Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-16 / 64. szám

2 1989. MÁRCIUS 16.. CSÜTÖRTÖK Az SZKP KB ülése a népképviseleti kongresszus előtt Száz küldött titko / MEGEMLÉKEZÉSEK PEST MEGYÉBEN Moszkvában szerda délelőtt megkezdte ülését a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A tes­tület ülésén két napirendi pont szerepel. Most választják meg a párt 100 képviselőjét a népképviseleti kongresszusba, s ugyancsak a szerdán kezdő­dött tanácskozás tekinti át a párt agrárpolitikájának kérdé­seit. A KB-ülésre meghívást kap­tak a szövetséges köztársasá­gok pártjai központi bizottsá­gainak első és másodtitkárai, a határterületi és területi párt- bizottságok első titkárai, a köztársasági legfelsőbb taná­csok elnökségének és a kor­mányoknak az elnökei, mi­niszterek, katonai vezetők, to­vábbá a párt azon képviselő- jelöltjei, akik nem tagjai a KB-nak, valamint mezőgazda- sági dolgozók, vezetők, tudó­sok. Az SZKP Központi Bizott­ságának szerdai ülésén — el­ső napirendi pontként — meg­választották azt a 100 küldöt­tet, aki a Szovjetunió Kom­munista Pártjának képviselő­jeként kerül be a teljes ösz- szetételében március 26-án megválasztandó törvényhozás­ba, a népképviseleti kong­resszusba. A titkos szavazás eredményét ismertetve Valen- tyin Koptyug akadémikus, a párt választási bizottságának elnöke közölte, hogy mind a száz ’ jelölt megkapta a kül­dötté váláshoz szükséges sza­vazattöbbséget Valentyin Koptyug részlete­sen ismertette a jelöltek tár­sadalmi összetételét, s megál­lapította, hogy az tükrözi a párttagság összetételét, hogy a küldöttjelöltek képviselik a párt soknemzetiségű jellegét, minden szövetséges^ köztársa­ság, összesen 23 nemzetiség képviselői szerepelnek a száz nevet tartalmazó listán. Be­szélt a bizottsági elnök arról is, hogy január óta a párt je­löltjei az ország rpinden tá­ján találkoztak a választók­kal, akikkel országos nagy ügyektől a helyi problémákig mindenről szót ejtettek. A titkos szavazás eredmé­nyének ismertetése után a megválasztott küldötteket a KB-ülésen elnöklő Mihail Gor­bacsov főtitkár (aki maga is most vált a törvényhozás kül­Ceausescu-ellenes röplapok készítése és terjesztése vádjá­val a román hatóságok letar­tóztattak három újságírót és egy nyomdászt — jelentette be az Amnesty International, amely segélykérő felhívást ka­pott a letartóztatottaktól. Az emberi jogok megvalósu­lását figyelemmel kísérő Am­nesty International NSZK-beli tagszervezete kedden számolt be a Romániából érkezett se­gélykérésről. A Securitate, a román titkos- rendőrség január 25—27-én tartóztatta le Petre Mihai, Anton Uncu, Mihai Creanga újságírókat és Alexandru Ghir roiu nyomdászt. Azzal vádol­ják őket, hogy olyan röplapo­döttévé) üdvözölte. Az ülés résztvevői az első napirendi pont lezárásaként elfogadták azt a határozatot, amely a küldötteknek szóló választói utasításokat tartalmazza. A szerdai ülésnap második felében az SZKP agrárpoliti­kájának időszerű feladatairól szóló előterjesztés előadója Mihail Gorbacsov volt. A falu gazdasági viszonyai­nak átalakítását nevezte a korszerű agrárpolitika kulcs­kérdésének Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára hang­súlyozta: ennek lényege, hogy a parasztság széles körű lehe­tőségeket kapjon az önállóság, a vállalkozói kedv és a kezde­ményezőkészség kibontakozta­tására. Mindez feltételezi a sokrétű gazdálkodási formák, az önelszámolás meghonosítá­sát. a bérleti rendszer elter­jesztését — tette hozzá. Gorbacsov a KB-ülésen megerősítette azt a — Moszk­vában már korábban is rebes­getett — javaslatot, hogy szüntessék meg az állami ag­ráripari bizottságot, s helyette hozzák létre a kormány mel­lett működő élelmezési és fel- vásárlási állami bizottságot. Ezzel összefüggésben a főtitkár sürgette a mezőgazdasági irá­nyítás egész rendszerének mi­A brit diplomácia vezetője. Sir Geoffrey Howe meghívá­sára kedden este Londonba érkezett Várkonyi Péter ma­gyar külügyminisztert szer­dán reggel London főpolgár­mestere, Sir Christopher Col­lett üdvözölte a brit főváros­ban. A délelőtt folyamán Várkonyi Péter ellátogatott a Barbican Centre-be, ahol Patrick Ren- ney, a színház-, film-, zene- és képzőművészeti központ el­nöke tájékoztatta a külügymi­nisztert az évszázad egyik leg­rangosabb londoni magyar mű­vészeti fesztiváljának előkészü­leteiről. Várkonyi Péter útja ezt követően a brit külügymi­nisztériumba vezetett, ahol megkezdte hivatalos tárgyalá­sait vendéglátójával, Sir Geoff­rey Howe-val. A lendületesen fejlődő magyar—brit kapcsola­kat készítettek és terjesztettek, amelyeken Nicolae Ceausescu- val szembeni ellenállásra szó­lították föl az ország népét. Az Amnesty International beszámolója szerint a titkos- rendőrség központjába beszál­lított négy személynek nem engedték meg, hogy ügyvédet vegyenek igénybe. A szervezet a korábban megismert esetek alapján biztosra veszi, hogy ezek a letartóztatottak is testi bántalmazásnak és lélektani nyomásnak vannak kitéve. A hatóságok nyomást gyako­rolnak a lefogott személyek családtagjaira, köztük a gye­rekekre is, akiket esetenként éjszaka hallgattak ki — kö­zölte az Amnesty Internatio­nal. előbbi átalakítását, a fennálló adminisztratív vezetés meg­szüntetését. Annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy e téren is lényegesen erősíteni kell a köztársaságok önállósá­gát. A főtitkár kitért a mezőgaz­dasági és élelmiszer-árképzés kérdésére is, s közölte: 1990. január 1-jétől új, a korábbi­nál jóval rugalmasabb mező- gazdasági felvásárlói árrend­szer bevezetését tervezik. Az alapvető élelmiszerek kiskeres­kedelmi ára ugyanakkor az el­következő két-három évben a jelenlegi szinten marad. Gorbacsov a valós tapaszta­latok, következtetések levoná­sának igényével beszédében részletesen vizsgálta a szovjet mezőgazdaság történelmi fejlő­dését, külön is rávilágítva arra. micsoda károkat okozott a lenini agrárpolitikától való el­térés, a gazdasági törvények figyelmen kívül hagyása és a termelés-cser e-elosztás folya­mataiba történt voluntarista beavatkozás. A szovjet főtitkár külön is elítélte a sztálini évek mezőgazdasági politikáját, amely a fentieken kívül egye­bek között erőszakos módsze­rekkel és erőltetetten vitte véghez a mezőgazdaság kol­lektivizálását tokról és a kelet—nyugati pár­beszéd alakulásáról tartott megbeszélések folytatódtak a munkaebéden, amelyet Sir Geoffrey Howe adott Várkonyi Péter tiszteletére. A magyar diplomácia veze­tője délután az oktatási mi­nisztériumban tett látogatást,' majd a Westminster palotában az alsóház külügyi bizottságá­nak vezetőjével és tagjaival találkozott. HÍRÜNK A VILÁGBAN • Az ismét nemzeti ünneppé nyilvánított március 15-e méltó ke­retek között történt megtartását hangsúlyozta budapesti helyszíni tudósításában a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióadó- mása. Az NSZK-ban is széles körben figyelemre méltatott nemzeti ünnepről, a felvonulá­sokról szólva a nyugatnémet tudó­sító jelentésében emlékeztetett: az ünnepséget a párt és „a pártonkí- vülieket tömörítő’* Hazafias Nép­front szervezte. A tudósítónak feltűnt, hogy a rendőrök is nemzeti színű kokár­dát viseltek, és mindenkor csak ott voltak láthatók, ahol a közle­kedés irányítása szükségessé tette jelenlétüket. Március 15-ről, illetve a magyar megúiulás folyamatáról nagy tu­dósításban emlékezett meg szer­dán a Handelsblatt, az NSZK pénz­ügyi-gazdasági köreinek vezető új­ságja is. • Ausztriában március 15. alkal­mából több ünnepi megemlékezés volt. Szerdán délelőtt az osztrák fővárosban Nagy János bécsi ma­gyar nagykövet és a nagykövet­ség munkatársai koszorút helyez­tek el a Széchenyi István herren- gassei szülőházának falán lévő emléktáblánál. Ugyancsak megko­szorúzták Bécs Döbling kerületé­ben. az egykori elmegyógyintézet kertiében lévő Széchenyi-emlék- táblát is, amely azt örökítette meg, hogy a nagy magyar reformpoliti­kus ebben az épületben lakott 1848. szeptembertől haláláig, 1860 áprilisáig. • Ünnepi megemlékezést tartot­tak szerdán az 1848. márciusi ma­gyar forradalomról olaszországi emlékhelyeken: az Olasz—Magyar Baráti Társaság, a magyar nagy- követség és kereskedelmi kiren­deltségek képviseletében koszorút helyeztek el Milánóban, a híres Ambrosiana könyvtár udvarán ál­ló Petőfi-szobornál (Ferenczy Bé­ni alkotása), valamint Kossuth La­jos torinói emlékművénél. 9 Lázadó tavasz címmel közöl cikket szerdai számában az Ote- csesztven Front bolgár napilap Magyarországról. A szerző — Szto- jan Radev professzor, aki Buda pesten lett a történettudomány doktora, maid a Bolgár Kultúrál' és Tájékoztató Központ igazgató­jaként is hosszú éveket töltött fő városunkban — méltatja március 15-ének, mint az 1848—1949-es ma­gyar forradalom kezdetének je­lentőségét. A sumeni Kossuth-szobornál Sí­pos István, a Szófiai Magyar Kul­turális Intézet igazgatója helyezte el diplomáciai képviseletünk nevé­ben az emlékezés virágait. • A Csehszlovákiai magyarok is megemlékeztek március 15-ről. Pozsonyban szerdán a Csemado.k városi bizottsága tartott ünnepi koszorúzást a ligetfalui parkban. Petőfi Sándor szobránál. A meg­emlékezésen, amelyen több ezer ember vett részt, Püspöki Nagy Pé­ter történész mondott ünnepi be­szédet. BUKAREST KIRAKA JPERT AKAR? A Th“i Daily Telegraph szerdai Jelentése szerint az előjelek arra mutatnak hogy a román vezetés kirakatpert készít elő a Ceausescu éltükhöz intézett nyílt levél egyik aláírójának fia ellen at egjre inkább elszigetelődő kormányzat belső el­lenzékének elhallgattatására. A londoni lao rámutat, hogy Mirceau Raceanu, volt magas rangú külügyi tisztviselőt és feleségét még január 31-én vet­ték őrizetbe a román állambiztonsági hatóságok, amikor a házaspár a bukaresti amerikai nagykövet rezidenciáján ren­dezett filmbemutatóra ment, de csak most, a nagy visszhan­got kiváltó nvílt levél közreadása után emelték a kémkedés vádját az államfő politikáját bíráló veterán kommunista fia eile"1. Mirceaa Raceanu korábban a román külügyminisztérium észak-amei ike főosztályának igazgatója volt. Apja, lan Ra- ceanu egyike volt a „hatoknak”, akik a múlt héten Nicolae Ceausescu elnökhöz intézett nyílt levelükben követelték a falu- romboláii program azonnali feladását és tiltakoztak az em­beri Jogok, a/ alkotmányosság és a nemzetközi kötelezettsé­gek súlyos megsértései, illetve a román Ipar és mezőgazdaság tönkretétele ellen. Egy nyomdász, hamm újságíró Romániai letartóztatások Lendületesen fejlődő kapcsolatok' Várkonyi Péter Londonban ízlelgetik a szót Szikrázó napsütésre ébredt tegnap reggel Ráckeve. Ünne­pi díszbe öltöztek az utcák, csípős tavaszi szél kapott a magyar trikolórba, aranyeső­bokrok bontották ki sárga vi­rágaikat és a szelíd Dunát bar­kák öltöztették díszbe. Méltó volt hát a környezet is Rác­keve kettős ünnepére. Itt ugyanis nemcsak a negyven- nyolcas hősökre emlékeztek az emberek, hanem ünnepélyes tanácsülésen vehették át a vá­rossá nyilvánító oklevelet is. Kora délelőtt sokan gyüle­keztek az Ady Endre Gimná­zium előtt. A zászlókon Kos- suth-címer ékeskedett, az em­berek ruháján kokárda. Az ünnepi beszédet dr. Vona Fe­renc országgyűlési képviselő tartotta, majd a diákok iroda'- mí összeállítása következett. A 48-as hős. Ács Károly szobrát demokratikus egyetértésben koszorúzták meg Ráckeve ta­nácsa, a társadalmi s politikai szervezetek az üzemek, s a ja­nuárban megalakult helyi MDF képviselői. A megemlékezés után ke­rült sor a Savoyai-kastély ku-. polatermében az ünnepélyes tanácsülésre. Az elnökség tag­jai között helyet foglalt dr. Gál Zoltán belügyminiszter­helyettes, Lénárd László, a megyei oártbizottság titkára, Balázs Gézáné, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Romhá- nyi András, a megyei HNF- bizottság titkára s a város ve­zetői. Raffay Béla tanácselnök nyitotta meg a tanácsülést. — Nem olv régóta ízlelget­jük a szót: Ráckeve város, s ismerkedünk az érzéssel, mit jelent a jogállás változása te­lepülésünk életében — mon­dotta üdvözlőbeszédében a ta­nácselnök. A megha'arozás tu­dományos eszközökkel, minő­sítő kategóriákkal írja körül a jellemző tényezőket. A mi fel­adatunk, hogy mindezt meg­töltsük tartalommal, szépség­gel, büszkeséggel. A falut vá • rossá a bénne élő ember teszi. Ezután dr. Gál Zoltán bel­ügyminiszter-helyettes átadta a várossá nyilvánításról szóló oklevelet Raffay Bélának. Me­leg szayakkal beszélt arról, hogy az új városban élő embe­rek gondolkodása a történelmi folyamatosságot őrzi. Tizenkét órára, a déli harang­szóra a Március 15. tér, az Er­zsébet híd pesti hídfője és a Duna-korzó zsúfolásig megtelt az ünneplőkkel, aikik a 31 füg­getlen szervezet megemlékezé­sére jöttek a Petőfi-szoborhoz. A harangszót követően a tö­meg elénekelte a Himnuszt. A magyar reformkor és a sza­badságharc nagy alakjainak, köztük Petőfi Sándornak, Szé­chenyi Istvánnak a szavait idézte az ünnepi beszédben Filó Sarolta színművész, Vígh Károly, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnöke, a társaság névadóját idézte többek között, aki 1931-ben mondott ugyanitt beszédet. Mécs Imre, a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottság képviseleté­ben rámutatott arra. hogy a fiatalság igazságos célja érde­kében mindig hangot tudott adni békés demonstrációval forradalmi lendületének. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nem ünnepük együtt a hazai politikai erők, csoporto­sulások, pártok és mozgalmak március 15-ét, így fogalmazott: „külön ünnepelünk, de nem egymás ellen”. A Magyar Televízió épületé­nek jelképes lefoglalására már több tízezren érkeztek a Sza­badság térre, ahol 'először Cserhalmi György színművész olvasta fel a 31 független szer­vezet által aláírt 12 pontot. Mit kíván a magyar nemzet? Szabad, független demokrati­kus Magyarországot! — olvas­ható a felhívás elején. Megfo­galmazzák a követelmények között a valódi népképviseletet és többpártrendszert, a válasz­tások szabadságát és tisztasá­gát: az emberi jogok érvénye­sülését és a bírói függetlensé­get, jogállamot. Követelik a szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot, valamint, hogy az érdekvédelem, a köve­telés és a szolidaritás szabad­ságát ne korlátozzák. Sürgetik a méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi ellen­őrzését. az egyéni és csopor­tos kiváltságok megszüntetését, az emberhez méltó é'et alap- feltételeinek megadását. Szere­pel az ésszerű gazdálkodás, a működő piac, s a tulajdonfor­mák egyenjogúsága. Igénylik a bürokácia és az erőszakappa­rátus leépítését, a munkásőr­ség és az ifjúgárda feloszlatá­sát, Kelet- és Közép-Európa népeinek szabadságot és ön­rendelkezést, s azt. hogy szűn­jék meg Európa katonai, gaz­dasági és emberjogi kettéosz­tása. Semleges, független Ma­gyarországot kívánnak, a szov­jet csapatok kivonását hazánk területéről, s november 7. tör­lését a magyar ünnepek sorá­ból. Szükségesnek tartják, hogy a kormány lépjen fel a nemzetközi fórumokon a ma­gyar kisebbségek védelmében, felelős kisebbségi és menekült- politikát szorgalmaznak. Azt is megfogalmazták, hogy a törté­nelemhamisításnak véget kell vetni, a nemzetnek vissza kell adni címerét. Igazságot 56-nak, tisztességet a forradalom már­tírjainak és nyilvánítsák nem­zeti ünneppé október 23-át — ezzel fejeződik be a független szervezetek 12 pontja. Ezután Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum el­nökségének tagja lépett a mik­rofonhoz. Bejelentette: a füg­getlen politikai szerveződések, pártok ki akarják nyilváníta­ni, hogy a Magyar Televízió az egész nemzeté, s e tulajdon­jogot a jövőben is érvényesíte­ni kívánják, önálló műsorokat követelnek a független pártok­nak, mozgalmaknak és szak- szervezeteknek. A Szabadság térről a tömeg egy része közvetlenül a Kos­suth térre ment. Mások előbb a Batthyány-örökméeseshez vonultak, ahol nemzeüszínű, Kossuth-címeres zászlók dísz­sorfala között elhelyezték az emlékezés, a kegyelet virágait. A Kossuth téren először Orbán Viktor, a Fiatal Demok­raták Szövetségének képvise­lője tartott beszédet Kétségét hangoztatta a hatalom őszin­teségét illetően, és ezzel indo­kolta, hogy a Fidesz nem volt hajlandó a közös ünnep­lésre. A másik Kossuth téri szónok Kis János, a Szabad Demok­raták Szövetségének képviselő­je volt. „Békés átmenetet aka­----------------------------------i---------­r unk, nem újabb nemzeti ka­tasztrófát. Félmegoldásokkal azonban nem érhetjük be" — hangoztatta. Szerinte a válság­ból csak nemzeti összefogás­sal lábalhat ki az ország. A beszédek után — azok nevében és azok helyett, akik nem ünnepelhetik szabadon március 15-ét — a jelenlévők elénekelték a székely him­nuszt. A Kossuth téri megem­lékezés után a menet a Bem térre indult. A Bem-szobomál a Függet­len Kisgazdapárt nevében fel­szólaló Bába Iván beszédében a közép-kelet-európai népek­nek — a közös történelem so­rán kovácsolódott — összetar­tozását hangsúlyozta, s kije­lentette: a régió népeinek együtt kell küzdeniük a jelen­legi politikai, gazdasági és er­kölcsi válságból való kilába­lásért Fónay Jenő, a Politikai Fog­lyok Szövetsége nevében az 1956 utáni ítéletekre emlékez­ve hangsúlyozta: a megbéké­lés, a közmegegyezés — melyet az egész magyar társadalom kíván — nem képzelhető el az 1956-ban történtek tisztázása és az igazságtétel nélkül. A független szervezetek március 15-i ünnepsége Budán a Várban a Magyar Demokra­ta Fórum budai szervezeteinek fáklyás felvonulásával folyta­tódott. A résztvevők megkoszo­rúzták az egykori börtönépü­letben Kossuth Lajos és Tán­csics Mihály emléktábláját. A Magyar Demokrata Fó­rum budai szervezetei a Tán- csics-szobortól a Dísz térre vonultak, ahol Kulin Ferenc. az MDF elnökségének tagja beszédében kiemelte: március 15-e példája arra tanít, hogv a reformokat érlelő hosszú folyamat eredményeit csak egy forradalom szentesítheti. Az igazi forradalom évtizedekig érlelődik a lelkekben, s ami ebből a politikai élet felszí­nére tör. az az összegzés — mondotta. Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ ügyvivő testületének tagja a fáklyás felvonuláson egyebek között azt hangsúlyoz­ta: az új szervezeteknek ide­je lenne felhagyniuk az ellen­ségeskedésekkel. hogy felké­szüljenek az építésre. Külön, de nem egymás ellen Raffai Béla, Ráckeve tanácselnöke átveszi a várossá nyilvánító levelet Gál Zoltántól Fehér folt volt e tájék Ünnepi tanácsüléssel kezdő­dött a megemlékezés Nagyká- tán is. A művelődési ház nagytermében a városi rangot nyert település tanácstag iái, póttanácstagjai előtt dr. Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­ter adta át Akantisz Marcell- nek, a tanács elnökének az er­ről szóló okiratot és a város díszkulcsát. Az elnökségben Nagy Sándorné. a Pest megyei pártbizottság titkára és Ba­logh László, a megyei tanács elnöke s a város vezetői mel­lett foglalt helyet Nagykáta testvérvárosának, az olaszor­szági Alfonsinének delegáció­ja. Natalina Mengetti kommu- (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents