Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-25 / 72. szám
2 1989. MÁRCIUS 25., SZOMBAT HÉT VÉGIVILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS] EGY ÚJSÁGÍRÓ HALÁLA Crósz Károly és Mihail Górhat so v tárgyalásai Moszkvában Hasznos-e a túlzott óvatosság? Washington egyelőre folytatja fegyverzetének korszerűsítését Külföldi muzulmánok harcolnak az afgán ellenzék soraiban Érdemi kérdések a tuniszi amerikai—PFSZ -párbeszéd napirendjén Általános PILLANATKÉP A világsajtó hírmagyarázóinak nem volt illúziójuk az . iránt, hogy a bécsi párhuzamos tanácskozások biztató nyitánya után — amikor csupán a külügyminiszteri általános nyilatkozatok hangzottak •1 —, a folytatás, amely már konkrét intézkedések megvitatásában mélyül el, nehéz és bonyolult lesz. Mind a helsinki dokumentumot aláírt 35 állam bizalomerősítő lépéseknek szentelt tanácskozásán, mind pedig a „23-ak”, azaz a Varsói Szerződés és a NATO hagyományos fegyverzetcsökkentő megbeszélésén, amely egyidejűleg zajlik most az osztrák1 fővárosban, hosszú évekig tartó munkára számítanak. Az első probléma, amelyben máris éles viták zajlanak le, hogy kiterjesszék-e vagy sem az európai hagyományos erőkről való tárgyalásokat a légierőre is. A Varsói Szerződés államai azt a nézetet képviselik, hogy mind a váratlan támadások megelőzése és a bizalom erősítése szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen, hogy a csapásmérésre alkalmas repülőgépek és harci helikopterek számának csökkentése ugyanúgy beletartozzon a két értekezlet munkájába, mint a harckocsik számának alacsonyabb szintre való helyezése. A NATO ugyanis csupán erre az utóbbira akarja korlátozni a konferenciák tevékenységét. Azt állítják, hogy Európában a legfőbb fenyegetést azok a fegyverrendszerek jelentik, amelyek egy meglepetésszerű támadás után alkalmasak a területmegszállásra. Eszerint mindenekelőtt a harckocsikról, a tüzérségi eszközökről és a páncélozott járművekről kellene tárgyalni Bécsben. S ha ezek csökkentéséről létrejön a megállapodás, sor kerülhetne a légierő problematikájára is. Ismert, hogy a harckocsik számának csökkentésére a Szovjetunió korábban egyoldalú intézkedést jelentett be. Ha tehát tovább folytatnák, csupán e területre leszűkítve a leszerelést, akkor a NATO jelenlegi túlsúlya a légierőben, még fenyegetőbbé válna a Varsói Szerződés számára. Vagyis: világos, egyszerre kell tárgyalni valamennyi hagyományos fegyverzet csökkentéséről, hiszen tiszteletben kell tartani mind- 1 ét oldal biztonsági érdekeit. AllAsfoglalAsok CHENEY BEIKTATÁSAKOR Az egyoldalú csökkentések ügye azon a washingtoni ünnepségen is felvetődött, amelyet Bush elnök rendezett, védelmi minisztere, Richard Cheney beiktatása alkalmából. Emlékezetes, hogy a Pentagon legfőbb ' vezetőjének tiszte azért volt két hónapon át betöltetlen, .mert az elnök első választottját e posztra a szenátus hosszú huzavona után végül is elutasította. így a leszavazott jelölt, Tower helyett Bushnak új személyt kellett előterjesztenie. Bush választása Cheney wyomingi képviselőre esett, akinek jóváhagyása „zöld utat” kapott a törvényhozásban. A beiktatási ceremónián ezek után nem aféle szokványbeszédek .hangzottak el, szóvirágokkal, hanem olyan politikai megnyilatkozások, amelyek érzékeltetik az amerikai katonapolitika irányait. Ez azért is nagy érdeklődést keltett, mert Washingtonban az elmúlt hetekben nemegyszer hangsúlyozták, hogy most folyik az amerikai külpolitikai koncepció kidolgozása. A beiktatási ceremónián mind Cheney, mind Bush beszédet mondott. Cheney az Egyesült Államok alapvető magatartásának a Szovjetunió irányába, az „óvatosság szükségességét” jelölte meg. Szerinte nem lehet tudni, hogy. a szovjetunióbeli változások nem időlegesek-e. Bush is hasonló hangnemet ütött meg. Kijelentette, hogy „még nem jött el az ideje annak, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei egyoldalúan csökkentsék fegyverzetüket és visszafogják védelmi erőfeszítéseiket.” Az elnök hozzátette azt is, hogy „még több a kérdés, mint a válasz” a Szovjetunióban bekövetkezett pozitív változások „végső eredményeit” illetően. Hírmagyarázók megjegyezték, hogy Bush szavai ellentétesnek látszanak a The New York Times értesüléseivel, amelyek szerint az elnök tanácsadóinak többsége úgy látja, hogy Mihail Gorbacsov helyzete szilárd, a reformok visszafordíthatatlanok. Kommentátorok rámutatnak, hogy e washingtoni „kivárási magatartás” talán a magyarázat arra is, hogy miért nyúlik oly szokatlanul hosszú időre az amerikai külpolitikai koncepció kidolgozása, és miért csak május végére tűzték ki a NATO ezzel is foglalkozó csúcstalálkozójának időpontját. Ez a túlzott óvatosság egyes cikkírók szerint csak annyit eredményezhet, hogy Moszkva legutóbbi leszerelési gesztusait a Nyugat továbbra is pozitív válasz nélkül hagyja, s ez csak növelheti a NATO-országok közvéleményének nyomását a kormányokra az egyoldalú szovjet leszerelési lépések viszonzására, s a Varsói Szerződés államait egyúttal jelentős propagandaelőnyökhöz juttatja. EGYETLEN NAGYVAROS SEM... Több mint egy hónap telt el azóta, hogy az utolsó szovjet katona is elhagyta Afganisztánt. A szovjet kontingensek volt vezetőjét, Borisz Gromov altábornagyot éppen e héten nevezték ki a kijevi katonai körzet parancsnokává. Az altábornágy, a kinevezése alkalmából adott interjúban elmondta, hogy természetesen ma is figyelemmel kíséri az afganisztáni helyzetet. Két 'jellemző mozzanatra hívta fel a figyelmet. Egyrészt rámutatott: az eltelt egy hónap bizonyságot adott arról, hogy az afgán kormány fegyveres erői önállóan is képesek megtartani állásaikat. (Ez egyébként összecseng a helyszíni tudósítók értékelésével, amelyekben megállapítják: a kormányellenes erőknek mindeddig egyetlen nagyvárost sem sikerült elfoglalniuk.) Az altábornagy másik fő észrevétele: az afganisztáni rendezést célzó megállapodásokat csak a Szovjetunió és az afgán kormány tartja tiszteletben. Pakisztán és az Egyesült Államok viszont nem teljesíti vállalt kötelezettségeit, s továbbra is nagy segítséget nyújt a kormányellenes erőknek. Kabul sűrűn tiltakozik Iszlámábádnál, mivel a kormány- ellenes fegyveresek hadműveleteit pakisztáni katonai tanácsadók irányítják. Mint közzétették: Dzsalálábád nagyváros ostroma idején számos pakisztáni katonai személy vesztette életét- a mudzsahidek (kormány elWlhes fegyveresek) oldalán. A héten a beavatkozásokról új adat látott napvilágot. E szerint Afganisztánban mintegy háromezer külföldi illetőségű muzulmán harcol a mudzsahidek soraiban. Többségük rendkívül szélsőséges vallási nézeteket vall, s az afganisztáni háborút mint a mohamedán vallás terjesztésének lehetőségét fogják fel. Ezek a zsoldosok elsősorban a Teherán által támogatott ellenzéki fegyveres csoportok ol- ; dalán vesznek részt a harcokban, s az a céljuk, hogy Afganisztán Iránhoz hasonló iszlám köztársasággá váljon, ahol a főpapok kezében van a politikai irányítás. BOTRÁNY a „KISZIVÁRGÁS” MIATT Jeruzsálemben politikái botrány bontakozott ki a héten. Valamiképpen ugyanis „kiszivárgott” az izraeli felderítés szigorúan titkosnak szánt évi jelentése a megszállt arab területekről. A dokumentum, amelyet a sajtó közölt, arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a kormánynak tárgyalásokat kellene kezdenie a PFSZ-szel, mert másként a palesztinok immár tizenötödik hónapja tartó felkelése évekig elhúzódhat. A bizalmas okmány igyekszik meggyőzni a kabinetet, hogy nem talál más tárgyalópartnert a megszállt területeken, mint a PFSZ tagjait, s hogy a felszabadítási szervezet álláspontjában azzal, hogy Izraelt államként elismerte, reális változás következett be, Az izraeli felderítés figyelmezteti a kormányt, hogy Izrael nemzetközi pozíciói mennyire meggyengültek, s ha a kabinet nem tanúsít nagyobb hajlékonyságot az ismétlődő rendezési javaslatok iránt, megromlanak az ország Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatai is. Samir kormánya vizsgálatot indított, hogyan kerülhetett nyilvánosságra ez a szigorúan titkos dokumentum. A miniszterelnök pedig pontról pontra igyekezett megcáfolni a jelentés állításait. Továbbra is elutasított minden tárgyalást a PFSZ-szel, és kitűnt, hogy és a Gázai övezet lakóinak őrlés a gázai övezet lakóinak ön- rendelkezéséről. Ez a botrány éppen egy nappal azelőtt robbant ki, hogy Tuniszban a PFSZ és az Egyesült Államok képviselői újabb tanácskozásra ültek ösz- sze. Ez volt a második ilyen megbeszélés. Az elsőre 1988. december 16-án került sor, s akkor ez a párbeszéd mindösz- sze egy órán át tartott, s csupán a kapcsolatfelvételre szorítkozott. Most viszont Jasszer Abed Rabo, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának tagja, a palesztin küldöttség vezetője és Robert Pelletreau amerikai nagykövet, az Egyesült Államok delegációjának feje ötórás tanácskozása után egyaránt úgy nyilatkozott, hogy immár „mélységben foglalkoztak lényeges kérdésekkel”. Abed Rabo úgy vélekedett, hogy a megbeszélésen „bizonyos előrehaladás történt”. Pelletreau pedig kifejtette az újságíróknak, hogy a' PFSZ és az Egyesült Államok közötti párbeszéd a Közel-Keleten kibontakozó „új dinamizmus fontos elemét” képezi. Az csak természetes, hogy az álláspontok még messze vannak egymástól — állapították meg a hírmagyarázók. De mindkét fél — tették hozzá — nagyobb rugalmasságról és egymás nézeteinek jobb megértéséről tett tanúságot. Abban egyetértés volt, hogy egy későbbi esetleges nemzetközi konferenciát hosszabb előkészítő szakasznak és bizonyos tárgyalásoknak kell .megelőznie. Mint emlékezetes, Se- vardnadze nemrég egy közel- keleti körutazás során hasonló tervet ismertetett. Javasolta, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai tartsanak állandó konzultációkat és kilenc hónapos periódus alatt készítsék elő a valamennyi érdekelt felet tárgyalóasztalhoz hívó nemzetközi konferenciát. Árkus István A holland kormány erélyesen tiltakozott Salvadornál amiatt, hogy a sal- vadori választások idején a kormányhadsereg megölt egy holland újságírót — közölte pénteken a hágai külügyminisztérium. Hans van der Broek külügyminiszter csütörtökön késő este közölte Rafael Zalvidar Brizuela nagykövettel, hogy a salvadori hadseregnek az incidensről adott első jelentése nem elégíti ki Hollandiát. A 30 éves Cornel Lag- rouw tévéoperatőr múlt vasárnap került a gerillák és a kormányerők kereszttüzébe. Társainak beszámolója szerint átlőtt tüdővel több mint egy órán át haldoklott, de társai nem tudták kórházba szállítani, mert a salvadori hadsereg egy helikoptere ismételten tűz alá vette a holland tévé által bérelt furgont. (Folytatás az 1. oldalról.) Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalásunk során egyetlen olyan kérdés sem volt, amelyben véleményeltérést vagy érdekellentétet tapasztaltunk volna — hangsúlyozta Grósz Károly, aki hazautazása előtt nemzetközi sajtókonferencián összegezte moszkvai munkalátogatásának tapasztalatait. Kiemelte, hogy a megbeszélések tanúsága szerint is magas színvonalú és igényes az együttműködés politikai téren a két ország között. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gazdasági kapcsolatokról ez nem mondható el, még nem használtuk ki a gazdasági együttműködésben. annak korszerűbb formáiban rejlő lehetőségeket. Rövid bevezető nyilatkozatában az MSZMP főtitkára elmondotta: megköszönte vendéglátójának, hogy a Szovjetunióban élő magyar Tokió elvetette Rogacsov javaslatát Az új bimbóból nem nyílt virág Igor Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes tokiói látogatásának utolsó napján sem sikerült közelebb hozni a japán és a szovjet álláspontot. . Unó Szószuké külügyminiszter a kapcsolatoknak a politikai párbeszéden keresztüli lépésről lépésre történő javítására szólított fel, és a múlt év decemberi, Eduard Sevardnadzéval folytatott megbeszéléseit a kétoldalú kapcsolatokban „új bimbói” hozó fejleményként értékelte. A szovjet külügyminiszter-helyettes válaszában szintén síkraszállt a párbeszéd folytatása mellett és hangsúlyozta ánfíák" fontosságát, 'hogy „az új bimbóból virágot neveljenek”. Mindez ózonban nem változtat a tényen, hogy Tokió elvetette Rogacsov javaslatát, hogy a vitatott területi kérdést tegyék félre és megoldását bízzák majd a következő generációkra. Rogacsov a nap folyamán külföldi újságíróknak elmondta, hogy ezt a javaslatot a Japán és Kína, illetve a szigetország és Dél-Korea között meglévő területi kérdés kezeléséből merítve tette. Az Oki- navától 350 kilométerre húzódó , Szenkaku szigetcsoport hovatartozását illetően ugyanis Japán és Kína között nézeteltérés van, de a két ország 1978-ban meg tudott egyezni abban, hogy a kapcsolatok általános rendezése érdekében erre a kérdésre csak később térnek vissza. Hasonló területi vita létezi« Japán és Dél-Korea között is, de attól sem tették függővé a két ország viszonyát — érvelt a szovjet külügyminiszter-helyettes. Elfogadták a közép-amerikai béke tervet Washingtoni kompromisszum George Bush amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy kormánya lényegében elfogadja a közép-amerikai országok béketervét: folytatja ugyan a nicaraguai kontrák anyagi támogatását, de eltiltja fegyveres akcióikat, és célul tűzi ki békés hazatérésüket. A bejelentést több hónapos bizalmas tárgyalások előzték AGGASZTÓ GYÓGYSZERHIÁNY A Romániában aggasztó méreteket öltő általános gyógyszerhiányról terjesztette elő pénteken jelenté sét az emberi jogok majna- frankfurti székhelyű nem zetközi bizottsága. A bizottság román orvosoktól, illetőleg egyéb hírforrásokból származó értesülésekre hi vatkozva arra következtet, hogy a helyzet kiváltképp tarthatatlanná válik a cukor-, szív- és idegbetegek szempontjából. Nemcsak gyógyszerekben, hanem gyógyászati kötszerekben és sebvarró fonalban is kétségbeejtő hiány mutatkozik. Ennek ellenére, értesülések szerint, több város vámhivatalában nagy mennyiségű nyugati gyógyszerszállítmányt tartanak vissza. A jelentés ennek okára nem tér ki. Az emberi jogok nemzetközi bizottsága szerint az ismertetett egészségügyi közállapotok következtében döbbenetes a halálozási statisztika. Egy vidéki orvostól származó jelzés szerint az ott elhalálozott személyeknek több mint kétharmada nem töltötte még be ötvenedik életévét. meg a kormány és a törvény- hozás között. Bush elnök eleinte még a kontrák további fegyveres támogatásáról beszélt, ám azt a kongresszus demokrata többsége már tavaly eltiltotta. Váratlanul érte a kormányt az öt közép-amerikai ország közelmúltban közzétett béketerve: abban Nicaragua vállalta a demokratikus szabadságjogok helyreállítását és szabad választások rendezését 1990 februárjában. A terv egyúttal előirányozza a Hondurasban állomásozó kont- raeg^ségek feloszlatását. A kialakult washingtoni kompromisszum szerint az eddigi mértékben, havi 4,5 millió dollár értékben folyósítják tovább a nem katonai támogatást a kontráknak a februári nicaraguai választásokig. Amennyiben a kontrák mégis fegyveres akciókat folytatnának, a segélyt leállítják. nemzetiség mind nagyobb támogatást kap sajátos arculatának, kultúrájának, hagyományainak megőrzéséhez, ápolásához, gyarapításához. Kérdésekre válaszolva Grósz Károly elmondta, hogy az ’ utóbbi hetekben az érdeklődés középpontjába került az esetleges jövőbeni magyar semlegesség kérdése. Ennek kapcsán leszögezte: álláspontunk nem változott, mindkét katonai tömb egyidejű felszámolásáért küzdünk, s ha ez megtörténik, akkor a semlegesség már nem is lesz kérdés. A többpártrendszer magyar- • országi bevezetésével kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette: hazánkban a sokszínű érdekek megjelenítésére politikai pártok szerveződése útján van társadalmi igény; ki kell tehát elégíteni ezt az • igényt. A pártfőtitkár hozzáfűzte: a politikai struktúra felépítése, alakítása természetesen minden országnak belügye. A magyar vezetés azért érez felelősséget, hogy a magyar nép érdekeit szolgálja a lehető legjobban. Személyes meggyőződését fejezte ki, hogy az egypártrendszer-tö'bbpártrend- szer kérdése nem a legfontosabb a demokrácia kiteljesítése, valóságos gyakorlása szempontjából. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az MSZMP vezetését vajon ellenzéki pozícióban is vállalná-e Grósz Károly, kiemelte: a Magyar Szocialista Munkáspárt az elkövetkező időszakban a politikai küzdőtéren is ki fogja vívni magának a vezető szerepet. „Én tehát a győztes párt pozíciójára készülök, nem ellenzéki pozícióra”. Az újságírók kérdéseire válaszolva szólt arról is. hogy a tárgyalásokon érintették a magyar múlt értékelésének néhány kérdését. Megállapodtak abban, hogy a szovjet illetékesek betekintést engednek ma»r» gyár történészeknek azokba a fontos dokumentumokba, amelyek tanulmányozása révén pontosabb képet lehet majd kapni az 1956 zűrzavaros napjaiban történtekről. Egynapos munkalátogatását befejezve pénteken hazautazott Moszkvából Grósz Károly és kísérete. A magyar pártfőtitkárt a Vnukovói repülőtéren más hivatalos személyiségek társaságában Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a kib titkára búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor moszkvai magyar nagykövet is. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken este hazaérkezett arról a munkalátogatásról, amelyet a Szovjetunió ^ Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására tett Moszkvában. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB nemzetközi pártkapcsolatoik osztályának vezetője és Kimmel Emil, a Központi Bizottság irodájának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt Vladlen Puntusz. a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. • mm Csak röviden... MIHAIL GORBACSOV, az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő, április 2-án, úton Kubába, rövid időre megáll az írországi Shannon repülőterén, és találkozik ott Charles Haug- he.y ír kormányfővel. Ez a rövid repülőtéri megbeszélés lesz az első szovjet—ír csúcs- találkozó. „MUNKÄSSZOLIDARITÄS” néven egymillió dolláros alapítványt jegyeztetett be a Varsói Vajdasági Bíróságon pénteken Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke. Azt a pénzt használta fel hozzá, amit a Nobel-békedíjjal és más külföldi kitüntetésével kapott. A PORTUGÁL KÜLÜGYMINISZTÉRIUM hivatalosan takarékossági okokat jelölt meg bukaresti külképviselete bezárása indokaként, a lisszaboni lapokban publikált írások jelzik: Portugália politikai megfontolásokból határozta el bukaresti nagykövetségének bezárását. AZ OLASZ KORMÁNY véglegesítette a költségvetési, kiadások csökkentését célzó intézkedéseket azt követően, hogy az államháztartás adatai nyilvánvalóvá tették: a folyó kiadások jóval meghaladják az előirányzatokat. NYUGATI HÍRÜGYNÖKSÉGEK a belgrádi rádió és a Tanjug jugoszláv hírügynökség közlésére hivatkozva azt jelentették, hogy pénteken délután újabb összecsapások voltak a koszovói Urosevac- ban a szerb alkotmány módosítása ellen tiltakozó albán lakosok és a rendőrség között.