Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-07 / 56. szám

4 Korvinom 1989. MÁRCIUS 7., KEDD „Nézz rám. tizedes!" öt vidéki középiskolában adott ingyenes koncertet az Exotik együttes februárban. A tévében felajánlott szép kezdeménye­zés egyik állomása a Pest megyei nagyközség, Aszód volt. Ké­pünk a gimnázium nagy sikerű koncertjén készült (Vimola Károly felvétele) MARGÓ GÉPKÉPEK Kitűnő felszereltségü ma­gánműhely. A kisiparos: mérnök. Hozzáértően, s a tá­vol élő rokon dollárjainak a segítségével válogatta ösz- sze a műszereket. Nincsen olyan híradástechnikai ké­szülék, amely itt ne kény­szerülne töredelmes vallo­másra, hol van benne a hi­ba. A mérnök kisiparos mégis panaszkodik. Mint mondja( az emberek gyak­ran a saját ellenségeik. Ah­hoz is érteni akarnak, ami­hez nem értenek. / Szóban, írásban (szóróla­pon) tudatta, hírelte, ingyen és szívesen ad bárkinek ta­nácsot, aki Bécsbe avagy távolabbra készül és színes tévét, videomagnót kíván vásárolni, mit vegyen. Ket­ten, hárman akadtak, akik eljöttek. Annál többen jön­nek a vásárlás, néhány na­pi használat után! Amikor a csillogó-villogó, szenzo­rokkal, gombokkal, kapcso­lókkal gazdagon díszített ké­szülékről kiderül, a belbecs silány. Avult az elektroni­kai rész, gyenge a mecha­nika; bóvlit, filléres árut sóztak rájuk, nem egészen fillérekért... S akkor jön a kérlelés: mérnök úr, mes­ter, csináljon valamit... A polcokra mutat. Leg­alább tizenöt videomagnó vár a sorára. A nagyközség­ben hatezer felett van a te­levízió-előfizetőknek a szá­ma. A legutóbbi két esz­tendőben, a kisiparos ta­pasztalatai szerint, viharos gyorsasággal vélték kicseré­lendőnek a családok egy ré­szénél a fekete-fehér készü­léket színesre. Ami \ örven­detes, hiszen a gépeken megjelenő kép élethűbb, ter­mészetesebb, csak éppen ... Csak éppen nem lehet ezek­kel a kényes készülékekkel úgy bánni, amiként lehetett a jó öreg Kékesekkel, Mun- kácsyakkal... A megyében 1985-ben még a fekete-fehér készü­lékek voltak többségben az újonan eladottak között. A következő esztendőben át­fordult az óra mutatója a tizenkettesen: a színes ké­szülékek aránya átlépte az összesen eladottaknak a fe­lét. A csekély többség azután 1987-ben és 1988-ban szin­te robbanásszerűen kezdett növekedni. „Mindenkinek” kedve támadt a színesre, s azért a macskaköröm bilin­cse a mindenki szócskán, mert azokat kell érteni raj­ta, akik megengedhetik ma­guknak a vásárlást. Sokan vannak ugyanis olyanok, akiknek aligha lesz bármi­kor is színes készüléke ... de ez egy másik cikk témá­ja lehetne. A vásárlási láz gyakran a legcsekélyebb hozzáértéssel sem társul. S olykor a reá­lis mérlegelést is mellőzteti ez a láz. A tapasztalatok szerint ugyanis miközben erőteljesen növekszik a szí­nes tv-készülékek, s még in­kább a videomagnetofonok beszerzése, folyamatosan csökken a lemezjátszóké, a fényképezőgépeké, a hang­rögzítő magnetofonoké. Amint mérséklődnek a gé­pekért áldozó, fizető csalá­dokban a könyvre, újságok­ra, folyóiratokra, moziláto­gatásra fordított összegek is. Valahol „takarékoskodni” kell. S természetesen csalá­di belügy, kik hogyan teszik ezt, mit minek a fejében ré­szesítenek előnyben. De mégis... Figyelmeztető tapasztala­tok, benne a pedagógusoké azt mutatják, a gépképek hódító serege sokféle horda­lékot visz magával akkor, amikor be-belépnek ennek a seregnek a katonái egy-egy család mindennapi életébe, programkészítésébe, új szo­kásainak a kialakításába. A hordalékok között vannak pusztán értéktelenek, s van­nak riasztóan ártalmasak is, ám ebből nem az követke­zik, amit sokan kikövetkez­tetnek: nem a gépképeket kell száműzni. A minimális szülői felügyelet azonban elengedhetetlen lenne: mit néznek a. gyerekek, miféle kazettákat cserélgetnek ... S az sem, lenne baj, ha vásár­lás előtt némi eligazodást szerezne a jövendő vevő, mit érdemes, mit nem ér­demes a bécsi út „végén” megvennie. Mert ha mind­ezek hiányoznak, akkor megtörténhet: a gépkép, amikor éppen működik a gép. egy torz világ magvait hinti el az ifjúi lélek humu­szában. M. O. Népművelés — Ceglédről is A Népművelés a Művelő­désügyi Minisztérium folyó­irata. Rendszeres olvasói, megrendelői a pedagógusok, népművelők, könyvtárosok, humán érdeklődésű tudomá­nyos kutatók. A legutóbbi Népművelés ér­dekes, színes tanulmányokat, riportokat sorakoztatott fel, a vallás és a közművelődés szá­lait fonta egybe. Publicisztika lelhető benne Tomka Miklós tollából az egyházról, mint a felnőtté válás intézményéről. Földessy Dénes a rabbiképző közművelődésben elfoglalt he­lyéről írt. Borsos Miklós szob­rászművészt az egyházművé­szet kapcsán, valamint Ta­mási Tamás mutatta be. A ceglédi Magyarok Nagyasszo­nya kápolnáról Apáti-Tó th Sándor készített fotókat alap számára. MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHONAP Ellentmondásos társadalmi és gazdasági viszonyok kö­zött került sor a 32. mezőgazdasági könyvhónap meg­nyitóünnepségére pénteken Bábolnán. Kuszaság jellem­zi a könyvpiacot is. Akárcsak életünk egyéb terüle­tén, itt szintén élesedik a verseny. Űj kiadók, újabb­nál újabb sorozatokkal jelennek meg. Mindettől füg­getlenül a szakkönyvek szerkesztői, kiadói, terjesztői bizakodók. Erdei Ferenctől származik a gondolat, mi­szerint a szakkönyv termelőeszköz. S ha így igaz — nehéz lenne megcáfolni —, akkor pontosan ebben a nehézségekkel teli időszakban különösen szükség van mindenre, ami a kedvező természeti adottságainkhoz elengedhetetlen a korszerű, gazdaságos mezőgazdasági termeléshez. Egyik ilyen kellék a jó szakkönyv, amely­re kis- és nagyüzemben, egyéni vállalkozónál, több ezer hektáros gazdaságot irányító szakembernél egy­aránt szükség van. S ha az éves nyereség nem is ép­pen közvetlenül függvénye az írott gondolatoknak, az tagadhatatlan, hogy a nyomtatásban megjelent infor­mációk családellátó tevékenységünkhöz éppen úgy se­gítséget nyújtanak, mint a versenyképesség fokozásá­hoz. Ezúttal a Mezőgazdasági Könyvkiadó legújabb kiadványaiból mutatunk be néhányat, elsősorban azo­kat, amelyek tömeges érdeklődésre tarthatnak számot. Házunk táján A szaporodó kisgazdaságok tulajdonosai, a kertbarátok egyaránt igénylik a napra­kész információkat, szakisme­reteket. Az ő igényeikhez iga­zodva indul útjára egy új so­rozat, a Házunk táján, mely­nek első kötete a Talajjavítás és komposztálás a házikert­ben. E nagyközönségnek szánt, közérthető, talajtani és agrokémiai alapismereteket, talajjavítási módszereket tar­talmazó könyv szerzője dr. Dömsödi János, a mezőgazda- sági tudományok kandidátu­sa. Köztudott, hogy az egyre dráguló műtrágyák sem pó­tolhatják a szerves trágyákat, melyekhez manapság elvétve jut kiskerttulajdonos. A föld termésfokozó hatásának nö­velése ugyanakkor elengedhe­tetlen, amihez elsőrangú kel­lék a komposzt. Készítését, kijuttatását okítja a szerző. Eredményes