Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-08 / 33. szám

I 6 1989. FEBRUAR 8., SZERDA Jogi takácsok Tanulmányi költségek visszafizetése • Ga< ‘ ** ' r jm tr r ' r - r % ___ - r ra - jr k ötelezettek • Munkanélküli-segély • H. J. dabasi raktárveze­tő vállalata utasítására elvég­zett egy szaktanfolyamot. A munkáltató kikötötte, hogy a tanulmányok befejezését köve­tő egy évig a dolgozó nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyát, vagy ellen­kező esetben a költség meg­térítésére köteles. Jogszerű-e az eljárás? A vállalatok a speciális szakmai feladatok megvalósí­tásához szükséges szakisme­retek megszerzése érdekében gyakran iskolázzák be dolgozói­kat. Ezt természetesen azzal a céllal teszik, hogy a munka- vállalók a tudásukat a válla­lat érdekében kamatoztassák. A megállapodásban foglaltak teljesítésére tanulmányi szer­ződést lehet kötni, amelyben mind a munkáltató, mind a dolgozó kötelezettséget vállal. Vannak azonban olyan ta­nulmányi kedvezmények, amelyek a jogszabály alapján megilletik a dolgozót, és ezért ’ azokat a munkáltatónak ak­kor is meg kell adni, ha nem köt szerződést az alkalmazott­jával (pl. általános iskolai ta­nulmányok stb.). Ilyen eset az is, amikor a munkáltató a dolgozóját kötelezően kijelöli a tanfolyamon való részvétel­re. Ez esetben a jogszabá­lyokban előírt kedvezmények biztosítására (pl. tanfolyam­költség, vizsgadíj stb.) nem köthető tanulmányi szerző­dés. Ha viszont a dolgozó nem a munkáltató kötelező kijelölése alapján, hanem a jogszabályban a munkakör betöltéséhez előírt képesítés megszerzése érdekében vesz részt a tanfolyamon, a ked­vezmények csak akkor illetik meg, ha a tanulmányi szerző­dést megkötötte. Mivel olvasónk erről a kér­désről nem tájékoztatott ben­nünket, a fentiek elolvasása után maga eldöntheti, hogy vele szemben jogszerűen jár­tak-e el, vagy sem. • Garázst szeretne építeni egy gyáli villanyszerelő. Azt szeretné megtudni, hogy eh­hez milyen hozzájárulások szükségesek. Levélírónk nem közölte, hogy a személygépkocsi-táro­lót saját telkén, vagy más tulajdonában álló ingatlanon kívánja felépíteni. Ha ugyanis az építtető nem a saját tu­lajdonában álló telken akar­ja elkezdeni az építkezést, ehhez a tulajdonos, illetve az ingatlannal rendelkező hozzá­járulása is szükséges. Ameny- nyiben állami telken vagy ál­lami épületben kíván építkez­ni, az ingatlan kezelőjének előzetes hozzájárulása is szükséges. Ilyen esetben a ta­nácsi szerv bérlőnek jelöli ki az állampolgárt, és ezt kö 'e- tően végezheti az építkezés’ munkákat. Ha a tulajdonos magánszemély, a hozzájáru­lást a polgári jog szabályai szerint kell megkérnie a bér­beadótól. Alapvető tudnivaló, hogy a garázs is építésicngedély-kö­teles. Ennek elmulasztása ese­tén az engedély nélkül épít­kezőt építésrendészeti bírság­gal sújtják, de az is elképzel­hető, hogy a lebontásról hoz­nak határozatot. Az építési engedély- birto­kában a garázstulajdonos a munkákat házilagosan is el­végezheti, természetesen eh­hez szükséges a felelős mű­szaki vezető irányítási. • Megrovásban részesítette a bíróság az egyik olvasón­kat. Azt szeretné megtudni, hogy emiatt milyen következ­ményekkel számolhat a jövő­ben. Vannak olyan jogellenes cselekmények, amelyeknek az elbírálása során az eljáró ha­tóságok (rendőrség, ügyész­ség vagy a bíróság) azt ál­lapítja meg, hogy a cselek­mény miatt a társadalom rosszallását szükséges ugyan kinyilvánítani, de nem szük­séges az elkövetővel szemben büntetés kiszabása. A társa­dalmi rosszallás kinyilvánítá­sának legenyhébb módja a megrovás. Kiszabásának az a legfontosabb célja, hogy az elkövetőt a jövőben törvény- tisztelő magatartásra nevelje. A megrovásban részesített személy nem áll a bűncselek­mény hatálya alatt, így az elkövető továbbra is büntet­len előéletűnek számít és tisz­ta erkölcsi bizonyítványt kell kiadni részére. , i • Egy nagykőrösi olvasónk diszkrét ügyben kér tanácsot. Férje első házasságából szár­mazó gyermekei már most közölték vele, hogy édesapju­kat édesanyjuk mellé kíván­ják temettetni. Ezt a döntést én nem tudom elfogadni. Ki­nek ad a törvény igazat? — kérdezi. Á törvényalkotók gondoltak ilyen kényes helyzetekre is, amikor meghatározták az el­halt eltemetésére jogosult és kötelezett személyes sorrend­jét. A jogszabály szerint el­sősorban az elhalt együtt élő házastársa, illetve a nalál előtt legalábbis hit hónapon át vele együtt élő élettársa köteles a temetésről gondos­kodni. Ha a házistárs vagy élettárs erről nem gondosko­dik, akkor azt lehet a teme­tésre kötelezni, aki az el­hunytat szerződés vagy jog­szabály alapján életében kö­teles volt eltartani, illetve rá­utaltság esetén erre kötelez­hető lett volna. Ilyenek hiá­nyában a közeli hozzátarto­zók lesznek az eltemetők. Végezetül ez a kötelezettség azt is terheli, akit az elhalt végrendeleti juttatásban ré­szesített. Amennyiben az eltemetés módjában (pl. hamvasztás stb.) is vita van, az elhunyt életében tett akarata a mérv­adó. Ennek hiányában az el­temetés módját az választja meg, aki az eltemetésről gon­doskodik. • Már több levelet kaptunk a munkanélküli-segélyre va­ló jogosultság eseteiről. Ter­mészetesen a jogszabály egé­szét egy lapszámban ismertet­ni nem áll módunkban, de az elkövetkezendő hetek jogi ta­nácsadásában rendszeresen visszatérünk a munkonélkuli- segélyre. A mai számunkban a segélyre jogosu t sz ín.elvei; körét ismertetjük. A munkanélküli-segélyre azok a személyek jogosultak, akik a következő alkalmaz- tatási módok valamelyikében már munkát végeztek. Ilyenek a munkaviszonyban álló dol­gozók, a biztosított bedolgo­zók, valamint a szövetkezeti tagok. Az ő esetükben az szükséges, hogy az utolsó al­kalmaztatás megszűnését megelőző három éven belül legalább 18 hónapot dolgoz­zanak. Ezen felül azt is meg­vizsgálják, hogy az utoisó megszűnés óta "egy évnél hosszabb idő eltelt-e vagy sem. Amikor a munkát ke­resőnél ezeket az előfeltétele­ket megállapítják, azt kell vizsgálni, hogy számukra a lakóhely szerint illetékes munkaközvetítő szerv tud-e megfelelő munkahelyet biz­tosítani. A felajánlott mun­ka akkor tekinthető megfe­lelőnek, ha az a jogosult képzettségének (vagy az ál­tala betöltött utolsó munka­körének) és egészségi állapo­tának megfelel. További fel­tétel a megfelelőség megál­lapításánál az is, hogy a dol­gozó várható keresete a mun­kanélküli-segély összegét el­érje és a munkahelyre tör­ténő utazás ne haladja meg a napi három órát. Ez utób­bi feltétel nem alkalmazha­tó, ha a dolgozó korábban ezt meghaladó időtartamban ingázott. Nem jogosult mun­kanélküli-segélyre a munka- viszonyban álló személy, il­letve a nyugdíjas, továbbá az sem kaphat ilyen támogatást, aki önálló keresettel, vagy egyéb rendszeres olyan jöve­delemmel rendelkezik, amely­nek összege a mindenkori minimális bért meghaladja. Az a dolgozó, aki nem vál­lalja a munkaközvetítő szerv­vel az együttműködést, szin­tén nem tarthat igényt a se­gélyre. Bár olvasóink körét feltehetőleg nem érinti, de a teljesség kedvéért közöljük, hogy a nemzetközi megálla­podás alapján külföldi mun­kaviszonyt létesítő személy szintén nem jogosult a tá­mogatásra. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17-19 óra között ingyenes Jogi tanácsadást tar­tunk a Dp. VIII., Blaha L. tér 3. szám alatt, a beérkezett le­velekre pedig folyamatosan válaszolunk. Postabontás ___ V ÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1**6 Mosolyogva fogadott Hónapok óta elkeseredve járom a hivatalokat, ingerült ügyintézőkkel vitatkozva. Is­merősöm tanácsára január 24-én felkerestük a fiammal a Pest Megyei Illetékhivatalt. A Pillangó utcában éppen nem volt félfogadás. Már for­dultam volna vissza, tapaszta­latból ismerve a rideg eluta­sítást, de végül mégis bemen­tünk. S a III. emelet 40-ben megtörtént a nem minden­napi eset. Az ott dolgozó Bo­tár Gáborné mentegetőzé­sünkre mosolyogva hellyel kí­nált, nem hivatkozott a fél­fogadási rendre, türelmesen átolvasta irataimat és taná­csot adott a további intézke­déshez. Mondhatják sokan, nem hagy dolog! Nem is akarok propagandát csinálni, hogy menjenek az emberek intézni a dolgaikat, amikor csak akarják. Én elmulasztottam, mások ne tegyék, érdeklődjék meg, mikor van félfogadás, De a magatartást, a kedves­séget, amit ott tapasztaltam, azt tanítani kellene sok hiva­talban! Kiss Lászlóné Cegléd Marx K. u. 2—4. Testvérét keresi Régi előfizetője vagyok lapjuknak. Naponta olvasom, így január 13-án a magyar áldozatokról- szóló cikket is. Jólesett tudni: gondolnak azokra, akik a második világ­háborúban vesztették életü­ket. Édesapám és a bátyám elesett. Édesapám holttá nyil­vánításáról kaptam értesítést, de a bátyámról sajnos, a mai napig sem tudok semmit. Szeretnék választ kapni az új­ságban arra, hogy ebben az ügyben hol érdeklődhetnék. Bátyám iratai még megvan­nak. Riedl Béla nyugdíjas Nagymaros ★ Tiszteletre méltó a testvér szeretete. s a ragaszkodása — ennyi év után is. Mélyen át- érezzük, hogy szeretne bizto­sat tudni — ha az mégoly megmásíthatatlan is. Feltéte­lezzük, hogy a jelszabadulás után annak rendje szerint el­járt a Honvédelmi Miniszté­riumnál, s megkísérelte meg­keresni bátyja hazatért, volt bajtársait is. Amennyiben nem sikerült ilyen kontaktust te­remteni. próbálkozzék az Or­szág-Világ szerkesztőségénél (Bp. VII., Lenin körút 9—11.). Írja meg testvére nevét, kato­naadatait, honnan kapott tőle utoljára levelet stb. Az MSZBT lapjában' jelennek meg hasonló kereső levelek, s képes laptársunkat külföldön is terjesztik. Egyidejűleg men­jen el a Magyar Vöröskereszt keresőszolgálatához is. hátha segítségére tudnak lenni. De — bocsásson meg érte — nem biztatjuk, hiszen évtizedek teltek el. Nehéz volt nélküle Bejelentkezett egy iskolai osztály múzeumlátogatásra. Azonban Vöő Imre bácsi vá­ratlanul kórházba került, ne­héz helyzetben voltam, mi­ként hozzam az osztály tudo­mására, hogy én nem tudom őket végigkalauzolni a kiállí­tott tárgyak között. Bántott a lelkiismeret, más beosztá­som mellett egy kevéske iga­zán ragadhatott volna rám. A tanárnő megkérdezte, Vöő Imre bácsinak ki a helyette­se, Kénytelen voltam azt vá­laszolni: őt senki nem tudja helyettesíteni. És ezért köszö­net a kórház orvosainak, ápo­lóinak, hogy rövid idő alatt rendbe hozták az egészségét. Nehéz volt az a pár nap, amíg távol volt. Rengeteg anyag várja, amit az utókor számára még össze kell gyűj­tenie. Gombkötő Miklósné Szigetszentmiklós ★ Szívesen adjuk közre sorait, mert mi sem értünk egyet azzal a fellengzős mondással, miszerint pótolhatatlan em­ber nincs. Helytörténeti gyűj­teményük vezetőjét tisztelet­tel köszöntjük és erőt. egész­séget kívánunk, a jövő szá­mára végzett munkájához pe­dig sikereket. Dicstelen díszek Ha a szembetűnő rendelle­nességre élénken reagáló ma­gamfajta ember elindul Gö­döllőről, az Örs vezér térig a HÉV szerelvényén akaratlanul is magasra szökik a vérnyo­mása: a tudatos rongálásnak, az oktalan és barbár puszii­§ Tíz nap rendeletéi Jövedelemadó. A magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvényt módosította az Országgyűlés. Az 1988. évi XIX. tv. állapította meg az adó mértékének új sávját, amelyet azonban csak az 1989. január 1-jét követően szerzett jövedelmek adójának meghatározásánál kell alkal­mazni. Illeték. Módosításra került az Illetéktörvény is. A lakos­ságot érintő változtatás pl., hogy az ellenélték fejében tör­ténő vagyonátruházás esetén — ha a törvény másként nem rendelkezik — a forgalmi ér­ték 8 százaléka az illeték. Munkanélküli-segély. Sza­bályait a 114/1988. (XII. 31.) MT rendelet határozza meg. Társadalombiztosítás. Módo­sította a Minisztertanács a tár­sadalombiztosítási törvény végrehajtására vonatkozó ren­deletet. Kiegészítés. A nyugellátások, a nyugdíjszerű rendszeres szo­ciális ellátások és egyéb ellá­tások, valamint a házastársi pótlék kiegészítéséről szóló jogszabályt a 117/1988. (XII. 31.) MT rendelet módosítja. Építkezés. A tetőtér-beépítés és az emeletráépítés szabályai a 15/1983. (XII. 31.) ÉVM—PM rendelet alapján megváltoztak. Devizagazdálkodás. Szabá­lyainak változását a 79/1988. (XII. 31.) PM rendelet tartal­mazza. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 69. számá­ban olvashatóak. Sűrzawaros égszaka Betörők álarcban, bajeneftel Mozgalmas éjszaka volt ja­nuár 25-re virradóra a Nagy- kátai Rendőrkapitányság kör­zetében. S hogy miért éppen akkor? Erre a kérdésre nehéz lenne válaszolni, hiszen közön­séges hétköznap volt, szerda. Ezen az éjszakán két betörés tettesei kerültek rendőrkézre. Ami az első történetet illeti, kétségtelen, hogy a kárvallot­tak sem tettek sokat a bizton­ságuk érdekében, hiszen, mivel a zárat éppen javították, csak kilincsre volt zárva a kerti ka­pu. Este kilenc óra tájban, amikor a gyerekek már alud­tak, a házigazda pedig a tévét nézte, a felesége az előszobá­ban fel akarta gyújtani a vil­lanyt. Ám ekkor valaki meg­fogta a kezét, s leemelte a kap­csolóról. Az asszony sikolto­zására az illető elszaladt. Leesett a teraszról Ügy látszik, a háziak nyu­galmát nem háborította az in­cidens, mert lefeküdtek aludni. Éjjel tizenegy óra tájban ko­pogtatásra ébredtek. Az ajtót kinyitva, megdöbbenve látták, hogy két álarcos ember áll az ajtóban, s egyikük éles bajo- nettet tart a kezében. Az álmából felriasztott há­zigazda úgy próbált védekezni, hogy felragadott egy széket, s azt ütésre emelve kirohant a teraszra. A két betörő hanyat- homlok elmenekült, ám az álomittas ember saját lendüle­tétől lezuhant a tizenöt méter magas teraszról, és mindkét lá­bát eltörte. Gyerek a társa A rendőrök kézrekerítették a két betörőt. Egyikük, a tizen­kilenc éves Kéri Kálmán fog­lalkozásnélküli. aki apja nyug­díjából él, és sűrűn látogatja a helybeli italboltokat. Társa egy tizenhárom éves általános iskolás fiú volt. Az álarcokat egyébként kötött sapkából ké­szítették, és a cipőjükre is jó­kora zoknit húztak, hogy ne hagyjanak lábnyomot maguk után, mégis elfogták őket. Az ügyben folyik a büntető- eljárás. A másik betörés színhelye a tápiószecsői Estike vendéglő, melynek üzletvezetője éjjel mozgásra, csörömpölésre éb­redt. Nyomban felkeltette a férjét is, aki lerohant az alsó szinten lévő üzlethelyiségbe. Már első pillantásra látszott, hogy valaki betörte az ablakot, és kifosztotta a helyiséget. Józsa László, az üzletvezető­nő férje az ismeretlen nyomá­ba eredt, és sikerült elfognia az egyébként erősen ittas em­bert. Az illető ugyanis két zsá­kot cipelt a vállán. Egyikben a presszóból elemeit dolgok vol­tak. a másikban pedig, mint a rendőrségen kiderült, négy da­rab élő tyúk meg egy kakas. A póruljárt betörő, Berta Attila büntetett előéletű süly­sáp! lakos, nem tagadhatta — hiszen a lopott holmik nála voltak —, hogy kifosztotta a presszót. Otthonról hozta Ám azt nem ismerte el. hogy a tollas jószágok is bűnös úton kerültek volna hozzá. Állítása szerint ezeket otthonról hozta, és egy barát­jának, bizonyos „Csinyónak” akarta eladni. Berta Attila ügyében folyik a büntetőeljárás. Ga. J. tásnak, esztelen firkálásnak szomorú és lehangoló látvá­nyától. A gödöllői aluljáró nemrég lemeszelt falait emberi láb­nyomok (!), undorító feliratok „díszítik'’, még ä mennyezeten is. A kerepestarcsai kórházhoz vezető aluljáró üvegfalait úgy verték össze vandál kezek, mint a tatárjárás idején az itt járt hordák népünk házait. Az Örs vezér téri földalatti folyosók fehér márvánnyal dí­szített falai nemcsak azt tük­rözik. hogy milyen hadilábon állnak a firkáló ifjoncok a helyesírással, hanem azt is, hogy milyen nagyra nőtt né­pünk tűrőképessége. Ügy tudom, a börtönben „pihenő" fiatalok unalommal végzett munkával, filmek né­zésével, olvasással, önképzés­sel stb. ütik agyon idejüket. Javaslom a hatóságoknak, hogy a kínai példát követve vonják be ezeket az „erőket” társaik rongálását helyrehozó munkálatokba. Ezzel helyezze­nek nagyobb súlyt nevelésük­re, s ha majd visszakerülnek az életbe, legalább megbecsü­lik azokat az össztársadalmi értékeket, amelyek megalko­tása milliárdgkat emészt fel. Tudom, a vandalizmusnak, a pusztító erőszaknak sem írással, sem prédikációval nem lehet elejét venni. A társada­lom összefogása, az ellenőrzés és a büntetés hatékonyabb módszerei tudnak csak véget vetni ennek az értelmetlen pusztításnak. Sík István Gödöllő Intézkedés helyett Kérem, segítsenek, nem tu­dom, hová forduljak gondom­mal. Foton, a Kossuth Lajos utcában lakunk. Nagy a for­galom az utcánkban. Előttünk az úttesten egy akna legalább 15 centi móljen besüllyedt. Amikor a gépkocsik rászalad­nak, óriásit zökkennek, mi- alattunk pedig a házban megmozdul a rekamié. Kicsi unokám van, ő is felriad az álmából. Sajnos, a házunk meg van repedve. Attól félek, hogy még össze talál dőlni. Amikor a Fóti Tanácshoz fordultam, ki­jöttek megnézni. Azt mondták, ők már intézkedtek, de azóta sem történt semmi. Hanzel Istvánná Főt, Kossuth u. 59. Kedves Fóti Tanács! „Intéz­kedés" helyett ugyan emeltes­sék meg azt az aknát. Hadd aludja nyugalomban az igazak álmát az az ártatlan kis fóti polgár! Tanácsuknak annyi szép „piros pontja" van. ne rontsák el egy csúnya feketé­vel. Várjuk szíves évesítésü­ket! Szentendrén Ezúton is szeretném felhív­ni a szentendreieknek és a környék lakosainak figyelmét, hogy a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület szervezésében és székházában (Szentendre. Stéger köz) egész évben táncház tartatik. Minden második szomba­ton, délután 5 órától fél hétig gyermektáncház van, este 7 órától felnőttek rophatják a táncot. A Márton együttes mu­zsikál, Gyenis Kati a háziasz- szony és alkalomadtán népze­nész vendégek is föllépnek. Harapnivaló és hűsítők kap­hatók. Felnőtteknek 30 forint, diákoknak 20 forint, katonák­nak, nyugdíjasoknak és a gyer­mekek kísérőinek 10 forint a belépőjegy ára. Itt a lehetőség népünk tán­cait megtanulni s szombat este kellemesen szórakozni! G. P. Szentendre

Next

/
Thumbnails
Contents