Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-25 / 72. szám
198®. MÁRCIUS 25., SZOMBAT Alaptalan vádaskodás A dél-koreai és az uruguayi külügyminiszter közelgő magyarországi látogatásáról nyilatkozott, valamint ismételten reagált az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága genfi ülésén elhangzott román vádaskodásokra Komoróczki István a hazai és a nemzetközi sajtó képviselői előtt a külügyminisztérium szóvivői értekezletén a minisztérium Duna- parti épületében. Románia képviselőinek alaptalan és rosszindulatú támadásai kapcsán a magyar Külügyminisztérium ismételten szükségesnek tartja leszögezni: hazánk maradéktalanul betartja a nemzetközi megállapodásokból fakadó kötelezettségeit, beleértve a határok sérthetetlenségét, a területi integritást. A román vádaskodásokkal ellentétben a Magyar Népköztársaság kormánya normális együttműködésre törekszik Romániával. Annak érdekében lép fel, hogy a Romániában élő csaknem kétmillió lelket számláló magyarság ősei földjén maradjon , nyelvét, kultúráját, hagyományait megőrizve ott találja meg boldogulását, összekötő szerepet tölthessen be a két szomszédos ország kapcsolatában. A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) költségvetési források nemcsak a fejlesztésre, de a karbantartásra sem elegendőek. Ezért a kormány keresi a lehetőséget a további romlás megakadályozására, ugyanakkor felvetődött az úgynevezett címkés autópálya-használati díj bevezetése. A pótlólagos forrást — elkülönített keretként — csak az utak állapotának javítására és fejlesztésére lehetne felhasználni. A testület úgy döntött, hogy ismételten és sürgősen meg kell vizsgálni a forgalommal arányos finanszírozást szolgáló útalap létrehozását. Két új testületet is létrehozott pénteki ülésén a Minisztertanács. A tudományos kollégium — Pozsgay Imre államminiszter elnökletével — a kormány tudománypolitikájának összehangolását segíti, átfogja a kutatás, a fejlesztés, a felsőoktatás, valamint a műszaki fejlesztés összefüggő területeit; véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Medgyes- sy Péter miniszterelnök-helyettes vezeti a gazdaságpoliti- íai kollégiumot, amelynek működése nincs kötött formá- noz kötve, nincsenek állandó ;agjai, s tevékenysége nem érinti a miniszterek döntési jogát, felelősségét. Feladata a gazdaságpolitikai kérdések előkészítése, a tárcák közötti egyeztetés segítése. A hágai környezetvédelmi konferenciáról Németh Miklós számolt be a kormányülésen. A miniszterelnök jelentéséből kitűnt: olyan szervezet létrehozását előirányzó nyilatkozatot írt alá, amely kidolgozza a légkör felmelegedését előidéző szennyező anyagok kibocsátására vonatkozó normákat, ellenőrzi ezek betartását, elősegíti a korszerű technológiák átadását. Végül Marosán György bejelentette: a Minisztertanács megvitata a bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás szabályozósához szükséges törvényjavaslat tervezetét. Kifejtette: ez a törvény is fontos lépcsőfokot jelent a jogállamiság felé vezető úton. A bizalmi szavazás az Ország- gyűlés és a kormány viszonyában olyan különleges jog- intézmény, amely egyszerre fejezi ki a kormány önállóságát az államélet operatív irányításában, illetve a parlamentnek való alárendeltségét és felelősségét. E témához kapcsolódva Bocégek. Az országban feléledő reformtörekvések még nem jelentenek elég biztosítékot számukra. Pedig, amíg nem születik meg a Trakis leányvállalatánál tőkés cégek bevonásával a várva várt vegyes, vállalat, Matuska István szavait használva: „csak a tegnap levetett ruhát tudják hordani." Vagyis, amíg nincs . jobb, marad a régi technológia! Az idő pedig valóban könyörtelenül sürget. Már csak azért is, mert pillanatnyilag a leányvállalat adóssága a Budapest Banknál eléri az 50 millió forintot. Átlagosan 160 nap alatt jutnak hozzá a termékek szállítását követően azok árához. Ez azért is elgondolkodtató, mert a nemzetközi gyakorlatban maximálisan 90—120 nap alatt megtörténik. Rendkívül előnytelen a leányvállalat, de a hasonló cipőben járó más hazai cégek számára is az, hogy a gyártáshoz nélkülözhetetlen import alapanyagokra 30 százalékos vám van érvényben. Ezek után nem túlzott a főmérnöknek az a megállapítása, hogy évről évre csak vegetálni tudnak abból, amit megtermelnek. Gyócsi Lás zó rics Gyula igazságügyi államtitkár hangsúlyozta: a bizalmi szavazás és a bizalmatlansági indítvány intézménye a magyar jogfejlődésben 1945 óta nem létezett. Hozzátette: bevezetésük feltétele két. fontos jogszabály — az alkotmány, valamint a miniszterek, államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi II. törvény — módosítása. Ennek lényege, hogy a kormány felelős az államügyek irányításáért, s felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek is, mint a népszuverenitás kifejezőjének és megtestesítőjének. Az államtitkár ezt követően a tervezet leglényegesebb elemeit sorolva kiemelte: ameny- nyiben száz képviselő jelzi, hogy nincs megelégedve a kormány munkájával, bizalmatlansági indítványt terjeszthet elő. Utalt arra, hogy a kormány ülésén felvetődött: ki kell mondani, hogy az országgyűlési képviselők egyhar- mada vetheti fel a bizalmi kérdést, s leghamarabb öt nap múlva, legkésőbb harminc napon belül meg kell tartani az elképzelések szerint titkos bizalmi szavazást. Éz vonatkozik a kormány valamelyik tagjával szembeni indítványra is. Ugyanakkor, amennyiben a kormány úgy érzi, hogy a testülettel vagy a miniszterelnök személyével szemben megcsappant a bizalom, a kormány elnöke is kérhet bizalmi szavazást. Az Országgyűlésnek a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansága az egész kormányt érinti, s a szavazás eredményétől függően új kormányt kell választania a törvényhozó testületnek. A választásig — bizonyos megkötöttségekkel — ügyvivő kormányként működik az előző. Kormánytag esetében az új miniszter megválasztásáig az államtitkár látja el a funkciót. Újdonság, hogy mostantól a miniszter 'megbízása álápján miniszterhelyettes is helyet foglalhat az Országgyűlés ülésszakán az első padsorban — a miniszter helyetteseként. Javaslatként hangzott el a Minisztertanács ülésén, hogy a kormány felkéri az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságát: az igazság- ügyminiszter helyett terjessze a parlament elé az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatot. Ezt követően Borics Gyula elmondta: Az új alkotmány megalkotásáig és elfogadásáig a jelenlegi eljárási rend lesz érvényben, nevezetesen az, hogy a Hazafias Népfront tesz javaslatot a kormány elnökére és a kormány tagjaira. Utána az Országgyűlés dönt. Az új alkotmány szerint majd a köz- társasági elnök jogköréhez tartozik a miniszterelnök kijelölése. A HÉT HÍRE KINCSTÁRNOKOK O Lezajlott a TIT országos értekezlete. © Tudományos konferencia témája volt Budapesten a környezetvédelem és a lakosság viszonya. O Balatonaliga fogadta a nemzetközi búzatermesztési tanácskozás résztvevőit. O Kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeumban, Barokk és rokokó címmel. © A Nyilvánosság Klub vitát rendezett az új sajtótörvény koncepciójáról. O A hét híre az is, hogy országos tanácskozást tartottak Miskolcon, az állami költségvetés reformjáról. Turpisság rejlik a címben.. A kincstárnokok a történelmi múlt szereplői, valaha volt nagyurak, akiknek nem sok emléke kötődik a mi költség- vetéseinkhez. Amiből az is következik, hogy minden államnak más és más a költség- vetési módszertana és ugyanannak az országnak koronként lényegesen eltérő a költségvetési gazdálkodása. Ma nincsenek kincstárnokok. Pénzügy- miniszterek terjesztik elő a költségvetéseket. Van, ahol a naptári évkezdet a költségvetési év kezdete is, néhány helyen azonban — például az Egyesült Államokban — más időpont, ott július elseje. Még- is, nem csak turpisság a címadás, hanem túl az érdekesebb kifejezésen, annak érzékeltetése is: mert közösen teremtjük elő a kincstárba kerülő pénzt, annak elköltése is közös ügy kellene hogy legyen. Ami elvként eddig sem hiányzott a szócsokrok virágai közül. A valóságban azonban az államháztartás gazdálkodását nemhogy az állampolgár nem volt képes áttekinteni, de ugyanebben a lehetetlen helyzetben kínlódtak az országgyűlési képviselők is: szavaztak, de csak nagy vonalakban tudták, tudhatták, miről voksoltak. Sok egyébhez hasonlóan, az államháztartás rendjének alapjait. is Angliában rakták le. Olyannyira ott, hogy abban a bizonyos, bőrtárcában (budget) vitt irat adta világszerte a példát a budgettörvény- javaslatokra. Ma ugyan egy réges-régi kopott táskában viszik a parlamentbe az angol pénzügyminiszterek a javaslat írásos dokumentációját, az alapelv azonban változatlan: a kormányzat csakis a képviseleti felhatalmazás birtokában gazdálkodhat. Egy, majdnem száz esztendeje, 1893-ban kiadott jogi munkában például ezt olvashatjuk: „A költségvetés megállapítása a modern alkotmányos államokban a törvényhozó testületek legsarkalatosabb és nagy fontosságú jogosítványa, mely által nemcsak az államháztartás rendjét és egyensúlyát biztosítani hivatnák, hanem az ösz- szes államkormányzati és köz- igazgatási működést befolyásolhatják.” Ma is ez a cél. Amihez elengedhetetlen a költséget úgy kezelni, mint ami fedezetet követel: hazánkban az állami költségvetés évek óta hiánnyal zár. Magyarán többet költ, mint amennyi bevételre tesz szert. Persze, az adósságok ... Furcsa módon hazánk legtöbbször adósa és nem hitelezője volt más államoknak. Az 1935/36-os költségvetésben például 99,5 millió pengőt tett ki az államadósságok törlesztőrészlete, az ún. főösszegnek, azaz a költségvetés, teljes ösz- szegének majdnem a tíz százalékát. S persze, ha adós az állam, akkor könnyen megtörténhet, adósak a települései is. Ötvenöt esztendeje, 1934- ben Cegléd városának például 200 ezer pengője hiányzott a költségvetési feladatainak a teljesítéséhez. ’ Honnét teremtették elő? A' helyiek dolga volt, az állami költségvetés nem kínált mentőövet ... Amint senki sem kínál mentőövet arra, hogy az 1987-es költségvetési évet az állam- háztartás 34,4 milliárd forintos hiánnyal zárta. Ezt a hiányt , (is) a kincstárnokok teljes seregének, azaz az állampolgároknak kell megfizetniük, ám korántsem bizonyos, teljes seregük tehető felelőssé a hiány létrejöttéért...! Mi beleszólásuk volt nekik például abba, hogy a költségvetés 150,7 milliárd forinttal támogatta a vállalati gazdálkodókat ? Ami alig valamivel —- négymil- liárddal -r- kevesebb, mint a teljes társadalombiztosítási kiadási" Minden kor és. minden alkotmányos politikai rendszer küzd az államháztartásra háruló feladatok és az állam- polgári teherviselés dilemmájával. A szakemberek azt mondják: valamennyi alkotmányos állam költségvetése kompromisszumok eredménye. Ezek a kompromisszumok az érdekütköztetések folyamatában alakulnak ki: hazai gya- korlatunkbán is erre van szükség. Annak idején — az 1935- ös költségvetés tárgyalásakor — at. ház zolkszó nélkül'vette tudomásul azt a 793 ezer pengőt, amelyet a kormányzó tiszteletdíja és a kormányzósági személyzet fenntartása követelt, de hosszas vita alakult ki az állami számvevőszék 489 ezer pengős költségvetésén ... azaz van hová visszalapozni: okulásért. Mészáros Ottó A fővárosi székhelyű Trakis Nagykőrösön levő transzformátor- és hegesztőgépgyártó leányvállalatának védőgá- zas hegesztőgépei már hosszú évek óta jegyzett termékek a nyugati országok piacain. Olyan távoli földrészen is keresettek, mint például Ausztráliában. Az ottani Migomag nevű céget az elmúlt év végén már úgy emlegették Nagykőrösön, mint az első számú partnert, amelyben a születendő vegyes vállalat tőkeerős társat remélt. A kezdeti lelkesedést azonban néma csend követte. A hallgatás okáról Matuska István, a leányvállalat főmérnöke „tálalt” ki. Elmondta, hogy az említett jó hírű ausztrál cég magyar származású tulajdonosa, bizonyos Palásti úr volt lényegében az első számú szorgalmazója annak, hogy vegyes vállalat formájában működjenek együtt. Kapóra jött mindehhez a hazánkban bevezetett új társasági törvény is. A Migomag cég tulajdonosa érthetően semmit sem bízott a véletlenre, s a nemzetközi pénzvilágban ismert ausztrál pénzintézet bankárával együtt kívánt részt venni a vegyes vállalatban. Az üzletemberek többször is megfordultak a magyar cégnél, s a lelkesedés időszakaiban szinte repkedtek a beígért dollármjlliók. A nagykőrösiek természetesen rögvest tervezgettek, s már előre látni vélték, amint a megvásárolt drága, világszínvonalat képviselő berendezésekkel gyártják a korszerűbbnél korszerűbb hegesztőgépeket. Az ausztrálok kezdetben ötmilliót ígértek a fejlesztésekhez, de aztán gyorsan alább adták, s az összeg 2—3 millió dollárra csökkent. Közben Pa- lásthy úr bankártársa felvásárolta a Migomag valameny- nyi létező részvényét, s ezzel egyúttal az egész vegyes vállalat ügye nem várt fordulatot vett. Matuska István elmondta, hogy a Migomaggal üzleti kapcsolataik változatlanul rugalmasak, de az ígért tőkebefektetés 200—300 ezer dollárra apadt.! Nem is rejtette véka alá ezzel kapcsolatos sejtését, miszerint még ezzel a minimálisra esett tőkével is nyereséget szeretne az ausztrál fél kicsikarni. A nagykőrösiek számára pedig minden elhamarkodott lépés végzetes következményekkel járhat. Mindenáron olyan nagyságrendű tőkére szeretnének szert tenni, amivel a kívánt szintre tudnák javítani gz elavult, elhasználódott gépparkot. Ezáltal képesek volnának végrehajtani egy olyan termékszerkezet-váltást, amelynek révén a minimálisan tízévnyi szín-, vonalbeli lemaradást két-há- rom évnyi előnyre válthatnák át. Elhangzott ezzel kapcsolatban a ridegnek tűnő, de kétségtelenül nem megalapozatlan észrevétel is, miszerint, ha három éven belül nem sikerülne a leányvállalatnál végrehajtani a tervezett rekonstrukciót, az legalább 100 dolgozó elbocsátásával járna. Vagyis, holnapután lemaradunk, ha ma nem lépünk — hangzottak el a köntörfalazás nélküli gondolatok a főmérnök szájából. Á nagykőrösiek tisztában vannak a nemzetközi piac kihívásaival, s annak következményeivel. Ezért az idén és a jövő évben mintegy 10—12 millió forintot szeretnének fordítani fejlesztésekre, s ha másképpen nem megy, a teljes nyereséget is ennek szolgálatába állítanák. A Nagykőrösön legyártott védőgázas hegesztőgépek 60 százaléka kerül tőkés exportra. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Trakis leányvállalatának éves, mintegy 310 millió forintos árbevételéből közel 200 milliót ez a piac eredményez. Tíz-tizenkétezer darab berendezés talál gazdára, de ezek a számok akár tovább is kerekedhetnének, hiszen például Angliában, Svédországban vagy az NSZK-ban az említett hegesztőgéptípusokat már egyáltalán nem gyártják. A felhasználók viszont változatlanul igénylik őket. Így érthetően a forgalmazó Transelektro Külkereskedelmi Vállalatnak nincsenek eladási gondjai. A világhírű svéd Esab konszern, illetve annak Angliában működő, szintúgy neves leányvállalata, a Murex, a mai napig jó kapcsolatokat tart fenn a nagykőrösiekkel. A nagy nemzetközi vásárokon, köztük is a kölnin, hannove- rin és az essenin évente találkoznak és cserélnek szakmai véleményt. A vegyes vállalat alapításának gondolata, illetve célja változatlanul él. Az, hogy van már újabb érdeklődés az USA- ból és Franciaországból, jelzi azt, hogy akadnak partnerjelöltek. Azonban valahogy úgy fest a dolog, mintha az indokoltnál jobban tartanának a magyarországi kapcsolatoktól a szakmailag jegyzett tőkés A Pest Megyei Tanács levele a miniszterhez Püspökszilágy nem tűr tovább Levélben fordult a Szociális és Egészségügyi Miniszterhez a Pest Megyei Tanács elnöke, kérve, hogy a püspökszilágyi izotóptemető kezelési jogát, amely ma a Fővárosi Köjált illeti meg, adják át a Pest Megyei Köjálnak. Valkai György, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese a kérés hátteréről az MTI tudósítójának elmondta, a püspökszilágyi' veszélyeshulladéktárolót 1976-ban, a lakosság tudomásával azért hozták létre, hogy itt helyezzék el az egészségügyben keletkező és kísérleti céllal felhasznált izotópokat. A kezelői és tulajdonjogot akkor az Egészség- ügyi Minisztériumtól a Fővárosi Köjál kapta meg. Az 1500 köbméter befogadóképességű izotóptemető, amely még évtizedekig fogadni tudta volna az ide szánt hulladékokat, 1987-re már kezdett megtelni. A Fővárosi Köjál ugyanis az Egészségügyi Minisztériumtól, az Ipari Minisztériumtól, valamint az Országos Atomenergia Bizottságtól- engedélyt kapott arra, hogy . öt évig fogadhasson a Paksi Atomerőmű Vállalattól is kis és közepes aktivitású hulladékot: védőruhákat, eszközöket. Az engedélyt abban a tudatban adták ki, hogy ez idő alatt elkészül a PAV saját hulladék- tárolója. A Fővárosi Köjál és a PAV által kötött szerződés szerint 1983-tól 1987-ig összesen 700 köbméter paksi hulladék kerülhetett volna az izotóptemetőbe. Ezzel szemben 1987. december 31-ig az 1500 köbméterből 1200 köbméter tárolóteret foglalt el a paksi hulladék, sőt á szerződés lejárta után, 1988-ban még mindig 160 köbméter atomerőművi hulladékot szállítottak Püspökszilágyba. Látva, hogy a tároló kezd megtelni, a Fővárosi Köjál 1987-ben az izotóptemető 1500 köbméteres bővítésére kért engedélyt a helyi tanácstól. Az izotóptemető vezetőjének szóbeli nyilatkozata alapján, miszerint megvan az engedélyük további paksi hulladék elhelyezésére, a helyi tanács kiadta az építési engedélyt. A botrány akkor tört ki, amikor a Pest megyei környezet- védelmi titkár kérésére nem tudtak ilyen dokumentumokat bemutatni, és kiderült, hogy az engedélyük csak 1987. december 31-ig szólt. Az építési engedélyt a Pest Megyei Tanács, majd az ÉVM is visz- szavonta. Ezt a Fővárosi Köjál megfellebbezte, ám a huzavona ideje alatt az építkezés tovább folyt, és a tároló ma 90 százalékban készen van. A tárgyalások és az egyezkedések alatt a PAV felajánlotta, hogy több millió forinttal támogatja Püspökszilágy településfejlesztési elképzeléseit, ám ezt az ígéretüket később visszavonták. A Pest Megyei Tanács, egyetértésében az érintett település vezetőivel, úgy döntött, hogy nem enged be több paksi hulladékot. A tároló építésének befejezéséhez — lévén, hogy az már úgyis majdnem kész — hozzájárulnak, ám azt úgy tekintik, mintha az# eredeti Í500 köbméteres izotóptemetőt kapták volna vissza. Emellett kérték a szociális és egészségügyi minisztertől, hogy az ■ izotóptemetőt a Fővárosi Köjál helyett a Pest Megyei Köjál kezelhesse. Ebben látják a garanciáját annak, hogy ne folytatódjék az eddigi gyakorlat, miközben a település tűri a veszélyes hulladékok beszállítását, és egy fillért sem kap érte, a Fővárosi Köjál ebből jelentős bevételre tesz szert. A püspökszilágyiak álláspontja, hogy a jövőben semmiféleképpen sem engednek be a faluba atomerőmű- vi hulladékot. A bankár felvásárolta a részvényeket Milliók helyett csak százezrek
