Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-22 / 69. szám

4 I 1989. MÁRCIUS 32., SZERDA MARGÓ 164—186 Wem egy budapesti táv­beszélőszám áll a címben, hanem annak a statisztikai rovatnak a jelzőszáma, amely a lakosságnak az oktatásra, a kultúrára, sportra, üdü­lésre kiadott, személyes jö­vedelemből származó fo­rintjait foglalja össze. Az átlagember persze fikció: statisztikai fogalom. Mégis, valójában valn mennyien át­lagemberek vagyunk. Csele­kedeteink, témánk esetében fogyasztási szokásaink, igé­nyeink stb. összesűríthetők olyan, irányt jelző, követ­keztetésekre okot, alapot adó adatokká, amelyek fonto­sak. Fontosak, mert tükröt tartanak elénk. S ebből a tükörből, ha akarjuk, ha azt is látni kívánjuk, lehetsé­ges holnapi arcunk némely vonása már felsejlik. Bűvészkedhetnénk a szá­mokkal. Tagadhatatlanul imponálóan hathat például annak rögzítése a papíron, hogy két évtized alatt majd­nem ötszörösére növekedtek fejenként és a személyes jö­vedelmekből az oktatásra, a kultúrára, a sportra és az üdülésre kiadott forintja­ink. Csak éppen... Vala­mennyien tudjuk, mert a sa­ját bőrünkön érezzük, hogy a meghízott forintösszegek­nek a tényleges súlya ki­sebb. Az áremelkedés, a drágulás tetemes részt le­csíp ebből az ötszörös növe­kedésből, hiszen mibe ke­rült egy iskolás gyermek tanév kezdeti felszerelése akkor, két évtizede, s mi­be most... Igaz! Tetemes valóban a kü­lönbség a folyó árakon mért ötszörös s az összehasonlí­tó árakon kimutatott két és félszeres növekedés között. Mégis, ez a két és félszer nagyobb összeg aligha so­rolható a lebecsülhetők, a kellően nem értékeltek kö­zé. A kiadásoknak egy ré­sze kényszer jellegű. A több iskolaszer, a drágább eszköz akkor is kell az ál­talános vagy a középiskolás gyereknek, ha megvásárlá­suk nehéz gondokat okoz a háztartásban. Aligha vélet­len, a megyében folyamato­san emelkedik azoknak a családoknak a száma, ame­lyek iín. évkezdő tanszerse­gélyben részesülnek a taná­csoktól. magyarán: saját erő­ből már nem tudnának minden szükségeset megvá­sárolni. Ezzel együtt is a két és félszeres növekedés tény. Ennek a ténynek a létrejöt­tében sokféle hatásnak van szerepe, amit akkor sem té­veszthetünk szem elől, ha a hatások egy részét ellent­mondásosnak kell tarta­nunk. Ilyen ellentmondás pél­dául, hogy a megyében a szellemi foglalkozásúak ke­vesebbet költenek színház­ra, hangversenyre, mint öt vagy tíz esztendeje, ugyan­akkor gyorsan növekszik a hanglemezre, audio- és vi­deokazettákra (műsoros és üres kazettákra) kiadott fo­rintoknak az összege. Foly­tathatjuk az ellentmondások érzékeltetését azzal, hogy miközben nőtt a pihenési cé­lú utazás, az üdülés része­sedése a kiadások között, a családok egy jelentős cso­portja még abból a lehető­ségből is kiszorult, hogy kedvezményes szakszerve­zeti beutalóval menjen el valahová pihenni... S mi­lyen kusza hatások követ­kezménye, hogy miközben nem múlik el nap az egész­séges életmód szükségessé­gének hangoztatása nélkül, a sportra szánt forintoknak a mennyisége kisebbedik... Óvatosan kell tehát bán­nunk az arányokat, irányo­kat jelző összefoglaló szá­mokkal, mert mögöttük a családok, a háztartások je­lentős diffrenciálódása húzó­dik meg. A kiadásoknak ezen a terepén is megjelent ugyanis a szegénység. Ami például abban mutatkozik meg, hogy a könyvárak emelkedése nyomán a me­gye több helyén tapasztal­ják a könyvtárosok: meg­nőtt a fiatalabb korosztály­hoz tartozó felnőtt kölcsön­zőknek (újonnan beiratko­zott olvasóknak) a száma. S tapasztalhatni azt is, hogy a korábban könyvet rendsze­resen vásárlók közül sokan un. eseti vevőkké válnak, nem igényeik híján, hanem szűkülő anyagi lehetősége­ik következtében. A cím­ben álló számmal jelzett ro­vat tehát sokatmondó ab­ban a tekintetben, hogy a témánkhoz kapcsolódó ja­vakhoz való hozzájutás le­hetőségei erőteljesen meg­változtak. Az esélyegyenlő­ségek óhaja él. És él az esélyegyenlőtlenségek gya­korlata. El: virul. Mészáros Ottó Erdélyi képek Műemlékfotók Nagyszabású kiállítás nyílt — a Budapesti Tavaszi Feszti­válhoz kapcsolódva — az Or­szágos Műemléki Felügyelőség Táncsics Mihály utcai székhá­zában. A tágas aula egyik oi- dalát Dobos Lajos — az OMF fotóművésze — Hollókőről ké­szült színes felvételei töltik be. E település ugyanis a múlt esz­tendőben az ICOMOS — a nemzetközi műemlékvédelmi szervezet — fölvette a világ- örökség listájára. Az aula má­sik oldalán helyeztek el az OMF archív gyűjteményéből származó anyagot: Erdélyről készült felmérési rajzokat freskók, festmények másolatait. Mindezek azt a gondolatot su­gallják, hogy Erdély, a maga sajátságos építészeti arculatá­val szintén része a világörök­ségnek — bár még nem nyil­vánították azzá. A kiállítást jól egészíti ki az OMF másik fotóművészé­nek, Mihalik Tamásnak, a nyolcvanas években Erdélyben készült képsorozata, amely pinceklubjukban látható. Mattioni Eszter és egy Petőfi-vers Portré - emlékezetből Petőfi Sándor Sass Erzsiké­hez írta A négyökrös szekér című költeményét — egy két­órás szerelem igézetében. Az azonban már kevéssé ismert, hogy Sass Erzsiké egyik uno­kája az a Mattioni Eszter festő­művész, aki a szigetszentmik- lósi József Attila-telepi általá­nos iskola hímes mozaikját komponálta Arany János Tol­dijáról. Szinte a századdal együtt született 1902-ben, férje. Esze Tamás — a II. Rákóczi Ferenc szabadságharcosával foglalkozó kitűnő irodalomtör­ténész —, aki híres könyvgyűj­teményét adományozta Szék szárdnak, míg Mattioni Észtéi képgyűjteményét. Mindkettei a város díszpolgárai, ők alapi' tották közös festmény- é könyvmúzeumukat. Mattioni Eszter szeretette] mosolyogva beszél híressé vái nagyanyjáról. Dénes Zsófia é Ady idill je hónapokig tartott Sass Erzsiké és Petőfi érzelmi fellobbanása holdsugárzás idő­tartamú csupán, de a híres vers révén időtlenné hosszab­bodott. Mattioni Eszter el­mondta, hogy Sass Erzsiké ugyan Török József jószág- igazgató felesége lett, de sír­kövén Petőfi sorai olvashatók Kilencvenkét évig élt, az 1910- es években kísérték ki a szek­szárdi temetőbe, ahol már­ványtábláját nemrég hozatta rendbe a Budán élő festőmű­vésznő. Mattioni Eszter, aki apai ágon olasz származású, úgy emlékezik, hogy négy testvé­rével egyetemben sokszor hall­gatták nagymamát, aki gya­korta mesélt Petőfiről. A hajdani őszi idill emléké­re Sass Erzsiké sokszor szeke- rezett később is Boriádra, Űzdra unokáival, többször időztek a borjádi méhesben. Sass látván Petőfi barátja volt, Sass Károly pedig házassági tanúja. Mattioni Eszter azt is emlékei között őrzi, hogy az 1848—49-es szabadságharc után a Sass család férfitagjai a kölesdi kukoricásban rejtőz­ködtek. Talán sort kerít a következő években Mattioni Eszter, hogv nagyanyja portréját emléke­zetből és régi fotók alapján Marnom Eszter műtermében megfesse. S a falakon lógó ké­pek közé kerülhet: a főkötős öregasszony, az 1936-os önarc­kép. a tiszai bárkák, a falusi vasárnap, a baranyai kislány, a balatonszemesi kabinok, a hímes kőből mintázott kapuvári menyecske, a lámpás csend­élet társaságába. Losonci Miklós Oj, különleges sajtótermé­ket mutattunk be olvasóink­nak február 9-én: a hangos újságot, amit a Vakok és Gyengénlátók Országos Szö­vetsége ad ki, és a posta ter­jeszt itthon s külföldön. Akkor örömmel üdvözöltük az új „lapot”. Ám kj gondol­ta volna, hogy terjesztése el­akad. Mert időközben kide­rült, hogy a főváros perem- kerületeiben és Pest megye egyes postahivatalaiban nem veszik fel ezeket a küldemé­nyeket. Ez azért fordulhat elő, mert a postai dolgozók nyil­ván nem tudnak a hangos új­ság létezéséről, és különleges csomagolása is megtéveszti őket. Pinviczky György, a VGYOSZ Budapesti és Pe6t megyei szer­vezetének titkára elmondta, hogy a Magyar Posta évtize­dek óta eddig is díjmentesen szállította a vakok dombor­nyomásé írott küldeményeit, a hangos könyvtáruk alumí­niumdobozaiban levő magnó- kazettákat és egyéb küldemé­nyeket. A díjmentes külde­Ide, a fólia alá kell helyezni a címkártyát, arra ragasztja a posta az ajánlott ragszámot, s le is bélyegzi, mint az a mintadarabon látható — mu­tatja Pinviczky György. ményt úgy kell csomagolni, hogy tartalmát a postai keze­lés során bármikor könnyen meg lehessen vizsgálni. Elmagyarázta azt is, hogy a műanyag tokba két kazettát lehet betenni, s a tépőzárral lezárni, ami természetesen nyitható is. A tok külső felén fólia alá kell helyezni egy pa­pírlapot, amelyrtek egyik ol­dalára a címzett adatait írják fel, a másikra a feladóét. Így amikor a címzett visszaküldi a hangos újságot, csak meg kell fordítania a címkártyát. A. L. A. Fesztivál könyvnapok Nosztalqiakötetek Koszorázási ünnepség Pátyon Ortutay Gyulára emlékeznek Harmadízben rendeznek Pá­tyon Ortutay-emléknapokat. Két esztendővel ezelőtt vette fel ugyanis a község általános iskolája a híres néprajztudós nevét. Hiszen munkássága kapcsolódik Pátyhoz, a negy­venes-ötvenes években több­ször járt a településen. A ma kezdődő eseménysoro­zat március 24-ig tart. Ez idő alatt szülők, diákok és tanárok kellemes, hasznos programo­kon vehetnek részt. Az első napot a nagyobbak gyalogos , illetve kér'kpár'órával töltik. A gyalogtúra úti célja a Feny­ves, míg a kerekezők a Fúty— Zsámbék—Tök—Perbál— Budajenő—Telki—Páty útvo­nalon haladnak. Közben kü­lönböző ügyességi próbákon kell helytállniuk. Holnap, március 23-án alko­tó.. ázi kínálatból válogathat­nak az új iskolába érkezőit. Lesz tojásfestés, linómetszés, agvagozás, gyermekjáték-ké­szítés, gyöngyfűzés, szárazvi­rágkötés. fonás, szöir“s. ps- bábkészítés. nyíllövészet. Ám aki ad a formájára, az1 a Toldi-kondi különféle spor­tos játékai várják: kötélhú­zás, durungemelés, célba dobá: rönkhajítás. Pihenésképpen majd megtekinthetik az alko­tóház legsikeresebb munkáiból hirtelenjében megrendezendő kiállítást. Délután • pedig a sportudvaron modellező, lab­darúgó-mérkőzésekre kerül sor. Néprajzi jellegű akadályver­sennyel kezdődik a pénteki nap. Délután 2 órakor viszon* koszorúzási ünnepséget tarta­nak az új iskola előtt. Itt áil ugyanis Ortutay Gyula portré­szobra, amelyet fia. Ortutay Tamás szobrászművész készí­tett és ajándékozott az iskolá­nak. Megemlékező beszédet mond Selmeczy Kovács Attila, a Nénraizi Múzeum főigazgató­helyettese. Ezek után következik az alapítványi pályázatok ered­ményhirdetése. A községi ta­nács ugyanis a névfelvétel esztendejében. 1987-ben ö1­venezer forintos alapítványt létesített. Az összeg kamatai­ból azokat a diákokat jutal­mazzák, akik kimagasló ered­ményeket érnek el néprajzi honismereti tevékenységük­kel V. A. VADON Színes magyar film Dobál Péter regénye alapján. Rendezte: András Ferenc. Főszereplők: Osztei Sándor, Reviczky Gábor, Andorai Péter, Maria Gladkowska. „... talán nemcsak a reménytelenségről szól, hanem arról is, hogy a legkilátástalanabb időszakban is meg kell próbálni kitörni az adott helyzetből." (András Ferenc) Bemutatók: Monor, Csokonai - március 22-én Üllő, Szabadság - március 23-án Gyál, Dózsa - március 24-én Százhalombatta, Művelődési Központ - március 26-án Cegléd, Kamara - április 1-jén és 2-án Nagykörös, Stúdió - április 4-én és 5 én. Moziüzemi Vállalat A Téka könyvértékesítő, könyvellátó és könyvkiadó vállalat a Budapesti Tavaszi Fesztiválra készülőben sajtó- tájékoztatót tartott a Pesti Vigadóban az első ízben meg­rendezésre kerülő Fesztivál Könyvnapokról, amelyek már­cius 26-ig tartanak. Mint Drucker Tibor igazgató el­mondta, kilenc könyvkiadó ti­zenöt művét sorakoztatják fel ez alkalommal. Újdonság lesz március 20-án a BNV vá­sárváros területén nyí­ló Utazás ’89 eseménysora idején az ottani antikvár könyvaukció, amelyen 267 ér­tékes kötet lelhet gazdára. Több helyen tartanak könyv- bemutatóval egybekötött vá­sárt, nemcsak a fővárosban, hanem nagyobb városainkban is. Megjelent a könyvnapokra három hasonmás kiadvány, könyvészeti érdekesség. Az egyik: Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival. A nagy méretű, kék-arany-fekete díszes borítójú albumban hat ballada kapott helyet a Páth Mór-féle 1896-os kiadásban. Ugyancsak abban az esztendő­ben. a millenniumi kiállítást megörökítendő adták ki Az ezeréves Magyarország és a millenniumi kiállítás című al­bumot képekkel, négynyelvű szöveggel. Már akkor nosztal­giakönyv volt, bizonyára most is az lesz, a Téka fak­szimile kiadásában. Ugyancsak sikerkötet lehet a Gondolat Kiadó hasonmás kötete, Hor­váth János irodalomtörténész 1925-ben megjelent Petőfi- monográfiájának mai megje­lenése. A neves irodalomtörté­nész Petőfi Sándor költészeté­nek fejlődéstörténetét mutatta be. A Corvina kiadásában je­lent meg P. Brestyánszky Ilo­na albuma angol és német nyelven Kovács Margit kerá­miaművészről, életét és művé­szi útját 200 kép segítségével végigjárva. Corvina kiadás Zichy Mihály Eratója is. amely a XIX. századi művész legszebb erotikus rajzait adja közre. Angol nyelven adták ki George Szirtes fordításában, Zichy-illusztrációkkal Madách Imre művét, Az ember tragé­diáját. A Kossuth Kiadó magyar— angol nyelven, bilingvisz-kö- tetként adta ki Csalog Zsolt regényét, az M. Lajos 42 éves címűt. A regény egy magyar közkatonáról szól, aki 1943- ban fogságba esett és tizen­három év után került haza Magyarországra. A Magvető Radnóti Miklós Naplójával jelentkezett. Ér­dekes szép kötet a Múzsák Ki­adó gondozásában megjelen­tetett Via Regia Hungáriáé cí­mű fotóalbum, Móser Zoltán­nak, ennek a megszállottan fanatikus, csodabogár kor­társnak a fényképes „ómagyar zarándokúba” Esztergomtól Zsámbékon, Székesfehérváron, Balaton mentén Zágrábig. A könyv bevezetőjét Zolnay László írta meg, a képek egy képzeletbeli Árpád-kori uta­zás állomásait, látványait mu­tatják be. A zsámbéki Ke­resztelő Szent János prépost­sági templomot, a premont­reiek egykori székesegyházát az album tizenhat fotográfián ismerteti A Medicina Orvosi szocio­lógia című kötettel vesz részt a Fesztivál Könyvnapokon, — ez a szaktudomány szűkén két évtizedes múltat tud maga mögött hazánkban. A Panorá­ma az Ausztria Útikönyve szánta a nagyközönségnek, a Helikon Krúdy Gyula tollából az Ady Endre éjszakái című visszaemlékezést adta köz­re. e. k. A postán elakadt a hangos újság

Next

/
Thumbnails
Contents