Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
Í!Í8!>. MÁRCIUS 15., SZERDA Egészségügyi létesítmény Hernádion Ingyen dolgoztak maguknak „Kívánom, hogy a doktor lírnak minél kevesebb mun~ kaja legyen, míg a védőnőhöz még több kismama és kisbaba jöjjön!” Ennél kifejezőbb, stílusosabb kívánságot aligha lehetne mondani egy orvosi rendelő avatásán. E szavakkal zárta rövid beszédét tegnap délután Zsadá- nyi Lászióné, a Hernádi Tanács elnöke, az újonnan elkészült épületegyüttes előtt. A korszerű egészségügyi alapellátás .megteremtése mindenütt nagy esemény. A hernádiak örömét azonban több dolog is fokozta. A két rendelő — a körzeti orvosi és az anya- és csecsemővédelmi —, .valamint két szolgálati lakás megépítését még 1985-ben határozta el a tanácstestülét, s úgy tervezték, hogy 1988—90 között építik meg. A kezdés nagyjából stimmelt, de egy évvel korábban elkészültek. Ráadásul mindössze 7 millió forintba került a létesítmény. Persze csodák nincsenek. A hernádiak sem kaptáik semmit olcsóbban. Ám a megyei tanácstag. Szőke Antal segítségével az 1987. év végi építőanyag-hiány idején sikerült még régi és áfa nélküli áron beszerezni a hozzávalók javát. Így anyaghiány szinte soha nem hátráltatta az építőket, a hernádi Március 15. Tsz építörészlegét. Enyhítette a számla végösszegét az iS, hogy Bartuszek György építész, sok szép helyi és környékbeli családi ház tervezője, társadalmi munkában vállalta a tervek elkészítését. Be kell vallani, a kivitelezés idején sok bírálat érte a rendelő újszerű formája miatt a’ tanácsot. Ám az avatás után — amikor az ünnepség résztvevői végigjárták az épületeket s bekukkanthattak a szolgálati lakásokba- mindenki belátta, hogy kívül-belül ízléses, tágas és esztétikus az első látásra szokatlan formájú épület. Részese lett ennek a sikernek Hernád minden lakója, hangzott el az ünnepségen, amelyen részt vett dr. Bodó Ágnes, a dabasi szakorvosi rendelőintézet igazgató főorvosa, aki megígérte, hogy a szép rendelőben hetente kétszer gyermekorvos is rendel majd. A közös siker ebben az esetben nem frázis. Hiszen az országszerte oly sok kritikával illetett településfejlesztési hozzájárulás Herná- don bevált, enélkül aligha valósulhatott volna meg így- ez a beruházás. A hernádi kisiparosok végezték társadalmi munkában a belső szakipari munkákat, a falu asszonyai takarították, csino~ sították a helyiségeket, de adakozásból kerültek a szép örökzöldek is a gondosan kialakított elökertbe. Az egyik szolgálati lakást dr. Droppa László körzeti orvos, míg a másikat dr. Pázmányáé dr. Arday Csilla fogorvos veszi hamarosan birtokba. A hernádiak remélik, hogy ezután nem váltják egymást a községben a szuvas fogak doktorai. A régi rendelőben — amely a község központjától távoleső. nehezen megközelíthető helyen fekszik — a tervek szerint idősek napközi otthonát alakítanak ki. Erre a célra ugvanis ideális a környezet. A teljes egészségügyi alar>- ellátáshoz Hemádon csupán a gyógyszertár hiányzott. Igaz, hogv patika nem épült a rendelők mellett, ám e tekintetben is javul a helvzet. A körzeti orvosi rendelőben ugvanis gyógyszerszoba létesül, ahol a gyári készítményeket azonnal megvásárolhatják a betegek. A. M. A reflexológia reneszánsza Nagy fellendülését éli ma nálunk a reflexológia. Sokan azt hiszik, korunk felfedezései közé tartozik,, pedig már a rómaiak is ismerték. Bánszki Judit reflexológus, a Budapesti Természetgyógyászok és Egészségvédők Tudományos ' Egyesületének vezetőségi tagja — egyébként szentendrei illetőségű — merész dologra vállalkozott legutóbb a gödöllői egészségnevelési napon, néhány óra leforgása alatt megtanította a jelentkezőknek a reflexoló- giai alapfogásokat, a nélkülözhetetlen alapismereteket. — ön mikor találkozott először a reflexológiával? — Nálunk 3-4 éve jött divatba — mondja Bánsziki Judit —, én 15 éve találkoztam vele először. A Gyógyító lábmasszázs című, 1948-ban megjelent angol - könyv gépelt változatban terjedő fordítását kaptam meg. Ezt tanul- máttyozgattam, próbálgattam. — Ezek szerint a reflexológia külföldi újrafelfedezése már évtizedekkel ezelőtt megtörtént? — Nálunk is! Felkerestem Zolnai Antalt, aki ismert reflexológus hírében áll. A második világháborúban pilóta volt. Öt a hadseregben kiképezték a talpmasszázs tudományára is, hogy segíteni tudjanak magukon szükség esetén, ha nincs közelben orvos. — Mi a reflexológia titka? — A szervezet öngyógyító erejét felerősíti. Rásegítünk vele a megindult gyógyulási folyamatra. Felgyorsul az anyagcsere, kicserélődnek a beteg sejtek. — Ezek szerint ön önmaga orvosa? — Felnőtt koromban még nem voltam orvosnál, nem mintha nem volna egészség- ügyi- problémám. A, derékfájások s az aranyér a sok szüléstől. Hét gyermekem van. Vagy az ekcémám, amit a szappanban lévő mesterséges lanolin vált ki. Az orvosok nem tudtak segíteni. Én farkasalmával, diólevéllel kikezeltem magaip. A szülési ártalmakat talpmasszázzsal szüntettem meg. — Ha a gyerekeit is így gyógyítja, a mai gyógyszerárak miatt is hasznos a tudománya ... — Nem is lennének soha betegek a gyerekeim, ha nem válogatnának, de így bizonyos hiány keletkezik a szervezetükben időnként, s ez az oka a betegségnek. — Ha fejfájással, rossz lelkiállapotban jönnek haza az iskolából, mit masszíroz rajtuk? — Semmit! ölbe veszem, simogatom őket, beszélgetünk. Atányi László Festményazárulóró A tinnyei temető földje befogadta. Elporladt benne a test, tán a csont is az enyészeté már. De a múló idő még mindig nem hozott feledést. Abban a sírban áruló van, aki „a legnagyobb bűnt követte el, mit Istennek földjén ember elkövethet. Fegyve- rés szolgálatra kényszeríteni a magyar polgárt saját hazája, függetlensége ellen oly vétek, amiért megkegyelmezni csak Istennek, de nem az elárult nemzetnek áll hatalmában.” Ki volt ez a bűnbocsánatot soha nem nyert áruló? Magyar ember, nemes, aki 48-at megelőzően szolgabíró és földbirtokos volt Tinnyén Miskey Imrének hívták. A tábori törvényszék ítélete alapján végezték ki Nagykovácsiban 1849. május 4-én. Mi volt Miskey bűne? „Hivatalt fogadott el az ellenségtől, s a hazának polgárait hazájuk ellen parancsolta, ezáltal az ellenségnek a leghasznosabb szolgálatot tenni iparkodott” — olvasta fel a vádiratot Molnár Károly közvádló. Miskey csak állt, félelmet nem mutatott, nemes úr, táblabíró, földbirtokos, nem reszket bírái előtt. Akkor sem, ha a vádló halált kér fejére. Amikor szót kapott, hosszan beszélt. Igaz, hogy elvállalta a kormánybiztosi hivatalt Ba- barczy Antaltól, akit Win- dischgrätz, a császár helyettese Pest vármegye teljhatalmú biztosává nevezett ki, de igent csak háromszori parancsra mondott. Vonakodhatott, hisz nem volt már aktív szolgabíró. De konzervatív beállítottsága megmaradt, s az újoncozási, kormánybiztosi tisztség vállalásával lojalitásáról biztosította Ferencz Józsefet. Ki tudja, számított-e arra, hogy hűsége jutalmául magasabb tisztségbe kerülhet. Annyira bízott a császári fegyverek fölényében, hogy a tavaszi hadjárat sikereinek hírére sem gondolt a menekülésre. Ez lett a veszte. A tárgyalás — mely védő nélkül folyt — hisz. Miskey maga is jogász volt, szolgabíróként pedig több bűnügy bírójaként ülnökölt, egyetlen nap alatt megpecsételte sorsát. A tények napnál világosabban bizonyították tettét, s a három tanú, Hegedűs Antal tinnyei szolgabíró, Vásárhelyi Sámuel ugyanoda való közbirtokos és Sánta István, a Pest vármegyei törvényszék tagja sem sokat tudott. Miskey javára szólni. Csak hallomásból ismerték, milyen körülmények között vállalta a hivatalt, s arról, hogy Babarczy kényszerítette volna, nem tudtak. A vád tanúi rávallottak. Rokona, Miskey Rudolf tinnyei közbirtokos is, aki állította: Miskey Imre félt attól, hogy fellázad a nép az osztrák sereg ellen, ha a magyar honvédek előrenyomulnak, s ezért mindent meg akart tenni annak megakadályozására. Fekete Mihály, a tinnyei bakter csak annyit tudott, hogy a vádlott őt magához hívatta, s megparancsolta: azonnal jelentse, ha a nép lázongani találna az újoncozás vagy bármilyen más parancs ellen, ö majd sürgősen intézkedik, s a bűnösöket megbünteti. Bódis Ferenc csendbiztos, aki a vádlottat elfogta, azt állította, hogy őt Miskey magához rendelte és utasította: az összes pandúrokat Tinnyére rendelje, hogy minden elégedetlenség SENKI FÖLDJE A DUNA ALATT Visegrád új tavaszra készül / A Visegrádi Tanács épületére a legrosszabb indulattal sem lehet ráfogni, hogy hivalkodó. Egyszerűségével belesimul a környezetébe, az idegen szinte észre sem veszi a táblát. Fieszi Béla tanácselnök szobája azonban meglepően otthonos. Mondják, mikor megválasztották, az első dolga az volt: a tanácskozóasztalt, a hozzá tartozó böhöm nagy székekkel száműzte a helyiségből. Most kényelmes fotelekben foglal helyet a vendég, alacsony dohányzó- asztal mellett. — Intimebb így. barátságosabb — mondja a tanácselnök. — Ös visegrádi vagyok, lokálpatrióta, és erős dohányos — kezdi, önmaga bemutatását Fieszl Béla. — Azzal, hogy ebbe a funkcióba kerültem, némi hegemóniát is megtörtem a faluban, ugyanis itt 1965 óta asszonyok ültek a „bársonyfotelban”, de milyen rátermett, ügyes asszonyok! Elődöm, Hujai Tiborné, tavaly egészségügyi okokból lemondott, nagy elismeréssel búcsúztatta el őt a tanácsülés. Valójában mi oka volt a távozásra? Talán csak ő tudná igazán megmondani. Tény azonban az, hogy az 1985-ig tartó, kitűnő közös munka a politikai és társadalmi szervekkel vesztett lendületéből. Az utóbbi években az MSZMP, a HNF és a tanács munkatársai háromfelé húzták a szekeret, nem volt sehogyan sem egyezség. Maga a tanácselnökválasztás is magán viselte ennek bélyegét. Ugyanis jelöltet állított a HNF Dobó István személyében, aki nem volt tanácstag, tehát a kooptálás- ban reménykedve, eleve megnyirbált jogokkal! A párt jelöltje Kis Károly alapszervezeti titkár volt, a tanácstagok pedig 'engem javasoltak. Végül is a kétfordulós tanácselnök-választáson Fieszl Bélának szavaztak bizalmat. Nem gondolta volna, hogy a sors január elsejétől erre