­vetkezett volna Kirov testőr­parancsnokának, Boriszovnak a kihallgatása, akit rögtön Ki­rov halála után letartóztattak. Minden letartóztatottat sze­mélyautón vittek a kihallga­tásra, Boriszovért viszont zárt teherautót küldtek, amelynek platójára felszállt több bel­ügyes is feszítővasakkal. Egyi­kük beült a sofőr mellé. Az egyik utcában, amikor a teher­autó egy raktárépület fala mel­lett haladt, a vezető mellett ülő ember hirtelen elrántotta a kormányt. A sofőrnek sikerült megakadályoznia, hogy a te­herautó a falnak ütközzön, és eljutottak a kihallgatás hely­színére. Boriszov azonban már halott volt. Hamis orvosszak­értői vélemény készült, amely szerint halálát gépkocsibaleset okozta. Valójában a halál oka az volt, hogy kemény tárgyak­kal ütéseket mértek a fejére. Mengisztu megszakította berlini látogatását Államcsínykísérlet Etiópiában Mengisztu Hailé Mariam etiópiai államfő megszakította hivatalos berlini látogatását, amely az eredeti tervek szerint péntekig tartott volna, és az országban kirobbant állam­csíny hírére szerdán délután elutazott az NDK-ból — kö­zölte a Reuter hírügynökség, berlini repülőtéri forrásokra hivatkozva. A nap folyamán Addisz Abe- bából súlyos harcokról érkez­tek jelentések, bár az állam­tanács korábbi közleménye szerint a katonai lázadást le­verték, és az álLamcsínykísór- let vezetői életüket vesztették. Diplomaták közük, hogy két­órás tűzharc volt a lázadók és a kormányhoz hű egységek kö­zött a régi repülőtér közelében és a védelmi minisztérium épületénél. A felszabadítása frontnak egy Londonban nyilvánosságra hozott sajtóközleménye szerint hamisak az etiópiai rádiónak azok a hírei, amelyek a puccs­kísérlet bukásáról szólnak. Lengyel törvény az állam—egyház viszonyról A vallásszabadság A lengyel parlament szer­dán történelmi jelentőségű törvényt fogadott el a római katolikus egyház státusáról. Ezzel megszűnt a vallássza­badsággal kapcsolatos 37 éves joghézag, és minden valószí­nűség szerint elhárult az egyik akadály a lengyel—vati­káni diplomáciai kapcsola­tok felvétele elől. A szejm 2 ellenszavazattal és 12 tartózkodással szavazta meg az állam és a római ka­tolikus egyház viszonyáról szóló törvényt, ezzel végérvé­nyessé tette a vallásszabadság tekintetében a sztálinista ha­talomgyakorlással való szakí­tást. A vallásszabadság eddig is alkotmányos jog volt Len­gyelországban, ezt az 1952-ben elfogadott alkotmány 82. cik­kelye deklarálta. Ugyanez a cikkely azonban azt is ki­mondta, hogy az egyház jogi helyzetét külön törvényeknek kell szabályozniuk. Ezeket a törvényeket csaknem 4 évti­zeden át rendeletek, rendel­kezések, titkos körlevelek he­lyettesítették. A szerdán elfogadott tör­vény értelmében a lengyelor­szági r. k. egyház jogi sze­mély lett, vagyis vásárolhat, eladhat, cserélhet ingatlano­kat, lehetnek bölcsődéi, óvo­dái, iskolái, árvaházai. Újsá­gokat adhat ki, lehet saját hírügynöksége, rádiója, tele­víziója, nyomdája, fenntart­hat könyvtárakat, archívumo­kat vagy akár filmstúdiót. A szejm elfogadta a lelki- ismereti és vallásszabadság garanciáiról szóló törvényt is. Ez azon felekezetek számára nyújt biztosítékot, amelyek státusát nem szabályozza tör­vény, vagy amelyekre nézve a meglévő szabályozás kedve­zőtlenebb. Elfogadták a papok társadalombiztosításáról szóló törvényt, amelynek értelmé­ben a papok is részesülnek a társadalombiztosítási és nyug­díjellátásban. Teljes nézetazonosság Ceausescu Prágában Teljes nézetazonosság, a minden oldalú együttműködés elmélyítésének kölcsönös igé­nye jellemezte Nicolae Ceau­sescu és Milos Jakes prágai megbeszéléseit. A Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság elnöke szerdán tett egy­napos baráti munkalátogatást a csehszlovák fővárosban. Csak rövidín... A KÉTOLDALÚ KERESKE­DELMI, gazdasági és üzleti kapcsolatok fejlesztését célzó megállapodásokat írtak alá az amerikai—szovjet kereskedel­mi és gazdasági tanács Mac- leanban (Washington előváro­sa) folyó 12., éves tanácskozá­sán. Nem sokkal Kirov meggyil­kolása után Medvegyet és Za- porozsecet, illetve az NKVD leningrádi hivatalának több más vezetőjét bűnös hanyag­ság vádjával leváltották és a Távol-Keletre száműzték. 1937-ben valamennyiüket agyonlőtték. „Feltételezhető — jelentette ki még az SZKP XX. kongresszusán zárt beszé­dében Nyikita Hruscsov —, hogy kivégzésükkel el akarták tüntetni a Kirov-gyilkosság igazi szervezőinek nyomait.” Előre megfontoltan... Nyikolajev a tárgyaláson másként viselkedett, mint an­nak idején, amikor Sztálin ki­hallgatta. Elismerte, hogy elő­re megfontolt szándékkal gyil­kolta meg Kirovót. Az NKVD egykori munkatársának a ta­núsága szerint (ő állandó ügye­letet tartott Nyikolajev zárká­jában, mert az öngyilkosságot kísérelt meg) Nyikolajev el­mesélte neki, hogyan szervez­ték meg a belügyesek Kirov meggyilkolását, s azt ígérték, életben hagyják, ha azt vallja, hogy a leningrádi zinovjevis- ták voltak a terrorcselek­mény kezdeményezői és irányí­tói Amikor a bíróság ítéletet hirdetett, Nyikolajev ordítani kezdett és ki akarta tépni ma­gát az őrök kezéből. A bíróság Nyikolajevet golyó általi ha­lálra ítélte, az ítéletet haladék­talanul végrehajtották. (Következik: A terrorgépe­zet nem ismert kíméletet.) AMERIKAI ÉS KNDK-BELI diplomaták december óta négy találkozót tartottak Peking- ben. Az utolsóra e hét elején került sor — jelentette szer­dán az AFP hírügynökség, szöuli forrásokra hivatkozva. Közölték ezek a hírforrások, hogy Washington tájékoztatta Dél-Koreát az említett tanács­kozásokról. A SZOVJETUNIÓ TÁMO­GATJA azt az ENSZ közgyű­lésének 43. ülésszakán felme­rült javaslatot, hogy 1992-ben tartsanak nemzetközi konfe­renciát a környezetvédelem­ről, annak jövőjéről. Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter erről szerdán levél­ben értesítette Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt. ÉLESEN BÍRÁLTAK a több­pártrendszerre irányuló törek­véseket és egyes párttagoknak a pártfegyelemmel össze nem egyeztethető kijelentéseit az Észt Kommunista Párt KB XIV. plénumán. HAMAROSAN MEGKEZ­DIK a Lengyelországban állo­másozó szovjet csapatok egy részének kivonását — jelen­tette be szerdán a lengyel nem­zetvédelmi minisztérium. CIPRUSI GÖRÖG és török egységek szerdán visszavonul­tak huszonnégy olyan megfi­gyelőállásból, amelyek a Nico­siát kettéválasztó, úgynevezett zöld vonal mentén találhatók — közölték ENSZ-tisztségvise- lők. Az ENSZ közvetítésével létrejött egyezmény célja az, hogy csökkenjen a feszültség az ütközőzónában. HÚSZEZREN TÜNTETTEK szerdán a dél-koreai Kvang- zsuban a kilenc évvel ezelőtti felkelés véres leverésének év­fordulóján. A tüntetők a kor­mány és Ro Te Vu elnök tá­vozását követelték. Kedden éj­szaka az utcai összetűzésekben hatvanan sebesültek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents