Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
1989. MÁRCIUS 15., SZERDA Fesztiválnyitány holnap Tavaszi napok Szentendrén Ez idén ötödik alkalommal kerül sor Szentendrén a Tavaszi napok rendezvénysorozatára. A már hagyományossá váló kulturális esemény országos jelentőségűvé nőtte ki magát, miután részévé vált a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó Tavaszi Fesztiválnak. A sokoldalú, gazdag program már a megnyitás napján sok érdeklődőt vonz majd Szentendrére. Március 16-án, csütörtökön délután fél négykor ugyanis a Blagovesztensz- ka-templom tornyában meg- kondul a toronyzene — jelezve a fesztiváli események nyitányát. Ezt követően, szinte minden napra jut valami különleges kulturális csemege. Március 17-én délután 6 órakor a városi tanács dísztermébe várják a zene kedvelőit, ahol a Vujicsics együttes, névadójára emlékezve ad koncertet. A zenei program legközelebbi eseményére, ugyancsak a városi tanács dísztermében, a következő csütörtökön este 7 órakor kerül sor, ahol a szentendrei kamarazenekar és a vendégként idelátogató shuli zenekar hangszerein csendülnek fel a szép dallamok. A következő napon esztrádzene- kari hangverseny várja a közönséget. Itt, ugyancsak külföldi vendégegyüttest is köszöntének, mert a szentendrei ifjúsági fúvószenekar mellett a Spilmannszug Des Vfl Bad Zwischenahn együttese is fellép. A zenei program tömegeket megmozgató eseményének ígérkezik a szentendrei Fő téren vasárnap 11 órakor kezdődő fúvószenekari hangverseny. A Tavaszi napok zenei záróeseménye vasárnap délután 6 órakor a Kecskésegyüttes régizene-hangverse- nye, a városi tanács dísztermében. A Tavaszi Fesztivál programja azonban közel sem merül ki zenei bemutatókkal. Sok érdeklődőre tarthat számot a Fő téren a szabadtéri nemzetközi és nemzetiségi néptánctalálkozók március 18-áh és 19-én. A szombati program délután 2 órakor a menettáncbemutatóval kezdődik. A Pest Megyei Művelődési Központ színházterme két rangos táncműsornak ad otthont. Március 18-án délután a néptáncgála, másnap délelőtt 10 órakor a nemzetközi néptáncgála nyújt majd maradandó élményt az érdeklődőknek. Ez utóbbi eseménye külföldi részvevőkkel gazdagodik. A szentendrei Kék Duna táncegyüttes mellett ugyanis az NSZK-ból érkezett Volkstrachtenverein Pöttmes és az izraeli We are here táncegyüttes is bemutatja művészi produkcióját. A képzőművészet barátainak a Tavaszi Fesztivál programja keretében a Szentendrei Képtár nyújt látványosságot. A 60 éves szentendrei müvésztelep alkotóinak műveiből az 1948. és 1988. között született műveket sorakoztatják fel. A népművészetek háza olyan kiállítást rendez, amelyen a látogató Pest megye gyermekeinek század elejei életét mutatják be. Maradandó művészi élményt ígér a Metszet Galéria kiállítása, ahol a bemutatott műveket nemcsak megtekinteni lehet, hanem aukció keretében megvásárolni is. A mozgalmi házban a Tavaszi napok keretében három napon át — március 16. és 19-e között virágkiállítás és -vásár színesíti a programot. Gondolnak a jó ízek kedvelőire is. A Pest Megyei Művelődési Központ Helikon presz- szójában március 24-én délután az NDK-ból érkezett Bonbonniere Damenkapelle muzsikája mellett fogyaszthatok az ínyenc édességek. A Pest megyei események jól illeszkednek a Tavaszi Fesztivál gazdag programjába, amelyben a fővárosi eseményeken kívül a hazai és külföldi látogatóknak alkalmuk nyílik majd két magyar város, Kecskemét és Sopron eleven kulturális életével is megismerkedni — s nem utolsósorban Szentendre nevezetességeivel. y. a. Megúju a szobor Körösfői-Krisch Aladár az 1. világháború hőseinek emlékére készített egy honvédszobrot, amely megsérült a 11. világháború idején. A Vácszentlászlón található alkotást a helyi tanács — Tóth Imre, nyugdíjas pedagógus kezdeményezésére — rendbe hozatja. A restaurálást Gaál Tamás szobrászművész végzi el. A településszépítő kör javasolta, hogy emlékezzenek meg a II. világháború vácszentlászlói áldozatairól is. A megújuló szobor alapozását a napokban kezdik el a község központjában. Ott. ahol három bevezető főútvonal találkozik. Az avatási és az átadási ünnepséget május 9-re tervezik. IAAS Magyarországon Agrárhallgatók egyesülete A neve: International Association of Agriculturer Stu- denst (IAAS), ami annyit tesz, mint Agrárhallgatók Nemzetközi Szervezete. Harminckét éve született Franciaországban. Azóta, ha lassan is, de egyre terebélyesedett. Számos európai ország mellett az afrikai kontinensen, újabban Dél-Amerikában s Thaiföld révén az ázsiai földrészen is megjelentek tagszervezetei. Hazánkban ez ideig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen működő — a KISZ-szel szorosan összefonódott — kis csoport szervezte, a diákok külföldi munkavállalásait, és a — viszonylag ritka — nemzetközi szakmai tanácskozásokat. Ugyanis elsősorbáii "éhből "áll az IAAS tevékenysége. Munka A napokban —már ami a hazai szerveződést illeti — némileg megváltozott a helyzet. Március 10—11-én. Gödöllőn, az agráregyetemek és -főiskolák képviselői életre hívták a Magyar Agrárhallgatók Országos Egyesületét. E szerveződés alkotná a jövőben az IAAS magyar tagozatát. Az egyesület létrehozását Nemcsak festi, keretezi is képeit A rajztanár privilégiuma Budakalász egyik csöndes utcájában áll az a családi ház, amely — az idén hetvenkilen- cedik életévét betöltő — rajztanár-festőművész, Tóth Béla otthona. A tágas épület szobái vallanak tulajdonosáról. A falakon megannyi kép, legtöbb az általa is igen kedvelt műfajból: az akvarellből. Megkapóan szép tájakat és házakat örökítenek meg. Csipkeálom Az egyik sarokban az alkotótevékenység egyik fontos kellékét tartja nagy becsben a házigaz'da, s büszkén mutatja összecsukható, patinás festőszékét, amely Magyarországnak szinte minden zegét-zu- gát és a világ sok országát bejárta már. — Dunavecsén születtem, de gyermekkoromban Szeremlén éltünk — idézi föl a múltat Tóth Béla. — Édesapám hamar észrevette rajztehetségemet. Sokat gyakoroltam, és 1927-ben felvételt nyertem a Képzőművészeti Főiskolára. Nagyszerű tanáraim voltak: így Rudnay Gyula és Edvi-Il- lés Aladár. Főként az utóbbi hatott rám, ezért festek szívesen akvarelleket Négy évvel később megkaptam a rajztanári oklevelet, és nyugdíjazásomig — négy évtizeden át — tanítottam különböző általános és középiskolákban. A harmincas évek közepétől, húsz esztendeig Kiskunhalason élt. E két évtized legérdekesebb tevékenységét nem a tanítás és a festészet — a tervezés jelentette. Halason, a mindenkori rajztanár privilégiuma volt a világhírű csipke megálmodása. A pókháló finomságú motívumokból, a miniatűrtől a különböző méretekig több mint száz darab fűződik a nevéhez. — Nehéz volt elhelyezkedni rajztanárként az ötvenes években — folytatja az idős mester. — Szerencsére szerettem a matematikát és jelentkeztem a szegedi főiskola számtan-fizika szakára. Egy évvel később átvehettem a tanári diplomát, s így jutottam álláshoz. a ház egyik helyiségét berendezte műhelynek: telis-tele van asztalosszerszámokkal. A keretezés még így sem olcsó, berzenkedik a mester, megdrágult a fa, az üveg és még a képszög is. Eddig 19 önálló kiállításán ismerkedhettek képeivel Budapesttől Budaörsön át, egészen Kanadáig. Február végén nyílt újabb tárlata. A fővárosi Ráday Kollégiumban rendezett kiállításának megnyitójára alig lehetett beférni az érdeklődők sokáságától. Talán amiatt is, mert ide gazdag erdélyi gyűjteményéből válogatott — Tájak és templomok címmel. Az anyag döntő része még 1971- ból való, amikor barátjával, tanítványával — egy Velorex gépkocsival — több héten keresztül barangolták Erdélyt. Hat évtized A mostani bemutató egyik képe szerepel Szíj Rezső festményeket elemző könyvében. A neves művészettörténész így írt ismertetőjében az immár hatvan esztendeje töretlen kedvvel alkotó Tóth Béla munkásságáról: Vízfestészete a kortárs művészet élvonalába tartozik. A tárlatot megtekintve, mindezt igazolhatom. Reitter Ferenc Hobbikeret Az oktatás mellett egy pillanatra sem pihent a festőecset. Sőt, a most már több szabadidővel járó nyugdíjasélet tette még termékenyebbé. Feleségével — aki szintén pedagógus — gyakran járt külföldön. Legutóbb Franciaországból és Olaszországból tértek haza élményekkel és képekkel gazdagodva. Az utolsó ecsetvonással azonban még nem készül el egy kép. Mint tudjuk, csak kerettel együtt kerülhet kiállításokra. A tanár úr régi hobbija, hogy saját kezűleg keretezi festményeit. Emiatt aztán —} rtrréítA, TÓTH BÉLA:BUDAKALÁSZ több dolog is igazolni látszik. Persze a diákokat — érthetően — leginkább a nyugati munkaalkalmak izgatják. Még akkor is, ha — ahogy ez a gyakorlatban már bebizonyosodott — nem jelentenek sem komolyabb jövedelemforrást, sem szakmai ismeretbővítést. A hallgatók a farmergazdaságokban legtöbbször csak kemény fizikai munkához jutnak. Nyáron — szünidőben —, a nagy betakarítások idején. A fizetség pedig nem sok. Általában szállást és étkezést kapnak, no meg némi zsebpénzt. Aki'kétszáz dollárt keres egy hónapban, akár elégedett is lehet. Előfordult olyan eset is, hogy csupán nénit ajándékra tellett a gazdától. A legtöbb kellemes tapasztalatról a Svájcban munkát kapott egyetemisták számolhattak be. Volt olyan, ki a farmer autójával csámboroghatott a városban, s már-már családtagnak számított. Más a fizetségből autót bérelt, s volt, aki bejárta az országot. Kevesebb szerencsével járnak a Belgiumban dolgozók. Némely farmer szemében a diák ugyancsak másodrendű embernek számít. Megesett még az is, hogy a különböző országokból • összesereglett fiatalok egyetlen szobában zsúfolódtak össze s aludhattak ketten egy ágyon. A francia gazdálkodóval ritkán jut egyről a kettőre a csupán angolul beszélő diák. Ügy gondolja, nem ő találta ki, hogy az IAAS közös nyelve — mint oly sok nemzetközi szervezeté — az angol legyen. Beszéljen franciául az ifjú, ha nála akar dolgozni. S mégis! Mind többen szeretnének külföldön nyári munkához jutni. A szervezet európai igazgatói — ahogyan az egyes nemzeti bizottságok, tagszervezetek vezetőit nevezik — 'legutóbbi találkozójukon, Innsbruckban, már az idei keretszámokban is megállapodtak. Hazánkból a nyáron kereken ötven hallgatónak lesz munkája. Rekordra számítanak a Nyugat-Európá- ból érkezőket illetően is. Mintegy harmincán készülnek Magyarországra. Két-két diák Mint azt Maácz Miklós, egyetemi hallgató — az IAAS magyar igazgatója (nálunk szerényebben csak titkár a titulusa)— elmondta, komoly reményeket fűznek az egyesületté váláshoz. Eddig a szervezés, a koordináció fő terheit a gödöllőiek viselték. Rendeztek már nemzetközi szemináriumot a szőlészet borászat, valamint a lótenyésztés témakörében. Idén április 13—19. között Debrecenben, az ottani agráregyetem ad otthont a természet- védelemmel foglalkozó tanácskozásnak. Októberben ismét Gödöllő lenne a kukoricatermesztésről szóló eszmecsere házigazdája. A szakmai ismeretanyag bővülése mellett e szemináriumok — lévén- a részvételi díjak valutában fizetendők — nem csekély bevételt is jelentenek. Szándékukban áll külföldi szakemberek meghívása, előadások, sorozatok szervezése is. A jövőben még határozottabban szorgalmazni kívánják a külföldi kutatóintézetekben, -állomásokon a diákok munkavállalási lehetőségeinek megteremtését, bővítését. Bár e területeken meglehetősen problematikus a bérezés s persze az ellátás is. Idén szeretnének legalább tizenöt külföldi diáknak hazai kutatóintézetben munkát találni. Lassacskán fejlődnek a multilaterális és a bilaterális kapcsolataik. A skandináv országokkal, valamint Ausztriával és Svájccal közösen szerveznek szakmai tanulmányutat, egyúttal nyaralást szolgáló csereakciót. Mindegyik országba két-két diák mehet két hétre. Finnországgal emellett — hat hallgató részvételével — egyhetes, az előzőhöz hasonló jellegű cserét bonyolítanak. Az ÁISH közvetítésével kéthetes csereprogramra kínálkozik mód Olaszország esetében is. Egy-egy egyetemi szerveződés külkapcsolatainak épülését — az IAAS közreműködésével — jól példázza a debreceniek nemrégiben gödöllői segédlettel létrejött „ismeretsége” a torinói egyetemmel. Ki fog fizetni? A leendő egyesület nem csupán az IAAS tagszervezete szándékozik lenni. A magyar agrárhallgatók érdekeinek képviseletét, védelmét is magára akarja vállalni. Deklaráltan nem politikai szerveződésként jön létre, tagságát az agrárintézmények hallgatósága alkotja. Minden intézményben helyi, teljes önállósággal rendelkező testületeket kívánnak választani. Saját ügyeikben e bizottságok döntenek majd. így a gödöllőiek — mivel az egyetemen a diákérdekek érvényesítésének letéteményesét a születőben levő hallgatói önkormányzatban látják — az egyesület helyi tennivalói sorában elsősorban kulturális, művészeti csoportok, szakkörök létrejöttére, illetőleg működésük támogatására helyezik a hangsúlyt. Kérdés a pénz. Az IAAS tagsági díját, évente 410 svájci frankot, továbbá a munkavállalónkén« 15 CHF-et eddig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium átvállalta. Az elmúlt évben az AlSH 150 ezer, a KISZ KB 50 ezer forint támogatást nyújtott. Az egyes gazdaságokat, termelőszövekezeteket azonban nem sikerült szponzornak megnyerni. Az egyesület szervezői bíznak a TÖT, valamint a MÉM támogatásában. (domina) TAVASZI NOÉMI: PETŐFI VIRÄGA
