Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-08 / 33. szám

1989. FEBRUAR 8., SZERDA A géplakatos meg a szakzsargon Pénzszűke miatt élénkebb viták A mostanában zajló tanács­ülések legfontosabb napirend­je az idei költségvetés vitája. A pénzről határozott nemrég a Gödi Tanács is, ahol Siposné Szolcsányi Zsuzsanna, a vég­rehajtó bizottság titkára így summázta a történteket: „A témát alaposan kivesézték.” Számtan és demokrácia Igaz ami igaz, a korábbi években sokszor döntöttek a pénzről formálisan a községi, városi tanácsok tagjai — kü­lönböző oltok miatt. Részint azért, mert valamivel több ju­tott a fejlesztésre, másrészt bíztak az előterjesztők szakér­telmében s a végrehajtó bi­zottság előzetes áttekintésében. A vb tagjai nem engedték ad­dig a nagyobb testület elé tár­ni a témát, amíg mindent rend­ben nem találtak. Volt az oly gyakran egyhangú szavazások­nak más oka is. Ez pedig az a hivatali szakzsargon, amely miatt még mindig hallatlanul nehéz a laikus, tehát nem szak­mabeli ember dolga, ha úgy akarja megérteni az előterjesz­téseket — a költségvetés ese­tében a számoszlopokat, a té­telek szöveges indoklását —, hogy netán kérdezni szeretne, vagy véleményt kívánna mon­dani. Sőt. olykor módosítást kö­vetelne választókörzete javára, mert úgy véli, hogy némely do­lognál előbbre való az, amit megbízói szeretnének. Sajnos, akárhány tanácsi költségvetést veszünk elő, azt tapasztalhatjuk, hogy a szak­zsargon maradt, s az is lehet, hogy nem a helybeliek hibájá­ból. De, ha a mindennapok krónikása küzdeni kénytelen a megértésért, " akkor biztosan ‘ így vari ezzel — s miatta eset­leg választói rovására passzív mafad — a testűiét ta'gj'aként ott ülő géplakatos, a fodrász, a tanító, az óvónő, vagy a beta­nított munkás. Pedig a közéleti emberek most aktivitásra tö­rekednek. Göd példáján merültünk be­le olyan általánosságokba, amelyek helyileg mindig konk­rétak. A nagyközség tanácsa végül aktív, igen élénk vitá­ban döntött arról, hogy a vár­ható 127 millió 310 ezer forint bevételnek az idén a 75,3 szá­zalékát a közigazgatás, az is­kolák, óvodák, orvosi rende­lők, s más tanácsi intézmények fenntartására fordítják. Keve­sebb pénz marad a fejlesztési kiadásokra. Ennek sajnos így kell lennie, mert az árváltozá­sok miatt 15 millió 875 ezer fo­rinttal kerül többe a település háztartása a tavalyinál, s az összeg döntő részét a társada­lombiztosítási járulék 33 szá­zalékos emelkedése teszi ki. Egymillió 761 ezer forintot kell majd kiadni a bérfejlesz­tésre, s állami támogatás csak az egészségügyi és szociális el­látás. az Oktatás területén dol­gozók béréhez várható. És, hogy ezen kívül mi mindenre kell még pénz egy nagyköz­ségben? Az utcák drága köz- világítását itt meg sem említik, de a vezetékek fölé hajló ágak lenyesése. az útmenti fák galy- lyazása tanácsi kötelezettség, mint ahogy az például az autó- buszváró rendben tartása, ülő­padjai javítása is. Közösen adják össze Ahol csak egyetlen nagy gaz­dasági egység működik — mint Gödön a Dunamenti Mgtsz —, s a többi kisüzem, főleg olyan ipari szövetkezet, melyet a fő­városból irányítanak, mindig nehezebb a költségvetés bevé­teli oldalának összeállítása. Igaz, az idén 18 százalékos a növekedés; amelynek nagy ré­sze a személyi jövedelemadók emelkedéséből származik. Ez nem egészen két és fél millió forintot jelent. Számottevő a Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat (GAMESZ) hozzájá­rulása, döntő a működésre és fejlesztésre előirányzott közel 50 millió forintos központi tá­mogatás, gazdasági bázis a szociális foglalkoztató, de a fel­tevéssel ellentétben még az egymillió forintot sem éri el a Dunakanyar egyik legszebb körzetében nyaralók, a hétvé- giház-tulajdonosok úgyneve­zett gyógy- és üdülőhelyi díja. Viszont a község idegenforgal­mi jellege miatt ad fejlesztési támogatást a Közép-Dunavöl- gyi Intéző Bizottság, valamint a Dunamenti Regionális Víz­mű. A gödi példa A további részletek ismerte­tése már csak untatná a tisz­telt olvasót. A gödi példával a mai tanácsi gazdálkodás ber­keibe szerettünk volna bepil­lantást engedni. Itt még csu­pán az az érdekes, hogy a már jelzett, a működési kiadásokon kívül megmaradó kevés pénz­ből mit lehet fejleszteni, A megkezdett földgázvezeték kiépítését a csatornahálózattal együtt folytatják. Eggyel több nyilvános telefonállomással gyarapodik a falu, elkészül a Duna-part részletes rendezési terve, egy medencével ismét bővítik a népszerű és feltehe­tően gyógyító hatású termál­strandot. A magánerős lakás­építés és -vásárlás helyi támo­gatására 500 ezer forint bank­hitel felvételét hagyta jóvá a nagyiközség tanácsa. Azzal a megegyezéssel zárták le a té­mát, hogy szigorú és követke­zetes takarékosság legyen a gazdálkodók legfőbb szempont­ja. Részint a bevételek növe­lése, másrészt a lakáshelyzet javítása érdekében kötelezték a szakembereket, hogy mérjék fel az állami ingatlanokat, a még foghíjas telkeket, hogy ez­által is enyhítsenek a krónikus gondokon. Nem esett szó — mert pénzszűkében nem lehe­tett téma az idén — arról, hogy hány kilométer hosszú még a burkolatlan utcák sokasága, hol kellene betont teríteni a kocsiutakra. a gyalogjárdákra. Egy bekezdésnyi helyet kapott az előterjesztésben viszont — talán ezzel kapcsolatban is —, hogy ismét szükség lesz a la­kosság segítségére, közérdekű társadalmi munkájára. Kovács T. István Rákgyógyítás házilagosan? Február végén kerül az üz­letekbe dr. Oláh Andor szent­endrei természetgyógyász or­vos 11. könyve A rák termé­szetes gyógymódja és megelő­zése címmel. A szerző száznál több, főként angol, francia, né­met nyelvű mű áttanulmányo­zása után összegezte a termé­szetgyógyászat nemzetközileg elismert tekintélyeinek ered­ményeit, gyógyító munkáját, jó tanácsait. — A rák civilizációs beteg­ség — mondja a szerző —, 30 százalékban a környezetárta­lom, 70 százalékban az élet­mód felelős kialakulásáért. A kiváltó okok? Először is a helytelen táplálkozás: a hús, a zsír, az élelmiszerekkel be­vitt vegyi anyagok. Egyenes az arány a zsírfogyasztás és a mellrák gyakorisága között. Komoly tényező az alkohol is. Közvetlenül okozhat nyelőcső- és hasnyálmirigyrákot. De rontja a májműködést, a máj nem tudja ellátni fontos mé­regtelenítő szerepét. A do­hányzás miatt rosszabb a szer­vezet oxigénellátása, s a rák az oxigénhiányos környezetben keletkezik. A hormonális gyógyszerekkel szemben is fel­merült a rákkeltés gyanúja. A sok röntgenezés is káros. A stressz, a negatív lelki állapot is komoly veszélyt jelent. — Mit javasol a természet- gyógyászat? — Az első dolog a szerve­zet méregtelenítése. A nyers növényi étrend, amely nem permetezett, nem műtrágyá­zott zöldség- és gyümölcsből áll. Kimondottan - rákellenes hatása van a céklának, a sár­garépának és a fokhagymá­nak. A nyomelemek hiánya is rákkeltő lehet. Kimutatták, hogy a szelén és magnézium­ban gazdag talaj szinte telje­sen megvédi az ott élőket a ráktól. Gazdag magnéziumban a búzakorpa, a szójaliszt, búr zacsíra, zabpehely, korpáske­nyér, mák, lencse, olajos mag­vak. — A radikális nyerskoszt- kúra mellett mit ajánl még? — Fontos a mozgás az oxi­génellátás, a vér- és nyirok­keringés javítása szempontjá­ból: jóga, séta stb. Nyugati gyógyintézetekben művészi tornát is tanítanak a rákbete­geknek. A pszichoterápia ke­retében művészetterápiát is al­kalmaznak, rajzolni, festeni tanítják a betegeket, a művé­szet lelki felszabadító hatását használják fel. Az emberek sokszor negatív szuggesztióval halmozzák el egymást. Ezért nagy • fontosságú az ezektől való megszabadulás, főleg a gyűlölet érzésétől. Átányi László Ismét itt a Készi Valóság. Az esztendő második száma meglepő címmel hívja fel magára az első oldalon a fi­gyelmet: Riasztóan hat a KISZ neve? Kiderül az írás­ból, hogy az ifjúsági szerve­zet mintegy illegalitásba vo­nulva próbál tömegbázist to­borozni céljai eléréséhez. Dr. Kukorelli István nevé­vel egyre többet találkozunk mostanában . az újságokban, egyre többet halljuk a rádió­ban, televízióban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, a mind gyakrabban idézett alkotmányjogász több mint egy évtizede él Durtake- szin. A demokráciáról, a pár­tok létezésének lehetőségéről beszélgetett vele Erdész Mi­hail/. Miért kell gimnázium Du­nakeszin? — teszi fel a kér­dést a cikk írója, dr. Peszeki Lászlóné, és meg is adja rá a választ. A Radnóti Miklós ne­vét viselő oktatási intézmény­ben jövőre már négy párhu­zamos osztály tanul. Fennállá­suk óta az albérlők keserves kenyerét eszik. Nyilvánvaló, hogy ezen a helyzeten változ­tatni kell. Csorba a hírnéven, dicstelen együttműködés — e szavakkal jellemezte a cikk írója a Du- na-Bramac életében történte­ket. A következmény; elbo­csátottak tíz munkást, s le­váltottak néhány vezetőt. A Keszi Valóság e száma is külön mellékletben közli a hónap kulturális eseményeit. A moziműsoron kívül a Jó­zsef Attila Központ, a kert­barátkor és a horgászegyesület programjaira is invitálják a dunakeszieket. Ez alkalommal még egy meglepetéssel szolgál az újság: a szokásostól eltérően még egy mellékletet helyeztek a szer­kesztők a lapok közé. Ezen az autóbusz menetrendjét és az orvosi rendelések idejét talál­ják meg az érdeklődők. Télen is dolgoznak Már nem zötyög Az idei tél igazán nem tette próbára a közlekedést, sőt, az évszakhoz képest enyhe idő­járás még olyan vágányjaví­tási munkálatokat is lehetővé tett, amelyekhez egyébként csak tavasszal lehetne hozzá­kezdeni. A HÉV ráckevei vonalán, a József Attila telepen, az 56-os számú szelvénynél dolgozik a felépítményes brigád, amely­nek tagjai vasúti vasbeton al­jakat cserélnek ki a vágány­javítás során. Továbbutazva, Tököl után feltűnt, hogy a vo­nat kerekei nem kattognak úgy, mint eddig, és már nem zötykölődik az utas. — Mi az oka annak, hogy itt ilyen simán fut a kocsi? — kérdezem a vonal felelős gaz­dáját, Kábel Attila vonalmér­nököt. — Úgynevezett hézag nélkü­li sínen haladunk. A sínvége­ket mindenütt összehegesztet­ték, így az egyes sínmezők kö­zött folyamatos az átmenet. — Természetesen a költség- kihatásai is jelentősek a hé­zag nélküli felépítményrend­szernek. Csak itt a Horgász­tanyák és Tököl között a nyolc és fél kilométeres vágányhosz- szon, huszonhatmilliós ki­adást jelentett a BKV-nak a tavaly elvégzett felújítás. Kovács Nándor mérnök, HÉV-üzemvezető elmondta, hogy a nagy gépes vágánysza­bályozás a pályafenntartási munka lelke. Ezért a jövőben mindenképpen javítani kell a HÉV-pályák* állapotát, az el­végzett munkák színvonalát — elsősorban a MÁV-géplánc bevonásával! A csepeli és a ráckevei HÉV- vonalak gazdája, Rábel Attila egy helyütt a lassú jel tábla kihelyezését rendelte el. — Sürgősen! — Mi indokolja az azonna­li intézkedést? — Sebességkorlátozást elren­delő táblát helyezünk el a vá­gányok mellett, ott, ahol a pá­lya állapota ezt megkívánja. Előfordult azonban, hogy is­meretlen tettesek a pályatest mellől kirángatták a figyel­meztető jelzéseket. Itt is ez történt! Ezekből aztán vala­hol, kerítésoszlop, vagy kapu­félfa lesz — kapjuk a lehan­goló választ... Akik így jutnak a telkükön és a házuk körül is jól hasz­nosítható kerítéstartozékhoz, nem gondolnak arra, hogy ez­zel az üzembiztos forgalmat veszélyeztetik. Egy sebesség- korlátozásra intő tábla hiánya a vonatvezetőt félreinformál- ja, és így — az utasok bizton, sága forog kockán. Bozó Emil Súlykor úgy érezzük, egy pillanatra csak, de megállt az idő, mintha té­továzna, forduljon-e vissza a már-már eltűnő múltba. Vagy épp csak gondolko­dik, belevágjon-e a nagy titokba, abba, ami ezután következik. Megáll hát, s egy időtlen pillanatra szembenéz ön­magával — s velem. Lé- legzetnyi csupán a lehető­ség, hogy e szembenézés után a megméretés szüles­sen meg, sőt, valójában nincs is szükség erre. Ész­revétlenül pereg az idő, s a másodpercek halmaza az ősi rend szerint összeáll. Egy évben egyszer — s hogy mikor, mi döntjük el — az óra átforduló mu­tatóján a pillanatnyi této­vázás fontossága csak gon­dolatnyi: a tudat. hogy milliónyi szívdobbanás mérte ezt az időt, s még­is úgy tűnhet el, hogy só­hajtás sem marad utána, szinte csak mellékes. Je­lentéktelen. s észre nem vehető. Hiszen félelem szállná meg akkor a reg­gel felkelőket, s rettegés gáncsolná lépteinket. Előt­te meg boszorkányoktól s kísértetektől lenne terhes az éjszaka. Az idő szerepe esetleges és meghatározó. A múlan­dóság is csak egy lehető­SZÜLETÉSNAP ség. amivel számolnom kell. Jó, ha eszembe jut, de nem áll szóba velem, nem ígér semmit s én sem ígérhetek. Nem gon­dolok — s ez így van rendjén — arra, hogy a másodpercek hullása egy­szer betemet, rám borul a nagy. az örök idő. Csend. De hát az idő maga a csend. Óvatosan és könyörtelenül előrehala­dó. s mégis, szívből jövő szeretettel óvja az embert jelenlététől. Nem harsog és nem kiabál. Jutalmaz és büntet, visszavonhatat­lanul. Nem. akar fájdalmat okozni, ám ha mégis, hát láttatja azonnal: jobb, szebb jön, bírd ki! Lesz erő. várd ki! Az időben benne él a közel és a távol. A hirte­len felemelkedés és a ha­lál. A lemondó legyintés és a fegyelem. Ott él ben­ne a bűn iránt a bocsánat, s magában hordozza a fe­lejtést. Az idő nem ismer bírót, ügyészt, és nincs tárgyalás. Nem kell védő sem: ítéletet önmaga hóz, s nincs fellebbezés. Becsapni sem lehet. Tes­tetlen lelke elborít, valósá- .ga lekenyerezhetetlen, s állandó. Tovatűnik. ám maga az élet, s ha behu­nyom szemem, elzárom gondolataimat, akkor is lé­tezik. Az idő az a folyó, amelybe Herakleitosz bele­lépett, s ma is ugyanaz, s ugyanazt jelenti. A múlt is csak benne létezik, s szintúgy a jövő. A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni? — furcsa kérdés. Haragszomrádot sem játszhatom vele, hi­szen az idő nem haragszik, s nem játszik. Csak van. A mozdulatlanság sem állítja meg haladásában. Ha ravaszul becsapni ké­szülök, s megfagy bennem a szeretet és a gyűlölet pillanatnyi lélegzetvételt követelve, akkor is teljes jelenlétében pompázik, s hagyja, hogy még csaljam egy kicsit. Hozzá kötődik a rossz s a kegyetlen, a szép és a jó. tőle ered a fájdalom és az öröm. ö érleli a hitetlenséget és a bánatot. Valaha egyszer valaki megátkozta: állni ne tudjon soha. Haladása maga az élet, beleégni csak a gyűlöletbe tud. Harcoljunk — mondom, s ő legyintve kiáll, mert tudja, a győzelem is csak az időben létezik. A ben­ne elveszett simogatás s a szép szavak örökre pótol­hatatlanok, s a fájdalom is csak az időben éghet. Hi­bákat jósággá átváltoztat­ni, sírással bűnöket meg­változtatni nem lehet. Nem igy gondoltam! — kiáltok — nem így akartam! Meglehet — mondja az 1 idő —, de igy tör­tént! S tovább halad, mert a fájdalom nem érinti meg. Mentében sebeket osztogat, de a kicsorduló vért már nem várja meg Lába nyomába hiába lé­pek, mert ő az egyetlen aki nem vár. Illékony, akár a levegő, s megfog­hatatlan. akár a lélek bá­nata. Szavak nem rémisz- tik, s szavakkal tartani nem tudom. Mire kimon­dom, szeretlek, már itt a múlt idő. mire megfogal­mazhatnám, szeretnélek, már csak szerethettelek volna. Akkor fogott kézen mi­kor megszülettem. S nincs erő, mi arra bírná, hogy elengedje. Ha egyszer még­is megteszi, követhetetlen kedvéből teszi. Ha kiáltok ne hagyj el. mozdulatának ráncai közt elveszek. S még akkor is ő uralkodik fölöttem, örökre. Bellér Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents