Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

PEST MEGYEI ViLSG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM ira: 5,30 forint 1989. MÁRCIUS 25., SZOMBAT rr Őszintén, jó légkörben, szívélyese# Grósz Károly és Gorbacsov tárgyalása Moszkvában Crósz Károly és Mihail Gor­bacsov péntek délelőtt csak­nem négy órán át tanácsko­zott. A megbeszélésekről Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai ta­nácsadója adott tájékoztatást. Mint elmondta, az előzetes vá­rakozásnak megfelelően na­gyon őszinte, jó légkörű, szí­vélyes elvtársi megbeszélést folytatott a két pártvezető. Grósz tájékoztatta vendég­látóját hazánk helyzetéről, az MSZMP életéről, a gazdaság időszerű kérdéseiről; a több­pártrendszerre , való áttérés folyamatáról, buktatóiról, táv­lati elképzeléseiről. Magyar részről azt tapasztalták, hogy a szovjet fél nagy megértést tanúsít a magyarországi hely­zet iránt. Miként Gorbacsov mondta: Magyarország jövője a szocializmusban keresendő, az út ehhez a stabilitáson, a politikai és gazdasági refor­mok dinamikus, egymással összhangban álló megvalósí­tásán át vezet. Vendéglátójától Grósz rész­letes tájékoztatást kapott a Szovjetunió helyzetéről, arról, hogy a politikai reformok len­dületet adtak az átalakítás fo­lyamatának, ugyanakkor olyan gondokkal birkóznak — így az élelmiszer-ellátás, a piaci egyensúly megteremtése —, amelyekre mihamarabb meg­oldást kell találni. A szovjet pártvezető szólt a nemzetiségi kérdésről is. A problémát a Szovjetunióban a maga élessé­gében és összetettségében lát­ják, s mint Gorbacsov elmond­ta, készülnek a nemzetiségi kérdés átfogó koncepciójának kidolgozására. Ez azért is fon­tos, mert — mint a beszélge­tésből kiderült — a szocializ­musról vallott elképzelések újabb fejezetének kidolgozása is napirenden van. A kétoldalú kapcsolatokról A találkozó első perceiben reformjára irányul. Egyetér­tettek a Varsói Szerződés kor­szerűsítésének szükségességé­ben is. Egyértelmű közös ál­láspontként fogalmazódott meg ugyanakkor: a mai világ realitásai miatt — bár a nem­zetközi életben jelentős kedve­ző változások történnek — még szükség van a két kato­nai, politikai szervezetre. Ennek kapcsán szó esett a semlegesség kérdéséről is. A szovjet fél nemzetközi tapasz­talatokra hivatkozva úgy vé­lekedett: a mai politikai viszo­nyok között nincs realitása egyik tagállam semlegességé­nek sem. Arra azonban szük­ség van, hogy demokratiku,- sabbá, korszerűbbé tegyék be­lülről politikai, katonai szö­vetségünket, a külvilágnak pe­dig azt a készséget demonst­rálják, hogy előre kívánnak haladni a két katonai szerve­zet egyidejű felszámolásának irányában. A Kremlben folytatott meg­beszélés után Mihail Gorba­csov ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Ezer» magyar részről jelen voltak Grósz Károly kíséretének tag­jai: Major László, az MSZMP KB Irodájának vezetője, a párt szóvivője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Szovjet részről Nyikolaj Rizskov miniszterel­nök, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkára és Eduard Sevardnadze külügyminiszter, valamennyien a politikai bi­zottság tagjai, vettek részt. (Folytatás a 2. oldalon.) ARNOLD ZIMMERMANN ELÉGEDETT Ápoljuk tovább a kapcsolatot A több mint két évtizedes múltra visszatekintő testvér­kapcsolat Suhl és Pest me­gye között elsősorban kul­turális jellegű, melynek szerves része volt a március 21—25. között megyénkben megrendezett kulturális na­pok. A Suhlból érkezett népes küldöttséget Arnold Zimmer­mann megyei tanácselnök ve­zette, aki válaszolt kérdé­seinkre. — ön több alkalommal járt hazánkban, így van összeha­sonlítási alapja: mennyiben mások a mai politikai, gazda­sági viszonyok . a korábbiak­hoz képest? — Magyarország a demok­ratizálódás útjára lépett, gaz­dasági téren nyit kaput a Nyugat felé, de a szocialista országokkal való kapcsolatát nem kívánja felszámolni. A mi együttműködésünknek te­hát továbbra is van talaja, figyelembe véve persze a nemzeti’ sajátosságokat. A megbeszéléseken valóban gyakran szóba kerültek a most zajló társadalmi, politi­kai változások, de magam mindebből konkrétan nem ér­zékeltem semmit. — Több, német nemzetiség által lakott településen jár­tak, Budakeszin egy család otthonát is látták. Milyen­nek ítéli tapasztalatai alapján a nemzetiségi politikát? — Véleményem szerint Ma­gyarországon minden állam­polgár egyenrangú. A nemze­tiségek szabadon ápolhatják kultúrájukat: nyelvüket, ha­gyományaikat, népművészetü­ket, miközben kiveszik a ré­szüket az ország építésében, s munkájukkal biztos egzisz­tenciát teremtenek maguknak. — Milyen további lehető­ségeket lát a két megye kap­csolatának fejlesztésében?-ű> Az eddigi gyakorlat alap­ján szeretnénk fenntartani a kulturális együttműködést, hi­szen például a mostani váci események is bizonyítják: fia­tal zenészeinknek kölcsönösen nagy élmény a közös szerep­lés. A programok színesek, változatosak voltak, az esz­mecserék elősegítették a két megye baráti kapcsolatainak további mélyítését. F. E. ÜSZBT-küldöttség O • i • ___ a B író Gyula, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtit­kára vezetésével MSZBT- küldöttség tartózkodott már­cius 19. és 24. között a Szov­jetunióban, ahol részt vett a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségeken. A delegáció a’ ku- pavnai finomposztógyárban rendezett barátsági rendezvé­nyen, majd a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság ukrán tagozatában találkozott a ba­rátsági mozgalom aktivistái­val, .vezetőivel. Bíró Gyula ünnepi beszédet mondott a moszkvai és a kijevi megem­lékezéseken. Fogadta a kül­döttséget Valerij Muszatov, az SZKP KB nemzetközi osz­tályának helyettes veze.tője. MÁRCIUS 29-ERE Népszavazás, autópálya-használati díj, bizalmatlansági indítvány A Minisztertanács ülése A Minisztertanács pénteki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós kormányfő beszámolóját a hágai környezetvédelmi konferenciáról. A kormány áttekintette az Országgyűlés márciusi ülésszakának tapasztalatait, s meghatározta az ezzel összefüggő tennivalókat. A Minisztertanács megtárgyalta a bizalmatlansági és bizalmi indítvány szabá­lyozásáról szóló törvényjavaslatot. A kormány megvitatta az országos közúthálózat fenntartásának és fejlesztésé­nek lehetőségeit, és elemezte pótlólagos források bevonásának módját. A.Minisztertanács létrehozta a kormány mellett működő tudománypolitikai, va­lamint gazdasági kollégiumot. A Minisztertanács ülését kö­vetően Marosán György szó­vivő tájékoztatta a hazai és a külföldi újságírókat a kormány előtt szereplő napirendi pon­tokról. Utalt egy korábbi be­jelentésére, miszerint a kor­mány a jövőben a korábbiak­nál nagyobb hangsúlyt helyez a parlamenti ülésszakra tör­ténő felkészülésre, az ott szer­zett tapasztalatok tanulmá­nyozására, az ebből fakadó kö­vetkeztetések levonására, a feladatok kijelölésére. Az Or­szággyűlés csütörtökön befeje­ződött ülésével kapcsolatban a Minisztertanács úgy ítélte meg, hogy a képviselők egyetértet­tek az új alkotmány előter­jesztett koncepciójával; a par­lamenti vita elegendő útmuta­tást ad a kodifikációs munka megkezdéséhez. Marosán György emlékezte­tett arra, hogy a miniszterel­nök a kormány nevében beje­lentette a népszavazás lehető­ségének vizsgálatát. A testület úgy határozott, hogy — a kor­mányfő parlamenti ígéretének megfelelően — elkészíti, s elő­reláthatólag júniusban be- nvújtja aZ Országgyűlésnek a bős—nagymarosi beruházás költségvetési helyzetéről, a vízerőmű-építéssel kapcsolatos népszavazás feltételeiről, an­nak nemzetközi és egyéb ösz- szefüggéseiről szóló tájékozta­tót. Addig csak olyan munká­latokat lehet végezni, amelyek nem járnak visszafordíthatat­lan változással. A kormány tagjai egyetértettek abban, hogy a népszavazás jogi kér­déseit az Igazságügyi Minisz­térium irányításával kell ren­dezni; a róla szóló törvényja­vaslatot pedig az Országgyű­lés, elé kell terjeszteni. A kormány tárgyalt az autó­pálya-használati díj bevezeté­séről is, jelentette be Marosán György. Felhívta a figyelmet arra, hogy az országos közút­hálózat műszaki állapota a nyolcvanas évek eleje óta fo­kozatosan romlik; a szűkös (Folytatás a 3. oldalon.) Tavaszi munkák a földeken A változékony időjárás nem hátráltatja a tavaszi mezőgazda- sági munkákat. A táborfalvi fóliák alatt rövidesen megkezd­hetik a saláta, illetve a karalábé felszedését Gáspár Sándor lemnd az SZVSZ elnöki tisztéről Aggodalmak a forint ködés minőségének javítására kell törekedni. Az ülésen szó­ba került, hogy április elsején rendezik meg Havannában az SZVSZ irodájának ülését, ame­lyen a magyar szakszerveze­tek küldöttei javaslatokat tesz­nek a világszövetség munká­jának továbbfejlesztésére. Egyéb kérdésekről szólva Bálint Attila elmondta: a SZOT-hoz érkezett levelek, jelzések arról tanúskodnak, hogy az emberek attól félnek: a forint mostani leértékelése tovább növeli itthon az ára­kat. A szakszervezetek fenn­tartják azt az álláspontjukat, hogy a kormány az energia- hordozók árát az eredetileg tervezettnél kisebb mértékben emelje. Arról is tájékoztatott, hogy napokon belül megkez-- dődnek a kormány és a SZOT vezetőinek következő találko­zóját előkészítő szakértői meg­beszélések. A szakszervezetek tárgyalási javaslataival a SZOT legutóbbi ülésén foglal­kozott; a korábbi áremelések­hez kapcsolódó újabb kom­penzációs igényeik összessé­gében mintegy 5 milliárd fo­rintot tesznek ki. ' A szóvivő bejelentette: a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa soron következő ülését március 31-én tartja meg. 1 Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát szer reformja párton belüli vitájának tapasztalatairól, és állást foglal a témát érintő néhány időszerű kérdésben. A tanácskozás harmadik na­pirendi pontjaként Lukács János tájékoztatja a testületet a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről. Az előterjesz­tés hangsúlyozza, hogy az if­júság cselekvő részvétele, al­kotó közreműködése nélkülöz­hetetlen a társadalmi meg­újuláshoz. A fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítá­sában érdemi változást csak a következetesen végigvitt gaz­dasági, politikai reformok hozhatnak. E célok érdeké­ben az MSZMP-nek ifjúság­párti programra, s ennek ke­retében új ifjúságpolitikára van szüksége. A Központi Bizottság tájé­koztatást kap a március 15-ei ünnepségékről, az MSZMP nemzetközi tevékenységének néhány-legutóbbi fontos ese­ményéről, valamint a Politi­kai Bizottság javaslata alap­ján dönt a Lukács György- alapítvány létrehozásáról. A Központi Bizottság Grósz Károlynak, a párt főtitkárá­nak előterjesztésében szemé­lyi kérdéseket is megtárgyal. Március 29-ére összehívták a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának ülését. A testület a Politikai Bizott­ság- javaslata alapján kiala­kítja állásfoglalását a politikai nyilvánosság fejlesztéséről és a tájékoztatási törvény politi­kai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elvei­ről és a pártsajtó fejlesztésé­ről. A téma előadója Berecz János, a KB titkára lesz. E kérdések megvitatása azért vált szükségessé, mert az 1988 májusi pártértekezlet nyomán jelentős változások zajlanak a politikai nyilvánosság fóru­main és a tájékoztatáspoliti­kában is. Az MSZMP vélemé­nye szerint a politikai intéz­ményrendszer demokratizá­lásának nélkülözhetetlen fel­tétele a politikai nyilvánosság és a tájékoztatáspolitika re­formja. A jelenleg hatályos sajtótörvény jelentős része ma már nem felel meg az idő­közben bekövetkezett társa­dalmi-gazdasági változások­nak. A Központi Bizottság Lu­kács Jánosnak, a KB titkárá­nak előterjesztésében jelentést hallgat meg a politikai rend­szóilya kinyilvánították szán­dékukat a politikai együttmű­ködés megőrzésére, sőt, bőví­tésére azokkal az új lehetősé­gekkel, amelyeket a két or­szágban zajló szocialista meg­újulás és a reformfolyamat je­lenthet, illetve, amelyeket az egymás sikerében való érde­keltség adhat. A szovjet part­nerek megértéssel fogadták a kölcsönös gazdasági kapcsola­tok korszerűsítésében megfo­galmazott magyar igényt. Megállapodtak: tanulmányoz­ni fogják: miként lehet kor­szerűbb kereskedelmi elszá­molási rendszerre áttérni. En­nek lényege a világpiaci ára­kon, dollárban történő elszá­molás lenne. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a KGST-ben mélyreha­tó változtatásokra van szük­ség. Gorbacsov kiemelte: min­den olyan magyar javaslatnak szövetségesei, támogatói lesz­nek, amely a szervezet átfogó Gáspár Sándor bejelentette hogy lemond a Szakszerveze­tek Világszövetségében betöl­tött elnöki tisztéről — közöl­te Bálint Attila, a SZOT szó­vivője, aki a SZOT elnöksé­gének pénteki üléséről tájé­koztatta az újságírókat. Gás­pár Sándor döntését a SZÓI elnöksége tudomásul vette. A testület megvitatta a szak- szervezeti oktatás helyzetét feladatait, s áttekintette i mozgalom nemzetközi kapcso latait. A szakszervezetekber mintegy 600 ezren viselnél valamilyen tisztséget, s a kép­zésükben most arra kell kon­centrálni, hogy felkészítsél őket a megváltozott felada­tokra. Egyre nehezebb azon­ban előteremteni az oktatás­hoz szükséges pénzt, ezért ai elnökségi ülésen felvetődöft í\ogy a SZOT két nagy okta­tási intézménye közül a bala­tonfüredit nemzetközi konfe­renciák rendezéA’e is haszno­síthatnák, ezzel is növelve anyagi lehetőségeiket. Az elnökség megállapította a nemzetközi légkör és hazán! megélénkült diplomáciai te­vékenysége jó hátteret bizto­sít a szakszervezetek nemzet­közi kapcsolatainak elmélyí­téséhez. A szűkebb anyagi le­hetőségek miatt ezen a terü­leten is az érdemi együttmű-

Next

/
Thumbnails
Contents