Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-07 / 56. szám
4 Korvinom 1989. MÁRCIUS 7., KEDD „Nézz rám. tizedes!" öt vidéki középiskolában adott ingyenes koncertet az Exotik együttes februárban. A tévében felajánlott szép kezdeményezés egyik állomása a Pest megyei nagyközség, Aszód volt. Képünk a gimnázium nagy sikerű koncertjén készült (Vimola Károly felvétele) MARGÓ GÉPKÉPEK Kitűnő felszereltségü magánműhely. A kisiparos: mérnök. Hozzáértően, s a távol élő rokon dollárjainak a segítségével válogatta ösz- sze a műszereket. Nincsen olyan híradástechnikai készülék, amely itt ne kényszerülne töredelmes vallomásra, hol van benne a hiba. A mérnök kisiparos mégis panaszkodik. Mint mondja( az emberek gyakran a saját ellenségeik. Ahhoz is érteni akarnak, amihez nem értenek. / Szóban, írásban (szórólapon) tudatta, hírelte, ingyen és szívesen ad bárkinek tanácsot, aki Bécsbe avagy távolabbra készül és színes tévét, videomagnót kíván vásárolni, mit vegyen. Ketten, hárman akadtak, akik eljöttek. Annál többen jönnek a vásárlás, néhány napi használat után! Amikor a csillogó-villogó, szenzorokkal, gombokkal, kapcsolókkal gazdagon díszített készülékről kiderül, a belbecs silány. Avult az elektronikai rész, gyenge a mechanika; bóvlit, filléres árut sóztak rájuk, nem egészen fillérekért... S akkor jön a kérlelés: mérnök úr, mester, csináljon valamit... A polcokra mutat. Legalább tizenöt videomagnó vár a sorára. A nagyközségben hatezer felett van a televízió-előfizetőknek a száma. A legutóbbi két esztendőben, a kisiparos tapasztalatai szerint, viharos gyorsasággal vélték kicserélendőnek a családok egy részénél a fekete-fehér készüléket színesre. Ami \ örvendetes, hiszen a gépeken megjelenő kép élethűbb, természetesebb, csak éppen ... Csak éppen nem lehet ezekkel a kényes készülékekkel úgy bánni, amiként lehetett a jó öreg Kékesekkel, Mun- kácsyakkal... A megyében 1985-ben még a fekete-fehér készülékek voltak többségben az újonan eladottak között. A következő esztendőben átfordult az óra mutatója a tizenkettesen: a színes készülékek aránya átlépte az összesen eladottaknak a felét. A csekély többség azután 1987-ben és 1988-ban szinte robbanásszerűen kezdett növekedni. „Mindenkinek” kedve támadt a színesre, s azért a macskaköröm bilincse a mindenki szócskán, mert azokat kell érteni rajta, akik megengedhetik maguknak a vásárlást. Sokan vannak ugyanis olyanok, akiknek aligha lesz bármikor is színes készüléke ... de ez egy másik cikk témája lehetne. A vásárlási láz gyakran a legcsekélyebb hozzáértéssel sem társul. S olykor a reális mérlegelést is mellőzteti ez a láz. A tapasztalatok szerint ugyanis miközben erőteljesen növekszik a színes tv-készülékek, s még inkább a videomagnetofonok beszerzése, folyamatosan csökken a lemezjátszóké, a fényképezőgépeké, a hangrögzítő magnetofonoké. Amint mérséklődnek a gépekért áldozó, fizető családokban a könyvre, újságokra, folyóiratokra, mozilátogatásra fordított összegek is. Valahol „takarékoskodni” kell. S természetesen családi belügy, kik hogyan teszik ezt, mit minek a fejében részesítenek előnyben. De mégis... Figyelmeztető tapasztalatok, benne a pedagógusoké azt mutatják, a gépképek hódító serege sokféle hordalékot visz magával akkor, amikor be-belépnek ennek a seregnek a katonái egy-egy család mindennapi életébe, programkészítésébe, új szokásainak a kialakításába. A hordalékok között vannak pusztán értéktelenek, s vannak riasztóan ártalmasak is, ám ebből nem az következik, amit sokan kikövetkeztetnek: nem a gépképeket kell száműzni. A minimális szülői felügyelet azonban elengedhetetlen lenne: mit néznek a. gyerekek, miféle kazettákat cserélgetnek ... S az sem, lenne baj, ha vásárlás előtt némi eligazodást szerezne a jövendő vevő, mit érdemes, mit nem érdemes a bécsi út „végén” megvennie. Mert ha mindezek hiányoznak, akkor megtörténhet: a gépkép, amikor éppen működik a gép. egy torz világ magvait hinti el az ifjúi lélek humuszában. M. O. Népművelés — Ceglédről is A Népművelés a Művelődésügyi Minisztérium folyóirata. Rendszeres olvasói, megrendelői a pedagógusok, népművelők, könyvtárosok, humán érdeklődésű tudományos kutatók. A legutóbbi Népművelés érdekes, színes tanulmányokat, riportokat sorakoztatott fel, a vallás és a közművelődés szálait fonta egybe. Publicisztika lelhető benne Tomka Miklós tollából az egyházról, mint a felnőtté válás intézményéről. Földessy Dénes a rabbiképző közművelődésben elfoglalt helyéről írt. Borsos Miklós szobrászművészt az egyházművészet kapcsán, valamint Tamási Tamás mutatta be. A ceglédi Magyarok Nagyasszonya kápolnáról Apáti-Tó th Sándor készített fotókat alap számára. MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHONAP Ellentmondásos társadalmi és gazdasági viszonyok között került sor a 32. mezőgazdasági könyvhónap megnyitóünnepségére pénteken Bábolnán. Kuszaság jellemzi a könyvpiacot is. Akárcsak életünk egyéb területén, itt szintén élesedik a verseny. Űj kiadók, újabbnál újabb sorozatokkal jelennek meg. Mindettől függetlenül a szakkönyvek szerkesztői, kiadói, terjesztői bizakodók. Erdei Ferenctől származik a gondolat, miszerint a szakkönyv termelőeszköz. S ha így igaz — nehéz lenne megcáfolni —, akkor pontosan ebben a nehézségekkel teli időszakban különösen szükség van mindenre, ami a kedvező természeti adottságainkhoz elengedhetetlen a korszerű, gazdaságos mezőgazdasági termeléshez. Egyik ilyen kellék a jó szakkönyv, amelyre kis- és nagyüzemben, egyéni vállalkozónál, több ezer hektáros gazdaságot irányító szakembernél egyaránt szükség van. S ha az éves nyereség nem is éppen közvetlenül függvénye az írott gondolatoknak, az tagadhatatlan, hogy a nyomtatásban megjelent információk családellátó tevékenységünkhöz éppen úgy segítséget nyújtanak, mint a versenyképesség fokozásához. Ezúttal a Mezőgazdasági Könyvkiadó legújabb kiadványaiból mutatunk be néhányat, elsősorban azokat, amelyek tömeges érdeklődésre tarthatnak számot. Házunk táján A szaporodó kisgazdaságok tulajdonosai, a kertbarátok egyaránt igénylik a naprakész információkat, szakismereteket. Az ő igényeikhez igazodva indul útjára egy új sorozat, a Házunk táján, melynek első kötete a Talajjavítás és komposztálás a házikertben. E nagyközönségnek szánt, közérthető, talajtani és agrokémiai alapismereteket, talajjavítási módszereket tartalmazó könyv szerzője dr. Dömsödi János, a mezőgazda- sági tudományok kandidátusa. Köztudott, hogy az egyre dráguló műtrágyák sem pótolhatják a szerves trágyákat, melyekhez manapság elvétve jut kiskerttulajdonos. A föld termésfokozó hatásának növelése ugyanakkor elengedhetetlen, amihez elsőrangú kellék a komposzt. Készítését, kijuttatását okítja a szerző. Eredményes használatához ugyanakkor szükség van alapvető talajjavítási ismeretekre, a talajhibák kijavítására, amelyeket kellő részletességgel, könnyen érthetően taglal a szerző. — a kertben Bebizonyítja, hogy jól megválasztott talajművelési módszerrel megőrizhetjük a kert talajának termékenységét. Vitathatatlanok a komposzt előnyei. főleg, ha figyelembe vesszük olcsóságát, s azt sem feledve, hogy helyben előállítható. Habár nem varázsszer, terjed az a nézet, hogy a ház körüli kertészkedés legfontosabb művelete a komposztálás lesz a jövőben. Védekezés a fóliák alatt Jelenleg Magyarországon megközelítően 4000 hektár felületet borító üvegház, fóliasátor és melegágyi ablak alatt hajtatnak zöldséget, termesztenek dísznövényt, nevelnek palántát a szabadföldi kertészetek számára. Ennek egy része üzemi keretek között folyik, de egyre szaporodik a részes művelésű és házikerti fóliák száma, melyekből a családi felhasználásokon kívül piacra is jut termék. A hajtatás szükségességét a téli és tavaszi időszak nagy mennyiségű frisszöldség-igénye messzemenően indokolja. A zárt klíma nemcsak a növényeknek, hanem a fertőző betegségeknek, kártevőknek, gyomoknak is kedvező feltételeket teremt. Ezért lehet roppant hasznos dr. Budai Csaba és dr. Csölle István könyve: A primőrök védelmében. A szerzők a különféle zöldségfélékhez különféle növényvédelmi technológiákat dolgoztak ki. Egyebek között szó van a kötetben a szegfűk, rózsák, ger- berák és cserepes dísznövények védelméről is. A könyv 1980-ban megjelent első kiadása óta jelentős változások történtek a hajtatásban. Időközben új, addig nem ismert kártevők, betegségek jelentek meg, s a környezetkímélő, biológiai védekezési eljárások is nagyobb szerepet kaptak. E második, bővített kiadás mindehhez hasznos útbaigazítást ad. A témában kevésbé járatos olvasók kedvéért 86 ábra és 33 fénykép található a könyvben. Vegyszerrel vagy nélküle? Elsősorban a kiskerttulajdonosok örök problémája, hogy kertjükben használjanak-e vegyszert, vagy sem. Az elhangzott sokféle vélemény után most az egyik legilletékesebb, dr. Hargitai Ferenc, a ' MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztályának helyettes vezetője, mint a kérdés hivatalból elismert szakértője fejti ki álláspontját a kérdésben. A reálisan, a korszerű növényvédelem elveit ismertető, igen jó stílusban megírt könyv — Mégis vegyszerrel? — nem elsősorban növény- védelmi tanácsadó, inkább szemléletformáló: a nagyüzemekben már alkalmazott korszerű integrált védekezés kis- kerti megfelelőjéhez szükséges szemlélet kialakítását segíti. Miközben napjainkban szenvedélyes viták dúlnak — minden vegyszerhasználatot ellenzők az egyik oldalon, makacsul kemi^áiók a másikon — növekszenek a termésátlagok, javulnak a minőségi mutatók, ami elengedhetetlenül együtt jár különféle kemikáliák alkalmazásával. A könyv elolvasása után választ kapunk arra a kérdésre is: vajon létezik arany középút, környezetkímélő növényvédelem? Mindenesetre a napi gyakorlat ismeretében meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a növényvédő szerekkel együtt kell élnünk. Nem mindegy azonban, hogy hogyan: döntően rajtunk múlik, hogy minél kevesebb veszéllyel és problémával. A könyv ehhez nyújt alapvető ismereteket. Szőlő és bor a homokon Kiskőröstől Lakitelekig számos szövetkezet és szakbizottság támogatásával s a Mathiász János-emlékbizott- ság közreműködésével került nyomdába egy újabb, szőlő- termesztéssel és borkezeléssel foglalkozó átfogó mű, amelyet elsősorban a homokos területeken gazdálkodóknak ajánlunk. Dr. Bognár Károly, szerkesztő a szerzőtársak felkérésekor elsősorban arra ügyelt, hogy a homoki szőlőterniesz- tés sajátosságait jól ismerő, azokat elfogadó szakemberek adhassák közre tapasztalataikat. A 28 évvel ezelőtt megjelent alapmű bővített, megújított kiadását — Szőlő a homokon — sürgette, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása jelentősen károsította a homoki szőlőültetvényeket, változtak a piaci viszonyok, s napi gondokkal küzd a borászat. Üjra át kell tehát gondolni a homoki gazdálkodás lehetséges módjait, melyhez elengedhetetlen felfrissíteni a régmúlt tapasztalatait. A szerzők a legújabb kutatások eredményeit felhasználva elemzik a kialakult helyzetet, javasolnak konkrét intézkedéseket a telepítéstől az ápolásig, az elhanyagolt szőlő felújításától a homoki bor kezeléséig bezárólag. A kezdő szőlősgazdák eligazodását 150 ábra, 240 fénykép segíti, s témakörökként csoportosítva a legismertebb szakemberek, nagyüzemek osztják meg tapasztalataikat az olvasókkal. csemegék történetének, származásának ismertetése önálló olvasmányként is érdekes, étvágygerjesztőnek pedig tökéletes. Ugyancsak újszerű, hogy a könyvhöz készült videomel- léklet külön is megrendelhető a Mezőgazdasági Könyvkiadónál. Mindentudó kislexikon Napjainkban mind nagyobb szerepet kapnak a röviden, érthetően, alapos információt adó enciklopédiák, kislexikonok, hiszen rohanó világunkban olykor az idő a legdrágább. A gazdászok. kistermelők. háztáji gazdaságokban dolgozók érdeklődésére tarthat számot a legújabb ismeretterjesztő mű, a Mezőgazdasági kislexikon. Gallyas Csaba és Sárossy Istvánná szerkesztők 1988 februárjában fejezték be a munkát, s az anyag — 642 oldal — naprakészségét jelzi, hogy még a nyomdai levonatokon is frissítették az információkat. A világosan megfogalmazott címszavak a szélesebb, az agrártémák iránt érdeklődő olvasóközönség érdeklődését is felkelthetik. A megszokott mezőgazdasági témák "rökön túl nagy hangsúlyt kaotak a legújabb köz- gazdasági, adózási, banki, környezetvédelmi, sőt biogazdálkodási ismeretek is. A szerkesztők nem titkolják: e kislexikont úgy írták, illetve állították össze, hogy a középiskolások tanulmányaikban segédeszközként használhassák. Édesszájúaknak Szakácskönyvekből bőséges a választék, ám olyan, amelyik kizárólag az édességekkel foglalkozik, most jelent meg először. A kiadó a négy alapízből eddig a sós és a savanyú témakörhöz tartozó recepteket, ismereteket jelentette meg. Dworschák Ernő, Frank Júlia, Szántó András életünk édesítőit szedik csokorba a nádcukortól a rumos borkrémig. Az ínyencek kedvükre válogathatnak, hiszen olyan ritkaságok receptjei sorakoznak az egyes fejezetekben, mint például a szegfűszeges vörösborba» áztatott görögdinnyéé, a lütőtökkré- mé, de a lángoló epres omlett elkészítése sem titok többé. A marcipán elődjeként ismert tragant történetével éppen úgy megismerkedhetünk, mint a százéves dobostortával, annak névadójával. Dobos C. Józseffel. Az Édes címet viselő újszerű szakács- könyvben minden receptnél külön jelzik az annak elkészítéséhez szükséges időt, bonyolultsági fokát Az egyes
