Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
4 1989. MÁRCIUS 8., SZERDA Latabár Kálmán levele Országos találkozó NDK kulturális napok Nyilas Misi a szerepek szerepe Lengyel Erzsi (bal oldalon) Patkós Irmával Egy fiatal lány, a nagykátai születésű Lengyel Erzsi, úgy döntött, hogy színésznő lesz. Az elhatározást — természetesen szülői beleegyezéssel — hamarosan tett is követte. Arról, hogyan, milyen előzményekkel került a "pályára, így vall a művésznő: — Ahogyan említette, Nagy- kátán születtem. Magabiztos, mokány parasztember, irigylésre méltóan szép feleséggel — ezek voltak a nagyszüleiül. Anyánk egy jó természetű, türelmes asszony volt, olyan férjjel, aki okosnak született, de könnyelmű életét élt. A négy elemimet a nagykátai apácáknál végeztem. Anélkül, hogy tudtuk volna, belénk oltottak egy csomó jó tulajdonságot — vagy csak felerősítették —, a negatívokat pedig elfojtották. Ezáltal tudatosult bennünk bizonyos fajta erkölcsiség és humanitás. — Minden emberben van több-kevesebb játékösztön. Ezt a természetes szereplési vágyat akkoriban ki is használták az iskolák. — Bizony, ilyen iskolai rendezvényen szerepeltem én is először. Az általam mondott verssel kezdődött az előadás — azaz kezdődött volna —, mert mire kiértem a függöny elé, elfelejtettem a költemény elejét. Igv belevágtam a közepébe. Elmondtam végig, de közben eszembe jutottak a kezdő sorok. Így nem hajoltam meg, hanem elölről kezdtem az egészet... — Barátaival már ekkor egyéb színházi előadások tartására is vállalkozott. Ennek a kedves játszókorszaknak azonban vége szakadt, mert felköltöztek Budapestre. — A Váci utcai Szent Margitban végeztem két polgárit, a többit már világi, azaz állami iskolában. De az a bizonyos játszási vágy egyre inkább erősödött. S ekkor fejest ugrottam a dologba: elmentem szubrettnek Győrbe. — Olyan utánozhatatlan művésszel is együtt lépett föl a győri színpadon, mint Latabár Kálmán. — Vendégjátéka után kaptam tőle egy levelet, amelyben nekem, a kezdőnek köszönte meg a sikert. — A sok szép operettalakítás után a szegedi színházhoz szerződött. — Itt játszottam az első prózai szerepemet. S miivet! Shakespeare tündéri játékában. a Szentivánéji álomban Puckot. — Szegedről a budapesti Űttörö Színházhoz került, amely később egyesült az Ifjúsági Színházzal. Üj társulatánál új szerepkört kapott. .— Az ifjúsági darabokban kislányokat és kisfiúkat alakítottam. Ha fiút játszottam, akkor a lányoktól, ha lányt, akkor a fiúktól kaptam leveleket. De a magánéletemben is történt változás. Volt a színháznál egy fiatalember, Petrik József, aki ugyanebben a szerepkörben dolgozott. A kollégák ugratásait és a mi rivalizálásunkat úgy szüntette meg, hogy elvett feleségül. — A mai középgenerációból sokan szívesen gondolnak vissza egyik emlékezetes alakítására. Móricz Zsigmond szép és megható diáktörténete, a Légy jó mindhalálig főszerepére gondolok: Nyilas Misire. — Majd kétszázszor játszottam el, s nekem azóta is a szerepek szerepe maradt. Nagyon szerettem. Akkoriban sok levelet kaptam. Egy vak fiatalember is írt, géppel. Arról tudósított, hogy többször „megnézte” az előadást, s ő, aki nem lát, milyennek „látja” az én Misimet. Nem hiszem, hogy ennél szebb kritikát színész valaha is kapott volna. Ezt a szakmát — többek közöt — az ilyen megnyilvánulásokért is érdemes csinálni. — A közelmúltban találkozott egy ,.ifjabb Misivel”, akit mint korábbi sikeres alakítója köszöntött is a színpadon. — Zalaegerszegen, a férjem rendezésében mutatták be a darabot. Ez a szerep sokkal jobban való fiúnak. Avas Attila játékában például Misi nyiladozó szerelmének setesutasága nagyon bájos. — A televízióban egy időben mesét mondott, illetve nemcsak mondta, hanem meg is személyesítette a különböző mesefigurákat. — Számomra is nagyon kedves volt ez a sorozat, de azóta még mesealámondást sem csináltam. Ezt nem panaszként mondom, mert voltak azért tévéjátékokban és filmekben szép szerepeim. A rádió ugyancsak foglalkoztat, a Szabó család Rózájaként. — Vállalkozna-e nagykátai fellépésre, ha kérnék? — Meglep, amit kérdez. Ezer örömmel mondanék igent a kátaiaknak — azonnal. Micsoda ötlet! Megfelelő darab esetén nyáron akár szabadtéren is vállalnám. — A Thália Színháznak megalakulása óta tagja. Számos alakítását most nincs lehetőség felsorolni, de ön melyiket emelné ki?■ — Nem egy szerepet, hanem előadást említenék. Nemrégiben volt vendégjátékunk kedves kolléganőm, Gór Nagy Mária szülővárosában, Cegléden. A Lelki klinikát adtuk elő. Két okból marad nekem emlékeztes ez az előadás. A szünetben felkeresett bennünket az öltözőben a Cegléden élő Patkós Irma. Megható volt ennek a tiszteletre méltó pályatársnak a figyelmessége. A másik ok? A nézőtérről felénk sugárzó rajongó közönségfigyelem, ami visszaidézte fiatalkori sikereim hangulatát. Lengyel Erzsit Jászai Maridíjjal és a Munka Érdemrenddel tüntették ki pályafutása elismeréseként. Sok kedves és emlékezetes pillanatot szerzett és szerez napjainkban is — ma már nyugdíjasként — a nézőknek. Borsos Hedvig Bonbonniére Suhl megyéből Diákszínjáfszók Április 28. és 30. között Gödöllőn rendezik meg az országos diákszínjátszó-'talál- kozót. Az esemény válogatójaként nemrégiben Cegléden gyűltek össze Pest megye középiskolás színjátszói. Különösen a megye déli részéből jelentkezett szépszámú csoport, de a rendezők szomorúan , vették tudomásul néhány nagy hagyományú gimnázium távolmaradását. Cegléden a helyi gimnazisták Tamási Áron Boldog falevelek című művét, az érdiek Sütő András Pompás Gedeon című darabját adták elő, a találkozó legjobb színészi teljesítményeit nyújtva. A legjobb rendezőnek járó aranydiplomát Hortoványi Jenő, a váci Sztáron Sándor Gimnázium színjátszóinak rendező tanára kapta Dürrenmatt didaktikus rádiójátékának, a Herkules és Augiász istállójának színpadra állításáért. Gazdag programot ígérnek az NDK kulturális napjai. Ez idő alatt — március 21. és 25. között — Suhl megyéből érkező delegációkat lát vendégül Pest megye. Az ünnepélyes megnyitóra Vácott kerül sor március 22-én délután 4 órakor. Üvegkiállítás reprezentálja a suhli mesterek munkáját, a legszebb darabokat a görög templom tárlatán láthatják. Ugyanitt ad koncertet a testvérmegye kamarazenekara. Este 6 órakor a Madách Imre Művelődési Központ előcsarnokában közelről is megismerhetjük az üvegfúvók tevékenységét, bemutatót tartanak ugyanis. Németh István Suhlban készült felvételeit láthatjuk ugyanitt, míg a presszóban a Bonbonniére együttes szórakoztatja a jelenlévőket. Ezt követi a közös gálaműsor, melyben a váci ütősök is fellépnek, a Schen- kensteiner Musikanten, valamint Karin Roth és a Berg- musikanten együttesekkel egyetemben. Főként a muzsika tölti ki az NDK kulturális napok programjait. Ám nemcsak a komoly műfaj kedvelőit várják megyénk kilenc településén, hanem a rock és a country híveit is. Szentendre, Gödöllő, Pilisvörösvár. Nagykőrös, Budakeszi, Erdőkertes és Abony lesznek még helyszínei a zenés esteknek, illetve író-olvasó találkozóknak. I KIÁLLÍT ÓT ERM EKBÖLl Hat évtizedes művésztelep ^ Május 28-ig tekinthető í meg a szentendrei régi f művésztelep jubileumi tár- latának második része a ^Szentendrei Képtárban és ía Művésztelepi Galériában. A szentendrei régi művész- telep 1928-ban alakult meg. A jubileumi, hatvanesztendős évfordulón rendezett kiállításon két alapítótag, Bánovszky Miklós és Onódi Béla is részt vett. Személyesen és művekkel, régi és új alkotásokkal. 1930 márciusában nyílt meg a szentendrei Festők Társaságának első kiállítása. Abból az alkalomból írta Lyka Károly: Volt, van és lesz egy szentendrei művészet is. A kiváló művészettörténész prófétának bizonyult. Mindig újat Az értékteremtés szakadatlan, megállás és megszakítás nélkül tart immár hatvan esztendeje, mindig új és új terméssel. Reális, poszt- impresszionista és konstruktív vonulattal, a magyar hagyományok és az európai korszerűség figyelembevételével. Helye van az indítóknak és a kismestereknek, a hagyomány- őrzőknek és a konstruktívoknak. A rendezést illetően az arányok most kissé megsérültek. hiszen a magyar festészet egyik legnagyobb koloristája, néhai Ilosvai Varga István mindössze három — ám mesteri — festménnyel szerepel. Bizony ez kevés. A tisztesség jele, hogy a kiállítás már az első teremben fejet hajt Pirk János emléke előtt a Magvetővel és az egyik Kaszafenőváltozattal. Tornyai után valóban a meghatározó „alföldi” ebben az európai magyar együttesben. Lényegében ismert értékek és művek köszönnek ránk: az a szintézis, amelyet a,, szentendrei művészet életképes árnyalatokkal elért. Kmetty János csendéletei nem koptak meg és Czóbel Béla nyári színözönlése is friss maradt, Barcsay Jenő munkái pedig máig alapozó mértéket jelentenek. Külön sziget Vaszkó Erzsébet tevékenysége: töretlenül izgalmas világ. Korniss Dezső a nagy kezdeményező; Bartl József utódlásában is nyüzsögnek értékei, további lehetőségei. Irányok, távlatok Kiegyenlítődött a mezőny. Most egyre inkább előtérbe kerül — fontosságát illetően — Főnyi Géza Braque szellemében fogalmazott, hallatlanul tömör Tanyája és Gálffy Lola Őszi kertje, nemkülönben Onódi Béla remek Ablakja. valamint Czimra Gyula és Sikuta Gusztáv munkái. Mint kiderül: sokféle Szentendre van. Más-más irányok, távlatok, különböző minőségek és epizódok. Az egyik termő vonulatból szakadt ki Balogh László. Vonalvezetése tisztázott és fegyelmezett. Ha mélyen elemezzük a kibontakozást, kiderül, hogy Göllner Miklós és Miháltz Pál eszményeinek Ilosvai Varga István az előzménye, ősforrása. Módok Mária külön, varázslatos sziget. Gräber Margit rejtőzik. Szerény, pedig ő is nagyon jó festő — jobb a jelenléte gyakoriságánál. Határa a holnap Nemcsak Szentendre, hanem maga az élet is kimeríjhetet- len ;— mindezt különböző formai arányokkal tükrözi a sok mű, Bánovszky Miklós megbízható alapossága szembetűnő, akárcsak Bánáti Sverák József és Jakuba Oá nos csöndes rezdülései, vagy Berki Viola mesevilága. Igen jól képviselteti magát Klimó Károly. Kondor Béla azonban nem fő műveivel szerepel — mint ahogy Keserű Ilona sem. Z. Gács György, Rác András, Hegyi György, Bukta Imre, Hencze Tamás alkotásaiban ott a jövő ígérete. Szép katalógus is készült a kiállításhoz — mintegy enciklopédikus leltáraként a szentendrei művészéletnek, amelynek kezdete Ferency Károly művészete, határa pedig a holnap. Losonci Miklós Ki tudja, hányszor hallgatott már muzsikát másfél évszázados léte alatt a fóti kastély? A romantikus módon díszített klasszicista épület hajdanvolt vendégei ugyancsak meglepődtek volna a legutóbbi hangversenyen. Szi- getszentmiklósi zeneszerzőnk, Ádám Jenő egyik igen szép népdalfeldolgozása hangzott el, ráadásul a közönség előadásában. Zelinka Tamás zenepedagógus, a Fővárosi Tanács zenei főelőadója énekeltette meg a gyermekváros lakóit, zongorán kísérve őket. A Tavaszi szél először csak szellőcskének indult, ám a második-harmadik sorhoz érve már magára talált a. hirtelenjében alakított alkalmi női kórus. Tagjai azok a leendő óvónők voltak, akik a Fóti Gyermekvárosban készülnek hivatásukra. Az együtt dalolás jókedvre derítette a fiatal lányokat, s meg is tapsolták a produkciót. A hangulatteremtő bevezető után kezdődött az igazi koncert. Ez folytatása volt a két esztendővel ezelőtt indult hagyományteremtő sorozatnak. Zenés játék száz személyre A fóti Fáy—Vörösmarty Társaság és a dunakeszi zeneiskola ugyanis közösen elhatározta, hogy az itt élő fiúk, lányok zenei nevelését kiegészíti számukra összeállított hangversenyekkel. Ezt a lehetőséget nagy örömmel fogadta Kádár Jenőné, a gyermekváros igazgatója, aki maga is minden esemény résztvevője. Hiszen több évtizede működnek itt különböző művészeti csoportok, akik számos díjat, oklevelet nyertek már eddig is. S diákjai szép számmal tanulnak hangszeres muzsikát. Ezen a délutánon a Magyar N, hadsereg Zeneművészeti Sza. középiskolájának kamara- együttese lépett fel. Előtte azonban Jakab Gedeon, a szakközépiskola igazgatója néhány szóval bemutatta a növendékek munkáját, későbbi pályafutását. Ám hogy muzsika és játék olykor elválaszthatatlan, kiderült a délután során. Zelinka Tamás ugyanis kérdéseket tett föl az elhangzó művekkel kapcsolatban. A helyes válasz jutalma csoki vagy ceruza volt. Mindez csak fokozta a jó hangulatot. A földszinti márványteremből kihallatszó nevetés és taps becsalogatta a kisebb diákokat is. így legalább százan ültek már a széksorokban. Nemcsak a nagyobbak, hanem ők is meglepetést szereztek zenei felkészültségükkel. A vendég együttes igen érdekesen állította össze — szinte felépítette — műsorát. Az első darabot, Haydn Prestó- ját még mindössze hárman adták elő. Ahogy azonban egymást követték a zeneművek, úgy gyarapodott a kar tagjainak száma. Mozart Diverti- mentója után XV—XVI. századbeli udvari táncok dallamai csendültek föl FarkasFe- renc átírásában. Hidas Frigyes Szerenádját Beethoven Románca követte. Schubert Katonainduióját már a teljes, nyolctagú kamaraegyüttes szólaltatta meg: Szolnoki Péter, Noválc Zsolt fuvolán; Dalma- di Zoltán, Válóczi Gyula klarinéton; Kovács Zoltán, Őrt Gábor fagotton: Rebe Attila, Dávid András kürtön és Lacz- kovics János tubán. A koncert után a többivel együtt ezt a hangszert is kipróbálták néhányan a jelenlévők közül — nagy kacagások közepette. A növendékek meglepően érett és színvonalas muzsikálása mellett e szokatlan záróakkord szintén hozzájárult a délután sikeréhez. Az ügy kezdeményezője és továbbvivője — B. Do- moszlai Erzsébet, dunakeszi zongoratanárnő — újfent örömmel tapasztalhatta: a hangszeres kamarazenei ismeretek bővítése életközeiből a leghatásosabb. Lám, a diákok csak úgy fújták. Vennes Aranka Olyan, mint egy igazi férfi, pedig csak most érkezett az űrbői: Színes, szinkronizált amerikai sci-fi. Rendezte: John Carpenter. Főszereplők: Jeff Bridges, Karen Allen. \ Márciusi bemutatók: Cegléd, Szabadság - 9-étől 12-éig Nagykőrös, Arany János — 13-ától 15-éig Vác, Kultúr — 16-ótól 19-éig Dunakeszi, Vörös Csillag 20-ától 22-éig Szentendre, Felszabadulás — 23-ától 26-áig Abony, Szabadság - 24-étől 26-áig Monor, Csokonai - 27-étől 29-éig Budaörs, Szabadság - 27 én és 28-án Gödöllő, Petőfi - 29-étől 31-éig. Moziüzémi Vállalat
