Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

/ Lakóhelyükön ünnepelnek Őrbottyáni kísérletek a pirogránittal Selejtből maradékból haszon Napjainkban is keresett falazóanyag az őrbottyáni ikersejt tégla (Iiancsovszky János felvétele) (Folytatás az 1. oldalról.) helyi párt- vagy népfrontszer­veknél jelentkezhet. Természe­tesen az egyéni részvételt is örömmel fogadják a szervezők, de akikor célszerű minél ko­rábban és semmiképpen sem ajánlatos saját személygépko­csival elindulni. — Mi lesz az ünnepség prog­ramja? —Tizenegy óraikor koszorú­zással és a 48-as zászlók fel­vonásával kezdődik, majd Hu­szár István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára köszönti a megjelente­ket. Ezután ünnepi beszédek hangzanak el: a szónokok kö­zül Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, és Nagy Gyula evangélikus püspök személye már biztos. Körük azonban bő­vülhet, mert szerencsére jó esély van arra, hogy az új tár­sadalmi, politikai szervezetek egy része is képviselteti ma­gát az ünnepségen és így eset­leg az előadók között is. B. A. Március 15-re készülnek a Pest megyeiek lakóhelyükön is. Szinte minden településen tartanak ünnepi megemléke­zéseket. Monoron, Nagyhátán és Ráckevén ezen a napon ve­szik át a várossá nyilvánítási oklevelet. Budaörsön ma este fáklyás felvonulásra várja a város la­kóit a KISZ-bizottság. Holnap délelőtt 10 órakor a Jókai Mór Művelődési Házban kerül sor ünnepi megemlékezésre. Cegléden március 15-én dél­előtt 10 órakor találkoznak a Kossuth-szobornál az ünnep­lők. Az országgyűlési képvise­lő megemlékező szavai után az MDF helyi képviselője is a szónoki emelvényre lép. Dabason, a Kossuth téren 15-én tíz órakor kezdődik a városi ünnepség. A Magyar Demokrata Fórum helyi szer­vezete külön megemlékezéssel készül az eseményre a dabasi Kossuth-háznál. Dunakeszi polgárait március 15-én 18 órára várják az Al­kotmány térre a város vezetői. Az alternatív csoportok tagjai a fővárosi ünnepségeken vesz­nek részt. Érden, az érdligeti 48-as em­lékműnél az ünnep reggelén 10 órakor találkoznak az ünnep­lők, akik között ott lesznek a Kisgazdapárt helyi szervezeté­nek tagjai is. Az MDF érdi szervezete délelőtt fél 9-kor az Engels utcában, 10 órakor a Egy ismerősöm azzal állított meg, hallottam-e már, hogy vizezik a kenyeret? Azt hit­tem. viccel. Magam is ilyen­formán válaszoltam. A „fo­lyékony kenyeret”, a sört nem szokták vizezni, a bor hígítása pedig olyan régi fogás, mint maga a kocsmárosmesterség. Változás csak akkor várható, ha a víz árát már olyan ma­gasra emelték, hogy jobban megéri majd a vizet „borozni”, ezzel egy füst alatt megszaba­dulunk attól a rengeteg bor­tól is, ami az idén a nyakun­kon maradt... Ismerősöm türelmetlenül szakította félbe fejtegetésemet és megerősítette, ő arra a ke­nyérre gondol, amelyik felsze­letelve naponta az asztalunk­ra kerül. Azt vizezik, persze nem úgy, hogy a csap alá tart­ják, hanem a szükségesnél jó­val rövidebb ideig sütik, s így sok víz marad benne. A fogás kettős haszonnal kecsegtet, kevesebb liszttel is megvan a kenyér súlya, azonkívül a sü­téshez szükséges energia egy része is megtakarítható. A meggyőző érvelés nem ha­gyott nyugodni, elhatároztam, hogy a szakember véleményét is meghallgatom. Dr. Oláh András, az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója sem talált hibát a gondolat- menet logikájában, meg is Földrajzi Múzeum kertjében külön megemlékezést tart. Gödöllőn 15-én 10 órára a Petőfi-szoborhoz invitálják a város polgárait