Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-15 / 112. szám
PEST MEGYEI VILÁG PBOLETÁBJAÍ, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEBYEI ?*H*CS L1PJÄ XXXIII. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Ára: 4.IIÖ forint Rendkívüli ülést tartott a Minisztertanács a vízlépcsőről Azonnali hatállyal felfüggesztik a munkálatokat A Minisztertanács szombaton soron kívüli ülést tartott Németh Miklós elnökletével. Az Országgyűlés előtt vállalt miniszterelnöki kötelezettség alapján áttekintette a bős—nagymarosi nagyberuházás építésének helyzetét. A beruházást ellenőrző társadalmi bizottság, a Tudományos Akadémia ad hoc bizottsága és a kormány tanácsadó testületé állásfoglalásait is figyelembe véve úgy döntött, hogy — a további vizsgálatokat igénylő kérdések tisztázása érdekében — a nagymarosi munkálatokat azonnali hatállyal felfüggeszti. A felelősségteljes döntéshez így a nagymarosi beruházás leállítása lehetőségének mérlegeléséhez beható alapossággal további vizsgálatokat kell folytatni nemzetközi jogi, hajózási, környezetvédelmi, energetikai, szeizmológiai, műszaki és más kérdéskörökben, és pontosítani kell a különféle hatásvizsgálati és egyéb számításokat. A Minisztertanács úgy döntött, hogy javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amelyben kéri, mentse fel a kormányt azon kötelezettsége alól, amelyet tavaly októberben a beruházás folytatásával kapcsolatosan részére meghatározott. Felhatalmazást kér az Országgyűléstől arra is, hogy a szerződés módosításáról a csehszlovák féllel tárgyalásokat folytasson. Az Országgyűlésre készülő javaslatokat úgy kell előkészíteni, hogy azok alapján a képviselőház vagy saját hatáskörében dönthessen, vagy népszavazást rendelhessen el. A kormány megtárgyalta az 1989. évi költségvetés egyensúlyának javítását szolgáló intézkedési csomagtervet. Ez azokat a halaszthatatlan teendőket tartalmazza, amelyek a népgazdaságban az első negyedév során tapasztalt kedvezőtlen tendenciák visszaszorítását célozzák az év hátralevő részében. A te.rv egész sor, gazdaságot élénkítő, valaA Duna Kör állásfoglalása A Duna Kör — a határozat szövegének ismerete nélkül is — fordulópontnak tekinti Németh Miklós kormányának 1989. május 13-i döntését a visegrád—nagymarosi vízlépcső építésének haladéktalan felfüggesztéséről. Bízunk benne, hogy ez a lépés elvezet a beruházás végleges elhagyásához. A Duna- mozgalmak, amelyek sok éve követelik a folyó természeti környezetének megóvását, ezt tartják a legkisebb elfogadható módosításnak. így a környezeti károk és kockázatok, valamint a gazdaság terhek egyaránt csökkenthetők. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a kormány által a felfüggesztés idejére tervezett vizsgálatok terjedjenek ki a Vízlépcsőrendszer által veszélyeztetett Pozsony—Budapest Duna-szakasz egészére. A döntések során messzemenően figyelembe kell venni az érintett térség lakosságának jogos igényeit, Nagymarostól Esztergomon át Duna- kilitiig. A szükséges nemzetközi tárgyalásokat megkönnyítendő, a Duna Kör kezdményezésére jószolgálati küldöttség keresi fel Ausztriát, és remélhetőleg Csehszlovákiát is. (A magyar kormány döntésének nemzetközi visszhangját lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Izrael állam megalapítására emlékeztek A jó kapcsolat közös érdek Izrael állam 41 évvel ezelőtti megalapítására emlékeztek vasárnap az Eötvös Loránd Tudományegyetem dísztermében. A Magyar—Izraeli Baráti Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia judaisz- tikai kutatócsoportja által rendezett ünnepségen Pozsgay Imre államminiszter mondott beszédet. Hangsúlyozta: a mai Magyarország minden vonatkozásban veszteségének és vereségének is érzi azt, ami csaknem fél évszázaddal ezelőtt a magyar zsidósággal történt. Ezután azt a hőskorszakot méltatta, amelyben az európai civilizáció, kultúra kialakulásában is olyan jelentős szerepet játszó zsidóság a Közel- Keleten megteremtette saját államát. Magyarország és Izrael viszonya nem volt felhőtlen — mondotta. — Minden elismerésünk azé az Izraelben élő sok ezer magyar zsidóé, aki ma is Magyarországot, azt az országot tekinti óhazájának, amely pedig annak idején nem volt képes megvédeni a vésztől,, a gyötrelmektől. A két ország viszonyáról szólva az államminiszter azt hangsúlyozta: afelé tartunk, hogy rendben, emberséges módon építsük tovább államközi kapcsolatainkat. Shlomo Marom, a budapesti izraeli érdekképviseleti hivatal vezetője beszédében arról a harcról szólt, amelyet a fiatal zsidó államnak kellett megvívnia fennmaradásáért. Erőfeszítései, súlyos veszteségei, mint hangoztatta, nem voltak hiábavalóak: a világ sok országából odavan dorolt embereknek sikerült felépíteniük egy demokratikus, szabad jogállamot. A gazdasági problémák jelentős része még megoldatlan, de szinte ennél is fontosabb a szomszédos arab népekkel, a palesztin lakossággal való viszony rendezése. Ez a feltétele annak, hogy Izrael állam erőit a társadalom építésére összpontosíthassa. Izrael érdekelt abban, hogy jó kapcsolatban legyen a világ országaival. Bizakodik, hogy az izraeli—magyar viszony is már a közeljövőben rendeződik. mint szociálpolitikai, továbbá olyan intézkedést tartalmaz, amelyek — a központi kiadások csökkentése útján — közvetlenül segítik elő a költség- vetési egyensúly jvaítását. A Minisztertanács rendkívüli ülését követően Medgyes- sy Péter miniszterelnök-helyettes nyilatkozott a Magyar Televízió híradójának a bős— nagymarosi építkezéssel kapcsolatos kormánydöntésről. Elmondotta: a nagymarosi munkálatok azonnali hatályú felfüggesztése azt jelenti, hogy ettől a naptól kezdve semmiféle munkát nem végeznek. A kormány szándéka áz, hogy alaposan mérlegelje a leállítás lehetőségét is. Az ezzel kapcsolatos döntéshez azonban számos további vizsgálatot kell végezni. Ezek közé tartozik például, hogy megvizsgálják az osztrák vállalatokkal és pénzintézetekkel való tárgyalás lehetőségét annak érdekében, hogy azok veszteségei ne legyenek túlságosan nagyok, s milyen módon vehetnének részt esetleg a világkiállításban. A kormány úgy döntött, hogy a szükséges vizsgálatokat két hónapon belül el kell végezni. ‘1989. MÁJUS 15., HÉTFŐ IF — Németh Miklós Varsóba utazott Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Mieczyslaw Rakowskinak, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására vasárnap este egynapos baráti munkalátogatásra Lengyelországba utazott. Kíséretében van Őszi István külügyminiszter-helyettes, valamint Mohai László és Jeney György, a miniszterelnök tanácsadói. Roska István, hazánk varsói nagykövete, a lengyel fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. Németh Miklós megérkezett Varsóba. Mihail Gorbacsov Pekingbe érkezik Ma: szovjet-kínai csúcs Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke vasárnap Moszkvából négynapos hivatalos látogatásra Pekingbe utazott. Gorba- csovot a ma kezdődő kínai látogatására elkísérte Eduard Se- vardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Alek- szandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Jurij Maszljulcov, az SZKP KB PB póttagja, a miniszterelnök első helyettese és Jevgenyij Csazov egészségügyi miniszter. A szovjet főváros repülőterén Mihail Gorbacsovot az SZKP KB PB tagjai és póttagjai, valamint más hivatalos személyisegek búcsúztatták. A moszkvai tömegtájékoztatási eszközök az elmúlt hetekben, napokban és a hét végén is számos anyagban foglalkoztak a szovjet—kínai politikai, gazdasági és kereskedelmi, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatok állapotával, továbbfejlesztésük lehetőségeivel, s igyekeztek bemutatni a Szovjetunió legnagyobb ázsiai szomszédjának életét. A kommentárok egyaránt a felfokozott várakozás jegyében értékelték a csúcsszintű látogatást, amely csaknem három évtizedes korszakot zár majd le, s egyben új fejezetet nyit a kétoldalú kapcsolatokban. Vasárnap délután Irkutszk- ba érkezett az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke, s a kíséretében levő politikusok repülőgépe és rövid pihenőre leszállt a Bajkál-tó mellett, a mongol határ közelében levő szibériai városban. A szovjet vezetőt V. Potapov, az irkutsz- ki területi pártbizottság első titkára és J. Nozsikov, a területi tanács vb-elnöke üdvözölte. A szovjet—kínai kapcsola-' tokban az elmúlt évtizedekben mutatkozott nehézségek ellenére a két, nép megőrizte egymás iránti tiszteletét, megbecsülését és jószándékát — jelentette ki vasárnap az ír- kutszki repülőtéren Mihail Gorbacsov, a szibériai város dolgozóival megtartott találkozóján. A szovjet vezető kitért arra. hogy az elmúlt éveket nem lehet ugyan kitörölni a kétoldalú kapcsolatok történetéből, de igyekezni kell elfelejteni azokat. Külön hang(Folytatás a 2. oldalon.) A madarak és fák napja igazi népünnepély volt Ezrek látogattak a vadasparkba Nem csalódtak, akik tegnap kilátogattak Budakeszire, a vadasparkba, mert a szeszélyes időjárás sem tudta elrontani a madarak és fák napjának hangulatát. A Medosz Pest Megyei Bizottsága és a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság a legkülönbözőbb korosztályok igényét kielégítően szervezte meg szabadidős rendezvényét. A festői hangulatú környezetben több ezren találtak kikapcsolódást, jókedvet. A szervezők által meghívott vendégek között ott volt a japán mezőgazdasági, erdészeti és halászati minisztériumi dolgozók szakszervezetének háromfős delegációja is, Miyaki alelnök vezetésével. Megnyitó beszédében ár. Berdár Béla, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatója, az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy az erdő a természet nagy képeskönyve, s ezért értékeit meg kell becsülni. Grondzsák János, a Medosz Pest Megyei Bizottságának titkára, amikor megnyitotta a Sallai István, a pörköltek tudora kóstolja messze földön híres főztjét madarak és fák napjának ünnepségét. szólt arról, hogy első ízben 1935-ben rendeztek hasonlót. Az esemény azóta valóságos népünnepéllyé vált. Igazolva, hogy nemcsak használói, de gazdái is erdeiknek, vizeiknek és földjeiknek. A gyakori záporok csak (Folytatás a 3. oldalon.) T apasztalatokat is szereztek, nemcsak élményeket raktároztak el a dobosi kirándulók. A városnak ifjú település idős lakói autóbuszra szálltak, s három napot töltöttek el Györ-Sopron megye nevezetességeinek megismerésével. Volt mit látniuk a múlt emlékei közül, s mégis: a köznapok sem kerülték el a figyelmüket. A köznapoknak például az a jellemzője nagy visszhangot vert bennük, hogy ahol megfordultak, ott szinte kivételt nem ismerőén ott volt cgj'szer- re a folyóvíz is, a csatorna is... Nyugdíjasokról van szó, olyan emberekről, akik — életkoruk, anyagi lehetőségeik ismeretében — nem dédelgetnek már nagy- ratörő terveket magukban. Kevéssel beérik, hiszen — bár keményen dolgoztak életük folyamán — kényszerűen arra szoktatta őse- a sorsuk, ne legyenek nagy igényeik. Nem a maguk érdeke, kényelme vezette tehát az összehasonlítást — bár ebben sem lenne semmi kivetni való —, amikor öregesen úgy töprengtek a szép tájakat járva, hogy ott és itt... Ott a komfortosság, itt, Dabason pedig a küszködés. Valóban küszködés. Addig sikerült eljutni, hogy az otthonoknak az egyötöde kapcsolódik a közüzemi vízhálózatra, a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakásoknak a száma pedig anyHintában nyira csekély, hogy csak minden tizenharmadik-tizennegyedik tartozik bele ebbe a körbe. Ezzel szemben ott Győr-Sopron- ban... A véletlen sodorta elénk persze a példát, de megragadhatunk ennél. Ezek szerint Győr-Sopron megyében a lakásoknak a 26 százaléka számít ellátatlannak — azaz sem a víz-, sem a csartonahálózatba nincsenek bekapcsolva —, Pest megyében ugyanakkor ez az arány 56 százalék ... A két szám közötti különbség akkor is irdatlanul nagy, ha figyelembe vesszük ott a megyeszékhely meglétét — ami javítja a statisztikai átlagot —, itt Pest megyében pedig annak a hiányát. Rámondhatnánk persze a dabasi időseknek a hírlapíróval megosztott gondjára, hogy miként mérik ők össze a tüzet és a vizet, az idegenforgalom óital erősén igénybe vett Győr-Sopront a maguk csendes Dabasával és annak környékével?! A kérdés feltehető, de: hamis. A dabasi kirándulók ugyanis nem olyasmire bukkantak, ami pusztán az ő városuk, lakóhelyük jellemzője lenne; megyei gond körvonalazódik a véletlenül szerzett ismeretek mögött. A megye ugyanis, ami ezt a két közművet, illetve az azokat nélkülöző lakásoknak az arányát illeti, kétségek nélküli utolsó a tizenkilenc megye rangsorában...! Az a már említett 56 százalék magasan telette áll az országos átlagnak — ami 32 százalék —, tehát rá kell döbbennünk: a fővárost körülölelő megye ezekben a jellemzőkben (is) elmaradott térségnek számít. Hátrányoknak olyan hegye nyomasztja a megye települései tanácsainak a többségét, amelyeknek egy- egy sziklája is, mint ez a közműpélda, ínat roppantó. Sokatmondó szóm: a megyében az otthonoknak mindössze a 13 százaléka tartozik a víz- és csatorna- hálózatba egyaránt bekapcsoltak közé. Ennél sincsen szerényebb arányszám. azaz itt is iárandósága a megyének az utolsó hely a listán ...! S még ehhez az utolsó helyhez kapcsolódó arányszám is úgy alakulhatott ki. hogy lakossági pénzek hatalmas összegei épültek bele a víz- és csatornaművekbe, -hálózatokba. Hosszú évtizedek óta hintáztatja az országos tervezési gyakorlat a megyét a nincsen és a csak ennyi jut között. Ebben a furcsa hintában ülve gyakran már-már hihetőnek tűnhetett a szédítő erejű hihetetlen. Ez a hihetetlen érvelés az volt, hogy a megyében nem is kell ezt, azt, amazt fejleszteni, mart ott van a főváros, az ingázók ott veszik igénybe... S mondták ezt a tervezés emberei a kereskedelemre éppúgy, mint az egészségügyre, az oktatásra ... Csak éppen az felejtődött el a szédítő erejű „érvelés” közben, hogy az intézményi ellátottságnak döntő része lehet és van is sok másban, így például a víz- és csatornahálózatnak, de a távközlésnek is a fejlesztésben! L apunkban sokszor kárhoztattuk ezt a gyakorlatot, a megye politikai, állami vezető testületéi szívós harcot folytattak a megváltoztatásáért. Valami pici mozdult is, de most meg olyannyira nincsen pénze a népgazdaságnak, hogy az a kevéske többlet sem biztos... Az viszont biztos, amire a dabasi nyugdíjasok rájöttek: az ország legelmaradottabb térségét itt lelni, a főváros körül! Jogos igény tehát: ha nincs többlet, akkor a meglevőt kell újraosztani úgy, hogy több jusson oda, ahol vitathatatlanok a hátrányok, ahol tagadhatatlanok az elmaradottság jelei. S ennek az újraosztásnak most már normatív alapon kell megtörténnie: az ellátottsági szint és a lakosság számának függvényében. Mészáros Ottó
