Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-25 / 96. szám

—y PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM Ára : 4..'10 forint ■ 1 ' 1989. ÁPRILIS 25., KEDD " X ó» 5* Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete A pangási időszaknak súlyosak a gazdasági következményei A magyarországi társadalmi és politikai változásokról, a reformfolyamat helyzetéről, a magyar külpolitika fő törek­véseiről beszélt hétfőn Buda­pesten az MTA Zenetudomá­nyi Intézetében tartott nem­zetközi sajtóértekezletén Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Ezt a találkozót abból az alkalomból rendezték, hogy Budapesten zajlik a Ra­dikális Párt 35. kongresszusa. A kongresszusra nagy szám­ban hazánkba érkezett külföl­di újságírók tájékoztatására el­mondta: Magyarországon tár­sadalmi, politikai és ideológiai értelemben egyaránt érdemi fordulat megy végbe. Az el­múlt 33 évben ilyen lényegi változás először fordul elő, 1956-ot követően ugyanis a politikában csak stílusváltás történt, de a rendszer, a politikai felépítmény érintet­len maradt. Az ebből adódó pangási időszaknak súlyos gaz­dasági következményei voltak, melyek hatását a mai átalakí­tási folyamat is megérzi — hangoztatta az államtitkár. A politikai változások lényeges elemének nevezte a társadal­mi, politikai és a gazdasági vállalkozás szabadságának a megteremtését, ez jelenti az európaisághoz való felzárkó­zás lényegét is — mondotta. A pluralizmus érvényesíté­sének a kezdeti szakaszában vagyunk — folytatta a politi­kus, aki szerint a társadalom nagy többsége érdekelt az alap­vető változásokban. Nehézsé­get okoz ugyanakkor, hogy a kormányzó párt, az MSZMP összetétele, politikai felfogá­sa, a változásokhoz való viszo­nya rendkívül heterogén. A párton belül tudati zavar ta­pasztalható. Újra kell értékel­nünk az eddigi eredményein­ket, s meg kell válaszolni, hogy a múltban milyen terü­leteken követtünk el súlyos hi­bákat — fejtette ki Horn Gyu­la. Elmondta: a különböző füg­getlen politikai szervezetek nagyon sok értékes gondolattal gazdagítják a társadalmat, és ezzel az egész megújulási fo­lyamatnak lényeges ösztönzést adnak. A gyökeres politikai válto­zások evolúciós folyamatainak időszakában az erőszakkal vagy diktatúrával való fenyegetőzés — bárki részéről is történjen az — egyet jelent a reformel- lenességgel. Mai helyzetünk­ben minden olyan törekvés, amely meg akarja hiúsítani a reformokat, ellenforradalmi cselekvés — szögezte le Horn Gyula. Szakítani kell a közmegegye­zésnek azzal a felfogásával, amely mind ez ideig a külön­böző érdekek, alternatív felfo­gások és törekvések elfojtását szolgálta. Jelenlegi helyzetünk­ből nem lehet úgy kitörni, hogy ne sértsünk bizonyos ér­dekeket. Meg kell teremteni a pluralizmus intézményes alap­jait, gazdasági orientációs vál­tásra van szükség, az emberi és demokratikus szabadságjo­gok területén pedig a lehető legteljesebb mértékben érvé­nyesíteni kell az európai ha­gyományokat. A hazánkban végbemenő de­mokratizálási, megújulási fo­lyamat nem irányul egyetlen ország vagy nép ellen sem — hangoztatta Horn Gyula, kije­lentve, hogy ebben a folya­matban nem sértettük meg egyetlen két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásunkat sem. Nemzeti és nemzetközi tö­rekvéseink kifejezetten a civi­lizált világ realitásaiból és kí­vánalmaiból indulnak ki. Ké­szek vagyunk új nemzetközi kezdeményezésekre, olyanokra, mint a hagyományos fegyver­zetek radikális csökkentése, a NATO és a VSZ viszonyának korszerűsítése, az új gazdasá­gi biztonság megteremtése, vagy a helyi válsággócok prob­lémáinak új módon való keze­lése. A szövetségi rendszeren belül végérvényesen elmúlt a monolitikus egység hirdetésé­nek időszaka. Ma a nemzeti sajátosságok a döntőek, az egyes tagállamok nemzeti gya­rapodása elősegítheti a közös érdekeket — mondta a poli­tikus, majd külön kitért a ro­mán—magyar viszony kérdésé­re. Kifejtette: nem a két nép érdekellentétéről van szó, a feszültség alapvetően a politi­kák különbözőségében rejlik. A magyar fél szerint a nemze­tiségi kérdésekben és az egyé­ni szabadságjogok érvényesíté­sében az egyetemes emberi RAGADŐKAROS GÉPEKKEL Miniszteri dicséret Beck Tamás kereskedelmi miniszter levélben köszönte meg a Buda-Flax tavalyi mun­káját. Amint az a cég számve­téséből kiderült, volt is miért. Az idén utoljára közös igazga­tósági ülésen vették sorra a „mutatókat”, melyek az egy éve részvénytársaságokká ala­kult gyárak tevékenységét minősítették. Jövőre már kü- lön-külön számolnak el a rész­vénytársaságok. A beszámolókból kiderült, az esztendőt a vállalat 133 millió 947 ezer forintos nyere­séggel zárta. Az sem megve­tendő, hogy tőkés exportból származó árbevételük megha­ladta a 725 millió forintnyi valutát. A Budakalászi Textil Rt. ne­gyedik negyedévi, azaz „záró" mérlegét Jokán Petemé ügy­vezető igazgató tárta a részt­vevők elé. Amint elmondta, árbevéte­lük 316 millió forint volt, nye­reségük tizenhatmillió, mely­ből az adó levonása után 12,6 milliós tiszta nyereséget köny­velhettek el. Ennek eredmé­nyeként a tervezett 7,5 száza­normákat és követelményeket kell figyelembe venni. A politikus hangoztatta, hogy a gorbacsovi átépítési politika ösztönzően hat a magyarorszá­gi belső átalakulásra. Magyar- ország szeretné feléleszteni a Nyugattal a hidegháború évei­ben megszakadt kapcsolatait, saját válságának a leküzdésé­hez külső támogatásra — és nem segélyekre — van szüksé­ge. Magyarország hozzá szeret­ne járulni az EGK közvetítői és békéltető szerepének az erő­sítéséhez. A magyar vezetés külpolitikai lépéseiben az össz- nemzeti jelleg erősítésére tö­rekszik, vagyis állásfoglalásai­ban, stratégiai megfogalmazá­sában támaszkodni kíván az alternatív szervezetek vélemé­nyére — mondta Horn Gyula, akinek ezután kérdéseket tet­tek fel a jelen lévő újságírók Az MTI munkatársának a kérdésére válaszolva az állam­titkár elmondta: naav megtisz­teltetés, hogy a Radikális Párt Budapestet választotta kong­resszusának színhelyéül. A ra­dikálisokon kívül már más európai mozgalmak is jelent­keztek hasonló kéréssel. Buda­pestnek megvannak az adott­ságai, hogy egyfajta kongresz- szusi központ legyen, s ez elő­segíti az európai gondolkodás­mód jobb megismerését, Ma­gyarország bekapcsolódását az integrációs folyamatokba. Egy másik kérdés kapcsán kifej­tette: a szovjet csapatok teljes kivonása nagymértékben függ attól, hogy a bécsi tárgyalások milyen eredménnyel zárulnak. Horn Gyula szerint akár még 1989-ben vagy 1990 első felé­ben megállapodás születhet Bécsben. Ami a Magvar Tele­vízió Dubcek-interhíia miatti hivatalos csehszlovák reagálást illeti, az államtitkár azt mond­ta : nem lenne jó, ha ez a kér­dés zavart okozna a két ország jelenleg jó kapcsolatában. A KGST változásáról A magyarországi és a szov­jetunióbeli reformfolyamatról, a KGST mechanizmusa váltó- zásának igényéről kezdett hét­főn tanácskozást Budapesten a magyar—szovjet közgazdasá­gi bizottság. Az ülésen — amely egy héten át tart — olyan is­mert közgazdászok vesznek részt, mint Nyers Rezső, Bog­nár József. Csikós Nagy Béla, illetve szovjet részről a dele­gációt vezető Oleg Bogomolov és Abel Aganbegján. A Szovjetunió megérti, hogy Magyarország jelenlegi gazda­sági helyzetében nem várakoz­hat addig, amíg megszűnnek a sokoldalú együttműködés gátjai, megérti a kétoldalú kapcsolatok előtérbe helyezé­sét és a konvertibilis valutá­ban való kereskedelmi elszá­molásra való törekvést is, amelynek részletes vizsgálatát és elemzését a két ország köz­gazdászai mostani találkozóju­kon megkezdték — egyebek között ezt mondta Oleg Bogo­molov akadémikus, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája Szocialista Világrendszer Gaz­dasági Intézetének igazgatója. — Ügy vélem, a KGST-me- chanizmus megreformálása mindenekelőtt az egyes tagor­szágokban zajló reformfolya­matok sikerétől függ. A KGST-t ért kritikai megjegyzések meg­alapozottak és jogosak; a ki­alakult gyakorlaton, mecha­nizmuson változtatni szüksé­Stoltenberg Budapesten Várkonyl Péter külügymi­niszter meghívására hétfőn es­te hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett Thorvald Stol­tenberg norvég külügymi­niszter. A vendéget a repülő­téren vendéglátója üdvözölte. Jelen volt Leif Edwardsen, Norvégia budapesti nagyköve­te is. Felvonulás és nagygyűlés május 1-jén a fővárosban Május elsején nem marad el a fővárosi dolgozók hagyo­mányos felvonulása, de a korábbi külsőségektől mentesen történik. Politikai életünk vezetői nem a dísztribünön fogadják az ünneplőket, hanem a felvonulókkal együtt ér­keznek a felvonulási térre. Itt kerül sor a nagygyűlésre. © A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezetének Vá­lasztmánya állásfoglalása szerint a kormány függessze fel a bejelentett árintézkedéseket, s számoljon el az államháztartás költségeiről. © A TDDSZ Műszaki és Háttérintézményi Vá­lasztmányának állásfoglalása szerint az államigazgatási-mi­nisztériumi szervezetrendszere túlméretezett, bonyolult, a fel­adatok és a hatáskörök szövevényesek, áttekinthetetlenek, nem felelnek meg a modern állam kormányzati követelményeinek. © Az Igazságügyminisztérium illetékesei nyilvánosságra hoz­ták az úgynevezett párttörvény tervezetét. A tervezet a párt­alapításhoz legalább ezer alapító tagot követel. © A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete egyetért a SZOT elnökségének ápri­lis 17-i közleményével: a sztrájk alkalmazását elveti, de köve­telik, hogy a válságból való kilábalás terheit ne csak a bérből és fizetésből élők szenvedjék el, hanem azok is, akik előidézői voltak. © Az egészségügyi dolgozók nyílt levélben fordultak Straub F. Brúnóhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez, kérve, hogy közjogi hatalmukkal élve lépjenek fel azért, hogy az emberi jogokat alapjaiban sértő, az emberi életet szándékosan kioltó kivégzések haladéktalanul szűnjenek meg hazánkban. © A Szociáldemokrata Ifjúsági Kör nyílt levélben hívta fel az or­szággyűlési képviselők figyelmét arra: a tulajdonreform álta­lános vitája során azt a koncepciót is elemezzék, mely szerint az állami tulajdon fölötti végső rendelkezés és haszonélvezet részvények formájában kerül az állampolgárok kezébe. Így az állami tulajdoni szervezetek tipikus jogi keretévé a részvény- társaság válik. © Az MDF Egészségügyi Fóruma követeli, hogy a kormányzat kellő szélességben vonja be az egészségügyi re­formok kidolgozásába a gyakorló szakembereket, a magyar orvostársadalmat, a betegápo'ói és az egyéb segítői hivatások képviselőit, s a lakosság érdekeinek hangot adókat. © A Füg­getlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt operatív bizott­sága négy pontban foglalta össze állásfoglalását, amely az al­kotmánykoncepcióhoz és a politikai pártokról szóló törvényja­vaslathoz kapcsolódik. Meghívás a stockholmi konferenciára Szociáldemokrata tárgyalás Pentti Väänänen, a Szocia­lista Internacionálé Budapes­ten tartózkodó főtitkára meg­érkezését követően elsőként a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt képviselőivel, Rutt- ner Györggyel és G. Márkus Györggyel folytatott hétfőn megbeszéléseket. Áttekintették a magyarországi belpolitikai helyzet és ezen belül az újjá­alakult MSZDP szerepét és terveit. A megbeszélés közép­pontjában Magyarországnak a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokráciába való békés átmenetének és ehhez a szociáldemokrata alternatíva kidolgozásának kérdései állot­tak. A Szocialista Internacio- nálé főtitkára a világ szociál­demokrata mozgalmai nevében üdvözölte az MSZDP újjáala­kulását és működését, átadta a Szocialista Internacionálé so­ron következő — júniusi — stockholmi konferenciájára szó­ló meghívást és kifejezte a nemzetközi szervezet készségét a további együttműködésre és a kapcsolattartásra. Felvető­dött annak lehetősége, hogy a Szocialista Internacionálé és az MSZDP szakértők bevonásá­val állásfoglalást dolgoz ki Magyarország és a többi kö- zép-kelet-európai ország adós­ságvállalásának megoldására. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a nemzetközi közvélemény mozgósítása ér­dekében szervezeteik határo­zott állásfoglalásokat tesznek közzé az emberi jogok Romá­niában történő megsértése mi­att. léknyi osztalék helyett tíz szá­zalékot fizetnek a részvénye­seknek. Mivel az adózás utáni nye­reségből és értékcsökkenésből kisebb, szintentartó fejleszté­seket tervez a budakalászi rt., kérték az irányító köz­pontot, hogy az alaptőke után járó osztalékot hagyja a rész­vénytársaság kezelésében. Ter­veik között szerepel a kikészí­tő üzem födémcseréje, mely legalább 7-7,5 millió forintba kerül majd, továbbá a Picanol szövőgépek ragadókaros géppé való átalakítása, valamint a kazánház karbantartása is. A jelenlegi szabályozókra való tekintettel, termelési és pénzügyi tervükben ez évre 38 milliós nyereséget irányoz­tak elő, bár a várható további áremelések csökkenthetik eredményüket. Hagyományos gyártmányaik mellett új típusokkal is kiruk­kolnak az idén. Gyártanak majd különböző olaj- és ben­zinálló, valamint könnyített tömlőket is. N. A. L ehetne illedelmeskedni. Akkor az kerülne a papírra, hogy töre­kedni kell a tájékozottság, az ismeretanyag gyarapí­tására minden olyan eset­ben, amikor valaki állás- foglalásra, ítélkezésre ké­szül, vállalkozik. Kevésbé illedelmesen ez úgy fest leírva, hogy sűrűsödik a már-már botrányos esetek­nek a bokra, amikor a vé­leményekben, az állásfog­lalásokban, az ítélkezések­ben a minimuma sincsen meg a tájékozottságnak, az elengedhetetlen ismeretek­nek, amikor olyan javas­latok, elképzelések röppen­nek fel mucsai módra bar­kácsolt szárnyakon, ame­lyekről azonnal kiderül: megfogalmazójuk nem vett annyi fáradságot, ameny- nyi ahhoz kell, hogy tud­ja, miről is beszél, ír ... Mosolyogjunk a tájéko­zatlanságon avagy bosz- szankodjunk a felkészület­lenségen akkor, amikor a t. Házban a képviselők né­melyike olyan javaslattal áll elő, amelynek lehetet­lenségéről a házszabály egyértelműen rendelkezik? Csak a minimum kellett volna a fiaskó elkerülésé­hez: megnézni a házsza­bályt. Csak a minimum kellett volna ahhoz is, hogy a nagyközségi közös tanács testületi határozatá­ban, tizenegy sorban ne fedezhessen fel a törvé­nyességi felügyelet hét(!) olyan megfogalmazást, amely ún. felsőbb szintű A MINIMUMO jogszabályt sért. Igaz, hó­napok óta betöltetlen a végrehajtó bizottság titkári helye, ám akkor is fella­pozható a határozat meg­fogalmazása előtt a jog­szabálygyűjtemény ... ! Folytathatjuk másfajta, de a felkészülési minimu­mot úgyszintén nélkülöző esetekkel. Azzal például, hogy több alternatív ifjú­sági csoport beszélgetésre hívta a város ismert sze­mélyiségét, aki hosszú :de- je visel köztisztségeket. A résztvevők korukhoz illő ifjúsági hevességgel kértek számon a meghívottól min­dent, ami a városban és az országban történt 1945 óta. A csendes visszakér­dezésre, hogy a minden rossz minősítésen belül konkrétan mire gondolnak, sorakozni kezdtek a meg­fogható esetek. Csak ép­pen az volt a baj ezekkel, hogy a meghívott a szá­mon kért ügyekről mit sem tehetett: évekkel ko­rábban volt az elnöke a vá­rosi tanácsnak. Azokban az esztendőkben nem dol­gozott a városban, azaz semmiféle befolyása nem lehetett a dolgok alakulá­sára. A választ zajos elé­gedetlenség fogadta. Na és ha nem itt dolgozott? Miért nem „avatkozott be­le”? Ha nehezen is, de a továbbiakban fényt derített rá a meghívott, hogy meg­hívói a városon belül nem­csak a tanácselnök meg­bízási idejével, személyével nincsenek tisztában, ha­nem azzal sem, kinek mi a hatásköre, jogköre, tör­vényes lehetősége. Talán- talán a találkozó előtt nem ártott volna a minimális felkészülés... Erre, az ismeretminimum megszerzésére lett volna szükség akkor is, amikor az újonnan alakult párt helyi csoportja szabálysze­rű igénylést fogalmazott meg a város tanácsának címezve, visszakövetelve 1945 és 1949 között birto­kolt székházát. Ami egyéb­ként, az elhagyott javak egyikeként, állami tulaj­donba került 1945-ben, az­óta is abban van, három család lakik bérlőként benne ... Példáink talá­lomra választottak, szinte véletlenszerűek, mert saj­nálatosan annyira gyako­riak — és egyre gyakrab- bak — az ismeret-, a tu­dás-. az információmini­mumot nélkülöző esetek. Terepük nemcsak a köz­élet, hanem a gazdálkodás éppúgy, mint az igazgatás, a testületi munka éppúgy, mint az egyéni ítélkezés. Bárhol felbukkanható és fel is bukkanó jellemzővel van dolgunk tehát. Olyas­mivel, ami nemcsak a po­litikai kultúra sokat emle­getett alacsony színvonalát, olykor teljes hiányát iga­zolja, hanem figyelmeztet is valami nagyon lénye­gesre. A hozzáértés, az is­meret, az információ fon­tosságának a lebecsülésére, nélkülözhetőségének olyan felfogására, amely már- már természetesnek, .já­randóságnak” tartja a tá­jékozatlanságot olyan té­mákban, ügyekben, ame­lyekben minimális érdek­lődéssel, fáradozással igen­is, hozzá lehetne jutni a kellő tudáshoz. S okféle tapasztalat mu­tatja mostanában a szó nemes értelmiben vett felkészülésnek, fel- készültségnek a csexély megbecsültségét. Annak a minimális profizmusnak a hiányát — és ennek a hiánynak a természetesként kezelését —, ami nélkül csak az indulatok halmo­zódhatnak, a félreértések sokasodhatnak széles kör­ben. Akár hivatalos, akár nem hivatalos mezben je­lenjék is meg a dilettan­tizmus, nincsen rá ment­ség, mert a közösség lé­tezésének, mindennapjai­nak legfontosabb alapkö­vét kezdi ki: a felelőssé­get. A felelősségvállalás minimuma pedig nem más, mint az, hogy tudom, ami­ről ítéletet akarok mon­dani, arról tudnom kell a minimumot. Máskülönben ugyanis megtörténhet, ma­gam sem tudom, mit be­szélek ... Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents