Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám
MEGEMLÉKEZÉSEK PEST MEGYÉBEN (Folytatás a 2. oldalról.) nista polgármesternő vezetésével. Nagykáta már második alkalommal nyert városi címet, ám az 1743-ban kapott státusnak elsősorban jogi és igazgatási okai voltak. Ma azonban valóban egyre inkább központjává válik a település a vonzáskörzetének. Sokáig fehér foltja volt ez a tájék a megye térképének, s tulajdonképpen az utolsó évtized alatt hozta be a lemaradás javát a település. Villányi Miklós az újdonsült város tanácstestületét köszöntve arra figyelmeztetett, hogy március 15-e kapcsán nem erőszakolt a párhuzam; a Dunai konföderáció elve ma is üzenet. Egyetlen nemzet sem lehet nagy a környezők rovására. S egy fiatal város sem fejlődhet egymagában a vonzáskörzet települései nélkül. Üdvözölte a várossá lett Nagykátát Natalina Mengetti, hangsúlyozva, hogy a két település lakóinak barátsága akkor született, amikor nem volt könnyű két eltérő társadalmi rendszerű ország fiainak az ilyen kapcsolatfelvétel. Nagykáta és Alfonsine barátsága azonban kiállt minden próbát. A város polgárai — csaknem négyezren — az 1849. április 4-i tápióbicskei csatában elesett honvédek tiszteletére emelt szobornál emlékeztek a 48-as eseményekre. A helyi társadalmi és politikai szervezetek sorában helyezték a szobor talaozatára az emlékezés virágait a Magyar Demokrata Fórum nagykátai szervezetének képviselői. rofon elé. őt dr. Réti Miklós szemész főorvos • követte, aki az MDF helyi csoportjának színeiben a történelmi párhuzamokat tárta a hallgatóság elé, az elodázhatatlan cselekvést és mindannyiunk nemzetépítő felelősségét hangsúlyozva. Az ünnepköszöntők után a párt-, állami és társadalmi szervek, intézmények képviselői, valamint a jelen lévő honpolgárok fegyelmezett rendben helyezték el koszorúikat és a tisztelet virágait a Kossuth-szobornál. Négy helyszínen zajlott Gyertyákkal a kézben Kicsi volt a színház Erden március 15-én több helyszínen, közel ötszázan emlékeztek meg méltó módon az 1848-as eseményekről. A Magyar Demokrata Fórum Érd és vidéke helyi szervezete két ünnepséget szervezett a Nemzeti Kör irodalmi csoporttal közösen. Az első reggel fél 9-kor kezdődött az Engels utcában, a templom előtti téren, ahol zászlótartóul a fák ágai szolgáltaik, tövükbe virágokat helyeztek az emlé- kezők. A műsorban egykori gimnáziumi diákok, a Nemzeti Kör irodalmi csoport tagjai, korabeli öltözetben, a 141 évvel ezelőtti márciust idéző versekkel, dalokkal, irodalmi részleteikkel szóltak a szabadságról. Harmat Béla az MDF helyi csoportja képviseletében beszélt. Kétszer is elhangzott a Mit kíván a magyar nemzet? című kiáltvány, de míg az első az 1848-as, a második az idei óhajokat sorolta. Ezen ünnepséggel egy időben, 9 órakor kezdődött a sporttelepen a rögbi torna, melynek bevétele a városi és Érd környéki mozgássérült gyerekek táboroztatását segíti. Tíz előtt néhány perccel már mintegy kétszázan gyűltek össze a Független Kisgazdapárt, a HNF és az MSZMP városi bizottsága, valamint a Benta Völgye Tsz Március 15. munkahelyi közössége rendezvényének helyszínén, a Tállya utcai 1848-as emlékműnél, melyet társadalmi munkában újítottak fel, és most avatták fel újra. Ünnepi megemlékezésében Németh István, a Benta Völgye Termelőszövetkezet Március 15. munkahelyi közössegének vezetője szólt az 1848- as Miklós-huszárokról, aki,K hősként szálltak szembe az osztrák sereggel, s e hely vált végső nyughelyükké. A Minaret férfikórus énekétől kísérve helyezték el a megemlékezés koszorúit, a párt-, állami és tömegszervezetek képviselői, virágaikat a jelenlevők. Az MDF másik rendezvénye is 10 órakor kezdődött a Földrajzi Múzeum kertjében, a korábbival azonos programmal, s a virágok ezúttal a magyarok őshazáját kutató Körösi Csorna Sándor szobrához — születésének közelgő évfordulója tiszteletére — kerültek. Nagykőrösön az ünnepség késő délután a múzeumkertben kezdődött. Itt az Arany János Gimnázium és Óvónői Szakiközépiskola növendékei adtak műsort. A résztvevők ezután gyertyákkal a kézben a városközpontban lévő Kos- suth-szoborhoz vonultak, s oda harangzúgásra érkeztek. Rózsás László, a gimnázium igazgatója, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. A koszorúzásban a tanács, a KISZ, az MSZMP, a HNF mellett részt vett a Magyar Demokrata Fórum, a város több intézménye, gazdasági egysége. A megemlékezésen, az ünneplésen részt vett a város valamennyi vezetője. Zeneszóra ébredt Batta Korhű ruhákban Hámori Csaba átadja a városi rangot bizonyító oklevelet Kovács Benőnek A Monori Művelődési Központ színházterme is, előcsarnoka is zsúfolásig telt a várossá avatás ünnepén. A közeli filmszínházba kábelek vezették a képet és a hangot, hogy az ünnepi tanácsülésről kívül rekedtek is lássák-hall- ják, ami történik. __________ N em tanulták Himnuszunk, Szózatunk szövege, zenéje is gyönyörű. A tömeg, amely Monoron a Kos- suth-szobor körül összegyűlt, nem volt „megtámogatva” gépzenével — csak zümmögte a Szózat dallamát. Az idősebb korosztály bátrabban, a fiatalabbak többsége némán, talán csodálkozva, akadozó próbálgatással. Ha mindenki együtt énekelt volna, a főtéren néhány percre eluralkodik a messze zengő dallam. Elfelejtettünk együtt énekelni, alkalmunk sem volt rá, generációk ki sem próbálták, milyen az, amikor nem csak hallgatják, hanem éneklik is a Szózatot, a Himnuszt. Nagy kár . . . K. Zs. Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára mondott ünnepi megnyitót, s adta át Kovács Benő tanácselnöknek a városi rangot bizonyító oklevelet, majd négy fiatal vitte végig a termen a város zászlaját. Nyolcán vették át a városi tanács elnökétől a Monor Községért és Péteri Községért emlékplakettet. A várossá avatás szép ceremóniáját követően az ünneplő közönség a főtéri Kos- suth-szobor elé vonult. Ekkora ünneplő tömeget, ennyi virágot még nem látott az emlékhely ezen az ünnepen. Dr. Varga János, a XI. számú választókerület országgyűlési képviselője mondott beszédet. Délután a művelődési központban folytatódott a várossá avatás ünnepi programja, kiállításokkal, vers- és prózamondó vetélkedővel. Dunakeszi iskoláiban bensőséges ünnepségek keretében emlékeztek meg a történelmi évfordulóról. A Körösi Csorna Sándor Általános Iskola az Ei iléi'. bői áttelepültek javára szervezett nevezési díj ellenében futóversenyt, a Barátság úti lakótelepen. A Park étteremben nyitástól zárásig egész nap korhű ruhákban várták, a múlt században kedvelt italokkal, ételekkel kínálták a vendégeket. Mint annak idején valaha a Pilvax kávéházban. Este, fáklyafénynél indult menet az Alkotmány téri Petőfi-szoborhoz, ahol az iskolák, az állami, a párt- és tömegszervezetek, a fegyveres testületek képviselői helyezték el koszorúikat. A vita sem hiányzott Maga a Tavasz Ráérősen sétáltak a daba- siak a március 15-i ünnepségre: ki a Kossuth-szobor elé, ahol a városi pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ és a Táncsics Mihály Gimnázium tartotta ünnepségét, ki pedig a Kossuth-ház felé igyekezett, ahol a Magyar Demokrata Fórum tagjai gyülekeztek. Az MDF-tagok nem kívántak az MSZMP-vel együtt ünnepelni, mint mondták, azokkal, akik nemrég még tiltották őket. Sérelmezték azt is, hogy — állításuk szerint — a helyi Táncsics Mihály Gimnázium tanulói kényszer hatása alatt, választási lehetőség nélkül voltak kénytelenek ünnepelni. Az MSZMP városi vezetői viszont annak adtak hangot: szívesen ünnepeltek volna együtt a Demokrata Fórum helyi tagságával, sajnálják, hogy nem fogadták el invitálásukat. Leszögezték: a gimnazisták semmiféle kényszer alatt nem álltak, jelenlétük annak köszönhető, hogy a Kossuth-szobor előtti ünnep a gimnázium ünnepe is egyben. E helyszínen, az MSZMP ünnepségén összegyűlt ezerkétszáz főnyi sereglet a Himnusz után dr. Bodó Agnes HNF- titkár ünnepi beszédét hallgatta meg, majd megkoszorúzták a Kossuth- és Táncsics-szob- rot. Ez utóbbi cselekedet szerepelt az MDF helyi csoportjának programjában is, amely előzőleg zenével, tánccal látogatta végig Kossuth Lajos da- basi emlékhelyeit. Idén március idusán mintha maga a Tavasz lopakodott volna közénk. Budaörsön könnyű kiskabátban, felöltőkben jöttek a helybeliek a művelődési házba, hogy részt vegyenek a város állami és tömegszervezetei által az 1848- as szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepségen. Az előadótermet a település iskolásain kívül jó, ha hetvenen töltötték meg. Hogy hová tűntek a többiek? „A kíváncsiság bevitte őket Pestre”, dörmögte egy rendőrtiszt az előcsarnokban. Pedig a budaörsiek minden tőlük telhetőt megtettek. Már március 14-én este a KISZ- szel karöltve fáklyás felvonulást szervezett a Hazafias Népfront. A városon átvonuló fiatalok menete végül Jókai Mórnak és a márciusi ifjaknak tisztelgő —: a művelődési ház falán elhelyezett — emléktáblát koszorúzta meg. Március 15-én ugyancsak a művelődési házban rögtönzött kiállítás várta az érdeklődőket. A 12 pont, valamint a Nemzeti Üjság sokszorosított példányait vihette haza öreg és fiatal, a látogatókra kokárdát tűztek a rendezők. A felkészüléssel tehát nem volt baj, mint ahogy a megemlékezés sem hagyott semmi kívánnivalót maga után. A Himnusz elhangzása után a Petőfi arcképével díszített teremben dr. Kovács József, a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola tanára szólt március 15-ről. Gödöllőn az ünneplők lerótták kegyeletüket az 1843—49- es honvédemlékműnél és a város szülöttének, Török Ignác szobra előtt. Ezt követően tartották meg a városháza előtti téren az ünnepi műsort. Az egybegyűlteket Papp István tanácselnök köszöntötte, beszédet dr. Szigetiig Gábor egyetemi tanár mondott. Az ünneplők, zömmel diákok és fiatalok, innen átvonultak Petőfi Sándor szobrához, ahol a politikai és társadalmi szervezetek, köztük az MSZMP és Virágok a hátizsákban Cegléden már az ünnep előestéjén virágokat tűztek a Kossuth-szobor talapzatánál álló honvédalak hátizsákjába. Másnap délelőtt zengő kórust alkotva szólaltak meg a templomi harangok. A Fő téren talán soha nem sorakozott fel ekkora tömeg. A szavalat és a zenés műsor után elsőként az MSZMP képviseletében dr. Lakos László tsz-elnök állt a szónoki mikA százhalombattai ünnepség színhelye a Barátság Művelődési Központ volt, ahol egész napos programsorozaton idézték fel a 141 esztendővel ezelőtti eseményeket. Délután a város fiatalsága Batta vezetőivel találkozott fórum keretében. Az ünnepség fénypontja az irodalmi est volt, amelyen az 1848-as, 1849-es parlamenti beszédekből mutattak be válogatást. Tisztelet Kossuthnak Szigetszentmiklóson, a tanácsháza előtt több százan hallgatták meg Juhász Antal nyuedíjas történelemtanár beszédét. aki a 141 évvel ezelőtti esemény jelentőségét és a mai napig elevenen ható tanulságait méltatta, öt követően került sor a tanácsháza falán elhelyezett Kossuth- emléktábla avatására. A jelenlevők sokaságában transzparenseikkel ott voltak a Magyar Demokrata Fórum helvi szervezetének vezetői és tagjai. Pelsöczi László színművész mintegy 20 perces zenés-prózai műsora után az MDF helyi szervezete felszólította a jelenlevőket, hogy a városi köztemetőben kegyelétr tel adózzanak az 1848—49-'es szabadságharc két főhadnagyának, Komáromy Alajosnak és Kardos Istvánnak a sírjánál. Szigetszentmiklóson a történelmi jelentőségű eseményt színvonalasan együtt ünnepelték az MSZMP városi bizottságának, a KISZ-nek és a már említett alternatív szervezetnek a közös szervezésében. Szigctszentmiklós első díszpolgára, Kossuth Lajos tiszteletére tegnap emléktáblát avattak a városban Tohorzóval kezdődött Vácott délelőtt találkoztak azok, aikik a független szervezetek által meghirdetett ünnepségen kívántak részt venni. Diákok Petőfi szobránál Szolgálatban Mikor Vácott, a Kőszentes hídhoz ért a független szervezetek mintegy négyszáz fős menete, Veres László rendőr- szakaszvezető leállította a gépkocsiforgalmat. — Hogy érzi magát az első piros betűs március 15-én? — Sajnos most van az első alkalom. Előbb kellett volna. Már régen így kellene ünnepelnünk. Mintegy négyszázan lehettek, akik hosszú sorban elindultak a város szélén álló 48-as emlékműhöz. Ott az MDF képviselője, Hajdú Sándor köszöntötte a jelenlévőket. Délután toborzóval kezdődött a központi ünnepség. A zeneiskola növendékei dobszóval hívták a város polgárait a Március 15. térre. Ott a Fiesta Színház tagjai adtak műsort. Ez alatt a három paripa türelmetlenül várta, miikor indulhat meg végre az ünnepi felvonulók élén. Az emlékműhöz érve dr. Katona Tamás történészprofesz- szor tartott ünnepi megemlékezést, majd elhangzott a független demokratikus szervezetek 12 pontja is. A Dunakanyar községei közül két helyen, Szobon és Nagymaroson az ünneplésen kívül gyűjtést is rendeztek az országban felállítandó 1848-as emlékmű javára. Megemlékeztek március 15-ről Kosdon, Bernecebarátiban, Rádon, Vá- mosmikolán, valamint Kemencén, Kartalon, Gyömrőn és Pé- celen is. Közös volt a szónokuk A gyermekek is jókedvvel ünnepeltek Ünnepeljünk együtt — szólt a plakátok felhívása Szentendrén. És valóban nem volt akadálya, hogy a Templom téren délután ötkor kezdődő rendezvényen együtt legyenek Szentendre polgárai, bármelyik alternatív szervezethez vagy csoportosuláshoz tartozzanak is. Korábban a városi tanács összehívta vezetőiket, s megegyeztek abban, hogy március 15. az ünnep napja, nem pedig a politikai demonstrációé. Az egyetlen transzparensen, melyet az MDF helyi szervezetének képviselői hoztak, három évszám szerepelt: 1848—1918—1956. A megegyezés értelmében az alternatív szervezetek vezetői nem mondtak külön ünnepi beszédet. Szentendre tanácselnöke, dr. Színi István tartotta a megemlékezést. Csendes, nyugodt ünnep volt, méltó tisztelgés 1848 előtt. A tudósításokat készítették: Árvái Magdolna, Ballai Ottó, Bellér Agnes, Borgó János, Dudás Zoltán, Falusy Zsig- mond, Fiedler Anna Mária. Gér József, Gyócsi László, Halász Erzsébet, Koblencz Zsuzsa, Kovács T. István, Kör Pál, Mátrai Tibor, Móza Katalin, Tóth Béla, Uhrin Edit és Varga Sándor. A fényképeket Erdősi Ágnes, Hancsovszki János és Vimola Károly készítették. az MDF képviselői helyeztek el koszorút. A forradalom és szabadságharc emlékét, jelentőségét, máig szóló tanulságait Fábián Bertalan középiskolai tanár, Tallós Emil, az MDF helyi szervezetének képviselője és Illés Sándor, a városi pártbizottság titkára idézte föl