használatához ugyanakkor szükség van alap­vető talajjavítási ismeretekre, a talajhibák kijavítására, amelyeket kellő részletesség­gel, könnyen érthetően taglal a szerző. — a kertben Bebizonyítja, hogy jól meg­választott talajművelési mód­szerrel megőrizhetjük a kert talajának termékenységét. Vi­tathatatlanok a komposzt elő­nyei. főleg, ha figyelembe vesszük olcsóságát, s azt sem feledve, hogy helyben előál­lítható. Habár nem varázs­szer, terjed az a nézet, hogy a ház körüli kertészkedés leg­fontosabb művelete a kom­posztálás lesz a jövőben. Védekezés a fóliák alatt Jelenleg Magyarországon megközelítően 4000 hektár felületet borító üvegház, fó­liasátor és melegágyi ablak alatt hajtatnak zöldséget, ter­mesztenek dísznövényt, ne­velnek palántát a szabadföl­di kertészetek számára. En­nek egy része üzemi keretek között folyik, de egyre sza­porodik a részes művelésű és házikerti fóliák száma, me­lyekből a családi felhaszná­lásokon kívül piacra is jut termék. A hajtatás szükséges­ségét a téli és tavaszi idő­szak nagy mennyiségű friss­zöldség-igénye messzemenően indokolja. A zárt klíma nemcsak a növényeknek, hanem a fertő­ző betegségeknek, kártevők­nek, gyomoknak is kedvező feltételeket teremt. Ezért le­het roppant hasznos dr. Bu­dai Csaba és dr. Csölle Ist­ván könyve: A primőrök vé­delmében. A szerzők a kü­lönféle zöldségfélékhez kü­lönféle növényvédelmi tech­nológiákat dolgoztak ki. Egyebek között szó van a kö­tetben a szegfűk, rózsák, ger- berák és cserepes dísznövé­nyek védelméről is. A könyv 1980-ban megje­lent első kiadása óta jelen­tős változások történtek a hajtatásban. Időközben új, ad­dig nem ismert kártevők, be­tegségek jelentek meg, s a környezetkímélő, biológiai vé­dekezési eljárások is nagyobb szerepet kaptak. E második, bővített kiadás mindehhez hasznos útbaigazítást ad. A témában kevésbé járatos ol­vasók kedvéért 86 ábra és 33 fénykép található a könyv­ben. Vegyszerrel vagy nélküle? Elsősorban a kiskerttulaj­donosok örök problémája, hogy kertjükben használja­nak-e vegyszert, vagy sem. Az elhangzott sokféle vélemény után most az egyik legilleté­kesebb, dr. Hargitai Ferenc, a ' MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztályának he­lyettes vezetője, mint a kér­dés hivatalból elismert szak­értője fejti ki álláspontját a kérdésben. A reálisan, a korszerű nö­vényvédelem elveit ismertető, igen jó stílusban megírt könyv — Mégis vegyszerrel? — nem elsősorban növény- védelmi tanácsadó, inkább szemléletformáló: a nagyüze­mekben már alkalmazott kor­szerű integrált védekezés kis- kerti megfelelőjéhez szüksé­ges szemlélet kialakítását se­gíti. Miközben napjainkban szenvedélyes viták dúlnak — minden vegyszerhasználatot ellenzők az egyik oldalon, makacsul kemi^áiók a mási­kon — növekszenek a ter­mésátlagok, javulnak a minő­ségi mutatók, ami elenged­hetetlenül együtt jár külön­féle kemikáliák alkalmazásá­val. A könyv elolvasása után választ kapunk arra a kér­désre is: vajon létezik arany középút, környezetkímélő nö­vényvédelem? Mindenesetre a napi gyakorlat ismeretében meg kell barátkoznunk a gon­dolattal, hogy a növényvédő szerekkel együtt kell élnünk. Nem mindegy azonban, hogy hogyan: döntően rajtunk mú­lik, hogy minél kevesebb ve­széllyel és problémával. A könyv ehhez nyújt alapvető ismereteket. Szőlő és bor a homokon Kiskőröstől Lakitelekig szá­mos szövetkezet és szakbi­zottság támogatásával s a Mathiász János-emlékbizott- ság közreműködésével került nyomdába egy újabb, szőlő- termesztéssel és borkezeléssel foglalkozó átfogó mű, ame­lyet elsősorban a homokos te­rületeken gazdálkodóknak ajánlunk. Dr. Bognár Károly, szer­kesztő a szerzőtársak felkéré­sekor elsősorban arra ügyelt, hogy a homoki szőlőterniesz- tés sajátosságait jól ismerő, azokat elfogadó szakembe­rek adhassák közre tapasz­talataikat. A 28 évvel ezelőtt megjelent alapmű bővített, megújított kiadását — Szőlő a homokon — sürgette, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása jelentősen károsí­totta a homoki szőlőültetvé­nyeket, változtak a piaci vi­szonyok, s napi gondokkal küzd a borászat. Üjra át kell tehát gondol­ni a homoki gazdálkodás le­hetséges módjait, melyhez el­engedhetetlen felfrissíteni a régmúlt tapasztalatait. A szerzők a legújabb kutatások eredményeit felhasználva elemzik a kialakult helyze­tet, javasolnak konkrét intéz­kedéseket a telepítéstől az ápolásig, az elhanyagolt sző­lő felújításától a homoki bor kezeléséig bezárólag. A kezdő szőlősgazdák el­igazodását 150 ábra, 240 fény­kép segíti, s témakörökként csoportosítva a legismertebb szakemberek, nagyüzemek osztják meg tapasztalataikat az olvasókkal. csemegék történetének, szár­mazásának ismertetése önál­ló olvasmányként is érdekes, étvágygerjesztőnek pedig tö­kéletes. Ugyancsak újszerű, hogy a könyvhöz készült videomel- léklet külön is megrendelhe­tő a Mezőgazdasági Könyvki­adónál. Mindentudó kislexikon Napjainkban mind nagyobb szerepet kapnak a röviden, érthetően, alapos információt adó enciklopédiák, kislexiko­nok, hiszen rohanó világunk­ban olykor az idő a legdrá­gább. A gazdászok. kisterme­lők. háztáji gazdaságokban dolgozók érdeklődésére tart­hat számot a legújabb isme­retterjesztő mű, a Mezőgaz­dasági kislexikon. Gallyas Csaba és Sárossy Istvánná szerkesztők 1988 feb­ruárjában fejezték be a mun­kát, s az anyag — 642 ol­dal — naprakészségét jelzi, hogy még a nyomdai levona­tokon is frissítették az infor­mációkat. A világosan meg­fogalmazott címszavak a szé­lesebb, az agrártémák iránt érdeklődő olvasóközönség ér­deklődését is felkelthetik. A megszokott mezőgazdasági té­mák "rökön túl nagy hang­súlyt kaotak a legújabb köz- gazdasági, adózási, banki, kör­nyezetvédelmi, sőt biogazdál­kodási ismeretek is. A szerkesztők nem titkol­ják: e kislexikont úgy írták, illetve állították össze, hogy a középiskolások tanulmá­nyaikban segédeszközként használhassák. Édesszájúaknak Szakácskönyvekből bőséges a választék, ám olyan, ame­lyik kizárólag az édességek­kel foglalkozik, most jelent meg először. A kiadó a négy alapízből eddig a sós és a savanyú témakörhöz tartozó recepteket, ismereteket jelen­tette meg. Dworschák Ernő, Frank Júlia, Szántó András életünk édesítőit szedik cso­korba a nádcukortól a rumos borkrémig. Az ínyencek ked­vükre válogathatnak, hiszen olyan ritkaságok receptjei so­rakoznak az egyes fejezetek­ben, mint például a szegfű­szeges vörösborba» áztatott görögdinnyéé, a lütőtökkré- mé, de a lángoló epres om­lett elkészítése sem titok töb­bé. A marcipán elődjeként is­mert tragant történetével ép­pen úgy megismerkedhetünk, mint a százéves dobostortá­val, annak névadójával. Do­bos C. Józseffel. Az Édes cí­met viselő újszerű szakács- könyvben minden receptnél külön jelzik az annak elké­szítéséhez szükséges időt, bo­nyolultsági fokát Az egyes

Next

/
Thumbnails
Contents