Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-06 / 80. szám

PEST MEG VEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS 1 MEGYEI TJUttCS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM Ára: 4,30 forint 19E9. Április o., csütörtök Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Az egyházak fontos és értékes társadalmi intézmények A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága április 5-én, szerdán ülést tartott. A testület tájékoztatást kapott az elosztáspolitika meg­újulásáról, valamint a szociálpolitika és az egészségügy meg­újítását szolgáló előkészítő munkálatokról. Megtárgyalta az MSZMP egyházpolitikájának tanulságait, és állást foglalt megújításának feladatairól. Végül a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke tájé­koztatta a Politikai Bizottságot a nők és a nömozgalom hely­zetéről. Még tartott a Politikai Bi­zottság ülése, amikor sor ke­rült az immár szokásossá vált szóvivői tájékoztatóra. Az el­ső két napirendről Kovács Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője adott informá­ciót. Elsőként az elosztáspolitika időszerű kérdéseiről tárgyalt tájékoztató jellegű anyagot a testület. Megállapította, hogy a lakossági jövedelmeik befolyá­solásának régi rendszere a mai viszonyok között már nem mű­ködik megfelelően. A megvál­tozott körülmények és a piac- gazdaság kialakítása melletti elkötelezettségünk egyaránt szükségessé teszi az elosztás­politika újrafogalmazását. Hi­szen az elképzelések szerint a piac lesz a gazdaság fő koor­dináló tényezője, a jövedelme­ket Is ez fogja rendezni. Az új elosztáspolitika kiala­kításénak munkálatai már megkezdődtek, azonban az or­szágos pártértekezleten elha­tározott ütemezéshez képest a szükségesnél lassabban foly­nak Az MSZMP-nek is ki kell alakítania e kérdéskörben állásfoglalását, anélkül, hogy az operatív kormányzati dön­tésekbe beavatkozna. A Poli­tikai Bizottság ehhez most bi­zonyos elvi kérdésekben ala­kította ki a véleményét. Töb­bek között abban, hogy a munkajövedelmek mellett tisztességes jövedelemként cél­szerű elismerni a tőkejöve­delmeket is, melyek a jövő­ben a lakossági jövedelmek között várhatóan növekvő arányt képviselnek majd. Ugyancsak megerősítette a Po­litikai Bizottság azt az előre­jelzést, hogy a piacgazdaság viszonyai között a személyi jövedelmekben a jelenleginél lényegesen nagyobb differen­ciák. lesznek. Ezeket el kell fogadni, ha nagyobb teljesít­ményből, illetve a tőke tör­vényes és hatékony működé­séből származnak — hangsú­lyozta Kovács Imre. Mivel ez azt is jelenti, hogy többen kerülhetnek nehéz helyzetbe, fejleszteni kell a szociálpoli­tikát. Már csak azért is. mert a hatékony foglalkoztatás kö­vetelményei miatt tudomásul kell venni a munkanélküliség elkerülhetetlenségét, töreked­ve persze arra, hogy az ne le­gyen tartós, illetve tömeges. A Politikai Bizottság az alapelveket elfogadván egyet­értett azzal, hogy az elosztás­politika kimunkálását fel kell gyorsítani, úgy, hogy az a második félévben összefüggő koncepcióvá válhasson és be­épülhessen az MSZMP válasz­tási programjába is. Kovács Imre adott tájékoz­tatást a második napirendi ponthoz is, ismertetve azt a tájékoztatót, amelyet Csehálc Judit miniszter asszony tartott a szociálpolitika és az egész­ségügy megújításáról. Hang­súlyozta, hogy a szociálpoliti­ka eddig kialakult rendszere — a nagy költségvetési ráfor­dítások ellenére is — túlélte önmagát. A tájékoztató szerint korszerűsítése két változatban lehetséges. Az első szerint a jelenlegi rendszert lényegében megőriznék, csak kisebb-na- gyobb igazításokat végeznének egyes elemein. A második vál­tozat lényege, hogy célzottab- ban és érezhetőbben igye­keznek támogatni a szociáli­san legrászorultabb társadal­mi csoportokat. Ehhez azon­ban vagy többletforrás, vagy a jelenlegi támogatások átcso­portosítása lenne szükséges. Az utóbbi viszont — mint egy kérdésre válaszolva a KB osz­tályvezetője kifejtette —, mi­közben bizonyos rétegek hely­zetét javítaná, másokat ked­vezőtlenül érintene, ami fe­szültségek forrása lehet. A Politikai Bizottság arra ösz­tönözte az előterjesztőket, hogy folytassák tovább a ki­dolgozó munkát, úgy, hogy a koncepciókat — mindkét vál­tozatban — terjesszék majd a Központi Bizottság elé. A napirendi pont keretében szó esett a társadalombiztosí­tás rendszeréről is, amelynek önállóságát és hatékon5'ságát erősítendő jelenleg folyik a jogalkotó munka. Erről szin­tén tájékoztatják majd a Köz­ponti Bizottságot. Az új társa­dalombiztosítást törvény fogja szabályozni, amely várhatóan még ebben az évben a parla­ment elé kerülhet. Az egészségüggyel kapcso­latban a Politikai Bizottság csak azt tudta megállapítani, hogy működésében jelentős (Folytatás a 3. oldalon.) Zászlélevonás Szerdán reggel ünnepélyes keretek között, katonai tiszte­letadással vonták le a Gellért­hegyen a Magyar Népköztár­saság nemzeti zászlaját és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóját, valamint a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren az állami zászlót. Vállalatokkal azonosan A kisiparosok és a vám Az április 8-án életbe lépő új vámjogszabály értelmében a kisiparosok a kereskedelmi vámtarifa körébe kerülnek át. Ezzel kapcsolatban a KIOSZ- ban elmondták, hogy a válto­zás kedvezően érinti a kisipa­rosokat, mert a jövőben köny- nyebben juthatnak külföldről származó anyagokhoz, eszkö­zökhöz, szerszámokhoz, mérő­műszerekhez. A kisiparosok és gmk-k — amennviben önálló expTtjogot kérnek és kapnak — a jövőben a vám szempont­jából a vállalatokkal azonos elbírálás alá kerülnek. ? r--y, ft'*" - s i.ty "• ? *' ' "" _ BELPOLITIKAI KRÓNIKA Wj t' .".r. ... 'ú ■ • - •" /• fr. Városavató ünnepséget tartottak szerdán Jánoshalmán. Pozs- gay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, állammi­niszter adta át a várossá nyilvánítást tanúsító oklevelet. O Ülést tartott az Országgyűlés közlekedési és építési bizottsá­ga. O Megalakult az Élelmiszer-gazdasági és Falusi Ifjúsági Szövetség. O Valerij Szajkin, az SZKP KB tagja, a moszkvai városi tanács elnöke a budapesti Ikarus gyárba látogatott. O Sajtótájékoztatót tartottak a KISZ Budapesti Bizottságának képviselői a Baloldali Ifjúsági Társulás szervezéséről. O Falu­gyűlésen vitatták meg az ófalui izotóptemető ügyét. AiitopslyB-dij. a Parlament­ben szerdán ülést tartott az Országgyűlés közlekedési és építési bizottsága. A testület egyebek között a vasútvilla- mosítási program végrehajtá­sáról, valamint a kistelepülé­sek úthálózatának fejlesztésé­ről tárgyalt. Nagy Ervin köz­lekedési, hírközlési és építés­ügyi miniszterhelyettes el­mondta, hogy a kormány a na­pokban határozott az autópá­lya-használati díj bevezetésé­ről. A május 1-jétől érvénybe lépő rendelkezés szerint az I., a II., és a IV. negyedévre 700—700 forint, a nyári hóna­pot felölelő III. negyedévre 800 forint lesz az autópálya-hasz­nálati átalány. Az egész éves bérlet 1300 forintba kerül. Az ezzel kapcsolatos részletes in­formációkat csütörtökön sajtó- tájékoztatón ismertetik. A vasút-villamosítási prog­rammal kapcsolatban a mi­niszterhelyettes arról tájékoz­tatta a képviselőket, hogy 1989—90-ben mintegy 120 kilo­méternyi, 1991—95 között pe­dig 300—400 kilométernyi vas­útvonalat villamosítanak. Je­lenleg 1800 kilométer a villa­mosított szakaszok hossza, s a MÁV évente 400—500 millió forintot költ elektrifikálásra. Célszerű folytatni a villamosí­tást, ám ennek előnyei csak akkor használhatók ki, ha hosszú távon is megalapozot­Csak ürügy a vízlépcső Nagymarosi tiltakozás Rendkívüli ülést tartott tegnap a Nagymaros Közsé­gi Tanács Végrehajtó Bizott­sága és a következő állásfog­lalást fogadta el: A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság környezet- védelmi csoportja és más al­ternatív szervezetek 1989. áp­rilis 3-án demonstrációt szer­vezlek Nagymaroson a víz­lépcső építése ellen. A szer­vezők az építési terület fő­bejáratához kértek és kaptak engedélyt illetékes szervektől, de végül is megmozdulásuk K emény viták voltak azok annak idején. Kevesen emlékeznek már rá. Kevesen, holott an­nak idején úgy látszott, megáll a világ, ha nem lesznek járási tanácstestü­letek és ahhoz kapcsolódó apparátusok. Milyen gyor­san elfújta a szél! Amint lepi a feledés pora az utó­dokat is, a járási hivatalo­kat, hiszen az 1984-es dá­tum — akkor szűntek meg — egyre távolabb kerül tő­lünk. s egyre tovolabbra azok az aggodalmak is, amelyek a községeik ..éret­lenségéről”. azaz az önál- ló(bb) tanácsi munka ki­alakításának elsietettségé- ről szóltak. Most meg már annak az ideje jött el. hogy a megyében egyre több ta­nács szakigazgatási tevé­kenysége kerül közvetlen megyei irányítás alá. Kihul­lik tehát az irányítási lánc­ból ismét egy szem, a városi körzetköznonti tanács űn. közreműködői szerepe. S amint ilyenkor ’ elvárható, ismét felerősödtek az ag­godalmas hangok. Olyan aggodalmakat hal­lani. vajon a távirányított — azaz a „távolból”, a me­gyétől vezérelt — közsé­gekben milyen lesz a szak­igazgatási munka ellenőr­zése. ennek következtében a színvonala, törvénvessé- ge. Mi lesz így a telepü­lések közötti, sok kérdés­ben elkerülhetetlen koor­dinációval? S vannak aggo­dalmas hangok olyasmiben KISXORÍTÓ is. ami kétségtelenül érde­kes vonzata az átalakulás­nak. Ilyen érdekes, ma még mozgásban levő, végleges formát nem öltött vonzat például a megyei tanácsta­gok területi csoportjainak a jövője. Az érintettek döntő több­ségének a véleménye sze­rint ezek a csoportok hasz­nosak. szükségesek. Módot adnak alaposabb informá­lódásra. egy sor. több tele­pülést érintő területfejlesz­tési kérdésnek az egyezte­tésére, ha szükséges, akkor közös álláspontnak a kiala­kítására a megyei tanács ülése előtt, és Így tovább. Most azonban, amikor a községek egy része már me­gyei irányítás alá helyezte apparátusát, szakigazgatási munkáját, a másik része vi­szont a „körzetközponthoz”, azaz valamelyik városhoz kapcsolódik, mi lehet, mi legyen a csoportoknak a szerepe? S van itt egy régi gond is. Az. hogy ezek a csoportok annak idején a közigazgatási beosztást vet­ték figyelembe, annak meg­felelően szerveződtek — egy városkörnyék települé­sei egy csoportba szorítot­ták megyei tanácstagjaikat —. s nem jutott szerep a ténuleges vonzáskörzetnek, a tényleges területi kapcso­latoknak, holott ezek gyak­ran nem egyeztek ugyan a papírszervezettel, de na­gyon is tükrözték a való­ságban kialakult viszonyo­kat. Hosszú ideje és egyre erő­teljesebben mutatkoznak jelei olyan ellentmondások­nak. amelyeket a helyi és a területi irányítás kapcso­latrendszere teremtett. Ez a kapcsolatrendszer valami­kor nem okozott semmifé­le gondot, hiszen egyszerű volt. Mindent fentebb dön­töttek el — a járás ügyeit a megyénél, a községét a járásnál —. a lépcsőfokokon lentebb állónak ilyenkor nem más a dolga, mint a végrehajtás. Az engedel­messég. Amikor azonban megkezdődött a kiszorító, azaz a megcsontosodott szervezetnek a nagyon las­sú. nagvon óvatos átalakí­tása, kiderült: az új forma nem létezhet új tartalom nélkül. Ennek az új tarta­lomnak volt a lényeges hor­dozója a tanácsi hatáskö­rök egyre nagyobb részé­nek az átkerülése a köz­ségekbe. Aminek ma sin­csen vége. Nincsen, hiszen az ún kétszintű irányítás­sal párhuzamosan a helyi tanácsok, azok szakigazga­tási szervei további hatás­körökhöz jutnak. Ennek mértékére fényt vet egyet­len példa. A meglevők mel­lé a helyi tanács szakigaz­gatása — amennyiben már a kétszintű irányítás köré­be került — csupán a mű­velődés és az oktatás terü­letén negyvennégy újabb hatáskört sorolhat! A feb­ruár elsejétől érvényes jo­gosultság más szakterülete­ken is lényegesen megnö­veli a helyben eldönthető ügyelőiek a számát, ami természetesen az állampol­gárnak öröm, mert nem kell utaznia. A kiszorító jó az állampolgárnak, mert egyre áttekinthetőbbé vál­nak számára a helyi köz- igazgatási viszonyok, ám az állampolgár joggal gon­dolkodik úgy. hogy ez még nem a dolognak a vége. le­het itt még menni az úton előre. L átszatra mindezeknek nincsen sok és közvet­len közük a megyei tanácstagok területi cso­portjainak jövőbeni léte­zéséhez. valójában azonban sokkal lényegesebbről van szó. Arról, hogy a területi csoportok körüli bizonyta­lankodás gyökere mélyebb­re nyúlik! Magának a me­gyei tanácsi testületnek a mai felállásához, szerepkö­réhez. képviseleti jellegé­hez. választásának módjá­hoz. Sokasodnak a tapasz­talatok arra vonatkozóan, hogy ez a „kis parlament” nem az. aminek lennie kel­lene. amit a változó valóság egyre sürgetőbben megkö­vetelne. Mészáros Ottó csaknem az egész nagyközség területét érintette. A felvonu­lás útján és a Kossuth téren — ez a település főtere — megtartott nagygyűlésen han­goztatott jelszavakból egyér­telműen kiderült, hogy a víz­lépcső-építkezés elleni tilta­kozás csak ürügy, a megmoz­dulás olyan politikai tünte­téssé vált, amely a jelenlegi politikai-társadalmi rendszer ellen irányult. Az ott elhang­zott jelszavak és a kialakult hangulat megütközést, félel­met keltett és rossz emléke­ket ébresztett az itt élő ál­lampolgárokban. A község la­kossága nevében a nyugalom, a közrend és közbiztonság ér­dekében tiltakozunk és visz- szautasítjuk, hogy a vízlép­csőt ellenző mozgalmak tele­pülésünket politikai tünteté­sek színtereként felhasznál­ják. tabbá, megbízhatóbbá válik a szükséges vasúti járművek ha­zai gyártása. ÉFISZ. Megalakult az Élel­miszergazdasági és Falusi If­júsági Szövetség. Mint nyílt levelükben olvasható, a szer­vezet a kistelepüléseken élő, az agrárgazdaságban, annak feldolgozóiparában, a vízgaz­dálkodásban dolgozó fiatalok érdekeit képviselve ifjúsági politikai szervezetként az MSZMP-vel kíván stratégiai szövetségre lépni. Az MSZMP által meghirdetett platform­szabadság elvéhez igazodva, a párton beiül nyíltan meghirde­tett nézetek közül azokat tá­mogatják, amelyek egy demok­ratikus és emberközpontú tár­sadalom elérését tűzik ki célul. „Azt várjuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártban a reformelkötelezett párttagok nyílttá és szervezetté tegyék reformmozgalmukat. Elhatá­roljuk magunkat a párton be­lüli társadalmi haladást aka­dályozó politikai tényezőktől, a reform halogatóitól, a társa­dalom meglevő problémáira diktatórikus választ kínáló csoportjaitól.” ...mi-,: Gyárlátogatás. A Moszkvai napok Budapesten elnevezésű rendezvénysorozatra a magyar fővárosba érkezett moszkvai párt- és tanácsi delegáció Va­lerij Szajkin. az SZKP KB tagja, a moszkvai városi ta­nács elnöke vezetésével szer­dán az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár mátyásföldi gyárá­ba látogatott. A küldöttség tagjaival tartott Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A delegáció rövid tájékoztatást kapott a gyár életéről, munkájáról, majd föl­kereste a helyi múzeumot, és meglátogatott több üzemrészt. Nyílt levél A Paksi Atom­erőmű Vállalat nyílt levelet intézett Ófalu és a környező községek népéhez a térségbe tervezett izotóptemető ügyé­ben. A levelet szerda esti fa­lugyűlésükön vitatták meg a helybeliek. A levél aláírói, Maróthy László nukleáris igaz­gató és Rósa Géza osztályve­zető azzal a kéréssel fordultak a címzettekhez, hogy ameny- nyiben a illetékes szakmai szervezetek és hatóságok a még folyamatban levő kiegé­szítő vizsgálatok és tervdoku­mentumok alapján azt álla­pítják meg. hogy nem emelhe­tő megalapozott kifogás a su­gárzó hulladék tárolására ki­szemelt terület műszaki alkal­massága ellen, úgy ezt az ál­láspontot ők is fogadják el. Olasz testvérmegyénk Umbria Magyarországon Néhány hét múlva nyitják meg azt a kiállítást, amelyen a Pest megyével testvéri kap­csolatokat ápoló olaszországi Umbria tartomány szövetke­zetei, vállalkozói mutatják be termékeiket, nem titkoltan abban a reményben, hogy a magyar cégekkel, köztük is elsősorban a Pest megyeiek­kel mindkét fél számára elő­nyös együttműködést alakít­sanak ki. A rendezvény elő­készítésére nemrég a KISZÖV vendégeként hazánkban járt Aldo Peverini, a Centro Umb­ria Arte Dell’ Umbria cég igazgatója Salvatore Aglieco elnök társaságában. Elutazá­suk előtt érdeklődtünk: elége­dettek-e a szervezéssel? Kér­déseinkre Aldo Peverini vála­szolt. — A mostani kiállítás a tavalyi perugiai bemutatko­zás folytatása: ezúttal azon­ban az olasz gyártók vendé­geskednek önöknél. Elképze­léseink szerint nemcsak az umbriai cégek termékeiből láthatnának az érdeklődők válogatást, hanem igyekszünk tájékoztatást adni a tarto­mány kulturális életéről is. A kiállítás iránt nálunk megle­hetősen nagy az érdeklődés, a jelentkezők között Umbrián kívüli vállalkozások is szere­pelnek. — Hol tart ma a rendez■» vény előkészítése? — Eddig húsz cég jelezte részvételi szándékát. Már összeállt az a lista is, ame­lyen a kiállítandó termékek szerepelnek. Eszerint az olasz szövetkezetek közül több sze­retné bemutatni élelmiszer-ipa­ri termékeit, a kerámiaégetés, nél használatos kemencéit, de különböző háztartási és ipari gépek is várhatóan láthatóak lesznek Budapesten. Mi most megnéztük azokat a helyeket, ahol majd a kiállítást meg­rendezhetjük. Ügy ítéljük meg, hogy ezek megfelelnek, s így minden remény megvan arra, hogy a májusi bemutatkozás sikeres lesz. F. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents