Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-16 / 64. szám

MEGEMLÉKEZÉSEK PEST MEGYÉBEN (Folytatás a 2. oldalról.) nista polgármesternő vezeté­sével. Nagykáta már második al­kalommal nyert városi címet, ám az 1743-ban kapott stá­tusnak elsősorban jogi és igazgatási okai voltak. Ma azonban valóban egyre inkább központjává válik a település a vonzáskörzetének. Sokáig fe­hér foltja volt ez a tájék a megye térképének, s tulajdon­képpen az utolsó évtized alatt hozta be a lemaradás javát a település. Villányi Miklós az újdon­sült város tanácstestületét kö­szöntve arra figyelmeztetett, hogy március 15-e kapcsán nem erőszakolt a párhuzam; a Dunai konföderáció elve ma is üzenet. Egyetlen nemzet sem lehet nagy a környezők rová­sára. S egy fiatal város sem fejlődhet egymagában a von­záskörzet települései nélkül. Üdvözölte a várossá lett Nagykátát Natalina Mengetti, hangsúlyozva, hogy a két te­lepülés lakóinak barátsága akkor született, amikor nem volt könnyű két eltérő társa­dalmi rendszerű ország fiai­nak az ilyen kapcsolatfelvé­tel. Nagykáta és Alfonsine barátsága azonban kiállt min­den próbát. A város polgárai — csak­nem négyezren — az 1849. április 4-i tápióbicskei csatá­ban elesett honvédek tisztele­tére emelt szobornál emlékez­tek a 48-as eseményekre. A helyi társadalmi és politikai szervezetek sorában helyezték a szobor talaozatára az emlé­kezés virágait a Magyar De­mokrata Fórum nagykátai szervezetének képviselői. rofon elé. őt dr. Réti Miklós szemész főorvos • követte, aki az MDF helyi csoportjának színeiben a történelmi párhu­zamokat tárta a hallgatóság elé, az elodázhatatlan cselekvést és mindannyiunk nemzetépítő fe­lelősségét hangsúlyozva. Az ünnepköszöntők után a párt-, állami és társadalmi szervek, intézmények képvi­selői, valamint a jelen lévő honpolgárok fegyelmezett rendben helyezték el koszo­rúikat és a tisztelet virágait a Kossuth-szobornál. Négy helyszínen zajlott Gyertyákkal a kézben Kicsi volt a színház Erden március 15-én több helyszínen, közel ötszázan emlékeztek meg méltó módon az 1848-as eseményekről. A Magyar Demokrata Fórum Érd és vidéke helyi szerveze­te két ünnepséget szervezett a Nemzeti Kör irodalmi cso­porttal közösen. Az első reg­gel fél 9-kor kezdődött az En­gels utcában, a templom előt­ti téren, ahol zászlótartóul a fák ágai szolgáltaik, tövükbe virágokat helyeztek az emlé- kezők. A műsorban egykori gimná­ziumi diákok, a Nemzeti Kör irodalmi csoport tagjai, kora­beli öltözetben, a 141 évvel ez­előtti márciust idéző versek­kel, dalokkal, irodalmi részle­teikkel szóltak a szabadságról. Harmat Béla az MDF helyi csoportja képviseletében be­szélt. Kétszer is elhangzott a Mit kíván a magyar nemzet? című kiáltvány, de míg az el­ső az 1848-as, a második az idei óhajokat sorolta. Ezen ünnepséggel egy idő­ben, 9 órakor kezdődött a sporttelepen a rögbi torna, melynek bevétele a városi és Érd környéki mozgássérült gyerekek táboroztatását segí­ti. Tíz előtt néhány perccel már mintegy kétszázan gyűl­tek össze a Független Kisgaz­dapárt, a HNF és az MSZMP városi bizottsága, valamint a Benta Völgye Tsz Március 15. munkahelyi közössége ren­dezvényének helyszínén, a Tállya utcai 1848-as emlék­műnél, melyet társadalmi mun­kában újítottak fel, és most avatták fel újra. Ünnepi megemlékezésében Németh István, a Benta Völ­gye Termelőszövetkezet Már­cius 15. munkahelyi közösse­gének vezetője szólt az 1848- as Miklós-huszárokról, aki,K hősként szálltak szembe az osztrák sereggel, s e hely vált végső nyughelyükké. A Mina­ret férfikórus énekétől kísér­ve helyezték el a megemlé­kezés koszorúit, a párt-, állami és tömegszervezetek képvise­lői, virágaikat a jelenlevők. Az MDF másik rendezvénye is 10 órakor kezdődött a Földrajzi Múzeum kertjében, a korábbival azonos program­mal, s a virágok ezúttal a magyarok őshazáját kutató Körösi Csorna Sándor szobrá­hoz — születésének közelgő évfordulója tiszteletére — kerültek. Nagykőrösön az ünnepség késő délután a múzeumkert­ben kezdődött. Itt az Arany János Gimnázium és Óvónői Szakiközépiskola növendékei adtak műsort. A résztvevők ezután gyertyákkal a kézben a városközpontban lévő Kos- suth-szoborhoz vonultak, s oda harangzúgásra érkeztek. Ró­zsás László, a gimnázium igazgatója, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának tag­ja mondott ünnepi beszédet. A koszorúzásban a tanács, a KISZ, az MSZMP, a HNF mellett részt vett a Magyar Demokrata Fórum, a város több intézménye, gazdasági egysége. A megemlékezésen, az ünneplésen részt vett a város valamennyi vezetője. Zeneszóra ébredt Batta Korhű ruhákban Hámori Csaba átadja a városi rangot bizonyító oklevelet Ko­vács Benőnek A Monori Művelődési Köz­pont színházterme is, előcsar­noka is zsúfolásig telt a vá­rossá avatás ünnepén. A kö­zeli filmszínházba kábelek ve­zették a képet és a hangot, hogy az ünnepi tanácsülésről kívül rekedtek is lássák-hall- ják, ami történik. __________ N em tanulták Himnuszunk, Szózatunk szö­vege, zenéje is gyönyörű. A tö­meg, amely Monoron a Kos- suth-szobor körül összegyűlt, nem volt „megtámogatva” gép­zenével — csak zümmögte a Szózat dallamát. Az idősebb korosztály bátrabban, a fiata­labbak többsége némán, talán csodálkozva, akadozó próbál­gatással. Ha mindenki együtt énekelt volna, a főtéren né­hány percre eluralkodik a messze zengő dallam. Elfelejtettünk együtt énekel­ni, alkalmunk sem volt rá, ge­nerációk ki sem próbálták, mi­lyen az, amikor nem csak hall­gatják, hanem éneklik is a Szó­zatot, a Himnuszt. Nagy kár . . . K. Zs. Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának el­ső titkára mondott ünnepi megnyitót, s adta át Kovács Benő tanácselnöknek a váro­si rangot bizonyító oklevelet, majd négy fiatal vitte végig a termen a város zászlaját. Nyolcán vették át a városi tanács elnökétől a Monor Községért és Péteri Községért emlékplakettet. A várossá avatás szép ce­remóniáját követően az ün­neplő közönség a főtéri Kos- suth-szobor elé vonult. Ekko­ra ünneplő tömeget, ennyi vi­rágot még nem látott az em­lékhely ezen az ünnepen. Dr. Varga János, a XI. számú vá­lasztókerület országgyűlési képviselője mondott beszédet. Délután a művelődési köz­pontban folytatódott a város­sá avatás ünnepi programja, kiállításokkal, vers- és pró­zamondó vetélkedővel. Dunakeszi iskoláiban ben­sőséges ünnepségek keretében emlékeztek meg a történelmi évfordulóról. A Körösi Csorna Sándor Általános Iskola az Ei iléi'. bői áttelepültek javára szervezett nevezési díj ellené­ben futóversenyt, a Barátság úti lakótelepen. A Park étte­remben nyitástól zárásig egész nap korhű ruhákban várták, a múlt században kedvelt ita­lokkal, ételekkel kínálták a vendégeket. Mint annak idején valaha a Pilvax kávéházban. Este, fáklyafénynél indult menet az Alkotmány téri Pe­tőfi-szoborhoz, ahol az isko­lák, az állami, a párt- és tö­megszervezetek, a fegyveres testületek képviselői helyez­ték el koszorúikat. A vita sem hiányzott Maga a Tavasz Ráérősen sétáltak a daba- siak a március 15-i ünnepség­re: ki a Kossuth-szobor elé, ahol a városi pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ és a Táncsics Mihály Gimnázium tartotta ünnepsé­gét, ki pedig a Kossuth-ház felé igyekezett, ahol a Magyar Demokrata Fórum tagjai gyü­lekeztek. Az MDF-tagok nem kívántak az MSZMP-vel együtt ünnepelni, mint mond­ták, azokkal, akik nemrég még tiltották őket. Sérelmezték azt is, hogy — állításuk szerint — a helyi Táncsics Mihály Gim­názium tanulói kényszer hatá­sa alatt, választási lehetőség nélkül voltak kénytelenek ün­nepelni. Az MSZMP városi vezetői viszont annak adtak hangot: szívesen ünnepeltek volna együtt a Demokrata Fórum helyi tagságával, sajnálják, hogy nem fogadták el invitálá­sukat. Leszögezték: a gimna­zisták semmiféle kényszer alatt nem álltak, jelenlétük an­nak köszönhető, hogy a Kos­suth-szobor előtti ünnep a gimnázium ünnepe is egyben. E helyszínen, az MSZMP ün­nepségén összegyűlt ezerkét­száz főnyi sereglet a Himnusz után dr. Bodó Agnes HNF- titkár ünnepi beszédét hallgat­ta meg, majd megkoszorúzták a Kossuth- és Táncsics-szob- rot. Ez utóbbi cselekedet sze­repelt az MDF helyi csoportjá­nak programjában is, amely előzőleg zenével, tánccal láto­gatta végig Kossuth Lajos da- basi emlékhelyeit. Idén március idusán mintha maga a Tavasz lopakodott volna közénk. Budaörsön könnyű kiskabátban, felöltők­ben jöttek a helybeliek a mű­velődési házba, hogy részt ve­gyenek a város állami és tö­megszervezetei által az 1848- as szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepségen. Az előadótermet a település iskolásain kívül jó, ha het­venen töltötték meg. Hogy ho­vá tűntek a többiek? „A kí­váncsiság bevitte őket Pestre”, dörmögte egy rendőrtiszt az előcsarnokban. Pedig a budaörsiek minden tőlük telhetőt megtettek. Már március 14-én este a KISZ- szel karöltve fáklyás felvonu­lást szervezett a Hazafias Népfront. A városon átvonuló fiatalok menete végül Jókai Mórnak és a márciusi ifjak­nak tisztelgő —: a művelődési ház falán elhelyezett — em­léktáblát koszorúzta meg. Már­cius 15-én ugyancsak a mű­velődési házban rögtönzött ki­állítás várta az érdeklődőket. A 12 pont, valamint a Nemzeti Üjság sokszorosított példá­nyait vihette haza öreg és fia­tal, a látogatókra kokárdát tűz­tek a rendezők. A felkészülés­sel tehát nem volt baj, mint ahogy a megemlékezés sem hagyott semmi kívánnivalót maga után. A Himnusz elhangzása után a Petőfi arcképével díszített teremben dr. Kovács József, a Zsámbéki Tanítóképző Főisko­la tanára szólt március 15-ről. Gödöllőn az ünneplők lerót­ták kegyeletüket az 1843—49- es honvédemlékműnél és a város szülöttének, Török Ig­nác szobra előtt. Ezt követően tartották meg a városháza előtti téren az ünnepi műsort. Az egybegyűlteket Papp István tanácselnök köszöntötte, be­szédet dr. Szigetiig Gábor egyetemi tanár mondott. Az ünneplők, zömmel diákok és fiatalok, innen átvonultak Pe­tőfi Sándor szobrához, ahol a politikai és társadalmi szer­vezetek, köztük az MSZMP és Virágok a hátizsákban Cegléden már az ünnep elő­estéjén virágokat tűztek a Kossuth-szobor talapzatánál álló honvédalak hátizsákjába. Másnap délelőtt zengő kórust alkotva szólaltak meg a temp­lomi harangok. A Fő téren ta­lán soha nem sorakozott fel ekkora tömeg. A szavalat és a zenés műsor után elsőként az MSZMP kép­viseletében dr. Lakos László tsz-elnök állt a szónoki mik­A százhalombattai ünnepség színhelye a Barátság Műve­lődési Központ volt, ahol egész napos programsorozaton idézték fel a 141 esztendővel ezelőtti eseményeket. Délután a város fiatalsága Batta vezetőivel találkozott fórum keretében. Az ünnep­ség fénypontja az irodalmi est volt, amelyen az 1848-as, 1849-es parlamenti beszédek­ből mutattak be válogatást. Tisztelet Kossuthnak Szigetszentmiklóson, a ta­nácsháza előtt több százan hall­gatták meg Juhász Antal nyuedíjas történelemtanár be­szédét. aki a 141 évvel ezelőt­ti esemény jelentőségét és a mai napig elevenen ható ta­nulságait méltatta, öt köve­tően került sor a tanácsháza falán elhelyezett Kossuth- emléktábla avatására. A jelenlevők sokaságában transzparenseikkel ott voltak a Magyar Demokrata Fórum helvi szervezetének vezetői és tagjai. Pelsöczi László szín­művész mintegy 20 perces zenés-prózai műsora után az MDF helyi szervezete felszó­lította a jelenlevőket, hogy a városi köztemetőben kegyelétr tel adózzanak az 1848—49-'es szabadságharc két főhadna­gyának, Komáromy Alajos­nak és Kardos Istvánnak a sírjánál. Szigetszentmiklóson a tör­ténelmi jelentőségű eseményt színvonalasan együtt ünnepel­ték az MSZMP városi bizott­ságának, a KISZ-nek és a már említett alternatív szervezet­nek a közös szervezésében. Szigctszentmiklós első díszpol­gára, Kossuth Lajos tiszteleté­re tegnap emléktáblát avattak a városban Tohorzóval kezdődött Vácott délelőtt találkoztak azok, aikik a független szerve­zetek által meghirdetett ün­nepségen kívántak részt venni. Diákok Petőfi szobránál Szolgálatban Mikor Vácott, a Kőszentes hídhoz ért a független szerve­zetek mintegy négyszáz fős menete, Veres László rendőr- szakaszvezető leállította a gép­kocsiforgalmat. — Hogy érzi magát az első piros betűs március 15-én? — Sajnos most van az első alkalom. Előbb kellett volna. Már régen így kellene ünne­pelnünk. Mintegy négyszázan lehettek, akik hosszú sorban elindultak a város szélén álló 48-as em­lékműhöz. Ott az MDF képvi­selője, Hajdú Sándor köszön­tötte a jelenlévőket. Délután toborzóval kezdődött a köz­ponti ünnepség. A zeneiskola növendékei dobszóval hívták a város polgárait a Március 15. térre. Ott a Fiesta Színház tagjai adtak műsort. Ez alatt a három paripa türelmetlenül várta, miikor indulhat meg végre az ünnepi felvonulók élén. Az emlékműhöz érve dr. Ka­tona Tamás történészprofesz- szor tartott ünnepi megemlé­kezést, majd elhangzott a füg­getlen demokratikus szerveze­tek 12 pontja is. A Dunakanyar községei kö­zül két helyen, Szobon és Nagymaroson az ünneplésen kívül gyűjtést is rendeztek az országban felállítandó 1848-as emlékmű javára. Megemlékez­tek március 15-ről Kosdon, Bernecebarátiban, Rádon, Vá- mosmikolán, valamint Kemen­cén, Kartalon, Gyömrőn és Pé- celen is. Közös volt a szónokuk A gyermekek is jókedvvel ünnepeltek Ünnepeljünk együtt — szólt a plakátok felhívása Szent­endrén. És valóban nem volt akadálya, hogy a Templom téren délután ötkor kezdődő rendezvényen együtt legyenek Szentendre polgárai, bárme­lyik alternatív szervezethez vagy csoportosuláshoz tartoz­zanak is. Korábban a városi tanács összehívta vezetőiket, s megegyeztek abban, hogy március 15. az ünnep napja, nem pedig a politikai de­monstrációé. Az egyetlen transzparensen, melyet az MDF helyi szervezetének kép­viselői hoztak, három évszám szerepelt: 1848—1918—1956. A megegyezés értelmében az al­ternatív szervezetek vezetői nem mondtak külön ünnepi beszédet. Szentendre tanács­elnöke, dr. Színi István tar­totta a megemlékezést. Csen­des, nyugodt ünnep volt, mél­tó tisztelgés 1848 előtt. A tudósításokat készítették: Árvái Magdolna, Ballai Ottó, Bellér Agnes, Borgó János, Dudás Zoltán, Falusy Zsig- mond, Fiedler Anna Mária. Gér József, Gyócsi László, Halász Erzsébet, Koblencz Zsuzsa, Kovács T. István, Kör Pál, Mátrai Tibor, Móza Katalin, Tóth Béla, Uhrin Edit és Varga Sándor. A fényképeket Erdősi Ágnes, Hancsovszki János és Vimola Károly készítették. az MDF képviselői helyeztek el koszorút. A forradalom és szabadságharc emlékét, jelen­tőségét, máig szóló tanulságait Fábián Bertalan középiskolai tanár, Tallós Emil, az MDF helyi szervezetének képvise­lője és Illés Sándor, a városi pártbizottság titkára idézte föl

Next

/
Thumbnails
Contents