Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-28 / 73. szám
PEST MEGYEI YftSG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Pest megyei fecigyőielmek Siófoktól a Bánkút utcáig AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 73. SZÄM 'Ára: 4,1(0 forint 1989. MÁRCIUS 28., KEDD Húsvéthétfőn, népviseletben Régen eldugták a vizes vödröt Éppen jókor érkeztünk Gal- gamácSára. Most indulnak útnak a népviseletbe öltözött legények. Zöldre festett kocsi várja őket, ám mindössze egy lóerős az ünnepi fogat. Eé- késen poroszkál a ' napsütötte főúton. Utasai vidám énekszóval köszöntik húsvét hétfőjének reggelét. Kovács Istvánéit portájánál leugrálnék, kezükben pir^s és sárga műanyag vödreik. Egyikük megáll a házból kilépő Kovács Istvánná ellőtt, s kikéri Takács Istvánné Vankó Etelka őrzi a hagyományokat Zsuzsa lányát. Apja, anyja kézen fogva kivezetik első gimnazista lányukat, aki bizony nemigen örvend a korai hideg zuhanynak. S szalad hamar átöltözni. A fiúkat az apa behívja, s éteileil-itallal kínálja. ■' i — Tetszik nekünk ez a hagyomány, a humor, a jó hangulat kedvéért szívesen folytatjuk — állítják hárman is. Közülük Szuhánszky Csaba a legidősebb, az idén érettségizik az aszódi gimnáziumban. Tóth László és Krajcsovics Zsolt azt próbálják összeszámolni: hány' helyre készülnek még, de nem sikerül. Végül legyintenek, s azt felelik: sok! A következő kisebb-nagyobb csoportok szerencsére már vödör nélkül érkeznek. A nép- viseletes legények viszont mennek tovább. Amikor befordulnak a Kéri utcába, Tóth Tímea aggódva, les, éppencsak kigyógyult a náthából, nem szeretne fürdőzni. Megússza. A nyolcadikos diáklány egyébként tagja a Vankóné Dudás Juli , által ..alapított hagyományőrző együttesnek. — Ebbén az évben nem szerveztünk programot — mondja —pedig tavaly sokan betértek tojásfestő műhelyünkbe. Az idén ugyanis felújítják a tájházat, a pincét pedig betonozzák, a melléképületben vizesblokkot alakítanak ki. Kérdezni sem kell Galga- mácsán, hogy melyik házban élt és alkotott Vankóné Dudás Juli. A tehetséiges és már az országhatáron túl is ismert népművész egy jellegzetes képe díszíti a 'tarasz tetővel védett oldalfalát, messziről is érdekes látnivalót kínálva az arra járóiknak. A csöngetésre (Folytatás a 3. oldalon.) Amerikai küldöttség Dán Rostenkowski képviselő vezetésével hétfőn Budapestre érkezett az Egyesült Államok képviselőháza költségvetés-felhasználási bizottságának küldöttsége. Az amerikai piacra kerülő magyar áruk versenyképességéit befolyásoló, a jelenlegi gyakorlat szerint évente felülvizsgált legnagyobb kedvezményes elbánás megadásában is illetékes bizottság tagjai programjuk során tájékozódnak a magyar gazdasági és politikai reformokról, a magyar—amerikai kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok helyzetéről, valamint azok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Horváth István Etiópiában Horváth István belügyminiszter és Aklilu Afavork miniszter, az etióp kapcsolatok állami bizottsága irodájának vezetője, mint a magyar— etióp gazdasági és műszaki-tudományos ^együttműködési kormányközi vegyes bizottság társelnökei Addisz-Abebában március 23-án aláírták a vegyes bizottság 3. ülésének jegyzőkönyvét. A tárgyaló felek értékelték a legutóbbi Ülésszak óta élteit két év együttműködését, az árucsereforgalmat, és meghatározták azokat a területeket, amelyeken a kölcsönös vállalati érdekeltség alapján a kapcsolatok továbbfejlődhetnek. Horváth Istvánt addisz-abebai tartózkodása során fogadta Ato Teszfaje Dinka, az Etióp Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottságának póttagja, miniszterelnök-helyettes, Asage- re Jigletu, az EDP KB titkára; találkozott Teszfaje Vol- de-Szelassziéval, az ÉDP KB Politikai Bizottságának póttagjával, belügyminiszterrel. Akrobatamutatványnak is beillik az a szerelés, ahogyan az NSZK-beli fiatal, a vendégek csapatkapitánya szerelni igyekszik a kapura törő ceglédi Pintért (Reitter László felvétele) Mozgalmas volt a labdarúgó-hétvége. A szokásos bajnoki fordulót nemzetközi tornák is gazdagították. Pest megye serdülő válogatott ja a Volán viadalán vett részt, s a harmadik helyért vasárnap a fővárosban a Bánkút utcában mérkőzött. Fölényesen nyert az NSZK-beli Geretsried, Bad- Tölz vegyes csapat ellen. Az NB I-ben a Váci Izzó folytatta jó sorozatát, mindhárom pontot megszerezte Siófokon, s az előkelő negyedik helyen áll. Az NB Ill-ban a Duna csoport valamennyi Pest megyei csapata otthon játszott váltakozó sikerrel. A sporteredményekről részletesen a 7. oldalon számolunk be. Kétszázötven éves francia recept szerint Mustár Dunavarsányból Három éve fogant meg Du- navarsányban, a Petőfi Termelőszövetkezetnél a világhírű dijoni mustár készítésének a gondolata. Az elképzelést tettek követték, s az elmúlt év őszén a szövetkezet élelmiszerüzemében hozzáláttak a gyártáshoz, a speciális technológiát igénylő előkészítő és feldolgozóberendezések telepítéséhez. A gépek egy részét a téesz ügyes kezű ezermester szakemberei készítették el. Ezek közé sorolható a tégelyekbe mustárt töltő gépsor. A finomító- és keverőegység, amelyek lényegében az egész technológia lelkét jelentik, francia gyártmányúak. A régi üzemrészben a több mint 250 éves dijoni receptúra szerint állítják elő az ínyencségnek számító mustárféleséiget. Hatodik hete folyik a próbagyártás. A csehszlovák gyártmányú tégelyekbe olyan készítmény kerül, amely eddig hiányzott hazai piacról, a fogyasztók asztaláról. A gyártók remélik, hogy kellemes húsvéti meglepetést tudnak szerezni a vásárlóknak. Az eddig beérkezett piackutatási és értékesítési jelzések szerint a kiszállított 3 tonnányi dijoni mustár kedvező fogadtatásra talált. Pedig borsos áron, 40 forintért értékesítik, 22 dekás kiszerelésben. A szakemberek szerint, aki egyszer megkóstolja, rögvest rájön arra, hogy fogyasztása rendkívül sokrétű és gazdaságos. A hagyományos mustárhoz képest ebből az újból lényegesen kevesebbet kell felhasználni ahhoz, hogy a kívánt ízt, hatást a fogyasztó elérje. Kitűnőek a dijoni mustár biológiai előnyei, s ezek között is egyik jellemző ismérve, hogy könnyen emészthető. Gy. L. Kovács Zsuzsa már átöltözött, és szegfűt tűz a locsolók gomblyukába S okasodnak az elgondolkoztató, az elszomorító tapasztalatok. Holott a kiindulópont örvendetes. A vállalatok, i szövetkezetek igyekeznek ésszerűbbé tenni a munkaerő-gazdálkodást. , Takarékosabbak, jobban megnézik, kiknek miért fizetnek bért. Helyes, jól teszik, szükség van rá. Csak éppen - nem tudjuk, mikén t „örvendenek” .enpek az elhatározásnak azok a nyugdíjasok; akik eddig munkát, ^feladatot kaptak, (és ennek fejében a nyugdíjat kiegészítő bért), most meg azt mondják nekik, le is út. fel is út..: Mert mond-< ják! Sokasodnak az elgondolkoztató, az elszomorító tapasztalatok arra, hogy a vállalatok, a szövetkezetei az ésszerűbb munkaerőgazdálkodást nem ott kezdik, ahol a legnagyobbak a tartalékok, hanem ott, ahol a legkisebb az ellenállás: a nyugdíjasoknál. A . megye több városában mutatható ki az az elképesztő helyzet, hogy a legutóbbi két esztendőben a felére csökkent a foglalkoztatott nyugdíjasoknak a csoportja. Írjuk le, mert így igaz: a nyugdíj mellett dolgozóknak a döntő része nem kedvtelésből, nem unalomból vállal munkát. A megélhetéshez, a létezéshez kell a forint. Amire viszont a vállalatoknál, a szövetkezeteknél azt felelik, a szociálpolitika nem az ő asztaluk. Az állam KIKOPNA asztala. Adjon olyan nyugellátást, ami feleslegessé teszi... S valóban: hiba lenne elvárni a munkahelyektől, hogy kizárólag szociális szempontok alapján döntsenek a nyugdíjasok foglalkoztatásáról. A józan középút azonban nem elérhetetlen. A bérrel arányban álló követelmények, munkafeladatok meghatározása és a szociálpolitikai szempontok - mérlegelése igenis, összefér egymással! összeférhetne. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy ott is, ahol korábban tisztelet, törődés jellemezte a nyugdíjasok közül a továbbdolgozókat, a szövetkezeti szektorban, ki- ssbbedik a csapatuk. S elsősorban a fizikai foglalkozásúaké, holott a nyugdíjasoknak a' száma folyamatosan emelkedett! A hátrálás következménye tehát kétszeres, mert abszolút számban is, arányaiban is kevesebben vannak ma a szövetkezeteknél a nyugdíj mellett munkát vállalók, mint voltak fél évtizede. S a fogyás java az 1937-es, 1988-as évekre jut, s ki tudja, itt van-e a megállásnak az ideje, avagy folytatódik ez a szomorú menet? Bizonyos területeken a megyében a működésnek elengedhetetlen feltétele a nyugdíjasoknak a foglalkoztatása. Ez a helyzet a kereskedelemben, ott is elsőként az élelmiszerek forgalmazásában, az egészségügyben, főként a kórházakban. Amikor tehát azt mondjuk, írjuk, elgondolkoztató, elszomorító a nyugdíjasoknak a foglalkoztatási helyzete, egyben óvnunk kell az eltéréseket összemosó általánosításoktól. Bizonyos területeken a mainál is több, már pihenő ember aktivitására lenne szükség, ugyanakkor másutt elküldik a nyugdíjuk mellett dolgozókat. Ellentmondás? A magyarázat abban van, hogy mint az aktív keresők esetében is gyakran, itt, sem találkozik a kereslet és a kínálat szakmai ösz- szetétele, a -képzettséggel szemben támasztott igénye. Könnyű ugyanis belátni, hogy egy könyvelőnek, bérszámfejtőnek lényegében mindegy, ipari, mező- gazdasági, avagy kereskedelmi vállalatnál teszi-e a dolgát, keres a nyugdíja mellé, ám korántsem egyenlő előbbiekkel. a nyugdíjas esztergályos, állattenyésztő. villanyszerelő helyzete. Ök nem tudnak beállni a hiányzó egészségügyi személyzet pótlásaként. Erre figyelemmel már érthetővé válik, miért növekszik folyamatosan a megyében a nem fizikai foglalkozású továbbdolgozó nyugdíjasoknak a száma, s miért csökken folyamatosan a fizikai foglalkozásúaké. Van tehát objektív oka is annak, hogy míg öt évvel korábban a megye iparában tizenhárom továbbdolgozó fizikai foglalkozású nyugdíjasra jutott egy, szellemi munkát ellátó sorstárs, addig napjainkra ez az arány hét az egyhez változott. Ami alapos átrendeződés! Gyanítjuk, az objektív okok mellett nem jelentéktelen része van ebben azoknak a kapcsolatoknak is, amelyeket a szellemi foglalkozásúak sokkal-sokkal köny- nyebben kiépítettek, mint fizikai munkakörben levő társaik, aktív korukban. K ikopnak a kisöregek, mondta sóhajtva az a gyárigazgató, aki sokat tett a nyugdíjasok foglalkoztatása érdekében korábban. Most- azonban, mint mondta, az érzelmeket legyűrik a rideg valóság közvetítette hatások. A megyében az érintetteknek a köre, ha az anyagi és a nem anyagi ágakat egyaránt figyelembe vész- szük, húszezer főt ölel fél. Egyikük sorsa sem azonos a másikéval, ám az bizonyos, legalább kétharmaduknak a munka melletti keresetre nagy szüksége van. Beletörődhetünk-e tehát abba, hogy kikopjanak, hogy az érzelmekét a hátsó sorba parancsolja a rideg valóság? Mészáros Ottó ( Kát ez bizony hideg!
