Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-14 / 62. szám
4 Lilian 1989. MÁRCIUS 14., KEDD Eleven a nemzetiségmegtartó szándék Szlovákul, vagyis anyanyeiven Hangulatos, színes lenne hazánk térképe, ha az itt élő nemzetiségi csoportokat, apróbbakat, jelentősebbeket másmás színnel jelölnénk rajta. Legtöbb városunk, ipari településünk is „színektől pöttyös” lenne, hiszen az üzemek, a gyárak, az ipar teremtette munkalehetőségek elcsábították, városi kőrengetegben adtak otthont szlovákoknak és német ajkúaknak, szerbül, horvátul, bolgárul szólóknak, románul sóhajtóknak, vendül dalotoknak. Legtöbbjük, a harmadik- negyedik nemzedék és az annál is if jabbaik már csak vonásaikban, mozdulataikban villantják fel őseiket. Anyanyelvűknek a magyart vallják, s töredékekben vagy annyiban sem él bennük valóságos, saját anyanyelvűk. Van az országban néhány olyan nyelv tagozatos általános és középiskola, újabban óvoda is, ahol németül, szlovákul, szerbül, horvátul, bolgárul születhetnek a gondolatok, ám nem annyi, hogy nyugodtan elmondhatnánk: nálunk az anyanyelvi oktatás nem szenved csorbát, a hagyományőrzés, a kultúra terjesztése sem. Csend honolt Pest megyében számos szlováklakta település van, nemcsak területi adottságunk következtében, mert északi megyehatárunk a csehszlovák—magyar határ. Pilisen, Dabason és környékén, Al- bertirsán, Ácsán és Csömörön, Tahitótfalun és Sziget- szentmiklóson, Pilisszentke- reszten fel-felcsendül a dallamos szlovák beszéd, élnek a népdalok, népi játékok. Éledeztetésén fáradoznak ott is, ahol eddig nemzetiségügyben csend honolt, s ha kérdezték, hát magyarnak mondta magát az egész falu. A már tevékenykedőknek és az éledezőknek munkálkodásukhoz a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége ad támogatást, s mint legutóbbi tanácskozásukon megfogalmazódott, a jövőben a szövetség a reá háruló feladatokból még többet szeretne megvalósítani. Választott testületeiknek sok új tagja van, köztük Pest megyeiek is. Szoros kapcsolattartásra törekszenek a területek, települések vezető testületéivel. Feladataik lényegét így fogalmazták meg: erős összefüggésben vannak a magyar társadalom, illetve politika tennivalóival. Előbbre jutásban fontos mérföldkő a közös gondolkodás, tenni akarás, kezdeményezőkészség. A nemzetiségmegtartó szándék és a szlovák kultúra kiteljesítésének akarata egy sínen halad. Ennek segítésére mielőbb meg akarják alakítani a helyi szervezeteket, amelyek a nemzetiségi igényeket figyelemben tartják, arra megoldást keresnek, partneri kapcsolatban vannak, együttműködnek az állami szervekkel. Az idei munkaterv egyik fő feladatként az anyanyelvi oktatást jelölte meg. Hozzászólásával e gondolatot támogatta Lami István, aki több mint három évtizede tevékenykedik már ebben a szövetségben; Klincsányi Tamás Dobásról, Tordai Béláné Péteriből, Szemén Bertalan Ácsáról és Fábián Ferenc Csömörről. Beszélni, tanítani Elhangzott: nincsen elég pedagógus a szlovák nyelv oktatására. szükség lenne nyelvi olvasótáborra. Maga a szövetség azt határozta meg: VIII. kongresszusuk szellemében sokkal többet kell törődni az egyén, a család, az iskola felelősségével az anyanyelv megőrzésében. Fejleszteni kell a nemzetiségi oktatást, átmenetet kell kialakítani az úgynevezett „szlovák iskolától” az egynyelvű iskoláig, több olyan iskolára van szükség a szlováklakta területeken, ahol kétnyelvű a tanítás. Szükség van jó tankönyvekre, anyanyelvű ifjúsági és felnőtt irodalmi könyvekre. Az anyanyelvi foglalkozásokat már az óvodában el kéne kezdeni, több szlovák anyanyelvű óvónő kellene és a már munkálkodók nyelvi felkészültségét frissíteni, éltetni kell. Az iskolákban a . Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége vers- és prózamondó versenyt indít, szlovákiai színjátszó csoportok szereplését teszi lehetővé. A közművelődésben különféle szaktáborok, rendezvények segíthetnek. A tervek szerint a Szarvasi Művelődési Központban az ifjúság részére néptánctábort indítanak, a püspökhatvani művelődési ház citeratábort szervez 9—16 éves korúaknak, Hollókőn a szlovák és magyar hagyományőrző együttesek vezetőinek továbbképzését bonyolítják le tavasz- szal. A 'kultúrkörutak keretében Pest megyében szlovákiai tánccsoport vendégszereplését tervezték őszre, tavaszra bábcsoportot várnak Pest és Komárom megyei fellépésre. Kultúr missziók A hazai együttesek közül a pilisszántói Studienka együttes Békéscsabán, a pi- lisszentkereszti május 1-jén Ácsán fog szerepelni. A szövetség szervezésében előkészületben van a XII. szlovák néprajzi tábor. A népszámlálásra való felkészülést fontos feladatként említették a tanácskozáson. Pest megyei véleményként is elhangzott, hogy idősebbek és a fiatalabbak között bizonyára lesznek, akik nem vállalják, nem mondják ki majd nemzetiség voltukat. A tömegtájékoztatással kapcsolatos feladatok egyikeként megfogalmazódott: több és rendszeresebb tájékoztatást kell adni az országnak az itt élő szlovák nemzetiség életéről. munkálkodásáról. Tenni kell azért, hogy az : anyanyelven írott kiadványoknak is mind több olvasójuk legyen. A munkában mint eddig, ezek után is számítani lehet és kell a Hazafias Népfront- bizottságok segítő, értő támogatására, együttműködésére. E. K. Amatőr bábegyüttes különleges szereplése A rendíthetetlen ólomkatona Látott már ön valaha árnyjátékot? Megvallom őszintén, én nemrég még csak annyit tudtam az egészről, hogy valami keleti eredetű dolog, de sosem volt alkalmam megnézni. Ebből is látszik, hogy nem vagyok gyakorló bábos! Az árnyjáték ugyanis a bábozás egyik fajtája, s Magyarországon is több együttes műveli. Számos érdekes részletet tudhattak meg erről mindazok, akik elfogadták a biatorbágyi Prospero bábegyüttes meghívását és ellátogattak március 11-én délelőtt a budaörsi Jókai Művelődési Központban megtartott szakmai találkozóra. A tizedik születésnapját ünneplő csapat A rendíthetetlen ólomkatona című darabot adta elő. Andersen világhírű meséjét a Bergendy-együttes zenéjének felhasználásával maga a Prospero dolgozta árnyjátékká. Egy-egy előadás során a történet ötletesen ábrázolt figuráit hátulról világítják meg, így vetítik ki a fehér vászonra. Fontos művészi kifejezőeszközt nyert az együttes azzal, hogy mindezt nemcsak fekete-fehérben, hanem színesben is megtudja oldani. A produkció így szinte rajz- filmszerűen pereg, s az avatatlan néző nem is gondolná, hogy milyen pontos összmunkára, mennyi gyakorlásra van szükség mindehhez. Amatőr csoport esetében ez különösen nagy teljesítmény. Az előadás végeztével egy pillanat alatt kiürült a nézőtér, ám a vendégek ezúttal nem a ruhatár felé tartottak. Az együttes ugyanis meghívta a résztvevőket egy paraván mögötti beszélgetésre. Hamarosan legalább nyolcvan-száz ember szorongott a világot jelentő deszkákon, és csodálkozva nézte a tulajdonképpen rendkívül egyszerű, ám meglepően ötletes kellékeket. A közönség jórészt pedagógusokból, népművelőkből állt, akik persze magukkal hozták gyerekeiket, unokáikat, tanítványaikat is. Az együttes tagjai az érdeklődők gyűrűjében sorra bemutatták a különböző figurák működését, mozgatását, gyakorlati tanácsokat adtak az anyagok beszerzéséhez és felhasználásához. „Hol van a nagy hal? Hol van a nagy hal?" — kérdezgette kitartóan az egyik ifjú érdeklődő, míg végül a bábok halmazából előkeresték és megmutatták neki kedvencét. Nánási István, az együttes művészeti vezetője (egyben mindenese) a maga készítette világítószerkezet mellett állva magyarázta annak működését. A kérdések leginkább a színes technika alkalmazására, no és persze anyagi korlátáira vonatkoztak. — Természetesen nem csak árnyjátékkal foglalkozunk. Vanak marionettfigurás, va- jangfigurás (alulról merev pálcával mozgatott) játékaink, és persze a kesztyűs bábokról sem feledkezünk el — próbálta velem megértetni a bábjátékok sokféleségét Marika, azaz Nánási Istvánná, az együttes vezetője. — Sajnos mostanában nem túl népszerű a bábozás. Az emberek többsége csak az egyszerű kesztyűs bábokat és az óvodásoknak szóló meséket ismeri, pedig ez a műfaj ennél sokkal több lehetőséget rejt magában. — Hogyan tud érvényesülni ma Magyarországon egy amatőr bábegyüttes? — Nem könnyű dolog, bár attól is függ, hogy gyerekvagy felnőttcsoportról van-e szó. Az általános iskolások — mint például a mi utánpótláscsoportunk — a területi úttörőfesztiválokon vehetnek részt. Az eredeti Prospero tagjai ma már többnyire 18 —20 évesek, velük a békéscsabai, pécsi és a sárospataki bábfesztiválokon léphetünk fel. Egy kívülálló persze azt sem tudhatja, hogy Békéscsabán felnőtt bábosok szerepelnek gyerekeknek szóló darabokkal, Pécsett szintén felnőtteknek szóló produkciókkal, Sárospatak pedig a kamaradarabok versenyének színhelye. A Prospero együttes tagjainak fiatal kora ellenére többször nyert jelentős díjakat ezeken a találkozókon. Békéscsabán 1987-ben megkapták a nemzetközi bábos szervezet, az UNIMA diplomáját, ugyanebben az évben Sárospatakról a külön- díjat hozták el. 1988-ban nekik ítélték a sárospataki fesztivál első díját. Ugyancsak tavaly kapták meg a Művelődési Minisztérium kitüntetését, a Kiváló Együttes címet. — Mennyi munkát jelent egy-egy produkció színpadra állítása? KORFORDULÓ Pest megye lakóinak csaknem egyötöde — mintegy 200 ezer ember — nyugdíjas. Problémáik sokféleségét jól tükrözik a szerkesztőségünkbe mind gyakrabban érkező levelek, telefonok, amelyekben segítséget kérnek különböző kérdésekben. Ezek a kapcsolatkeresések késztettek bennünket arra, hogy önálló rovattal segítsünk eligazodni az idős korosztály speciális gondjaiban. Szólni akarunk egyebek közt arról, hogy mit tehetnek egészségük megóvása érdekében; tájékoztatunk a szociális ellátással kapcsolatos lehetőségekről; eligazítunk jogi kérdésekben és jó tanácsokat kívánunk adni kedvezőbb vásárlási lehetőségekről. Reméljük, hogy új rovatunkkal megkönnyítjük korosabb olvasóink eligazodását a hétköznapok sűrűjében. Munkánkat akkor végezhetjük jól, ha mind többen fordulnak hozzánk észrevételeikkel, tapasztalataikkal, javaslataikkal. Ezért számítunk továbbra is leveleikre, amelyek hozzájárulnak ez irányú szerkesztési munkánkhoz. Tanácsadás idős embereknek A szép öregkor tudománya A gerontológia az öregkor testi és lelki jelenségeinek megismerését szolgáló fiatal tudományág. Célja, hogy az öregedés folyamatának minél jobb és részletesebb megismerésével megteremtse azokat a feltételeket, amelyekkel az öregkort változások késleltet- hetők, illetve befolyásolhatók. Hazánkban alig több mint két évtizede teremtették meg e tudományág szervezett alapjait. Budapesten a Bábaképző Intézet elköltözésével felszabadult Somogyi Béla utcai öreg épület kapujára 1965-ben került fel a tábla, amely azt jelezte; van már otthona a magyarországi gerontológiai kutatásnak. A rangos munka dr. Beregi Edit egyetemi tanár irányításával folyik. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem keretében működő Gerontológiai Kutatóközpont legmodernebb eszközökkel felszerelt labora- tór.rnmirbam: azr. öregkor élettani jelenségeinek egyre több, eddig ismeretlen tényeire találnak választ biológiai, biokémiai, elektrofiziológiai, szövettani és kísérleti gerontológiai vizsgálatokkal. E tevékenység központja a dr. Lengyel Éva által vezetett 15 ágyas klinikai osztály. A szép, kellemes környezetet biztosító kórtermek lakói olyan idős emberek, akik a maguk, és a társadalom javára önként hajlandók alávetni magukat a kilenc napig tartó általános kivizsgálásnak. Valamennyien teljesen egészségesnek tartják magukat, szellemi és fizikai erejük birtokában vannak. Életmódjuk, életvitelük is fiatalos, aktív. Néhá- nyuk nem először van itt. A vizsgálatok ugyanis arra is kiterjednek, hogy összehasonlítási alapot nyújtsanak a különböző megfigyelések között eltelt időben bekövetkezett változásokra. Az eddig megvizsgált, ötezernél több ember adatainak megismerésén és gyakorlati hasznosításán túlmenően a klinikai osztály mind szélesebb körben igyekszik felvilágosító munkát is végezni. Erre a feladatra egyébként az ugyancsak dr. Lengyel Éva és dr. Gergely István vezetése alatt tevékenykedő gerontológiai tanácsadó szolgálat vállalkozott, amely minden hónap első és harmadik keddjén, délelőtt tíz órától fogadja az érdeklődőket az intézet könyvtárában. Az összejövetelen vitákat indítanak, amelyeken bárki kérdéseket tehet fel. Bizalmasabb jellegű témákban az érdeklődők négyszemközt kaphatnak választ. Az összejövetelnek számos olyan látogatója is van, akik idős hozzátartozóikkal kapcsolatban kérnek tanácsot. A szolgálat szeretne mind szorosabb kapcsolatot teremteni a körzeti és az üzemorvosokkal, akik főként a szervező, felvilágosító munkában nyújthatnak, illetve nyújthatnának több segítséget. Sajnálatos, hogy sok orvos még nem ismerte fel az ügy jelentőségét, ezért nem is fordít figyelmet erre a tevékenységre. Az érdeklődés hiányának oka talán abban is keresendő, hogy a gerontológiának hazánkban még nincsen a jelentőségét megillető rangja, megbecsülése. Ezt bizonyítja az is, hogy az egyetemi oktatásban sem kap ez a téma elég nagy teret. A kórházainkban, egészségügyi intézményeinkben — ahol pedig a betegek jelentős része idős ember — nincs gerontológus. Kasznár Zoltán Természetkedvelő nyugdíjasok Programok a hétvégére — Egy új darabot körülbelül két-három hónapig próbálunk, legtöbbször a saját ötleteinket visszük színpadra. Az együttes tagjainak többsége már a megalakulás óta velünk van. Az eltelt tíz évben ők is sok tapasztalatot szereztek, így egyre könnyebb egy előadást tető alá hozni. Hetente kétszer-háromszor próbálunk, munka után, hiszen mindannyian amatőrök vagyunk. Tavaly már húsz fellépésünk volt, idén talán még több helyre hívnak meg minket. — Anyagilag hogyan tudják biztosítani az együttes fennmaradását? — Eleinte, mikor még teljesen ismeretlenek voltunk, sokkal nehezebben ment. A biatorbágyi klubkönyvtárban dolgozom, így 1987-ig a könyvtár bábcsoportjaként, annak dekorációs keretéből éltünk. Három éve támogatja az együttest a budaörsi Jókai Művelődési Központ, 1988 januárjától pedig a Biatorbágyi Tanács saját költségvetést biztosított számunkra. így az anyagú és a technikai segítség adott. Mi a bábozással alig keresünk pénzt, de tulajdonképpen nem is akarunk. Ez a szenvedélyünk, örülünk, ha csinálhatjuk. A beszélgetést egyre gyakrabban kell félbeszakítanunk, mert ahogy oszlik a tömeg, egyre többen jönnek Marikához elbúcsúzni. Néhá- nyan meghívják a csoportot, elkérik a címüket, sokan pe- degi megígérik, hogy a következő előadásra is eljönnek. Az együttes legközelebb a Budaörsi napok keretében lép fel, szintén A rendíthetetlen ólomkatonával. Az érdeklődők március 17-én, pénteken este hatkor nézhetik meg a budaörsi Jókai Művelődési Központban. Kecskés Ágnes A Budapesti Természetbarát Bizottság a természetkedvelő nyugdíjasok részére hétről- hétre szervez olyan túrákat, amelyeken az idősebb korúak is különösebb fáradtság nélkül részt vehetnek. Az e heti program keretében március 15-én a váci honvédemlékműhöz vezetnek látogatást. Az 1868-ban állított emlékműnél a Városligetben, a város Budapest felőli bejáratánál várják délelőtt 11 órára az ünnepi megemlékezésre érkezőket. Ezután a résztvevők megkoszorúzzák a honvédsírokat, majd együtt keresik fel az egykori csaták színhelyét. A hét végére két kirándulást ajánlanak a nyugdíjas korosztálynak. Az OSC Gyopár Egyesület szombaton, 18-án nyílt madáretető-túrára várja az érdeklődőket a Hűvösvölgy—Ördögárok közötti útvonalra. A résztvevők délelőtt 10 órakor a hűvösvölgyi buszvégállomás melletti büfé elől indulnak. Másnap, vasárnap olyan kirándulásra invitálják az idősebb természetkedvelőket, ahová az unokáikat is magukkal vihetik. A hét kilométer hosszúságú, 3 órás sétát a Virágos-nyeregbe — a budai hegyekbe vezetik. A túravezető az érdeklődőiket a 137-es busz Korvin Ottó téri végállomásán reggel 9 órakor az Árpád híd budai hídfőjénél várja. K. Z. Az első magyor független irodalmi és közéleti folyóirat Főszerkesztő: Végh Antal. Megjelenik: 1989. március 15-én. A tanárok és tanítók, a művelt munkások, az orvosok, mérnökök és az értelmes parasztemberek, az egyetemisták és a középiskolások, az igényes magyar olvasóközönség lapja. A „népben-nemzetben való gondolkodás” (Veres Péter), a „minőség és a belátás" (Németh László) igényével szerkesztett folyóirat. Keresse az újságárusoknál! Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Csukás István, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Lázár Ervin, Szakonyi Károly, Végh Antal. Minden hónap 15-én. Ara: 48 Ft.
