Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

1989. MÁRCIUS 29.; SZERDA &£Man 3 Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Szájtátva Sólymok Ügy kell annak, aki a név­adó idején — húsz, harminc esztendeje vagy még régeb­ben — habozás nélkül rábó­lintott a javaslatra! S még inkább úgy kell annak, aki tette a javaslatot. Törje csak a fejét most . . . ! Hiszen új név kellene. Esetleg. Szeren­csésebb lenne valami új, mint ez a mostani . . . Mert minek manapság, ebben a ki tudja milyen világban hivalkodni azzal, hogy vörös ez meg az? Áll szájtátva az ember. Azt hiszi, tréfa. De nem! Halálo­san komoly. Horgászegyesüle­tek, vadásztársaságok bíbelőd­nek azzal a hívságos gond­jukkal, mi lenne, ha valami más nevet keresnének. Igaz, akadnak szerencsések. Olya­nok, akik annak idején beér­ték a Sólymok, a Kék tó, a Barátság, az Egyetértés elne­vezésekkel. A különcök is jól jártak. Ki akad fenn azon, ha Aranysólyomnak, Kék só­lyomnak, Természetbarátnak, Hubertusznak, Lendületnek hívják a maguk egyesületét, társaságát? Senki. Azok azon­ban, akik nem fontolgattak- gondolkoztak annak idején kellő alapossággal, húzzák be a nyakukat.. . ! A Nimródba nem lehet be­lekötni, ám abba, hogy vörös (csillag, meteor, október), hogy dolgozók, magyar—szov­jet, mi több: béke?! Hátha nem tetszik valakinek, s ak­kor . . . Ezek az egyesületek, társaságok döntő többségük­ben ugyanis bérlők, bérkilö- vők. S hátha a bérbeadó...?! Esetleg a településen, ahová a bérelt földterület, vízfelület tartozik, nem tetszik valaki­nek ... ? Az a friss szelek nyoma, hogy van már Video meg Contact előnevű egyesü­let, társaság is, ám mostan­ság Zalka Máté nevével tár- saságoskodni?! Mosolyoghatnánk. Nincsen kedvünk. Mintha furcsa sóly­mok keringenének itt-ott napi dolgaink felett. Legyen persze minden egyesületnek, társa­ságnak dolga, joga határozni az elnevezésről, a korábbi esetleges megváltoztatásáról, újnak a megleléséről. Mégis, nem árt, ha a közösség felfi­gyel a furcsa sólymokra. Nem árt tudni, mire — vadász­nak . .. MOTTÖ Az országos KlSZ-értekez- lethez hasonlóan az április 21. és 23. között a Budapest Sport- csarnokban megrendezendő XII. kongresszus is nyilvános lesz. A mozgalom jövője iránt érdeklődő fiatalok megfigyelői joggal vehetnek részt az ese­ményen. Az érdeklődők számára részvételi jegyeket adtak ki, (Folytatás az 1. oldalról.) kotmánnyal és a törvényekkel nem ellentétes, különböző né­zetek. Álláspontja szerint a politikai nyilvánosság a szo­cialista jogállamiság keretei között nem osztható fel első és másodk nyilvánosságra, azon­ban ki kell dolgozni a véle­ménynyilvánítás széles jogi garanciarendszerét. Ennek hiá­nya ugyanis jelenleg zavaro­kat okoz. A nyilvánosság kü­lönböző fórumain gyakran nem a valóságnak megfelelően tükrözik a társadalomban meglevő érdekkülönbségeket, s ez nem segíti a társadalmi megegyezést. A politikai, gaz­dasági rendszer bírálói mellett nem kapnak azonos nyilvános­ságot azok, akik nem éleznek konfliktusokat, hanem a nem­zeti összefogás megteremtésén fáradoznak. Az MSZMP fon­tosnak tartja a tényeken és összefüggéseken alapuló tár­sadalomkép kialakításán ke­resztül közelmúltunk és jele­nünk objektív feltárását. Az intézményes keretek megteremtéséhez tartozik az új sajtótörvény kidolgozása — hangsúlyozta a továbbiakban Major László —, mert a jelen­legit már túlhaladták a társa­dalmi, gazdasági változások. Létrejötte az alkotmányozási folyamatnak is egyik fontos állomása lesz; összhangban áll majd a nemzetközi joggal, a Magyarország által is aláírt deklarációkkal. Alaptétel, hogy a véleménynyilvánítási sza­badság gyakorlása nem járhat bűncselekmény elkövetésével, mások jogainak sérelmével — amelyek március 31-ig a KISZ megyei, illetve városi bizott­ságainál, továbbá az új szer­veződéseknél válthatók 300 forintért. A részvételi jegy belépésre, étkezésre (ebéd, uzsonna, vacsora) jogosít, s a jegyek tulajdonosai a helyszí­nen megkapják a kongresszus dokumentumait is. hangsúlyozta a szóvivő, majd arról szólt: a párt véleménye szerint a törvénynek lehetővé kell tennie, hogy bárki, tehát magánszemély is alapíthasson lapot, helyi, kereskedelmi jel­legű rádió- és tv-stúdiót, nyomdát. Az elgondolás szerint arról is rendelkeznie kellene, hogy a hazai sajtóban milyen arányban vehessen részt a kül­földi töke, hogyan lehet meg­védeni a nemzeti szuverenitást a tájékoztatáspolitikában. Ugyancsak a véleménynyilvá­nítási szabadság törvényes ga­ranciájához tartozik a sajtó feletti törvényességi felügyelet, amelyet jelenleg az ügyészség lát el. A törvénynek meg kell határoznia, hogy a felügyeletet ellátó szerv milyen eszközök­kel rendelkezik a törvényesség fenntartása érdekében, vala­mint a sajtóbüntetés, a sajtó­vétség, a helyreigazítás fogal­mát. Az MSZMP hasznosnak tartaná, ha a törvény megal­kotására még ebben az évben — széles körű társadalmi vita után — sor kerülne. A különfélék között szerepel a Központi Bizottság előtt a Lukács György-alapítvány létrehozását szorgalmazó ja­vaslat. Ennek célja, hogy hoz­zájáruljon a marxista, szocia­lista szellemiségű társadalom­tudományi kutatás, nevelés, oktatás, politikai ismeretter­jesztés feltételeinek javításá­hoz. A KB az alapítvánnyal a szocialista célokkal összhang­ban álló tudományos igényű tevékenységet kívánja támo­gatni, ösztönözni. Az alapít­vány — amelynek induló va­gyona 40 millió forint; s fede­zete az MSZMP Nögrád me­gyei oktatási igazgatósága épü­letének értékesítéséből szár­mazó bevétel — nyitott, min­den magyar természetes és jo­gi "személy csatlakozhat pénz­eszközökkel és különféle tevé­kenységekkel. A javaslat sze­rint évente egy alkalommal ítéli oda a kuratórium a Lu­kács György-díjat. A szóvivő végül arról tájé­koztatott, hogy amennyiben a testület felmenti Szűrös Má­tyást kb-titkári funkciójából, a Politikai Bizottság javasolja: Grósz Károly főtitkárt bízzák meg, hogy a következő idő­szakban lássa el az Országgyű­lés MSZMP-frakciójának ve­zetői tisztét. Nyilvános lesz a KISZ kongresszusa Hogyan lettem Kém úr kollégája? Szigorúan titkos ügyletek Tisztelt Kém Űr! Már tudom: ön gerjeszti az inflációt. Maga nem dolgozik meg a fizetéséért, bére csak teljesítmény nélküli bérki­áramlás. Mégsem feddem meg önt: az ember legyen szoli­dáris kollégái iránt. Hogyan lettem a kollégája? Ügy kezdődött, hogy először is olvastam egy — mint ké­sőbb kiderült: — szupertitkos hírt. No, nem a Kémek Lap­jában, hanem az egyik nép­szerű gazdaságpolitikai he­tilapunkban. Két szovjet illetékes nyilatkozott a ha­sábokon, hogy mi, magyarok kiszálltunk a szovjet—bolgár —magyar együttműködéssel készülendő, Tavrija névre el­keresztelt személyautó gyártá­sából. Mivel nem hivatalos ér­tesülésem szerint eme jármű gyártásában megyénk egyik legtekintélyesebb vállalata, a Csepel Autógyár is érdekelt, nosza, a hír nyomába ered­tem: csakugyan nem lesz Tav­rija? Az egyszerű kérdésre azon­ban nem egyszerű a válasz. A Csepel Autógyár szakembe­re ugyan nagyon szívesen vá­laszolt volna — nemegyszer adott már lapunknak érdekes, pontos információt —, most az egyszer azonban sajnálkozva közölte: a Tavrijárói kormány- szintű tiltás alapján nem nyilatkozhat. Ha nem, hát nem. Sebaj, az illetékes minisztérium illetékes osztályvezetője majd elmond mindent. Fel is hívtam, kér­tem, mondja el a Tavrija-üz- letről, amit tudnunk kell. Nem kell tudnunk semmit. Nem is szabad. De majd talán felsőbb szinten. Ott mondhatnak va­lamit. Mondtak. Hogy ők nem nyi­latkozhatnak. Mert igaz, ta­valy rendelték el a hírzárla­tot, s lehet, egyszerűen csak elfelejtették feloldani, na de akkor is. S még mondtak va­lamit: egy nevet. Aki talán nyilatkozhat ilyen nagy hord­erejű kérdésekben. Hát igen ... A név minisz­terelnök-helyettesünket, Med- gyessy Pétert jelöli. Fel is tár­csáztam, helyette azonban — feltételezem — titkárnője ér­tekezett velem. Körülbelül ar­ról, hogy ilyen csip-csup ügyekkel.., Na, kedves Kém úr, innen lettünk kollégák, s azóta tu­dom, mennyire könnyű fog­lalkozás az öné. Mert ezután ismét felhívtam az illetékese­ket, s tájékoztatás helyett csak afféle baráti alapú háttérsú­gásokat kértem tőlük a Tav- rija-üzlettel kapcsolatban. Hi­szen, ha mint tájékoztatást ké­rő újságíró, nem érek célt, próbáljuk meg másként. Így hát a szupertitkos fejlemé­nyekről dézsaszám gyűjthet- tem az információkat. Például arról, igaz-e, hogy azok az adatok, melyek a Tav­rija tiszteletre méltó műszaki teljesítményéről szólnak, egy japán motorral és fődarabok­kal ellátott fantomautó mű­szaki paramétereit jelezték? Nos, egyik közlekedési szak­emberünk megsúgta, a ma­gyarországi tesztelésre küldött járgányok már teljes egészé­ben szovjet fejlesztés eredmé­nyei. Erről az autóról viszont igen szélsőséges véleménye­ket gyűjtöttem csokorba: aki a nullszériás autót próbálhat­ta ki, a „csodálatos” jelzővel illette, aki viszont a hazai pá­lyán tesztelte, úgy foglalta össze véleményét: nem cserél­né el öreg Zsigulijára. Egy közlekedési fejlesztési szak­ember pedig azt fejtette ki, miért tekinthető már ma is elavultnak a konstrukció, s vajon nem lesz-e hamarosan még ósdibb? Hiszen ki fogja vajon fejleszteni: a szovjet, a bolgár, avagy a magyar fél, hogy lépést tartson a világ robbanásszerűen fejlődő autó­iparával ? Zúdultak a hírek az üzlet­kötés bonyodalmairól is. Ar­ról, hogy főként az árviták rendezhetetlensége miatt nem születhetett kormányközi megállapodás a közös gyár­tásról, s hallottam a terme­Eddig dicséret, ezután megrovás? A mészcsíkvezetett nyomra Krimibe illő történet zajlott szombaton délelőtt a Rácke­vei (Soroksári)-Duna-ágban, a taksonyi híd melletti Duna- szigeten. Pontosan 9 óra 45 perckor egy Skoda teherautó érkezett, s — a szemtanúk szerint — nagy mennyiségű meszet engedett a folyóba. A vízi rendőrség Ráckeve irányá­ba tartó motorosának személy­zete a távolból is jól megfi­gyelhette a billentési manő­vert. A nyomkeresés a száraz­földön folytatódott. A viharos sebességgel távozó teherautó mészcsíkot hagyott maga után, amely a tardosbányai Gerecse Tsz szigethalmi mészüzemébe vezetett. Tegnap délelőtt a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei min­tát vettek a vízből, a talajból. A vizsgálati eredményekre egyelőre várni kell, de igen valószínű, hogy környezet- szennyezés történt. S ahogyan lenni szokott, minden érdekelt másként látja a dolgot... A Gerecse Tsz szigethalmi telepén Lakatos György üzem­vezető-helyettes volt szolgá­latban szombat délelőtt. Így emlékezik: — Nem mész volt az, ha­nem csak mészkő. Én adtam utasítást, hogy vigyenek belő­le két kocsival a partra. Ko­rábban is akadt rá példa, hogy útjavításra kért a tanács anya­got. Hát adtunk. Ezúttal Ku- liga István, a szigethalmi üdü­lőhelyi bizottság titkára kere­sett meg bennünket. Teljesí­tettük a kívánságát. Nincs semmi baj — Ha útjavításra kellett a mészkő, akkor hogyan került, a Dunába? — Azt kérdezze meg Ku- liga Istvántól. Oda raktuk le, ahová kérte. Kuliga István leplezetlen csodálkozással fogadta tele­fonhívásunkat. Megerősítette, bizony nem mészről, hanem meddő mészkőről van szó. Majd így fakadt ki: — Most környezetvédelmi ügyet akarnak csinálni? Ugyanezért évekig csak dicsé­retet kaptunk. Sok-sok méte­res szakaszt töltöttünk fel mészkővel, ezúttal is azért kér­tem az anyagot, mert besza­kadt a part. Ez ugyan nem fertőzi, hanem tisztítja a vizet. A halastavakba is szoktak me­lési gondokról is. E szerint évi százötvenezer sebességváltó igen kis széria ahhoz, hogy kifizetődő legyen a gyártás, s érdemes legyen fejleszteni. No, és ha már építettünk volna egy megfelelő sebességváltó- gyártó sort, miért ne egy megfelelőbb autóhoz tettük volna ugyanezt? Szó volt be­ruházási gondokról, még arról is. ami már nem érdekelt, például, hogy az utolsó tár­gyaláson már csak kik vehettek részt. Amit érdemes megemlí­teni: ha el is aludt a Tavri- ja-ügy, egyéb, kisebb részegy­ségek gyártásába még bekap­csolódhatunk. Tehát, kedves Kém kolléga, nem volt nehéz ezekhez a szupertitkos információkhoz hozzájutni. Hogy talán azért nem, mert ezek egyáltalán nem szupertitkosak? Hogy ezeket egyébként is tudja min­denki? No, de hét pecséttel őrizték őket! Lehet, peresze, hogy nem tit­kainkat, csak pozíciónkat őriz­zük. S nem azért hallgatunk — hivatalosan legalábbis —. hogy az ellenség ne tudjon meg információkat, hanem azért, mert azt tanultuk haj­danán: ne szólj szám, nem fáj fejem I Ja, és még valami. Bármi egyéb adat, Információ szük­séges a továbbiakban, elég fel­keresni a hazánkban dolgozó szovjet szakembereket. Bármi­kor, bármiről, bármit készsé­gesen elmondanak, akár a Tavrijáról is. A kérdezéshez pedig elég egyetlen orosz szót ismerni, azt, hogy glasznoszty. Tóth Béla Endre szét szórni, hogy ne algásod- jon a víz. Egyébként ott vol­tam a helyszínen szombat dél­előtt. Mondtam is a rendőrök­nek, hogy nincs semmi baj. Meg azt is: hagyják békén a sofőrt, mert enyém a felelős­ség. Bölkényi Imre, a Közép-Du­na-völgyi Vízügyi Igazgatóság vízvédelmi csoportjának veze­tője tegnap még nem tudott beszámolni a talaj- és a víz­minták eredményéről. Ám amit ezen kívül elmondott, az meglehetősen érdekes. Mintha nem is ugyanarról az esetről beszélnénk... El kell távolítani — Tudomásom szerint egy építőanyag-kiskereskedő nyolc kocsinyi hulladékot rakott le a parton, amelynek kis része a vízbe került. Az első vizsgála­ti eredmények szerint eny­hén lúgos hatású mészoltási melléktermék lehetett. Egye­lőre nem tudjuk, hogy tartal­maz-e más anyagot is. Ha igen, ha nem, mindenképpen el kell távolítani! A kisiparos tegnap megkezdte az elszállí­tást. — Miféle kisiparosról be­szél? Az imént azt nyilatkoz­ta az üdülőhelyi bizottság tit­kára. hogy ő rendelte a terme­lőszövetkezettől a mészkövet partfeltöltésre, amelyért eddig mindig dicséretet kapott. Igazolt gyanú — Ezek szerint ön többet tud, mint mi. A helybéli la­kosok információi alapján tá­jékozódtunk, de a tanáccsal is felvesszük majd a kapcsola­tot. Azt pedig végképp nem értem, hogy az illető kitől kap­hatott dicséretet. Mi biztosan nem engedélyeznénk, hogy lú­gos kémhatású anyagot hasz­náljanak a partszakasz feltöl­tésére, még ha nem okoz is közvetlen veszélyt. Ha a vizs­gálat eredménye igazolja a gyanúnkat, akkor valószínű­leg szabálysértési eljárást kez­deményezünk. Hogy ki ellen? Hirtelen nem is tudom. Talán az ellen, aki utasítást adott a mésztartalmú anyag lerakásá­ra. K. L. Nem igazodnak el a műszaki rajzokon Komótosan épülő lakások Minden bizonnyal legrosz- szabb álmaikban sem rémlett fel a Pestvidéki Gépgyár dol­gozóinak, hogy a hőn áhított szövetkezeti lakásokhoz tete­mes késéssel juthatnak hozzá. Az Ártunium Epítöművészeti Szövetkezet■ tervezői által el­képzelt lakótömböt már az el­múlt év decemberében birto­kukba kellett volna venniük a tulajdonosoknak. Az említett vállalat lakásépítő és -fenn­tartó szövetkezetének elnöke, Nagy László, aki egyúttal az építésvezetői posztot is betöl­ti, elmondta, kényszerű körül­mények játszottak közre ab­ban, hogy a negyvenhét szö­vetkezeti lakás csigalassúság­gal készül. — A kivitelező szakmunkás- gárda erősen vegyes összetéte­lű. Szakmai tudásuk és annak minősége sajnos megkérdője­lezhető. Pillanatnyilag azon bosszankodunk, honnan a csu­dából szerezzünk betonszere­lőket. Közben megemlíti, hogy hiányzik negyven, köbméter te­tőfedő anyag. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy akár több hó­napos késéssel is számolniuk kell a tetőszerkezetet készí­tőknek. Viszont falazóanya­gokból teljes a választék. A Sziporex elnevezésű, csehszlo­vák gyártmányú gázbeton­blokkok méretpontosságukkal, s ami cseppet sem mellékes, kiváló alakíthatóságukkal nem okoznak nehézséget a felhasz­nálóknak. Hiányosságként je­gyezte meg Nagy László, hogy rossz ezeknek á blokkoknak a hangszigetelőképessége. Hő­tartásuk ugyanakkor megfelel az előírt szabványnak. Néhány látványos tulajdonságuk elle­nére. olcsóságuk miatt válasz­tották ezeket az építőanyago­kat. Jelen volt a beszélgetésen Ceglédi István, a Pestvidéki Gépgyár dolgozói lakásépítő és -fenntartó szövetkezetének műszaki vezetője is. ö azért bosszankodott, mert a jelen­levő szakgárda tekintélyes ré­sze egyszerűen nem tud eliga­zodni a műszaki rajzokon, mint mondta, ideje jó részét le­kötik a műszaki jellegű meg­beszélések. — A jobbak, a képzettebb szakmunkások olyan szövetke­zetben, vagy építőipari válla­latnál dolgoznak, ahol jobban fizetik őket, vagy az adóztatás ellenére kisiparosként kere­sik a boldogulásukat. Az itt dolgozó munkások elsősorban a hétvégi maszek mégbízatá- sokon morfondíroznak. Ugyan­is ez jelenti számukra a na­gyobb jövedelmet, a biztonsá­gos fizetéskiegészítést. A legkisebb alapterületű la­kások 48, míg a legnagyobbak 160 négyzetméteresek. Az 1987- ben elkezdett építéskor még 14 ezer forintban határozták meg azok négyzetméterenkén­ti egységárát. A jelenlevő szak- -emberek szerint, amikor kulcs­átadásra kerül a sor, már jó­val 20 ezer forint fölött lesz a négyzetméterenkénti áruk. Bejárva az építkezés terüle­tét, a műszaki vezető tájékoz­tatása szerint március végéig végezni kell a gázvezeték-be­kötésekkel. Mint említette, ezt a szakipari munkát megbíz­ható kisiparos végzi. A türelmetlenebb leendő la­kók már gondoskodtak arról, hogy amint az építők, a víz- és gázvezeték-szerelők végez­nek a számukra kiadott mun­kákkal, máris hozzálátnak a belső burkolási és csempézé- si feladatokhoz. Ugyanis ez utóbbiakat minden lakó az igényének és ízlésének megfe­lelően oldja meg. A lakásépítő és -fenntartó szövetkezet elnöke utalt arra, hogy a már említett burkoló­anyagokat a szomszédos Ju­goszláviából szerzik be a la­kások tulajdonosai. A hazai piacon ugyanis egyszerűen képtelenség hozzájutni ezek­hez. Ami van, annak minősé­ge csapnivaló. Az első osztá­lyúnak minősített mettlaehi- lapok olyan jminőséghibával rendelkeznek, hogy egysze­rűen használhatatlanok. A Pestvidéki Gépgyár beru­házási és üzemfenntartási fő­osztályán emondták, tudnak a határidő-csúszásokról, azok kényszerű módosításairól. Azonban, mivel a lakásépítő és -fenntartó szövetkezet ön­álló jogi személy, így lénye­gében teljhatalommal rendel­keznek a munkák kivitelezé­sét, az épület műszaki átadá­sát illetően. Mást nem tehet­nek, mint hogy lehetőségük szerint biztosítják a dolgozók számára a szükséges pénzhi­teleket. Óvatos becslések szerint elő­reláthatóan az év utolsó ne­gyedében kerülhet sor a laká­sok birtokbavételére. Ami vi­szont elgondolkodtató: már megkezdődött a Pestvidéki Gépgyár dolgozói lakásigény­lésének megfelelően sgy újabb, negyvennégy lakásos épület­tömb kivitelezése. Olyan idő­szakban, amikor még az első ütem építési feladataival sem végeztek. Vajon a második ütem lakásainak átadása is határidő-módosításokkal lesz terhes? Gy. L.

Next

/
Thumbnails
Contents