Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-20 / 67. szám
1989. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ ^íil«p 3 Egy mesterség szerszáméi VÁMOSI PÁRTÉRTEKEZLETEKET TARTOTTAK VÁCOTT ÉS NABYKÁTÁK Új első titkárokat választottak Ipari műemlékeinkről viszonylag kevés szót ejtünk. Hévíz- györkön Sápi Mihály kovácsmííhelye ma is ugyanúgy áll, mint ötven évvel ezelőtt, amikor még gyerkőcként segédkezett édesapjának. Mondják, ha valaki megszokta az üllő csengését, sohasem felejti azt el (Vimola Károly felvétele) Szabadság, emberi jogok, méltóság Magyar Béketársaság A béke az emberi viszonyok harmonikus egyensúlyi állapota, azok valamennyi szintjén: a természet, a társadalom, a technológia minden viszonylatában fennálló kizsákmányolás- és erőszakmentes állapot. Értékes, megőrzendő, irányt mutató gondolat az ilyen, bárhol is hangozzék el. Egy pinceklubban, falnak döntött pingpongasztalok, lila posztós rexasztal társaságában éppúgy időtállóak e szavak, mint márványoszlopokkal övezett óriási termekben. Szombaton tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Béketársaság, a budapesti Podma- niczky tér egyik épületének alagsori klubjában. A társaság — a végleges változat szerint. — hálózatként működik, nemzetközi tevékenységet. is folytatni kíván. Közvetlen előzményének a különböző külföldi és hazai alternatív kezdeményezéseket tartja. Tagja lehet az, aki elfogadja, hogy az MBT minden hatalmi tényezőtől függetlenül alakítja ki álláspontját. A tagok elutasítják az erőszak alkalmazását az egyes államok közötti konfliktusokban éppúgy, mint az ország belső vitáiban, A társaság támogatja az általános leszerelés megvalósítására irányuló törekvéseket. Alapelvei közé tartozik, hogy a béke nem létezhet szabadság, emberi jogok és méltóság nélkül. Az alakuló közgyűlésen húszán írták alá a belépési nyilatkozatot. Tudományos emlékülés A Petőfi-körről Az 1956-os reformmozgalom egyik fórumáról, a Petőfi-körről tartottak tudományos em_ léskülést szombaton a Budai Vigadó dísztermében. Az emlékülést, amelyen a kör számos régi tagja, történészek, egyetemisták- é,s érdeklődők vettek részt, Hegedűs B. András, a kör egyik hajdani titkára nyitotta meg. Kosáry Domokos történész vázolta azt a légkört, amelyben a viták annak idején folytak. Vásárhelyi Miklós sajtótörténész úgy fogalmazott, hogy a reformgondolat egyetlen nyilvános fóruma volt 1955— 56-ban a Petőfi-kör. Szombaton városi pártértekezletekct tartottak Vácott és Nagykátán. A kommunisták küldöttei mindkét tanácskozáson vitát folytattak múltról, jelenről és jövőről egyaránt, s mindkét helyen új első titkárt választottak a városi pártbizottság élére. Az eddigi első titkárok egyike, a váci dr. Olajos Mihály titkárként dolgozik tovább a testületben, a nagykáíai Babcsán József más munkakörbe kerül. Vácott Lábai Lászlót, Nagykátán Farsang Istvánt választották első titkárnak, eddig mindketten titkárként dolgoztak a városi pártbizottságban. ,Azt hittük, mi hozzuk a jólétet” Hitelteremtő program kei! Reggel kilenc órakor az ügyrend elfogadásával kezdődött, és este fél nyolckor a választás eredményének kihirdetésével végződött a városi pártértekezlet szombaton Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban. A vitát összefoglaló dr. Olajos Mihály nyíltnak és őszinte légkörűnek minősítette a tanácskozást, Hámori Csaba megyei első titkár pedig a felszabadult pártmozgalom jeleit vélte már felfedezni benne. A vita jellemzésére a konstruktív jelzőt használta a megyei pártbizottság első titkára, és ez az egyébként sablonos kifejezés ezúttal találó volt. A harmincöt véleményt nyilvánító többsége mondanivalójával hozzájárult a XIII. kongresszus óta eltelt időszak munkájának reálisabb értékeléséhez, illetve a városi párt- bizottság politikai programjának meghatározásához. Sodródik-e a párt? Azt hittük, mi hozzuk el a jólétet, s ma egy elégedetlen társadalomban élünk, mondta egy felszólaló, majd így folytatta: a párt ma csak követi az alternatív szerveződéseket, időnként meg is akarja előzni őket, közben pedig bizonygatja, hogy a rákényszerített versenyhelyzetet maga akarta ... Ám ez a versenyhelyzet ma már realitás, ismerték el a hozzászólók; igazi vita csak a párton belüli platform- és véHARMATCSEPPEK Tudod Egymást követték a felszólalók. Számítani lehetett a vitára, de ekkora viharra augha. A tágas tanácsteremben zsúfoltak a széksorok. Ha nem így van, már elült volna innét. A háta mögött levő két férfi szünetet szinte nem ismerő szövegelése kimondottan idegesítette. A rekedtes hang a prím, a másik csak az elengedhetetlen kíséretet adta hozzá. „Na figyelj csak! Halálbiztos, hogy ellenezni fogja. Tuti! Ismerem. Egyetlen alkalmat nem hagy ki. Tiszta szívből utálja a Karcsit. S ha a Karcsi az előterjesztő, akkor halálbiztos, ő legyez a kezével, szót kér, papol, ellenzi, tiltakozik: helytelen...” Kis csend. A másik hang: „De miért utálja a Karcsit?” Fülelni kezdett. Most már nem idegesítette annyira a szövegük, mint korábban. A rekedtes: „Miért, miért? Hát nem tudod? Tudod te! Talán nem volt benne részed? Akkoriban te is főnök voltál. Amikor Kar. csit ide hozták fel, kisfőnöknek. ö pályázott volna a helyre, azután Karcsi jött fel. Na, innét az utálat. Tényleg nem ludtad? És azt se. hogy akkor rövidesen a Karcsi elvált? Hát öregem, hol éltél te, hogy ilyesmiket nem tudsz? És tudod kiért vált el? Kit vett el? A főnöke ifjú ae;ecskéjét! Tényleg nem tudtad?” Krákogás. „Honnét a rossebböl tudnám? Hát akkor vittek el a megyéből, nem emlékszel?” A rekedtes: „Ja persze! Tényleg. Hát öregem, akkor ezekből te kimaradtál. Pedig jó kis botrányok voltak. Amikor a Karcsi elszerette a főnöke ijjú kis nejecskéjét, akkor mindenki megesküdött. rövidesen repül. Ezt nem nyelik. le neki. S tudod, mi következett? Nem fogod elhinni, öregem, a Karcsi gyerek kivirult Sorban gyűjtötte be a piros pontokat. Olyan húzásai voltak, hogxi mindenki ámult. És bejöttek neki! öregem, bejöttek. Kitüntetések, előléptetés ...” Űjabb felszólaló, ő támogatja a javaslatot, egyetért vele. Mert átfogóan rendezi... A rekedtes: „Látod, ez még behatol. Pedig tudja, nem ezt kellene tennie, de a felesége tudod hol van? Hát ott, ahol a Karcsi gyerek neje a főnök.” Valami papírral babráltak a háta mögött. Ki lehet ez a két férfi? Honnét jöttek? „Az a felesége, aki miatt..." A rekedtes: „Na ugyan már! Hol van az a nej! Hát nem tudod? Amikor a Karcsinak már nagyon szaladt, akkor ezt a nejét is kicserélte. Egy szuperebbre. De befaragott! Hat kérlek, az a nő azt csinál vele, amit akar. Állítom neked, most is úgy diktálta tollba Karcsinak, mi legyen az előterjesztés. Tiszta sor. Az ujja körül tekeri. És tudod miért fontos neki, hogy átmenjen itt ez a javaslat? Mert akkor megszűnik ez az intézmény, beolvasztják, átgyúrják, az isten sem fog ráismerni, s amikor már senki sem tudja, mi is volt eredetileg, akkor a Karcsi neje szép csendben bekebelezi majd az övébe." Ott elöl valaki vitatkozik a levezető elnökkel. A fene egye meg, nem tud már figyelni a háta mögötti szöveg miatt. Miért kaptak össze azok ott elöl? A rekedtes folytatta: „És tudod, miért akarja bekebelezni? Szeretne főigazgató lenni. Most nem lehet. De ha ezt is lenyeli, akkor már sansza van rá. Csak éppen nem megy egyenesen a dolog, egyenesen ezt nem szavazná meg a testület, látod, így is vihar lett. De állítom, átmegy. Mert tudod, nem látnak be az emberek a kulisszák mögé. tudod, az a baj, hogy nem látnak be, nem engedik őket. Nekem annyi a szerencsém, gondolhatod, nem örülök neki, de összefutnak az ilyen szálak nálam, kénytelen vagyok gyűjtögetni őket, mert nem tudja az ember, mikor kerül a sor az ő jószágára, s akkor nem árt, ha van néhány szál a kezében, mert rákérdezhet, de kollégák, hogyan lehet, amikor... amikor ti annak idején és akkor . .. tudod, nagyon jól jönnek az ilyen szálak ... kötél fonható belőlük, kinek a nyakára, kinek meg a kapaszkodásra ...” Mészáros Ottó leménynyilvánítási szabadság körül volt, amely a pártegység értelmezésének kérdését is felvetette. (Nem talált egyértelmű támogatásra a Forte gyáriak itt felolvasott, a Központi Bizottsághoz februárban eljuttatott levele, amely tiltakozott Pozsgay Imrének az 1956-os eseményeket minősítő nyilatkozata ellen. Ugyancsak megoszlottak a vélemények a vízlépcső továbbépítésének kérdésében, illetve egy támogató kampány elindítása ügyében is.) Megváltozott feladatok A jelenlegi helyzetben indokolt és érthető, hogy a vi- tápan nagy teret kaptak az MSZMP jövőjével, programjával, a reform helyzetével, vezetők és vezetettek viszonyával foglalkozó kérdések. Azonban ezek mellett mintha kissé háttérbe szorultak volna a helyi pártmozgalom átalakításának, a helyi intézmény- rendszer, az önkormányzat fejlesztésének feladatai. A pártértekezlet mindenképpen mérföldkő volt: a községi pártszervezetekkel — miután közvetlen megyei irányítás alá kerültek — új típusú viszonyt kell kialakítani; létrejött egy egytestületes, a korábbinál kisebb létszámú pártbizottság, amelynek feladata immár csak a városi pártélet irányítása. Az alapszervezetek súlya növekedett azzal is, hogy a 27 fős városi pártbizottságba tizennyolcán delegálás útján kerültek — a párttagság akaratából. A XIII. kongresszus óta több mint másfél ezren kerültek ki a pártból Vácott és vonzáskörzetében (miközben a tagfelvételek alig haladták meg az ötszázat). A megcsappant és elbizonytalanodott párttagsággal kell az új párt- bizottságnak a feladatokat teljesítenie. Ha a feladatot elvi, politikai befolyással történő irányításként is definiálják, az önkormányzat erősítése, a lakóterületi pártszervezetek megerősítése — a választásokra való felkészülés érdekében —, a független szervezetekkel való viszony kialakítása nagyon is gyakorlati kérdés. Olyan, amelyben egyúttal meg is mérettetik a helyi pártmozgalom. Gyakorlati feladatot jelent a községekkel való viszony, a koordináció kialakítása, hiszen a vonzáskörzet továbbra is ezer szállal kötődik a városhoz ... Személyi kérdések Az, hogy a fentiekről viszonylag kevesebb szó esett a pártértekezleten — és ezt megelőzően a pártszervezeteknél az alapszervezeti vitákban is —, valószínűleg annak tudható be, hogy a tagság túl sokat foglalkozott a személyi kérdésekkel. (Még sokszorosított névtelen levelek is terjedtek a városban.) A választásra jogosult küldöttek először az első titkár személyéről döntöttek, majd megválasztották a pártbizottság két titkárát és a fegyelmi bizottság elnökét, ezt követően pedig a pártbizottság további öt tagját, illetve a fegyelmi bizottság tagjait. A városi pártbizottság első titkára Lábai László lett, titkárai dr. Olajos Mihály, az eddig első titkár és Bacsa Tamás. A fegyelmi bizottság elnöke ismét Pintér Sándor. A pártbizottság tagjává választották dr. Bóth Jánost, Kéri Györgyöt, Márkus Lászlót, dr. Mátrai Sándort és Németh Árpádot. Ennek a jó csapatnak — mint az új első titkár fogalmazott — lesz a feladata, hogy olyan programot fogadjon el, olyan politikai munkát végezzen, hogy befolyása legyen a párttagságra, és hitele a városban élőknél. Borgó János Nem leszámolni, hanem felszámolni • • Üzenet kétezer családhoz Nagykáta és vonzáskörzetének kommunistái is szombaton pártértekezleten vitatták meg a politikai munka eddigi tapasztalatait, határozták meg egyúttal a szükségesnek ítélt változások fő irányát. A Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskolában rendezett tanácskozásukon részt vett és a vitában kért szót Balogh Pál, a Pest megyei pártbizottság titkára is. Mielőtt a küldöttértekezlet megkezdte munkáját, Szoko- licsné Molnár Krisztina, a KISZ városi bizottságának megbízott titkára a 142 küldött előtt emlékeztetett a Tanácsköztársaság kikiáltásának közelgő, 70. évfordulójára. Majd Babcsán József, a városi pártbizottság első titkára az írásban közreadott anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítést, melyben elemezte az 1985-től napjainkig végzett munkát és értékelte az MSZMP közelmúltban közreadott programját, a térség politikai életét, s a legfontosabb feladatokat vette számba. Viták mindenütt A küldöttértekezletet megelőző vizsgálat nyomán arra is fény derült — ahogy a szóbeli kiegészítés is hangsúlyozta —. hogy a hangulat a térségben zavaros. Kívülről is támadják az MSZMP-t az elhibázott vagy hibásnak vélt lépések miatt, miközben párton belül, jobbról és balról is ütköznek a nézetek. A lakosság, az állampolgárok felé alig lépnek, s nem az egymás erősítése, hanem az önmarcangolás követhető nyomon a párttagok tevékenységében. Azt rendben levőnek tartják — a telefon- gyáriak —, hogy többpártrendszer legyen, csak ne az MSZMP romjain! S az sem baj, ha csökken a taglétszám — mondták az építőipari kisszövetkezetben —, ám akik maradnak, hallassák hangjukat, s egyszínű köpönyegben legyenek! Ma, amikor jó programra, s az azt jól képviselőkre van szükség, s ezekhez a lépésekhez a hátteret továbbra is reformok útján haladó Szovjetunió biztosítja. Kivezető utat A vita után a nagykátai küldöttek — a vonzáskörzetben élők nélkül, hisz azok közvetlen megyei irányítás alá kerülnek — egytestületes, azaz végrehajtó bizottság nélküli, huszonhét tagú pártbizottságot választottak. S mivel Babcsán József tíz év, két ciklus után úgy döntött, nem jelölteti magát újra első titkárnak. a küldöttértekezlet új első titkárt és egy titkárt választott a pártbizottság élére. Mindössze nyolc szavazót — s ezek érvénytelenek voltak, mert mindkét jelölt nevét meghagyták a szavazólapon — döntötte el, hogy első titkár Farsang István, míg titkár Gulyás György lett. A pártértekezlet döntésének értelmében azonban, ha netán valamelyikük az újabb választás előtt megválna tisztétől, a küldöttértekezlet fenntartja magának a jogót, hogy újra válasszon. Nem fogadva el az MSZMP korábbi gyakorlatát, hogy két választás között kooptálással a tisztségviselők helye betölthető a pártbizottság döntése alapján. Ugyancsak újszerű, hogy a küldöttek nem fegyelmi, hanem ellenőrző és fegyelmi bizottságot választottak. E bizottság — melynek elnöke Szatmári Károly lett — módosított funkciójánál fogva arra is hivatott: a párt belső kontrollját erősítse, a szükséges önkorrekciót időben elvégezze. Javaslatot is tehet a párt megbízásából vezető funkciót betöltőkkel szembeni követelményekre, s azok teljesítését minősítheti. Ugyanakkor ellenőrzi a párt- bizottság vezetőinek, apparátusának gazdálkodását, vagyonkezelését is. A küldöttértekezlet abban is döntött: üzenetet juttat el kétezer példányban a Nagykátán és vonzáskörzetében éiő családokhoz március 22-ig. Ez az üzenet a kommunisták programnyilatkozata. Vita, mégpedig a javából való volt a nagykátai kommunisták párbeszéde, melyben egyértelműen megfogalmazódott, hogy a kommunistáknak fel kell vállalniuk a múltat — nem leszámolni azzal, hanem a hibákat felszámolni. Szakítva régi gyakorlatokkal. így a kilókban mérhető pártprogramokkal — helyette értékelhetőt, tartalmasat adva a magyar társadalomnak. Gazdság- politikánkban pedig végre megtalálni a kivezető utat. A jelenlegi vállalati adózás gyakorlatát megszüntetve, mely a fizetésképtelenségre alkalmas, míg a személyi jövedelemadó a teliesítményvissza- tartás biztosítéka. Munkaidő után A feladatok között erőteljes hangsúlyt kapott a helyi, tanácsi választásokra való felkészülés éppúgy, mint az MSZMP mozgalmi jellegének erősítése, a munkamódszerek javítása. A pártmunka színtereként a falut, a várost, a kis közösségeket jelölték meg, mégpedig szigorúan munkaidő után! Az üzemben pedig dolgozni kell, s az érdekvédelmet a szakszervezetre bízni. Az MSZMP-nek pedig vállalkozó párttá szükséges válnia, mégpedig úgy, hogy a nemzet érdekében történő vállalkozásokat felkarolja, támogatja, érvényre juttatja. Varga Edit
