Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-28 / 99. szám

1989. ÁPRILIS 28., PÉNTEK

3

Állásfoglalás önkritikával

Segítségkérés a minisztertől

Monori-erdő, az ottani környezetszennyezés ügye, mint az kezdettől fogva tudható volt, még sokáig nem kerül le a napirendről. A fejleményekről rendszeresen beszámoltak a tömegtájékoztatási eszközök, köztük a Pest Megyei Hírlap. A legutóbbi országgyűlési ülésszak kapcsán ismertettük dr. Varga János képviselőnek dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez intézett interpellációját, a tárca vezetőjének válaszát, majd részletes levelét... A legújabb fejlemény, hogy a kedden megtartott ülésen foglalkozott a témával az MSZMP Monori Városi Bizottsága. A testület — saját felelősségét is beismerve — állásfoglalást fogadott el a környezetszennyezéssel, illetve a kárelhárítással kapcsolatban, és levelet fogalmazott meg a KVM vezetőjének. Az alábbiakban ezt a két dokumentumot közöljük.

1.

Az állásfoglalás: „A Minőség Vegyipari Kisszövetkezet monori-erdei telephelyén bekövetkezett, környezetet súlyosan veszélyeztető szennyeződések feltárása, illetve az erre utaló közvetlen igény 1987. február 5-én fogalmazódott meg a Monori Tanács és a HNF nagyközségi bizottsága részéről. A szövetkezet vezetői a vállalt kötelezettségnek nem tettek eleget, a lakosság által jelzett területről az elásott hulladékot és göngyölegeket nem tárták fel.

A feltárást közérdekű bejelentés alapján az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal 1987. június 4-én rendelte el, amikor kidecült, hogy a kisszövetkezet súlyosan szennyezte környezetét és olyan bűnt követett el a természettel és a környezettel szemben, mely országos szinten is példátlan, egyedülálló. Az esemény és ennek következményei konfliktushelyzetet alakították ki Mondfi-erdőn, kéményén befolyásolva a lakosság közérzetét, politikai hangulatát, ami még jelen pillanatban sem záródott le véglegesen. A rendezés elhúzódását befolyásolta, hogy ilyen nagyságrendű környezetszeny- nyeződés átfogó és komplex kezelésére nem volt felkészülve a társadalom, a kormány, a különböző hatóságok és a politikai vezetés sem.

Az MSZMP Monor Városi Bizottsága vezetése felelősséget érez abban, hogy a rendezés folyamata ilyen mértékben elhúzódott, hogy nem sikerült kellő befolvást gyakorolni az illetékes állami és hatósági szervekre, a kisszövetkezet vezetőire. és nem találta meg azokat a nontokat. ahol jobban tudta volna kéovise'ni az állampolgárok érdekeit.

Ezt az önkritikát magunkra nézve kötelezővé tesszük, még akkor is, ha kinyilvánítjuk, hogy kezdettől fogva a pártbizottság következetesen kiállt a környezetszennyeződés teljes megszüntetése, a kárelhárítás végleges rendezése ügyében. A rendezési folyamat jelenleg olyan fázisába érkezett, hogy a

továbbiakban nem tartjuk lehetségesnek a különböző alternatív javaslatok mérlegelését, mert a halogató taktika fokozza az eddig is meglevő feszültségeket.

A monori-erdei közvélemény, a Társadalmi Ellenőrző Bizottság, a Társadalmi Egyesület, a Monori Városi Tanács, a HNF városi bizottsága, a helyi pártalapszervezet nevében olyan javaslattal élünk, mely a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter dr. Varga János országgyűlési képviselőnek adott' hivatalos válaszát veszi alapul:

— a szennyezett föld végleges elszállítása a szövetkezet telephelyéről az aszódi veszé- lyeshulladék-Jerakó területre;

— a telephelyen belüli szennyezett talajvíz tisztítása, a továbbterjedésének megakadályozása, a telephelyen belüli víztest befoglalására vonatkozó tervezet elkészítése, a kivitelezés elvégzése;

— a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, valamint a megyei tanács segítségével a monori-erdei település vezetékes ivóvízellátásának megvalósítása, illetve a megvalósításhoz szükséges tervek elkészítése. A célok megvalósítása érdekében a kisszövetkezetnek az általa okozott károsult területeken a hozzájárulást biztosítani kell;

— a monori-erdei település Társadalmi Ellenőrző Bizottsága időszakonként, szúrópróbaszerűen ellenőrizhesse a telep termelési tevékenységét, a környezetkímélő technológiák betartását.

A fenti kérdések rendezésében a továbbiakban változtatást elfogadni nem tudunk, mert az állampolgárok türelmével és jogos igényével visz- szaélni nem lehet.

A kisszövetkezetnek hatósági segítséggel, az előírt határidőkön, illetve az eljárások jogi időintervallumának keretén belül teljesíteni kell a kötelezettségeket. Amennyiben ezek nem teljesülnek, úgy elveszti realitását a szövetkezet vezetésével való további munka- kapcsolat fenntartása. Ebben az esetben az MSZMP Monor Városi Bizottsága a rendelkezésre álló politikai eszközökÜlést tartott a Minisztertanács

SZAJTATVA

Becslés

Nincsenek még tájékoztató jellegű adatok sem arra, mekkora lehet a ház körüli portákon, a zártkertekben, a magántulajdonban maradt földdarabkákon a gyümölcsfáknak a száma, s még kevesebb az ismeret arról, milyen fajták lehetnek ezek. Becslések ugyan vannak egy-eg3{ településen — az áruként felkínált termésből visszakövetkeztetve —, ezek azonban megbízhatatlanok. Már ami a számokat illeti. Sajnos, nagyon is igazolódnak viszont a becslések akkor, amikor az irányzatokra kell következtetni: évről évre csökken a felkínált termésnek a mennyisége.

Azt mondja a nagy felvásárlótelepnek a vezetője, hogy szembetűnő a visszakozás a csonthéjasoknál, s ott is különösen a kajszinál és az őszibaracknál. Papírokat mutat, évről évre miként kisebbedéit a felvásárolható meny- nyiség; zuhanásszerű a változás. A magyarázat? Kevés az újonnan ültetett fa! Nincsen utánpótlás tehát. Kertek, földcsíkok kínálkoznának fel az ültetés céljára, amint a ház körüli portán is lenne helye néhány fának, de: nem kellenek. Nem kellenek a tulajdonosoknak ilyen, „gondot okozó” vagyontárgyak. Metszeni, permetezni . . . brrr. Elvinni a felvásárlóhoz azt a tíz-, húsz-, harminckilónyi árut ... az is gond. Minek ez az egész?

Szájtátva látja tehát az ember, hogy valóban ritkul a fasereg, s hallhatja azt is, hogy bár foglalkoznak mezőgazdásággal a családok, asztalukra egyre kevesebb gyümölcs kerül. Az indok? Drága a piacon, az üzletben, meggondolandó tehát a vásárlása még akkor is, ha a gyerek szívesen fogyasztaná ... S természetes, mert egyre kevesebb a fa, egyre drágább lesz a gyümölcs. Becslések szerint a kilencvenes évek közepén némely gyümölcs már olyan ritkaságnak számít majd. mintha távoli földrészek külömleges csemegéje lenne. A becslés ebben az esetben sajnos, szinte biztos. Hiszen a ma el nem ültetett fának a termése: megtervezhető hiány. S a hiány nyomában megtervezhető valami más is. A gyümölcsár növekedése. . .

MOTTO

kel kezdeményezni fogja a szövetkezetnek Monori-erdőről történő kitelepülését, a kárelhárítás állami, jogi rendezését.

A további munkában együttműködést és támogatást kérünk a monori-erdei lakosságtól, a Társadalmi Ellenőrző Bizottságtól, a Társadalmi Egyesülettől, a Monori Városi Tanácstól, a HNF városi bizottságától, a pártbizottság testületétől és minden felelősen gondolkodó állampolgártól.”

2.

A levél:

„Tisztelt Maróthy Elvtárs! Az MSZMP Monori Városi Bizottsága 1989. április 25-én foglalkozott a Minőség Vegyipari Kisszövetkezet által okozott monori-erdei környezetszennyeződés során felmerült további tennivalókkal. Az állásfoglalás kialakításánál az ön által dr. Varga János országgyűlési képviselőnek írt válaszlevelet tekintettük alapul. Az interpellációra adott válasznak megfelelően a párt- bizottság testületé is a rendezés következetes, határidőre történő teljesítésének számonkérésére kötelezte el magát. Amennyiben a meghatározott feladatok teljesítésére a megjelölt időpontokban nem kerül sor, úgy a kisszövetkezet monori-erdei jelenlétét támogatni nem tudjuk. Ebben az esetben minden rendelkezésünkre álló politikai, társadalmi eszközzel fellépünk a kisszövetkezet jelenléte ellen. Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy részünkre nem elsődleges és kizárólagos cél a szövetkezet megszűnése. Továbbra is a kárelhárítás rendezését, a további szennyeződés megakadályozását kérjük a szövetkezet kollektívájával történő alkotó együttműködés keretében.

Többoldalú megbeszéléseink során felmerült a kisszövetkezet pénzügyi teherviselő képességének nagymértékű csökkenése is, mely végső esetben a rendezés meghiúsulását is jelentheti. Javasoljuk, szíveskedjenek mérlegelni, hogy a kü-i lönböző'büntetések (17,5 millió Ft + 18.678 millió Ft) időbeli elhatárolásával mennyire lehet a szövetkezet teherviselő képességét és ezáltal a rendezés biztonságát növelni.

Tisztelt Miniszter Elvtárs! A pártbizottság testületé nevében kérem az ön segítségét a rendezés következetes. szigorú számonkérésében, végrehajtásában és a büntetések realizálásának általunk javasolt bonyolításában.

A monori városi pártbizottság nevében:

Szentgyörgyvári István első titkár

(Folytatás az 1. oldalról.)

hosszú távra nem támaszt akadályokat. Állami vállalatokról és szövetkezetekről intézkedik, illetve ezek átalakulását segíti elő gazdasági társaságokká, tehát érdekek ütköznek életbelépésével. Ütközik majd az állami, a vállalati és a részvényesi érdek. A Minisztertanácson lezajlott vitáról elmondta, hogy ez csak egyetlen vonatkozásban bontakozott ki, arról, hogy mi legyen az átalakulás során a vállalati tanácsokkal. Egyébként az ülés vita nélkül egyetértett a tervezettel. Sárközi Tamás ezután hangoztatta, hogy az előterjesztés önkéntesnek és nem kényszerűnek határozza meg az átalakulást, s ezt a vállalatokra bízza.

A törvény megalkotásának szükségességét azzal is indokolta, hogy problémát okozott eddig, hogy a külföldi vagy belföldi befektető nem tudta, hogy kivel is tárgyaljon, mert a vagyonkezelés Magyarországon nem volt teljesen tisztázott. Most kimondják, hogy a vállalatot alapító vagy a Minisztertanács által kijelölt szervezet lesz a vagyonkezelő, amelyet felhatalmaziiak az átalakulás lebonyolításának végrehajtására. Hozzzáfűzte azt is, hogy a törvényben garanciákat építettek be arra, hogy a vállalatok a nemzeti vagyont ne árusítsák ki és nem kerülhet sor áron aluli értékesítésre.

Nagy szerep jut a cégbíróságoknak

Sárközi Tamás hangsúlyozta a törvénytervezet átmeneti voltát, s rámutatott, hogy a végső szabályozást a tulajdon- viszonyok kérdésében az alkotmánynak kell megtennie. Beszélt arról, hogy nagy szerepet szánnak a cégbíróságoknak, amelyek június 1-jétől a tervek szerint ellátják a felügyeletet. Beszélt arról, hogy a szövetkezeti vagyont, részben a tagok között, értékpapírokban meg kell osztani. A szövetkezeteknél ezt 50 százalékban maximálják, s a kisszövetkezeteknél nem lesz ilyen korlátozás Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a kisszövetkezetek támogatása most abban is érvényesül, hogy minden adó és illeték nélkül válthatnak át más társasági formává, például kft.-vé.

Az igazságügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy az Országgyűlést „háttéranyagként” kívánják tájékoztatni a vagyonkezelés rendjéről. Az állami vagyonkezelési törvény kidolgozására külön bizottságot kívánnak létrehozni. Azt tervezik, hogy még májusban benyújtják a törvényjavaslatot a parlamentnek, s ha a képviselők elfogadják azt, július 1-jén életbe is léphetik az ú) törvényt.

Kérdésekre válaszolva Sárközi Tamás hangsúlyozta az átalakulás kísérleti jellegét és rugalmas voltát és elmondta, hogy ezt a folyamatot jó lenne, ha egy szakértői bizottság segítené, de erre még nincs döntés. A földtörvény módosításával kapcsolatban rámutatott, hogy ezután a kezelők kapják meg a földtulajdonosi jogokat. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a törvénytervezet nem akadályozza meg azt sem, hogy szövetkézét részvénytársasággá alakuljon át, bár — mint hozzátette — ez Nyugat Európában sem megszokott.

A miniszterielöltek tapasztalt szakemberek

Marosán Györgyöt megkérdezték, hogy mi igaz abból az elterjedt hírből, hogy a forintot hét százalékkal leértékelik. A kormányszóvivő kijelentette, hogy a Minisztertanács ülésén erről nem volt szó. Marosán György arra vonatkozóan is kapott több kérdést, hogy milyen hangulatú volt a kabinet csötörtöki tanácskozása, hiszen közismert, hogy a miniszterelnök hat tárca élén változást javasolt, s a javasolt új miniszterek személyéről az Országgyűlés május 12-én kezdődő ülése dönt. A szóvivő elmondta, hogy ugyanolyan tárgyszerű volt a légkör, mint máskor. Ami pedig az új miniszter jelöltek személyét illeti, az országgyűlési bizottságoknak alkalmuk lesz meghallgatni őket. Ez a bemutatkozás Horn Gyula esetében, a külügyi bizottságban, már meg is történt. Marosán György hangsúlyozta, hogy a javasolt új tárcaviselők jó értelemben vett szakemberek, akik nem kívülről kerülnek — ha a parlament jóváhagyja jelölésüket — az államigazgatás e tisztségeibe, hanem belülről, tapasztalt vezetőkként. Fiatalabb és munkabíróbb ez

a gárda — fűzte hozzá a szóvivő.

Egy kérdésre, amely a gazdasági szükségállapot állítólagos tervezett bevezetése körüli félreértést firtatta, Marosán György idézte Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozatát arról, hogy a Minisztertanács egyetlen ülésén sem foglalkozott ezzel. A helyzet nem teszi szükségessé ezt — fűzte hozzá, majd beszámolt arról, hogy a miniszterelnök az Országgyűlés május végi ülésén tájékoztatót ad azokról az intézkedésekről, amelyek ahhoz kellenek, hogy az idei tervet végrehajtsuk. Egy későbbi időpontban pedig hosszabb távú tervet ismertet.

A kormányszóvivő egy kérdésre válaszolva kategorikusan cáfolta, hogy a BC-szám- lák zárolását terveznék. Sőt

— mint mondotta — ellenkezőleg, a kormány a deviza- számlák további liberalizálására hoz intézkedéseket, s ezek elsősorban az utazási devizaszámlákra vonatkoznak majd. Ezeket egyébként a Minisztertanács jövő heti ülésén kívánja megvitatni.

Alkotmányjogi feltételek a választások előrehozásához

Egy kérdés a választások esetleges előrehozására vonatkozott. Marosán György rámutatott, hogy valóban több alternatív szervezet foglalkozott a közelmúltban ezzel a kérdéssel, s ez felvetődött Grósz Károly és Szűrös Mátyás egyik legutóbbi megnyilatkozásában is. Ez politikai döntés kérdése. A kormánynak — ha ilyen határozat lesz

— tehát az alkotmányjogi és az infrastrukturális feltételeket kell megteremteni ehhez. Üj választójogi törvényre és a párttörvény elfogadására is szükség van.

A. I.

FIDESZ-esek ülősztrájkja

Csütörtökön ülősztrájkot tartott a Belügyminisztérium épülete előtt a FIDESZ választmánya.

A testület tagjai többször felolvasták azt a nyilatkozatukat, amelyben tiltakoznak a rendőrség egyes tagjainak brutális, minden jogalapot nélkülöző fellépéseivel szemben a katonai bíróság részrehajlóan enyhe és egyes esetekben jogilag is téves ítélete ellen, valamint amiatt, hogy a hatalmukkal súlyosan visszaélő személyek többsége továbbra is a rendőrség kötelékében maradhat. A testület tagjai követelték a belügyminiszter lemondását.

Az épület előtti forgatagban a Belügyminisztérium képviselői rögtönzött sajtótájékoztatót tartottak, valamennyi érdeklődő kérdésére válaszoltak. Kántor Géza rendőr ezredes, közlekedésbiztonsági és közlekedési csoportfőnök-helyettes az MTI munkatársának egyebek között elmondta, hogy a Belügyminisztérium is egyetért a jogállamiság, megteremtésével, elutasítja a törvénytelenségeket. A jogellenes cselekményektől a rendőrség is elhatárolja magát, akik azokat elkövetik, a jogszabályok szerint felelősségei tartoznak.

Programot és gyors intézkedéseket várnak

Még csak kér az agrárreformkör

Tegnap hírül adtuk, hogy megalakult a Pest megyei agrárreformkör, s ugyancsak tegnap megkaptuk a papírra vetett célkitűzéseiket és főbb programjaikat. Május 2-án nyitott rendezvényt tartanak Foton, a Fáy-présházban. Erőltetett menetben haladnak tehát valami felé, s tesznek valami ellen. De mi az a valami? Dr. Vándor Péter és Nagy Tamás, az ideiglenes vezetőség két tagja hangsúlyozza ugyan semlegességüket, azt viszont nem titkolják, hogy a jelenlegi agrárpolitikával nem értenek egyet. A reformkor megalakításában aktívan közreműködő Teszöv- titkár, dr. Gyovai Pál egykét évre becsüli azt az időt, ami után hiányok jelentkeznének a hazai élelmiszer-ellátásban a jelenlegi politika mellett. Nagy Tamás riasztó adatokkal támasztja alá a prognózist: az ország 1200 szövetkezete közül 500-700 már a „veszélyzónában” van, az öszszeomlás előtt áll. A mezőgazdasági termelők segélykiáltásai süket fülekre találnak, a TOT-ikonferencián elhangzottakat még válaszra sem méltatta a kormányzat.

összefognak tehát az agrár- szektorban dolgozó egységek —* a Pest megyeit újabbak követik, s országos hálózattá szerveződnek —, sorsuk irányítását kezükbe veszik, s ha kell, demonstrációkkal is nyo- • matékosítják véleményüket. Félő azonban, ha sikerül kiharcolniuk, hogy több pénz maradjon az ágazatnak, a hiányt a kormányzat a fogyasztók zsebéből pótolja. Vándor Péter cáfolta ezt a lehetőséget, a reformkor nem a lakosságtól kívánja előcsalogatni a forintokat. A kormányzat pedig a sok milliárd- dal gyámolított ipar veszteséges cégeinek felszámolásával is pénzhez juthat. Az az állapot azonban semmiképpen nem tartható, hogy a mező- gazdaságnak annyi sem jut,

amennyiből a földben lévő termést kiszedhetik.

A válságból kivezető utat programjukban vázolták fel. Előreboosátják, hogy a reformkor szektorsemleges, s meghirdetik a vállalkozói versenyt. Ha az a termelők érdekeit szolgálja, készek a párbeszédre bármelyik politikai párttal, s támogatják azokat a programokat, amelyek a mezőgazdaság felemelkedését szólalják. Az ilyen elveket valló országgyűlési képviselőkkel és csoportokkal is együttműködnek. A kormányzattól sürgős intézkedéseket várnak az agrárágazat halaszthatatlan problémáinak megoldására, s programot az ágazat kibontakozására. Tételesen is felsorolják a legfontosabb teendőket, így: az állami adminisztráció radikális csökkentését, a költségvetés-orientált állami irányítási szemlélet megváltoztatását, a mezőgazdasági árrendszer liberalizálását, az ipari eszközellátás monopolhelyzetének felszámolását, a feldolgozási, értékesítési és külkereskedelmi monopóliumok megszüntetését, a paraszti jövedelmek rendezését, hogy csak néhányat említsek.

Elengedhetetlennek tartják az érdekképviseleti rendszer továbbfejlesztését. Az agrár- reformkörök helyi, megyei és országos hálózatának kialakítását szorgalmazzák, ugyanakkor nem kívánnak önálló intézménnyé szerveződni. Fő célkitűzésüknek azt tekintik, hogy a mezőgazdasági termelők érdekeinek legjobban megfelelő parlament, kormányzat és pártpolitika, valamint a termelők valós érdekképviseleti rendszere jöjjön létre.

Az agrárreformkör egyelőre nem követel, mindössze kér és „elvár”. Ugyanakkor kilátásba helyezték a bojkott és a sztrájk fegyverét is. Emlékeztettek arra, hogy az agrárágazatban az ország dolgozóinak húsz százaléka tevékenykedik. Családtagjaikkal együtt nagyon jelentős a számuk. A közelgő választásokon arra adják voksukat, aki szívügyének tekinti az ágazat fejlődését.

Mátrai Tibor