Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-17 / 65. szám

«ST WC. YF. 1989. MÁRCIUS 17., PÉNTEK Margaret Thatcher fogadta Várkonyi Pétert Véget értek a londoni tárgyalások cil vezérigazgatója, Richard Francis látta ebédvendégül. Várkonyi Péter délután a brit tömegtájékoztatás veze­tő munkatársainak népes cso­portjával találkozott a ma­gyar nagykövetségen. Ezt kö­vetően a Chatham House-ban, a királyi külügyi intézet szék­házában tartott tájékoztató előadást a magyarországi po­litikai és gazdasági fejlemé­nyek legidőszerűbb vonatkozá­sairól. Mínusz 23 ezer Kizárás a pártbál A Zsenmin Zsipao, a KKP központi lapja jelentésben szá­mol be az ország vezető párt­jában végrehajtott minősíté­sek első eredményéről-. A je­lentés szerint az eddig lezaj­lott’ minősítések nyomán 23 ezer tagot zártak ki a pártból. Mint emlékezetes, a kínai pártvezetés tavaly határozta el, hogy. évenként kell mi­nősíteni a párt tagjait és el kell távolítani a pártból azo­kat, akik nem felelnek meg a tagsággal járó minimális poli­tikai és ideológiai követelmé­nyeknek. Thatcher asszony rendkívül nagyra értékelte mindazt, amit hazánkban a gazdasági és politikai reformok terüle­tén tettünk. Csak azt kívá­nom — hangsúlyozta a mi­niszterelnök asszony —, hogy ezek az elhatározások és vál­tozások sikeresek legyenek. Azt a reményét fejezte ki, hogy a magyarok vállalkozá­sának sikere elősegíti azt a reformfolyamatot, ami több más szocialista országban is kibontakozott. Nyomatékosan aláhúzta, hogy megítélése sze­rint a magyar reformfolyamat sikerének pozitív hatása lesz minden további szocialista re­form sorsára is. Várkonyi Péter külügymi­niszter újabb magyarországi látogatásra hívta meg Sir Geoffrey Howe külügyminisz­tert szerdán lezajlott megbe­széléseik alkalmával. A meg­hívást a brit diplomácia ve­zetője örömmel elfogadta. Tárgyalásaikat követően a magyar külügyminiszter az MTI londoni tudósítójának el­mondotta, hogy országaink kétoldalú kapcsolatait mind­ketten rendezetteknek és jól fejlődőknek értékelték. Várkonyi Péter külügymi­niszter rendkívül sűrű kétna­pos londoni tárgyalási prog­ramja csütörtök este a ma­gyar nagykövetségen zárult azon a fogadáson, amelyet Domokos Mátyás nagykövet adott a magyar diplomácia vezetője tiszteletére. Margaret Thatcher kor­mányfővel folytatott eszme­cseréje után a magyar kül­ügyminisztert a British Coun­Magyar—olasz—finn tanácskozás Három párt állásfoglalása Az MSZMP, az Olasz Szo­cialista Párt és a Finn Szo­ciáldemokrata Párt folytatja kezdeményezéseit, hogy az európai hagyományos fegyve­rek csökkentésére Bécsben megkezdődött újabb nemzet­közi konferencia mielőbb sike­res lehessen. Rómában csütör­tökön összeültek a három párt képviselői, hogy újabb aján­lásokat egyeztessenek pz euró­pai leszerelés érdekében. A hárompárti tanácskozást a szocialista párt székházában Bettino Craxi, az OSZP főtit­kára nyitotta meg. Az MSZMP küldöttségét Tabajdi Csaba, a KB nemzetközi pártkapcsola­tok osztályának helyettes ve­zetője, az OSZP-ét Margherita Boniver, a nemzetközi kapcso­latok felelőse és Paolo Vitto- relli szenátor, a finn küldött­séget R. Väyrynen vezeti. A napirenden olyan kérdé­sek szerepelnek, mint a VSZ és a NATO között Bécsben megkezdődött értekezlet felha­talmazása, a fegyverzetekben meglevő kölcsönös aszimmet­riák számbavétele és leépítése, a katonai doktrínák átalakítá­sa védelmi jellegűvé, a kölcsö­nös támadóképtelenség kiala­kítása támadófegyver-mentes folyosók, zónák létesítésével, és más hasonló kezdeménye­zések. Az elnök Ante Markovics horvátországi politikus Jugoszlávia áj kormánya A jugoszláv parlament csütörtöki ülésén az ország szö­vetségi kormányának elnökévé választotta Ante Markovics 65 éves tekintélyes horvátországi politikust. Ezt követően beik­tatták hivatalában az általa előterjesztett új kormányt, amely­nek két alelnöke Alekszandr Mitrovics (Szerbia) és Zivko Pregl (Szlovénia). Tavaly decemberben lemon­dott Mikulics-kabinet 29 tag­ból állt. A mostaninak, gyöke­res átszervezés eredményeként tízzel kevesebb tagja lett. Megszüntették a gazdasági és a tájékoztatási minisztériu­mot, továbbá a szövetségi bi­zottságokat, kevesebb a tár­ca nélküli miniszter. Ugyan­akkor létrehozták a kormány­elnök tájékoztatási, valamint törvényhozási szakértői cso­portját. Az előző kormányból csak ketten maradtak meg posztju­kon: Veljko Kadijevics nem­zetvédelmi-, továbbá Budimir Loncsar külügyminiszter. Az új kormánytagok néhány ki­Okot ad a Nyugat optimizmusára ? Galvin a rakétamodernizálásról A szovjet bel- és külpolitika mélyreható változásai a Nyu­gat optimizmusára adnak okot a hagyományos fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tár­gyalásokon — jelentette ki egy amerikai tévéállomásnak adott nyilatkozatában John Galvin tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka. Galvin hangoztatta, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak megbeszélésein a szovjetek akarnak valamit, nem úgy ,mint korábban, ami­kor nem voltak igazán érde­kelték a változásokban. A Szovjetunió jelenleg egy sor gazdasági problémával küsz­ködik, ezért csökkenteni kí­vánja haderejét, ezen belül ha­gyományos erőit — vélekedett Galvin. A Szovjetunióval folytatott tárgyalások ellentétekhez ve­zethetnek. a május végén esé- dókes NATO-csúcsértekezleten a rakétamodernizálási tervek kérdésében. Az NSZK ugyanis az amerikai gyártmányú Lance-rakéták nagyobb ható- távolságú rakétákkal történő felváltása ellen foglal állást, míg Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a rakétamo­dernizálás híve. A NATO fő- parancsnoka végezetül ismétel­ten sürgette az NSZK-t, hogy támogassa az Észak-atlanti Szövetség stratégiáját és a kor­szerűsítési terveket. Március 15-rőf a nemzetközi sajtóban Reformok távvezérlés nélkül Nyugati világhírügynökségek továbbra is nagy terje­delemben foglalkoztak a március 15-i magyarországi ünnepségekkel, kiemelve, hogy azokon — a korábbi évek­től eltérően — most nem került sor incidensre a rend­őrség és a független megmozdulások részvevői között. Az AP amerikai hírügynökség ennek kapcsán idézi Szi­lágyi Sándort, az alternatív mozgalmak fővárosi tömeg- gyűlésének egyik szervezőjét, aki rámutatott: mindez szerinte annak a jele, hogy az MSZMP őszinte volt a demokrácia irányába tett lépések terén. Az AP szerint a magyaror­szági megmozdulások minde­nütt a demokrácia és a füg­getlenség követelésének je­gyében zajlottak, s ennek kapcsán — nyugati újságírók becsléseire hivatkozva — kü­lön kiemeli, hogy a független szervezetek öt órán át tartó budapesti megmozdulásán mintegy 80—100 ezren vettek részt. A The New York Times budapesti tudósítója kiemel­te, hogy ellenzékiek tízezrei tüntethettek szabadon az ün­nepen. Egyenruhás rendőrök nem voltak láthatók, és az el­lenzéki szénokok erősen kri­tikai hangvétele ellenére sem került sor beavatkozásra, vagy ellentüntetésre A The Wa­shington Post ugyancsak hely­színi tudósítást közölt, amely szerint a Nemzeti Múzeumnál rendezett megemlékezés 30 000 részvevőjével szemben a Par­lamentnél 80 000-en gyűltek össze. Beszámolt a lap arról, hogy az ellenzéki megnyilvá­nulások központi témája 1956 és a szovjet csapatok kivoná­sának kérdése volt. A The Washington Times a Reuter brit hírügynökség budapesti tudósítását közölte csütörtö­kön. A nyugat-berlini lapok — hírügynökségi tudósításokra támaszkodva — csütörtökön részletes beszámolókat közöl­tek a Budapesten tartott szer­dai megemlékezésekről. A Der Tagesspiegel szalagcímben emelte ki: Magyarországmeg- bélyegzi az 1948 után bekö­vetkezett moszkvai távvezér­lést. Idézett Nyers Rezső mú­zeumkerti beszédéből is, egye­bek között azt a megállapítást, hogy az 1968-as csehszlovákiai bevonulás után reformellenes szelek söpörtek végig Moszk­vából kiindulva, egész Kelet- Európán. Az NDK lapjai közül csü­törtökön egyetlenegy sem adott hírt a budapesti meg­emlékezésekről. Előző napon, szerdán a Neues Deutschland két mondatban számolt be az Országgyűlés kedden tartott ünnepi üléséről. A magyarországi demokra­tikus kibontakozási folyamat a peresztrojka tényleges pró­bája — mondta a spanyol Ra­dio Nációnál budapestre kül­dött tudósítója csütörtök reg­geli helyszíni beszámolójában. Diego ÁrmariO, a spanyol ál­lami rádió főmunkatársa hangsúlyozta, hogy Magyar- országon a múlt századbeli forradalom évfordulóján tet­tekben nyilvánult meg a ha­talom önkritikája. A brit rádió- és tv-állomá- sok szerdán a nap folyamán többször helyszíni jelentések­ben és filmtudósításokban számoltak be a magyar nem­zeti ünnep budapesti esemé­nyeiről. A BBC televízió 2-es csatornája késő esti hírmaga­zinjának 45 percéből tízper­ces filmriportot szentelt már­cius 15. történelmi eredeté­nek, jelenlegi politikai-társa­dalmi hátterének és jelentő­ségének megvilágítására. A csütörtöki brit napilapok több­sége is nagy teret adott — amint kiemelik — „a legna­gyobb népi érzelemnyilvání­tásnak 1956 óta”. vétellel Ismeretlen személyek a széles nyilvánosság előtt. Ante Markovics közel két hónapos tárgyalásokat foly­tatott a kormány összetételéről a hat tagköztársaság és a két autonóm tartomány népfront­bizottságainak és képviselőhá­zainak elnökségeivel. Ennek alapján összesen 85 jelölt kö­zül választották meg az or­szág jelenlegi válsághelyzeté­ben rendkívül felelős posztok­ra került politikusokat. Ante Markovics 1924-ben született, horvát nemzetiségű. 1941-től részt vett az anti­fasiszta népfelszabadító há­borúban, 1943-tól a JKP tag­ja. A zágrábi műegyetemen 1954-ben szerzett villamos­mérnöki diplomát Kezdettől a zágrábi Rade Koncsar gép­gyárban dolgozott, ahol üzem­mérnökként kezdte, 1961—1986 között pedig ■ Ve»érIgazgató­ként tevékenykedett. 1982— 1986 között a horvát köztár­sasági kormány élén állt, 1986 májusában a Horvát Köztár­sasági Elnökség tagjává vá­lasztották, s 1986—1987-ben e legmagasabb tagköztársasági állami testület elnöki tisztét látta el. Most ö lett Jugoszlá­via 1945 utáni kilencedik mi­niszterelnöke. A parlamenti választások előtt Moszkvában Befejeződött a KB ülése Csütörtök délután Moszkvá­ban véget ért a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának kétnapos ülése. A tanácskozás második nap­ján huszonnégyen szóltak hoz­zá a párt agrárpolitikájáról Mihail Gorbacsov által előter­jesztett beszámolóhoz. A hozzászólók egészében egyetértettek az előterjesztés­sel, osztották az ellátás miat­ti aggodalmakat. Támogatták azt a megállapítást, amely szerint helytelen lenne a mai nehézségek miatt olyan követ­keztetésre jutni, hogy maga a kolhozrendszer nem ' haté­kony. E napirendi pont előtt a leg­felsőbb párttestület tagjai tit­kos szavazáson döntöttek arról a száz küldöttről, akik a már­cius 26-i parlamenti választá­sok után megalakuló új tör­vényhozásban, a népképviseleti kongresszusban a pártot kép­viselik. Az agrárpolitikai előterjesz­tés feletti vitát zárszavában, a párt főtitkára foglalta Össze. Mihail Gorbacsov azt hangoz­tatta, hogy az ülés eredménye­ként magasabb szintre emel­kedett a falvak gazdasági vi­szonyainak átalakításáért folyó munka. Az állami megrendelésekről folyó vitában Vszevood Mura- hovszkij szavait félbeszakítva az elnöklő Mihail Gorbacsov felelevenítette a közelmúltban Németh Miklóssal folytatott beszélgetését — derült ki a szovjet televíziónak a csü­törtöki vitáról készített össze­foglalójából. Mint az SZKP KB főtitkára elmondta, érdeklődött a ma­gyar kormányfőnél, hogyan valósult meg náluk a mező- gazdaság reformja, hogyan si­került érdekeltté tenni a pa­rasztságot az államtól kapott megrendelések teljesítésében, hogyan sikerült a központi kérdést, az élelmiszer-ellátást megoldani. Németh Miklós válaszát idézve Gorbacsov azt emelte ki, hogy ma a magyar gazda­ságok versengenek az állami megrendelésekért. Mielőtt visszaadta volna a szót Murahovszkijnak a fő­titkár, arról beszélt, hogy va­lami hasonló utat kell a szov­jet mezőgazdaságnak is bejár­ni ebben a kérdésben. A szovjet—kínai csúcs előtt Szakértői szintű konzultáció Szakértői szintű konzultá­ciót tartottak nemzetközi kér­désekről Moszkvában a szov­jet és a kínai külügyminiszté­rium munkatársai. Áz eszme­cserén részt vevő delegációkat a két intézmény elemző-terve­ző, illetve politikakutatással foglalkozó részlegeinek főnö­kei vezették. A kínai küldöttséget fogad­ta Igor Rogacsov ázsiai ügyek­ben illetékes szovjet külügy­miniszter-helyettes. A folya­matos szakértői konzultációk­ról a két ország külügymi­niszterei állapodtak meg a közelmúltban. Moszkvában bi­zonyosra veszik, hogy a meg­beszéléseken szó volt a küszö­bönálló szovjet—kínai csúcs- találkozó előkészítéséről is. A szovjet fővárosban egyéb­ként a héten fejeződött be a két ország közötti vitás határ, kérdésekről folytatott tárgya­lások újabb fordulója. A vád: izgatni akartak a tavalyi tüntetésen . Újabb prágai per kezdődött Prágában csütörtökön meg­kezdődött annak a két el­lenzéki személynek a pere, akiket tavaly októberben vet­tek őrizetbe a csehszlovák ál­lam alapításának 70. évfor­Hetvenhét szavazat huszonkettő ellenében Az EK nem tárgyal Romániával Az Európai Közösség sze­mében a jelenlegi körülmé­nyek között szó sem lehet ar­ról, hogy felújítsa a tárgyalá­sokat Romániával egy új ke­reskedelmi és együttműködési szerződés megkötéséről — kö­zölte az Európai Parlament Romániáról rendezett csü­törtöki sürgősségi vitájában Frans Andriessen, a közössé­gek bizottságának a külkapcso- latokért és a kereskedelempo­litikáért felelős tagja. A kö­zösség „külügyminisztere” hozzáfűzte, hogy a tizenkettek ezzel kapcsolatos álláspontjá­ról tájékoztatta Románia brüsszeli nagykövetét. Az Európai Parlament ezt követően 77 szavazattal 22 el­lenében határozatot fogadott el, amely leszögezte, hogy a testületet elborzasztják az em­beri jogokat Romániában ért sérelmek, és felszólítja a kö­zösség miniszteri tanácsát, il­WCSAK R ÖVI DEN... § letve tagállamainak kormá­nyait, lépjenek fel szilárdan annak érdekében,-hogy ezeket a jogokat tiszteletben tartsák Romániában — majd külön­böző lépéseket javasol ennek érdekében. Az ellenszavazatok főleg a liberális és kereszténydemok­rata képviselőktől származtak: ők túl enyhének ítélték meg a szöveget, amelyben az Európai Parlament különböző politikai csoportjai állapodtak meg. A testület politikai bizottsága ál­tal a múlt héten előterjesztett javaslat sokkal élesebb fogal­mazásé volt és keményebb in­tézkedéseket sürgetett. dulóján tartott kormányelle­nes tüntetés miatt. A jelenté­sek szerint izgatás címén he­lyezték őket vád alá. A 26 éves Hana Marvanova ügyvédet és a 23 éves Tomas Dvorák technikust, a Függet­len Békeszövetség nevű szer­vezet vezető aktivistáit már az október 28-i ellenzéki tünte­tés előtt őrizetbe Vették. A Független Békeszövetség volt a megmozdulás egyik kezde­ményezője. Az AP hírügynökség érte­sülése szerint a két személyt azzal vádolják, hogy az októ­ber 28-i tüntetésen izgatni akartak. Az amerikai hírügy­nökség úgy tudja, hogy a vád­iratban szerepel korábbi el­lenzéki fellépésük is: augusz­tus 21-én a Vencel-téren tün­tetésre szólították fel az ott spontán összegyűlt tömeget. Tízpontos nyilatkozatot olvas­tak fel, amelyben a többi kö­zött szabad választásokat, a szovjet csapatok kivonását és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. A mint­egy tízezerre becsült gyüleke­zet ezután felvonult a fővá­ros utcáin. ALVARO CUNHAL csü­törtökön elutazott Moszkvából. A Portugál Kommunista Párt főtitkára gyógykezelés és pihe­nés céljából töltött hosszabb időt a Szovjetunióban. A haza­utazása előtti napokban talál­kozott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával és a szovjet párt más vezetőivel. Ounhalt a szovjet vezetés Le- nin-renddel tüntette ki, ame­lyet a portugál politikus szer­dán vett át. ETRE SÁNDOR, Magyaror­szág szöuli rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete, csü­törtökön átadta megbízólevelét Ro Te Vunak, a Koreai Köz­társaság elnökének. A KÁRPÁTOK GÉNIUSZA... A Kárpátok géniusza címmel maró hangú szerkesztőségi kommentárban foglalkozott a The New York Times Ceausescu román vezetővel. Miliiárdokat pazarolt el nagyszabású létesít­ményekre, amelyek nem működnek és népéből sokan éhesen fáznak a félig sötét lakásokban. Mégis januárban, 71. szüle­tésnapján „a Kárpátok géniuszának” és „a Nagy Vezetőnek” nevezték azt az embert, akit Kelet-Európa a kommunizmus ldl Aminjaként emleget. Fittyet hányva a világméretű bírálatra, Ceausescu úr tovább erőlteti a 8 ezer falu felszámolására irányuló tervet, lakóikat cement agro-ipari központokba terelve. A cél a lakosság 12 szá­zalékát kitevő kisebbségek erőszakos beolvasztása. A magyarok­kal oly durván bánnak Romániában, hogv Magyarország az ENSZ-től emberi jogi vizsgálatot kért — kommunista állam először igényelt ilyet egy másik ellen — írja a kommentár. A hajdan szép Bukarestet megbecstelenítették, templomait és műemlékeit szétrombolják lakóit áttelepítik, hogy meg­építsék a főúri Szocializmus győzelme sugártitat. A gondola­tot oly szigorúan ellenőrzik, hogy az írógépeket is be kell je­lenteni a rendőrségnél. Mégis. Brassóban 1987-ben 1» ezer mun­kás kelt fel és most hat korábbi magas tisztségviselő körözött levelet Romániában, amelyben elítélték az áttelepítéseket. Románia elnöke fittyet hányt annak, hogy elvesztették a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Amerikában és szigorú takarékosságot rendelt el az adósságok kifizetésére. Am van egy gyengéje: a hiúság. A történeti múzeumban egész eme­letek vannak tele uralmának emlékeivel, köztük egv cowboy- kalap, amelyet egyszer Johnson elnöktől kapott. A román n őnél való rokonszenv jeleként a külföldi vezetők vissza- kuldhetnek Ceausescu úrnak a tőle kapott kitüntetéseket és hasonlókat. Ezt magyarázza azután meg a népének a Kár­pátok géniusza — hangzik a The New York Times kommen­tárja. Margaret Thatcher brit kormányfő csütörtök délben fo­gadta Várkonyi Péter magyar külügyminisztert, aki Sir Geoff­rey Howe külügyminiszter meghívására tett hivatalos látoga­tást az angol fővárosban. A miniszterelnök asszony nagyon melegen, régi ismerősként üdvözölte a híres Downing Street 10-be belépő magyar külügyminisztert. Félórás eszmecseré­jüket követően Várkonyi Péter az MTI londoni tudósítójának elmondotta, hogy a brit kormányfő hallatlan érdeklődéssel viseltetik a magyarországi fejlemények és reformpolitikánk iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents