Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-25 / 96. szám

2 1989. Április 25., kedd Ezért nem mentek el a gyülekezőpontokra Csapdát állítottak nekik A „kihallgató egységek" faluról fokra kóládnak Az eredeti megegyezés sze­rint már április 1-jével el kellett volna kezdődnie a na- míbiai rendezés folyamatának. Ettől a naptól kezdve a dél­nyugat-afrikai országot meg­szállva tartó pretoriai hadse­reg egységeinek laktanyáikba kellett volna bezárkózniuk, ad­dig is, amíg fokozatosan ki nem vonják őket Namíbiából. Ugyané angolai—dél-afrikai —kubai megállapodás szerint a terület felszabadításáért küz­dő SWAPO harcosainak az an­golai—namíbiai határ közelé­ben létesített több gyülekezési ponton kellett összpontosul­niuk. Ezeket a táborokat a fo­lyamatosan Namíbiából érke­ző 4650 főnyi ENSZ-katona fö­lött rendelkező világszervezeti parancsnokság létesítette. S miután a táborokban össze- sereglett SWAPO-harcosok ott letették fegyvereiket, átkísér­ték volna őket Dél-Angolába. Az egyezmény rendelkezése szerint ugyanis, miközben ki­vonják Namíbiából a dél-af­rikai katonai egységeket, a SWAPO-harcosok, akik immár fegyvertelenek, a Dél-Angolát átszelő 16. szélességi foktól északra helyezkedhetnek el. Az egész műveletnek az a célja, hogy o namíbiai nép minden katonai nyomástól függetlenül érvényesítse akaratát a még ez évben az ENSZ-erők fel­ügyelete alatt megtartandó vá­lasztásokon. A „kék sisakosok" hiába várakoztak Április 1-jén, éppen a meg­állapodás életbe lépésének napján azonban olyan véres harcok robbantak ki áz ango­lai—namíbiai hát'árvíáék kör­nyékén, amelyekre a gerilla­háború csúcspontján sem volt példa. Pérez de Cuellar New Yorkból adott felhatalmazást a laktanyáikba vonuló dél-afri­kai erők egyik elit csapatának, hogy avatkozzon be a harcok­ba és állítsa meg a vérontást, amely a Pretoria által létreho­zott helyi rendőri-katonai erők és a SWAPO-szabadságharco- sok között robbant ki. E zava­ros, véres eseménysorozat kez­detét és az ott ténylegesen tör­ténteket, valószínűleg csak ké­sőbb lehet majd feltárni. De tény, hogy a legmodernebb páncélosokkal és helikopter­erődökkel felszerelt dél-afri­kaiak rendkívüli mészárlást rendezhettek az ellenük csak géppisztolyokat használó sza­badságharcosok soraiban. Miután a harcok elcsitultak, az ENSZ-főparancsnokság fel­állította a határ közelében a gerillákat fogadó táborokat. A világszervezet képviselői már azonnal heves vitába bonyo­lódtak a dél-afrikai biztonsági tisztekkel, akik jogot formál­tak a szabadságharcosok „ki­hallgatására”. Néhány betegen és sebesültön kívül nem is mu­tatkozott senki sem. A „kék si­sakosok” parancsnokai meg­hosszabbították ugyan a vára­kozási időt, de a szabadsághar­cosok ekkor sem mutatkoztak. A CNN amerikai kábelte­levíziós társaság, amely nem­zetközi adásában mesterséges holdon át sugározza állandó hírműsorát, helyszíni tudósí­tásában fedte fel a rejtély okát. Tudósítója filmfelvéte­lekkel adott tanúbizonyságot arról, hogy e gyülekező ponto­kat a helyi rendőri-katonai erők körülzárták, s a „kék sisa­kosok” e gyűrűn belül várták a szabadságharcosokat. Vagyis: ha ezek megtartották volna a megállapodást, akkor tulajdon­képpen kelepcébe vonultak volna, s a Pretoria által létre­hozott helyi rendőri-katonai erők fogságába estek volna. A nemrég feltárt tömegsírok, amelyekben kivégzett SWAPO- szabadságharcosok tetemeit ta­lálták, alig hagynak kétséget, hogy mi lett volna a most el­fogott gerillák sorsa... A táborok kikerülésével vonultak Angolába? Az ENSZ-parancsnokság úgy értesült, hogy a szabadság- harcosok túlnyomó többsége a táborokat kikerülve, rejtek - utakon vonult át Angolába, s valószínű, hogy már a 16. szé­lességi foktól északra tartóz­kodik, úgy, ahogyan arról az eredeti megállapodások intéz­kednek. Bizonyosnak tartják azonban, hogy egyes kisebb csoportok Namíbiában marad­tak, de ezek számát olyan cse­kélyre becsülik, hogy vélemé­nyük szerint nem zavarhatják a későbbi választások szabad­ságát Nem így gondolkodnak azonban a helyi rendőri-kato­nai erők parancsnokai, ök fel akarják használni a történte­ket arra, hogy megfélemlítsék az északi területek lakosságát, ■amelynek körében a SWAPO szabadságharcosai mindig is rendkívüli támogatást élvez­tek. Azzal az ürüggyel, hogy módszeresen „át kell fésülni” ezeket az északi területeket, a csapatok rajvonalakba fejlőd­ve haladnak, páncélosok tá­mogatásával, hogy bujkáló SWAPO-gerillák nyomára buk­kanjanak. Amikor pedig egy- egy faluba érnek, „kihallgatá­sokat” rendeznek. Arról fag­gatják azokat a családokat, amelyeket a SWAPO támoga­tásával leginkább gyanúsíta­nak, hogy árulják el, hol rej­tőzködnek a még az ország­ban maradt szabadságharco­sok. A CNN televízió kamerá­ja csak az egyik ilyen műve­letet vezénylő tiszt flegma nyi­latkozatát vehette fel, a „ki­hallgatásokat” magukat ter­mészetesen nem, de a nézőnek a látottak alapján sem lehe­tett kétsége afelől, hogy az akciónak mennyire megfélem­lítő jellege van. Rendőri erők tizenhat országból csoportokat, hogy felügyeljék az utolsó afrikai gyarmat füg­getlenné válásának folyamatát. Ötven osztrák rendőrrel együtt hazánk 22 főnyi csoportja is a múlt hét péntekjén elindult különrepülőgéppel Bécsből Windhoekba, Namíbia fővá­rosába. E rendőri csoportok, akárcsak az ENSZ-katonák, késésben vannak. Már április elsején a helyszínen kellett volna lenniök, de elszállásolá­si és szállítási problémák aka­dályozták e menetrend pontos megtartását. E rendőri csoportokra hárul majd az a feladat, hogy el­lenőrizzék, megtartják-e a he­lyi rendőri erők 15 ezerről 1500 főre előírt csökkentését, s hogy a helyi rendfenntartó erők milyen tevékenységet folytatnak, nem gyakorolnak-e nyomást megfélemlítéssel a la­kosságra. hogy így befolyásol­ják a választások eredményét. Mint látható és mint várha­tó is volt, a namíbiai rende­zési folyamat, amelynek az or­szág függetlenné válásával kell végződnie, most sem aka­dálymentes. De ha a dél-afri­kai—angolai—kubai megálla­podást tiszteletben tartják, s ha az ENSZ kék sisakosai már kijelölt helyeiken lesznek, min­den remény megvan arra, hogy a választásokat az eredeti ter­vek szerint megtartsák és azok eredményeként új, független afrikai állam jelenjen meg a kontinens térképén. Árkus István Júliusban az Európa Tanácsban Gorbacsov-beszéd Mihail Gorbacsov szovjet ál­lamfő július 6-án Strasbourg­ba utazik, hogy az Európa Ta­nács tanácskozó gyűlése előtt kifejtse álláspontját a „közös európai otthon” koncepciójá­ról és az összes európai állam együttműködéséről. A szovjet vezető július 4—5-i párizsi lá­togatása után érkezik majd Strasbourgba, felesége és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter kíséretében — erősítette meg hétfői nyi­latkozatában a 22 európai tő­kés állam küldötteiből álló ta­nácskozó szervezet. Gorbacsov július 6-i beszé­dét már 23 tagállam küldöttei hallgatják majd, mivel az Eu­rópa Tanács május 5-i ülésén hivatalosan is bejelentik Finn­ország csatlakozását. kak-is áni tárgyalások Eredmény tehn negyedik forduló Eredménytelenül végződött az iraki—iráni külügyminiszte­ri tárgyalások negyedik for­dulója — jelentette ki Ali Ak- bar Velajati iráni külügymi­niszter hétfői sajtóértekezle­tén. A külügyminiszter szerint a vasárnap véget ért tárgyalá­sok az iraki fél rugalmatlan­sága miatt nem vezettek ered­ményre, és egyben felszólította a Biztonsági Tanácsot: az elő­relépés érdekében gyakoroljon nyomást Irakra. Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkár a tárgyalások végezté­vel elmondta, hogy mindkét féllel kapcsolatban marad, és júniusban megtartják a tár­gyalások ötödik fordulóját. Gerusiimov Izraelről és Tbilisziről Ma ülést Űrt ez SZKP MB A 4650 ENSZ-katonának nem lesz könnyű feladata, hogy biztosítsa azt, hogy Na­míbia lakossága megfélemlítés nélkül fejezze majd ki akara­tát az urnáknál. Ugyancsak nagy szerep hárul majd azok­ra a rendőri erőkre, amelyek az UNTAG (az ENSZ namí­biai átmenetet segítő csoport­ja) keretében teljesítenek szolgálatot. A 4650 ENSZ-ka­tona mellett ugyanis a világ­szervezet főtitkárának felkéré­sére 16 ország küld rendőri A kínai diákok tiltakozó akciói Tüntetés helyett kejkotl Kínában a jelek szerint be­fejeződtek a Hu Jao-pang ha­lálát követő diáktüntetések. A felvonulásokat és a tömegtün­tetéseket Pekingben a bojkott váltotta fel. A kínai főváros harminc egyetemén és főisko­láján hétfőn több tízezer diák kezdte meg az előadások boj­kottját. A diákok képviselői szerint mindaddig folytatni kí­vánják a bojkottot, amíg a kommunista párt és a kor­mány vezetői eleget nem tesz­nek a nagyobb demokráciára és a több szabadságra irányuló követeléseiknek és kötelezett­séget vállalnak a politikai in­tézményrendszer reformjának meggvorsítása mellett. A Zsenmin Zsipao,'a Kínai Kommunista Párt központi lapja hétfőn újabb első olda­las kommentárban szólította fel a fiatalokat, tüntetések és egyéb megmozdulások helyett kemény munkával és szorgal­mas tanulással járuljanak hozzá az egység és a stabilitás megőrzéséhez, a reform és a nyitási politika sikeres valóra váltásához. A pártlap hangsúlyozza kommentárjában, hogy a Kí­nai Kommunista Párt és a kor­mány elkötelezte magát a szo­cialista demokrácia fejlesztése mellett. A demokrácia tökéle­tesítése azonban időt, kitartást és mindenekelőtt politikai egy­séget és stabilitást igényel. mm Csak röviden... AMERIKAI mOS TERVEK A PANAMAI VEZETŐ ELLEN Mind a Reagan-, mind a Bush-kormány titkos terveket dol­gozott ki Manuel Noriega panamai vezető eltávolítására — je­lentette hétfon az amerikai sajtó. Noriega a panamai hadsereg, a nemzeti gárda főparancsnoka, s az ország politikai vezetője. A tábornok korábban, a katonai hírszerzés vezetőjeként — egyes hírek szerint — a CIA zsold- jábán állott, az utóbbi években azonban szembefordult Washing­tonnal. Noriega ellen tavaly káhítószercsempészés vádjával emeltek vádat az Egyesült Államokban, ám Washington fő gond­ja Panama közeledése Kubához és Nicaraguához. A The New York Times és az U. S. News értesülése szerint Reagan elnök tavaly katonai puccsot tervezett Noriega ellen. Vezetője egy Miamiban élő panamai ezredes lett volna. A tör­vényhozás hírszerzési bizottsága azonban elutasította a javas­latot, amely Noriega meggyilkolásához vezethetett volna. Bush elnök idén februárban kidolgozott terve szerint milliókat jut­tatnak a panamai ellenzéknek, a május 7-i választások előtt. DIETER WELLERSHOFF tengernagy, a nyugatnémet hadsereg, a bundeswehr fő­felügyelője május elején hi­vatalos látogatást tesz a Szov­jetunióban — jelentette hét- ion a TASZSZ hírüpmökség. A tengernagyot Mihail Moisze- jev vezérezredes, a szovjet honvédelmi miniszter első he­lyettese, a fegyveres erők ve­zérkari főnöke hívta meg. A TIRANAI KORMÁNY nem szándékozik befogadni azokat az albánokat, akik a jugoszláviai Koszovó Autonóm Tartományból Albániába akar­nak áttelepülni. Ezt Sokrat Plaku albán külügyminiszter­helyettes jelentette ki a Frank- 1 furter Allgemeine Zeitung cí­mű nyugatnémet lapnak adott interjújában. BECK TAMÁS, Magyaror­szág kereskedelmi minisztere hétfőn megnyitotta Lyonban a magyar árubemutatót és a gaz­dasági-műszaki napokat. KlNA KIADOTT egy gyil­kossággal gyanúsított tajvani férfit a tajvani hatóságoknak. Ilyenre még nem volt példa, amióta a sziget elszakadt Kí­nától. Az illetőt 8 hónappal ez­előtt tartóztatták le Sanghaj­ban, amikor hamis útlevéllel Tokióba akart repülni. AZ AMERIKAI KORMÁNY­NAK változatlanul az a né­zete, hogy nem kell tárgyalni a Szovjetunióval a harcászati atomfegyverek korszerűsítésé­ről. Ezt mondotta hétfőn a külügyminisztérium szóvivője, miközben az épületben meg­kezdődtek a váratlan amerikai —nyugatnémet tárgyalások a vitatott kérdésben. Helmut Kohl bonni kancellár kezde­ményezésére Hans-Dietrich Genscher külügy- és Gerhard Stoltenberg, az új védelmi miniszter tárgyalásokra repült Washingtonba. A megszállt palesztin terü­leteken lezajlott izraeli meg­torló akciókat éles szavakkal ítélte el hétfői nemzetközi saj­tóértekezletén Gennagyij Ge­raszimov. A szovjet külügyi szóvivő az újabb erőszakhul­lám — a megszállók brutális akcióinak ötven sebesültje van — akkor bontakozott ki, amikor az ENSZ-ben erőfeszí­tések történnek a közel-keleti problémák békés rendezésére. Geraszimov egy kérdésre vá­laszolva megerősítette, hogy kedden a Közel-Keletre uta­zik. hivatalos jordániai és egyiptomi meghívásnak tesz eleget, más országokba viszont nem látogat el. Szintén kérdé­sekre válaszolva Geraszimov hangsúlyozta, hogy Tbilisziben a katonaság nem vetett be ve­gyi anyagokat, azokat a BM karhatalmistái használták. Er­ről a szovjet külügyminiszté­riumban már több mint egy hete tájékoztatta az újságíró­kat. Megjegyezte, hogy a fenti tényt tagadó, első belügyi köz­lemény azért láthatott napvi­lágot, mert kiadói „valószínű­leg menteni akarták a mundér becsületét”. A grúz fővárosba egyébként már utazhatnak külföldi újságírók, igaz, egy­előre csak szervezett csopor­tokban. Az SZKP Központi Bizottsá­ga kedden ülést tart — erősí­tette meg közvetve, kérdések­re válaszolva a sajtószóvivő. Mindössze annyit fűzött hozzá a témához, hogy a jelenlegi KB-ülés nem a nemzetiségi problémákkal foglalkozik, az ezzel kapcsolatos, már hónapok óta folyó előkészítő munka másik tanácskozás napirendjén szerepel majd. TAKESITA UTOLSÓ HETEI Takésita Noburu japán párt- és kormányfő pozícióban ma­radásának napjai meg vannak számlálva — állapította meg hétfőn a Kyodo hírügynökség helyzetelemzése. A politikai válságba torkolló vesztegetési botrány miatt egy­re nagyobb nyomás nehezedik a miniszterelnökre, mind erő­sebben követelik lemondását. Takésita a hét végén még va­lószínű, hogy az eredeti tervek­nek megfelelően elindul az öt államot érintő délkelet-ázsiai kőrútjára, és azt befejezve pró­bálja meg elfogadtatni a bot­rány miatt megbénult parla­menttel az április elsején kez­dődött pénzügyi év költségve­tését. Arra azonban már nem lát­nak esélyt a politika műhelyei­be bejáratosak, hogy a hílfusi tőkés csúcstalálkozón Párizs­ban még ő képviselje a távol­keleti nagyhatalmat. Korrupcióval vádolták a kabinetet Lemondott a for kormány A jordániai miniszterelnök, Zeid er-Rifái és kormánya hétfőn délután benyújtotta le­mondását Husszein királynak, aki azt elfogadta. A múlt heti zavargások résztvevői „kor- •upcióval és alkalmatlanság­gal” vádolták a kabinetet és .személy .syerint vezetőjét, . Ammani politikai ’körökben lehetséges új kormányfőként leggyakrabban Zeid Ibn Sáker tábornokot, a királyi kabinet- iroda jelenlegi vezetőjét, va­lamint Dukán el-Hindávi mi­niszterelnök-helyettest említik. Olyan feltételezések is napvi­lágot láttak, melyek szerint Husszein király a kormányzó­ságok katonai vezetőiből eset­leg tanácsot alakít, s párhuza­mosan lépéseket tesz a decent­ralizálásra, a mezőgazdasági és kereskedelmi ügyek szelesebb körű helyi irányítására. Vár­hatóan — válaszolva a népi követelésekre — elrendeli a parlamenti élethez való vissza­térést. Husszein király békülékeny hangot használt a , .zavargások kapcsán. Ezeknek őrt nap alatt a hivatalos források-szerint 8 halálos és 83 sebesült áldozata volt; lakossági források viszont 11 halottról tudnak. A király a tiltakozások kiváltó okainak radikális rendezését jelentette be, nyilván a gazdasági válság, a dinár 35 százalékos leértéke­lése és az egyéb megszorító in­tézkedések miatt nehéz hely­zetbe került déli, beduin la­kosság követeléseire. A rende­zés módja azonban egyelőre nem világos. Minél tömegesebb részvételre szólít A Szolidaritás felhívása A júniusi előrehozott képvi­selőházi és szenátusi választá­sokon való minél tömegesebb részvételre szólít fel a múlt héten legalizált Szolidaritás, és azokra az előnyökre hívja fel a választók figyelmét, ame­lyek a legális ellenzéknek a parlamentben történő megjele­néséből fakadnak. A Lech Walesa mellett mű­ködő állampolgári bizottság, a Szolidaritás amolyan népfront­ja által hétfőn közzétett do­kumentum ugyanakkor felhív­ja a figyelmet arra, hogy a le­gálissá vált lengyel ellenzék a választások nyomán sem lesz képes — a mandátumok előze­tes, a jelenlegi koalíció többsé­gét garantáló elosztása miatt — sem kormányt, sem pedig köztársasági elnököt jelölni önállóan, de ennek ellenére parlamenti jelenlétével, a köz­vélemény és a törvényhozói munka befolyásolásával tör­ténelmileg új léptékű közsze­replésre kap lehetőséget. VÉGET VE mi A HALÁLBÜMETÉSHEK A halálbüntetések eltörlésére szólított fel az Amnesty International. A szervezet Londonban közzétett állásfoglalása sze­rint az utóbbi 10 évben hivatalos statisztikák szerint 15 320 embert végeztek ki a világon. Az Amnesty In­ternational azonban úgy értesült, hogy a valóságban ennél jóval magasabb a kivégzettek száma. Jelenleg 180 országban, illetve területen szerepel a halálos ítélet a lehetséges büntetések között. Vannak olyan országok, ahol csak gyilkosságokért szabható ki ez az ítélet, de nem egy állam törvénykezése a kábító­szer-kereskedelmet, a korrupciót, a prostitúciót, vagy a házasságtörést is e legsúlyosabb büntetéssel sújtja. Európában az utóbbi 10 évben 6 országban törölték el a halálbüntetést: Luxemburg és Norvégia (1979), Franciaország (1981), Hollandia (1982), NDK és Liech­tenstein (1987). A jelentésben megemlítették, hogy az utóbbi időben a Szovjetunióban és más szocialista or­szágokban is élénk vita bontakozott ki a halálbüntetés kérdésében. Rsmániü Hivatalosan is felfüggesztve Az Európai Közösségek mi­niszteri tanácsa hétfőn hiva­talosan bejelentette, hogy a tizenkettek felfüggesztették a tárgyalásokat Romániával az új kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény­ről. A megbeszélések bárminő folytatására csak akkor kerül sor, ha világos jelei lesznek, annak, "hogy Románia jelentő­sen javít magatartásán az em­beri jogok tiszteletben tartása, és azoknak a kötelezettségek­nek betartása terén, amelyeket a helsinki folyamat keretében vállalt — áll az erről kiadott közleményben. A tizenkettek ennek megfe­lelően nemcsak a tárgyalások felfüggesztésének hivatalossá tételében állapodtak meg, ha­nem abban is, hogy a kérdést továbbra is napirenden tart­ják. Romániának 1980. óta van kereskedelmi szerződése a kö­zösséggel, amely jóval korlá­tozottabb körű, mint az új, amelyről most a tárgyalásokat felfüggesztették.

Next

/
Thumbnails
Contents