ünnepi meg­emlékezésre. Monoron a nemzeti ünnepet örömteli aktualitás gazdagítja: Hámori Csaba, a Politikai Bi­zottság tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára ün­nepi tanácsülésen adja át a vá­rossá nyilvánításról szóló ok­iratot. Az MDF monori szerve­zete külön ünnepségen emlé­kezik meg március 15-ről. Nagykátán 15-én 9 órakor ünnepi tanácsülést rendeznek a művelődési központban. Itt Villányi Miklós pénzügymi­niszter adja át Nagykáta veze­tőinek a várossá nyilvánítási okiratot. Fél 11-lkor nagygyű­lésen idézik fel 1848 márciusá­nak eseményeit a Szabadság téren. Nagykőrös lakossága az ün­nep délutánján, 17 órakor a főtéren az alternatív szerveze­tekkel együtt ünnepel, és gyer­tyafény mellett vonulnak a vá­rosközpontban álló Kossuth- szoborhoz. Ráckeve lakóit az ünnep reg­gelén zeneszó ébreszti. Fél 10- kor március 15-i megemléke­zést tartanaik az Ady Endre Gimnáziumban, majd a 11 óra­kor kezdődő ünnepi tanácsülés résztvevőit térzene fogadja a Savoyai-kastély kertjében. A tanácsülésen dr. Gál Zolán bel­ügyminiszter-helyettes adja át a Ráckeve várossá nyilvánítá­sáról szóló cídratot. Százhalombattán 15-én ki­lenc órakor a Május 1. téren találkoznak a résztvevők, aki­ket a Forrás táncegyüttes mű­sora fogad. Az MDF helyi szer­vezetének tagjai a fővárosi megemlékezéseken vesznek részt. Szentendre népe 15-én 17 órakor a Templom téren gyü­lekezik a helyi alternatív szer­vezetekkel közösen rendezett ünnepségre. Szigetszentmiklós lakosságát a tanácsháza előtti téren várja 15-én 15 órára a város vezető­sége és az MDF helyi szerve­zete. Emléktáblát avatnak a tanácsháza falán a város első díszpolgára, Kossuth Lajos tiszteletére. Vác városának lakói 15-én fél háromkor a Március 15. térről indulnak a 48-as emlék­műhöz. Az alternatív szerve­zetek reggel 9 órakor a főtér­ről mennek ugyanoda. erősítette, valóban a víz a leg­olcsóbb a kenyér összetevői közül, nem mindegy tehát, hogy a dagasztáskor még öt- venszázaléknyi vizet tartalma­zó masszában a sütés végére mennyi marad. Ha tehát azt akarja, hogy a zsákokban ma­radjon a liszt, érdemes ezzel a módszerrel próbálkozni. Első lépésben csak a kispórolt liszt maradna a raktáron, és a sü- letlen kenyér, amit a kutya nem venne át tőlük. Később pedig még több lisztet és ener­giát takaríthatnának meg, mert a megrendeléseket is sorra visszavonnák partnereik. Az igazgató okos ember, tudja, hogy a tollnokok ma­napság annyi furcsaságot ta­pasztalhattak, némelyikük csak azt hiszi el, amit lát, a többi pedig azt sem. Ezért újabb nehéz súlyú érveket rendez sor­ba: — Az utóbbi három év alatt nem kevesebb, mint 30—40 százalékkal csökkent a ke­nyér és pékáruk iránti keres­let, s közben gomba mód el­szaporodtak a maszek péksé­gek. Ez a kettős szorítás való­di kenyérharcot eredményezett a kenyérgyárak között. Szép is volna egyfajta sületlen kenye­ret készíteni, amit elkapkod­nának. A valóság ezzel szem ben, évről évre új.-bb és újabb pékáruval rukkolunk ki, hogy Korrózióvédelem Kísérletek a Halar porral Egyelőre még laboratóriu­mi körülmények között foly­nak a kísérletek Gyomron, a Pest Megyei Vegyi és Divat­cikkipari Vállalat vegyi gyár­egységében az úgynevezett Halar porral. Ez a kimondot­tan a nyugati piacról szárma­zó és csak onnan beszerezhe­tő műanyag felkeltette a Pev- di figyelmét is, és együtt a Lampart Zománcipari Mű­vekkel hozzáfogtak egy kísér- letsorozat elvégzéséhez. Werner Endre, a Pevdi mű­szaki-fejlesztési osztályának vezetője elmondta, hogy a KGST-országokon belül egye­dül hazánkban folytatnak kí­sérleteket az említett anyag­gal. Különleges technológiá­val viszik fel azoknak az edé­nyeknek a felületére, amelyek élettartamát szeretnék meg­hosszabbítani. Ez a műanyag lehetővé te­szi a gyógyszer- és vegyipar­ban széles körben elterjedt edények korrózió elleni vé­delmét. A Lampart Zománc­ipari Művek kutatási labora­tóriumának főosztályvezetője, Vörös István, optimistán nyi­latkozott az eddig elért ered­ményekről. Mivel ők a leg­főbb szállítói egyebek között a Kőbányai Gyógyszergyár­nak, így érthetően szeretnék elérni azt, hogy üvegzomán­cozott vegyipari gépeik, vala­mint a vegyiparban és a gyó­gyászatban használatos edé­nyek megfelelő sav- és lúgál­lósággal rendelkezzenek. A Gyomron elvégzett kísér­letekhez közösen vették meg a Pevdivel azt az égetőke­mencét, amelynek révén a Ha­lar port fel lehet vinni a szük­séges gépekre, edényekre. Nagy előnye ennek az import­ból eredő műanyagnak, hogy lényegesen^ időt gllóbb .foUílf- tet 'képér,:rriiiiÍt pérdáuF"á tef­lonedényeknél használt Le­vonat. Ugyanis ezzel a gépek, s egyéb szerkezetek éleit is be tudják vonni. Az OMFB támogatását is élvező kísérletsorozat az idén befejeződik, s minden remény megvan arra, hogy jövőre már nagyüzemi körülmények kö­zött hasznosítsák a Halar port. az áremelésekkel párhuzamo­san egyre kényesedö ízlést ki­elégítsük. Most pontosan ki­lencvenötféle sütőipari ké­szítmény szerepel a repertoá­runkban, köztük a BNV-díjas frizsiderkenyér, ami a mély­hűtőben korlátlan ideig eltart­ható. — No igen, de a brigádver­seny egyik sarkalatos pontja az energia- és anyagtakaré­kosság — próbálkozom. — De nem nálunk. A pazar­lást ugyan nem nézzük jó szemmel, ám megtakarítani nem kell az évek óta változat­lan normából. Ennek ellenére tapasztalható némi hullámzás a nyersanyag-felhasználásban, de ez abból adódik, hogy a liszt élő anyag, változik a mi­nősége és a nedvességtartal­ma is. A brigádoktól és az egyéni dolgozóktól is azt vár­juk, hogy teljesítsék termelési tervünket, ami a konkurencia miatt egyáltalán nem könnyű. Budapesti, Pest megyei vagy nógrádi sütőipari vállalatok harcolnak egymással, nincs bérelt területe egyik cégnek sem. Mi is szállítunk Buda­pestre, ők is hozzánk, és ha a minőségromlás miatt valame­lyik bolt nem a korábbi szál­lítótól rendelne, azonnal le­csapnánk rá. Van kitöltetlen kapacitásunk. — Miért hajlandóak mégis Pécsett, közel a főtérhez áll Zsolnay Vilmosnak, a nagy hírű gyár alapítójának pirogránitból emelt szobra. Olyan építőanyagból készítet­ték, amely évtizedeken át — már a múlt században is — az egyik meghatározó termé­ke volt a kerámiagyárnak. A pirogránit tégla, mint díszítő- anyag, egykoron igen népsze­rű volt. A fővárosban Kőbá­nyán , gyártottak hasonlót, de aztán, ahogy mondani szokás, kiment, vagy inkább kitaszí­tották a divatból. Mivel nap­jainkban az építőanyag-ipari vállalatok is egyre-másra ver­sengenek a fogyasztók kegyei­nek megnyeréséért, így ennek tudható be, hogy örbottyán- ban, az Épületkerámia-ipari Vállalat Il-es számú tégla­gyárában biztató gyártási kí­sérleteket végeznek pirogránit burkolólapok készítésére. Tóth Jenő gyárvezető úgy jellemezte a pirogránit fal­burkolólapokban rejlő lehető­ségeket, mint egyfajta olyan próbálkozást, amely az épüle­teket tervezők számára lehe­tőséget teremt rusztikusnak tetsző falfelületek és homlok­zatok kialakítására. A prés­gépből hasított lapként kijö­vő nyersterméket, az előírt száradási idő után magas hő­fokon égetik ki. A nyers agyagba a gyártás során sa- mottőrleményt, kerámiazúza­lékot kevernek. Lényegében, némi túlzással, az anyaválla­lat központjának területén működő és burkolólapokat előállító üzemben keletkezett hulladék- és selejtes anyagok így ismét visszakerülnek, igaz lényegesen más gyárban és technológiai körülmények kö­zött egy más anyagba, s ezál­tal jövedelmezővé válnak. A pirogránit lapok gyártá­sára szükség van egy új üzemrészre. Ez milliókat emésztene fel' s pillanatnyi­lag ä vállalat, "noha nincs sem gazdaságilag, sem pedig pénz­ügyileg rossz helyzetben, az új részleg telepítését csak fontolgatják. Az elmúlt év őszén átadott, s az olasz SACMI cégtől vásárolt burko­lólapokat előállító gépsor te­lepítését megelőzően, éveken át kifogástalanul termeltek a mázas és mettlachi lapokat ké­szítő masinák. Ezek, kiszere­lésüket követően kerültek az őrbottyáni gyárba. Ahhoz az emberek a maszek kenye­rét magasabb áron is meg­venni? — Mert sokszor az a jobb — válaszolja az igazgató, de hozzáteszi: — Ez nem mindig ennyire egyértelmű, például Dunakeszi körzetében hét ma­szek pék is van, mégis a válla­lat pékségének termékei elis­merten a legjobbak. Háttérbe szorulásunk egyik oka — foly­tatja —, hogy a gyári tech­nológia nem teszi lehetővé a hagyományos kemencében süt­hető vastag héjú kenyér készí­tését. A másik, a kedvezőbb adózási és gazdasági feltéte­lek miatt a maszekok a leg­jobb szakembereket csábítják magukhoz, kétszeres, három­szoros fizetéssel. A sütőipar­ban dolgozók soron kívüli bér­emelése is csak csepp volt a tengerben. Meggyőződésem, hogy a pékek így is alul van­nak fizetve, ezért ez nem is tartozik a divatszakmák közé. — Bebizonyította, hogy nem lehet a boltokban sületlen ke­nyér, mégis előfordul, hogy nyúlós, gyurmálható a kenyér bele. — Sokféle kenyérbetegség létezik, az okait felsorolni is hosszú lenne. Kezdve a liszt minőségétől a technológiai hi­bákig, melyet a szakértelem hiánya okozhat Néha a vá­sárló is segíti a kenyér nyú- lósodását, azzal, hogy nejlon- zacskóban tartja, így teremtve ideális faunát a mikrobáknak. Laboratóriumi vizsgálatok so­rát végeztetjük el, hogy idő­ben észrevegyük és kiküszö­böljük a hibákat. Azt állítani, hogy takarékossági okokból sületlen kenyeret készítünk — mást nem mondhatok — ez sületlenség. Mátrai Tibor azonban, hogy ezeken készít­sék a pirogránit lapokat, bi­zonyos javításokon, korszerű­sítéseken kell átesniük. An­nál is inkább, mivel a tar­tozék két présgép közül az egyik szinte használhatatlan. A vállalkozási kedv azon­ban úgy tűnik, hogy túllen­díti a vállalatvezetést és az őrbottyáni kollektívát a pénz­ügyi nehézségeken, s talán még az idén döntés születik az említett építőanyagok gyár­tásáról. Általa ráadásul kor­szerűsödne a termékszerkezet, hiszen a magasított ikersejtes téglák jelentik pillanatnyilag az egyedüli profilt. E termék iránt pedig akkora a kereslet, hogy még a legtapasztaltabb téglásokat is meglepte. Ko­Súlyos gondról kívántam beszámolni, de szerencsére már a megoldásról irhatok. A következőket olvastam a Dunai Kőolajipari Vállalat pártszervezetének közelmúlt­beli küldöttértekezletének be­számolójában : „A szénhidro­gén-vertikumot (az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztön belül 1986-ban elkülönített ti­zenegy, a DKV-t is magába foglaló vállalat csoportját) egyedileg, lényegileg a terv­utasításos rendszer mechaniz­musai szerint szabályozzák". A továbbiakban pedig arról értesülök, hogy ez a múltat idéző beavatkozási gyakorlat tovább korlátozza az egyéb­ként is szűk vállalati mozgás­teret, kiegyenlíti a vállalatok közötti teljesítménykülönbsé­geket. Még lejjebb azt olva­som, hogy a tröszt vezetésé­nek javaslatai ellenére a kor­mányzati szervek magatartá­sa változatlan. A valóság más volt Telefonon hívom dr. Rátosi Ernőt, a DKV vezérigazgató­ját, aki azonnal megnyugtat: — Ennek a beavatkozási gyakorlatnak, úgy tűnik, vé­ge. Kezdenek új szelek fúj- dogálni a tröszt felett is. A többit már személyesen, az irodájában mondja a ve­zérigazgató. — Az OKGT külön szabá­lyozási formában dolgozik, te­hát a kormány is külön sza­bályozza a tevékenységét. El­vileg azonban a tizenegy vál­lalat vezetőjéből álló igazga­tótanács irányítaná a szénhid­rogén-vertikum munkáját. Gondolhatnánk, ez az irá­nyítási forma roppant demok­ratikus, hiszen a „többség dönt” elve alapján formáló­dik a tizenegy vállalat sor­sa, s az a határozat, ami de­mokratikus úton, a nagyobb létszámú csoport akaratából születik, csakis jó lehet. A valóság azonban másként fes­tett. Ugyanis miről másról, ha nem a vállalatok közötti, teljesítménytől független egyenlősdi jövedelemfelosz­tásról szólna a többség hatá­rozata, ha a vállalatok zöme vács József műszaki vezető szerint fel voltak készülve az elmúlt év elején arra, hogy a több mint 30 százalékos áremelés, no és az áfa révén meghátrálnak a vásárlók. De nem, most is kénytelenek hét végi műszakokat beiktat­ni. Az őrbottyáni Il-es gyár 40 millió legyártott tégla után kezd nyereségessé válni. És ami elgondolkodtató, hogy eb­ben a gyárban nem szándé­koznak emelni a tégla árát. bár minden az energia árá­nak függvénye. Vagyis meg kell várniuk, hogy mit hoz majd az ipar számára az energiahordozók közelgő ár­változása ... korántsem olyan életképes, mint a DKV? Így fordulha­tott elő, hogy sokáig válto­zatlan maradhatott az a gya­korlat, mely szerint bizonyos vállalatok — a néhány jól gazdálkodó vertikumbeli gaz­dálkodó rovására — az olcsó alapanyagon keresztül kaptak támogatást Régóta várták — A változást végül is az hozta, hogy a tizenegy igaz­gató összeült, s mindannyian — még azok is, akiknek ér­dekei éppen ellentétesek — arra jutottunk, hogy a jelen­legi forma nem tartható to­vább, oly sok a fonáksága. Kifejtettük a véleményünket, azt például, hogy külön kell választani a bányászatot és a feldolgozást, s majd utána a vállalatok döntsék el szabad akaratukból, kivel, hogyan akarnak együttműködni. Jó keretet ad ma már ehhez a társasági törvény. Küzdeni fogunk azért, hogy a jelenle­gi, a vállalatokat sújtó el- szipkázási rendszer parlamen­táris ellenőrzés alá kerüljön — Nem fognak ennek a döntésnek áldozatul esni a vertikum gyengébb vállala­tai? — Lesznek, akiknek gondol okoz a változás, s olyan is volna, az eddig is vesztesé­ges leninvárosi Tiszai Kőolaj- finomító, amely nyilván ne­héz helyzetbe kerülne. A DKV azonban fuzionálni kí­ván a TIFO-val. — Tehát mentőövet dobnak a fuldoklónak? — Nem így nevezném. A TIFO-ra szüksége van a mi cégünknek is, nem lenne jó. ha nem számíthatnánk rájuk. Nekünk is kedvezőbb hát, ha marad a leninvárosi vállalat. Elindult hát egy folyamat, melyre már régóta sokan vártak az olajtartályok tövé­ben. Persze ettől nem lesz olcsóbb a benzin, a fűtőolaj, de ismét tanúi lehetünk egy kis lépésnek, mely nyomán egyszer még talán a piac ha­tása is érvényesülhet. T. B. E. A liszt megspórolását nem díjazzák A vizes kenyér sü letlenség Gyócsi László Tervutasítás helyett szabad akarat A DKV egyesül a TIFO-val

Next

/
Thumbnails
Contents