Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-02 / 52. szám
1989. MÁRCIUS 2., CSÜTÖRTÖK «»r . MEGYEI 3 Tovább bővül az új üzem Ebben az évben egymillió darab 40 W-os fénycső fojtótekercs gyártását szeretnék elérni a gödi- Dunamenti Tsz szobi üzemében. Az elmúlt évben létrehozott üzem 56 új munkahelyet teremtett, amelyet az idei bővítéssel további 10-15-tel növelhetnek. Képünkön: a szerelősort láthatjuk (Vimola Károly felvétele) Az alapítványok összefogásáért Az alapítványok közös gondjainak és feladatainak együttes megvitatására április 29-re orézágos alapítványi találkozót hív össze a „Rák ellen, az emberért, a holnapért” társadalmi alapítvány operatív bizottsága. Az elmúlt évben Magyarországon megszaporodtál^ a különböző céllal életre hívott alapítványok, s ma már csaknem félezer, többségében szociális kérdésekkel és az egészségüggyel kapcsolatos, illetve a-művelődésügy, a művészet és az oktatás különböző területeit érintő alapítványt tartanak nyilván. Valamennyi számára gondot jelent azonban, hogyan őrizze meg vagyona értékét az infláció mellett. Mivel többségüknél a jelenlegi helyzetben megoldhatatlan az alapítvány értékének megőrzése, célszerűnek tűnik, hogy — lehetőség szerint, tevékenységi körüknek- megfelelő — nyereséges vállalkozásban vegyenek részt. Viták az új törvényekről Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága szerdán, Hell- ner Károly elnökletével a Parlamentben ülést tartott, megvitatta az átalakulási törvénytervezetet. és áttekintette az állami vállalati törvény módosításának alapelveit. Sárközy Tamás igazságügy- miniszter-helyettes szóbeli kiegészítőjében kifejtette: a szabályozás célja, hogy a társasági törvénnyel összhangban támogassa és ösztönözze a hagyományos keretek között működő vállalkozások átalakulását társasággá. A bizottság ülésének második napirendi pontjaként a képviselők újra áttekintették a belkereskedelmi törvény módosításának tervezetét. A vitában hozzászólók nyomatékosan javasolták: a módosított törvény egyértelműen erősítse meg a szektorsemlegesség elvét, különös tekintettel a magánkereskedőkre, akiknek elbírálása ma nem azonos az állami és szövetkezeti kereskedőkével, ha például árubeszerzésről van szó. Király Attila, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője ezzel kapcsolatban elmondta. hogy a tárca vezetésének is az a célja, hogy a kereskedők eP'’enlő feltételekkel dolgozhassanak, ám nem várható látványos javulás a nagykereskedelmi tevékenységben a magánkereskedők javára; ehhez ugyanis a technikai és a személyi feltételek egyelőre nem adottak. Márciusban úgra ringbe száiBnak Tisztújítás a VOSZ-ban Sajtótájékoztatót tartott szerdán a Vállalkozók Országos Szövetsége. A szombati közgyűlés előtt értékelték a múlt év munkáját, s a leköszönő elnök, Simsa Péter válaszolt az újságírók kérdésére. A közgyűlés viharosnak Ígérkezik, az új vezetőség megválasztása, az alapszabály módosítása egészen biztosan heves vitákra ad majd okot. Simsa Péter úgy véli, hogy a VOSZ a megalakulás óta eltelt egy év alatt markánsan képviselte az érdekeket. A gazdasági érdekképviseletként működő társadalmi szervezet úttörő vállalkozás volt, hiszen mindmáig ez az első olyan egyesülés, amely kiharcolta, hogy legális szervezetként működhessen. Azóta sem jöttek létre hasonló, gazdasági töltésű szervezetek. Mindaz, amit tavaly a kormány elé terjesztettek, ma'a nagypolitikában fellelhető. — A szövetségünk nem zártkörű hitbizomány — fejtette ki véleményét az elnök. — Biztosítani kell a mobilitást, s ahhoz, hogy tovább erősödhessünk, szükség van a stafétabot átadására. — A VOSZ fontos feladatának tartja, hogy a magán- személyek részvételével működő bármilyen gazdasági szervezet érdekeit képviselje. Milyen álláspontot alakított ki a jövendő farmergazdaságokkal kapcsolatban? — Nem kerülhetjük ki, hogy fölvállaljuk a mezőgazdasági vállalkozások érdekképviseletét — válaszolt az elnök. — A szövetség munkája nem szűkülhet le a szervezeti és tevékenységi formákra. Az új alapszabály módot ad arra is, hogy akár országos tagozatokat hozzunk létre a VOSZ-on belül. — A MÉM is kezdeményezi a mezőgazdasági vállalkozások új érdekképviseletét — fűzte hozzá Palotás János, a VOSZ társelnöke. — A borászok már jelentkeztek, s mi szeretnénk az alulról jövő építkezés elvén kialakítani a tagozatokat A VOSZ minden olyan szervezethez szívesen kapcsolódik, amely vállalkozásbarát, legyen az akár a Kisgazda Párt, akár más alternatív szerveződés. — A vállalkozásoknak, véleményem szerint, nem előnyös az, ha politikailag nagyon megosztott az ország — mondta Simsa Péter. — Nagy vonalakban egyetértve az elnökkel, mégis másképpen gondolkodom erről a kérdésről — kapcsolódik a témához Palotás János. — Szükség van az alternatív szerveződésekre, hiszen általuk olyan feszültségek fogalmazódnak s oldódhatnak föl, amelyek már régóta nyomasztóan hatottak a társadalomra. Ügy gondolom azonban, hogy a politikai vita elveszi az erőt, s a gazdasági kérdéseket háttérben tartja. Ezt a továbbiakban nem engedhetjük meg, A gazdasági reform elképzelhetetlen köz- megegyezés nélkül. Sérelmezzük azt is, hogy az átalakulási törvény késik, enélkül ugyanis a társasági törvény nem érvényesül megfelelően A VOSZ- on belül külön bizottság foglalkozik az átalakulási törvénnyel, s munkánk során elértük az eleddig csak általunk hangoztatott álláspont érvényesítését. Nevezetesen azt, hogy az 1982 óta saját vagyonnal létrejött vállalkozások ezentúl maguk dönthessenek anyagi javaik fölhasználásáról. — Márciusban újra „ringbe” szádunk elképzeléseink megvalósításáért —r folytatta Simsa Péter a gondolatot. — Ügy hisszük, a kormány gazdasági politikája elszigetelt, s fiskális alapokon nyugszik. A kisvállalkozásokban erősödött a polarizáció, de igaz az is, hogy az elmúlt évben sokan tönkrementek. A kormány felismerte ezt, s ma már a valós élethez közelítő megoldások kidolgozását tartják szem előtt. A nyári Ország- gyűlés fordulópont lesz, hiszen két adótörvényt is koncepciózusán fölülvizsgálnak. Bár úgy gondoljuk, hogy a képviselői mandátumot nem az érdekképviseleti szervezeteknek kell vállalniuk, a kialakult helyzethez alkalmazkodva mégis szeretnénk ilyen módon is hallatni szavunkat. — Részesülhetnek-e a magánvállalkozások a jövőben világbanki hitelben? — A VOSZ aktívan részt vett a pályázati feltételek kidolgozásában, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megakadályozza a magánvállalkozási körök kizáródását a hitelekből. Kezdeményztük egy olyan szakértői csoport felállítását, amely a bankok döntési mechanizmusát segíti. Komoly jelei vannak annak is, hogy a külföld menynyire érdeklődik a magyar magánvállalkozások iránt. A napokban Amerikából, a Fehér Házból érkezett egy szakértő, akinek feladata a magyar kisvállalkozások tanulmányozása. . Az elnök, mintegy a beszélgetés összegzéseként, még elmondta. hogy sok példa van már eddig is arra, hogyan tudott a VOSZ eredményesen föllépni a vállalkozók érdekében. Ezek között érdemes megemlíteni a különadó megszüntetését, amely ugyan a más adók belépése miatt az elvonási szintet nem érintette, a vállalkozások megítélése szempontjából azonban mégis eredmény. Az áfatörvény módosításánál is sikerült fönntartani a beruházások forgalmi adójának 100 százalékos levonhatóságát a kisszövetkezeteknél, szakcsoportoknál, az egyéni vállalkozóknál és a kizárólag magán- személyekből álló társaságoknál. Beliér Agnes Adózó, fizess! cfmü sorozar tutikban ezúttal a személyi jövedelemadótól látszólag távol eső témáról, a sorkötelesek által fizetendő honvédelmi hozzájárulásról adunk tájékoztatást. Az információt a Pest Megyei Adófelíigyelő- ség munkatársaitól kaptuk. A hadköteles fiatalok a Pest Megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokságtól a honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapításához kétpéldányos adatlapot kaptak. Az érintettek — a hátoldalán lévő tájékoztatót figyelembe véve — töltsék ki az adatlapot, és egy példányát március 20-ig címünkre (Budapest XIII., Petneházy u. 6 —8., postacím: 1370 BudaA KSH Pest megyei igazgatóságának jelentése az 1988. év eredményeiről (Tegnap az ipar, az építőipar és a mező- gazdaság eredményeit ismertettük a jelentésből, amelynek második részét most közöljük.) FOGLALKOZTATÁS az országos fogyással ellentétben — 1988-ban is tovább gyarapodott. Az év végén 989 ezren éltek a megyében, ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A növekedés a városokat érintette, a községekre általában a népesség stagnálása volt a jellemző. A megye lakosságának foglalkoztatottsága összességében továbbra is megnyugtatóan alakult. bár a kereslet-kínálat eltérő belső szerkezeti és területi összetételének hatására a munkát keresők kisebb csoportjai itt is elhelyezkedési gondokkal küzdöttek. Az 1988. év végén a Pest Megyei Munkaerő-scolgálati Iroda 5650 betöltetlen munkahelyet tartott nyilván. ^melyek száma az év során folyamatosan növekedett. Az iroda közvetítésével egy év alatt közel ezren tudtak elhelyezkedni, döntő többségük fizikai munkakörben. Az év végén a nyilvántartott munkanélküliek száma 196 fő volt, körükben mérséklődött a fizikai foglalkozásúak aránya, de ezen belül növekedett a szak- és betanított munkások részesedése. A pályakezdők elhelyezkedése Pest megyében a fővárosi munkalehetőségekkel együtt megoldódott, október végéig 95 százalékuk talált — zömében végzettségének megfelelő — munkát. Folytatódott a közhasznú muhka szervezése, az év végén 11 településen folyt ilyen jellegű foglalkoztatás. átlagosan 80 fővel. A foglalkoztatottak száma az ipar kivételével valamennyi népgazdasági ágban — s elsősorban a fizikai foglalkozásúak körében — mérséklődött. 1988-ban a lakosság jövedelme és fogyasztása az előirányzatokkal összhangban csökkent. Országos adatok alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy 2, a fogyasztás 4—4,5 százalékkal maradt el az 1987. évitől. A megyében foglalkoztatottak nettó átlag- keresete az iparban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 12, az építőiparban 9, az állami gazdaságokban és a kereskedelemben 7 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben 1988-ban a fogyasztói árszínvonal országosan 15,7 százalékkal volt magasabb a megelőző évinél. A lakosság jövedelmi helyzetének jelentős romlását jelzik a takarékbetétek és hitelek állományának változásai is. 1988-ban a megtakarítások stagnálása mellett fokozódott a. lakosság eladósodása. A megye OTP-fiókjáit nál és takarékszövetkezeteinél elhelyezett lakossági betétek állománya az év végén 18,5 milliárd Ft-ot tett ki. 9,4 százalékkal többet az* 1987. évinél, amit szinte te.ljes egészében a kamatjóváírások eredményeztek. A lakossági hitelek állománya 31 milliárd Ét volt, 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékben a hosszú lejáratú építési kölcsönök állománya nőtt. de nagymértékű volt a személyi kölcsönök emelkedése is. KIKESKIBELEM 48 milliárd Ft értékű árut forgalmaztak. 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Figyelembe véve a kiskereskedelmi árak 16,5 százalékos emelkedését, a forgalom mennyisége valamennyi árufőcsoportban csökkent, együttesen 4,6 százalékkal. Számottevő volt a visszaesés a vendéglátásban (18 százalék) és a ruházati cikkek eladásában (13 százalék), mérsékeltebb a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek (1 százalék), valamint a vegyes iparcikkek (3 százalék) forgalmában. A kiskeresedelmi forgalom csökkenésében egyaránt szerepe volt az 1987. évi elővásárlásoknak, a nagy áremelkedésnek és az árukínálat hiányosságainak. Különösen a vegyes iparcikkeken belül volt nagy a hiánycikkek köre. Egész évben gondot jelentett az ellátás kályhákból, etázs- és olajtüzelésű kazánokból, kerékpárból, valamint varrógépből. A ruházati termékek kínálatát minőségi és választékhiány jellemezte. Főként a bébi- és gyermekruházati cikkek körében alakultak ki éles feszültségek. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek ellátása volt a legkiegvensúlyozottabb. azonban marhahúsból, belsőségekből, olcsó. baromfiaprólékból, fagyasztott halból, étolajból és margarinból akadozott a kínálat. Az idényáras cikkek 1988. évi felhozatala — a burgonya, a paradicsom és néhány gyümölcsféle kivételével — meghaladta az előző évit. Néhány cikkből, például korai salátából, primőr zöldpaprikából és uborkából kiemelkedően többet vásárolt a lakosság. A idényáras cikkek árai átlagosan 1,6 százalékkal mérséklődtek, amelyet a zöldségfélék árának 6,6 százalékos csökkenése eredményezett. A megyében 1988 végén a szocialista kiskereskedelemben 2768 bolt és 1209 vendéglátó- hely üzemelt. Ez évben is korszerűsödött az üzlethálózat, a fejlesztések többsége változatlanul az alapellátást szolgáló élelmiszer- boltok számának növekedését eredményezte. Az év folyamán többek között 5 új ABC- áruházat adtak át. Nagymaroson megnyílt az új szövetkezeti áruház, Vácott pedig egy 2600 négyzetméteres bútorbolt. Az elmúlt évben 209 ezren keresték fel a megye idegenforgalmi szálláshelyeit, 2,8 százalékkal kevesebben, mint 1987-ben. Ugyanakkor kedvező, hogy nőtt a nem szocialista országból idelátogatók száma, 23 százalékkal és az általuk eltöltött vendégéjszakáké is, 37 százalékkal. A tanácsok 1988-ban 4973 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt. A befejezett építkezések száma az 1987. évi számottevő visz- szaesés után 2,4 százalékkal emelkedett, de még így is csak négyötöde volt az 1986. évinek. Az állami, valamint az OTP-beruházás- ban készülő lakások évek óta tartó csökkenése miatt egyre többen kényszerülnek arra, hogy lakáskérdésüket saját építés útján oldják meg. Az építkezéssel járó költségnövekedés azonban fokozódó terheket hárít a lakosságra. Ebben szerepet játszanak a telekhiányból és az emelkedő közművesítési költségből eredő magas telekárak, az építőanyagok terén pedig a folyamatos áremelkedéssel társult áru- és választékhiány. v A lakosság egészségügyi eUEMStuUvi ellátása az elmúlt évben is csak szerény mértékben javult. A kórházi ágyak száma változatlanul 4951, a rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 77-'tel, 2972-re emelkedett. Az egészségügyi alapellátást 406 általános orvosi és 134 gyermekgyógyász-körzet biztosította, számuk egy év alatt, együttesen 8-cal gyarapodott. A bölcsődei férőhelyek száma az év végén 4137 volt. . 75-tel kevesebb az előző évinél. (IKTATÁS A mesy«ben az esy évvel koURIHIHJ rabbival azonos ütemben folytatódott az óvodás gyertnekek és az óvodai férőhelyek, számának mérséklődése, összességében 36 848 helyre 37 361 gyermeket vettek fel. Az intézmények tárgyi és személyi feltételeiben egy év alatt nem következett be számottevő változás. Az általános iskolákban az osztálytermi hálózat bővülése az előző évinél valamivel kisebb. a tanulólétszám csökkenése annál nagyobb mérvű volt, így az álapfokú oktatás intézményi ellátottsága tovább javult. 1988- ban 4001 tanteremben indult meg a képzés* 112-vel többen, mint egy évvel korábban. A megyében hat településen adtak át új iskolát, további hatban pedig iskolabővítéssel gyarapodott a tantermek száma. A középfokú iskolahálózat az 1987. évi kisebb mértékű fejlesztésekkel szemben 1988- ban jelentősebben bővült. Gödöllőn az új 12 tantermes épületben megkezdték a gimnáziumi és az óvónői képzést. A szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium 8 tanteremmel bővült, Vácott zeneművészeti szakközépiskola kezdte meg működését, Gyálon pedig az egyik általános iskola régi épületében köz- gazdasági szakközépiskola indult. Emellett újabb szakmunkásképző intézetek kapcsolódtak be a szakközépiskolai képzésbe, Pécelen állattenyésztési, a ceglédi intézményen belül pedig műszaki középiskolai osztályt szerveztek. A megye középfokú oktatási intézményeibe az elmúlt tanévben közel 1000-re] több tanulót iskoláztak be. A létszámnövekedés a szakmunkásképző intézetekben és a középiskolákban azonos mértékű volt. A tanteremfejlesztések viszont csak a középiskolákat érintették. így a szakmunkástanulók oktatási körülményei tovább romlottak. Adózó, fizess! Honvédelmi hozzájárulás pest, 62. Pf. 371) juttassák el. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adófelügyelőség csak a hozzájárulás összegének meghatározásával foglalkozik, amelyet határozattal fog közölni a kötelezettel, de a kötelezettség elrendelésével, időtartamával kapcsolatos kérdésekre nincs hatásköre, ezekkel a fenti parancsnoksághoz kell fordulni. Az adatlap megküldésével együtt kérjük a mentességre okot adó, legalább 50 százalékos rokkantsági állapottal összefüggő igazolást is. A munkaképesség-csökkenés beálltának napját az Országos Orvosszakértői Intézetnek a lakóhely szerint illetékes véleményező orvosi bizottsága által kiállított okirattal, a betegség, rokkantság miatti alkalmatlanságot a parancsnokság igazolásával kell bizonyítani. » Személyi vagy egyéb körülményekre tekintettel a pénzügyminiszter rendelkezik a mentesítés felől. Ameny- nyiben ilyen felmentést kapott, ezt tanúsító okiratát is az adatlaphoz kérjük csatolni. A külföldön ideiglenesen munkát vállaló hadkötelesnek a hazatérésig szünetel a fizetési kötelezettsége. Kérjük az erre vonatkozó igazolás egyidejű megküldését is. Azoknak a hadköteleseknek, akik' 1987. december 31- ig honvédelmi hozzájárulást fizettek, de időközben katonai szolgálatot teljesítettek, vagy egyéb okból a munkáltató által levont honvédelmi hozzájárulást részükre vissza kell fizetni, a visszautalandó honvédelmi hozzájárulást az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kötelezés időpontjában hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei tanács pénzügyi osztálya utalja visz- sza. , Országos találkozó
