Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-08 / 57. szám

1989. MÁRCIUS 8., SZERDA 3 *KS* MFH > KÖZLEMÉNY A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 1989. MÁRCIUS 7-EI ÜLÉSÉRŐL I. A Központi Bizottság megtárgyalta és jó­váhagyta a Politikai Bizottságnak az MSZMP rövid távú programjára tett javaslatát. Idő­szerűnek tartotta azoknak a legfontosabb cselekvési irányoknak és feladatoknak a megjelölését, amelyek megvalósítására a párt a legközelebbi években törekszik. A tes­tület álláspontja szerint a programnak elő kell segítenie, hogy a tagság magabiztosan képviselhesse az MSZMP törekvéseit, a párt politikája és elképzelései a társadalom szá­mára világosak és követhetők legyenek. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt cselekvési programját nyilvánosságra hozza. II. A Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet bécsi utótalálkozóján el­határozták az európai hagyományos fegyve­res erőkről folytatandó leszerelési tárgyalások megkezdését. Üdvözölte, hogy a bécsi találko­zón érdemben foglalkoztak az emberi jogi­humanitárius kérdéskörrel, és előremutató intézkedéseket fogadtak el a nemzetiségi jo­gok teljesebb érvényesítése és nemzetközi el­lenőrzése érdekében. Megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a bécsi találkozó jelentősen 'hozzájárult a kelet—nyugati kapcsolatok erő­sítéséhez, az európai megértés és együttmű­ködés előmozdításához. A találkozó eredmé­nyei, a helsinki folyamat elmélyülése kedve­ző nemzetközi hátteret jelent hazai feladataink megvalósításához. A testület támogatja, hogy a magyar külpolitika tevékenyen vegyen részt, a záródokumentumban foglaltak valóra váltá­sában. A Központi Bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy, Grósz Károly főtitkárnak a davosi' világgazdasági fórumon való részvétele, valamint a Svájci Államszövetség elnökével, a fínrt, a portugál miniszterelnökkel és más közéleti személyiségekkel tartott megbeszélé­sei elősegítették a magyarországi gazdasági és politikai változások jobb külföldi megismerte­tését, a fejlett tőkés országokkal folytatott együttműködésünk javítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az elmúlt időszakban to­vább ápoltuk jószomszédi kapcsolatainkat a környező országokkal. Grósz Károly csehszlo­vákiai megbeszélései megerősítették az együtt- haiadásban való kölcsönös érdekeltséget. Je­lentős az a közös törekvés, hogy a nemzetisé­gi politika a jövőben is járuljon hozzá né­peink barátságának erősítéséhez. A jószomszédi kapcsolatoknak fontos ese­ménye volt az MSZMP főtitkárának Jugo­szláviában tett munkalátogatasa is. A talál­kozónak különös időszerűséget adott, hogy mindkét országban történelmi jelentőségű társadalmi-gazdasági átalakulások mennek végbe. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy az országainkban élő nemzetiségek kapcsolataink stabilizáló ténye­zőjét jelentik. Támogatta, hogy egy későbbi időpontban a két fél közös nemzetiségi dek­larációt fogadjon el. A Központi Bizottság tájékoztatót hallga­tott meg Németh Miklós miniszterelnök Moszkvában tett munkalátogatásáról. Nagyra értékelte a Mihail Gorbacsovval és Nyikolaj Rizskovval folytatott véleménycsere eredmé­nyét. A megbeszéléseken megerősítették: a reformpolitikát folytató két szocialista ország kormánya, a két párt vezetése kapcsolatait a kölcsönös megértés, önállóság, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás és a teljes bizalom szellemében ápolja. Folyamatos erő­feszítéseket tesznek a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésére, a KGST ke­retében folytatott együttműködés hatékonyab­bá tételére. A Központi Bizottság üdvözölte, hogy a Szovjetunióban élő magyar nemzetiség egyre jobb lehetőségekkel rendelkezik hagyomá­nyainak ápolásához, javultak az anyanem­zettel való kapcsolattartásának feltételei is. Megelégedéssel állapította meg, hogy a megvitatott nemzetközi kérdésekben a felek között elvi nézetazonosság alakult ki. Pár­tunk támogatja a Szovjetunió építő jellegű javaslatait a Kelet és a Nyugat közötti bi­zalom megerősítésére, nagy horderejű kez­deményezéseit a fegyveres erők és a fegy­verzet csökkentésére, a haderők nemzeti ha­tárok mögé törtépő visszavonására. Megerő­sítette, hogy hazánk a jövőben is tevékenyen kíván részt vállalni földrészünk leszerelési problémáinak megoldásában. A zavartalan magyar—osztrák viszony el­mélyítését jól szolgálta Németh Miklós mun­katalálkozója Franz Vranitzky osztrák kan­cellárral. A Központi Bizottság fontosnak tar­totta a tervezett Budapest—Bécs világkiállí­tás előkészületeinek hatékony összehangolását. A Nyugat-Európához fűződő kapcsola­taink fejlesztésének jelentős eseménye volt a magyar Országgyűlés küldöttségének el­ső látogatása az Európa Parlamentnél. A magyar—japán politikai és gazdasági kapcsolatok további szélesítését jól szolgál­ták Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének Japánban folytatott megbeszé­lései. A Központi Bizottság egyetértőén vette tudomásul, hogy hazánk és a Koreai Köz­társaság között diplomáciai kapcsolat léte­sült. Ez a tényleges helyzetet tükröző lé­pés elősegítheti távol-keleti kapcsolataink fejlesztését, és egyúttal hozzájárulhat a Koreai-félszigeten kialakult feszültség eny­hítéséhez is. IBB. A Központi Bizottság március 15-e meg­ünnepléséről felhívást fogadott el, amelyet nyilvánosságra hoz. IV. A Központi Bizottság Szűrös Mátyás elv­társat javasolja a párt jelöltjeként az Or­szággyűlés elnökéül megválasztani, ugyan­akkor, amennyiben igény van rá, elfogadja több jelölt állítását is. Vizek mentén is éled az élet Az elmúlt hét meleg, napsütéses napjai már a tavaszt idéz­ték. Csalhatatlan jele a kikeletnek, hogy a vizek mentén hor­gászok várják zsákmányukat. Benépesültek a partok Ráckevé­tól Százhalombattáig. Az elmúlt hét közepétől a Temperált Vizű Halszaporító Gazdaság telelő tavaiból a jó idő hatására megkezdték a hor­gászegyesületek által igényelt halak kiszállítását. Ottjáríunk- kor éppen Tápiószentmártonba indult útjára 5 mázsa ponty. Fehérvári Jánosné kezében a kecsegc, míg a kádban az »pro ivadékok lubickolnak. Engedély nélkül vágott a fűrész A papírok és a jegenyék Engedély nélkül vágtak ki fákat a nagymarosi vízlépcső építke­zésének területén — kaptuk a hirt néhány nappal ezelőtt. Az infor­mációk alapján úgy látszott, az ügyben egyértelműen az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat munkatársai a ludasak. A dolog sajnos Igaz, azonban érdemes a tényekkel alaposabban megismerkedni — kérte a tegnapi sajtótájékoztatón Szántó Miklós, az Oviber vezér- igazgatója, aki egy helyszíni bejárásra is elvitte az újságírókat. Ütközben megtudhattuk; hogy arról az ötvenkét jege­nyefáról van szó, amelyet 1932-ben telepítettek, s feb­ruár végéig ott sorakoztak a ma már az építők tulajdoná­ban levő munkaterületen. Kö­zülük huszonnyolcra már 1981-ben kivágási engedélyt kapott az Oviber, de időköz­ben további tizenkettővel bő­vült ez a kör. Egy vihar újabb hét fát tett tönkre, így ezúttal számításaik szerint mindössze nyolc jegenyét döntött le a motoros fűrész — engedély nélkül. Ám — állítja a vezér- igazgató — tulajdonképpen kiszáradt, részben lassan el­haló növényekről van szó, ezt támasztja alá a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem ko­rábbi, 1981-ben kelt szakvéle­ménye. Mindez azonban nem vál­toztat azon a tényen, hogy az Oviber megrendelésére a Pi­lisi Állami Parkerdőgazdaság munkásai végül is engedély nélkül láttak munkához feb­ruár 25-én és 26-án. Lázár József kirendeltségvezető azonban azt is megjegyezte, hogy az említett hét végén, pénteken Niedermüller Fe­renc nagymarosi tanácselnök szóban megígérte, hogy az újratelepítési szándéknyilat­kozat kézhezvételétől számí­tott egy órán belül aláírják a jóváhagyást. Pénteken fél háromkor átadták az Oviber vezetőinek ígéretét tartalmazó dokumentumot, ám a tanács­elnök azt kérte, hogy az en­gedélyért hétfőn reggel men­jenek. Akkor azonban nem adta ki, arra hivatkozva, hogy most már más a helyzet, hi­szen engedély nélkül vágták ki a fákat. Ezt mondják az Oviber vezetői. Akik még hozzáte­szik: tényleg szabálytalanul cselekedtek, ezért egyébként az ügyben érintett három ve­zető beosztású dolgozójuk el­len fegyelmi vizsgálatot indí­tott a vezérigazgató. Ök azon­ban abban a hitben voltak, hogy a papíron nem múlhat a dolog, ha szóbeli megállapodás van. Telefonon felhívtuk Nieder­müller Ferencet. — Valami félreértés lehet a dologban — mondta. — Én azt kértem, hogy az Oviber hozzon a kérelemhez olyan szakvéleményeket, amelyek egyértelműen alátámasztják, hogy mindenképpen ki kell vágni a fasort. Az eredetileg benyújtott dokumentumok ugyanis csak általánosságokat tartalmaznak. Hogy minden­képpen a lehető legtöbb in­formáció birtokában dönthes- sünk, ezért az elmúlt hét keddjére meghívtam Nagyma­rosra dr. Meleg Zoltánt, a me­gyei tanács környezetvédelmi titkárát, hogy segítsen a véle­ményével. Ám mire 6 kijött, már nem volt miről dönteni: a fákat kivágták. Furucz Zoltán SZÁJTÁTVA Ifjú fecskék örömmel újságolja az idős, a tisztét hosszú ideje betöltő ta­nácstag, hogy legutóbbi beszá­molóján a huszonnyolc főnyi közönségben felfedezett három ifjú arcot is. Végre! Éveken át hozzá hasonló idősekkel, s né­hány középkorú választójával találkozhatott a tanácstagi be­számolókon, de fiatal még mu­tatóba sem akadt. Most meg egyszerre három is! A helyszín Vác, a sokarcú iparváros. A lakosságnak a negyven százaléka tartozik azok közé, akiket fiataloknak szokás nevezni. Micsoda meg­határozó arány! Szájtátva veszi tudomásul tehát a hírlapíró, hogy ennek a jelentős arány­nak nyoma sincsen például a tanácsi testületben: lámpással lelni néhány fiatalt. S nem azért, mert annak idején — 1985-ben — elfeledkeztek volna a jelölésükről a gyűlések részt­vevői. Azért ez a furcsa arány, mert a választók a két — több — jelölt közül az idősebbre ad­ták a szavazatukat és nem a fiatalabbra. Aminek sokféle oka lehet — például az előíté­let is —, magyarázata is sereg­nyi, a tény azonban tény ma­rad. Igaz, annak idején a fia­talok sem tülekedtek a lehet­séges megbízatásért.. • Most meg ... Azért ne hlgy- gyük, most meg helyrebillentek az arányok és velük a minden­napi teendők. Most még csak arról van szó. egyre több he­lyen — így a tanácstagi beszá­molókon is — felbukkannak az ifjú fecskék: a változást ígé­rők. A tapasztalat szerint első­sorban környezetvédelmi kér­désekben hallatják a hangju­kat. Remélhetően rövidesen sok másba is beleszólnak, fölfe­dezve: az ő sorsuk, az ö hol­napjuk még inkább ott van a tétek között, mint másoké. Az ifjú fecskék ifjonti hevü­lete persze hamar ellobbanhat, hiszen korábban is voltak, akik részt kértek a közéleti mun­kából. de azután hamar hátat fordítottak annak; gyors sike­rekre számítottak. Erre most sem lehet ígéretet tenni. Arrf azonban a közgondolkodás vál­tozása legyen az ígéret, a ga­rancia, hogy nem csak hagy­ják, hanem biztatják is az ifjú fecskéket: repüljenek! MOTTÓ Ezeréves értékek az új alkotmányban Jelzők nélküli köztársaság? Még néhány hónapja is vita folyt a politikai közélet­ben arról, hogy az 1949-es alaptörvény átfogó módosítására, vagy új alkotmány kidolgozására van-e szükség. Egyértel­műen az utóbbi mellett szóltak a tudományos kutatás ér­vei, hiszen 1949 óta alapvetően megváltozott szocializmus­képünk, a hatalomról, annak gyakorlásának módjáról, va­lamint az emberi jogokról vallott fölfogásunk, emellett mélyreható változások következtek be a társadalom szerke­zetében, a gazdaságban, a tulajdonviszonyokban és a politi­kai intézményrendszerben. A közelmúlt eseményeinek fo­lyományai is azt indokolják, hogy egy új alkotmány szabá­lyozási elvei kerülnek az Országgyűlés ma kezdődő üléssza­ka elé. A terjedelmes előterjesztés néhány lényeges kérdé­séről beszélgettünk dr. Kukorelli István államjogásszal. • Nem lát ellentmon­dást abban, hogy egypárt- rendszer keretei közölt kell kidolgozni egy olyan alkotmányt, amely szerint majd a többpártrendszer­ben kell élnünk? — Politikai fordulat nélkül elképzelhetetlen lenne egy teljes körű alkotmány kidol­gozása. Azt hiszem, ez a vál­tás megtörtént. Az MSZMP- ben a reformszárny kereke­dett felül, miközben megma­radt a centrummal való szö­vetség, vagyis sikerült elhárí­tani a pártszakadás veszélyét. Ennek megfelelően az alkot­mánykoncepció nyitott a tár­sadalmi fejlődés irányában. És hát gyakorlatilag már most is többpártrendszer van Ma­gyarországon. • A koncepció ennek ellenére is igen óvatosan foglalkozik a többpárt­rendszerrel. Lesz-e vala­milyen alkotmányos ga­ranciája a politikai pártok működésének? — Az alaptörvény akkor lehet hosszú távú, akkor érhe­ti el célját, ha a konszenzus alapjául szolgál. Ezért semle­gesíteni kell az alkotmányt, nem szerepelhetnek benne politikai direktívák. Így pél­dául a szocializmus, csak mint eszmerendszer jelenik meg, s nem szükséges rögzí­teni ?.z MSZMP vezető szere­pét sem. Mint ahogy a több­pártrendszert sem kell neve­síteni, hanem elegendő egy olyan megfogalmazás: szabad a politikai pártok alapítása. Az alkotmánynak csupán az lehet a feladata, hogy törvé­nyes kereteket biztosítson, közlekedési szabályokat állít­son fel a politikai mozgások­ra, s megteremtse a jogi ga­ranciákat arra, hogy a hatal­mat ne lehessen kisajátítani. • Néha úgy tűnik. hogy formai, mégis sokkal in­kább tartalmi kérdés, hogy milyen legyen Magyaror­szág államformája. A nép- köztársaság elnevezést so­kan vitatják, mondván, hogy olyan dolgok is tör­téntek a nép, a népköz- társaság nevében, amit jobb lenne elfelejteni. A szocialista köztársaság for­mulának is vannak hívei, ellenzői. Legutóbb Grósz Károly is úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon még nincsen szocializmus, ön személy szerint mire adja a voksát? — , Én már a Magyar Népköztársaságban születtem, ezért érzelmileg kötődöm eh­hez az elnevezéshez, ám ha szakmailag közelítek a kér­déshez, akkor a köztársaság mellett vagyok. Eddig körül­belül ötven vitán vettem részt, több ezer ember véle­ményét ismertem meg, s majd mindenki a jelzős szer­kezetek elhagyását kívánja, hiszen ezek politikai tartal­mat takarnak. Ha mégis min­denképpen minősíteni akarjuk a köztársaságot, akkor egye­dül a demokratikus jelzőt tar­tom elfogadhatónak, mert az a kívánt társadalmi átalaku­lásra mutat. • Az új alkotmány sza­bályozó elvei a korábbinál összehasonlíthatatlanul na­gyobb hangsúlyt helyeznek az állampolgári, személyi­ségi jogokra. Ez azt is je­lenti, hogy sokéves késés után az alaptörvény össz­hangban lesz az általunk is elfogadott nemzetközi egyezményekkel ? — Ez egy civil szellemű al­kotmány lesz, amelyben a he­lyükre kerülnek az állampol­gári jogok. Abból kell kiin­dulni, hogy minden a népé, vagyis szakítani kell azzal a fölfogással, hogy az állam adja a jogokat. A jogok lis­tája részletesebb lesz, az em­beri és polgári jogokra Vo­natkozó nemzetközi egyezség- okmányoknak megfelelően. E jogok gyakorlásának garan­ciáit is be kell építeni az al­kotmányba. Azonos értéken kell szabályozni a politikai és gazdasági jogokat,’ s az alkot­mánynak utalnia kell árra is, hogy ezeket — például az ok­tatáshoz való jogot — nem lehet csak állami eszközökkel biztosítani. O Milyen értékekre tá­maszkodik a mostani al­kotmányozás? — Gazdag, ezeréves közjo­gi előzményekből, így a pol­gári alkotmányozásból is táp­lálkozik. Nem elsősorban az ország nemzeti jelképeihez — bár az is nagyon fontos —, hanem a demokratikus intéz­ményekhez kell kötődni. Így például a koncepcióban visz- szaköszönnek az önkormány­zat, a parlamentarizmus ko­rábbi értékei, újra megjelenik a számvevőszék, a közigazga­tási bíróság. Ugyanakkor az elmúlt negyven évben is akadtak olyan eredmények, amelyekre támaszkodnunk le­het. Az 50-es években, az 1961—1967 közötti időszakban is dolgoztak az alkotmányjo­gászok, még ha munkájukról a közvélemény nem is érte­sülhetett. Tehát volt fejlődés, megvan a folyamatosság. Kul­csár Kálmán igazságügymi­nisztert idézve' az alkotmány legyen nemzeti jellegű, s ugyanakkor európai. Azon be­lül is az európai centrumhoz kötődjön. Kövess László

Next

/
Thumbnails
Contents