Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
4 1989. MÁRCIUS 11., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI Az út még eléggé hosszú lesz Józanul értékelik a bécsi párhuzamos tanácskozások nyitányát Húzódik Washingtonban a külpolitikai koncepció kidolgozása Súlyos csaták zajlanak Afganisztánban a városok birtoklásáért ALTALANOS PILLANATKÉP Washingtonban a demokrata párti többségi szenátus letette névjegyét Bush elnöknél: az erőpróbában leszavazta a Fehér Ház fejének jelöltjét kabinetje egyik kulcspozíciójára. Az Egyesült Államok elnöke hiába próbálta teljes tekintélyét bevetni Tower, az általa jelölt védelmi miniszter jóváhagyásának kivívására. A demokrata párti felsőházi többség könyörtelen volt a jelölt emberi gyengeségeivel szemben, s kimondta, hogy a túlzott italozás és a nőügyek, ha ezek párosulnak olyan pénzügyietekkel, amelyek Tower és bizonyos hadügyi cégek között zajlottak le, nem teszik alkalmassá őt e kulcsfontosságú tisztségre. Minden elnök esetében volt egyfajta ..mézesheteknek” nevezett időszak, amikor a törvényhozási többség nem mutatta 'ki oroszlánkörmeit, hanem időt hagyott a Fehér Házba újonnan beköltözött elnöknek a saját politikai kibontakozásához. Ez a szakasz hallgatólagos módon az első 100 napra mindig kiterjedt. Arra pedig több mint harminc esztendeje nem volt példa, hogy a szenátus elutasítson egy miniszteri megerősítést. Bush tehát korai leckét kapott a demokrata párti törvényhozási többségtől, s ez nyilván óvatosabb manőverezésre készteti majd. Üj jelöltjét bizonyára megszavazzák majd. De a több mint hathetes huzavona után újra kezdődő jóváhagyási eljárás más személlyel, azt jelenti májd, hogy tovább halasztódik az amerikai külpolitikai koncepció kidolgozása. Amíg ugyanis betöltetlen az egyik legfontosabb tárca a washingtoni kormányzatban, nem kerülhet sor döntések előkészítésére, azaz arra. hogy milyen hosszú távú álláspontot képviseljen a Bu.sh-admini.szt- ráció korunk fő kérdéseiben, s milyen változtatásokat tegyen a reagani politikához képest. A SEVARDNADZE— BAKER TALÁLKOZÓ MÉRLEGE E washingtoni kérdőjelek nyomták rá bélyegüket arra á tanácskozásra is, amelyet Baker és Sevardnadze e héten a bécsi párhuzamos értekezletek nyitánya során tartott. Természetesen senki sem várhatta azt, hogy az új amerikai külügyminiszter megbeszélése szovjet kollégájával azonnal látványos áttörést eredményez. Hiszen a két világhatalom diplomáciai vezetőinek ez volt az első, amolyan ismerkedési jellegű eszmecseréje. S olyan körülmények közepette, amikor az új amerikai külpolitikai koncepció még várat magára, s amikor Bush kijelentette, hogy a Szovjetunióval való érdemi tárgyalások előtt még csúcstalálkozón kéri ki atlanti szövetségesei véleményét a követendő irányvonalról, a folyamatosság kihangsúlyozása a szovjet—amerikai kapcsolatok további javításában nagy eredménynek számit. Mint ahogy az is joggal keltette fel a hírmagyarázók figyelmét, hogy a bécsi első külügyminiszteri tanácskozás napirendjén nem ' véletlenül kerülhetett első helyre az űrfegyverkezés és ezzel összefüggésben a hadászati támadófegyverzet csökkentésének problematikája. A Reagan- kormányzat — amelynek Bush alelnöke volt — időhiány miatt, a választások közeledtével. tavaly itt volt kénytelen felfüggeszteni a kétoldalú leszerelési tárgyalásokat. Nyil- vánva'ó. hogy Baker, amikor elfogadta, hogy a Sevardnadzéval való bécsi megbeszéléseken első helyre kerüljenek ezek a kérdések, azt kívánta hangsúlyozni, hogy az új washingtoni kormányzat valóban a folyamatosságra törekszik, s változatlanul elsőrendű céljai közé tartozik a hadászati támadófegyverzet csökkentésében való megállapodás. Bár az nem derült ki még természetesen Bécsben, hogy rugalmasabb lesz-e Washington az előrehaladást annyira akadályozó űrfegyverkezés kérdésében. Szó esett — a külügyminiszteri sajtóértekezletek tanúsága szerint — a Sevardnadze— Baker megbeszélésen a középamerikai, az afganisztáni, az iraki—iráni és a közel-keleti helyzetről is. Kitűnt természetesen, hogy még nagyon eltérőek a vélemények ezekben a kérdésekben. Ami például Kö- z^l-Keletet illeti, Washington a Szovjetunió által támogatott nemzetközi konferencia helyett inkább kétoldalú rendezésekben lát nagyobb fantáziát. Mindenesetre a vélemény- eltérések mellett azt feltétlenül pozitívan kell értékelni, hogy május első felében Moszkvába látogat az amerikai külügyminiszter. Remélhetőleg addigra már nemcsak az amerikai külpolitikai koncepció rajzolódik ki, hanem Baker olyan javaslatokkal mehet a szovjet fővárosba, amelyeket nagy vonalakban már egyeztettek az Egyesült Államok atlanti szövetségeseivel is. Így nem lehet valószínűleg semmi akadálya annak, hogy akkor már kijelöljék a Gorba- csov—Bush találkozó helyét, időpontját és- napirendjét. INKÁBB ÉVEKRŐL VAN SZÓ A háromnapos külügyminiszteri szintű nyitány után, csütörtökön két párhuzamos tárgyalássorozat kezdődött Bécsben. Az egyik az 1975. évi helsinki szerződést aláírt 35 állam tanácskozása az úgynevezett bizalomerősítő intézkedésekről. amelyek alkalmasak arra. hogy kontinensünk biztonságát tovább szilárdítsák. A másik a NATO és Varsói Szerződés 23 tagországának megbeszélés-sorozata, amelynek témája az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentése. Hírmagyarázók szerint a két értekezlet témaköre tulajdonképpen szorosan, összefüag egymással. A haderőkről szóló rendszeres adatcsere, a válság- megelőző központ létrehozása, a hadgyakorlatok bejelentési kötelezettségeinek kiterjesztése, valóban növelhetik a kölcsönös bizalmat kontinensünkön, s emelik a biztonságérzetet. De valójában természetesen az jelentené a tényleges áttörést, ha a két katonai tömb haderőit és fegyverzeteit olyan minimális kölcsönös szintre szállítanák le, amely gyakorlatilag lehetetlenné tenné a váratlan támadásokat kontinensünkön, azaz egyértelműen olyan védelmi jellegűvé változtatná mind a VSZ-t, mind pedig az Észak-atlanti Szervezetet, hogy sem a másik oldalnak. sem pedig a Icatonai tömbökhöz nem tartozó államoknak nem kellene aggályoskod- niok eziránt. Érthetően így a figyelem a ,.23-a:k” tanácskozásaira összpontosul elsősorban. Mind a VSZ-nek, mind az Észak-atlanti Szervezetnek megvan a hagyományos fegyverzet csökkentésére vonatkozó javaslata. Ezek között egyelőre jelentős az eltérés és a vélemények jelenleg abban egyeznek — mint a Guardian című angol lap megfogalmazta —, hogy a tárgyaló küldöttségek „a maximális jóakarat mellett is hosszú munka elé néznek, s ma senki sem mer jóslatokba bocsátkozni a tárgyalások várható időtartamáról. „Általában úgy vélik, hogy inkább évekig, mint hónapokig tartanak majd az eszmecserék. A megelőző hasonló tárgyalások, amelyek csendesen kimúltak az elmúlt hetekben, tizenöt évig tartottak, s éppen bécsi színhellyel. A világsajtó mégsem tekinti baljós előjelnek ezt a mostani nyitányhoz. Ez érthető is, hiszen a most kezdődő tárgyalásokon új légkörben biztatóbb kilátással láthatnak munkához. A kölcsönös bizalmat erősítették a stockholmi megállapodások, valamint ebbe az irányba hatott a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről aláírt 1987-es washingtoni szerződés. BEVONNI A LÉGIERŐT IS A Varsói Szerződés csütörtökön hivatalosan is előterjesztett javaslata 2000-ig három szakaszban tervezi átalakítani teljesen védelmi jellegűelcké a hagyományos haderőket. Az első időszak 1991—94-ig tartana, s felszámolná a két katonai szövetség közötti egyenetlenségeket a fegyverzetben oly módon, hogy az összáráénál 10-15 százalékkal lenne kevesebb a jelenlegi legalacsonyabb szintnél. Az ezt követő három évben további 25 százalékkal csökkentené a fegyveres erők létszámát és fegyverzetét. A harmadik szakaszban a lehetséges minimális szint eléréséig folytatódna a csökkentés. A NATO-terv viszont csupán a harckocsikra és tüzérségre kívánja korlátozni a csökkentést. A VSZ-nek több mint ötven százalékkal kevesebb páncélost engedélyezne a jelenleginél, míg saját abbeli arzenáljában csak 5-10 százalékos megsemmisítést irányoz elő. A légierő csökkentéséről, amiben pedig a NATO-nak fölénye van, nem történik említés sem. Túl ezen, gyengéje az atlanti javaslatnak — mint arra nyugati hírügynökségek is rámutatnak —, hogy bonyolult földrajzi zónabeosztást vázol, amelyben övezetenként eltérő hagyományos fegyverzetkvótákat írnának elő. Világos, hogy ha csak a harckocsikban és a tüzérségben meglevő aránytalanságot számolnák fel, akkor a NATO javára eltolódna a jelenlegi erőegyensúly. MIÉRT DZSAlALABÁD? Szaúd-Arábia elismerte ugyan a mudzsahidek nemrég alakult kormányát, de az afgán lázadók diplomáciailag továbbá is elszigetelt helyzetben vannak. A székhely továbbra is a pakisztáni Pesavár. Bár viszonylag nagy területeket tartanak ellenőrzésük alatt Afganisztánban, eddig egyetlen várost sem sikerült birtokba venniök. Iszlámábádban azt javasolták a mudzsahidek vezetőinek, hogy legalább egy nagyvárost foglaljanak el, s akkor oda tehetnék át székhelyüket, s afganisztáni központi kabinet esélyei növekednének diplomáciai elismerésekre. Így esett a választás Dzsálálábád- ra. amely a pakisztáni határtól 70, Kabultól 100 kilométerre fekszik. A városért nagy csata bontakozott ki. A mudzsahideknek sikerült elfoglalniok a repülőteret és a városkörnyék néhány erődítményét, de kabuli kormányjelentések szerint a mudzsahidek ostromának első hullámát sikerült visszaverniük. A véres harc tehát folytatódik Afganisztánban, Kabul, a főváros és más nagyvárosok körül is. Árkus István ENSZ-felügyelők Namíbiában Pénteken az ENSZ átmeneti segítő csoportja (UNTAG) tagjaként Namíbiába érkezett Finnország, Dánia, Malajzia, Jugoszlávia, Kanada, Spanyolország és Olaszország egy-egy katonai csoportja. Az UNTAG erőiben 14 ország, köztük több szocialista állam katonai megfigyelői vesznek részt. A dél-afrikai csapatok Namíbiából való kivonását és a november 1-jére kiírt namí- biai választások lebonyolítását, ellenőrzését április 1-jétől egy éven át 4650 „kéksisakos”, 500 politikai tiszt és több száz ENSZ-tisztviselő felügyeli majd. Az ENSZ békefenntartó erőinek egy csoportja a jövő héten Angola déli területeit látogatja meg. Az út során ellenőrzik, hogy a Délnyugatafrikai Felszabadj,tási Szervezet (Swapo) valóban betart- ja-e a délnyugat-afrikai rendezésről aláírt háromoldalú megállapodást. Parlamentünkről a külföldi sajtóban A megtisztulás útjára lépett Az NSZK tömegtájékoztatása ez alkalommal is kiemelt helyet biztosított az MSZMP KB üléséről, illetve az Ország- gyűlés ülésszakáról szóló beszámolóknak. A rádió- és tévéállomások napjában többször, hírmagyarázatok kíséretében ismertették a magyar belpolitikai élet fontos eseményeit. A vezető napilapok elemzéseket közöltek a megújulás folyamatáról. Németh Miklós miniszterelnök az Országgyűlésben is a tőle megszokott világossággal fogalmazott — állapította meg kommentárjában a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása. A magyar államférfi kijelentése szerint az eddigi magyarországi rendszer zsákutcába jutott. A párt távlati célja az emberarcú szocializmus, amely azonban csakis többpártrendszeren nyugvó demokrácia útján valósítható meg. Az MSIDP felvételét kérte a Szocintembe Száméinak a realitásokkal A Szocialista Internacioná- léhoz tartozó pártok vezetőinek bécsi tanácskozásán péntek délelőtt Révész András, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke pártja felvételét kérte a szervezetbe. Révész András a plénum előtt mondott beszédében megköszönte a lehetőséget, hogy meghívottként, 99 éves pártja nevében szólhat, majd bejelentette, hogy az MSZDP ismét a Szocialista Internacio- nálé teljes jogú tagja kíván lenni. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi hónapok magyarországi változásai bizonyítják: a magyar nép nem felejtette el a szociáldemokrata párt nemes céljait, a szabadság, demokráciái szabadon választott parlament és szociális igazságosság eszméit. Rámutatott, hogy a párt fő célja a magyar társadalom lépcsőzetes átalakítása, számolva a politikai realitásokkal. E cél elérése érdekében az- MSZDP kész együttműködni a többi magyarországi párttal. Az ülés után Baranyai E. Tibor, az MSZDP titkára az MTI bécsi munkatársának kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a felvételről a S.zoeialis.ta Internacionálé nyári, stockholmi kongresszusa dönt majd Sztrájk Sztyepanakert üzemeiben Keveslik a terület önállóságát Sztyepanakertben két napja sztrájkolnak az üzemek dolgozói, a közlekedés egyelőre részlegesen üzemel — közölték az MTI tudósítójával a helyszínről, a Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület székhelyéről. A munkabeszüntetés nem érinti a város üzleteit és az iskolákat, amelyek továbbra is zavartalanul működnek. Az újabb sztrájk kiváltó oka, hogy a dolgozók keveslik a terület önállóságát, s megítélésük szerint Karabah-hegy- vidák még mindig Azerbajdzsánnak van alárendelve. Arkagyij Volszki), a térség irányítására kijelölt különleges bizottság elnöke jelenleg is a helyszínen tartózkodik, s feltehetőleg részt vesz azokon a tárgyalásokon, amelyek célja a munka újrafelvétele. A városban viszonylagos nyugalom van, az utcákon már nincsenek harckocsik, de a katonai járőrök továbbra is felügyelik a rendet. A katonák és a lakosság viszonyát a tájékoztatást adó újságíró kifejezetten jónak és barátságosnak nevezte. A magyar Országgyűlés o megtisztulás útjára lépett, s jelenlegi önbizalma, öntudatos munkája tükröződni fog az új alkotmányban is — állapítja meg a rádió. Egyidejűleg emlékeztet: az alkotmányvitában megmutatkozott, hogy Magyar- országon jogállamiságra alapozott rendszert kívánnak meghonosítani. A vita — állapítja meg — bővelkedett a meglepő mozzanatokban is. Így a rádió ilyennek tartja egy magas rangú katonatisztnek azt a javaslatát, hogy az új alaptörvényt ne csak teljes mértékben mentesítsék az ideológiától, hanem azt is szavatolják: nem valamelyik párt, hanem kizárólag a parlament rendelkezhessék a hadsereg bevetéséről belföldön és külföldön egyaránt. A TASZSZ idézte Szűrös Mátyás felszólalásából azt, hogy a jövőben nőni fog a parlament szerepe a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében és a külpolitika irányvonalának meghatározásában. A szónok fontosnak nevezte, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a demokratikus átalakítások terén. Nyugati hírszolgálati irodák ismertették az új házelnök pénteki sajtóértekezletén elhangzottakat, elsősorban azt emelve ki, hogy Szűrös Mátyás szerint a magyar—szovjet kapcsolatokban már nem érvényesül az úgynevezett „Brezsnyev-doktrína”, és megemlítették^ Országgyűlés új elnöke elismerően szóit a finn példáról, és ismét lehetségesnek mondotta Magyarország semlegessé válását a katonai tömbök felszámolása után. AZ ISZLÁM VILÁG HARAGJA A „Sátáni versek” ügve csak úgy oldható mep, ha Salman Rushdie könyvének minden példányát elégetik. Ezt Ali Ak- bar Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke jelentette ki pénteken Teheránban az ÍRNA iráni hírügynökség szerint. Rafszandzsani a heti mohamedán istentiszteletet használta fel véleménye kifejtésére. Az iráni politikus a „történelem egyik legsúlyosabb válságának” nevezte a Rushdie-könyv által kirobbant diplomáciai háborút. Rafszandzsani szerint a Nyugat vagy mindenütt beszünteti a könyv nyomtatását, vagy — ha erre nem hailandó — az iszlám világ haragiának fokozódásával kell számolnia. wmmCsAK R JAPÄN 12 millió dolláros gyorssegélyt bocsát Afganisztán rendelkezésére, szállító járművek vásárlására. A segély a Pakisztánba menekültek hazatelepítésének elősegítését szolgálja. JAMES BAKER amerikai külügyminiszter a kambodzsai kérdéssel kapcsolatos washingtoni álláspontot ismerteKEMHISZTERIA A washingtoni szovjet nagykövetség csütörtökön tiltakozott az amerikai külügyminisztériumban egy szovjet diplomata kiutasítása miatt — közölte pénteken a szovjet külügyminisztérium moszkvai sajtóközpontjában Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő kijelentette sajtótájékoztatóján, hogy Jurij Pahtuszov alezredes ellen, az egyesült államokbeli szovjet katonai attasé hivatalának munkatársa ellen durva provokációt követtek el az Amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei. Az FBI ügynökei szerdán este megbilincselve elvitték lakóházából a szovjet diplomatát. Nem léphetett kapcsolatba a szovjet nagykövetséggel, sót még azt sem engedték meg neki, hogy magához vegye személyazonosságát igazoló iratait. Az FBI ügynökei hazaárulásra próbálták rávenni Pahtuszovot. ő azonban visszautasította ajánlataikat. Hosszas huzavona után a szovjet alezredes kiszabadult, de kiutasították az Egyesült Államokból. Nyugati újságírók kérdésére — kémkedett-e Pahtuszov? — Geraszimov Így válaszolt: Pahtuszov semmi olyat nem tett, ami összeegyeztethetetlen lenne diplomáciai státusával; az indokolatlan kiutasításért az amerikai fél viseli a felelősségét. Ugyanezen a sajtóértekezleten Gennagyij Geraszimov kitért arra a — nyugatnémet sajtóban felbukkant — állításra is, hogy az NSZK-ban szovjet megbízásból kémkedő csoportot lepleztek le; az illetők állítólag számítógépes adatbankok titkos adatait „csapolták meg”. Geraszimov utalt rá, hogy az NSZK-ban is erősen kétlik ennek az információnak a hitelességét. Az ügyben említett szervezetek, amelyektől a titkos adatok állítólag kiszivárogtak, kijelentették, hogy semmilyen titkos adatot nem tároltak általánosan hozzáférhető adatbankokban. A kémhisztéria azok műve — hangoztatta a külügyi szóvivő —, akik meg akarják zavarni az NSZK és a Szovjetunió gazdasági és műszaki- tudományos kapcsolatainak fejlődését. tő üzenetet küldött thaiföldi kollégájának, Sziddhi Szavet- szilának. A. bangkoki külügyminisztérium szóvivőjének pénteki tájékoztatása szerint a levél kilátásba helyezi a kambodzsai ellenzéknek juttatott amerikai támogatás no- vsl-ését. A DALAI LÁMA pénteken felhívással fordult s világ vezető politkusaihoz, hogy segítsenek véget vetni a „kínai elnyomásnak” Tibetben. A buddhista vallási vezető a tibeti kínai kormányzás elleni felkelés 30. évfordulóján közzétett üzenetében felszólította Pelei nget, hogy mielőbb kezdjenek tárgyalásokat az autonóm terület jövőjéről, illetve követelte, hogy oldják fel a napokban kihirdetett rendkívüli állapotot. AZ ENSZ EMBERI JOGOK BIZOTTSÁGA pénteken Genf- ben a Nemzetek Palotájában befejezte idei ülésszakát, amelyen számos jelentős döntést hozott, egyebek között az emberi jogok romániai helyzetének kivizsgálásáról. Magyarország bejelentette igényét a testület rendes, szavazati joggal járó tagságára. Az igény kedvező elbírálására az illetékes ENSZ-fórumon van esély. A PEN-KLUB osztrák tagozata csütörtöki elnökségi ülésén tiszteletbeli tagjává választotta Václav Havelt, a hazájában elítélt csehszlovák drámaírót. A döntésről a szervezet egyik szóvivője számolt be pénteken.
