Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-28 / 73. szám
1989. MÁRCIUS 28., KEDD A Szovjetunió történelmének legaktívabb választása Mindenkinek valóban döntenie kellett A szovjet történelemben választásokon sosem, volt még ilyen nagy a pezsgés, a részvétel. A szavazóhelyiségek vasárnap esti bezárása után a televízió riportjaiból az derült ki, hogy — legalábbis a kamerával felkeresett körzetekben — 60—80 százalék körüli volt a választási részvétel! Jogos a kérdés: hogyan minősíthető a szovjet történelem „legaktívabb” választásának, ha korábban a statisztikák 99 százalék körüli részvételi arányt mutattak ki? Egy dolog biztosra vehető: o mostani adatok valósághűsége felől legalább nem lehet kétség. Ami pedig az aktivitást illeti, több szempontból is igaz. Tekintettel arra, hogy a választókörzetek többségében kettő vagy több jelölt közül .kellett választani, a lefüggönyözött fülkékben ezúttal mindenkinek valóban döntenie kellett, ki élvezi bizalmát, s ki az, akinek nevét kihúzza a szavazólapról. Az igazi aktivitás azonban a választás .napját megelőző politikai vitákon, a jelöltállító gyűléseken — mondhatni, a választási kampány során — volt tapasztalható, s ez volt — mint újságírónak nyilatkozva Mihail Gorbacsov is beszélt róla — az új választói törvény megalkotóinak legfőbb célja. A sosem látott választási kampány valóban felrázta az évtizedek apátiájába süllyedt emberek java részét, sőt, olykor-olykor az utcára is kivitte őket. A kisebb-nagyobb tömegek hol valami ellen, hol valaki mellett tüntettek. Moszkva legtöbb utcai megmozdulása Borisz Jelcin melletti kiállás volt. Az utca embere Jelcinben olyan politikust lát, aki garanciát jelent szemükben a bürokrácia, a kiváltságok ellen, az átalakítás továbbviteléért folyó harcban. A vasárnap megtartott törvényhozói választások első eredményeit hétfőn összegezték a szovjet fővárosban. Borisz Jelcin a moszkvai egyes számú területi választókörzet jelöltjeként — a Zil autógyár vezérigazgatójával szemben — a szavazatok 89 százalékát A nagy pillanat: megkezdik a szavazatok összeszámlálását az egyik moszkvai szavazóhelyiségben. Amerikai helyszíni tudósítás Dzsalólábádból Az ellenzék pusztít, fosztogat A Pakisztán által irányított afgán felkelőik egység helyett egymással harcolnak, pusztítják az országot, fosztogatnak, s e helyzetben az amerikai külpolitika csődje bontakozhat ki — írta hétfőn terjedelmes helyszíni jelentésében a The Wall Street Journal tudósítója. Az amerikai újságíró a Dzsalálábád körüli harcokról beszámolva megírta: az előrenyomuló felkelők pusztításai következtében „a vaskorszakba süllyedt vissza” a hajdan termékeny mezőgazdaság. A felkelők minden összehangolás és fegyelem nélkül harcolnak, s „a rendszer, amelyért küzdenek, nem látszik sokkal jobbnak, mint az, amelyet meg akarnak dönteni”. Pusztításaik, fosztogatásaik miatt ismét megindult a menekültek áradata Pakisztán felé: az ENSZ ' adatai szerint a felkelők offenzívájának megindulása óta 12 000-en menekültek el. A The Wall Street Journal végül a felkelők egy vezetőjét idézte arról, hogy a helyzetben oz országos megbékélés volna kívánatos. A felkelők többsége erről hallani sem akar: az afgán központi kormány tisztségviselőit, akik megadták magukat, feldarabolva tették ki közszemlére. Az afgán kormány megállapodott a felkelőkkel. A megál- podás értelmében hétfőtől kezdve a kormányellenes fegyveres felkelők nem fogják támadni az élelmiszer-szállítmányokat a Kabulból a szovjet határig vezető 400 kilométeres út egy szakaszán, a főváros közelében. A Bahtar szerint a kormányhadsereg viszonzásként nem fog katonai akciókat végrehajtani a környéken. A reggeli újságok „a szovjet alternatív politika jelképének” minősített Borisz Jelcin moszkvai előretörését emelték ki főcímeikben. A The Times diplomáciai tudósítója kiemeli, hogy 21 külföldi hírközlő szerv képviselőinek tették lehetővé, hogy villám-közvéle- ménykutatást. végezzenek a szavazás után távozó moszkvaiak körében, s „ellentétben korábbi választásokkal, ezúttal mindenki készségesen közölte, kire szavazott”. A The Guardian első oldalas tudósításában rámutat: „a külföldi riporterek sokkal közelebbről kísérhették figyelemmel a választás lebonyolítását és a szavazatszámlálást, mint a brit választásokon.” Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet Moszkvában tartózkodó főtitkára hétfőn kijelentette, hogy el van képedve a szovjetek politikai aktivitásától. lan Martin küldöttség élén a múlt héten érkezett a Szovjetunióba az állam- és jogtudományi intézet meghívására, s az alkalmat felhasználva megfigyelte a vasárnapi választásokat is. Hazánkba érkezik Cshö Ho Dzsung A Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására kedden Magyarországra érkező Cshö Ho Dzsung dél-koreai külügyminiszter budapesti tárgyalásai során egyebek között tájékoztatást kíván adni Szöulnak a szocialista országokkal létesítendő hivatalos kapcsolatokra vonatkozó csomagtervéről — közölte a miniszter a The Korea Timesnak adott interjújában. A Koreai Köztársaság — az NSZK úgynevezett keleti politikájához hasonlítható — „északi politikája” megvalósítása érdekében Ma- gyarországot egyfajta diplomáciai híd szerepének a vállalására szeretné felkérni a szocialista övezetben — vált ismeretessé az exkluzív interjúból, amelyet Cshö még elutazása előtt adott. A szocialista országok irányába való nyitás programját a múlt év júliusában hirdette meg Ro Te Vu államfő. E program alakulását elemezve optimizmusának adott hangot a külügyminiszter. Baker az átalakításról és Nicaraguáról A vél tűzések tartósak maradnák A Szovjetunióban „drámaian" változnak a dolgok, és e változások valószínűleg tartósak maradnak. Ha az emberek megkóstolták a szabadságot, igen nehéz azt visszacsinálni, „visszazárni a szellemet a palackba” — jelentette ki James Baker amerikai külügyminiszter. George Bush elnök szólt először a múlt héten arról, hogy Washington immár tartósnak látja a szovjet változásokat, s most a külügyminiszter nyilatkozott hasonlóan. A Bush-kormány mindeddig azt hangsúlyozta, hogy bizonytalan Mihail Gorbacsovnak és politikájának sorsa. Baker vasárnap az NBC tévének adott nyilatkozatában — a szovjet választások kapcsán — sikert kívánt az átalakításhoz, hiszen ez a politika, hangoztatta, jó a Szovjetuniónak és jó a világnak. A miniszter egyúttal megismételte, hogy Washingtonnak a változások ellenére józannak és elővigyázatosnak kell lennie, hiszen a Szovjetunió erősen felfegyverzett szuperhatalom. A külügyminiszter éreztette: nem nagyon bízik abban, hogy Nicaragua eleget fog tenni a közép-amerikai béketervnek a demokratizálásban, szabad választások rendezésében. Az Egyesült Államok nem oszlatja fel a Hondurasban tartózkodó nicaraguai kontrákat akkor sem, ha a közép-amerikai államok így döntenének, mondotta. A kínai parlament ülésszaka alkalmából rendezett nemzetközi sajtóértekezlet-sorozat keretében hétfőn Csien Csi- csen külügyminiszter válaszolt kínai és külföldi újságírók kérdéseire. A májusban sorra kerülő kitűzi—szovjet csúcstalálkozóval összefüggésben Csien Csi- csen rámutatott: a csúcstalálkozó, azaz a kínai—szovjet államközi kapcsolatok normalizálása után is még hosszú utat kell megtenni ahhoz, hogy valóban felszámolják az ismeretes három akadályt. Ennek megfelelően az egyik akadály, a kambodzsai kérdés, központi téma lesz a csútsta- lálkozó napirendjén. A csúcs- találkozón a két ország vezetői elsősorban az államközi kapcsolatok rendezésének a kérdését vitatják meg, ami azt jelenti, hogy lezárják a múltat és utat nyitnak a jövő felé. Csien Csi-csen megerősítette, hogy májusban sor kerül Csao Ce-jang pártfőtitkár és Mihail Gorbacsov szovjet pártvezető találkozójára is, de hangoztatta, hogy ami a két ország viszonyát illeti, változatlanul az államközi kapcsolatok foglalják el az első helyet. A kínai—amerikai kapcsolatokról szólva Ősien Csi-csen fontosnak mondotta a kölcsönös bizalom fokozását és a meglévő problémák csökkentését annak érdekében, hogy a kapcsolatok fejlődése az első évtizedet követő második évtizedben is sima és zökkenő- mentes legyen. Tibetre és az emberi jogok kérdésére célozva bírálta azokat az amerikai politikusokat és törvényhozókat, akik egyrészt rosszul tájékozottak Kína belső helyzetéről. Több, Tajvannal foglalkozó kérdésre válaszolva a kínai külügyminiszter rámutatott: a kínai kormánynak nincs kifogása az ellen, hogy Tajvan gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat tartson fenn külföldi országokkal. Kína azonban határozottan ellenzi, hogy külföldi országok hivatalos vagy diplomáciai viszonyban legyenek Tajvannal. Ez ugyanis ellentétes a Kína és Tajvan újraegyesítésére irányuló törekvésekkel, és kísérlet a „két Kína” politika érvényesítésére. Washingtoni lapok Ceausescu rendszeréről A nyugat lépjen fel ellene ÍZ AZTÁN SAJTÓSZENZÁCIÓ! A világ újságíróinak hamarosan eggyel több okuk lesz irigykedni japán kollégáikra: ezúttal nem a munkájukat megköny- nyitő műszaki csodái miatt, hanem azért, mert a világ újságíró-társadalmának képviselői közül elsőként ők lehetnek a Mir űrállomás vendégei. 1991 közepéig egy japán újságíró látogat — szovjet űrhajósok kíséretében — az űrállomásra. Erről hétfőn írtak alá megállapodást Moszkvában szovjet partnereikkel a japán TBS társaság vezetői. Szovjet orvosok egy csoportja már ez év áprilisában Japánba utazik, hogy a sajtó- s televíziós konszern 40 munkatársából (köztük hat nő) kiválasszák a legalkalmasabb négyet. ök májusban érkeznek Moszkvába, ahol az alapos vizsgálatok után kiválasztják közülük azt a kettőt, aki a szovjet főváros szomszédságában levő Csillagvárosban megkezdi a felkészülést az űrutazásra. A megállapodás értelmében a nyolcnapos program keretében a szerencsés — és makkegészséges — japán újságíró hat napot tölt az űrállomás fedélzetén. A felkészülés egész menetéről folyamatosan beszárrólnak majd, s a Mirről egyenes közvetítések egész sorozatát tervezik. „Ceausescu a világ egyik legelnyomóbb rendőrállamát megteremtve tartja kezében a hatalmat 1955 óta. A lakosság egyharmadát bírták megvesztegetéssel vagy fenyegetéssel arra, hogy jelentse polgártársainak szavait és tetteit”. A munkáslázadások után most jelek vannak arra, hogy fordulóponthoz érkeztek, hiszen az elit is (a hat személyiség levelével) a diktátor ellen fordul. „Az Egyesült Államok lépést tett a helyes irányba, amikor nyilatkozatban adott kifejezést aggodalmának — ám ez csak a kezdet. Mindössze két hónapja, hogy a 35 ország, köztük Románia aláírta Becsben az emberi jogi megállapodásokat. A romániai helyzet azóta romlott, ez sürgető diplomáciai lépéseket igényel, hogy megmutassuk: az aláírás nem volt üres formaság”. „A nyugati országoknak, követve a francia példát, el kellene határolniuk magukat a Ceauseseu-rendszertől, a Közös Piacnak és az Egyesült Államoknak késedelem nélkül és nyilvánosan erősebb, közös intézkedéseket kell mérlegel- . niök” — hangoztatta a The Washington Post egy kommentárja. A The New York Times után ezúttal egy másik befolyásos amerikai lap gyakorolt megsemmisítő bírálatot a román vezetés felett. „Ceausescű a népe által leggyűlöltebb diktátora a világnak” — írta Jim Hoagland. „Hatalombitorlása a kommunista világ szégyene, tüntetéseket provokált Magyarországon, aggodalmat váltott ki a Kremlben”. A falurombolást program valódi célja, hogy megsemmisítse a kétmilliós magyar és német nemzetiség kultúráját. nem hírek, HÍRESZTELÉSEK? A nyugatnémet fővárosban erélyesen cáfolták azokat a Brüsszelből származó híreket, amelyek szerint a NATO úgynevezett általános leszerelési és fegyver- korlátozási koncepciójának előkészületeként a tagországok kompromisszumos megállapodásra jutottak a rövid hatótávolságú rakéták vitatott kérdésében. Hans Schumacher, d, bonni külügyi hivatal szóvivője az ezzel kapcsolatos állításokat minden alapot nélkü lözőknek nevezte — közölte a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása. A NATO-ban erről még nincs döntés — jelentette ki. A azóban\ forgó brüsszeli jelzés szerint n NATO-tagállamok állítólag állást foglaltak új rövid hatótávolságú eszközök kifejlesztése mellett, anélkül azonban, hogy egyelőre még sürgették volna állomásoz- tatásukat is. Samir ragaszkodik a Camp David-i egyezményhez Izrael kész engedményt tenni Jichak Samir izraeli miniszterelnök vasárnap kijelentette. hogy kormánya kész engedményeket tenni egy, az arab vezetőkkel a jövőben megkötendő békemegállapodásban, azt azonban nem részletezte, hogy melyek lennének ezek az engedmények. Samir az izraeli televízióban a Camp David-i békeszerződés aláírásának tizedik évfordulóján nyilatkozott. A kormányfő kifejtette: bármilyen békeszerződésben mindkét félnek sok akadályt kell leküz- denie. és kompromisszumokat is kell tennie. Közölte azonban, hogy Izrael nem hajlandó területi engedményekre, s ismét leszögezte, hogy változatlanul elutasítja a nyugateurópai és az arab államok által támogatott „területért békét” elképzelést a közel-keleti rendezés keretében. Samir — mint mondta — továbbra is a Camp David-i egyezményt tekinti egy közel-keleti békemegállapodás keretének. HÚSVÉTI BÉKEMENETEK Az alom- és egyéb tömegpusztító fegyverek általános felszámolásának követelésével hétfő délután véget értek az NSZK-beli hagyományos húsvéti békemenetek. Az országszerte mintegy 300 városban és községben megtartott tüntetéseken körülbelül 80 ezer ember vett részt. Az országos megmozdulások záró nagygyűléseinek Hamburg, Hannover, Dortmund, Köln, Majna- Frankfurt és Nürnberg volt az egyidejű színhelye. Hasonló demonstráció volt Nyugat-Berlinben is. A zömmel békemozgalmi rokonszenvezők, szociáldemokraták (SPD), zöldpártiak és szakszervezeti tagok felvonulásain követelték, hogy a bonni kormány ne járuljon hozzá a NATO úgynevezett átfogó leszerelési és fegyverkorlátozási koncepciójának keretében az NSZK területén állomásoztatott rövid hatótávolságú amerikai atomeszközök tervezett korszerűsítéséhez. Noha Helmut Kohl szövetségi kancellár kormánya ettől maga is húzódozik, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia arra bátorítja a kabinetet: mielőbb egyezzen bele abba, hogy korszerűbb rendszerrel váltsák fel a Lance-típusú amerikai rakétákat. A húsvéti békemenetek résztvevői ezeket a terveket burkolt utófegyverkezésnek minősítették. Csak röviden... A TÉRSÉG szeizmikus veszélyeztetettsége miatt leállították a krasznodari atomerőmű építését. Hétfőn teljesen levonultak a munkások a Kaukázus északkeleti lejtőjénél fekvő építési területről. CSAK VASÁRNAP estig tartott Libanonban a húsvéti viszonylagos tűzszünet. Hétfőre virradóra újabb elkeseredett tűzpárbaj volt Bejrútban és a fővárost körülvevő hegyekben a keresztény és a muzulmán milíciák között. A PAKISZTÁNI Nemzeti Avami Párt (ANP) vezetője, Vali Han szokatlan módon az ENSZ-főtitkár közbenjárását kérte az afganisztáni vérontás megfékezésére és a belső párbeszéd előmozdításával, egy széles alapokon nyugvó kabuli kormányzat létrehozására. A Pérez de Cuellarhoz intézett, vasárnap közzétett levélben a politikus azzal vádolta meg a pakisztáni vezetést, hogy durván beavatkozik a szomszédország belügyeibe. SZÁŰD-ARÁBIA és Irak hétfőn megnemtámadási és benemavatkozási szerződést kötött. A két szerződést Szad- dam Husszein iraki elnök és Fahd szaúdi király írta alá az iraki fővárosban. / Az első visszhangok külföldről Csien Csi-csen Gorbacsov látogatásáról Utat nyitnak a jövő felé A brit napilapok hétfőn első oldalas, a szavazóhelyiségekben Gorbacsovról, Jelcinről, Szaharovról készített, fotókkal illusztrált helyszíni tudósításokban számoltak be a vasárnapi szovjet választásokról, amelyek, mint a The Daily Telegraph megjegyezte, „alig különböztek a brit általános választásoktól”. kapta meg, s így elsöprő sikert aratott. Az előzetes eredmények szerint a Moszkvában lévő 26 nemzeti-területi körzetből 15- ben választották meg képviselőjüket. Nyolc körzetben megismétlik a szavazásokat, míg háromban új választásokat írnak ki. A szovjet fővárosban a választásokon a szavazásra jogosultak nyolcvan százaléka vett részt. ★ Üjra szavaznak például a jelöltállításban országos rekordot elért Gagarin-kerület- ben, mert itt a 12 jelölt egyike sem aratott győzelmet. Három körzetben új választásokat írnak ki, s itt két hónapon belül kell dönteni a képviselői mandátum sorsáról. Olyan körzetekben kell új választásokat tartani, ahol csak két jelölt indult, de egyikük sem kapott abszolút többséget. Ilyen körzetekben esett el a képviselői mandátumtól Valerij Szajkin, a Moszkvai Városi Tanács elnöke is. Az ország más részein is hoztak meglepetéseket a választások. Leningrádban Ana- tolij Geraszimov, a városi pártbizottság első titkára mindössze 15 százalékot szerzett mérnök vetélytársával szemben, akire a szavazatok 74 százaléka jutott. Litvániában Algirdas Bra- zauskas, a köztársasági KP KB első titkára, valamint Vlagyi- mior Berezov, a KB másodtitkára megszerezte a választók többségének bizalmát. Nem lett azonban képviselő Vitautas Astrauskas, a köztársasági legfelsőbb tanács elnökségének elnöke, valamint Vitautas Sakalauskas, a litván kormányfő.
