Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-21 / 93. szám
1989. Április 21., péntek ^jfírfgp 3 Nálunk nincsenek hagyományai a felelősségnek (Folytatás az I. oldalról.) csoport véleményének adott hangot. Ez a kisebb közösség azt szorgalmazta, hogy ne a tervezett nyomvonalon, tehát Pilisborosjenön haladjon az elektromos rendszer, hanem Ürömön. Hibájaként rótta fel, hogy figyelmen kívül hagyta azt a több száz ürömi lakos aláírásával szentesített levelet, amelyben azt követelték, hogy a távvezeték és az autópálya mindkét községet kerülje el. Ráadásul az ügyben tanúsított magatartása miatt hiúsult meg, hogy a nagy fejlődési lehetőségeket magában hordozó Nemzetközi Pető Intézetet Ürömre telepítsék. Kifogásolta a tanács gazdálkodási tevékenységét is. A vádpontok Ezt részletesen kifejtette Bertalan János. Felépült például 1983-ban az iskola, de csapnivaló minőségben, s a tanács nem lépett fel kellő határozottsággal, hogy kártérítési, s egyéb, a szerződésben foglalt követeléseit érvényesítse. Olyan tanulmánytervet készíttetett a csatornázásról, ami a szakemberek véleménye szerint megvalósíthatatlan, s ráadásul többet fizetett érte, mint hasonló munkáért más cégek kértek. Miért bízta meg éppen ezt a tervezőt a hivatal? Szeretnék tudni az érintettek — a csatornázáson szerzett tapasztalatokból okulva —, hogy a közeljövőben bevezetésre kerülő gázhálózat terveit ki, és mennyiért készíti. Hasonlóan kényes kérdés a telefon is, melynek beruházásában sem járt el mindig körültekintően a tanácselnök, hiszen nem tájékoztatta a lakosság által vá- ■Isaatfott bizótfságpt a ihühká- latökról, nem számolt el a telefonigénylők által béf izétett pénzek sorsáról. Elégedetlenek az ABC-áruház építésének az előkészítésével is, mivel véleményük szerint vitatható a beruházás gazdaságossága, s ezért meg kell vizsgálni a szerződések tartalmát. Tételes számszaki kimutatást kérnek a két községben végzett fejlesztésekre fordított összegről is. Sérelmezik az ürömiek, hogy míg az ő községükben élő 4300 lakosnak csaik 12 millió forintnyi fejlesztés, addig a 2700 lakosú Pilisborosjenőnek 17 millió jutott. Selmeczi László részletesen válaszolt az ellene felhozott vádakra. Mint kiderült, s ezt Valkai György, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese is alátámasztotta, ha magánemberként jobbnak is tartotta, hogy Ürömön, és ne Pilisborosjenön húzódjon a távvezeték, hivatalos fórumokon mindig a tanácstestület véleményét képviselte. Nemcsak ő, de egy tanácstag is hangsúlyozta, hogy a rossz minőségben elkészült iskola dolgában vétlen, mivel azután került az elnöki székbe, hogy átadták az oktatási intézményt. A közművekről készült tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy ezért nem terheli felelősség, hiszen a szakértelemmel bíró tervezőnek a feladata, hogy a legjobb lehetőséget kidolgozva készítse el a dokumentumokat. Testületi döntések Annál is inkább, mert ezekben nem. egyedül döntött, hanem a tanács testületével közösen. S ez vonatkozik a gazdasági ügyekre is. Egyébként a megyei tanács pénzügyi szakemberei revíziót végeztek a hivatalban, s nem állapítottak meg szabálytalanságot néhány apró, operatív pont kivételével. A jelentést felolvasta, így tartalmát pontosan megismerték a résztvevők. Indulatos hangon adták elő a tanács tagjai véleményüket. Legtöbben Selmeczi László védelmében szólaltak fel, s megalapozatlannak tartották a visszahívására tett indítványt. Hollauer Tibor kemény szavakkal fejezte ki nemtetszését azért, mert a megyei tanács nem állt a két község mellé a távvezeték ügyében. Hisz, mint mondtá, a harmadik kerület elutasító határozata mögött a Fővárosi Tanács, a honvédség mögött a Honvédelmi Minisztérium állt. Érdekes kép alakult ki a külső szemlélőben, ahogy figyelte a vitát, amelyre egyébként kivonult a televízió stábja, az MTI, a Népszabadság, a Reform tudósítógárdája. Hiába, nem mindennapi eseménynek lehettek tanúi. Egyértelmű volt, hogy Selmeczi László nem rosszabb, mint a magyar taHMÁLOS BALESET A PEFÉföBEN Nullára írt gépek A Pest Megyei Fémipari Vállalat szentendrei gyárában, március 31-én 7 óra 37 perckor halálos baleset érte Petrik Gyulát. A 250 tonnás erővel lecsapó présgépből kiröpült a munkadarab (egyébként Zsiguli kormányösszekötő), behatolt a dolgozó hasa- aljába. A szerencsétlen a mentőben meghalt. A tragédia után az üzem vezetői csak utalnak rá, hogy ez év februárjának derekán több jel mutatta, hogy a présgépekkel baj van. A termékek deformáltak lettek, a csap a furatot félrekoptatta. Az alsó és a felső szerszám elcsúszott. Végignézték, igazítottak rajta, aztán folyt tovább a munka. Ugyanebben az időben műszaki értekezleten szó volt róla, hogy a két 50—60 éves nullára leírt présgépet le kellene állítani. Ám a megrendelő várta a terméket. A vétlen présgépen a halálos baleset előtt vagy tíz nappal, mindkét vezetőcsap derékban eltörött. Kicserélték s ezen is folytatták a termelést. Az emberek nem szívesen beszélnek a történtekről. Egyetértettek viszont abban, hogy köztudomású volt: a présgépek műszakilag nem megbízhatóak. S többen idézik a rendőrségi szakértőt, aki a monstrumot vizsgálva kijelentette: borzalmas ez a gép. Azt viszont nyíltan senki nem említi — a vállalatnak kellemetlen lenne, ha kiderülne: a halálos balesetet az elavult masina okozta. Bokodi László szerszám- üzem-vezető: v— Megdöbbentő a 14 milliméteres elmozdulás. Az mindenesetre furcsa, hogy a rendőrségre menőknek tudtukra adták: jó lenne, ha a gépről a legkevesebb szó esne. Azonban a vallatásnál jól kérdeztek, a választ nemigen lehetett kikerülni, s másnap flz igazgató igen bosszús volt a jegyzőkönyvek tartalmának szóbeli ismertetésekor. Szánjunk még egy bekezdést a segítségnyújtásra. A mentőket a gyár központjáról 7 óra 40 perckor hívták. Kazai György üzemvezető például telefonált, kiment az udvarra, de eszébe jutott, hogy nem mondta: orvos is jól jönne. Az ismételt csengetésre még ugyanaz a mentős jelentkezett s közölte: orvos nincs. Végül a mentő 8 óra után egykét perccel ^érkezett. A távolság a PEFÉM és a mentőállomás között szűkén két kilométer. Kazai György most nagyon dühös az orvosokra. Amikor Petrik Gyula édesanyjával közölte a tragédia hírét s az asszony elájult, több mint hatvan perccel az értesítés után jelent meg az orvos. Mennyi időre volna szüksége a mentőknek, az orvosnak, ha az események nem Szentendrén, hanem valamelyik pilisi faluban történnek? (viesotka) nácselnökök 99,9 százaléka, sőt, lehet, hogy jobb. Hogy mégis miért kezdeményezték néhányan, így a népfront is a visszahívását? Valami olyat akartak elkezdeni, ami Magyarországon még csak elméletben létezik inkább, mint gyakorlatban. Ehhez kevés Felelős azért a tanácselnök, hogy -nem a legjobb tervet készítette el a cég, ráadásul azt ki is fizették? Felelős abban, hogy a határidőre, március 31-re nincs minden igénylő otthonában telefon? Valójában igen, de Selmeczi László ahhoz kevés, hogy olyan monopolszervezettel, mint a posta harcoljon. Kevés ahhoz, hogy a használhatatlan tanulmánytervek sorozatát gyártó intézeteket kiiktassa a rendszerből. Kevés ahhoz, hölgy az ellátásért felelős, de munkáját csak ímmel-ám- mal végző áfész-t rávegye feladata ellátására. Lehet, hogy körültekintőbb szervezéssel megmenthetett volna néhány százezer forintot a községnek. Lehet, hogy amiért most felelősségre vonták, Ausztriában megbukott volna egy polgár- mester. Nálunk azonban még nincsenek hagyományai a felelősségnek, s így folyhatnak el milliárdok az állami költség- vetésből. Ezért készül el a beruházásoknak csak egy kis töredéke határidőre. Jószerivel az egész magyar társadalom magában hordozza azokat a hiányosságokat, amiket tegnap a fejére olvastak. Ahhoz, hogy ezek megszűnjenek, forradalmi változásokra van szükség. Ürömön ezúttal, ahogy mindenütt máshol az országban, ez még elmaradt, hiszen huszonhárom igenW^és négy ellenszavazattal Selmeczi Lászlót megerősítette tisztségében a testület. Fiedler Anna Mária Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az l. oldalról.) emeléseket és egyes rétegek számára bizonyos kompenzációs elképzeléseket tartalmazza — a SZOT-tal való tervezett tanácskozás napirendjére kerül. A SZOT legutóbbi állásfoglalása kapcsán Marosán György kitért arra is, hogy a kormány az elmúlt időszakban több rendkívüli intézkedésre kényszerült. Ezek módja vitatható, s előfordult, hogy a kivitelezés is helytelen volt. Mint a kormányszóvivő emlékeztetett reá, erről a miniszterelnök is nemrég önkritikusan beszélt. De — mint Marosán György hangsúlyozta — népszerűtlen intézkedésekre ez- ,után is szükség lesz és ezeket a kormány vállalja is. Kijelentette, hogy a kormány soron kívüli tárgyalásokra tett javaslatot a SZOT- nak, és ezeken az árintézkedéseket és a kompenzációs lépéseket együtt kívánja megvitatni és ésszerű kompromisz- szumokra kíván jutni. Utalt viszont arra is, hogy a kormány máris eltért tervétől és új tervét a május végi Ország- gyűlés elé terjeszti. Egy későbbi kérdésre, amely azt firtatta, hogy egyáltalán milyen terv alapján dolgozik jelenleg a kormány, Marosán György azt mondta, hogy nyomvonalában követi a kibontakozási programot, amelyet annak idején az Országgyűlés elfogadott. Arra a kérdésre, hogy mikor kerül sor a SZOT-tal való tárgyalásra. közölte, hogy a kormány május 12-ére, amikor a parlament már befejezte ülésszakát, tett javaslatot a Szak- szervezetek Országos Tanácsának. A kormányszóvivő ismételten hangsúlyozta az áremelések és ellentételezések közötti elérendő kompromisszumok ésszerűségének rendkívüli fontosságát. A szakszervezetekkel való -konzultációt nél- különzhetetlennek mondotta, s rámutatott, hogy mennyire szükséges ez a társadalmi stabilitás szempontjából. Marosán György közölte azt is, hogy a Minisztertanács ülésén döntöttek arról is, hogy felkérik a belügyminisztert, hogy adja át a legfőbb ügyésznek a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott per iratait. Arra a kérdésre, hogy miért voltak ezek az okmányok eddig a Belügyminisztériumban, nem tudott válaszolni. Amikor több újságíró arról kérdezősködött, hogy esetleges rehabilitáció kezdete le- het-ie az intézkedés, hangsúlyozta, hogy a dokumentumokat jogászi szempontból vizsgálják meg. Bejelentette azt is, hogy a Minisztertanács ülésén olyan döntés született, hogy gyorsítsák meg az államellenes bűncselekményekre vonatkozó törvény felülvizsgálatát. Az igazságügyminiszter feladatává tették, hogy dolgozzon ki olyan javaslatot is, amely a halálbüntetés eltörlését irányozza elő ilyen ügyekben. A''kormányszóvivő egy kérdésre válaszolva bejelentette, hogy Németh Miklós miniszterelnök május 15-én egynapos munkalátogatásra Varsóba utazik. Azokat az újságírókat, akik a kormányátalakításról faggatóztak, emlékeztette Németh Miklós erről tett megnyilatkozásaira, s azt mondotta, hogy tudomása szerint 5-6 új miniszterről beszélnek. Egy kérdező azt feszegette, hogy a kormány az elmúlt hetekben egy sor döntésének megváltoztatására kényszerült. Kérdése úgy szólt: milyen program alapján dolgozik a kormány. Marosán György leszögezte: a kormány a kibontakozási program nyomvonalán halad. Mivel azonban a helyzet jelentősen megváltozott, új program elkészítése vált szükségessé, s ez a közeljövőben a parlament elé kerül. A. I. Rendezési elképzelések A Magyar Urbanisztikai Társaság kiállítótermében sajtótájékoztatót rendeztek tegnap a Dunakanyar üdülőkörzetének területrendezési javaslatairól. A regionális rendezési tervet a VÁTI, a térség általános rendezési terveinek felülvizsgálatát és módosítását a VÁTI és a Pestterv készíti az építési tárca, illetve Pest és Komárom megye megbízásából Hozzászólás eikkshskhoz Szóficam, vagy csak eltérő értelmezések? Örülök annak, hogy Mészáros Ottó a Pest Megyei Hírlap április 12-i számának vezércikkében visszatér az egy hónappal korábban tartott megyei pártbizottsági ülés egyik témájára. Remélem, ez egy új gyakorlat kezdetét jelenti a megyei lapnál, elősegítve a sajtó eszközeivel azt, hogy a határozatok ne az asztalfiókokban kössenek ki, hanem újra, s újra elővegyük, átgondoljuk, az élethez igazítsuk és ami a legfontosabb: megvalósítsuk a bennük foglaltakat. Egyetértek az írás alaphangjával, főbb megállapításaival, azt is tudom, hogy miközben minden erőnkkel igyekszünk változni és változtatni, és gondolkodásufik már-már elszakad a régitől, a ceruzából még sokszor a régi kifejezések bújnak ki, szókincsünk, beszéd- és íráskultúránk nincs szinkronban a közvetíteni szándékozott új elképzelésekkel. Mégis néhány, Mészáros Ottónál megszokott, szellemes megállapítással vitába száll- nék. Elsőként azzal a „ficammal”, melyben a rendellenes elváltozás a szerző szerint az, hogy a megyei pártbizottság a pártszervezetekkel kapcsolatban csak indokolt esetben hoz határozatot. Tudjuk, egy előterjesztés erénye, ha rövid és áttekinthető, nem kell a technológiát, a részleteket kifejtenie. Errfe törekedve a következő két mondatban, amelyet Mészáros Ottó már nem idéz, mégis utalunk arra, amire gondolunk: „A pártélet részkérdéseit nem szabályozza, kötelező napirendet csak kivételes esetben ír elő. A pártszervek tevékenységébe csak a központi és megyei párttestületek határozataival ellentétes döntések és cselekvés esetén avatkozik be.” A lényeg az idézetben benne van. Megismétlem, nem adhatunk ki valamiféle szabályozást arról, mi az indokolt és mi nem. Ezt a politikában mindig a konkrét helyzet dönti el. Természetes azonban az, hogy az ilyen típusú határozatok kialakítása során az előkészítésbe bevonjuk a párt- szervezeteket. Erre másutt, ugyanebben az előterjesztésben utalunk. A rájuk vonatkozó döntések tehát nem nélkülük és főleg nem ellenük születnek, így együtt — vagy legalábbis a véleményük ismeretében — ítéljük meg azt is, mi az „indokolt” és mi nem. Hogy így is előfordulhat egy 71 tagú testületnél is önkényes értelmezés, az, hogy valamit indokoltnak lát, de nem jól látja? Ez ellen abszolút garanciák nincsenek és a politikában ilyeneket kár is keresni. Biztosíték a tévedés esélyének csökkentésére a döntéselőkészítés demokratizmusa és nyilvánossága, amire már utaltam, továbbá az, hogy a testület tagjai együtt élnek az alapszervezetekkel, ismerik helyzetüket és képviselik is őket (erre egyébként a delegálás is ösztönöz). Garancia lehet továbbá a tisztségviselők és az apparátus lelkiismeretessége, felkészültsége abban, hogy képesek alaposan mérlegelni, szükség van-e egy adott kérdésben határozathozatal kezdeményezésére, vagy sem. A tetszés szerinti értelmezés lehetősége tehát elvileg fennáll, de erős korlátok között, mint ahogy a cikkben emlegetett gumi sem alakul egy bizonyos határon túl, illetve ha túlfeszítik, elszakad. Ennek a megyei pártbizottság esetében a bizalom elvesztése felel meg, amelyet a választásokon tud a párttagság érzékeltetni. Ez a végső garancia. A másik „kificamodott” megfogalmazást a pártbizottsági tagok jogait rögzítő bekezdésből emelte ki Mészáros Ottó. A leírtakkal elvileg teljes egészében egyetértek, itt csak kiegészítő megjegyzéseim vannak. Rögzítenem kell azt, hogy ez az előterjesztés egyben a megyei pártbizottság működésének alapokmánya. Teljesen természetes és sokak által eddig is gyakorolt jogosítványokat szintén rögzít. Ebből fakad, hogy nem engedményt ad valakinek, természetes jogai érvényesítésére, hanem a testület önmaga számára biztosítja a végrehajtás ellenőrzéséhez szükséges feltételeket. A pártbizottsági ülések nyilvánossá tételével a vezércikkben megfogalmazott azon gondolat, hogy az érdeklődő párttag alanyi jogán közvetlenül is ellenőrizhessen, a lehetőség oldaláról alapvetően biztosított. Ez az ellenőrzési joga természetes módon elsősorban mégis alapszervezetének vezetőségével, illetve az azt közvetlenül irányító községi, városi pártszerv munkájával kapcsolatban kell, hogy érvényesüljön. Ügy vélem, ez az életszerű megközelítés; ott több az ismerete, oda jobban eljut. A megyei hírlap is minden esetben részletes ismertetéseket közöl a testület üléseiről. Ezekből a párttag és a nem párttag is értesülhet arról, mi történt, milyen álláspontot képviselt a területükről választott testületi tag és az elhangzottak egybeesnek-e az ő véleményével vagy sem. Erről időnként — elvtársaival együtt — ma is közvetlenül beszámoltathatja, felvilágosítást kérhet tőle a megyei pártbizottság mindenféle közreműködése nélkül. Törekvésünk, hogy ez rendszeres legyen, gyakorlattá váljon. Ezért fogalmazta meg a testület az ilyen típusú teendőket a múlt év szeptemberében, amikor az önkontrollal foglalkozott. Miért utaltam az életszerű megközelítés fontosságára? Azért, mert sajnálatos módon a párttagság részvétele a megyei pártbizottság ülésein nem olyan mértékű, mint azt szeretnénk, pedig a látogatottság növelése érdekében tettük legutóbb egy szombati napra. Nyilván a hírlap politikai jellegű közileményeineik olvasottságával is vannak még gondok. A feladatunk tehát a politizálásról leszoktatott párttagság igényeinek ismételt felébresztése, annak hiteles bizonyítása, hogy most érdemes részt venni, szükség van a véleményére. Csak ezután következik az, amit Mészáros Ottó fejteget, hogy fáradságot nem kímélve tanulmányozza a megyei pártbizottságon a különböző dokumentumokat. Erre egyébként a lehetőség most is megvan, amit ezúton is közhírré teszek. Álláspontunk tehát itt a vezércikkétől csak az elvi, illetve (az elvi alapokon) gyakorlatias megközelítés közötti különbséggel tér el. Ügy vélem, az utóbbi jobban segítheti a párttagságban annak a felismerését, hogy ő a párt gazdája, de az általa demokratikusan megválasztott és időről időre ellenőrzött testületnek kell a bizalommal jól gazdálkodnia, ellátni a vezetést jól és magabiztosan. Találkozások során egyébként azt tapasztalom, hogy a párttagok nagy többsége így vélekedik és nem akar nap mint nap beleszólni a vezetők, a vezető testületek dolgába. Dr. Balogh Pál a Pest megyei pártbizottság titkára *
