Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-22 / 69. szám

1989. MÁRCIUS 22., SZERDA 5 ^fifyfgp ASSZONY A TRAKTORON Farmergazdaság magyar módra A vonatablakból már több­ször láttam a kerítés mögött a kombájnt. — Az adóellenőr is onnan szúrta ki gazdaságukat — mondja nevetve a szentmár- tonkátai Czakó Ádám. De fél­re a tréfát: — Három traktorom, egy villás markolóm is van. no meg a 36 szarvasmarha, s a nyolc hold saját föld apám után. A helyi téesztől 8, a ta­nácstól pedig 5—6 hektárnyit bérelünk még — csinál gyors leltárt a gazda. — A tizenegy testvérem közül három dolgo­zik velem, a fiam és az asz- szony is segít. Ö vezeti a ház­tartást, gondozza a hízókat, traktorral viszi reggelenként a tejet a helybeli csarnokba. A kombájnnal a magam rozs­tábláját aratom. Azért vettem öt éve. mert a téesz drágán adta volna bérbe, és csak az­után, amikor végzett a mun­kával. Ha én várnék, a rozso­mat megenné a gaz. Néha bér­be adom más kisgazdáknak, de öreg már, jóformán ócska­vasként vettem. — Ezt a szép gazdaságot mind az apjától örökölte? — Szó sincs róla! Az első tehenet úgy vettük a gazdájá­tól, hogy előbb tőle kértünk kölcsön. Nehéz volt az indu­lás azért is. mert apám nem lépett be a téeszbe. Elvették a földjét, és több tagban, a legrosszabb helyen adtak he­lyette másikat. Két éve kap­tuk vissza együtt a nyolc hol­dat. mert a tsz a kisparcellá- kat nem tudta művelni. A szántóföldi gépeket kilóra vettük, s magunk reparálgat- iuk azóta is. Egyedül a fejő­gép új. Szóval messze va­gyunk még a modern farmer- gazdaságtól. Nemrég akar­tunk egy trágyaszóró gépet venni, de túl magas kamattal adtak volna kölcsönt a ban­kok. Ráadásul rövid határ­időre. Tanyabővítés címén sem juthatunk pénzhez, mert van házunk. — Mi lesz, ha végleg elöre­gednek a gépei? — Mennek a tájházba, mint az elődök: a cséplő meg a ké­vekötő. De nem esünk kétség­be. Csak hát nem tudunk töb­bet, jobbat, olcsóbban termel­ni... Annak idején egy pár jó lovat is kaptak a nagycsa­ládos gazdák. Ma meg ... — És ha hekövetkezne a téeszvaqyon kiporciózása, a második földosztás? — Nekünk nem kell semmi, megélünk abból, amink van, ha tisztességesen dolgozunk! Aszódi László Antal Lyukas a medence Budaösön bezárták az uszo­dát, mert a tanmedencéből el- folyott a víz. De nem ám a lefolyón keresztül távozott, ha­nem a medence falán kelet­kezett repedéseken át szökött meg. Az újonnan átadott léte­sítmény jó ha két hónapig üze­melt. Már röpke hónap után tapasztalni lehetett a bajt. Akkor a kivitelezők arra hi­vatkoztak, hogy bizonyára a gyerekek a bűnösök, ők fröcs­kölik ki a vizet. Azóta az építők is kénytelen belátták: lyukas a medence. Ide kívánkozik, hogy a bu­daörsi Illyés Gyula Gimná­zium és Szakközépiskola épí­tésének fővállalkozója a Pest Megyei Állami Építőipari Vál­lalat, az uszodát építő al­vállalkozó pedig a Vízkutató és Fúró Vállalat volt. A be­ruházási költség több mil­lió forintot, és további nyolc­vanezer dollárt emésztett fel! A huszonötméteres tanme­dencének, melynek vízmélysé­ge egy méter harmincöt centi volna — persze ha nem eresz­tene — más, egyéb hibája is akad. Például a víztisztítás elégtelensége... A kérdés azonban most az, hogy hol tanulnak meg úszni a budaörsi iskolások. Továbbá az is, hogy ki fizeti meg a tan­uszoda tanulópénzét? Szá­raz medencében úszni ugye nem lehet, de vajon az ille­tékesek szárazon ússzák meg? B. E. Összekapcsolják a hídelemeket Azok, akik rendszeresen járnak Harasztinál a Ráckevei-Duna-ág partján, figyelemmel kí­sérhették, hogyan nőtt ki a földből az MO-ás hídja, s hogyan lett a folyó két partjáról in­duló betonszeletekből könnyed ívű híd. Mi­kor meghallottam, hogy két oldalról kezdik meg az építők a kivitelezést, eszembe jutott a Marx téri felüljáró. A rossz emlékű szer­kezet építése idején rengeteg bosszúságot oko­zott az építőknek, tervezőknek, hiszen min­den volt, csak a hazai építőipar csúcsteljesít­ménye nem. Talán még emlékeznek az érdek­lődők, hogy azt a bizonyos felüljárót is két oldalról kezdték építeni, ami önmagában jó, sok helyen bevált megoldás. Igen ám! De volt egy kis bökkenő: a két szerkezet nem találkozott össze. — Itt nem kell ettől tartani — nyugtatott meg Ámon Tibor, az Űtiber főmérnöke, a hídügyek legfőbb gazdája. — A haraszti híd­nál egyszer egyik, aztán a másik oldalon ké­szítünk el egy-egy szeletet. Először kialakít­ják a pilléren az úgynevezett indítózömöt, és csúszókocsi segítségével alapozzák a beton­szerkezetet. Lehet, hogy van egy-két centimé-. !St5r eltérés a tervezettől, de ezt közben lehet korrigálni. Először az alsó ív készül el, s utá­na formálják ki a felső ívet. Ezekben a napokban a generálkivitelező Hídépítő Vállalat szakemberei már az utolsó, úgynevezett zárózöm elhelyezésén dolgoznak. Ez az elem köti össze a folyó két partjáról „érkező” hídszárnvat. Amint ezzel elkészül­nek, a híd teljes hosszában egy kábelrend­szert fűznek az elemek közé. Ettől a pillanattól kezdve száraz lábhal át lehet itt kelni a Dunán — csónak nélkül, hi­szen a híd parttól partig egy összefüggő fo­lyosót alkot. De sok munka van még addig, hogy valóban közlekedhessenek rajta a gép­járművek és a gyalogosok! Ekkor kezdődik a szigetelés, hiszen a vasbeton szerkezetet csak úgy tudják megóvni a korróziótól, ha az egész felületet teljes szélességében lefedik. S ezután kerül csak fel az aszfaltréteg. A tervek szerint május végére, június ele­jére elkészül a középső zöm, s utána kezdik meg a szakemberek a szigetelést. Ez azt je­lenti, hogy a híd még ebben az esztendőben elkészül, de a forgalomba helyezésre csak jö­vőre kerül sor. Nemcsak azért, mert akkorra fejezik be az MO-ás autópálya építését ezen a szakaszon, hanem azért is, mert hátravan még az ártöltés kialakítása. — Hazai viszonylatban egyáltalán nem szokványos dolog, hogy két esztendő alatt készüljön el egy ötszáz méter hosszúságú híd. Ezért igazán meg lehetünk elégedve a kivi­telezőkkel — mondta Ámon Tibor. Márpedig manapság ritkán hallani jót az építőkről, így aztán csak örülni lehet, ha ilyennel is találkozik az ember néhanapján. Bár többször hallanánk hasonló véleményt. F. A. M. (Hancsovszki János felvétele) Saját bőrömön is tapasztal­hattam a megoldás gyengéit, amikor is egy hétköznapi va­csorához szükséges vásárlás, illetve egy csomag papír zseb­kendő miatt mind a négy üz­letet kénytelen voltam meg­látogatni, s mindenhol végig­toporogni a sort. Igaz, az ott eltöltött idő nem volt ha­szontalan. A sorukra váró asz- szonytársaktól minden szük­séges információt beszerez­hettem. Eszerint több mint két hónapja, egyetlen hétvégén művelték ezt az áruházzal, a fáma szerint a horribilis lel­tárhiány miatt, amelyet né­hány hónap alatt hozott össze az áruház. Két tűz között az eladók Kővári György, az áfész el­nöke előzékenyen fogad, ami­kor a nem túl népszerű át­alakításról kérdezem. Hosszan vázolja a szövetkezet anyagi helyzetét, munkaerőgondjait, majd a bizalomról kezd be­szélni. Mint mondja, ezeket a mamut önkiszolgáló áruháza­kat annak idején a bizalomra építve nyitották. Bíztak a ve­vők becsületességében. Am az idők nagyot változtak. Nehe­zebb a megélhetés, s a gyen­gébb ugye megtéved ... Nem a vásárló ellen szüle­tet ez az átszervezés, bizony­gatja az igazgató, hanem a bolt dolgozóinak védelmében, a társadalmi tulajdon meg­óvásáért. Mert az igazsághoz tartozik, hogy nemcsak a ked­ves vevők lopnak, hanem a szállítók is. Az új rendszerben megoldották a szakosított áru­átvételt, így talán erről az ol­dalról is védve lesz az áru­ház. Kővári György hosszan ecse­teli a vásárló előnyeit ebben a rendszerben. Csupán célirá­nyosan kell vásárolni, magya­rázza. Szégyellem magam vett jutaiékUT^mw0mitr összesen 103 ezer 691 forin­tot. S a kollektív szerződés ér­telmében idén nem kaphat­nak nyereségrészesedést sem. Az indoklás szerint azért szü­letett ez a határozat, mert az ABC vezetői és dolgozói a ke­letkezett hiányra nem tudtak magyarázatot adni. A bolt dolgozói már nem kérdezik — mint jómagam —, hanem állítják, az alig fél év alatt összegyűlt kétmilliós mí­nusz aligha könyvelhető el lel­tárhiánynak. Az elnöki hatá­rozat ellen benyújtott felleb­bezésükben mégsem arról be­szélnek, ami az újságírónak szemet szúr, hogy a hatalmas hiánynak tizedét sem tudja behajtani a szövetkezet, mi­közben dolgozóit rendkívül nehéz helyzetbe sodorja. Tiltakozók, szenvedők A határozat ellen tiltakozó asszonyok azt követelik, hogy végre az igazi felelősöket is próbálják megkeresni ebben az ügyben. Szenvedője valóban több ran a 120-as bolt körüli ese­ményeknek. Hiszen ide kell sorolni a vásárlókat, akik e különös ügyben közvetve szin­tén a vádlottak padjára ültek. Móza Katalin Ezerháromszáz családnak fő a feje Pomázon is drága a csatornázás Pomázon, a Petőfi Sándor ut­cában nemrégen fejezték be a szennyvízelvezető csatorna ár- kolását. — Nagyon jó, hogy csator­nát csinálnak, csakhogy drá­gán — mondja Szeifert Já­nosáé. — öt és fél ezer forin­tot kapok a postától. A fér­jem se keresi a világot a Ganz Danubiusnál, a fiaim meg sor­katonák. Különben is a falu­gyűlésen csak harmincezer fo­rintot emlegettek, most meg 55 ezret kell fizetni. Akárhogy nézem a dolgot, ez rablás! A munkához december ele­jén fogtak hozzá. A kivitelező a Középdunamenti Vízügyi. Igazgatóság. A Petőfi Sándor, a Jókai, a Bolyai, a Móricz mert nem tudok célirányosan vásárolni. Hol erre van szük­ségem, hol arra. Gyakorta el­felejtek valamit, például fű­szereket venni. Soha nem gon­doltam — s nyilván a dabasi háziasszonyok sem —, hogy egyszer a bolt és nem a ház­tartásuk igényei szerint kel] majd rendszerezniük a beszer­zéseket. Érdekel, mennyi is volt a leltárhiány, amely az újszerű átalakításra késztette a szö­vetkezetét. Az átlagos havi forgalom hétmillió forint kö­rül van, a hiány több mint kétmillió forint volt. Beval­lom. nem tudom, hogy ez ki­ugróan magas-e, sőt azt sem, hogy a kereskedelemben mek­kora az a hányad, amelyet még leltárhiánynak neveznek, s hol kezdődik a hivatalos fe­lelősségre vonás, mennyi hi­ányt kell ahhoz összehozni, hogy már ne tekintsék belső ügynek a dolgot. Mint az el­nöktől megtudom, ez a több mint kétmillió tavaly egész évben jött össze. Ám ettől sem lettem okosabb. Ügy képzeltem, hogy itt fejezem be az írást, valamifé­le végkövetkeztetés levonásá­val, hogy lám-lám esendőek vagyunk, vagy kényelmetlen bár, de tudomásul kell ven­ni a két tűz közé szorított ke­reskedők védekezési módját. Nőnapon jött határozat Ám a napokban levelet kap­tunk egy dabasi olvasónktól, akinek felesége a 120-as ABC- ben dolgozik. Arról számol be, hogy az asszony huszonkét munkatársnőjével és két férfi­kollégával együtt — stílszerű­en a nemzetközi nőnapon — kapta kézhez az áfész határo­zatát. hogy az üzletben fél év (!) alatt keletkezett leltár­hiány miatt a dolgozók fizes­senek be az ezen idő alatt fel­Budaörs, Szabadság: március 24- én 6 óra: Eldorádó, magy. 25-én: 6 óra: Break I. am. 26-án 6 óra: Break II. am. 27—28-án 6 óra: Csil­lagember, am. Dunakeszi. Vörös Csillag: már­cius 23—24-én V46 és 8 óra: D’Annunzio, ol. 25—26-án l/24 óra: A tizenötéves kapitány, szovj., 3/46 és 8 óra: Ismeretlen ismerős, magy., 27—28-án s/46 és 8 óra: Ba­rabás ol.—am., 29-én */46 és 8 óra: Az évszázad csütörtökig tart, magy. Százhalombatta, művelődési köz­pont: 25. és 26-án 6 óra: „X” prog­ram, am. Szentendre, Felszabadulás: 23— 2fi-án 5 és 7 óra: Csillagember, am 25— 27-én 3 óra: Asterix és Kleo­pátra fr. 27-én 5 és 7 óra: A Nin- dzsa színre lép, am. Szigetszentmiklós, Kossuth: 24-én 6 és 8 óra: Túsztörténet, magy., 25—26-án 6 óra: A leghosz- szabb nap I—II. am. 27-én 6. 8 óra és 28-án 6 óra: Fehér feketében, am. Dabas, Kossuth: 23-án 6 óra: A velencei nő. olasz. Panoráma mozi video: 24-én 6 óra: Erőszakos rendőrök, olasz f. 25—26-án 6 óra­kor: A gyújtogató, am. 26-án 4 óra: Dögölj meg, kedvesem! am. 27- én 6 óra: Antiterrorista csoport, am. Dunaharaszti, Béke: 23-án 6 és 8 óra: Nászéjszaka kísértetekkel, am. 25-én 6 óra: Dokumentátor I—II. magy. 26—27-én 6 óra: Az ör­dög jobb és bal keze. ol.—NSZK. 29-én 6 és 8 óra: „X” program, am. Gyál, Dózsa: 24-én V26 óra: Va­don, magy. 25—26-án V26 óra: A nyolcadik utas a halál, ang. 27-én V26 óra: A leghosszabb nap I—II., am. Nagykáta, Rákóczi: 23-án 6 óra: Az évszázad csütörtökig tart, magy., 24-én 6 óra, 25-én 6 és 8 óra: Az ördögűző, am., 26—27-én 6 és 8 óra: Aladdin, ol. Ráckeve, Szabadság: 25-én 6 és 8 óra. 26-án 6 óra: Fehér feketé­ben. am.. 27-én 6 és 8 óra: Camorra, ol. 20-án 6 óra: Dokumentátor I—II., magy. Érd, művelődési központ: 23-án *AH óra: A leghosszabb nap I—II. am. 26—27-én ‘A4 óra: Vük, magy., 26-án l/»6, V28 óra: Madonnák há­borúja, japán, 27-én V26 és */aR óra, 28- án V26 óra: „X” program, am. Zsigmond és az Árpád feje­delem utca által határolt te­rületen 130 családot érint a közműépítés. A Jókai utcában éppen a földet markolja a hatalmas munkagép. Kovács Sándor és Siska Sándor a Jókai utcában szomszédok, nyugdíjasok. — Ide tessék hallgatni! Mi örülünk annak, ha végre nem kell a pöcegödröt szippantatni — így Kovács Sándor —, évente 1600 forintba került a fekália elvitele. Annak viszont nem tapsolunk, hogy a csator­na drága, nehezen fogjuk ki­fizetni. Azon is gondolkozom, hogy az egésztől visszalépek. Hatezer forintból élünk a fe­leségemmel. Faggyas Miklós, az 5/a. szá­mú ház lakója arról panasz­kodik, hogy süllyed a ház. Mutatja is a plafonon a széles repedéseket, mondja, a pin­cében áll a víz. Pedig két éve építkezett. Az adósság 400 ezer forint. — Húsz éve vagyok mun­kásőr, meg párttag. Két esz­tendeje még én sem gondol­tam, hogy megrokkanok. Két­szer volt infarktusom. Az or­vosok már lemondtak rólam. Nem tudom miből fizessem azt a sok pénzt, hisz két gye­reket nevelek. — Mennyi lesz az összes kiadás? . — A csatornáért 55 ezret kell fizetni. A tervrajzért, amely nélkül rám se fütyül­nek, 1200-at kértek. Megvet­tem a műanyagcsövet, ez 15 ezer. Az ásást kénytelen leszek magam megcsinálni, hiába va­gyok beteg, mert az újabb öt­ezerbe kerülne. A munkabrigádot Bernét Balázs művezető irányítja. Mondja, április végéig itt be kell fejezniük. A tanácsháza udvarán, fa­házban kapott helyet a csator­namű társulat irodája. Afféle koordinációs szerepet tölt be a lakosság és a községi tanács között. Korausz Ferenc, a tár­sulat elnöke számadatokat so­rol. A tanács 700 ezer forinttal támogatja a vállalkozást. Így az OTP magasabb hitelössze­get biztosít. Megnőttek az épí­tési költségek, ez a magya­rázata a magas hozzájárulási összegnek — magyarázza. — Lakásonként, telkenként és műhelyenként kell az 55 ezer 200 forintos hozzájárulást fi­zetni. Hogy mi történik azok­kal, akik a nyugdíjukból kép­telenek kigazdálkodni ezt a pénzt? A tanácsnál — hivat­kozva a szociális helyzetre kedvezményt lehet kérni. Ha valaki egyáltalán nem fizet a csatorna költségét ráterhelik az ingatlanra. Az adósságot állja majd az örökös. Vissza­lépni nem lehet, vagy annak jogi következményei lesznek. A társulat szabályszerűen járt el, legalábbis ez tűnik ki a hivatalos papírokból. A Jókai utca tanácstagja ifj. Pardavi Imre, valaha víz- és gázvezeték-szerelő kisiparos­ként kereste a kenyerét, vagyis szakember, ö is irdatlanul magasnak tartja a közműhoz­zájárulást. — Űgv tűnik, pillanatnyilag azok járnak jobban, akik nem csatlakoztak a közművesítési akcióhoz. Nekik csak kétszer kell tisztíttatni az emésztőt, évi ezerhatszázért. Igaz, ez a ké­nyelmetlenebb megoldás. I. M. Vádlottak padján a vásári ók, és... Ki kitől lop a dabasi 120-asban? Nem mindennapi változásnak lehet tanúja az, aki felkere­si a Dabas központjában, a szakorvosi rendelő mellett talál­ható nagy ABC-áruházat. Azt írom, nagy, bár ez ma már csak részben igaz a Dabas és Vidéke Áfész 120. számú üzletére. Külsőleg ugyanakkora, mint volt. Ám a nagy eladótérben most négy külön bolt működik. Az élelmiszer, a fűszer- és vegyi áru, a vegyes iparcikk és papír, valamint a zöldséges. Talán nem kell különösebben magyarázni, hogyan fogadták a vál­tozást a legérintettebbck, a naponta itt megforduló háziasz- szosyok. Amit eddig egyetlen sorban állással vehettek meg, azt most két-háromszorra tehetik, hiszen a négy önálló bolt­ban négy pénztár van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents