Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-17 / 114. szám

PK.ST < »iMtei 1989. MÁJUS 17., SZERDA Gorbacsov és Teng találkozója Történelmi kézfogás (Folytatás az 1. oldalról.) sál pecsételtek meg, mindkét ország jelen lévő képviselőinek lelkes tapsa kíséretében. Teng Hsziao-ping a csúcstalálkozó jelentőségét egyetlen mondat­ban foglalta össze: lezárni a múltat és megnyitni a jövőt. A szovjet vezető ezúttal is egyetértett Tenggel, üdvözölte a gyors eredményt, de egyúttal rámutatott, hogy a mai talál­kozót szovjet részről jelentős erőfeszítés és előkészítő mun­ka előzte meg. Mindkét vezető egyetértett abban, hogy fátylat kell borí­tani a múltra. Az a lényeges, hogy mindketten a jövőbe te­kintsenek és gyakorlati tevé­kenységet fejtsenek ki a két­oldalú kapcsolatok szélesítése érdekében. A szocializmus kérdését érintve Gorbacsov elmondot­ta: a múltban azt hittük, hogy csak egyfajta szocializmus van. A tények azt tanúsítják, hogy ez nem áll. Az elemzés nem csökkentette hitünket a marxizmus—leninizmusban, amelyet az élet és az ország tényleges adottságait figye­lembe véve igyekeztünk alkal­mazni. Teng egyetértett Gorbacsov véleményével. Mint mondotta, az igazi marxista—leninistá­nak meg kell értenie, hogy a marxizmus—leninizmust előbbre kell vinni és fejlesz­teni kell az új helyzet köve­telményeinek alapján. Nincs és nem lehet egyetlen minta a szocializmusra. Gorbacsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió élénk érdeklő­déssel kíséri mindazt, ami Kínában történik, és tanul a számára hasznosítható dolgok­ból. A két vezető beható véle­ménycserét folytatott a kam­bodzsai kérdésről. Több pont­ban osztották egymás vélemé­nyét, de nem sikerült teljes megegyezésre jutniuk. Megál­lapodtak abban? hogy a kínai és a szovjet külügyminiszter foly­tatja a véleménycserét a-kara- bodzsai kérdésről — mondotta sajtóértekezleten ;.a .kínai kül­ügyminisztérium képviselője, Délután jó hangulatban kez­dődött meg Mihail Gorbacsov és Li Peng eszmecseréje. A kínai kormányfő a sajtó kép­viselői előtt üdvözölve a szov­jet vendégeket, .elégedetten szólt arról, hogy a Teng Hsziao-pinggel lezajlott dél­előtti tárgyalás végérvényesen lezárta a múltat, s teljes mértékben helyreállította a kínai—szovjet kapcsolatokat. Li Peng és Mihail Gorba­csov — kínai tájékoztatás sze­rint — baráti, nyílt, őszinte légkörben folytatott mély, széles körű eszmecserét nem­zetközi kérdésekről és a két­oldalú kapcsolatokról. A találkozó végén Mihail Gorbacsov a szovjet vezetés nevében hivatalos szovjet- unióbeli látogatásra hívta meg Li Penget, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. A kínai—szovjet csúcstalál­kozó keddi napjának tető­pontja a Teng Hsziao-ping és Mihail Gorbacsov közötti dél­előtti találkozó volt — jelen­tette ki kedd délután Csao Ce- jang, a Kínai KP KB főtitká­ra a szovjet pártfőtitkárt üd­vözölve. Hozzátette, hogy nem a délutáni főtitkári megbeszé­Az áj jugoszláv elnök CSEHSZLOVÁKIA FELLÉP AZ EMBERI JOGOK VÉDELMÉBEN Csehszlovákia — a bécsi utókonferencián elfogadott új sza­bályok értelmében — emberi jogi eljárást kezdeményezett Hol­landia ellen, amiért az amszterdami rendőrség nemrégiben fel­lépett egy kisebb apartheidellenes tüntetés néhány vehemen­sebb részvevőjével szemben. Há^gai tájékoztatás szerint Prága a Bécsben lefektetett nemzetközi e-járási menetrend első hivata­los lépéseként „információt kért” az esetről a holland illetéke­sektől. Az utókonferencián elfogadottak szerint a hasonló, em­beri jogi visszaélések gyanúja esetén indítható eljárások — több procedurális lépcső után — az esetnek egy újabb találkozón történő nemzetközi