Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám
PEST MEGYEI VILP.G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK MÁRCIUS 15-ET UNMMPUTt AZ ORSZÁG Méltóságteljes emlékezés a nemzet tavaszára Március idusa az idén immár piros betűs nemzeti és állami ünnep, amely a nemzeti összetartozás, az egymásrautaltság es az összefogás jelképe. Egyben lehetőség arra, hogy mindenki leLkiismerete szerint, gondolkodásmódjának megfelelően, a maga módján ünnepeljen. Ezeknek a gondolatoknak a jeg3ében tegnap országszerte megemlékeztek az 1843. március 15-ei eseményekről. Budapesten a Hősök terén, fél 9-kor kürtszók jelezték az ünnepség kezdetét. A felsorakozott díszszázad parancsnoka jelentést tett a térre érkező Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének, aki Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter társaságában cllépett a díszelgő katonák sorfala előtt. A Himnuszt követően Straub F. Brúnó, Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és Jakab Róbertné aleínök helyezték el a szabadságharc hőseinek tiszteletére emelt emlékművön a koszorúkat. A Minisztertanács nevében Németh Miklós kormányfő és Med- gyessy Péter miniszterelnök-helyettes koszorúzott. Az ünnepség ezután a Kossuth téren folytatódott. A Kossuth-szobornál Straub F. Brúnó, Sarlós István, Németh Miklós és Medgyessy Péter helyezte el a megemlékezés virágait. Itt a kormány számos tagján, s az állami és társadalmi szervezetek képviselőin, valamint a főváros lakosságán kívül megjelentek a budapesti diplomáciai képviseletek tagjai is. Délelőtt került sor a múzeumkerti nagygyűlésre is, amelyet az MSZMP, a HNF és a KISZ közösen szervezett. Ezt megelőzően a Bem téren, a Batthyány-örökmécsesnél és a Petőfi-szobornál került sor ünnepségekre. Mindhárom helyszínen a HNF, az MSZMP és a KISZ képviselőin kívül a különféle pártok, társadalmi szervezetek tagjai is koszorúzást tartottak. A Nemzeti Múzeumnál délelőtt 11 órakor kezdődött a nagygyűlés. Az ünneplő tömeget Huszár István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára köszöntötte, majd Ruttner György, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom elnökségi tagja lépett a mikrofonhoz. Öt Vörös Vince, a Független Kisgazdapárt társelnöke követte, majd Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter mondott ünnepi beszédet. A nagygyűlés végén felcsendült a Szózat, majd a résztvevők a Múzeumkertben lévő emléktáblánál elhelyezték a főváros és Pest megye lakói nevében a megemlékezés virágait. Ezután az érdeklődők sokasága a Petőfi-szoborhoz vonult. Itt harmincegy független szervezet megemlékezésére került sor. A beszedeket követően a tömeg a nemzetiszínű zászlók alatt a Szabadság térre ment. A Magyar Televízió épületének jelképes lefoglalására több tízezren érkeztek ide, ahol Cserhalmi György színművész olvasta fel a 31 független szervezet által aláírt 12 pontot. Ezután Csengcy Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja lépett a mikrofonhoz. Beszédét követően a tömeg egy része a Kossuth térre, mások a Batthyány-, örökmécseshez vonultak, s mindkét helyszínen a különféle szervezetek és pártok képviselői tartottak beszédet. A budapesti ünnepségsorozat délután és az esti órákban is folytatódott. Pest megye városaiban és számos településén is megemlékeztek a 141 évvel ezelőtti eseményekről. Szűkebb pátriánk kiemelkedő eseménye volt, hogy városavató ünnepségekre is sor került. Monoron Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára volt az ünnepi szónok. Ráckevén dr. Gál Zoltán belügyminiszter- helyettes, míg Nagykátán dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter vett részt a városavató ünnepségeken. A független szervezetek fővárosi rendezvényeiről, valamint a Pest megyei megemlékezésekről lapunk 2. és 3. oldalán adunk részletes tájékoztatást. Akarjuk a jót, vállaljuk a küzdést! A Nemzeti Múzeumnál sorra került nagygyűlés kezdetén — 11 órakor — harang kondult. A múzeum oszlopai között díszegyenruhás katonák sorakoztak fel, kezükben a nemzeti színű lobogóval. Fanfárok hangja harsant, majd a Himnusz dallamára felvonták a szabadságharc zászlaját. A Huszár István megnyitó szavai után felszólaló Ruttner György a többi között azt hangsúlyozta, hogy a Szociáldemokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom képviselői azért vesznek részt ezen a nagygyűlésen, mert március 15-ét olyan szent ünnepnek tartják, amelyen együtt kell ünnepelni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szociáldemokrácia együtt menetelne a Magyar Szocialista Munkáspárttal. Vörös Vince kiemelte: 1848. március 15-ének üzenete egyaránt szól a hatalom birtokosainak, szól a szerveződő pártoknak és a létező független szervezeteknek. Történelmi feladatunk mindnyájunknak az igazi demokrácia megvalósítása. 40 év után végre szabad, méltóságteljes, tiszta ünneplésben kapcsolódhat össze a nemzet, abban a hitben és reményben, hogy minden becsületes magyar állampolgár számára küzdelmes, nehéz munkával ugyan, de egyenlő jogokat és életszínvonalat tudunk biztosítani — mondotta egyebek között. Nyers Rezső e szavakkal kezdte beszédét: — Honfitársak, barátaim! Egybegyűltünik, hogy tisztelegjünk 1848. március 15-ének évfordulóján, hogy hitet tegyünk: a márciusi eszmék élnek és élni fognak a holnapi Magyarországon. A dicső napot most új fény, a politikai megújulás fénye világítja meg, hozza közelebb nemzetünk egészéhez, annak minden részéhez. Mostantól azon leszünk, hogy március 15. ne elkülönítő, hanem közmegegyezést formáló erőként munkáljon, olyan szimbólumként, amit azonos hőfokon, közös felelősséggel ünnepelhetnek a szocializmus, a demokrácia, a vallás, a felvilágosult nemzeti gondolkodás hívei — mondotta a szónok, majd így folytatta: — A márciusi eszmékből nem kevés feladatot a ma élő nemzedék örökölt, mi, valameny- nyien. Hazánkban a néphatalmat új módon, jobban és teljesebben kell érvényre juttatni az eddiginél, a márciusi eszmék iránymutatóan segítenek ebben. Felismertük, megtanultuk. hogy népjogokat nem elég az élcsapat közvetítésével gyakorolni, mert az élcsapatból könnyen élcsoport lesz, s a hatalom tekintélyuralommá merevedhet. Március figyelmeztetése intő számunkra ma is: a nemzeti lét csak vegetál, ha nem alapozódik a függetlenség elvére, ha külső befolyás nyomja el a többség akaratát, vagy ha külső nyomástól válik akaratgyengévé a honi kormányzás. Történelmünk arra tanít, hogy a nemzeti függetlenség nem függhet a körülményektől, az önmagában veit érték, és a hiányát nem menthetik a körülmények. A nemzeti függetlenségről sohasem gondolkodhatunk másként, mint Kossuth Lajos, aki így figyelmeztetett: „ha a kisebb nemzetek a nagyhatalmak általi elnyeléstől meg nem óvatnak, Európában nem lesz szabadság”. De az óvás, a védelem önmagában kevés. Pillanatra sem feledhetjük kelet- közép-európai kötelességünket és felelősségünket, nem szűnhetünk meg együttérezni a határainkon túl élő magyarsággal. Ugyanakkor jövőnket a nemzetek közösségében gondolkodva építhetjük sikeresen. Azt sem feledhetjük, hogy a politika, a gazdaság, a műveltség édestestvérek a nemzeti létezésben, sorsuk egymáshoz kötődik. Vagy előrehaladást mutatnak, vagy egy helyben to- pogást, de mindig együtt vanZászlófelvonás a budapesti Múzeumkertben tartott nagygyűlésen. gyázzunk, hogy ne váljék viszálykodássá, célja és értelme a közjó keresése legyen. A reformok politikája nemzetünk fejlődésének a hatóereje ma, és még sokáig az lesz. Sokáig, mert sok a tennivaló, mert végesek, nem határtalanok a lehetőségek, mert igazán szabadok ezután is csak az idő kiterjedésében, a jövő formálásában lehetünk. Fogadjuk meg Széchenyi egykori tanácsát a reformerek okulására: „mindig tudni, mikor kell felhúzni a vitorlát, mikor vesztegelni, mikor hor- golyt vetni’’. Haladjunk most felhúzott vitorlával, mert ennek van itt az ideje, közben vigyázzunk arra is, hogy hajónk jól feküdjön a vízen és jól vegye a kanyarokat. Minél többen legyünk, akik a jót akarjuk, akik a küzdést is vállaljuk érte! A Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány együttműködésre, szövetségre hívja a magyar haladás minden hívét és támogatóját. Együttműködésre a válság elhárításáért! Együttműködve a távlatos reformok sikerre viteléért! Együttműködésre a gazdasági és társadalmi fellendülésért! Együttműködésre a nemzeti sajátosságoknak megfelelő demokratikus szocializmusért! Vállaljuk tiszta szívvel a márciusi örökséget! Éltesse azt a szív, a gondolat és a tettek sokasága — zárta ünnepi beszédét Nyers Rezső., nak, és csak együtt boldogulhatnak a korszerűsödés útján. A politikai cél nem versenyezhet a gazdasági céllal, egyik sem előbbre való a másiknál, de egyik sem hátrébb való, mint a másik, s mindkettő függő viszonyban van a műveltséggel. A három nyomvonalon együtt juthatunk előre. Mai reformpolitikánkkal új utat vágunk a történelmi magyar jövő felé, számolva azzal, hogy az úttörés során sok-sok nehézséggel kell megbirkózni. Erős lélekre van szükségünk, jó politizálásra ahhoz, hogy az érdekek és a nézetek sokféleségéből egyirányú cselekvés formálódhasson. Fel kell ismernünk, hogy sok mindenben nem léptünk még igazán a boldogulás útjára, még a válságok buktatóin igyekszünk átjutni, a bürokrácia bozótján is át kell küzdeni magunkat, hogy odajuthassunk. Mindez vitával jár, vitát igényel politikáról, társadalomról. A felelős vita meggyőződésünk szerint előrevisz, de viV ' Interparlamentáris konferencia Tisztelet a magyar népnek A csaknem száz országból érkezett törvényhozók szerdán megkezdték egy újabb napirendi pont vitáját. Arról tárgyalnak, hogyan segítsék elő a törvényhozók a gyarmatosítás teljes felszámolását, a fajüldözés, a faji elkülönítés megszüntetését, a nemzetiségek, az etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesítését. Előzőleg a konferencia befejezte vitáját a gyermekek jogait rögzítő új nemzetközi konvencióról, a parlamentek ezzel kapcsolatos feladatairól. Mivel rendkívül sok felszólaló kívánta véleményét kifejteni, a konferencia napirendjére éjszakai ülést is kitűztek. A szerdára virradó éjjel befejezett vita után megválasztották a szerkesztőbizottságot, amely a törvényhozók közös álláspontját fogalmazza meg. A bizottság tagja lett Szent- ágothai János akadémikus, a magyar IPU-csoport tagja is. A végleges állásfoglalást a konferencia zárónapján fogadják el. A szerdai vita előtt Igen sok nemzeti csoport és állam- csoport terjesztette be írásban határozati javaslatát, memorandumát. Az IPU magyar csoportja által beterjesztett memorandum egyebek között leszögezi: a világ békéje és biztonsága szempontjából alapvető fontosságú, hogy mindenütt alkotmányosan és átfogóan biztosítsák valamennyi emberi jog érvényesítését, a politikai, az állam- polgári, a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok maradéktalan megvalósítását. A memorandum részletesen állást foglal a gyarmatosítás felszámolása, a fajüldözés és a faji elkülönítés maradványai ellen vívott küzdelem valamennyi időszerű kérdésében. Lakossági segiiséggel Űj telefonvonalak Mindennapi beszédtémánk a Magyar Posta. Tény, hogy egyre sürgetőbb műszaki szolgáltatásának javítása. Siristye Mihálytól, a Buda- pestvidéki Postaigazgatóság távközlési igazgatóhelyettesét^ megtudtuk, hogy a megye távbeszélőközpontjai csak részben automatizáltak, mint például Vác és körzete. Teljesen automatizáltak, úgynevezett crossbar rendszerűek a központok Pilisvörösváron és vidékén. Részlegesen önműködő berendezések Érden és környékén üzemelnek. Jó, de nem mindig kielégítő Ráckeve és Szigetszentmiklós ellátása, viszont Dabast és Ceglédet egyáltalán nem tudjuk crossbaron hívni. Pilisvörösváron, Érden és Sződligeten forgalmi és vonalkapacitás-bővítést terveznek. Az emberek nem értik, vajon miért nem lehet újabb telefonkészülékeket bekapcsolni egy adott központ „vérkeringésébe”. Azért, mert azok működőképességének is van határa. Ha azt túllépnék, akkor még több panasz érkezne. A posta először az automatizálás kiterjesztésére, a központok bővítésére törekszik, s csak azután a hálózatfejlesztésre. Ám a pénz sok esetben kevés. Több Pest megyei településen önerős távbeszélőhálózatfejlesztés indult meg. Pilisbo- rosjenő és Üröm 13 millió forintot adott, és hasonló törekvés tapasztalható Pomázon is. A legnagyobb mértékű az önerős hozzájárulás Szigetszent- miklóson: 32 millió forintot ünneplő tömeg a Nemzeti Múzeum kertjében költenek a hálózat bővítésére. A helyi tanácsok mindenütt támogatják az akciót. A lakosságnak állomásonként 30—35 ezer forintot kell fizetnie. Az agglomerációs területeken is sürgetőbbé vált a fejlesztés. A kormány és a főváros döntése értelmében a Magyar Postának — gyorsított program keretében — három góckörzetet kell teljesen automatizálnia: Gödöllőt, Érdet és Dabast. A tanulmányterveket most készítik. A kivitelezés hatmilliárd forintba kerül, mai árakon. Tervezik a túrái központ éjjel-nappali szolgálatának bevezetését is. Gödöllőn egyébként már a harmadik „konténer” próbaüzemére készülnek. Ezzel háromezer igényt elégítenek majd ki. Tavaly adták át a kerepestarcsai crossbarközpontot. Ugyanitt lakossági hozzájárulással 600 előfizetőt kapcsolnak be az év végéig. Ve- csésen és Gyomron helyi automatizálással javítják a szolgáltatás színvonalát. A megyében 70 olyan telefonfülkét szeretnének felszerelni, melyekből az ország bármely része közvetlenül hívható. Ezek után egyetlen kérdés marad: számíthatunk-e arra, hogy valamennyi panasz megszűnik az említett központok üzembe állításával? Ilonka Mária Lezuhant két repülőgép A levegőben összecsúsztak Kedden az esti órákban kiképzési feladat végrehajtása közben, Báta térségében, a Magyar Néphadsereg két harci repülőgépe „géppárban végrehajtott manőver közben összecsúszott”, melynek következtében lakatlan, illetve mező- gazdasági művelés alatt álló területre zuhant. A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályától szerdán kapott információ szerint a repülőgép-vezetők katapultáltak, azonban mindketten megsérültek, s jelenleg kórházi kezelés alatt állnak. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint repülési feladatukat felhőben, bonyolult körülmények között hajtották végre, a baleset e közben, eddig ismeretlen okokból következett be. A minisztérium köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a felkutatási és mentési munkálatokban segítséget nyújtottak. í A magyar nemzeti ünnepen is folytatta munkáját í Budapesten a 81. interparlamentáris konferencia. Szá- $ mos külföldi vendég, parlamenti képviselő tekintette £ meg a március 15. évfordulóján megtartott ünnepsége- két. 1. MacLearí új-zéíandi képviselő javaslatára a dél- £ előtti ülést korábban zárták be, hogy a küldöttek „ki- fejezhessék szolidaritásukat a magyar néppel, amely ma £ Petőfi Sándor emlékét idézve vonul fel, és tisztelettel í adózzanak a magyar nemzeti ünnepnek”.
