Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
3 1989. MÁRCIUS II., SZOMBAT A JÖVŐNKÉNT FELLENDÜLÉST - DEMOKRÁCIÁT - SZOCIALIZMUST Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt ? Hazánk történelmi jelentőségű fordulóhoz érkezett. A tét roppant nagy: a nemzet felemelkedése vagy elmaradása a világ fejlődésétől. ' A demokratikus megújulásra ma. az ellentmondásokkal terhelt helyzetben is késztetőek a hazai és kedvezőek a világpolitikai feltételek. Cselekvésre van szükség. Az MSZMP megkezdte erőinek újjászervezését. Közvetlen célja: leküzdeni a válságot. A mai magyar társadalomban meghatározóak a haladó, demokratikus erők. örökösei és folytatói nemzeti történelmünk reformkorszaki, a polgári és népi progresszió, a munkásmozgalom hagyományainak. Az MSZMP ezek szellemében, a reformok jegyében munkálkodik. A gyökeres változtatás szükségességét felismerve, a társadalmi megegyezés szándékától is ösztönözve nyíltan, kritikusan szembenéz a múlttal. Szakít a torznak, hibásnak bizonyult politikai-gazdasági szerkezettel, elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, a szubjektivizmustól, a tagság részvételét kizáró politizálástól. A párt célja a társadalmi fejlődés előmozdítása, a nemzeti sajátosságoknak megfelelő demokratikus szocializmus építése. Az MSZMP támaszkodik politikai tapasztalataira, a társadalmi fejlődésben 1945 után elért maradandó értékekre, eredményekre. Mozgalmunk irányt mutató értékei: az alkotómunka, a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Az alkotómunka. az értelmes emberi élet alapja, a jólét és a fejlődés forrása. Szabadságcszményünk a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesülése. A nép szabadsága az egyén szabadságára és a közösség iránti felelősségre épül. Az igazságosságot a társadalmi, politikai, gazdasági, szociális, kulturális esélyek egyenlőségére való törekvés jelenti. A szolidaritás a szabad emberek és közösségeik összetartozása, kölcsönös megbecsülése és pártfogása. Meggyőződésünk, hogy ezek az értékek a demokrácia, a szocializmus elvei alapján teljesedhetnek ki. Az MSZMP a munkásmozgalom két meghatározó — kommunista és szociáldemokrata — irányzatának egyesült pártja, amely osztályszempontokat meghaladva a dolgozó, alkotó emberek érdekeit kifejező marxista szellemű reformpárt. Az MSZMP szervezett politikai erő, amelynek programja egyetemes és nemzeti értékeket képvisel. Az MSZMP demokratikus szervezetével, áramlatai alkotó együttműködésével, tagjai egyenjogúságára alapozva erősíti cselekvési egységét. Az MSZMP együttműködést, a nemzeti sorskérdésekben megegyezést ajánl minden, az országért felelősséget vállaló, haladó gondolkodású állampolgárnak és szervezetnek. 1) A NÉPAKARAT ÉRVÉNYESÍTÉSÉT — jogállamot; demokratikus, szocialista alkotmányt, — képviseleti demokráciát, — a népszuverenitást megtestesítő . törvényhozást, független bíróságokat, jól működő kormányzatot, — önkormányzatot, biztonságot, fejlődést a közösségeknek, a falvaknak, a városoknak. — a napi politikai harcoktól mentes, a haza, a közrend védelmét az alkotmányosság szellemében szolgáló fegyveres erőket, testületeket. 2) A POLITIKAI INTÉZMÉNYEK KORSZERŰ RENDSZERÉT — alkotmányos többpártrendszert — szabad választásokat, a koalíció lehetőségét a kormányzásban — független szakszervezeteket, önálló érdekképviseleteket — megújuló népfrontmoz- galmat 3) AZ EGYÉN ÉS A KÖZÖSSÉG BIZTONSÁGÁT — alkotmányban szavatolt állampolgári és személyes szabadságjogokat, törvényességet — a fiatalok önálló politikai cselekvési lehetőségét — a nők társadalmi megbecsülését, jogaik gyakorlásában pedig egyenlő esélyt — haladó nemzetiségi törvényt — a törvényesen szerzett tulajdon védelmét — közérdeket szolgáló biztonságot, rendet, fegyelmet 4) HATÁROZOTT KORMÁNYZÁSSAL KITÖRÉST A VÁLSÁGBÓL — a gazdasági visszaesés megfékezését, az eladósodás megállítását, a fellendülés megalapozását — a gyenge teljesítmények visszaszorítását — az ütközések, kikerülhetetlen áldozatok vállalását — a terhek igazságos megosztását 5) A GAZDASÁGI RENDSZER reformját — következetes átmenetet a hiánygazdaságból a piac- gazdaságba — tulajdonreformot; a tulajdonformák egyenrangúságát, a jól működő közösségi tulajdon meg\ határozó szerepét — forgalmi értéket a földnek — eredményes gazdaságon alapuló fokozatosan megvalósuló konvertibilitást — a KGST reformját 6) MEGÚJULÓ MAGYAR gazdasAgpolitikät — Európába és a világba beépülő gazdaságot — a saját források, jobb hasznosítását, a hazai piac élénkítését az export fellendítésével együtt — a gazdasági szerkezet, az infrastruktúra korszerűsítését — a vállalkozások szabadságát, biztonságát — teljesítményt ösztönző adópolitikát — társadalmilag ellenőrzött, új alapokra helyezett költségvetést ■ 7) JOBB MEGÉLHETÉST — az infláció mértékének csökkentését, az indoko- latlen áremelések elleni fellépést — a teljesítmények és a bérek összhangját biztosító bérreformot — a reálbérek emelését ott, ahol a gazdaságos teljesítmény javul — az elmaradott térségek fejlesztését 8) a létbiztonságot szavatoló szociálpolitikát — a családok támogatását, hogy betölthessék hivatásukat — az első lakás megszerzésének állami támogatását — a fiataloknak jobb, biztonságosabb feltételek teremtését az elhelyezkedésre, a pályakezdésre, a családalapításra — támogatást az önmagukról gondoskodni nem tudóknak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek — a közösségek egyént védő szerepének erősítését — a munkanélkülivé válóknak átképzést, munkalehetőséget 9) AZ EGYÉNT VÉDŐ tArsadalombiztosí. TASI RENDSZERT — törvényben szabályozott, pénzügyileg független, egységes társadalombiztosítást — az önkéntes társadalom- biztosítási formák gazdagítását — az egészségügy reformHogyan akarjuk? ját, szabad orvosválasztást' — igazságosabb, előbb az alacsony nyugdíjak, majd az átlagnyugdíjak érték- állandóságát megőrző nyugdíjrendszer bevezetését 10) KÖRNYEZETVÉDELMET — környezetbarát magatartást és gondolkodást — környezetkímélő technológiákat — a környezet további romlásának megállítását 11) TISZTA KÖZÉLETET 12) SZABAD SZELLEMI alkotómunkát — a kutatás és a publikálás szabadságát — a tehetségek érvényesülési lehetőségét az oktatásban, a munkahelyen, a közéletben — az alkotói szabadság ki- teljesedését, a. művészeti, irodalmi élet sokszínűségét 13) AZ OKTATÁS GYÖKERES MEGÚJÍTÁSÁT — a pedagógusok megbecsülését — az egyéni képességet fejlesztő, demokratikus iskolarendszert — önállóságot, tanszabadságot a felsőoktatásban — szabadabb egyetemi felvételi rendszert 14) LELKIISMERETI SZABADSAGOT ÉS A VAL- LASGYAKORLÄS SZABADSÄGÄT 15) BÉKÉT, BIZTONSAGOT, EGYÜTTMŰKÖDÉST — a független külpolitika folytatását — katonai tömbök nélküli világot — közös európai otthont — baráti kapcsolatot a szomszéd népekkel — á barátság és az együttműködés erősítését a reformok útján haladó Szovjetunióval — kapcsolatépítést a határainkon túl élő magyarokkal Népben — nemzetben — a nemzetek közösségében gondolkozva. A nemzeti sorskérdések megoldásán munkálkodva. Politikai versengésben, a konfliktusok vállalásával és nemzeti összefogással. Mi szavatolja programunkat? A cselekvőképes párt. A haladó erők összefogása. A határozott kormányzás. A törvényes biztosítékok megalkotása. A társadalom vállalkozókészsége és érdekeltsége az ország előrehaladásában. A nyilvánosság, a felelős szabad sajtó. Az MSZMP békés úton, feszültségek élezése nélkül kívánja az átmenetet a széles körű demokráciára. A párt arra törekszik, hogy a nemzet érdekeit programjával, politikai súlyával meghatározó módon fejezze ki; tagsága kezdeményezőkészségével, a választók bizalmával érjen el meghatározó politikai befolyást a társadalomban. Pártunk a reformpolitikáját erősíti, törekvéseit valamennyi cselekvő, politizáló tagjának részvételével valósíthatja meg. ★ Cselekvési programunk nyitott a gyorsan változó valóság, az új gondolatok, a párttagság tapasztalatai iránt, s annak megfelelően változik a jövőben is. A Központi Bizottság kéri a tagság programot tovább formáló véleményét, javaslatait. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága HÉT HIRE HÁZI HÁZALÓK § Háromnapos konferenciát rendeztek Budapesten az új kommunikációs eszközök társadalmi hasznosításáról. 9 Leleplezték Rajk László mellszobrát Gárdonyban. ® Felavatták a Magyar Posta új nemzetközi távbeszélőközpontját a fővárosban. £ Kiállítás nyílU Békéscsabán, Erdélyi művészek Magyarországon címmel. £ Esztergom volt a színhelye a magyar—szovjet neurojiziológiai műszerbemutatónak. ® A hét híre az is, hogy Mezőhegyes fogadta a megyei művelődési központok igazgatói országos tanácskozásának résztvevőit! Széthullóban van az a, megszilárdulni valójában soha nem tudott hierarchikus rendszer, amely a művelődés intézményeiben (is) — művelődési központok, otthonok, házak, klubok, könyvtárak stb. hálózatában — az alá- és fölérendeltség viszonyait vélte üdvözítő megoldásnak. Kiderült, ami egyébként sem volt nagy titok: a közművelődés nehezen viseli el az uniformist, a központilag elhatározótok megvalósítására korlátozott mozgásteret. Annál inkább szüksége van önállóságra, a helyi viszonyokat jól értelmező leleményességre, a változatosságot a munka lényegeként értelmező szakemberekre. Amikorra ez az utóbbi felfogás uralkodóvá lett, addigra a minimálisra soványodott az az anyagi fedezet, amelyet általában a közművelődés, s benne a művelődési otthonok, házak, központok a magukénak mondhattak. Pest megyei kezdeményezés volt, innét indult országos hódító útjára a művelődési otthonok közös fenntartása. Feltételezte: a helyi gazdálkodó szervezetek, intézmények meglelik ebben a formában a közös éredekelt- séget, a kölcsönös hasznot. Sikeres gyakorlat alakult ki, jó példák seregét láthatta az, érdeklődő. A múlt idő használata indokolt. Sajnos. Napi gondok gyötrik ugyanis jelenleg a művelődési otthonok, házak, központok döntő részét. A megnehezedett helyzetben a gazdálkodók tetemesen csökkentették vagy éppen megszüntették a hozzájárulásukat a fenntartáshoz; a városi intézmények között van olyan, ahol a most befejeződött egyeztető tárgyalások után kiderült, a korábbi támogatási összegnek jó, ha a felét sikerül megkapni. Az ország két és fél ezer művelődési otthonából a megyében 168 található. Rendkívül eltérő objektív és szubjektív feltételekkel, szembetűnően különböző eredményekkel, tervekkel. Egy dologban viszont kivétel nélkül szinte azonosnak vehető a művelődési házak helyzete: ha létezni akarnak, akkor házalni kényszerülnek. Házalni: támogatásért, programigényekért, együttműködési készségért ... A műv. házi házalók között vannak, alpk berzenkedjek a kialakult helyzet miatt — és tagadhatatlan, sokkal egyszerűbb a íilléreskedés helyett a szakmai kérdésekkel foglalkozni —, mások viszont, s ők a többség, zokszó nélkül vállalják ezt is. Hiszen már annyi mindent vállalniuk kellett... ötszáz közelében van a megyében azoknak a kluboknak a száma, amelyeket a művelődési otthonok fogadnak be falaik közé, a tagoké pedig huszonötezer. Ez bepillantást nyújt a kulisszák mögé, igaz-e az a yélekedés, ami szerint manapság az embereknek már nincsen igénye ilyesmire, hiszen ott a televízió, a video ... A közhiedelemmel ellentétben megnőtt az ún. kisközösségeknek a vonzereje, a népszerűsége, csak éppen az érdeklődési körök változnak a klubtevékenység tartalmával együtt. Amint rácáfol a közhiedelemre — a művelődési házakban „a báloké”, azaz a táncos rendezvényeké a főszerep — egy másik tény is: a megye művelődési házaiban egy év alatt feleannyi „bál” csalogatta a közönséget, mint amennyi (például) ismeretterjesztő előadás ... S ami igazán érdekes: alig valamivel többen voltak a táncos rendezvények résztvevői, mint a2 ismeretterjesztő előadások iránt érdeklődők (310 ezer, illetve 300 ezer fő)! Ebben akár választ is lelhetünk arra a sokszor feltett kérdésre, minek adjon helyet a művelődéin otthon? Mindennek, amire igény van, mért hiszen a közönségért, a közösségért léteznek ezek az intézmények. Szatócsboltokka lettek, lesznek, ezzel a művelődési otthonok? Elhangzik gyakran ez a vád, mi azonban hiszünk a természetes szelekcióban, az egészséges rangsorok kialakulásában. Igaz, jelenleg a megyében, átvett pénzekből és saját forrásokból előteremtve a fedezetet, csupán Öcsán áll kialakítás alatt a művelődésnek egy új otthona. Ami szerény súlyú tény. Mégis, a műv. házi házalóknak a döntő része nem adja fel, nem hagyja abba a küzdést a holnap forintokat termő, teremtő filléreként. Mészáros Ottó Álcázott kémény Folytatódik a nagymarosi erőmű alapozásának előkészítése — mondták tegnap, a parlamenti vita után, az OVIBER szakemberei. A nagymarosi oldalon, az üzemviteli lakótelepnél emelkedő'torony voltaképpen kémény, amit kilátónak álcáztak (V. Faizs Gábor felvétele)