megvitatásával tetőzhetnek. A holland külügyminisztérium szóvivője szerint Hága „ter­mészetesen eleget tesz” a csehszlovák információkérésnek, és a Prága által feltett összes kérdésre kész válaszolni, sőt, az eljá­rást örömmel is fogadja, mivel ez annak bizonyítéka, hogy Csehszlovákia hajlandó az együttműködésre a bécsi megálla­podások keretein belül. Az esetről beszámoló AP amerikai hírügynökség tudósítója ugyanakkor a prágai lépésben egyértelműen annak megtorlá­sát látja, hogy Hollandia az emlékezetes Vencel téri emberi jogi tüntetések rendőri feloszlatása, illetve Václav Havel ellen­zéki drámaíró letartóztatása miatt hasonló eljárást kezdemé­nyezett még februárban Prágánál. lésekkel, hanem már a dél­előtti találkozóval helyreállí­tották a pártközi kapcsolato­kat. Gorbacsov mosolyogva fogadta ezt az értékelést,' mondván: minél előbb, annál jobb. i A két pártvezető megbeszé­lésének kezdetén, amikor sza­vaikat még /az újságírók is hallhatták, Csao Ce-jang arról beszélt, milyen kiemelkedő, szerepet játszik mindmáig a pártvezetésben Teng Hsziao-j ping. Emlékeztetett rá, hogy- Teng annak idején saját kez­deményezésére vált ki a párt központi bizottságából. A kí­nai pártfőtitkár elmondta ven­dégének, hogy a XIII. párt- kongresszuson elfogadtak egy határozatot, amelyet nem hoztak nyilvánosságra. Ennek lényege, hogy a legfőbb poli­tikai kérdésekben ki kell kérni Tengnek — amint Csao Ce- jang fogalmazott —, a „nagy kormányosnak” a véleményét. Csao Ce-jang az immár helyreállt kínai—szovjet párt­kapcsolatokról szólva kifejtet­te, hogy ezek a kapcsolatok zökkenőmentesen fejlődhet­nek olyan elvek alapján, mint a függetlenség, a teljes egyen­jogúság, a kölcsönös tisztelet és az egymás belügyeibe va­ló be nem avatkozás. A kínai szóvivő szerint Mi­hail Gorbacsov örömét fejez­te ki afelett, hogy olyan idő­pontban találkozhat Csao Ce- janggal, amikor nagy jelen­tőségű esemény zajlik a szov­jet—kínai viszonyban. Nagy elismeréssel szólt Teng Hsziao-pinggel folytatott esz­mecseréjéről, annak gazdag tartalmáról. Hangoztatta, hogy rendkívül elégedett a kedd délelőtti találkozóval. A találkozón Mihail Gorba­csov moszkvai látogatásra hívta meg a KKB KB főtit­kárát, aki a meghívást öröm­mel elfogadtató . Kedden este Csao Ce-jang díszvacsorát adott Mihail Gorbacsov és felesége tiszte­letére. ★ Változatlan erővel folytatód­nak és mind tömegesebbé vál­nak Pekingben az immár égy hónapja tartó diáktüntetések. Üj fejlemény, hogy a Tienan- men téren éhségsztrájkot tartó és tüntető diákokhoz értelmisé­giek és munkások, alkalmazot­tak tízezrei is csatlakoztak. Kedden ismét többezres tün­tetésre került sor a Csungnan- haj, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának és a központi kormánynak tiltott városi negyede előtt. Janez Drnovsek 39 éves szlo­vén közgazdászt választották -r egy évre — a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnökségének elnökévé. A varsói szóvivő példátlan nyilatkozata Mérséklő intelem az ellenzékhez Formailag példátlan nyilat­kozatban intette mérsékletre az ellenzéket kedden a lengyel kormány helyettes szóvivője, Zbyslaw Rykowski. A szóvivőhelyettes propagan­daagressziónak minősítette az ellenzék bizonyos választási akcióit, bár konkrét eseteket nem említett. Kijelentette, hogy az ellenzék egyes vá­lasztási útmutatói ellentétesek a kormányzat és az ellenzék április eleji megállapodásával, ezért az ilyen lépések ronthat­ják a politikai légkört. Utalt arra, hogy ez a kérdés hama­rosan a hatalom és az ellenzék közös egyeztető bizottsága elé kerül. Nyilatkozata végén kijelen­tette, hogy amit mondott, a^ mind kizárólag saját szemé­lyes véleménye volt. A len­gyel tájékoztatási gyakorlat­ban teljesen szokatlan, hogy a kormányszóvivő fontos politi­Kongresszusi határozattal Feloszlatta magát a Mexikói KP Feloszlatta magát Latin- Amerika legrégebbi kommunis­ta pártja, az 1919-ben alapí­tott Mexikói Kommunista Párt. A párt 1987 óta Mexikói Szo­cialista Párt (PSM) néven működött. A párt feloszlatásáról a PSM hét elején tartott II. kongresz- szusán határoztak. A kongresz- szusi küldöttek közül 1079 tá­mogatta a döntést, ellene csak 18-an szavaztak. A kongresz- szus felszólította a párt tag­jait, hogy csatlakozzanak a mexikói baloldal nemrégiben létrehozott Demokratikus For­radalom Pártjához (PRD). . A PSM vezetői szerint a kommunista párt szervezeti feloszlatása azért vált idősze­rűvé, mert Mexikóban meg­jelent egy olyan jelentős bal­oldali mozgalom, amely képes lehet megtörni az intézménye­sített Forradalmi Párt (PRI) több mint fél évszázados egyed­uralmát. MERÉNYLET LIBANONBAN Nagy erejű, gépkocsiba rejtett pokolgép robbant fel kedden Bejrút muzul­mánok lakta nyugati ne­gyedében. A robbanás kö­vetkeztében legalább 16 ember meghalt, köztük a libanoni szunnita mohame­dánok vallási vezetője. A merényletnek legalább 50 sebesültje van. Hasszán Halod több mint 700 ezer szunnita mohame­dán vallási vezetője volt, s mérsékelt politikájáról, va­lamint arról vált ismertté hogy sokszor megpróbálta kibékíteni az ország ke­resztény és muzulmán kö­zösségét. Egyelőre nem tud ni, hogy valóban ellene irányult-e a merénylet amelynek következtében egy útkereszteződésben megrongálódtak az épüle­tek homlokzatai. Több sze­mélygépkocsi kigyulladt. Az idei ez már a hatodik hasonló, pokolgépes merénylet volt Libanonban. Csak rövidin... HATÁRSÉRTÉS GYERMEKHALÁLLAL NDK állampolgárok egy cso­portja, három felnőtt és négy gyermek, erőszakkal próbált átjutni Csehszlovákiából az NSZK-ba keddre virradóra a dél-csehországi Strazne határ­átkelőhelynél. Volga személy- gépkocsijukat nágy sebesség­re gyorsítva nekirohantak a határsorompónak. Az ütközés következtében leszakadt az au­tó teteje, a kocsiban ülők kö­zül az egyik gyermek, egy ki­lencéves kisfiú életét vesztet­te, s többen megsebesültek. A határsértőket a csehszlovák határőrök őrizetbe vették, az ügy kivizsgálása megkezdő­dött. WASHINGTONBAN megkez­dődött a szovjet—amerikai ke­reskedelmi-gazdasági tanács 12. ülése. A tanácskozás kap­csán megfigyelők rámutatnak, hogy a szovjet—amerikai ke­reskedelem felfutó ágban van. Csupán az idei év első negye­dében ötvennel nőtt a tanács amerikai tagvállalatainak szá­ma, amely így elérte a 350-et. GOMBOCZ ZOLTÁN keres­kedelmi minisztériumi állam­titkár kedden Szingapúrban megbeszélést folytatott Lám Chuan Leong kereskedelmi és ipari minisztériumi államtit­kárral, a szigapúri kereskede­lemfejlesztő tanács ügyvezető igazgatóhelyettesével, vala­mint a szingapúri bankárszö- .vétség elnökével. A szovjet falu számára az első ötéves tervidőszak vége nemcsak a tömeges kollektivi­zálást hozta meg, hanem az emberéletek millióit követelő szörnyű éhínséget is. Az egyre súlyosabb élelmiszerhiány 1930—1931-ben érződött a fal- vakoan. A mezőgazdaság ter­melése csökkent, az államilag begyűjtött gabona mennyisége viszont növekedett. 1932 késő őszén azonban kegyetlen éhín­ség sújtotta az ország kiter­jedt körzeteit. Különösen vá­dul tombolt Dél-Ukrajnában, a Közép-Volga vidékén, Észak- Kaukázusban és Kazahsztán­ban. Hírzárlat és katonai kordon Méreteit tekintve ez az éhín­ség jelentősen felülmúlta az 1921-es Volga-vidéki éhínsé­get, és amelyről valamennyi újság írt. Akkor az egész or­szágban gyűjtést rendeztek, nemzetközi segélyakciókat szerveztek, külön szervezete­ket alakítottak az éhező kor­mányzóságok megsegítésére. 1932—1933-ban semmi ilyesmi nem történt. Hírzárlatot ren­deltek el. Sem a Szovjetunió­ban. sem külföldön nem kezd­tek semmilyen kampányt az éhezők megsegítésére. Sőt, hi­vatalosan cáfolták a tömeges éhínség puszta tényét is. Az éhezők százezrei, sőt, millió menekültek a városokba és a szerencsésebb területekre, de kevesen értek célba, mivel az utakon és a vasútállomásokon RÓJ MEDVEGYEV: A nagy éhínség délen Az itt következő részlet Rój Medvegyev ítéljen a történe­lem című, a Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megje­lenő Sztálin-életrajzából való. katonai kordont állítottak fel, S nem engedték ki a paraszto­kat az éhínség sújtotta körze­tekből. De aki eljutott a vá­rosba, az sem kaphatott se­gítséget. A parasztoknak nem volt élelmiszerjegyük, és az üzletekben nem adtak el ne­kik kenyeret. Egyetlen szó sem esett az éhínségről az élenjáró kol­hozparasztok első országos kongresszusán sem. A tanács­kozást 1933 februárjában tar­tották Moszkvában, vagyis eppen akkor, amikor az ország déli részén tombolt az éhín­ség. Sztálin ezen a kongresz- szuson adta ki a jelszót: „Jó­módúvá kell tenni minden kolhozparasztot”. Sztálin az éhínség kérdését nem volt hajlandó megvitatni még a politikai bizottság ülésein sem. Például, amikor Ukrajna Kommunista (bolsevik) Párt­ja Központi Bizottságának egyik titkára, R. Tyerehov ar­ról számolt be Sztálinnak, hogy a rossz termés miatt sú­lyos helyzet alakult ki a har­kovi terület falvaiban, és ga­bonakiutalást kért a terülel számára, Sztálin fölöttébt furcsán reagált a falusi nehéz­ségekről szóló jelentésre. Hir­telen belefojtotta a szót Tye- rehovba, és ráförmedt: „Azt mondták nekünk, hogy maga, Tyerehov elvtárs, jó szónok, kiderül most, hogy jó mese­mondó is. Ilyen mesét kitalál­ni az éhínségről?! Azt gon­dolta, megijeszt bennünket, de ez nem fog sikerülni! Nem lenne jobb, ha otthagyná te­rületi titkári meg KB-titkári tisztét, és belépne az írószö­vetségbe: meséket írna, az ostobák meg olvasnák? .. Egyébként meg kell jegyez­nünk, hogy a harmincas évek szovjet irodalmában semmi­lyen „mesét” nem lehetett ol­vasni az 1932—1933-as éhín­ségről. Az 1932—1933-as éhín­ségről tilos volt a sajtónkban említést tenni egészen 1956-ig. A gyerekek sírnak, kenyeret kérnek „ ... És száll a por — szállt a por éjjel-nappal, amíg a ga­bonát hordták ... Az emberek meg ott álltak zavarodottan ... Ősztől nekiestek a krump­linak, de kenyér nélkül hamar elfogyott. Karácsonykor el­kezdték levagdosni az állato­kat. A csupa csont-bőr jószá­gok húsa ugyan nem sokat ért. Persze a tyúkokat is le­vágták. A húst hamar felették, tej pedig már nem maradt egy kortynyi sem, az egész faluban egy darab tojást nem lehetett keríteni. De a legnagyobb baj: nem volt kenyér... Éjnek évadján felébred az ember, minden csöndes, sehol egy szó, nem szól még a harmonika sem. Mint a sírban, csak az éhség nem alszik, terjed. A gyermekek a házakban kora reggeltől sírnak, kenyeret kér­nek. De mit adjon nekik az anyjuk: havat? És nem segít senki sem ... Amikor aztán olvadni kezd a hó, a falu már nyakig ben­ne volt az éhínségben. A gye­rekek ordítanak, nem alsza­nak: éjjel is kenyeret kérnek. Az emberek arca olyan, mint a föld, szemük zavaros, mint- hat részegek lennének .. Az éhség ledönti a lábukról az embereket. Kevesebbet jár­kálnak, egyre többet feksze­nek. És egyre csak álmodoz­nak: kerekek nyikorognak, jön a szekérkaraván, a kerü­leti székhelyről Sztálin lisztet küld, hogy megmentse a gye­rekeket. Az asszonyok szívó- sabbak, mint a férfiak, elszán­táéban kapaszkodnak az élet­be. Pedig az ő vállukra nehe­zedik a legnagyobb teher: a gyermek az anyjától kér enni A gyerekek arca meg olyan öreges, elgyötört, mintha már hetven évet éltek volna, ta­vaszra meg már emberi arcuk sem volt, és a szemük, uram teremtőm! Sztálin elvt; tenem, láttad te ezeket a sze­meket? És Sztálin talán csak­ugyan nem tudta ezt, hiszen cikket is írt azokról, akiknek a siker fejükbe szállt... Aztán járvány söpört végig a falun: először a gyerekeket meg az öregeket vitte el, utá­nuk következtek a középko­rúak. Eleinte elföldelték őket, aztán már erre sem volt erő. Így hevertek a hullák szana­szét az utcákon, az udvarok­ban, az utolsók meg a házak­ban feküdtek, ahol a halál ér­te őket. Csönd lett. Kihalt az egész falu.” A gabonaexport ára Sztálin a döbbenetes éhínség ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy exportálják a gabonát a tőkés országokba. Még 1933- ban is, amikor a legjobban tombolt az éhínség, körülbelül 10 millió mázsa gabonát vittek ki az országból. Ráadásul a tőkés országok ekkor gazdasá­gi válsággal küszködtek, úgy­hogy a szovjet gabonáért ala­csony árat fizettek. És még valami: az 1932—1933-ban ex­portált gabona fele elég lett volna ahhoz, hogy az ország déli körzeteit megóvják az éhínségtől. Ma sem tudja senki ponto­san, hány paraszt halt éhen a Szovjetunióban 1932—1933- ban. Sok kutató ötmillió em­bert valószínűsít, mások nyolcmilliót emlegetnek. Ez utóbbi szám valószínűleg kö­zelebb áll az igazsághoz. (Következik: Szergej Kirov meggyilkolása) MEGVANNAK AZ ELŐFEL­TÉTELEI annak, hogy a Szov­jetunió és Egyiptom ismét"' hosszú távú és szélesebb alapra helyezze kétoldalú kereske­delmi-gazdasági együttműkö­dését olyan területeken, mint a kereskedelem, az energetika, a kohászat, a bányászat vagy az építőipar — mutattak rá a szovjet—egyiptomi gazdasági, kereskedelmi és tudományos- műszaki kormányközi vegyes­bizottság első ülésén, amelyet Kairóban tartottak. IRAN SZERETNE együtt­működni hosszabb távon a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társasággal a háború sújtotta iráni nemzetgazdaság helyre- állításában — fogalmazta meg oszága álláspontját Ali Hama- nei iráni államfő e hét eleji észak-koreai tárgyalásain. A JUGOSZLÁV gazdasági kamara küldöttsége kedden izraeli látogatásra Tel Avivba érkezett, hogy a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésének lehető­ségéről tárgyaljon. Húsz év óta ezúttal először látogatott ju­goszláv gazdasági delegáció Izraelbe. PJOTR LUSEV hadseregtá­bornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka kedden Londonba érkezett. Lusevet a brit királyi összfegyvernemi katonai kutatóintézet igazgató­ja hívta meg az intézet által szervezett katonapolitikai, le­szerelési és európai biztonsá­gi kérdésekkel foglalkozó kon­ferenciára. MEGKEZDŐDÖTT LUAN­DÁBAN nyolc afrikai állam vezetőinek értekezlete, ame­lyen megoldást próbálnak ta­lálni a tizenhárom éve dúló angolai polgárháborúra. Jósé Eduardo dos Santos angolai elnök megnyitójában hangsú­lyozta, hogy országa békét akar, de nem „mindenáron”. LYONBAN MEGNYÍLT az Action Di recte francia terro­rista szervezet húsz tagja bűn- perének tárgyalása. Az igaz­ságügyi palotában héttagú, hi­vatásos jogászokból álló kü­lönleges esküdtszék tárgyalja a pert, amely az Action Di- recte elleni igazságügyi eljá­rás záróakkordja. kai kérdésben kifejezetten ma­gánvéleményét taglalja-. Varsói megfigyelők szerint a nyilat­kozat mindenképpen figyel­meztetés kívánt lenni, és való­színűleg azért a szokatlan for­mai megoldás, mert a törvé­nyek értelmében a választá­sok szabályosságára való fel­ügyelet nem a kormány dol­ga.

Next

/
Thumbnails
Contents