Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
1989. MÁRCIUS 8., SZERDA 3 *KS* MFH > KÖZLEMÉNY A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 1989. MÁRCIUS 7-EI ÜLÉSÉRŐL I. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a Politikai Bizottságnak az MSZMP rövid távú programjára tett javaslatát. Időszerűnek tartotta azoknak a legfontosabb cselekvési irányoknak és feladatoknak a megjelölését, amelyek megvalósítására a párt a legközelebbi években törekszik. A testület álláspontja szerint a programnak elő kell segítenie, hogy a tagság magabiztosan képviselhesse az MSZMP törekvéseit, a párt politikája és elképzelései a társadalom számára világosak és követhetők legyenek. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt cselekvési programját nyilvánosságra hozza. II. A Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozóján elhatározták az európai hagyományos fegyveres erőkről folytatandó leszerelési tárgyalások megkezdését. Üdvözölte, hogy a bécsi találkozón érdemben foglalkoztak az emberi jogihumanitárius kérdéskörrel, és előremutató intézkedéseket fogadtak el a nemzetiségi jogok teljesebb érvényesítése és nemzetközi ellenőrzése érdekében. Megelégedéssel állapította meg, hogy a bécsi találkozó jelentősen 'hozzájárult a kelet—nyugati kapcsolatok erősítéséhez, az európai megértés és együttműködés előmozdításához. A találkozó eredményei, a helsinki folyamat elmélyülése kedvező nemzetközi hátteret jelent hazai feladataink megvalósításához. A testület támogatja, hogy a magyar külpolitika tevékenyen vegyen részt, a záródokumentumban foglaltak valóra váltásában. A Központi Bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy, Grósz Károly főtitkárnak a davosi' világgazdasági fórumon való részvétele, valamint a Svájci Államszövetség elnökével, a fínrt, a portugál miniszterelnökkel és más közéleti személyiségekkel tartott megbeszélései elősegítették a magyarországi gazdasági és politikai változások jobb külföldi megismertetését, a fejlett tőkés országokkal folytatott együttműködésünk javítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az elmúlt időszakban tovább ápoltuk jószomszédi kapcsolatainkat a környező országokkal. Grósz Károly csehszlovákiai megbeszélései megerősítették az együtt- haiadásban való kölcsönös érdekeltséget. Jelentős az a közös törekvés, hogy a nemzetiségi politika a jövőben is járuljon hozzá népeink barátságának erősítéséhez. A jószomszédi kapcsolatoknak fontos eseménye volt az MSZMP főtitkárának Jugoszláviában tett munkalátogatasa is. A találkozónak különös időszerűséget adott, hogy mindkét országban történelmi jelentőségű társadalmi-gazdasági átalakulások mennek végbe. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy az országainkban élő nemzetiségek kapcsolataink stabilizáló tényezőjét jelentik. Támogatta, hogy egy későbbi időpontban a két fél közös nemzetiségi deklarációt fogadjon el. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Németh Miklós miniszterelnök Moszkvában tett munkalátogatásáról. Nagyra értékelte a Mihail Gorbacsovval és Nyikolaj Rizskovval folytatott véleménycsere eredményét. A megbeszéléseken megerősítették: a reformpolitikát folytató két szocialista ország kormánya, a két párt vezetése kapcsolatait a kölcsönös megértés, önállóság, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás és a teljes bizalom szellemében ápolja. Folyamatos erőfeszítéseket tesznek a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésére, a KGST keretében folytatott együttműködés hatékonyabbá tételére. A Központi Bizottság üdvözölte, hogy a Szovjetunióban élő magyar nemzetiség egyre jobb lehetőségekkel rendelkezik hagyományainak ápolásához, javultak az anyanemzettel való kapcsolattartásának feltételei is. Megelégedéssel állapította meg, hogy a megvitatott nemzetközi kérdésekben a felek között elvi nézetazonosság alakult ki. Pártunk támogatja a Szovjetunió építő jellegű javaslatait a Kelet és a Nyugat közötti bizalom megerősítésére, nagy horderejű kezdeményezéseit a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésére, a haderők nemzeti határok mögé törtépő visszavonására. Megerősítette, hogy hazánk a jövőben is tevékenyen kíván részt vállalni földrészünk leszerelési problémáinak megoldásában. A zavartalan magyar—osztrák viszony elmélyítését jól szolgálta Németh Miklós munkatalálkozója Franz Vranitzky osztrák kancellárral. A Központi Bizottság fontosnak tartotta a tervezett Budapest—Bécs világkiállítás előkészületeinek hatékony összehangolását. A Nyugat-Európához fűződő kapcsolataink fejlesztésének jelentős eseménye volt a magyar Országgyűlés küldöttségének első látogatása az Európa Parlamentnél. A magyar—japán politikai és gazdasági kapcsolatok további szélesítését jól szolgálták Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének Japánban folytatott megbeszélései. A Központi Bizottság egyetértőén vette tudomásul, hogy hazánk és a Koreai Köztársaság között diplomáciai kapcsolat létesült. Ez a tényleges helyzetet tükröző lépés elősegítheti távol-keleti kapcsolataink fejlesztését, és egyúttal hozzájárulhat a Koreai-félszigeten kialakult feszültség enyhítéséhez is. IBB. A Központi Bizottság március 15-e megünnepléséről felhívást fogadott el, amelyet nyilvánosságra hoz. IV. A Központi Bizottság Szűrös Mátyás elvtársat javasolja a párt jelöltjeként az Országgyűlés elnökéül megválasztani, ugyanakkor, amennyiben igény van rá, elfogadja több jelölt állítását is. Vizek mentén is éled az élet Az elmúlt hét meleg, napsütéses napjai már a tavaszt idézték. Csalhatatlan jele a kikeletnek, hogy a vizek mentén horgászok várják zsákmányukat. Benépesültek a partok Ráckevétól Százhalombattáig. Az elmúlt hét közepétől a Temperált Vizű Halszaporító Gazdaság telelő tavaiból a jó idő hatására megkezdték a horgászegyesületek által igényelt halak kiszállítását. Ottjáríunk- kor éppen Tápiószentmártonba indult útjára 5 mázsa ponty. Fehérvári Jánosné kezében a kecsegc, míg a kádban az »pro ivadékok lubickolnak. Engedély nélkül vágott a fűrész A papírok és a jegenyék Engedély nélkül vágtak ki fákat a nagymarosi vízlépcső építkezésének területén — kaptuk a hirt néhány nappal ezelőtt. Az információk alapján úgy látszott, az ügyben egyértelműen az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat munkatársai a ludasak. A dolog sajnos Igaz, azonban érdemes a tényekkel alaposabban megismerkedni — kérte a tegnapi sajtótájékoztatón Szántó Miklós, az Oviber vezér- igazgatója, aki egy helyszíni bejárásra is elvitte az újságírókat. Ütközben megtudhattuk; hogy arról az ötvenkét jegenyefáról van szó, amelyet 1932-ben telepítettek, s február végéig ott sorakoztak a ma már az építők tulajdonában levő munkaterületen. Közülük huszonnyolcra már 1981-ben kivágási engedélyt kapott az Oviber, de időközben további tizenkettővel bővült ez a kör. Egy vihar újabb hét fát tett tönkre, így ezúttal számításaik szerint mindössze nyolc jegenyét döntött le a motoros fűrész — engedély nélkül. Ám — állítja a vezér- igazgató — tulajdonképpen kiszáradt, részben lassan elhaló növényekről van szó, ezt támasztja alá a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem korábbi, 1981-ben kelt szakvéleménye. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az Oviber megrendelésére a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság munkásai végül is engedély nélkül láttak munkához február 25-én és 26-án. Lázár József kirendeltségvezető azonban azt is megjegyezte, hogy az említett hét végén, pénteken Niedermüller Ferenc nagymarosi tanácselnök szóban megígérte, hogy az újratelepítési szándéknyilatkozat kézhezvételétől számított egy órán belül aláírják a jóváhagyást. Pénteken fél háromkor átadták az Oviber vezetőinek ígéretét tartalmazó dokumentumot, ám a tanácselnök azt kérte, hogy az engedélyért hétfőn reggel menjenek. Akkor azonban nem adta ki, arra hivatkozva, hogy most már más a helyzet, hiszen engedély nélkül vágták ki a fákat. Ezt mondják az Oviber vezetői. Akik még hozzáteszik: tényleg szabálytalanul cselekedtek, ezért egyébként az ügyben érintett három vezető beosztású dolgozójuk ellen fegyelmi vizsgálatot indított a vezérigazgató. Ök azonban abban a hitben voltak, hogy a papíron nem múlhat a dolog, ha szóbeli megállapodás van. Telefonon felhívtuk Niedermüller Ferencet. — Valami félreértés lehet a dologban — mondta. — Én azt kértem, hogy az Oviber hozzon a kérelemhez olyan szakvéleményeket, amelyek egyértelműen alátámasztják, hogy mindenképpen ki kell vágni a fasort. Az eredetileg benyújtott dokumentumok ugyanis csak általánosságokat tartalmaznak. Hogy mindenképpen a lehető legtöbb információ birtokában dönthes- sünk, ezért az elmúlt hét keddjére meghívtam Nagymarosra dr. Meleg Zoltánt, a megyei tanács környezetvédelmi titkárát, hogy segítsen a véleményével. Ám mire 6 kijött, már nem volt miről dönteni: a fákat kivágták. Furucz Zoltán SZÁJTÁTVA Ifjú fecskék örömmel újságolja az idős, a tisztét hosszú ideje betöltő tanácstag, hogy legutóbbi beszámolóján a huszonnyolc főnyi közönségben felfedezett három ifjú arcot is. Végre! Éveken át hozzá hasonló idősekkel, s néhány középkorú választójával találkozhatott a tanácstagi beszámolókon, de fiatal még mutatóba sem akadt. Most meg egyszerre három is! A helyszín Vác, a sokarcú iparváros. A lakosságnak a negyven százaléka tartozik azok közé, akiket fiataloknak szokás nevezni. Micsoda meghatározó arány! Szájtátva veszi tudomásul tehát a hírlapíró, hogy ennek a jelentős aránynak nyoma sincsen például a tanácsi testületben: lámpással lelni néhány fiatalt. S nem azért, mert annak idején — 1985-ben — elfeledkeztek volna a jelölésükről a gyűlések résztvevői. Azért ez a furcsa arány, mert a választók a két — több — jelölt közül az idősebbre adták a szavazatukat és nem a fiatalabbra. Aminek sokféle oka lehet — például az előítélet is —, magyarázata is seregnyi, a tény azonban tény marad. Igaz, annak idején a fiatalok sem tülekedtek a lehetséges megbízatásért.. • Most meg ... Azért ne hlgy- gyük, most meg helyrebillentek az arányok és velük a mindennapi teendők. Most még csak arról van szó. egyre több helyen — így a tanácstagi beszámolókon is — felbukkannak az ifjú fecskék: a változást ígérők. A tapasztalat szerint elsősorban környezetvédelmi kérdésekben hallatják a hangjukat. Remélhetően rövidesen sok másba is beleszólnak, fölfedezve: az ő sorsuk, az ö holnapjuk még inkább ott van a tétek között, mint másoké. Az ifjú fecskék ifjonti hevülete persze hamar ellobbanhat, hiszen korábban is voltak, akik részt kértek a közéleti munkából. de azután hamar hátat fordítottak annak; gyors sikerekre számítottak. Erre most sem lehet ígéretet tenni. Arrf azonban a közgondolkodás változása legyen az ígéret, a garancia, hogy nem csak hagyják, hanem biztatják is az ifjú fecskéket: repüljenek! MOTTÓ Ezeréves értékek az új alkotmányban Jelzők nélküli köztársaság? Még néhány hónapja is vita folyt a politikai közéletben arról, hogy az 1949-es alaptörvény átfogó módosítására, vagy új alkotmány kidolgozására van-e szükség. Egyértelműen az utóbbi mellett szóltak a tudományos kutatás érvei, hiszen 1949 óta alapvetően megváltozott szocializmusképünk, a hatalomról, annak gyakorlásának módjáról, valamint az emberi jogokról vallott fölfogásunk, emellett mélyreható változások következtek be a társadalom szerkezetében, a gazdaságban, a tulajdonviszonyokban és a politikai intézményrendszerben. A közelmúlt eseményeinek folyományai is azt indokolják, hogy egy új alkotmány szabályozási elvei kerülnek az Országgyűlés ma kezdődő ülésszaka elé. A terjedelmes előterjesztés néhány lényeges kérdéséről beszélgettünk dr. Kukorelli István államjogásszal. • Nem lát ellentmondást abban, hogy egypárt- rendszer keretei közölt kell kidolgozni egy olyan alkotmányt, amely szerint majd a többpártrendszerben kell élnünk? — Politikai fordulat nélkül elképzelhetetlen lenne egy teljes körű alkotmány kidolgozása. Azt hiszem, ez a váltás megtörtént. Az MSZMP- ben a reformszárny kerekedett felül, miközben megmaradt a centrummal való szövetség, vagyis sikerült elhárítani a pártszakadás veszélyét. Ennek megfelelően az alkotmánykoncepció nyitott a társadalmi fejlődés irányában. És hát gyakorlatilag már most is többpártrendszer van Magyarországon. • A koncepció ennek ellenére is igen óvatosan foglalkozik a többpártrendszerrel. Lesz-e valamilyen alkotmányos garanciája a politikai pártok működésének? — Az alaptörvény akkor lehet hosszú távú, akkor érheti el célját, ha a konszenzus alapjául szolgál. Ezért semlegesíteni kell az alkotmányt, nem szerepelhetnek benne politikai direktívák. Így például a szocializmus, csak mint eszmerendszer jelenik meg, s nem szükséges rögzíteni ?.z MSZMP vezető szerepét sem. Mint ahogy a többpártrendszert sem kell nevesíteni, hanem elegendő egy olyan megfogalmazás: szabad a politikai pártok alapítása. Az alkotmánynak csupán az lehet a feladata, hogy törvényes kereteket biztosítson, közlekedési szabályokat állítson fel a politikai mozgásokra, s megteremtse a jogi garanciákat arra, hogy a hatalmat ne lehessen kisajátítani. • Néha úgy tűnik. hogy formai, mégis sokkal inkább tartalmi kérdés, hogy milyen legyen Magyarország államformája. A nép- köztársaság elnevezést sokan vitatják, mondván, hogy olyan dolgok is történtek a nép, a népköz- társaság nevében, amit jobb lenne elfelejteni. A szocialista köztársaság formulának is vannak hívei, ellenzői. Legutóbb Grósz Károly is úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon még nincsen szocializmus, ön személy szerint mire adja a voksát? — , Én már a Magyar Népköztársaságban születtem, ezért érzelmileg kötődöm ehhez az elnevezéshez, ám ha szakmailag közelítek a kérdéshez, akkor a köztársaság mellett vagyok. Eddig körülbelül ötven vitán vettem részt, több ezer ember véleményét ismertem meg, s majd mindenki a jelzős szerkezetek elhagyását kívánja, hiszen ezek politikai tartalmat takarnak. Ha mégis mindenképpen minősíteni akarjuk a köztársaságot, akkor egyedül a demokratikus jelzőt tartom elfogadhatónak, mert az a kívánt társadalmi átalakulásra mutat. • Az új alkotmány szabályozó elvei a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb hangsúlyt helyeznek az állampolgári, személyiségi jogokra. Ez azt is jelenti, hogy sokéves késés után az alaptörvény összhangban lesz az általunk is elfogadott nemzetközi egyezményekkel ? — Ez egy civil szellemű alkotmány lesz, amelyben a helyükre kerülnek az állampolgári jogok. Abból kell kiindulni, hogy minden a népé, vagyis szakítani kell azzal a fölfogással, hogy az állam adja a jogokat. A jogok listája részletesebb lesz, az emberi és polgári jogokra Vonatkozó nemzetközi egyezség- okmányoknak megfelelően. E jogok gyakorlásának garanciáit is be kell építeni az alkotmányba. Azonos értéken kell szabályozni a politikai és gazdasági jogokat,’ s az alkotmánynak utalnia kell árra is, hogy ezeket — például az oktatáshoz való jogot — nem lehet csak állami eszközökkel biztosítani. O Milyen értékekre támaszkodik a mostani alkotmányozás? — Gazdag, ezeréves közjogi előzményekből, így a polgári alkotmányozásból is táplálkozik. Nem elsősorban az ország nemzeti jelképeihez — bár az is nagyon fontos —, hanem a demokratikus intézményekhez kell kötődni. Így például a koncepcióban visz- szaköszönnek az önkormányzat, a parlamentarizmus korábbi értékei, újra megjelenik a számvevőszék, a közigazgatási bíróság. Ugyanakkor az elmúlt negyven évben is akadtak olyan eredmények, amelyekre támaszkodnunk lehet. Az 50-es években, az 1961—1967 közötti időszakban is dolgoztak az alkotmányjogászok, még ha munkájukról a közvélemény nem is értesülhetett. Tehát volt fejlődés, megvan a folyamatosság. Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert idézve' az alkotmány legyen nemzeti jellegű, s ugyanakkor európai. Azon belül is az európai centrumhoz kötődjön. Kövess László
