Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-23 / 70. szám
4 fiúján 1989. MÁRCIUS 23.. CSÜTÖRTÖK Kevesen jelentkeztek A Pomázi Hírmondó márciusi programjában olvastuk, hogy a művelődési ház ez év tavaszán Ki mit tud? vetélkedőt hirdet általános-, középiskolás és felnőtt érdeklődők részére, az országos versenyben megszokott kategóriákban. Jelentkezési határidőként március 31-ót jelölték meg. Érdeklődtünk dr. Hamvas Ferencnél, a művelődési ház igazgatójánál, milyen az eddigi jelentkezés, hiszen hamarosan lejár a nevezési határidő. — Eddig tízféle produkcióval jelentkeztek, s ez sajnos sokkal kevesebb, mint ameny- nyire mi számítottunk — mondja az igazgató. Vers, próza. ének, valamint népi tánc kategóriában volt némi érdeklődés. az egyéb kategóriában azonban, amely a leginkább színpadi show-műfaj. viszont még senki sem jelentkezett. Várnánk tehát a további szereplőket mind a négy — előadóművész, tánc, hangszeres zene és egyéb — kategóriákban. Emiatt valószínűleg a március 31-i nevezési határidőt is kijjebb toljuk egy későbbi időpontra. A színpadképesség megállapítására, az előzsűri- zésre április második felében kerítünk sort. magát a Ki mit tud? vetélkedőt pedig májusra tervezzük. A műsor bevételét egyébként majd az örményországi földrengés károsultjainak javára szeretnénk átutalni. — Tartogatnak-e valami meglepetést a gyerekeknek a tavaszi szünetre? — Igen, április 5-én délelőtt 10 órakor egy francia maszkszínház látogat el hozzánk. A. P. Kár összeveszni velem... Ugye önök is dúdolják e szöveghez a dallamot? Akik ma este 19 órakor ellátogatnak a nagykőrösi Arany János Művelődési Központba, azok avatott előadóktól hallhatják a fenti slágert. Ivancsics Ilona és Nemesik Károly zenés estjének címe ugyanis a közismert melódia első sora. A Körösi tavasz színes forgatagában mindenki megtalálhatja a kedvérevalót. Mégpedig hosszú időn keresztül, ugyanis a műsornaptár egészen május 29-ig ontja a legszélesebb .választékot. Nem mintha vetélkedni akarnának mindezekkel szép városunk. Nagykőrös kulturális programjának szervezői, de ötletességüket. változatos programajánlataikat aligha lehet felülmúlni. Március 31-én nyílik a III. UTÓIKAT. Divat a videoklip. Csakhogy az esetek túlnyomó többségében nincs más célja, mint bizonyítani a technika fejlődését Nincs korlát és akadály, minden trükkre képesek az új művészeti kifejezési forma szakemberei, a rendezők, operatőrök, látványtervezők. Bár. határozottan az az érzésem, néhány országban e tekintetben is jóval előttünk járnak. És fig3’elembe kell venni, hogy fiatalságunk jelentős része különféle csatornákon keresztül megismerkedik ezekkel az alkotásokkal. Érdemes volt hát figyelni, mi történik, ha a dalok szövegének. zenéjének a felszínes szórakoztatásnál (jelen esetben nem értékmérésről van szó) mélyebb gondolati tartalma, divatos kifejezéssel élve „üzenete” van. Mert Be- reményi Géza és Cseh Tamás dalai vitathatatlanul ebbe a kategóriába tartoznak. Olyannyira, hogy sokan elutasítják a modern zene hívei közül például énekhangi gondokra hivatkozva, holott egyszerű lustaságról, gondolkodni képtelenségről árulkodnak az ellenzők. Ezek a dalok megkövetelik a koncentrációt, a figyelmet, a továbbgondolást Megyei honismereti híradó ■ HETI FILMJEGYZET* Az elmúlt héten ülésezett a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának honismereti albizottsága. Napirendjükön három fő téma szerepelt: az ez évi munkaterv; a hagyományos honismereti, krónikaírói pályázat kiírása, valamint az idén beindítandó Pest Megyei Honismereti Híradó. Ez utóbbi napirendi pont körül — elsősorban a lap belső szerkezeti és tartalmi kérdéseit illetően — több mint kétórás vita, eszmecsere alakult ki a résztvevők között. A megyei honismereti híradó megjelentetése rendkívül aktuális a honismereti mozgalomban részt vevők tájékoztatása, publikálási lehetőségei, a történetírás lelkes amatőréi közötti kapcsolattartás miatt is. Ezért az időszakos kiadvány előállítói szeretnék, ha lapjukban helyet kapnának a honismeret teljes spektrumát érintő ismeretek. Az albizottság másik fontos napirendi pontja, a már évek óta nagy érdeklődésre számot tartó helytörténeti, krónikaírói pályázat ez évi kiírása volt. Az alábbiakban erről tájékoztatjuk településünk múltját szívén viselő olvasóinkat: A HNF Pest Megyei Bizottsága, a Pest Megyei Tanács művelődési osztálya, a Pest Megyei Levéltár és a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a megyei honismereti mozgalom további támogatására ébben az évben is pályázatot hirdet. A nyilvános pályázaton részt vehetnek különösen a Pest megyei hely- történészek, krónikaírók, peNagykőrösi Grafikai Tárlat a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet aulájában, s ugyanekkor kezdődik König Frigyes grafikusművész kiállítása is a művelődési központban. A néptánc kedvelői április 5-én este 6 órakor a Forrás együttes műsorán szórakozhatnak. A komolyzenét szerető közönség az Állami Zeneiskola jubileumi hangversenyeire április 17-én az iskola tanárainak, 21-én pedig növendékeinek koncertjére válthat belépőt. Hagyományos György-napi vásár lesz április 23-án, amikor is az országos állat- és kirakodóvásár mellett, lesznek népművészeti portékák, s aki csak nézelődni akar, azt bábelőadással, népzenei és néptáncprodukcióval szórakoztatják a szervezők. dagógusok és a honismereti szakkörök, valamint mindazon érdeklődők, akik nem hivatásos kutatók, történészek, levéltárosok, muzeológusok, tehát csakis amatőrök. A pályázat kiírói olyan munkákat várnak, amelyeket előzőleg még senki sem lektorált, illetve publikált. Pályázni az alábbi témákban lehet: Pest megyei község, város, iskola, közművelődési intézmény, üzem, vállalat, szövetkezet. egyesület, lakóterületi közösség és mozgalom történetéről szóló dolgozattal, illetőleg a felszabadulástól napjainkig terjedő időszakot átfogó elbeszélő krónikával. Ezenkívül a nemzetiségek megyei és helyi történetét feldolgozó munkával, amely akár részben vagy egészében nemzetiségi nyelven is megírható. E kategóriában pályázni csak jegyzetekkel ellátott és legalább egy szerzői ív (23 gépelt oldal) terjedelmű pályaművel lehet. A Pest Megyei Tanács a megyei helytörténeti munkát támogatandó határozata alapján a pályázat kiírói várnak elsősorban az 1988. és 1989. évi falu- (város-) történeteket, valamint egy adott üzem, vállalat, szövetkezet, vagy intézmény néhány esztendeiéről szóló munkahelyi krónikákat. Az írásművek legalább egy szerzői iv terjedelműek lehetnek és a megyében élő nemzetiségek nyelvén is megírhatók. Fenti pályázatok kimondottan történelmi jellegű munkák megírására vonatkoznak. A pályaműveket a Pest Megyei Levéltárnak (1364 Budapest, Semmelweis utca 6. vagy Pf. 30.) kell megküldeni. Á beküldési határidő 1989. augusztus 31. A honismereti albizottság az idei évben egyébként tovább szorgalmazza a települések fotódokumentációinak készítését. valamint a földrajzi névgyűjtéseket, amelyek az idei évben a volt dabasi járásban is elkezdődnek. Antal Piroska Leletek a Dunakanyarból A Magyar Nemzeti Múzeum restaurátorműhelyeiben igen sokrétű munka folyik. Az ókori és középkori fegyverek javítása, római kori üvegtárgyak helyreállítása és a Dunakanyar középkori leleteinek összeállítása mellett számos újkori érték megóvásán is dolgoznak. Várhegyi Judit a nagymarosi leletmentés összeállításán dolgozik (felső kép). Szőke Gábor fegyverrestaurátor 17. századi puskák helyreállítása közben De akkor vajon lehet-e nekik képi pluszt adni a hangzáson túl? Bereményi Géza rendezői munkássága azt jelzi. igen. Tudom, ezt az összeállítást csak szerzőként jegyzi, hiszen a forgatókönyvíró-rendező Szász János volt. de úgv gondolom nem vállalok nagy kockázatot annak kijelentésével, hogy a szövegek írójának gondolatai, képi ötletei js megjelentek a produkcióban. Mert a környezet, az éjféli és vidéki váróterem tökéletesen megfelet a hangulatnak, a tartalomnak. Ahogy központi helyet kapott egy szó is, a változás. Illetve, hogy ez az unos-untalan emlegetett változás valahogy változatlanságban jelentkezik. Csak nagyon lassan mozdul a megmerevedett rendszer, nem csoda hát, ha a küzdelemben felőrlődnek jobb sorsra érdemes hitek, tudások. energiák és sokan még most is tovább rontják az öngyilkos-statisztikát. És éppen az nem tetszett, hogy ezek a tizenéves dalok csak most kerülhettek a képernyőre, mikor talán lassan kezd megkopni aktualitásuk. Talán. ISMÉTLÉSEK. Jegyzetet írni a televízió műsoráról egyre nehezebb és egyre könnyebb. Ugyanis elfogynak idővel a témák, de legalább nem kell minden este újra és újra leülni a készülék elé. Hiszen úgyis olyasmi pereg szemem előtt, amit már korábban láttam. Tudom, egy újszülöttnek minden vicc új, de annyira már nem vagyok fiatal, hogy ne emlékeznék például Pirx kapitány a magyar változatban meglehetősen gyengécskére sikerült kalandjaira. De nem voltam rest összeszámlálni. a hétvégén, illetve az első két napon tizenegy olyan műsort sugárzott a két program, amelyet már korábban láthattunk. Gyanítom, hogy minderre azért van szükség mert a nagy vetélkedésben minden tartalékukat egyszerre élték fel az indulásnál a szerkesztők. Hogy mit nézünk majd néhány hónap múlva, mikor elfogynak az ismétlések is, meg a pénz is, azt megjósolni sem nem tudom, sem nem merem. NAPZÄRTA. Azért valami mégis van, ami még viszonylag olcsó is. Ez az esténkénti beszélgetés, a Tv 2 napzártája. Itt egyetlen kifogást emelhetünk. amit egyéb műsorok kapcsán is sokszor megtettünk, szerencsétlen az időpont. A legérdekesebb információk azért manapság sem jutnak el zavartalanul mindenkihez, hiszen vagy éjszaka, vagy kora reggel hallhatók, láthatók. És ha már benne vagyok, eszembe jutott még valami. A legjobb beszélgetést is tönkreteheti a rossz műsorvezető. Hogy szándékosan fojtja bele a szót beszélgetőpartnereibe vagy véletlenül, az esetenként külön mérlegelést érdemelne. És ho"v miért fontosak ezek a beszélgetések a tévében? Már magában az rengeteg plusz információt ad. mikor látjuk, hogy a megszokásokból eredő görcsök, f-s’hírnek miként oldódnak egyesekben az idő haladtával. Szabó Z. Levente Fanny Lauzicr és a farkas a Piroska és a farkas című film egyik jelenetében Mészáros Márta új filmjének címe azt a képzetet keltheti az olvasóban: a közismert Grimm-mese megfilmesítéséről van szó. Távolról sem. Az igaz ugyan, hogy a film meséjében felbukkannak a Grimm-testvérek meseváltozatának egyes motívumai és főszereplői is — az erdei lak, a nagymami, Piroska, no és a farkas meg a vadász, aki megöli a farkast, és megszabadítja Piroskát meg a nagymamát — de ezek a motívumok és személyek is egy modern nagyvárosi folklór meg egy sajátos, XX. vagy XXI. századi szürrealista mesevilág közegében jelennek meg. Ez a Piroska, ahogy ma mondanánk, hátrányos helyzetű gyerek. Apja otthagyja a kislányt s az anyját egy cirkuszi kötéltáncosnő kedvéért. Ekkor mennek az erdőbe a nagymamihoz és a dédmami- hoz. A mami pedig meteorológus lesz az ödffoen. Piroska találkozik farkassal, "„ciki” persze beszél, és lassacskán beleszeret a kislányba. Mert hogy neki is szeretetre van szüksége. („Az állat is csak ember” — írta valahol Karinthy Frigyes). Aztán előbukkan egy etológus, aki a madarak lelki életével foglalkozik, s összeismerkedik a kislánnyal (Piroska azt hiszi a férfiról, ő az apja), meg a mamával is (aki nem hiszi, hogy az etológus a férje). Közben azonban a szerelmes farkas úgy dönt, igazodik a mese sztorijához, és felfalja a déd- mamit, majd Piroskát is. Déd- mami és Piroska lecsusszan- nak a farkas gyomrába, ámul- va nézik a farkas lüktető szívét, majd jő a vadász, lelövi a farkast, és kivágja a gyomrából a két foglyot. Piroska visszamegy a városba, ahol kis barátja, Miki várja, valamint a lelövést és hasfelmet- szést szerencsésen túlélt farkas, mert a nagyvárosban is szüksége van mindenkinek a szeretetre. Lehet, hogy a mese elmesélésében iróniát vél felfedezni valaki. Pedig egyáltalán nem ironizálok. Mészáros Márta filmje körülbelül ilyen álnai- van mesei és álfelnőttesen gyermekded. Kicsit zavaros is és kissé morbid. A film, mindezek miatt, sokkal többet mutat az áttételes és szimbolikus művészkedésből, mint az áttetszőén és őszintén morbid és szadista gyermektörténetből. Jóllehet sok gyermekpszichológus szerint ezek a Grimm-, Andersen- meg Hauff-mesék többnyire a gyermeki lélek látens szadizmusának a kivetítődé- sei, más pszichológusok szerint meg az eredeti népi mesemotívumokat újkori, szerzővel jegyzett, irodalminak nevezhető mesékké gyúró írók Vad- romantikus és vérgőzös fantáziájának termékei, azt azért nem vitathatjuk el a meséktől, hogy alapfelállásukban fgy vagy úgy a jó győzelmét hirdetik. Mészáros Márta filmje egyébként magyar—kanadai koprodukcióban készült, és szereplői között is vannak külföldiek. Például a Piroskát játszó Fanny Lauzier, aki kanadai, vagy a mamája, Pamela Collier, aki szintén, s lengyel az etológus (illetve a papa), Jan Nowiczki. Kanadában él az egyik operatőr, Vámos Tamás (a másik Mészáros Mária fia, Jancsó Nyika). Kár viszont, hogy nem tudjuk a farkas idomárjának a nevét, mert ő igazi csodát tett. Az ifjú Sherlock Holmes Barry Levinson amerikai rendező filmjének címe elég hosszú: Az ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa. Aki ismeri a Sherlock Holmes-tÖrténeteket, s a történetek történetét is, az tudja, hogy Sir Arthur Conan Doyle, a zseniális detektív alakjának kitalálója, sosem írt hősének gyermek- és ifjúkoráról. Egyáltalán, a nagy nyomozó életének korai éveiről elég keveset ad tudtunkra. Az a figura, aki épp százkét éve jelent meg az első Sherlock Holmes-történetben (A skarlát dolgozószoba), kész karakterként mutatkozott be, kész tulajdonságokkal és képességekkel, éppúgy, mint derék kísérője és barátja, Watson doktor. Levinson most egy pofon- egyszerű dolgot talál ki: elmeséli a diák Sherlock Holmes életének egy izgalmas epizódját, s ehhez mindjárt odakapcsolja a kisdiák Watson alakját is. Sőt, felbukkan egy szintén elég titokzatosan kezelt motívum eredete is. A férfi Holmes ugyanis meglepően tartózkodk a nőktől, szinte fél tőlük, vagy valami mély lelki sérülés következtében kerüli őket. Conan Doyle erről jóformán semmit nem mond. Levinson most megfejteni véli a titkot: a diák Holmest egy kalandja során éri olyan trauma, melynek következménye ez a tartózkodás. Szerelmét, a szép Eliza- bethet megöli egy véres és tit-. kos szekta őrült vezetője, aki mellesleg Holmes iskolájának vívótanára. A film legnagyobb része épp e szekta felderítésének izgalmas kalandját foglalja magában. A filmen erős nyomot hagy, hogy ugyanaz a Chris Columbus írta, mint aki a Ször- nyecskék című. nálunk is látható filmet, valamint az is, hogy Levinson (akitől hamarosan látjuk az idei berlini filmfesztiválon bemutatott, díjazott új filmjét, az Esőembert) Steven Spielberget tekinti mesterének. Innen magyarázható a film múlt századi angol, viktoriánus korba helyezett fantasztikuma és vad kalandfilmes jelenetei. Ugyanakkor van ebben a filmben valami finom gúny is a Sherlock Holmes-történetekkel és az Indiana Jones-típusú kalandokkal szemben. Takács István György-napi vásár Körösi kínálat Újra pályázhatnak Piroska és a farkas
