Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-28 / 99. szám
1989. ÁPRILIS 28., PÉNTEK Végzősök szakestélye Gödöllőn Gyűrű a boroskupa mélyén Ma este mindenki köteles torkát nemes nedűvel öblögetni — hangzott el a különösebb nehézségek nélkül teljesíthető felszólítás szerdán a GödöUői Agrártudományi Egyetem aulájában. A mező- gazdaSág-tudományi és társadalomtudományi kar végzős hallgatóinak előző napi ünnepsége után az ötödéves gépészmérnökjelöltek tartották meg gyürűavató szakestélyüket. Jó egynéhány száz évvel ezelőtt, az egyetemek alapításának és felvirágzásának hőskorában a diákéletnek is tradíciói és szokásai alakultak ki. Megvolt a maga szertartása az elsőévesek, a gólyák avatásának, és hagyománnyá vált formák között vettek búcsút alma, materüktől a diplomázó hallgatók is. Néhány intézményben ma is élnek ezek a régmúltba visszanyúló szokások, másutt viszont semmi nem teszi emlékezetessé a diákok számára azt, hogy először, vagy éppenséggel utoljára lépnek egyetemük falai közé. A ka.cs- karingós utat bejárt magyar felsőoktatás történelme során nem divatozott mindig a hagyományőrzés. A GATE ötvenes években végzett hallgatóinak is különösebb hírverés és ünneplés nélkül adták tudtára: elvégezték az egyetemet. Az utóbbi időben viszont újra felelevenedtek Gödöllőn az egykori tradíciók, az idén végzős évfolyamok meghívói kö- csögavatóra invitáltak. A szerda esti ünnepség mezőgazdasági gépészei két szokást kapcsoltak össze: a gaz- dásztradíciónak számító köcsögöt a mérnököknél viselt gyűrűvel. így lett a köcsögava- tóból egyben gyürűavató szakestély is. Az ünnepi vacsorát a jövő mérnökgenerációjára igényt tartó vállalatok, üzemek állták, s nem egy esetben ők segítettek megvásárolni az olcsónak éppen nem nevezhető arany pecsétgyűrűt is. Az útilapukötéssel dr. Szabó Ferenc MÉM-államtitkár bocsátotta .útjára az évfolyamot, amelynek minden tagja elhelyezte évszámokkal jelölt korsójában a G betűvel és tört fogaskerékkel díszített gyűrűt. A kar dékánja csapra verte a hordót, s a diákok, fenékig ürítve kupáikat, felavatták a mesterségük címerét jelképező gyűrűt. Gaudeamus igitur — vigadjunk hát, amíg fiatalok vagyunk, hangzott fel az ősi diák dal a gödöllői aulában, s a korábbi komoly hangú felszólításnak engedelmeskedve következett a nemes nedűvel való öblögetés. Nem a sárga cserépkorsókból, azokat felváltották a borospoharak, sőt néhány hagyományszegő nem átallotta szomját a fanyar vö rös helyett sörrel csillapítani. A kupa emlék marad, nem csak a gépészek, hanem tiszteletbeli évfolyamtaggá választott tanáruk, dr. Vas Attila számára is. Az ünnepélyesen felavatott gyűrű pedig egy életen át mutatja majd, tulajdonosa valaha az agrártudományi egyetem padjait koptatta. M. L. Szavalóverseny Latinovits emlékére Időpont-módosítás Április 6-i számunkban már hírül adtuk, hogy a Szi- getszentmiklósi és a Pest Megyei Tanács művelődési osztálya a Szigetszentmiklósi napok keretében szavalóversenyt rendez Latinovits Zoltán -emlékére. A versenyen indulhatnak a megye középiskolás, Budaörsi gyerekeknek Munka és szórakozás Néhány évvel ezelőtt szerveződött meg., „s.„azóta nagy sikerrel működik Budaörsön a tinitanácsadó, népszerű nevén a TINTA. Szakemberei a legkülönfélébb problémákkal hozzájuk forduló tizenéveseknek nyújtanak segítséget, adnak tanácsot. Az idén nyáron újabb rendezvény kötődik majd a TINTA nevéhez: az építőtábori mozgalom keretében, esély tábort szerveznek a városban. A táborba azokat a fiatalokat várják, akik egyébként is igénybe veszik a tanácsadó szolgáltatásait. Délelőtt parkfenntartást, város- szépítési munkákat végeznek majd a ' résztvevők, délután pedig szabadidős programokon szórakozhatnak.-főiskolás és felnőtt versmondói. A nevezéseket, amelyeknek tartalmazniuk kell a pályázó nevét, címét, életkorát — eredetileg április 30-ig kellett benyújtani a városi tanács vb művelődési, ifjúsági és sportosztálya címére, 2310 Szi- getszentmiklós, Kossuth Lajos u. 2. szám ala. A jelentkezőknek három művel kell készülniük: elsőként egy Latinovits Zoltánról szóló vagy róla írottal, másodikként az elhunyt művész repertoárjában szereplővel, s végül egy szabadon választott irodalmi alkotással. Nos, a nevezés feltételei változatlanok maradtak, csupán a jelentkezési határidő és a verseny időpontja módosult. Az új jelentkezési határidő május 15-e. A verseny időpontja pedig május 26. Aki tehát még kedvet érez a részvételhez, elegendő ideje van, hogy felkészüljön. Átadták a SZOT-díjakat Csütörtökön a SZOT Szállóban átadták az idei SZOT-díjakat. A dolgozók javaslata alapján a szakszervezeti mozgalom ezzel a díjjal az idén 20 személy, illetve alkotó kollektíva közösségért kifejtett munkásságát ismerte el és köszönte meg. SZOT-díjat kapott: Ágh Attila politológus; Brenner György grafikusművész; Hunyadi Zoltán karnagy, főiskolái tanár; Illés László irodalomtörténész; Juhász Árpád geológus, a Magyar Televízió főszerkesztő-helyettese; a Kaláka együttes (Gryllus Dániel, Becze Gábor. Huzella Péter, Radványi Balázs); Kecskés József népművelő; Dr. Kokas Klára zenepszichológus; Iíom- lós Juci színművész; a MÁV tüdőgyógyintézet sebészeti csoportja (Molnár János osztályvezető főorvos, Baranyai Lajos főorvos, Rigler András . adjunktus, Kas József adjunktus, Pommersheim Ferenc alorvos); Makovecz Imre építőművész; Mészáros Márta filmrendző; a televízió Sorstársak című műsorának alkotó kollektívája, az MTV pécsi körzeti stúdiójának dolgozói (Békés Sándor stúdióvezető, Füzes János felelős szerkesztő, Bükkösdi László rendező); Sáros László építész; Sütő András Romániában élő író; Szabó Ivánné Nikolin Éva, a Magyar Rádió főmunkatársa; Varga Mátyás díszlettervező; Zsui;áfszky Zoltán táncművész, koreográfus; megosztott díjban részesültek Gyögyösi Mihály és Kertai László építészek. A Szombathelyi szimfonikus zenekar nem fogadta el a kitüntetést. A kitüntetetteket Simó TiKecskés Józsefet, a gödöllői művelődési központ igazgatóját nemigen kell bemutatni szőkébb pátriájában: a helyi közélet egyik ismert egyénisége. — Meglepődtem, amikor hallottam, hogy az én nevem is szerepel az idei SZOT-dí- jasok között — mondta, amikor az ünnepség után rövid beszélgetésre invitáltam. — Az ember nem azért dolgozik, hogy kitüntetést kapjon — igaz, jólesett az elismerés. Tetszett, hogy az oklevélen mint népművelő és nem mint igazgató szerepelek. Soha nem a beosztás volt számomra a fontos; arra vagyok büszke, hogy mint népművelőt tartsanak jónak. — Mióta dolgozik ezen a területen? — Két évtizede tevékenykedem a közművelődésben. A balmazújvárosi művelődési házban kezdtem a pályát, itt később igazgató lettem. 1979- ben pályázat útján nyertem el a gödöllői művelődési központ igazgatói állását. Tulajdonképpen nagyon szerencsés helyzetben voltam: a vadonatúj kulturális intézményt csak 1981-ben adták át, így két esztendő állt a rendelkezésemre ahhoz, hogy előkészítsem a színvonalas munkát. — A jelek szerint sikerült ... — Tisztában vagyok azzal, hogy ez az elismerés a gödöllői művelődési központ egész kollektívájának, az ott folyó kulturális tevékenységnek szól. Mindig igyekeztünk valódi értékeket közvetíteni, ugyan akkor minél teljesebben kielégíteni az emberek mindenkori igényeit, elvárásait. Törekedtünk arra is, hogy a helyi közélet számára fórumot biztosítsunk: Gödöllői Hívogató címmel havonta megjelenő újságot adunk ki két éve. Nem tagadom, néha elébe vágtunk az eseményeknek, s ez bizony vitát is kiváltott. 1981—82-ben például előadássorozatot szerveztünk a mai magyar társadalom egyenlőtlenségeiről, s ez sokakban ellenérzést váltott ki. — Mi az ars poeticája? — Még sohasem fogalmaztam meg egyetlen frappáns mondatban. Talán az: számomra a munka és az élet egyet jelent, ezt a kettőt nem tudom szétválasztani. Tény, hogy nem kikövezett úton jártam, s ma is ugyanolyan görcsökkel, szorongásokkal kezdem sokszor a napot, mint pályám legelején: képes leszek-e megvalósítani mindazt, amit elterveztem? Faggyas Katalin KORFORDULÓ Gyermekvárosi lányokat fogadnának maguk közé Munkát vállaltak a klubtagok Rohanó élettempónk mellett ma valahogy kevesebb idő jut törődni az idős emberekkel. Nem így van ez Foton, az idősek klubjában, melyet a nagyközségi tanács üzemeltet, s évente 500 ezer forint szociálpolitikai támogatásban részesít. — Az intézmény 1977-ben nyitotta meg kapuját — mondja Pintér Károlyné vezetőnő. — Akik akkoriban bejártak, a napi programban kötelesek voltak részt venni. Később nagyobb lett a szabadság. Most mindenki akkor jön és megy, amikor akar. kedve szerint tartózkodhat itt. Pillanatnyilag huszonkilencen látogatják a klubot. Többnyire nem magányosak, gyermekeikkel élnek, de a családok zöme napközben dolgozik. Az idősek egyedül érzik magukat otthon, s mivel igénylik a társaságot, eljönnek ebbe a közösségbe. A legfiatalabb klubtagunk ötven, a legidősebb 88 éves. A száz négyzetméteres épület otthonos, barátságos, környezete szépen parkosított. A nagy társalgóban harsány politizálás, egy-egy jóízű nevetés közben az idősek szaporán csomagolják a gézt. Bedolgoznak a Dunakeszi Szociális Foglalkoztatónak. Halkan szól a rádió, egy idős bácsi a híreket hallgatja. Mások a kényelmes fotelekben ülve beszélgetnek. A női és a férfi háromágyas pihenő lehetőséget ad a szundikálásra is. Aki akar, és erre otthon nincs lehetősége, a fürdőszobában tisztálkodhat. — Napi háromszori étkezést adunk — folytatja a vezetőnő. — Mindezt 42 forintért, de ez az összeg a nyugdíj alapján mérséklődik. Sokan csak 10,80-at fizetnek, mert kicsi, 3500-4000 forint a nyugdíjuk. Dr. Albert András körzeti orvos minden szerdán helyben rendel. Az idősek 80 százaléka ingyenes gyógyszerellátásban részesül. Különösen jelentős ez a drága gyógyszerek, mint a Hystodil, Trental, Ulceran esetében. — Van meghatározott napirendjük? — Reggel 7-től délután fél 4-ig tartunk nyitva. Fél 9-kor reggeli, utána lehet televíziót nézni, rádiózni, lemezt, magnót hallgatni, olvasni, kártyázni, sakkozni — sorolja Pintér Károlyné. — Aki szeret, kézimunkázhat, de az idősek többsége dolgozik. A közös ebéd után megpihennek kicsit, majd hideg vacsorával a szatyorban hazaindulnak. — Milyen közös programjaik vannak? — Együtt ünnepeljük a karácsonyt, jön hozzánk a Télapó, a nyuszi, megtartjuk a nőnapot és az anyák napját, a név- és születésnapokat, rendezünk teadélutánokat. Évente szervezünk egy-egy autóbusz-kirándulást is — meséli Pintér Károlyné. Az idősek klubjában közel kerülnek egymáshoz az emberek. Volt már példa házasságra, jelenleg akad élettársi viszony is. Csak akkor törnek össze az idősek, ha valaki eltávozik közülük... — Előfordul néha békétlenség? — Csak apróbb összezördülések. Igyekszünk békítgetni őket ilyenkor, fölteszünk egy- egy magyarnóta-korongot a lemezjátszóra, ami csodaszerként hat — véli a vezetőnő. — Az idősek hozzátartozói tartják-e a kapcsolatot az intézménnyel? — Csak ha eltávozott a gondozott. A haláleset után eljönnek megköszönni a törődést. A huszonkilenc rendszeresen bejáró idős emberen kívül van hatvanegy külső gondo- zottuk is. Hozzájuk tisztelet- díjasok járnak ki, segítenek napi gondjaik megoldásában. Nem elsősorban a pénzért vállalkoznak erre a munkára, hanem azért, mert tisztelik, szeretik az időseket, akik viszonozzák nemes érzelmüket. Foton szeretnék bővíteni az idősek klubját úgy, hogy szállást is tudjanak adni az arra rászorulóknak. Négy gyermekvárosi kislányt is maguk közé vennének, olyanokat, akik az idősek gondozását tanulták. Igv álláshoz és szolgálati férőhelyhez, mi több, otthonhoz juttatva őket. Ehhez az ügyhöz szeretnék megnyerni a Szociális és Egészségügyi Minisztérium támogatását, pályázat útján. Panyi Mária Vállozatosan, mértékletesen Mit egyen az idős ember? Idős korban már egyre nagyobb jelentősége van — kedvező közérzetünk megóvása érdekében is — a helyes táplálkozásnak. Bencsik Klára adjunktus, dietetikus, e téma tudományos kutatója, kérdésünkre elmondta, hogy gondos étrenddel meg lehet előzni az idős kor leggyakoribb betegségeit, késleltetni kifejlődésüket. — Fontos az is, hogy az idős ember egyszerre csak keveset egyék — kezdi Bencsik Klára. — öregkorban jelentősen csökkenteni kell a kalóriabevitelt. Egy hetvenéves embernek például egyharmad- dal kevesebb kalóriára van szüksége, mint egy harminc- esztendősnek. Az időskorúak közül ezt csak kevesen tudják, ezért sok az elhízás ebben a korban. Fontos az is, hogy betartsák az étkezés ritmusát, a rendszeres napi négy-ötszöri evést. A felszedett súlyfölösleg többletmunkát jelent a szívnek, nehezíti az ízületek, csontok, izmok munkáját, fokozza a hajlamot a cukorbetegségre. Legtöbbször a vérnyomás is emelkedik tőle, és gyakran jelennek meg az érelmeszesedés tünetei is. Ennek ellenkezője az alultápláltság. Ez hasonló veszélyeket rejt magában. A családban élő öregek általában rendszeresen táplálkoznak, a hiányos étkezés többnyire a magányosan élőkre jellemző, akik önmagukba fordulva elvesztik kapcsolatukat a világgal. Nem fordítanak kellő gondot az étkezésre.’ ezért aztán szervezetük fokozatosan legyengül a fehérje- és vitaminhiány miatt. Fontos lenne tehát a magányos öregekre gondot fordítani. Ez természetesen a család feladata lehet elsősorban. — Nagyon fontos, hogy az értékes, állati eredetű fehérje minden étkezésben szerepeljen, tehát az öreg ember reggelire, ebédre, uzsonnára és vacsorára is egyék tejet, tejterméket, húst, tojást. Jó reggeli például a ' tej, vajas kenyér parizerrel vagy tojással. Fontos a rendszeres zöldség- és főzelékféleségek fogyasztása is. Az idős szervezet könnyen válik vitaminhiányossá az egyoldalú táplálkozás következtében. A zöldség- és főzelékfélék, a tej és a húsok, továbbá a tojás megfelelő mennyiségi] A-, B-, C- és D-vitamint tartalmaz. Ez is nagyon fontos az idős szervezet számára. Mérsékeljük a zsírfogyasztást, különösen vonatkozik ez az állati zsiradékokra (vaj, tejszín, sertés- és baromfizsír). Növényi eredetű zsírok (étolaj, margarin) fogyasztásával csökkenthetjük az érelmeszesedést. Nem kell az öreg embert mindentől eltiltani. Cukrot, édességet, süteményt kisebb mennyiségben fogyaszthatnak, a friss gyümölcsök pedig felérnek bármilyen élvezeti cikkel. A helyes táplálkozást tehát nem a tilalmak, hanem a változatosság és a mértékletesség jelentik. Kasznár Zoltán Olcsón nyugdíjasoknak Dunakeszin újszerű megoldással segíti a kispénzű nyugdíjasokat a Vöröskereszt, hogy szerény jövedelmük mellett is megvásárolhassák szükségleteiket. A helyi és környező települések vállalataival együttműködve időszakonként olcsó vásárokat szerveznek. Itt az érdeklődők termelői áron, tehát az üzleti áraknál lényegesen olcsóbban vásárolhatnak. Tavaly márciusban rendeztek először ilyen olcsó vásárt, amikor a dunakeszi lakótelepen, egy kijelölt területeken sátrakat állítottak fel, ahova az akcióban szervezett vállalatok a vöröskeresztes aktívákkal együtt elhozták az árukat. Egész napon át, leszállított áron árusítottak. A vásár keretében például a váci fonalgyár kézi kötő fonalait kilónként 500 forintért árusították. Ugyancsak a váciakkal együttműködve szövetvásárt is rendeztek. A Szobi Szörp Üzem különböző üdítőket, közöttük olyanokat is, amelyek az idős emberek egészségét hasznosan óvják, termelői áron hozott forgalomba. A Váci Áfész importból származó ruhaféléket árusított, amelyeket kilós áron rendkívül olcsón lehetett megvásárolni. Nagy aktivitással kapcsolódott az olcsó vásárok megrendezésébe a Fóti Tsz is. Legutóbb például nagy számban árusítottak darabonként 70 forintért hízott tyúkot, visszatérően több alkalommal önköltségesen tojást. Időnként az idős embernek is jólesik egy kis édesség, amire sok esetben már nem jut a kiszámított nyugdíjból. A vásárra a fóti tsz édesipari üzeme leértékelve úgynevezett Ördögszemet hozott. ‘ A dunakeszi Vöröskeresztszervezet június közepén kíván újabb olcsó vásárt rendezni a nyugdíjasoknak. Cgy tervezik, hogy addigra kapcsolatot teremtének a közeli cipőgyártó üzemekkel is. hogy lábbelikkel is megjelenhessenek a vásáron. K. Z. l bor, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára köszöntötte. A díjakat Nagy Sándor, a SZOT főtitkára adta át. Ezt kővetően a SZOT elnöksége fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Népművelőként kapta a rangos elismerést Segít a Vöröskereszt