Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-17 / 114. szám
1989. MÁJUS 17., SZERDA 3 A nagymarosi vízlépcsőről Tények, érvek, vélemények All a munka a nagymarosi vízi erőmű építésének helyszínén. A kormány dantése nyomán megszűntek a gáttal elkerített száraz mederben a robbantások. Egyedül a szivattyúk dolgoznak: a töltésen átszivárgó vizet juttatják vissza a Dunába. Az Ovibcr vezetői cs az osztrák partnerek a helyszínen most egyeztetik a leállítással kapcsolatos munkamenetet, s ezen belül a következő napokban dől el egyebek mellett az, hogy mi legyen a nagymarosi oldalon a 12-es út megkezdett korszerűsítésével, illetve Vísegrád fölött a 11-es út földmunkáival. A bős—nagymarosi erőmű- rendszer eredeti terv szerinti felépítése mellett többször is kiálló vezetőként mi a véleménye a nagymarosi munkák felfüggesztéséről? — kérdezte Havas Pétert, a beruházás kormánymeghatalmazottját az MTI munkatársa. — Mindig megbízóm, a kormány álláspontját képviseltem ebben a kérdésben, természetesen saját meggyőződésemet sem megtagadva — válaszolta Havas Péter. — A szombati kormányülésen egyike voltam a témakör előterjesztőinek. A kormány nyilván nemcsak a gazdasági szempontokat mérlegelte döntése meghozatalakor, ★ Franz Vranitzky osztrák kancellár Ausztria tárgyalási készségét hngoztatta a nagymarosi beruházás felfüggesztéséről hozott magyar kormány- döntéssel kapcsolatban, amelynek országát érintő vonatkozásai kedden a Minisztertanács ülésének napirendjén szerepeltek. Az ülés után adott nyilatkozatában a kormányfő kijelentette, hogy Ausztria a szükséges megértést tanúsítva kíván tárgyalni a magyar féllel a felvetődő problémák közös megoldásáról, de nem elég gazdag ahhoz, hogy gazdasága milliárdos összegekről lemondjon. Mint mondotta, olyan megoldásra kell törekedni, amely' Magyarország számára is elfogadható, egyúttal azonban nem károsítja az osztrák adófizetőket és az osztrák nemzetgazdaságot. Vranitzky emlékeztetett arra, hogy Ausztria és Magyar- ország között a nagymarosi építkezéssel kapcsolatban nincs államközi egyezmény. Magyar és osztrák cégek magánjogi szerződést kötöttek a nagymarosi beruházásban való osztrák részvételre, és a munkálatok végleges abbahagyása esetén az osztrák vállalkozók várható kára jelenleg 2,3 milliárdnyi schillingre becsülhető. Ugyancsak magánjogi megállapodás van a két ország érdekelt szervezetei között arról, hogy a magyar fél 1996-tól kezdve villamosáram-szállítá- sokkal törleszti az erőműberuházásra nyújtott osztrák bankhiteleket, amelyekért az osztrák kormány is szavatosságot vállalt. Az áramszállítási szerződésnek azonban nincs közvetlenül köze Nagymaros sorsához, mert a magyar áramszolgáltatási kötelezettségek más energiaforrásból is teljesíthetők. ★ Az Osztrák Gyáriparosok Szövetsége megvalósítliatatlan- nak minősítette azt az elgondolást, hogy a nagymarosi építkezés végleges leállítása esetén a munkálatokban részt vevő osztrák cégeket a magyar fél a tervezett közös világkiállításhoz kapcsolódó megrendelésekkel kárpótolja. A szövetség kedden kiadott sajtónyilatkozata kijelenti: mivel a nagymarosi beruházásban való osztrák részvétel különleges, nagy kutatás- és fejlesztésigényű szállításokkal jár együtt, a magyar félnek teljes mértékben meg kell fizetnie az osztrák válllatoknak járó kártérítést. A nyilatkozat szerint a nagymarosi feladatokra felkészült számos osztrák cég munkáját nem lehet más területeken felhasználni. Szinte első számú nemzeti üggyé lépett elő Csehszlovákiában a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése. Kedden valamennyi napilap első oldalán közölte a szlovák és a csehszlovák szövetségi kormány állásfoglalásait a magyarországi építkezés felfüggesztéséről. A Rudé Právóban az építkezés egyik vezetője kijelentette: egyik építő sem vonja kétségbe a vízlépcsőrendszer hasznosságát, amely — mint mondotta — sem műszaki megoldását, sem felszereltségét tekintve nem marad el a nyugat-európai hasonló létesítmények mögött és ezt a Bősre ellátogató külföldi szakemberek is megerősítették. A CSXP lapja részletesen foglalkozott a budapesti kormány lépésének magyarországi visszhangjával. A Rudé Právo megjegyezte, hogy Magyarországon egyelőre senki nem tud megnyugtató választ adni arra, anyagi szempontból mit jelent az építkezés felfüggesztése. A lap megemlítette azt is, hogy maga Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár sem tudja, pontosan mire vonatkozik a felfüggesztés, és az Oviber vezérigazgatója, Szántó Miklós is meglepőnek és zavarosnak nevezte a döntést, mert senki nem tudja, mivel kell számolnia. Az újság idézte Szántó Miklóstól azt is, hogy ő már korábban figyelmeztetett arra, a vízlépcső körül politikai és nem szakmai vita folyik. A csehszlovák szakszervezetek lapja, a Práce megszólaltatta a vízlépcsőrendszer csehszlovák kormánybiztosát, Vladimir Lokvencet is. Lokvenc a csehszlovák sajtóban már megjelent más megnyilatkozásokhoz hasonlóan az 1969-es bécsi konvenció 57. cikkelyére hivatkozott, amely szerint kölcsönös egyetértés nélkül az egyik fél ideiglenesen sem függesztheti fel a szerződés teljesítését. ★ Nehéz helyzetbe hozta a magyar alvállalkozókat a nagymarosi munkák felfüggesztése. Sasvári Illés, a Vízépítőipari Tröszt közgazdasági vezérigazgató-helyettese, az egyik érdekelt hazai vállalat vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: — Ha megbízónk, az Oviber összehívja a Nagymarosnál tevékenykedő vállalatok képviselőit, én mindenképpen felvetem a meghiúsulási kötbér és a kártérítés íizetésének kérdését is. Érvényes szerződéseink vannak, nekünk, s a többi vállalatnak is. Anyagokat, gépeket rendeltünk meg, munkásokat irányítottunk a helyszínre. A jog szerinti meghiúsulási kötbérigény 20 százalék. Kiszámítható, menynyit tesz ki mindez milliárdos szerződéseknél. Ezt a pénzt az Oviberen és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumon keresztül végső soron szintén a költségvetésnek, az állampolgároknak kell megfizetniük. Rendkívül naivnak tartom — hangsúlyozta — azokat az ajánlatokat is, hogy a lakosság társadalmi munkában fog hozzá bizonyos helyreállítási tevékenység elvégzéséhez, ugyanis itt speciális munkagépek többtonnás köveket mozgatnak meg. ★ A Stuttgarter Zeitung, Baden-Württemberg tartomány vezető napilapja kedden első oldalas tudósításban adta hírül a bős—nagymarosi nagyberuházás felfüggesztésének bejelentését, és megállapította: Németh Miklós ezzel egyértelműen a nagymarosi beruházás ellenzőinek oldalára állt, akik hónapok óta ostromolják a milliárdos tervet. A magyar kormány — mint a kormányok mindenütt a világon — eredendően bölcs. Ha megoldásra váró feladattal találkozik, mérlegel és dönt. Van úgy, hogy nem mérlegel, csak dönt — lásd: autópálya-használati díj —, s megesik, hogy mérlegel, de nem dönt — például a gazdasági szerkezet átalakításának ügyében. Most viszont kimondta a végső (?) szót: két hónapra le kell állítani a vízlépcső építését. Sorra jelennek meg az alternatív szervezetek nyilatkozatai, amelyekben egyetértésükről biztosítják a kormányt. Mások elkeseredetten ragasztgatják a különböző címkéket a miniszterelnökre és a miniszterekre, azt állítva, azokat támadták hátba, akik mindeddig tisztességesen küzdöttek egy valóban rosszul, antidemokratikusan meghozott döntés helyes végrehajtásáért. A nagymarosi tanácselnök. Niedermüller Ferenc is ítéletet mondott: kitetette a fekete zászlót a hivatal bejáratához, mondván, indokolt a gyász, mert temetik az észt. Azt mondja, nem csak a maga nevében döntött így, sokan értenek vele egyet a nagyközségben. Ott leng tehát a darabka szövet az épületen. Néhányan furcsállják, mások — akadnak még optimisták! — azt állítják, korai volna a tiszta, logikus gondolkodás felett gyászbeszédet tartani. A kormány bölcs, s bár nem tudni, hogy a döntés előtt mérlegelt-e, annyi azonban bizonyos, hogy történhetnek még meglepő dolgok. A csehszlovákok aligha ítélik baráti gesztusnak az építkezés felfüggesztését, s az osztrákok sem biztos, hogy jó sógor módjára viselkednek ebben az esetben. Nem kellene hát a fekete zászló, lengjen inkább a magyar trikolór, azt a látszatot keltve legalább, hogy létezik a sokak által áhított, de a magyar történelemben mindeddig csaknem példa nélküli közmegegyezés. Nem kell a zászló, nem kell a gyászbeszéd. Ha a kormány mérlegel, miért ne történhetne meg, hogy az ország s az állampolgárok érdekeit szolgáló, történelmi távlatból is vállal ható döntés születik. (furuez) ARATÁS HELYETT DEMONSTRÁCIÓRA KÉSZÜLNEK A külkereskedelmi jogú szovjet Kamaz autógyár — az Auto- ker szervezésében — május 16-án az Avtocxport budaörsi telepén Kamaz teherautó-bemutatót tartott, ahol a meghívott szakemberek megismerkedhettek — szimpózium keretén belül — a szovjet teherautó-gyártás fejlesztési elképzeléseivel Felmentették Ádori Károlyt Ádori Károlyt az MSZMP Dabasi Városi Bizottsága saját kérésére, érdemei elismerése mellett június elsejétől felmentette végrehajtó bizottsági tagságából és első titkári funkciójából. A városi pártértekezletig Méhész János titkárt bízta meg a városi pártbizottság az első titkári teendők ellátásával. A felmentésre vonatkozó javaslatot a városi párt-végrehajtóbizottság megbízásából dr. Balogh Pál, a Pest megyei pártbizottság titkára terjesztette elő. Mezőgazdasági reformkörök A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kettős érdek- védelmi szervezetté alakulhatna át — ezt indítványozza az az írásos előterjesztés, amelyet az érdekvédelmi szervezet átalakításával kapcsolatban terjesztettek a TOT elnöksége elé kedden, a fővárosban megtartott ülésen. A javaslat szerint megalakulna a Mezőgazdasági Termelők Szövetsége, amely gazdasági érdekképviseletet biztosítana a tsz-ek, vállalatok és a kistermelői szövetségek részére, másfelől működne a Magyar Földművelők Országos Szövetsége; ez a termelőszövetkezetek tagjainak és alkalmazottainak egyéni érdekképviseletét látná el. A két szervezet valamilyen szinten kapcsolódna egymáshoz — a találkozási pontokról .még vita van —, és meg kell találni még a testületek finanszírozásának legmegfelelőbb formáját is. Mindenesetre a szándék egyértelmű: a TOT a szövetségek szövetségévé kíván átalakulni, meghagyva működésének elfogadott és bevált formáit, a korábbinál jobban felvállalva egyebek között az egyén képviseletét, jogainak, lehetőségeinek biztosítását. A TOT a továbbiakban a kormány elé terjeszti a felhívást, amelynek zárókitételében az áll: amennyiben a termelők jogos követeléseit a kormány nem veszi tekintetbe és nem ül tárgyalóasztalhoz a gazdák érdekképviselőivel, úgy Péter- Pál napját az üzemek betakarító gépeikkel felvonulnak, demonstrálva, hogy további elvonást nem képesek és nem is hajlandók elviselni, és ezzel egyidejűleg 1989 őszén számottevően csökkentik a gabona vetésterületét. A parlament rövidesen egyetlen napirendi pontként tárgyalja meg a földtörvény-, a termelőszövetkezeti törvény-, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvénymódosításokat — javasolja az Országgyűlés agrárszektora, amely kedden a Parlamentben tartott ülést Deák Gézának, a földesi Rákóczi Tsz elnökének, az agrárszektor elnökének vezetésével. Az ülésen éles vita alakult ki a vadgazdálkodásról, a vadászati jogról. A testület olyan véleményt alakított ki, hogy a földtörvényben rögzíteni kell: a vadásztatás joga, illetve a vad tulajdonjoga a föld tulajdonosát illesse meg. Állást foglaltak a vagyonjegyesí- téssel kapcsolatban; eszerint a jegyzések összege nem haladhatná meg a szövetkezet tehermentes, tiszta vagyonának a felét. A tag kizárása esetén a vagyonrész ne szűnjék meg — javasolták —. további sorsáról döntsön a bíróság. Vitáztak arról is, hogy az állami tulajdonú földek miképpen kerülhessenek a kezelő, illetve használó tulajdonába. A képviselők a földtulajdonról folytatott vitát azzal zárták, hogy a jelenlegi tulajdonosokat kell valóban tulajdonosnak tekinteni. Az agrárszektor ülésén szorgalmazták a mezőgazdasági érdek- képviseleti rendszer teljes megújítását, kiindulva abból, hogy nincs az ágazatnak igazi képviselete. Véleményük szerint nem kell önálló pártot létrehoznia a mezőgazdaságnak, az agrárágazat gazdasági képviseletét pedig mezőgazda- sági kamarára kell bízni. Tegnap tartotta meg alakuló ülését a TOT oktatási központjában az Országos Agrárreform Kör. Két hete annak, hogy Fótról elindult az agrár- reformkörök alakításának gondolata, amelyet a tegnapi napig még további hat megalakítása követte. Az agrárre- formkör alakuló ülésén felszólalók elmondták: elfogadhatatlannak tartják, hogy a mezőgazdasági termelők többségét képviselő mezőgazdasági szövetkezetek konferenciáján felvetett, az agrárágazat jövője szempontjából életbe vágó kérdések a kormány részéről a mai napig megválaszolatlanok maradtak. Az alakuló ülésen több napirendi pontot vitattak meg. Szó esett céljaikról és meghatározták rövid távú működési programjukat is. Elhangzott, hogy nem kívánnak párttá alakulni, és hogy nem tartják elfogadhatónak az MSZMP és az alternatív pártok agrártéziseit. Szükségesnek tartják viszont — agrárkérdésekben — a gazdasági és politikai érdekegyeztetést. A nemzet jövője iránt érzett felelősséggel SZOT—kormány találkozó A SZOT elnöksége kedden ülést tartott. A testület megtárgyalta a május 17-i, szerdai SZOT—kormány találkozóval összefüggő feladatokat és kialakította a szakszervezeti álláspontot, amit a Nagy Sándor főtitkár vezette SZOT- tárgyalócsoport fog képviselni. Az elnökség abból indult ki, hogy az infláció tervezett és terven felüli mértéke miatt elsősorban a nyugdíjból és járadékból élők, valamint a gyermekes családok helyzete rosszabbodik folyamatosan. Ezért a szakszervezetek elsősorban a tervezett áremelések elhalasztásában és a tervezettet meghaladó árszínvonal-emelkedés szociálpolitikai ellentételezésében érdekeltek. A ftyugdíj és családi pótlék növelésének mértékét a szakszervezetek az árak alakulásától teszik függővé. A SZOT elnöksége megvitatta a nemzeti kerekasztal ösz- szehívásával kapcsolatban kialakult helyzetet és az MSZMP javslatára, valamint az ellenzéki kerékasztal álláspontjára válaszolva, a testület véleményét nyilatkozatban összegezte. Mint hangsúlyozzák. az elmúlt napok eseményei megerősítették a testületnek azt a korábban is kifejtett aggodalmát, hogy a politikai intézményrendszer átalakításának lépéssorrendjét nem a dolgozó tömegek akarata, hanem szűk csoportok hatalmi ambíciói alakítják. A SZOT-ban tömörült szakszervezetek képviselték és képviselik, hogy a társadalmi átalakításért felelősséget érző szervezetek vitassák meg a politikai és gazdasági válság leküzdésének lehetőségét és társadalmi szerepvállalásuktól függően különböző módon vegyenek részt az alkotmányozás, a gazdasági programalkotás feladataiban. Lehetlennek tartják, hogy a munkavállalók, nyugdíjasok és juttatásokból élők túlnyomó többségét képviselő szervezetnek ne legyen módja és joga a jövőt alakító folyamatban részt venni. Több mint 4 milliós tagsága érdekeire tekintettel a szakszervezetek számára elfogadhatatlan, hogy éppen azoknak a széles tömegeknek az érdekei, gondjai ne jelenjenek meg a tárgyalásokon, akikre hivatkozva a politikai egyezkedés folyik. Az eszmecserében a szakszervezetek akkor érdekeltek, ha a vita nem a hatalomba lépés és hatalom- gyakorlás feltételeiről folyik csupán. A testület fontosnak véli annak kimondását, hogy a politikai pártok és más szervezetek tanácskozása akkor és csak akkor szolgálja a kibontakozást, ha a pártok és a társadalmi szervezetek kifejtik gazdasági programjuk fő téziseit, meghatározzák az eltérő és egyező pontokat, s ezzel alapot adnak a kormány és az érdekképviseleti szervezetek „gazdasági alkotmányozó’’ tevékenységéhez. A SZOT elnöksége kifejezi azt a reményét, hogy a tárgyalásban érdekelt szervezetek felismerik a helyzet súlyosságát és további lépéseiket nem a kimondott szóhoz való ragaszkodás, hanem a nemzet jövője iránt érzett felelősség határozza meg. Ebben a rugalmasságot és toleranciát kívánó folyamatban a SZOT- hoz tartozó szakszervezetek maguk is hajlandók saját táf- gyalási pozíciójukat a helyzet alakulásához igazítva újra és újra felülvizsgálni; Teherautó-bemutató Budaörsön Nem kell a zászló