a posztra veti, mint mondta, sem a munkaköre, sem ambíciói nem vezettek erre. Hogy mégis miért vállalta el? — A lokálpatriotizmusom egész biztosan szerepet játszott ebben — fejtegeti szelíd mosollyal Fieszl Béla. — A választás erősen megosztotta a falu közösségét, s most komoly eredményekre van szükség ahhoz, hogy ismét egy irányba húzzunk. A visegrádiak egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy sohasem voltak szélsőségesek. Itt a háború alatt a Volksbundnak sem volt talaja, pedig jó néhány német származású család él a községben. Nemrégen megalakult a Kisgazdapárt helyi szervezete, a képviselőjét elfojtására karhatalom álljon rendelkezésre. Miskey a tanúkihallgatás után sem tört meg. Nemes ember, szolgabíró nem alázko- dik senki előtt. Felmentését kérte, hisz szándéka az volt, hogy az urakat védje a lázongó pórnép ellen. Nem roppant össze az ítélet hallatán sem. Egyetlen mondatot mondott: íme, mire volt képes engemet rávenni a német! Az ítélet kihirdetése után három órával eldördültek a fegyverek. Miskey hátratánto- rodott, a föld felé hanyatlott. Arcát eltakarta a lőporfüst. A bécsi Burgban, Ferencz József dolgozószobájának falán ma is ott függ egy olaj- festmény. Kivégzést ábrázol. Egy férfit, aki megtántorodik, a föld felé hanyatlik. Arcát eltakarja a lőporfüst. A császár megörökíttette 1843—49 egyetlen kivégzett császári kormánybiztosának halálát. Megörökíttette a jelenetet, hogy soha ne felejtse el a gyűlölt magyar forradalmat. Hosszú uralkodása idején minden magyarnak, akit ebben a szobában fogadott, látnia kellett: a császár nem felejt. Fazekas Eszter A Makovccz szabadidőköpont — az átadás előtti készülődésben (Vimola Károly felvétele) meghívtuk a tanácsülésekre, s így teszünk más alternatív szervezetek esetében is. Március 15-ét a tanács szervezésében, közösen ünnepeljük meg, méltóságot adva ezzel is a napnak. — Milyen terveket „dédelget” a jövőre nézve? — Ügy gondolom, egy éven belül olyan döntések születhetnek, amelyek húsz-harminc évre előre meghatározhatják a falu sorsát. Így például ha befejeződik a vízlépcső építése, ugrásszerű fejlődésre nyílhat módunk. Most, a Duna alatt mintegy 100 hektárnyi olyan „senki földje” terül el, amely a beruházás befejeztével szárazföld lesz. Öblökkel, kicsi belső tavakkal, gyönyörű környezetben. Ezért a területért szeretnénk . ringbe szállni, — Ez távoli, és talán álomnak tűnő terv. Milyen racionálisabb elképzelései vannak? — Szerető ém elvétni a-est*, ráit annak, hogy a tanácsok' forrásbővítés céljából vállal- koZás'centfikusak legyének.- Minden lehetőségünk adott, csak ki kell tudnunk használni. Már ennek a szellemében indítjuk, mint önálló intézményt, a Makovecz Imre által tervezett szabadidőcsarnokunkat, melynek ünnepélyes avatása éppen március 15-re esik. Az építkezést, mely 1986-ban kezdődött, Hujai Tiborné lelkesedése indította el. A telek, ahol fölépült, a tanácsé. Kialakíthatunk a továbbiakban a területen motelt, kis üzleteket, szabadtéri sportpályát is, melynek bevételét, nyereségét magunk használ»- hatnánk föl. Visegrádon másfél millió ember fordul meg egy évben. A .történelmi helység vonzása, a táj szépsége sok látogatót csalogat. A pénz azonban, amelyet itt költenek el, különböző ravasz csatornákon kifolyik a községből. A település .lakói nem pályáznak városi rangra, s más hívságokra, egyszerűen szeretnének, te- hetségükhöz, akaratukhoz képest magasabb életszínvonalon élni. .— Szeretjük Visegrádot — összegez Fieszl Béla. — Belső ügyünknek tartjuk azt is, hogy történelmi múltját ne csak őrizzük, hanem tovább is fejlesszük. Nincs emléke például királyunknak, Róbert Károlynak. Nagy Lajos neve mellől „lekopott’! a király az utcatáblán, s Görgey Artúr utolsó évpinek emlékét sem őrizhetjük kegyelettel. Fölülvizsgálják a tábornok életét, tetteit, de mi úgy gondoljuk, nincs szükség ahhoz az Akadémia állásfoglalására, hogy emléktáblát helyezhessünk el a Görgey-ház falán, a Salamon torony utcában. Bellér Agnes Szoboravatás közadakozásból Szent István Budakalászon járt Sokáig nem tudtam: hol is lakom? A személyi igazolványomban ugyanis Szent István- telep volt beírva, de a hatvanas évek végén ezt a Budapesttől 15 kilométerre levő települést is elérte az összevonások rohama, s Budakalász- hoz csatolták. Még furcsább lett a helyzetem, amikor megnősültem, és feleségem személyi igazolványába már Budakalászi írtak be lakóhelyeként. Így aztán a hivatalos helyeken mindig el kellett magyarázni: ugyan egy lakásban élünk, de a helység megnevezése különböző. Mindezt megunva, 1982-ben „hivatalosan” is „átköltöztem", tehát kijelentkeztem a néhányak által klerikális hangzású Szentisvántelepről és bejelentkeztem Budaka- lászra. Váratlan fordulat következett az elmúlt évben: ismét szenistvántelepi lettem! Történt ugyanis, hogy a Budakalászi Baráti Kör kezdeményezte, hogy a század elején alapított település kapja visz- sza első királyunk nevét. A Budapesti Közlekedési Vállalat a kérésnek eleget tett, és így a HÉV-megállóban a Budakalász felső feliratú táblákat Szentistvántelepre cserélték ki. Jelenleg tehát budakalászi lakosként Szent István-telepen élek! Ha a változás nem is volt teljes, azért nem zajlott le egészen nyomtalanul. A Hazafias Népfront, a szentistván- telepi római katolikus egyház tavaly, augusztus 20-án ünnepséget tartott és felavatott egy emlékkövet a templom kertjében Több évtized után ez olyan esemény volt, amelyre ismét összegyűlt a telep apraja-nagyja. Horváth • Sándor plébános, Várhalmi András, a Budaflax Művelődési Ház vezetője és Vigh Zoltán, a Hazafias Népfront titkára a sikeren felbuzdulva arról álmodozott, hogy erre az emlékkőre egyszer egy szép Szent István-szobor is kerül. A jelenlegi gazdasági' helyzetben mindez csak ábrándnak tűnt. Horváth Sándor azonban bátran nekivágott, és gyűjtést szervezett, gondolván, néhány év alatt a lakosok összeadják a nem csekély ösz- szeget. És ekkor Szent István szelleme visszatért a telepre és csupán néhány hónap alatt a lakosok 360 ezer forintot adtak össze. A tanács és a Székesfehérvári püspökség 50-50 ezer forinttal járult hozzá, az egyházközösség 60 ezer, a baráti kör 28 ezer, a Budaflax Vállalat 25 ezer forintot adott. S így az év elejére összegyűlt félmillió forint, annyi, ameny- nyibe kerül Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész bronzszobra Szent Istvánról. A Szent István-telepiek tehát ünnepre Készülnek, március 15-én felavatják Szent István király szobrát, amely bürokratikus vajúdások nélkül fél év alatt született meg. Salánki Miklós A különleges építészeti megoldással készült egészségügyi létesítmény Hernádon . (Erdősi Ágnes felvétele)
