Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-06 / 80. szám
1989. Április csütörtök SáÉöf«m 3 SZÁJTÁTVA Ellen KI tagadhatná a mindennapos tapasztalatot, ami szerint az élet bármely területén megtörténhetnek visszaélések, kialakulhatnak visszásságok? Legyen tehát ellenőrzés. Van. Sok helyen. Sokféle. Avagy egy helyen sokféle. Esetleg sok helyen egyféle. Ahogyan tetszik. Illetve, ahogyan azt a különböző szerveknél, szervezeteknél készített ellenőrzési tervek előírják. S tagadhatatlanul sokfélét előírnak ezek a programok. Szájtátva hallgatja például a hírlapíró a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsági titkárának a kiselőadását — amit a laikus hírlapírónak rögtönöz — arról, milyen címszó alatt kerülhet sor náluk átfogóbb vagy egy-egy részletet mérlegelő vizsgálódásra. Lehet ennek a formája felügyeleti ellenőrzés, törvényességi felügyeleti ellenőrzés, felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzés, ágazati ellenőrzés. S az csak természetes, hogy ezek az összefoglaló elnevezések seregnyi szálra bomlanak. Ezeknek a szálaknak olyan nevet adtak, mint helyszíni komplex ellenőrzés, önértékeléshez kapcsolódó ellenőrzés, utóvizsgálat, átfogó el- lénőrzés, rendszeres kétévenkénti ellenőrzés, ilyenkor terítékre kerülhet a gazdálkodás éppúgy, mint az ügykezelési munka, a kisajátítások, a birtokviták ügyintézése, nem mellékesen az árak alakulása a tanácsi és a nem tanácsi gazdálkodóknál ... Papíron jól fest ez a mechanizmus. Jól, hiszen nincsen a világnak olyan ügyes trükkmestere, aki átbújhatna ezen a szorosan szőtt ellenőrzési hálón! Sajnos, más a papír és más a valóság! A sokféle ellenőrzés ellenére is sokféle a visszaélés, a szabálytalanság, a jogot sértő gyakorlat. Ezek ellen küzdeni kötelesség. Kérdés azonban, hogyan? Az ellenőrzések, az ellenőrök számának gyarapításával? Járhatatlan út! Annyian, annyiszor és annyi mindent ellenőriznének, hogy megállna a munka. Valami más, ezzel ellenkező út kell. Például az olyasmiknek az érvényesítése, mint a tényleges helyi önállóság, a testületi számonkérés, a teljes jogkör és felelősség gyakorlatának az összekapcsolása a tisztség- és tisztviselőknél . .. MOTTÓ (Folytatás az 1. oldalról.) problémák vannak. Az előrelépés módjának; kidolgozása azonban még kezdeti stádiumban van, így a szakmán belül is tovább kell folytatni a vitát. Többek között arról, hogy milyen legyen finanszírozási rendszere, hogyan kaphatnak nagyobb szerepet benne a piaci szabályozás elemei, meddig terjedjen az ingyenes alapellátás — mondta Kovács Imre. Fordulat helyett Az ülés harmadik napirendi pontjáról Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy az állami egyházpolitika kedvező értékelést kapott, mint a magyar társadalom stabilitásának fontos tényezője az elmúlt évtizedekben. Mégis szükség van megújítására, ha nem is fordulatra, de korszerűsítésére, hogy alkalmazkodni tudjon a társadalmi változásokhoz, hozzá tudja igazítani az egyházpolitika elveit, gyakorlatát és módszereit a demokratikus jogállamiság normáihoz. Ennek legfontosabb eszköze lehet a lelkiismereti és vallás- szabadságról szóló törvény, amelynek irányelvei az egyházakat, mint fontos és értékes társadalmi intézményeket határozzák meg, a vallásszabadságot pedig alapvető emberi jogként minősítik. Az előkészítés alatt álló törvényben várhatóan megfogalmazzák az A számítógépes könyvelés olcsó is, titkos is Eddig kettővel szorzott a tanács Kisiparosszorzó: sajnos jól ismerik ezt a kifejezést a kisipar űzői. Ez a szorzó az elmúlt években lehetett kétszeres, háromszoros, attól függően, hogy néhány túlbuzgó helyi tanácsi alkalmazott mekkora hazugságot nézett ki az előző évi bevételeinek kimutatását benyújtó maszekból. Ismeretes annak a — igaz, nem megyei, hanem fővárosi — maszeknak a néhány évvel ezelőtti esete, aki azért ment tönkre, mert fillérre pontos adóbevallásának összegét kettővel megszorozta a helyi tanács, mondván: „magának Mercedes autója van, többet kell fizetnie”. S a kisiparos hiába bizonygatta, hogy Mer- cije tizenhét éves, másfél millió kilométert futott, s szegény embernek való, hiszen sokkal olcsóbb üzemű a benzinfaló Ladánál — fizetnie kellett. Ez év február 28-ig ismét be kellett nyújtaniuk adóbevallásukat a maszekoknak, ez a bevallás azonban már nem az a bevallás: az új adórendszer keretében történik. Bartos Lászlótól, a Kisiparosok Országos Szövetkezete megyei titkárhelyettesétől kérdeztük: működik-e most is az a bizonyos szorzó, s milyen tapasztalatokat szereztek az új adózás eddigi gyakorlata alapján? — Az újféle bevallás elkészítéséhez nagy segítséget kaptunk a Pest Megyei Adófelügyelőség szakembereitől, akik tájékoztatták kisiparosainkat a papírok kitöltésének mikéntjéről. Az idén nem a tanácsnak, hanem az APEH-nek nyújtottuk be papírjainkat, így tehát nem működhetett a kisiparosszorzó. Hogy később, az adatok feldolgozása után indul-e vizsgálat valamely KIOSZ-lag ellen azért, mert a hivatal szerint kevesebb jövedelmet vallott be, ma még nem tudjuk. De az bizonyos, hogy ez a vizsgálat már ob- jektívebb, törvényes és jogszerű lesz, nem úgy, mint esetenként a múltban, amikor egy kistelepülés lakatosára is ugyanakkora terhet róttak ki, mint a Budapest környékire, csak azért, mert a nagyobb forgalmút tekintették bázisul a kisebb forgalmú számára. Nehezményezik a kisiparosok, hogy nem lehet beszerezni az új kiadású, módosított naplófőkönyveket: talán az idén ipart kiváltók könnyebbségére lesz, ha tudtul adjuk, némi fejrovat-módosítás után használhatnak tavalyi könyvet is. Viszont akár a tavalyi, akár az idei jogszabályokról beszélünk, azokat változatlanul túl bonyolultnak tartják, s nyomatékosan kérik, állítsák vissza az átalányformájú adózást — különösen az egyébként is rosszul ellátott kistelepülések kisforgalmú szolgáltatóinak volna ez nagy köny- nyebbség. Arra viszont a KIOSZ kéri tagjait, többen is vegyék igénybe számítógépes könyvelési szolgáltatásukat. Mert már eddig is sok kisiparos tudja, hogy ez olcsó, de azt talán kevesen, hogy titkos is... T. B. E. Működő gépek Hét mezőgazdasági gépeket gyártó cég mutatja be ma termi keit a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság zsámbékmajori telepén. Az érdeklődők a gépeket működés közben is megtekinthetik a megnyitó napján. gedtek el, és hamarosan visz- sza is került Nagyfára. A tanács munkaügyi főelőadója, Fábián Józsefné bizonyára rájuk gondol, amikor azt mondja, a közhasznú munka rendszere a munkanélküliség fenyegetése nélkül is megállná a helyét, hiszen korábban is voltak a társadalom perifériájára szorult emberek, akik segélyekből, alkalmi munkákból tengődtek. Nekik valódi segélyt jelent a közhasznú munka, s nem utolsó szempont, hogy így a tanács nagyobb figyelmet fordíthat rájuk. Emellett a helyi tanács sem jár rosszul. Szadai Erzsébet osztályvezető számokkal bizonyítja, nem fizetnek rá. Parkjaik rendben tartásához körülbelül 2,5 millióra lenne szükségük, de ennyi nincs. A hiányzó egymilliót munkaerővel pótolják, ami nekik nem kerül egy fillérjükbe sem, mivel a foglalkoztatottak után havi 6500 forint állami támogatást kapnak. Tehát nem a szűkre szabott tanácsi kasszát terheli a kifizetendő bér és a járulékos költségek. 1 A közhasznú munkát végzők 3500— 4500 forint között keresnek, ami nem mondható valami soknak, viszont nem is akarja a tanács, hogy ez legyen az utolsó munkahelyük. Ezért csak két hónapos szerződést kötnek a jelentkezőkkel.. A szorgalmasabban dolgozókat azután a tanács ajánlja be valamelyik munkaadóhoz. Mi tagadás, szükség is van az ajánlásra, mert egyikük-má- sikuk munkakönyvéből — a bejegyzések alapján — fel lehetne térképezni a környék egész iparát. Természetesen az állami támogatás és a munkabér különbözeiét nem teszi zsebre a Táháés. A béren kívül kell a pénz a munkaruhára, védőitalra, és az öltöző, zuhanyozó fenntartására. Nem olyan egyszerű tehát megszervezni a csoportot, s valószínűleg ez az oka annak, hogy megyénkben is kevés helyen élnek még az új lehetőséggel. Sokkal egyszerűbb, kevesebb hercehurcával jár kifizetni a segélyt. Viszont kétségtelen, ez a problémát csak elodázza, de nem old meg semmit. Mátrai Tibor A munkanélküli-segély kiforrottnak cseppet sem mondható rendszere mellett — annak melléktermékeként — ellentmondásos munkarendszert hoztak létre. Amint az a szabályokból kitűnik, munkanélküli-segély egy éven keresztül folyósítható, s aki az esztendő letelte után sem talál magának állást, azt a tanács alkalmazza, közhasznú munkát kell végeznie. Ez nem igényel különösebb szakmai előképzettséget, mivel jószerivel utcaseprésből és park- rendezésből áll. Belegondolni sem jó, mi -történne akkor, ha egy nagyobb elbocsátási hullám után a mérnököknek, szakmunkásoknak mutatnának söprűt és lapátot... Szerencsére ma még nem tartunk itt. Azok a foghíjas bizonyítvánnyal rendelkezők végzik a közhasznú munkát, akik az egyszerű segédmunkánál egyébre nem is vállalkozhatnának. Szigetszentmiklóson egy éve alakították meg a közhasznú munkát végzők csoportját. Nincsenek sokan, és számuk állandóan változik. Tízen, tizenkettőn gereblyézik az őszről ittmaradt száraz faleveleket, s égetik az avart. Tóth Máriának hétéves munkaviszony után mondott fel a vállalata, a felajánlott új hely nem nyerte meg a tetszését, hiszen korábban is a szabadban dolgozott. Egyedül neveli kilencéves gyermekét, gyerektartást csak hébe-hóba kap. Amikor a tanácsnál segélyért jelentkezett, azt a választ kapta, nem jár, mivel tud dolgozni. Így került a közhasznú munkát végzők csoportjába. A munka tetszik neki, viszont a fizetése nem ostromolja az egeket, négy- ezerötsz^z forint a családi pótlékkal együtt sem valami sok,. Mégsem elégedetlen, hiszen á korábbi munkahelyén kevesebbet keresett. Ami zavarja, a kiszolgáltatottság. Két hónapos szerződéssel vették fel — mint a csoport többi tagját — és nincs szakszervezet, ahová fordulhatna érdekei védelmében. Esete nem tekinthető tipikusnak, a csoportban dolgozók közül többnek nincs annyi munkaviszonya, hogy segélyt kaphasson. De olyan is akad köztük, akit kényszer-elvonókúráról enRekonstrukció után a Rókus gégészetén Csodálkoztak a nyugatnémetek — Aki járt már valaha a Rókus — a Pest Megyei Tanács Semmelweis Kórháza — fül-orr-gégészeti osztályán, annak bizonyára nagyon rossz emlékei vannak a körülményekről — vágott rögtön a dolgok közepébe az osztályvezető főorvos, dr. Lichtenber- ger György kandidátus. — Volt betegünk, aki szinte az ajtóból fordult vissza. Amikor ismét csak ideirányították speciális gégeproblémájával, felgyógyulása után bevallotta: első benyomásai alapján nem gondolta volna, hogy valóban képesek vagyunk a bonyolult műtét elvégzésére. Ami igaz, az igaz, enyhén szólva lehetetlen helyzetben dolgoztunk már. Nagyon ráfért a több mint százéves kórházunkra a rekonstrukció. Az átépítés három éve alatt — a tíz gyermekágyat leszámítva — nem működött az osztályunk. A múlt év októberében nyílt meg újra. Ezért is állhatott elő az az ellentmondásos helyzet, hogy míg a problémás, speciális gégészeti ellátást igénylő rászorultakat az ország számos gyógyintézményéböl ideküldik, addig a Pest megyei betegek — információ hiánya miatt — a legkülönbözőbb intézményekbe kerülnek. Pedig ez az osztály a múlt év ősze óta teljes körű gyógy- ellátást nyújt a megye kijelölt Az egyházak fontos és értékes társadalmi intézmények egyházaknak az államtól való elválasztását, önállóságukat és függetlenségüket. Ugyanakkor a máig kialakult jó viszony alapjaira építve még nagyobb hangsúlyt kap az önálló felek közötti partnerség, az alkotó együttműködés. Az irányelvek rögzítik azt a célkitűzést is, hogy az állam semmilyen vonatkozásban ne avatkozzon be az egyházak belügyeibe, ugyanakkor az egyházaik, mint intézmények, ne tölthessenek be közhatalmi funkciókat. Ebből következik, hogy megszűnik az a korábban sok feszültséget okozó gyakorlat, miszerint az egyházi tisztségek betöltéséhez előzetes állami egyetértésre volt szükség. (Egy kérdésre válaszolva az előadó ugyanakkor megemlítette, hogy továbbra is szükséges lesz az előzetes konzultáció azon állások — mint például a katolikus egyház püspöki helyeinek — betöltése előtt, ahol a kinevező szerv külföldi illetőségű. Ezt megköveteli nemzeti szuverenitásunk védelme, de más kivételt a törvény nem rögzít majd.) Megszűnik és részben mán- megszűnt, az egyházak építkezését, hit oktatásának bővítését. vagy szerzetesrendek alapítását korlátozó intézkedések sora is. Ezeket ugyanis a törvénytervezet egyházi bel- ügynek tekinti. Az elismerés remije Az irányelvek kimondják az egyházak és felekezetek teljes egyenlőségét, valamint azt, hogy világnézete, vallása miatt senki se kerülhessen hátrány-. ba vagy előnybe. Az új vallásfelekezetek elismerésének rendje is megváltozik: kritériuma az alkotmány és a törvény elfogadása lesz. bejegyzésüket pedig várhatóan bíróság végzi majd. Az egyházak állami támogatása fennmarad, bár rendszere változni fog, elsősorban az egyházak közhasznú tevékenységét fogja majd finanszírozni. Már csak azért is, mert igen nagy szükség van az egyházak részvételére fontos társadalmi gondok enyhítésében. Az utóbbi időben több szervezet által megszüntetni javasolt egyházügyi hivatalról Sarkadi Nagy Barna elmondta, hogy átszervezésről vagy éppen feloszlatásáról a Politikai Bizottság nem tárgyalt, hiszen ez a kormányra tartozik. Véleménye szerint azonban — mivel az egyházak tevékenysége egyebek között a szociálpolitika, a kulturális értékőrzés, az oktatás területén várhatóan szélesedni fog — az állammal való együttműködés koordinálása bizonyára igényel kormányintézményt is. Ennek feladata azonban semmiképpen sem lehet az ellenőrzés vagy a felügyelet. Idejét múlt Kötöttségek Ezek után az elnökhelyettes a fölmerülő számos kérdésre válaszolt, amelyek egy részét a párt szóvivői tájékoztatóján első alkalommal jelen levő, különböző egyházi lapoknál dolgozó újságírók fogalmazták meg. A pártszóvivő is kapott azonban kérdést arról, hogy vajon foglalkozott-e a Politikai Bizottság azzal a fölvetéssel: csatlakozhat-e az MSZMP tagja valamely vallásos fele- kezethez. Major László elmondta, hogy a vitában előkerült e probléma, de nem alakult ki egységes álláspont. Felmerült azonban — jegyezte meg —■, hogy ha az MSZMP nem ideologizáló, hanem politizáló párt, akkor meg kell újítania viszonyát a hívőkhöz és szakítania kell olyan idejétmúlt kötöttségekkel is, mint például a párttagok egyházi rendezvényeken való részvéte- ' lének merev korlátozása. Más és nehezebb kérdés, hogy a tagság alapvető kritériuma maradjon-e a marxista világnézet, vagy inkább a politikai programmal való cselekvő azonosulás kerüljön a középpontba. Erről tovább kell folytatni a vitákat és valószínűleg majd a Központi Bizottság elé kell vinni — hangsúlyozta a szóvivő. B. A. körzeteiben lakó, fül-, orr-, gégepanaszokkal, rendellenességekkel bajlódóknak. Azokkal is fogalkoznak — akár körzeti orvosi beutaló nélkül is —, akik szervezetileg nem ide tartoznak, ha a kórház szakrendelését felkeresik. Különösképp nem küldik el azokat, akiknek a diagnosztizált baja „belevág” az osztály speciális orvosi programjába. Ezek a gége-nyaki daganatos betegségek, valamint — országos programként — a gégebénulások, a heges gégeszűkületek gyógyítását, kezelését jelentik. A gége-nyaki daganatok diagnózisának felállításába és kezelésébe onkoradiológust is bevonnak. A műtétet követő rehabilitációban foniáter — s hamarosan pszichiáter — is részt vesz. Hazánkban először I.ichtenberger doktor és munkatársai végeztek hangproté- zis-inplantációt, a gége teljes eltávolítása után. Visszaadva az egészséges ember számára természetes kommunikálás — a beszéd — képességét, a teljes értékű emberi létezést. Dr. Lichtenberger következetesen többes számban beszélt. Csoport-, illetve divatosan szólva teammunkáról, a betegek kezelését, gyógyítását ellátó felelős közösségről. A közös sikerélményekről egy-egy gyógyulás kapcsán. Mert a jelenlegi helyzetben ugyan mi lehet más, egyenértékű „fizetség” e heroikus munkáért — eredményekért? Ragaszkodott hozzá, hogy munkatársai neve — akikkel alkalmam volt találkozni — az övé mellé kerüljön: dr. Mészáros Béla alorvosé, dr. Süveges Kingáé és dr. Tallér Gabrielláé. Az utóbbi doktornő — a teljesség kedvéért, csupán hobbiból — az elektronikus szövegszerkesztés, a komputerek világába is „beásta” magát. A hozzávaló berendezés egy üzem ajándéka, a gyárban elvégzett szűrésért. Egyébként gégerákszűrésre minden héten szerdán, délelőttönként szintén bárki jelentkezhet — a személyazonossági igazolványával — az osztályon. Persze, hogy kíváncsi voltam, milyen belülről egy olyan kórházi osztály, amelyre egy nyugatnémet orvoscsoport is rácsodálkozott: ..Jé, hát ilyen is van a szocialista Közép-Ke- let-Európában?”. Halász Endrévé főműtősnőt, majd később — a közben sürgős teendőit végző — Jüsztl Istvánné osztályvezető főnővért hívta a főorvos kísérőül. Csak szuper- laitívuszokban kifejezhető a tisztaság, a műtők — illetve egy rövid ideig még csak egy műtő — európai színvonalú kialakítása, sterilitása, és csaknem teljes műszerezettsége —, mindez kollektív erőfeszítés eredménye. u Meglehet, profán dolog tisztasággal példálózni egy kórházi osztályon, de valljuk be, e téren sem vagyunk elkényeztetve. Nem a hanyagság, vagy az igénytelenség, hanem eredendően az épületek állaga, a segédszemélyzet hiánya, és nem utolsósorban a betegek — elnézést — trehánysága miatt. Itt viszont a megszállott hivatástudattól, a megfelelő körülmények, a bizalom viszonzásától indíttatva követelnek. Mindenkitől. Ezen az osztályon méltányolják — különösen a régi dolgozók, akik a rekonstrukciót megelőzően már itt tevékenykedtek —, hogy az egészségügy korábbitól is rosz- szabb anyagi körülményei közepette is igyekszik a kórház vezetése megteremteni számukra a korszerű feltételeket, beszerezni a szükséges, nemegyszer több millió devizaforint értékű külföldi műszereket. S nem puszta ígéret a visszajelzés: meglesznek a még hiányzók is. Nyilvánvalóan elismerése ez az osztály eredményeinek, orvosi-embe- ri-szakmai törekvéseiknek. S hogyan is fogalmazta meg ezt az osztályvezető főorvos, dr. Lichtenberger György kandidátus? — A most már megfelelő körülmények között szeretnénk eleget tenni a várakozásoknak. Megfelelni, s egyáltalán méltónak lenni az újjáalakítás során is megőrzött Rókus-atmoszférában a régi tradíciókhoz. Azokhoz, amelyeket még osztályunk egykor volt vezetője, a nemzetközi hírnevű Réthi professzor teremtett meg. i Kádár Edit Közhasznú levélsepregefés Foghíjas bizonyítvánnyal
